"A titok a segédfűtés ami ebben a régi termosztátban van,"
A segédfűtésnek SEMMI KÖZE a hőmérséklet túllendülésekhez.
Ha bekapcsolod a termosztátodon a segédfűtést (kis kapcsoló "éjszakai" állásban) akkor egy pici fűtőtest kb két fokkal feljebb melegíti, "becsapja" a termosztát hőérzékelőjét, az ettől azt hiszi, hogy túl meleg van a szobában és két fokkal lejjebb veszi a fűtést. Így lehet elérni a kapcsolóval (a termosztát tekergetése nélkül), hogy éjszakára picit hűvösebb legyen a lakásban.
"és láss csodát a hőingadozás a lakásban 0,0x fok."
A régi MMG termosztátok saját hiszterézise kb 1 fok lehet, tehát a hőmérséklet ingadozás ennél csak nagyobb lehet a lakásodban, még passzívház és csúcstechnikás fűtés esetén is.
meg az, hogy a hagyományos működési logikával működő termosztátok közül még a százezer forintos csúcstechnikás okostermosztátok sem képesek tenni ellene.
Az öntanuló és a PWM logikájú termosztátok közül viszont még a legbutábbak is simán megoldják ezt a "megoldhatatlan" problémát.
"sokkal jobb olyan termosztátot alkalmazni, ami öntanulós, hovatovább hőmérséklet érzékelős."
Minden termosztát hőmérséklet érzékelős. Az öntanuló termosztát is.
Csak az nem mindegy, hogy mit csinál az érzékelt hőmérséklettel.
én olyat tudok, amit a fűtésszerelők nem: tudom, hogy milyen termosztát képes könnyedén szabályozni a szabályozhatatlant :)
csúcstechnikás, "0,00000001 fokos pontosságú" Computherm termosztát suxx, én is egy régi MMG termosztáttal szabályozom a szabályozhatatlant. A titok a segédfűtés ami ebben a régi termosztátban van, de az újabb termosztátok alá is lehet tenni segédfűtést (pl egy 5 wattos izzót) és láss csodát a hőingadozás a lakásban 0,0x fok.
12 éve használom gond nélkül az Ecosy kondenzációs kazánt a régi dzsuvás nyílt kiegyenlítőtartályos fűtési rendszerbe hőcserélő nélkül beépítve. A víz szennyezett fekete és mégsincs probléma. A titok: a 28 kilowattos kazán teljesítménye vissza van véve 15 kilowattra. Így nem sül bele a dzsuva az égő vízjárataiba.
Az egyetlen probléma ami felmerült hogy a kazán működéséhez 0,6 bar víznyomás szükséges, ez 6 méter magas vízoszlop nyomása, nálam csak 5 méter magasan van a tartály, ezért a nyomásmérőt ki kellett iktatni.
Kémény témában nem tudok semmit, nekem 12 méter hosszú 80-as cső megy ki az oldalfalon. Azért van ez a hosszú cső mert ez is fűti a házat. 12 méter 40 C° cső felülete kb 3 négyzetméter, ez felér két nagyobb radiátorral.
"hogy az ilyen régi vascsöves rendszerekben sok a szennyeződés,erakódás és legfőképpen fém darabok,"
- Van olyan régi fűtésrendszer, amiben egy milligamm dzsuva sincs (láttam olyat, amelyet ivóvíz minőségben szereltek 40 éve és a vizét szerintem mikroszkóppal lehetne vizsgálni). Ilyenbe nem kéne hőcserélő.
- Van olyan régi fűtésrendszer, amiben van dzsuva, de olyan nehéz annak minden darabja, hogy nem mozdul még ötven évig, hacsak fel nem kevered egy brutális keringető szivattyúval.
- Van olyan régi fűtésrendszer, amiben van utazó dzsuva is, de annyira kevés, hogy egy olcsó vízszűrő (amit lehet pl évente tisztítani) nem telítődne tíz év alatt sem.
Az a baj, hogy a fűtésszerelőd nem lát bele a régi csövekbe és nem lát a jövőbe sem,
egyvalamiben viszont teljesen biztos: ha következő ötven évben bármely okból eltömődik a kazánod, akkor megpróbálod majd őt felelősé tenni.
Valószínűleg ezért van sokhelyütt drága és többnyire felesleges hőcserélő.
A fűtésszerelési munkadíjakról nem tudok nyilatkozni, fogalmam sincs róluk.
