Ha az a mindössze 3 centi XPS hőtolvaj megmarad 3 centisnek, akkor azon túl már varázsolhatsz akármit, az ott már nem sokat fog javítani. Olyan ez, mintha a fagyos hóviharban fáznál egy rövidnadrágban és te most azon gondolkodnál, hogy vajon milyen cipő/csizma/zokni javítana a helyzeten :)
- a 3 centit hizlald fel a felső fal síkjáig (habár az is igen vékony)
- ÉS ezt a már vastagabb réteget folytathatod akár lefelé, akár vízszintesen a járda alatt.
mai naptól visszamenőleg 250 m3 gáz ment el egy hónap alatt (100nm, 5 cm nikecell, 10 cm gyapot az is sza**l lerakva) Kíváncsi leszek mennyivel lesz kevesebb a normálisan lerakott szigeteléssel + 10 cm frissel.
kb , 1-2 fokot emelhet ez a módszer... a ház faltól mért 1 méteres belső távolságán. A padlód ettől nem lesz melegebb. Csak lassabban fogg hülni ...a fal csatlakozásnál...
Nálam kavics ágyazat van, nem járda, a 0.5 m távolságba a külső faltól.
Amit a házam padlóján mértem, a fal csatlakozásnál 21-23 fok a faltól lévő 0.2 méteres távolságban. Utánna 24 fokos a padló. A belső levegő hőmérséklete 24-25 fok. A radiátor csővek a padlóba mennek csillagpontos kiállással.
A rétegrend igy néz ki.
- 4 cm EPS 100 a padlóban
-12 cm XPS a lábazaton
-5-6 cm XPS a kavics ágyazatban a faltól 0.5 méteres távolságba.
- 5mm XPS alátét lemez, 8mm laminált padló
Ha most épitkeznék akkor 20 cm lenne a padlóban és 12 cm XPS a lábazaton. + Az ajtó, terasz csatlakozásoknál is lenne függőlegesen XPS.
Ami sokat javitott a hőérzeten az a sávalapon lévő hőszigetelés (12 cm XPS) és a vizálló laminált padló volt (5 mm XPS+ 8mm laminált). A kő hideg.
Valószinűleg nálad nincs egyáltalán hőszigetelés a padlóban. Ha ez igy van akor egy lehetséges javítás az lenne:
kb 28-30 cm kiszedni a padlószintből, majd berakni 8 cm betont vashálóval+ vizszigetelést+ 15 cm EPS grafitost + 6-7 cm ajzat betont + majd 5 mm XPS -t és erre 8 mm vizálló laminál padlót rakni.
Azonban ez igen költséges . + az átalakitás idején nem lehet bent lakni és a bútorokkal is valamit kezdeni kell.
Ha csak felvered az ajzatot és leraksz 5mm XPS-t és laminált padlót. Az is segít egy picit a padló hőmérsékletén. Azonban az sem lesz komfortos a hőszigetelés nélkül...
Picit azzal lehetne segíteni hogy fűtő filmet raktok le + 5 mm XPS-t és laminált padlót. Azonban a padló fűtése hőszigetelés nélkül picit költségesebb lenne...
Igazából a padló az amit a legköltségesebb javítani ha a hőérzeten szeretnél változtattni...
Más alternativa, hogy vesztek bélelt papucsot, vastag zoknit, + leraktok szőnyeget. Igy kevésbé érzékelhető a hideg ha folyamatosan van fűtés a házban...:)
Adott egy 50-es években épült tégla ház. A falazat takaréküreges (vagy micsoda).Beton alap nincs, csak tégla alap. Jelenleg 6 cm EPS és 3cm XPS van rajta. Ezen nem is tudunk, és nem is szeretnénk változtatni. Viszont a padló rendkívül hideg, és a következő dolgot találtam ki:
A ház körüli járda alá XPS táblákat raknék le a fenti módon.
Kérdésem az lenne, hogy működőképes lehet a dolog? A homok megfelelő alulra vagy jobb az apró szemű sóder?
"De ha egy kis porhó befúj a padlásra és a hézagos deszkázat között beleolvad a szigetelésbe az milyen lesz?"
Egy KIS porhó nem árt a gyapotnak (megolvad, majd elpárolog). NEM KIS porhó esetén viszont vagy a cserép alá, vagy a hőszigetelésre páraáteresztő fóliát kell tenni.
"amikor kozvektlenul az almennyezet fölé kerül az ásványgyapot szigetelés az milyen esetben javasolt?"
Laikusnak semmilyen estben nem javasolt.
Hozzáértő persze meg tudja oldani, hogy a hőszigetelés felett a régi (jéghideg) mennyezet ne vizesedjen a párától.
"Vagy aki úgy csinálja az teljesen felesleges?"
Nem teljesen felesleges, mert egy kis szerencsével a hőszigetelés felett folyamatosan nedves födémje teljesen elkorhad és egy szép napon akár a fejére is szakadhat.
