Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Egy adott tölteten a kezdősebesség gyakorlatilag állandó, függetlenül attól, hogy a cső 45 fok felett, vagy alatt áll. Az elméleti max. (45fok) lőtávolságtól akár 45 fölé, akár 45 alá mész, a lőtávolság csökken. Tehát egy adott konkrét távolságot elérhetsz 45 fok alatti és feletti röppályával (egyéb befolyásoló tényezővel nem számolva.) A különbség a levegőben eltöltött idő az adott röppálya alakja miatt, illetve a becsapódó szög.
Mozsárlövészet magas fedezőgerincek (hegyek) feletti átlövésre ill. födémrombolásra való, az ívelt kevésbbé veszi igénybe a löveget és gyorsabb a végrehajtás, vagy pl. homlokfal rombolás (és még egy jópár egyéb mindkettő).
KovacsTiger, mog a Dr kotasz emailje kene mert nem tanalom. Keretik a megnevezett szemelyek kuldjenek egy mailt a nevem plusz freemailra mert szolgalati kozlendoim lennenek.
A kerdesem alapvetoen teoretikus, es egy olyan szitut feltetelez mikor pl a megfigyelt gaz ellen mozog es a tuzersegi tamogatast ugy kell kerni hogy majd fekudjon is a celon, es ne csak elotte vagy utanna durrogjanak a lovedekek. Szoval ezert erdekelne a "menetidok".
Turák Jánost régóta ismerem, DR Kunos Bálintot at előző(2005)C+D-hez kapcsolódó konferencián volt szerencsém egyszer hallgatni. Nincsenek egy súlycsoportban. Kunos doktorijával kapcsolatban különféle legendák keringenek tudományos körökben. Tőlem a Magyar Nemzet elég távol áll, de Turákkal mindenben egyetértek. Kunos cikkét nem találtam meg. A HM kommunikációs csapata különféle bértollnokoknál rendel cikket, jól fizethetnek, mert általam eddig nagyrabecsült urak is besoroltak az apologeták közé. Bizonyos lapokban még oda is írják a cikk végére, hogy a HM által támogatott írás.
a 152 mm-es max lőtávja 17400 m (lőtáblai viszonyok mellett)
a 122 mm-es öj-é max15200 (?, már hülyülök, de csak néhány 100 méternyit).
20km -re tehát magyar adat nincs, az oroszok RAP lőszerrel tudnak többet.
De: a 122 az esetek jelentős részében képes mozsárral lőni u.a. lőtávra is, mint ívelttel, ekkor a röpidő többszörösére növekszik, mivel a röppálya-magasság közelítheti az 5 km-t az ívelt max kb. 1,5 km-e helyett (lehet, hogy sikertelen memóriateszt)
Társadalmunkban nincs veszélyérzet - A Magyar Nemzet szeptember 24-i számában egy hosszabb értékelő cikk jelent meg Turák János tollából a honvédség sanyarú, a politika által nyomorba döntött helyzetéről. A cikk hosszan sorolja azokat az eseményeket, amelyek a szerző szerint folyamatosan leépítették, gyengítették és végül szerinte eljelentéktelenítették a Magyar Honvédséget. Szól a személyi állomány indokolatlan leépítéséről, a technikai eszközök és fegyvernemek felszámolásáról. Az állami költségvetést, benne a Honvédelmi Minisztériumét is, a parlament szavazza meg. Ez annyit jelent, hogy nem a szakminisztériumok, hanem a népképviselet dönti el azt, hogy melyik állami feladatkör ellátásához mennyi pénzt biztosít. Tehát amikor arról értekezünk, hogy sok vagy kevés a honvédség költségvetése, akkor valójában arról van szó, hogy fel- vagy leértékeli a társadalom a katonai erő szerepét az ország biztonságának és szuverenitásának biztosításában. Megkezdődött a haderő technikai fejlesztése. A csapatokat ellátták könnyű, páncélozott szállító járművekkel. Folyik a híradás korszerűsítése, a gépjárműpark cseréje. Megkezdődött a katonák egyéni felszerelésének korszerűsítése. Ennek eredményeként a missziós szolgálatban lévő magyar katona személyi felszerelése semmivel sem rosszabb, mint holland, dán vagy bármely más európai NATO-beli társáé. Kunos Bálint, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a politikai és katonai szövetségeseinkkel együttműködve hazánk képes ma is megvédeni állampolgárait, falvait és városait. Turák János a lap hasábjain válaszol az írásra. (Magyar Nemzet 6.o., Magyar Nemzet 6.o.Keserű válasz)
Nekem is lenne egy beugratós kérdésem. Halottam olyan pletykát, hogy anno a kínaiak sok-sok olcsó vasárut kínáltak a HM-nek (is) megvételre... igaz-e és mit lehet tudni róla. Az tény, hogy a finnek vettek nem kevés kalasnyikovot...