Azt mondta, hogy az ilyen régi vascsöves rendszerekben sok a szennyeződés,erakódás és legfőképpen fém darabok, amik károsítják és hetek alatt tönkreteszik a kondenzációs kazánokat.
Összegben azt mondta, hogy 2-300ezer egy hőcserélő beszerelésbe, plusz cca 300 a kazán és kb 100e a mostani gyári turbós kémény béléscseréje.
Mik a reális számok ês megoldások?
"A kazános szaki nekem is azt mondta, hogy a jelenlegi vascsöves rendszerhez (radiátorok már modernek) CSAK hőcserélő-keringető szivattyúval fogok tudni kondenzációs kazánt tenni."
Kérd meg, hogy magyarázza el neked, hogy hogyan működik a hidrováltó.
Ha pontosan el tudja neked magyarázni a hidrováltót ÉS MÉGIS hőcserélőt javasol, akkor kérdezd meg tőle, hogy miért jobb szerinte oda a hőcserélő.
Persze lehetséges olyan ok, ami miatt szerintem is KELL oda egy hőcserélő, pl mintát vett a fűtővizedből és annyira dzsuvás a rendszered, hogy egy vízszűrő napok/hetek alatt teljesen eltömődne.
Egyébként régóta szeretném kipróbálni valahol: szerintem egy régi gravitációs rendszert valószínűleg korszerű kazán esetén is lehet továbbra is gravitációsan keringetni: egyszerűen a régi kazán helyére (a felmenő ágba)
- beteszünk egy hőcserélőt (ha muszáj hőcserélőt alkalmazni)
- beteszünk a csőbe egy hidrováltót,
- vagy magát a régi vastag csövet használjuk hidrováltónak, tehát az új gázkazán vize oldalról befolyik a vastag csőbe, egy darabig keveredik egymással a kazánvíz és a nagy vízkör vize, majd (pl egy méterrel magasabban) a vastag csőből oldalt kimegy a kazánba a visszatérő víz.
"a gáz égőfej szabályozására tippelnék . ( ugyanezt a hatást küszöbölték ki a melóhelyen "kisláng-nagyláng" szabályozással/vezérléssel"
Egy változó teljesítményű kazán csak még kiszámíthatatlanabbá tette volna a rendszert.
Ráadásul egy 40 éves fix teljesítményű kgázégőt teljesen át kellene alakítani ha menet közben szeretnénk változtatni a teljesítményét (fix ventilátor fordulat helyett változtatható, a fix gáz fúvóka helyett is változtatható, ráadásul ezekhez egy okos vezérlés, annak meg plusz külső érzékelők, mindez testreszabva, átalakítva és beszerelve), az egyedi átalakításnál sokkal olcsóbb lenne egy új gázégő.
"Ezt egy öntanuló termosztát pont korrigálja nem?"
Pontosan ez volt a megoldás.
A házban állítólag már a tizedik termosztát volt, persze egyiktől sem csökkent jelentősen a hőmérséklet ingadozás.
Láttad volna a háziasszony arcát, amikor közöltem, hogy az általuk nemrég drágán vásárolt (fűtésszerelő által ajánlott) csúcstechnikás, "0,00000001 fokos pontosságú" Computherm termosztátjukat készülök éppen a szemétbe dobni, hogy feltegyek a helyére egy még újabb termosztátot :)
De egy hét múlva már ő is elhitte, hogy én olyat tudok, amit a fűtésszerelők nem: tudom, hogy milyen termosztát képes könnyedén szabályozni a szabályozhatatlant :)
Az idén tervezett hőszigetelés után én is elgondolkodtam, hogy a SD turbós kazánt a jövőben lecseréljem e valamikor.
A kazános szaki nekem is azt mondta, hogy a jelenlegi vascsöves rendszerhez (radiátorok már modernek) CSAK hőcserélő-keringető szivattyúval fogok tudni kondenzációs kazánt tenni.
Mi most az igazság? Nyílván le szeretne több százezer Ft-ot gombolni pluszban (egyébként mennyi egy hőcserélő-keringető szivattyú?) a kazán mellé.
Sajnos a jelenlegi turbós kazánhoz sincs iszapleválasztó, azt lehet érdemes lenne betenni.