Köszönöm a segítséget. Pala cserepek (40x40) vannak rajta csak azokat elég nehéz javítani. Mert ha kimegy az ember egyet javítani akkor 10 másik törik össze :)
Egyébkénkt, amikor kozvektlenul az almennyezet fölé kerül az ásványgyapot szigetelés az milyen esetben javasolt? Vagy aki úgy csinálja az teljesen felesleges?
Nincs elkúrva semmi, alulról teljes a párazárás, nincs semmi nedvesség sem penész.
A rétegrend: 12mm pozdorja lap, felette párazáró fólia, ez van felcsavarozva a 15 centis gerendákra. A gerendaközökbe lett fektetve 10 cm Therwolin üveggyapot, a gerendák felül ledeszkázva és farostlemezzel leterítve. Ennyi idő után is a fák szép világos szinűek és az üveggyapot is olyan sárga mint újkorában. Nem volt ott semmi nedvesség sem alulról sem felülről. Csak amikor megmértem 8 centi volt a 10 centisnek vett üveggyapot. Vagy összeesett, vagy nem volt 10 cm már újkorában sem.
Viszont most kicsit vastagabban rakja, kicsit szorosabban a deszkákat, kicsit több lesz a szigetelés (hidegebb a deszka), kicsit ügyesebben rakja a farostot.
Kicsit lehülyézi a fórumot, mert hülyeséget tanácsolt azelek.
A vastagabb, rugósra rakott tömés már nem fog hézagosra összeesni és eljön az ami eddig nem.
Olyan kérdésem lenne, hogy egy '76-ban épülő családi házban, ahol a ház fele betonfödémes a másik fele fa födémes (vakolat, nád, deszka, 20cm légrés, deszka, salak) hogyan lehetne leszigetelni a padlásfödémet?
A jelenlegi belmagasság 3,10m és tervben van függesztett álmennyezet. Ilyenkor a szigetelést a padlásfödémre kellene tenni, vagy a gipszkarton fölé? Illetve párazáró vagy páraáteresztő fóliát mikor és hova kell tenni?
A padlás egyébként nem lesz járható, manzárd tető van, ahol van kereszthuzat is, meg néhol becsöpög az eső víz is :)
Mos jöttem a felújítandó házunkból. Aljzatszigetelésen dolgoznak a fiúk.
40 cm ki lett termelve és az ismert rétegrenddel vissza lesz szigetelve a padlófűtéshez.
De%! 2 szobámban a kivitelező szerint jó állapotú a régi beton, így csak 25 centit szednek ki és arra megy rá a vízszigetelés, hab, fólia stb.
Én a régi felületet morzsalékosnak és vizesnek látom. repedést nem látok.
Tényleg igaz, hogy úgyis kap vízszigetelést, így nem kell vele foglalkozni és a megspórolt munkát majd elköltjük másra.
Hisz a másik helyiségekben sem fog kiszáradni a beton és akkor megy rá a bitumenes lemez.
Azt vallom, ha valami jó egy régi háznál ne bántsuk, mert a halott német katona is előkerülhet. Spórolni is jó lenne, de ha most nem csináljuk meg sosem.
Az a jó kéménygallér aminek a felső széle nem peremezve van hanem kb 1,5 cm derékszögbe befelé hajlítva a kémény felé. A kéményre körben flex-szel egy hornyot kell vágni és a bádog behajlított széle belemegy ebbe a horonyba. Ezt nem kell kikenni semmivel, sosem ázik be.
Igazad van a tetőt kell megcsinálni feltéve ha megtalálod hol fúj be a porhó, mert nem olyan egyszerű megtalálni mint egy sima beázást ami függőlegesen cseppen le. Felmész a padlásra és azt látod hogy a fél padlás vékonyan be van lepve hóval. De hol jöhet be a hó? Egészen meglepő helyeken tudja befújni a szél. Én úgy találtam meg, hogy amikor viharos szél fújt és esett a hó felmentem a padlásra és megláttam hol hozza be a légáramlat a havat. Betömtem és megszünt a probléma.
Ha profin akarod megcsinálni , akkor a bádogosnál vegyél kéménygallért , ha gányolni , akkor bentről purhab kintről meg körbekened malterral , fagyálló csemperagasztóval . A gyapotot meg ne takard le neylonnal , láttad miért .
erről akartam én is kérdezni.Ma amikor fent voltam,volt jócskán otthagyva a gyapot csomagolásából a fólia.Alatta kissé penészes és vizes volt a gyapot.Gondolom ez csere. Ez azért lehet,mert a fólia lezárta a szellőzést?
Illetve a másik,hogy a kémény mellett ki van szakadva a szövetfólia és ki lehet látni a kémény mellett.Ezt befoltozom,de a kémény és a cserepek mellett mit csináljak?
Kicsit durva kérdés,de fújjam ki purhabbal? Senki se látja...
Ha olyan mennyiségű porhó jut be a padlásra , ami már károsíthatja a szigetelést , akkor bizony ott a tetőt kell megcsinálni , nem a padlás alját vízállóvá tenni .
