Tudományosságod abban áll, hogy bizonyos konkrétumokat sajátságosan összekapcsolsz, s abból még sajátságosabb következtetéseket vonsz le. Pl. a mezopotámiai zikkuratok tényszerű meglétét, s a zsidók babiloni fogságának tényét összekapcsolván levonod a megfellebbezhetetlen "tudományos" következtetést: a zsidók a babiloni fogság élményének hatására tanálták ki a bábeli nyelvzavar meséjét...
Az a probléma, hogy Te csupán töredékes ismeretek birtokában a saját ízlésed alapján csoportosítod a (fél)információkat előítéleteid, prekoncepciód mentén, ám szómágiával ezt tudományosnak mondod, s a szómágia szabályai szerint a tudomány érinthetetlen szent tehén, megkérdőjelezni szalonképtelenség, így szellemi terrort táplálsz...
Az Írás még a tapasztalatot is megelőzi, hiszen a bűnbeesett ember érzékszervei nem tévedhetetlenek, s a megtévedt érzékszervek által közvetített információkat az Igazság ellen lázadó emberi elme dolgozza föl...
Ugyan már. Bizonyítsd hogy a nyelvek összezavarása és a torony története összekapcsolódott a 7. század előtt. Mi több arra is kíváncsi lennék hogy megtalálod e a Bábel nevet a héber tórában.
Bizonyítsd, hogy tényleg létezett-e a százéves háború.
Ott voltál??(Semmi értelme annak, amit csinálsz, te amúgy is hitelméleti alapon vitázol, és fogalmad nincs a tudományos módszerességről. Ahogyan Zoroastro barátodnak sem.)
Egyébként pl. a galdu (kau) időszakhoz is érdekes párhuzamok kötődnek. Ez ugye már az amurru időszak után volt, illetve az utolsó amorita király, Samsu-ditana már párhuzamosan uralkodott Gandasal (a hosszú időrend szerint Kr. e. 1733 körül).
Mi ebben a csúsztatás? A bábel tornya nem a Babiloni zigurat. Viszont különféle zsdó és nem zsidó szakemberek szerint a zsidók a babiloni száműzetés alatt a babiloni ziguratot azonosították Bábel tornyával.
Meglehetősen elfogadott a szakirodalomban, hogy Bábel tornyának a mítosza a Banilóni Birodalom területén állott zikkuratukhoz kapcsolódik. Ahogy az olvtárs is írta, a zsidók ezeket a piramisépítményeket nézhették csonka, leomlott toronynak, vagy legalábbis ezek alapján szőtték az ismert bibliai mesét. "A nyelvek összezavarodása" pedig az ősi elő-ázsiai nyelvi koiné felbomlására utal.
"Legjobb tdomásom szerint akkor amikor az egyiptomi cvilizáció elindult a fejlődés útján Eridu már vagy 1500 éve város. Ekkor a sumer települések már tízezres nagyvárosok. Vannak falrajzok és tárgyi bizonyítékok arra hogy a sumérek jártak egyiptomban a predinasztikus korban. Ilyenek pl a mítikus napbárkákat ábrzoló falrajzok amelyeken sumereredetre utalnak. Vagy ilyen a leghíresebb lelet a Gebel el-Arak -i késnyél.(ie 3000-3500) ..."
Tudomásom szerint egyes kutatók a nagy vadászt Enmerkar-ral azonosítják. Az Enmerkar Aratta ura eposz főszereplőjével. Ami azt illeti van egy érdekes teória. A biblikus régészet hatáskörébe tartozik. Szóval tessék kétkedve fogadni.
Enmer.KAR ugye ha csak a leírt mássalhangzókat nézed Nmr.KAR (KAR egyenlő vadász). Vagyis NMR a Vadász.
A Biblában
"Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint NiMRod."
Az Enmerkar Aratta ura-ban azt írják hogy miután apja Mesh-ki-ang-gasher UTU fia tengerre szállt és eltűnt ő lett Erek (Bibliai URUK) királya.
(Valóban URUK ban található a világ legrégebbi ziguratja. vagyis az eredeti Bábel tornya. Amit a Biblia szerint Nimród építetett. (Ugye a zsidók a bibliaiszáműzetés idején látták az ottani Ziguratot és azt hitték hogy az az eredeti torony))
Ugye Mesh-ki-ang-gasher a Napisten fia tengerre szált majd nagyjából ugyanebben az időből feltűnik egyiptomban egy sumer hódítást ábrázoló kés. Vannak akik szerint ez nem véletlen.
UTU a sumer napisten vö. ATON/ATEN egyipomi napisten. Az U gyakran vált A-ra vagy O-ra.
Ezek a datálások nem hivatalosak nem támaszkodnak semmilyen tudományos tényre. A 10000 es év ha jól tudom úgy jött ki valakinek hogy a szfinx akkor volt az oroszlán csillagképpel egy vonalban. Ennyi erővel negyvenezer éves is lehetne.
Legjobb tdomásom szerint akkor amikor az egyiptomi cvilizáció elindult a fejlődés útján Eridu már vagy 1500 éve város. Ekkor a sumer települések már tízezres nagyvárosok.
Vannak falrajzok és tárgyi bizonyítékok arra hogy a sumérek jártak egyiptomban a predinasztikus korban. Ilyenek pl a mítikus napbárkákat ábrzoló falrajzok amelyeken sumereredetre utalnak.
Vagy ilyen a leghíresebb lelet a Gebel el-Arak -i késnyél.(ie 3000-3500) amelyen feltűnik az addig csak sumerből ismert "vadak ura, nagy vadász" kép. A késnyélen egy folyóvizi csatát talán hódítást ábrázolnak
Hát nem az egyiptomi a környék legrégibb kultúrája?Újabban már tízezer körül járnak a datálások,gondoljunk csak a szfinx korára amit erre az időre tesznek,különböző időjárási nyomok alapján pl. Vagy az első dinasztia előtti korok királyai. A sumér miért lenne idősebb, Csak kérdezem!
Zakar András