Ha már ez ilyen kitalálósdi , akkor én a gáz égőfej szabályozására tippelnék . ( ugyanezt a hatást küszöbölték ki a melóhelyen "kisláng-nagyláng" szabályozással/vezérléssel a túlméretes gázégőnknél )
A hőmérséklet túllendülések lényege, hogy nagyon nagy a fűtésrendszer tehetetlensége,
tehát pl:
- felfűtés közben pl 22 foknál azt mondja a termosztát, hogy "most már elég meleg van, álljon le a fűtés", akkor a fűtésrendszer (rengeted forró víz/beton/akármi) "lendületből" még tovább melegíti a lakást mondjuk még két foknyit, tehát a végén a lakás már 24 fokos
- lehűlés közben közben pl 21 foknál azt mondja a termosztát, hogy "most már ked hideg lenni, induljon be a fűtés", akkor a fűtésrendszer nagy "hő-tehetetlensége" miatt (rengeteg vizet/betont/akármit fel kell melegítenie a kazánnak, ami időbe telik) eközben még 2 fokot hűl lefelé a lakás, tehát mondjuk 19 fokos, amikor elkezd felfelé melegedni a levegő.
Hiába tekergeted (szabályozod) a termosztátot akárhova, ezzel csak az 5 fokos ingadozási tartományt viszed feljebb vagy lejjebb.
Nekem is ez van ( annyi különbséggel , hogy úgy tíz éve kicseréltem a lemezkazánt egy kisebb totyára )jó nagy radiátorokkal . Egy hőcserélővel meg egy plusz szivattyúval rá lett kötve a régi rendszerre és kész , tökéletesen működik . 40 fokos előremenővel (25 fokos visszatérővel ) 23 fokon tartom a lakást . ( 120 négyzetméter szigeteletlen 60éves L kőház) Tavaly végig gázzal fűtve 160 ezer volt a gáz számlám . Ha fával fűtök 26 fokra felengedem a lakást , a túlfutást meg úgy előzöm meg , hogy kevesebbet teszek a tűzre ;-P ( fánál is 40 fokon tartom az előremenőt ésszel tüzelve , a kazánt kiismerve )
"Szerintem te valamit nagyon rosszul értelmeztél."
Én úgy értelmeztem azt a bejegyzést, hogy valakinek problémája van a fűtésrendszer hőtehetetlenségével (lakáshőmérséklet túllendülések) és nem keresi a probléma megoldását, vagy mindig rossz helyen keresi, ezért az a meggyőződésed, hogy a probléma csak teljes fűtésrendszer cserével orvosolgató.
Ha ne erről volt szó, akkor tekintsd tárgytalannak.
A régi radiátoros elméletemért már megkaptam a magamét :) de akkor is azt mondom, hogy 30-40 éve olyan túlméretes rendszereket csináltak, hogy simán megvan a hőleadó felülete egy mostani radiátorhoz képest.
Még az új rendszerben levő kosztól is feldobnád a bakancsot, nemhogy egy régiétől :) Láttál már szétszedve kazán hőcserélőt? A rozsdamentesre gondolok nem az alura(az alu is kényes, de az inkább a ph-ra) Olyan szűk vízjáratok vannak benne, hogy ha ráégeti a koszt az égőfej, akkor garantáltan eldugul és lehet kidobni. Régi rendszernél nem kell játszani a tűzzel. Nem fogod tudni annyira kitisztítani, hogy nyugodtan aludj. Az iszapleválasztó nem tud mindent megfogni. Szóval én inkább 30-ért beraknék egy hőcserélőt és megspórolnék egy leválasztót, inhibitorral (ez a kettő 40k, ha normálisat akarsz) és két három rendszermosást(ennek ára függ a munkadíjtól és a felhasznált anyagtól). Nem hogy drágább, de inkább olcsóbb lesz még egy plusz keringetővel is. Persze rosszabb lesz picit a hatásfok, de simán így csinálnám. Új csövek, új radiátorok esetén ok amit írsz.
Tudom. Amikor elkezdtem ezzel a vegyes kazánnal a fűtést, akkor a fojtva használtam, mert nem akartam azt a meleget, amit normális égés mellett produkál ráküldeni a lakásra. Meg is lett az eredménye.... azóta inkább elviseljük ezt az ingadozást, de fojtást soha többet.
Szerintem te valamit nagyon rosszul értelmeztél. Senki nem siránkozott itt, legalább is én biztos, hogy nem. De látom szereted a saját szájízed szerint továbbgondolni és költeni a történeteket. Amiket vastagon kiemelsz annak kb. köze nincs a valósághoz, max te hiszed azt. Ha neked ez így jó, tegyed.
Valóban tökéletesen lehet fűteni a régi rendszerekkel is, csak legyünk tisztában a különbségekkel.
"A régi nagy radiátorokban annyi víz van, hogy szigetelt háznál simán kifűtesz 50fok körüli előremenővel."