A mai délelőttömet a padláson töltöttem.Sajnos gané munkát végeztek régen.Volt olyan rész ahol a kb 120x80-as közökben 4 csíkból volt lerakva a gyapot lazán.Ahol tudtam összenyomkodtam,kitöltöttem az 1-2 tenyérnyi szigeteletlen helyeket. Egyenlőre 10 cm megy rá új.
Ne, tudom,a gyártó honlapján nincs ilyen nevű,ez valami kifutott, 583ft/nm-e.Csak ki tudja mióta áll kint a szabadban,nincs fedél alatt,kicsit tartok tőle. Ilyen vagyok.
Azért is takartam le farostlemezzel mert széldeszkával deszkáztam le a padlást és hogy egyenletesebb, szebb legyen.
A széldeszkát ajánlom mindenkinek erre a célra, fűrésztelepeken árulják kb tüzifa árban. Ha nem apríttatom fel tüzifának még olcsóbban adják, örülnek ha viszi valaki.
Jó nem bánom, a száraz padláspor lehet hogy nem rontja az üveggyapot hőszigetelő képességét, de javítani biztos nem fogja. De ha egy kis porhó befúj a padlásra és a hézagos deszkázat között beleolvad a szigetelésbe az milyen lesz? Erről is tennél be képet? A zárt deszkázat között nemigen jut le a hó a szigetelésbe, ha meg le van takarva farostlemezzel biztos hogy nem jut le. Elolvad a farostlemez tetején és utána felszárad. Ezenkívül jól pakolható lesz a padlás, apró tárgyak sem fognak bepotyogni a szigetelésre. A külvilágból bejutó zajokat is csökkenti.
Gyűjts össze egy dag port a padlásodról, valami ilyesmit fogsz látni. Ebből bármennyit hozzákeversz a gyapotodhoz (vagy csak ráteszed), attól a födém hőszigetelés csak javulni fog.
Nem vagyok építészeti szakember. Gondolom kb százféle kenhető és ragasztható vízszigetelési megoldás létezik betonra.
Valószínűleg a legtöbben valamiféle bitumenes lemezt javasolnának, én magamnak viszont valószínűleg valamilyen kenhető vízzáró réteget vinnék fel oda hengerrel (amilyeneket pl a kerti medencéknél alkalmaznak a csempe alatt.).
A házunk alatt pince található, az lenne a kérdésem hogy a pincének a plafonját mivel lenne érdemes leszigetelni hogy a felette lévő lakórészbe ne jöjjön felfelé a hideg, mert gondolom alulról is le tudja hűteni a szobákat, hány % lehet a hőveszteség a pince miatt?
"ahoz hogy 45 fokba bevágd a kávát kell gyémánt korong +kell vezető léc ami oda lesz fogatva (különben a vakolat lehulhat) és ki kell mérni a 45 fokot..."
Ezzel mi a gond?Egy korong van vagy 1000Ft. A 45 fok kimérése,megint 2perc felrajzolással együtt!Utána bevágja a felrajzolt vonal mentén!
"+ 1 ember nem dolgozhat munka védelem miatt rajta..."
"Ha 20eFt/ nap/fő + kiszállást díj van ..."
Úgy indult hogy megcsinálja a kérdező!De ha ez a gond,áthívja a szomszédot lábatlankodni közben,addig nincs egyedül!Ha meg csináltatni akarja,akkor fel sem hozta volna a témát szerintem!
"Mi lesz a garanicia hogy mindenhol 45 fokba lesz levágva minden? "
Ha ki tud mérni pl 15centit 4x egymás után,akkor az annyi lesz!
Na mindegy,csak egy észrevétel volt,hogy máshonnan indult ki a dolog!
a tégla nem vakolat...ha 45 fogba 10-12 cm bevágsz bizony ott tégla is lesz...
Ha tényleg 45 fogba szeretnéd a kávát bevágni és nem "Mekk Elek" :) módon szeretnéd csinálni akkor az melos lesz.
A házakon vékony vagy vastag vakolat van ...régi kőporos házakon kb 2-3 cm az ..ha vésed akkor az lehullik , bereped, ha óvatosan fexeled akkor is könyen eltudja magát engedni ha nem jó a tapadása...
ahoz hogy 45 fokba bevágd a kávát kell gyémánt korong +kell vezető léc ami oda lesz fogatva (különben a vakolat lehulhat) és ki kell mérni a 45 fokot...
számold ki hogy pl 8 db ablaknál 1 bejárati ajtónál, 1 terasz ajtónál mennyi ideig tart pláne ha nem éred fel teljesen az ablak tetejét sem...és kell létra vagy egyes esetekben állvány is...mert magas a lábazat...
10 perc + nyilászáró -t nem nem fogod tudni tartani...még akkor sem ha a létrát átviszed és a vezetéket hosszabitóval huzogatod... kb mennyi idő alatt lenne meg 10 db kiállás? + 1 ember nem dolgozhat munka védelem miatt rajta...
Mi lesz a garanicia hogy mindenhol 45 fokba lesz levágva minden?