Kérdésedre adott válaszhoz be kell nyúlni a fiókba, ki kell venni a 122mm-es és 152mm-es vontatott és 122mm-es önjáró löveg lőtábláját, visszakérdezni, hogy melyik töltetre vagy kiváncsi, és már lehet is adni a választ. Egy nyugdíjasnak a fiókja és polca lőtábla hiányban szenved, viszont tudja ajánlani "tüzér" topiktársunkat, aki ebben a témában elmélyült számítástechnikai tevékenységet végzett, így ha nyugdíjasként esetleg nem is rendelkezik a fenti lőtáblákkal, de azok adatait valamely memóriából elő tudja varázsolni. Ha tüzér nem reagálna, amit kizártnak tartok, akkor még tudom ajánlani Eckhardt Zoltánt, vagy Felházi Sándort megkeresni az iwiwen, ők szintén biztos válaszadók.
még nem tudod mit akarok kihozni belőle (ontopik lesz).
Nem akarok szubjektív tényezőket, színtiszta statisztika lesz, egyáltalán lássuk milyen realitások lehetnek. Egyébként is jó együtt látni a számokat a különböző kombináláshoz...
először is, ez nem teljesen ebbe a topikba való. másodszor, ha ilyenlistát akarsz összeállítani, akkor először is valamilyen szempont listát kellene felállítani, és az országok ilyen potenciálját mellene pontozni 0-5, vagy 0-10 között (ezt egy másik fórumban Norbitól láttam, aki egy alakulatot értékel kükönböző szempontok szerint 1-5 között, nekem tettszett ez a megközelítés, és ebben az esetben is használhatónak tűnik)
mondjuk szerintem lehetnének a következő szempontok a teljesség igénye nélkül: -méret (személyi állomány) -támadóképesség (pl harckocsik száma alapján) -korszerűség (a fegyverzet minősége és összetétele alapján) -más kontinensen való hadviselés képessége (mekkora erővel tengeri/légi szállító kapacitás) -ipari és technológiai háttér. -nukleáris képesség
persze nem biztos, hogy ezeknek a szempontoknak mind kell szerepelnie, illetve nem bővülhetnek. Tudom, hogy ez egy kicsit leegyszerüsített módszer, de ha jók a szempontok, akkor egész jó eredmény jöhet ki.
Laci, ha betetted Eritreat, akkor Etiopianak is ott kell lenni, azonkivul nem ertem hogy maradt ki a Del Afrikai Koztarsasag. Ha ott van Mianmar, Szingapur, akkor az Egyesult Arab Emirsegeknek is illenne szerepelni. Ajanlom nezz utana Ausztralianak, Togonak, Omannak.
egyébként most hogy gondolkodom, a passzív erővel (csak légierőben jók, és/vagy csak tengeri erőben jók) rendelkező országokat nem számolnám. Nekünk max a jó szárazföldi erővel rendelkező országok veszélyesek.
nem egy listát használtam, de elég sok szempont alapján majdnem azonos országok jöttek ki.
Egyébként lebuktam, mert szárazföldi látásom elvakított, a légi és tengeri szempontokat nem is akartam belekeverni :))
Annyit azért hozzátennék, hogy megvizsgálnám pl a NATO-világ NATO-arab arányokat természetesen Magyarországra kihegyezve, ezért is tűnt el nálam a tengeri erő (Dunán ugye nem tudnak bejönni). De a légierővel igazad van. Ahhoz majd lehet, hogy kell segítség...
csak néhány kiegészítés. Megtaláltam a forrásodat, de az a sorrendet jórész a létszámadatok alapján állapítja meg ami nagyon csalóka, és ez a felsorolásodon is látszik.
-kezdjük egy aprósággal, Kanada a NATO tagja, de hondolomez csak ujjbotlás volt 8)
-furcsa, hogy Eritrea (amely csak sok katonát tart fegyverben) és Mexikó (minek a hadseregéről nemrég volt jellemzés a HT-ben) benne van a listádon, ugyanakkor a Dél Afrikai Köztársaság (fekete Afrika politikai/technikai stb vezető hatalma), Argentína (amely meglehetősen nagy haditengerészetet és légierőt tart hadrendben), Algéria (amely szintén nagy arányban fejleszti légierejét), Etiópia (amely az utóbi időben két sikeres háborút viselt szomszédaival úgy, hogy az egyiket fekete afrika első tehnológiai háborújának is nevezték), Nigéria (amelyugyan fegyveres ereje révén még nem, de nyagysága és ásványkincsei miatt egyre befolyásossabb) nem.
A probléma a listával, hogy jórészt az aktív személyi állományyal és a tartalékosokkal számol, míg a tecnikai hátteret nem veszi figyelembe. (Eritrea a 25. Izrael a 30. vagy Indonézia a 14. míg Németország és Franciaország a 19-20)
A listára vonatkozó megjegyzéseim természetesen csak akkor élnek, ha listádat onnan állítottad fel amiről feltételezem...
a sok világvége víziót olvasva csinálok egy kis elemzést. A segítség, amit most kérnék, hogy a NATO-n kívül milyen jelentős katonai erőt felmutató ország van (bármilyen szempontból) a következőkön kívül:
Laci, megkérdeztem, tervezik a pécsi konferencia anyagát könyvben megjelentetni, már bekérték az előadóktól a szöveget:) Ha nem lesz hozzá elég pénz, akkor cd-n dobják ki.