A víz mennyiségének nincs köze a szükséges hőmérséklethez.
A fűtővíz hőmérsékletét a legtöbb esetben csupán két dolog szabja meg: a lakás hőigénye (hőszigetelés jósága) és a hőleadó felület mérete (minél nagyobb a fűtő felület, annál kisebb lehet a hőmérséklete).
"A legnagyobb veszély az, hogy a régi rendszerből a kosz bekerül a kazánban. Az tuti hazavágja"
Egy becsületesen megcsinált 30 éves rendszerben akár közel ivóvíz tisztaságú a fűtővíz is keringhet (persze az íze már nem olyan :). Plusz léteznek szűrők is SOKKAL olcsóbban, mint egy szükségtelen hőcserélő egy extra keringető szivattyúval és az ezek miatt felmerülő extra problémákkal (amire a szerelő nem tud jó megoldást, csak rosszat). Viszont mindezért egy rakás pénzt el lehet kérni ;)
"Le kell választani egy hőcserélővel és nem lesz gond."
Százezernyi fűtésrendszert csesztek el azért, mert nem kellet volna hőcserélőt beletenni.
"Egy 35 éves lemezkazán, vastag vascsöves, gravitációs rendszer. Szerintem többet nem kell írnom"
Ha bajod van, amire nem tudod magad a megoldást, akkor keress valakit, aki jobban ért hozzá és kérj tőle tanácsot. És ne siránkozz magadban, hogy jaj-jaj én nem tudok rá megoldást, tehát nincs is rá megoldás.
Mondok egy konkrét példát:
- kb 1980-as öntöttvas vegyes tüzelésű kazán
- gravitációs fűtés, 10 centi vastag kiinduló csövezéssel (több száz liter víz+több száz kiló vas)
- a kazán ajtajára rászerelve egy 35 kW-os fix teljesítményű gázégő
Gondolhatod, hogy egy ilyen fűtésrendszernek óriási hőmérséklet-túllendülése volt felfűtéskor ÉS lehűléskor is marha lassan kezdett melegedni. a lakók hol télikabátban vacogtak, hol alsóneműben lihegtek a hőségben.
A fő különbség az volt, hogy ennek a háznak tulajdonosa nem hitte magáról azt, hogy ha valamire ő nem tudja a megoldást, akkor ara a problémára nem is létezhet megoldás. Ezért elmesélte nekem a gondját, én egy hét múlva odamentem és mindössze 20e Ft anyag felhasználásával fél óra alatt megoldottam a ház harminc éve fennálló hőmérséklet-ingadozás problémáját Azóta a ház több foknyi hőmérséklet ingadozása 0,5 fokon belül van.
Mindössze ennyiből áll a varázslat: ha te valamire nem tudsz megoldást, attól még ne hidd azt, hogy nem is létezik megoldás, helyette mondd el a problémádat meg egy-két hozzáértőnek.
Tudom nem engem kérdeztél, de szerintem ha jó a ház hőszigetelése, akkor puffer nélkül csak fojtással tudod szabályozni normálisan. Puffert azt tudnád teli torokból fűteni, de egy normális méretű beépítése annyi lenne, mint egy kondis kazán.
Szerinted milyen problémáim vannak a jelenlegi rendszerrel? És amiket írsz, az miben segítene? Mire gondolsz?
(Pár problémát leírok, csak így hirtelen: lehetetlen viszonylag állandó hőfokot tartani, óriási a hőmérséklet ingadozás. Szigetelt házzal ez még rosszabb. Fojtani a kazánt nem fogom, mivel nem akarok neki rosszat, nem akarok ultra környezet szennyező módon tüzelni, nem akarok katrányt, kormot gyártani. Így is drága a fa, szeretném a leghatékonyabban elégetni, különösen a fagázokat, amiben az energiája jelentős része van. Azt meg gondolom tudjátok, hogy ehhez igen magas hőfok kell. Nem akarok reggel hideg lakásra ébredni, nem akarom, hogy ha mindenki elmegy reggel dolgozni, akkor leghamarabb csak kb. du 5-kor legyen begyújtva. A fa ára nagyon magas lett, pedig erdészettől veszem. Már egyáltalán nem éri meg vele a fűtés. Sokkal drágábban állítom vele elő ugyan azt az energiát, mint pl. egy modern kondenzációs kazánnal tenném. A felesleges energiát, amit a lakás nem kér tárolhatnám pufferben, de ehhez eléggé at kéne alakítani mindent. Ennyit még nem költők rá, tudván pl. a fa árát.)