+ mikor hőszigetelsz akkor 45 foba vágod az EPS-t és ha nem 45 fogba van előkészítve a káva akkor ott bizony gányolás lesz...és csak megy az idő... ad hoc módon csak Mek Elekek dolgoznak mérés nélkül......
A klima csak a levegőt fűti és csak ott ahol az keverni tudja.. azonban a padló akkor is hidegebb lesz és a hőmérséklet különbbség miatt még jobban kijön a hideg érzet...
A meleg levegő meg fölfelé száll majd a legalsó padló közeli részbe nem tudd majd fűteni...
+ Nekem is van Fujitsu 12 LTCA klimám és a teljes házba nem tudja egyenletesen a levegőtt befújni minden helységbe...
A kérdés az volt hogy miért rakhattak gyapot szigetelést eps helyett!
COP1 villanyfűtést biztosan nem teszek.Elég a fürdőben a ventilátoros hősugárzó,meg a villanybojler nappali áramról.Majd klímákat rakatok fel jövőre a szobákba.
"Fagyvédő szoknya" a lábazat mellett, kb 6-12cm XPS lerakása a ház külső kerületén körbe.
5mm XPS + 8 mm laminált
Laminált alatt , fütő film--> elektromos , ha van több hely akkor lehez olyat kvásárolni ami XPS be van és vizes ... arra meg mehet 5mm xps és laminált...
a legtöbb esetben ezek mind költséges beavatozások ...
Utólagos padló hőszigeteléses videokat néztem a neten,és találtam olyat ahol gyapotot raktak osb lapok alá.Az jobban szigetel, vagy csak olcsóbb?Olyat néztem ahol párnafákat raktak a betonra,közé szigetelés,a tetejére meg osb lap,majd laminált padló.Ilyenben gondolkodom itthon is,mert nem akarnám a 10-12 centis vasalt betont felverni a szigeteléshez.Viszont meg tudnám oldani hogy letegyek ~5 centi szigetelést+10mm osb+7-10mm padlót.
Megjött az infra hőmérő,végigmértem a kamera által adott hideg felületeket.Ugyanúgy kiadja szépen.A lábazat kb -3-4 fokos, a fal körülötte -6 és-9 között.
Értem a lábazad nagyon alacsony. A vízszintes megvan, de kívülről az xps fölé kerül.
A kérdésem arra irányult, hogy elegendő az xps vagy csináltassak mögé kátrányos szigetelést? Az dörken felfogatására rákérdeztem ma a szakinál, nem volt egyértelmű.
Azt mondta, ha szurokkal:) szigetelünk nem kell dörken. Ha nem akkor a dörken csak a tlalajszintig van felhajtva, mert arra nem vakolunk.
Nem hagynék 2 centis réseket a deszkák között, mert idővel behull a por és rontja a hőszigetelést. A pára kitalál az összetolt deszkák között is, sőt a deszkákon keresztül is.
Én a padláson a deszkákra még ráterítettem egy réteg farostlemezt is a por ellen, így egy seperhető felületet kaptam. 28 év alatt a farostlemez teteje vastagon poros lett, de ha felemelem és alánézek alatta szép tiszta a deszkázat.
Az üveggyapottal meg azt tapasztaltam, hogy a 10 centi vastag üveggyapot a saját súlyánál fogva összeesett 8 centire. Három éve elkezdtem vastagítani a hőszigetelést 20 cm-re, de lassan halad mert tele van a padlás lomokkal és az idén pl semmit nem csináltam. 15 centisek a gerendák, ezek közé van rakva a hőszigetelés, úgy lesz 20 centi hogy a gerendákra rászegelek élére 5 centi tetőlécet, ezt töltöm ki üveggyapottal és rakom vissza a deszkákat meg a farostlemezt. Számítva rá hogy idővel roskadni fog az üveggyapot a meglevő 10 (8) centire 15 centit rakok, így most rugalmasan kitölti a teret a deszkák alatt.
A zajok nagy része az ablakokon át jön be, sokan a gatyájukat is ráköltik a marhadrága kőzetgyapotra, miközben maradnak akönnyű (= a zaj által könnyen megrezegtethető) ablakok és csodálkoznak, hogy a zaj csak nem akar csökkenni :)
Léteznek kimondottan zajelnyelős ablak-megoldások. Egy zajelnyelős kétrétegű ablak hatékonyabb lehet, min egy hagyományos három rétegű üveges.
"a szomszéd vasazós életmódjától hülyét kaptam"
A vasazós közép+magas hangokat szerencsére könnyű csillapítani. Első lépésként csinálj egy hang visszaverő/elnyelő paravánt a zajforrás és az ablakod közé. (ha a szomszéd bunkó, akkor visszaverőset, egyrészt sokkal olcsóbb, másrészt meg fog süketülni saját zajától :) A legolcsóbb ilyen megoldások egyike pl a teljesen zárt hullámpala kerítés.
"Nah most ha ezt használom akkor a gerenda közöket be tudom szigetelni"
Rá lehet teríteni a második 10 centis réteget a gerendákra. A hő nem fog megsértődni, ha hullámos a padlás padlója, a pénztárcád pedig hálás lesz érte.
"ebből lehet-e olyan baj, hogy a pára a gerendáknál csapódik ki"
Nem lesz baj akkor sem, ha gerendák gerince csupasz marad. Mármint a párával nem lesz baj,
a fűtésszámlával lesz egy kis baj, mert az picit magasabb lesz, ha gerendák gerincét hőszigeteletlenül hagyod :)
Ami még kimaradt hogy mivel redőnyösek az ablakok mindeképpen jobb volna kirakni külső síkra az ablakokat mert a redőny fölé betúrkálni szerintem nem olyan könnyen kivitelezhető.
Szia, hasonló cipőben voltam én is mint te mármint zajforrás szempontjából a szomszéd vasazós életmódjától hülyét kaptam.
Ezért esett a választásom extra szigetelésként kb 6évvel ezelőtt a paroc 8cm-es vakolható gyapotjára. Azt reméltem ,ha felkerül a 30-as ytongra amin már volt fent 3cm eps akkor jelentősen javulni fog a zajszigetelés illetve a nyári túlmelegedés ezt arra alapoztam hogy nagyobb a tömege mint az eps nek és gondoltam így nagyobb a hőtehetetlensége is. Sajnos nem igazán hozta azt amit szerettem volna lehet hogy műszerrel mérhető lenne a különbség ,de így fülelve egyértelmű javulást nem érzékeltem és sajnos a nyári hővédelem sem jött be idén nyáron is volt a házba 28-29 fok pedig próbáltunk figyelni a benti hőtermelés minimalizálásra.És ami még ide kapcsolódik ,hogy közben a 2 rétegű ablakok is lecserélésre kerültek kömmerling 88-as 3rétegű ablakokra illetve a padlásra a korábbi 15cm gyapotot felbővítettem kb 40cm re és így sem az igazi a zajkomfort lehet hogy a falon maradt 3cm eps ront rajta nem tudom ami szuper lett az a fűtés igény gyakorlatilag éves szinten megáll a gáz számla 100000ft alatt sima turbós kazánnal használva és ebben a használati melegvíz is benne van 5 tagú családdal állandó 22fokra állítva a termosztát.
Ezt a zajszigetelős és nyári túlmelegedős dolgot tovább boncolgatva: tulajdonomba került egy lapostetős kétszintes ezáltal dupla betonfödémes b30 téglából épített 20cm-es eps hőszigeteléssel ellátott ( a födémbe valószínüleg 0hőszigetelés van) családi ház. Itt aztán kell lennie tömegnek ami ugye elvileg jót tesz a zajszigetelésnek illetve a nyári túlmelegedés elleni védekezésnek.ehhez képest itt sem voltam elájulva a kintről érkező zajok csillapításától nem tűnik jobbnak mint az ytong házunk illetve nyáron simán volt itt is 28-29 fok bent úgy ,hogy semmilyen hőtermelő tevékenység nem volt bent ,mert nem lakja senki az épületet. Elnézést ,hogy hosszúra sikerült a hozzászólás csak gondoltam érdekességként megosztom a tapasztalatomat.
Nem nyomódik össze , nyugodtan tehet vastagabbat is . Ha mindenáron járható padlást akarsz , akkor gerendákra kereszt irányban tegyél 5x10 centis padlókat élére állítva . Így tudsz tíz centi gyapotot tenni a gerendákra is és padlókra szegeld a deszkákat úgy két centis résközzel a szellőzés végett .
Lehet hogy akkro már az a legkézenfekvőbb megoldás hogy az ablakot kell kirakni külső síkra és jöhet a szigetelés ráfedve az ablakra.
Egy ablak kiszedése és visszarakás, azért nem hiszem hogy olyan orbitális nagy munka,
csavar kisteker, ablak körben kivág
ablak kiszed, purhab letisztít
ablak kitesz külső síkra, csavar plusz purhab
Lehet hogy az ablakpárkányok cseréjével együtt drágább lenne, de akkor ez legalább szigetelés szempontjából kompromisszummentes.
Bár ezeket K=1,3-as ablakokat nem biztos hogy egy ilyen felújításnál már visszatennék, mert talán nagy lenne a kontraszt a 20centi szigetelés és az ablak hőszigetelése között.
Fa födém szigeteléshez. 20cm vastagok a gerendák. 20cm ursa bálás már megvan (2x10). Nah most ha ezt használom akkor a gerenda közöket be tudom szigetelni. Ez így jó is lenne, csak nem tudom, hogy így ebből lehet-e olyan baj, hogy a pára a gerendáknál csapódik ki, és esetleg azok károsodnak majd. Mert az tiszta hogy kicsit magasabb lesz a fűtésszámlám így hogy csak a közöket szigetelem, de ha más hátránya nincs akkor nem biztos hogy megéri ezt pluszba megvenni, mert 20cm fölött már bálásat nem tudok tenni, mert a súlya miatt összenyomódik az alsó réteg, és így a sűrűbb szerkezetű kerülne alulra
Sajnos a kirakás nem megy olyan gyorsan, mert ebben az esetben a kinti és benti könyöklők is kuka lenne, és nem kis pénz volt, de ez a vakolat levésés jó ötlet, bár 9 ablaknál ez sem kis munka.
Ezt lehet ma este kipróbálom. Tehát ha este 9-kor van mondjuk 22 fok van, akkor reggel 7 órára 19,5 fokig szabadna lemennie fűtés nélkül. Ha ez így van akkor jónak mondható a szigetelés? Ellenkező esetben érdemes javítani rajta.
HA ebben az éjjeli átlagban mínusz 6-8 fokos időben, egy éjszaka alatt 23 fok környékéről indulva 3 foknál többet hűl (és nem sok ajtós-ablakos) akkor nem nevezhető jól hőszigeteltnek az biztos.
Ha 5-6 foknál is többet akkor már biztosan érdemes javítani a hőszigetelésén.
A munkatársam háza például reggelre az esti 28 fokról lehüll 18 fokra a mostani hidegeken, de az övén semmi szigetelés nincs.
Arra lettem volna kíváncsi, hogy azoknál akiknél 15-20 centis szigetelés van a házon fűtés nélkül mennyi idő alatt csökken a benti hőmérséklet 1 fokot a mostani, ködös -6 fokban. Biztos vannak akik már kísérletezgettek ilyennel. Tudom, hogy ez sok mindentől függ, például nálunk hiába van odakint -6 fok, ha egész nap süt a nap, nem hül le a ház, míg most hogy ilyen ködös idő van, 3 óra alatt hült 1 fokot. Azt szeretném látni, hogy ez mennyire számít rossznak. Érdemes-e plusz szigetelésre költeni, akár a homlokzaton vagy a födémen.
Ha leüti a tégla sarkát 45 fokban, akkor a 10 centis "hideg" káva egyik szélén 12 centi vastag lehet a hőszigetelés és csak az ablak felőli szélén vékonyodik 2 centisre. Átlagos vastagság: 6 cm lesz (a 2 cm helyett), tehát a 45 fokos trükkel háromszor vastagabb lett a hőszigetelés X négyzetméter felületen.
És a B30-as téglának nagyon nagy a teherbírása, ezért szinte biztos hogy a statikus simán megadja az engedélyt a sarkok 10 centis (45 fokos) lefaragáshoz.
Nem, ezt nem tudja senki megmondani. Csak a hőszigetelésről írsz, pedig kb. ugyanilyen fontos a ház hőtároló képessége is. A passzívra szigetelt sátor pl. hamarabb hűlhet, mint a sehogy sem szigetelt fogarasi árpád-féle bunker...
Igen, de 2 cm-nél nagyobbat nem nagyon tud betenni, csak, ha kiteszi az ablakokat falsíkba, de gondolom nem nagyon szeretné az összes ablakot kibontani és kitenni falsíkba, tudom, hogy az lenne a legjobb megoldás, de nem könnyű ekkora melóra rászánnia magát az embernek, tudom, mert én is hasonló cipőben járok.
Én is szeretném az ablakkávákat leszigetelni, de sajnos még a 2cm se nagyon fér oda, mert akkor a redőnylábakat bentebb kellene tennem, azt viszont nem tudom mert a gurtninak nincs hely hogy bentebb fúrjam (túl kicsi a toktoldó). Elég sokat agyaltam rajta hogyan tudnám a kávát szigetelni, de egyenlőre nem jutottam előrébb :-(
Megtudja valaki mondani, hogy egy jól szigetelt házban a mostani -6 fokban mennyi idő alatt csökken 1 fokot a ház hőmérséklete? Természetesen úgy, hogy nem megy a fűtés :-)
"Ha van hely 2cm XPS forduljatok rá az ablak tokra."
Egy annyira komolyan hőszigetelt házon, melyen kifelé 20 centi a hőszigetelés, annál szerintem komolytalan, ha az ablakrámákban viszont mindössze 2 centis. Ha összeadod az összes nyílászáró körül lévő 10 centi széles csíkok felületét, akkor összesen akár több négyzetméternyi hűlő felület is összejöhet. Tehát te most tulajdonképpen azt javasolod, hogy egy 20 centi vastagon hőszigetelt házon több négyzetméternyit csupán 2 centi vastagon hőszigeteljen.
Szóval én úgy gondolkodom, hogy 20 centi esetén már illik az ablakrámákra is 2 centinél jobban "odafigyelni".
"A párazárás miatt én jobban szimpatizálok a közetgyapottal."
A B30-as tégla majdhogynem tömör. A lakásból folyamatosan kifelé igyekvő párát annyira erősen fékezi, hogy teljesen mindegy, hogy marhadrága kőzetgyapotot, vagy olcsó hungarocellt teszel rá kívülről.
A téglának mindegy, de a te zsebednek viszont nem mindegy. Az árkülönbségből pl csinálj valami egyszerű szellőztető rendszert vagy vegyél sört.
A 20 cm hőszigetelés teljesen kifizetödő. Azonban sima fehér EPS-80 jó lesz oda. Kőzetgyapot az drágább. Rakd el a különbbséget másra.
Ha van hely 2cm XPS forduljatok rá az ablak tokra. Ha nincs akkor meg nem kell vésni. Nem hoz annyit amennyibe a munka kerül. + Áthidaló környékét nem illik véségetni..
A párazárás miatt én jobban szimpatizálok a közetgyapottal. Mivel nincsenek oldalfalaim (csak minimális), a homlokfalakon pedig elég nagy az ablakfelület (K=1,3 nyílászárók), így az össz felület nem olyan egetrengető.
"B30-as téglából van a fal és erre szeretnék 20cm kőzetgyapotot."
Ki volt az a nagyeszű rosszakaród, aki rábeszélt az egyik legdrágább hőszigetelő anyagra?
"a házak között kisebb eltolás van, így a homlokfalak nem egy síkban vannak a 4 házrészen"
A hőszigeteléssel tovább kellene menni a szomszéd falára is, B30-as fal esetén akár egy méterre is.
"Érdemes volna visszavésni az ablakok körül körben a falat a 20cm szélességben hogy körbe lehessen szigeteleni mindegyik ablakot ugyanúgy 20cm-rel?"
Nem, mert talán a fejedre esik az ablak feletti beton áthidaló, utána meg utána talán a tető egy darabja :)
A fenti kérdést internetes fórum helyett egy statikusnak tedd fel és a válaszát ÍRÁSBAN kérd tőle, olvashatóan aláírva.
A 20 centi körbevésést kissé túlzottnak tartom, de egy 45 fokos (az ablak szélétől kifelé) ferde vésés okos dolog szerintem.
"Sok a 20cm szigetelés vastagság az ablak körül és a párkány alatt?"
Soha semmi hőszigetelés nem túl sok :), persze szerintem nem bölcs dolog többet költeni valamire, mint amennyi hasznot fog hozni neked halálod napjáig. Én maradnék a 45 fokos letörésnél, az a kis plusz erőfeszítést még kifizetődőnek érzem.
A műanyag bejárati ajtónkon van 3 darab kis bevilágító ablak, de mind három ablak körül elvan válva egymástól a műanyag és az üveg, így itt áramlik be a hideg levegő. Mivel lehet ezt visszaragasztani?
"Most este fent 20.2 fokig ment fel, lefekvés, ajtó becsuk, reggel 5 után 18.8 fok,"
A legtöbb ember hűvösben mélyebben / pihentetőbben tud aludni. A legtöbben ezt nem is tudják magukról. Ráadásul energiatakarékos is egy olyan ház, ahol pl van egy nagy jómeleg nappali és vannak hűvösebb hálószobák.
Pl tudtommal Németország jelentős része 17-18 fokban alszik, pedig nem mondhatjuk, hogy nincs pénzük fűtésre :)
"úgy tűnik, h nem tud kiegyenlítődni a két szint hőmérséklete"
Miért gondolod, hogy azonos hőmérsékletűnek kellene lenni egy fűtött és egy fűtetlen helyiségeknek? Mivel a fűtetlen helyiségek falán is történik hőleadás/hűlés, deviszont ottan nincsen helyben fűtés, ezért teljesen normális, hogy SOHA nem lesz pont olyan meleg, mint egy olyan helyiség, amiben van fűtés.
Hőmérséklet különbség mindig lesz, mértéke függ a két helyiség közötti hőáramlás jóságától és a fűtetlen helyiség hőszigeteltségének jóságától. Passzívházban egy szomszédos fűtetlen helyiség 0,2 fokkal hidegebb a fűtöttnél, hőszigeteletlen kádárkockában meg 10-15 fokkal :)
"Vagy a lehűlő felülete nagyobb lehet a tetőtérnek?"
A hővesztesség egyformán függ a felület méretétől és a hőszigetelés jóságától. Ha rohadt jó a hőszigetelés, akkor még nagy felület sem turkál mélyen a pénztárcádban.
Láthatóan kevés a természetes légáramlás . Pár kisebb ventillátorral mozgasd körbe a levegőt a fenti és a lenti rész között . (Akár légcsatornában számítógéphez való ventillátorokkal )
Persze nem is kell fentre fűtés, ez így bőven jó. Most este fent 20.2 fokig ment fel, lefekvés, ajtó becsuk, reggel 5 után 18.8 fok, kint -8 fok. De egyébként úgy tűnik, h nem tud kiegyenlítődni a két szint hőmérséklete, lent mindig melegebb van, még ha egész nap nyitva is van a fenti szoba ajtaja(igaz nem fullra nyitva). A kályha feletti, kisebb szobában kicsit melegebb van mindig :), csukott ajtóval is, mint a másik fenti nagyobb szobában. Elvben nem nem rosszabb a tetőtér hőszigetelése mint a földszint, ferde sík U=0.24, padlásfödém 0,18, fal 0.26 körül. Vagy a lehűlő felülete nagyobb lehet a tetőtérnek?
"Skacok, az normális, h a tetőtérben 1-1.5 fokkal kevesebb van, úgy h effektíve nincs fűtve, csak ami felmegy lentről?"
Nulla és ötven fok között normális :)
Min vagy meglepődve? Lehet, hogy a levegő is tud cserélődni a két szint között, és/vagy ha nincs hőszigetelve a födém, akkor a felső szintnek "padlófűtése" is van.
Amikor kezdted az átalakítást, akkor írtam is neked, hogy ha sikerül jól hőszigetelned, akkor talán nem is kell semmi fűtést csinálni a felső szintre.
Nem az a lényeg, hogy hány fokos a nullához képest :) a te zsebedet a hőmérséklet KÜLÖNBSÉG apasztja, ami a levegő hőmérséklet és a fal felületi hőmérséklete között van. Ha a levegő is 2 fokos meg a falad is 2 fokos, akkor a hőszigetelésed tökéletes és a te fűtésköltséged nulla. De a képen látható, hogy a felső fal -4,4 fokos, márpedig az a fenti hőszigetelés sem 20 centi valószínűleg, tehát a kép készítésének pillanatában a levegő akár mínusz 6-8 fok is lehetett, EHHEZ KÉPEST a lábazatod sajnos 8-10 fokkal melegebb a környező levegőnél, ami a négyzetméterrel megszorozva már igen sok forint kiadást jelent a hó végén.
Ha erős lábszagú, az maximum a szomszédodat érdekelheti rossz széljárás esetén, de amúgy ha normálisan meg van csinálva a szigetelés, akkor a falszigeteléssel azonos színűnek kellene lennie.
Na erre biztos nem fogok költeni , nekem egyenlőre jó így a fűtés. Jövő héten nézem meg mennyi gaz ment el, az majd kiadja. Amúgy ha van egy jó lábszagú szigetelés hasonló elrendezessel (3 háló egymás mellett), mennyire volna szabad felmelegedni a labazatnak? Mert ez 2 fokos a kép szerint.
"Kémény és a gerenda közé tűzgátló lapot kéne tenni."
Erre a megállapításodra volt a válaszom, hogy nem használt kéményre minek.
A szigetelésre visszatérve, nem az esztétika volt a cél, hanem a padlás járhatósága, pakolhatósága, használhatósága. Palló borítást kapott a gerendázat. Az hogy ez szerinted esztétikusra sikerült, az külön öröm számomra.
A kép bal felén egy szintén fűtött szoba alatt alig melegebb a lábazat a falnál. Ezért úgy gondolom, hogy a kép bal szélén látható lábazati hőmérséklet lenne normális mindenütt körbe a házon, extra hőforrás nélkül.
Ha azt feltételezem, hogy az ablak alatt lévő radiátor csöve az ablak jobb szélénél megy le a betonba és onnan megy tovább jobbra, akkor várható ilyesféle hőkép.
Nem használt kémény is egy, a hőszigetelő burkon átnyúló "hűtőborda" (ugyanúgy mint a legtöbb erkély/terasz, vagy pl a képeid hátterében látható oromfal). Ha nem bontod le síkba, akkor a hőszigetelés kússzon fel rá kb egy méter magasságig (drótozz lazán köréje gyapotot) és egy nagy káposztányi gyapotot tömj a kémény lyukába (a tisztítónyílásnál) hogy a kémény belsejében se liftezzen a hideg levegő a fűtött és a hűlő kéményszakasz (és esetleg a külvilág) között.
Sokan hőhidakat hagynak valamiféle nevetséges padlás-esztétika miatt. Az az elsődleges céljuk, hogy a hőszigetelés felszíne szép egyenes legyen, ezért pl az általuk megálmodott síknál magasabb gerendákat nem betakarják (=hőszigetelik), hanem kilógnak a hőszigetelésből ezért pénztolvaj hőhidak.
Magyarul a hőszigetelt felült szépsége náluk fontosabb, mint a hőszigetelés hatékonysága :)
Nem akarlak megijeszteni, de több annyira hülyén megcsinált fűtésrendszert láttam már, amelynél a kazánbók kilépő hő 50-70 százaléka a talajt/lábazatot/huzatos pincét melegítette és csak a maradék hő jutott ténylegesen a lakásba.
Ha a te házadnál a fűtéscsövek be vannak betonozva, az rekord-gyanús hőpazarlás lehet. Ha ehhez egy régi gázkazán van, akkor csak ez a zseniális "rejtett" fűtéscsövezés akár 50-100 ezer forintot lophat ki a zsebedből minden évben.
Saccold meg, hogy kb merre futhatnak a rejtett fűtéscsövek és ez passzol-e a lábazat hőképeinek "forró" részeihez.
"A héten megjön az infras hőmérő végig merem a lába hatot."
Ha az infra kamerás ember azzal kezdte a munkát, hogy végigfényképezte a házad TELJES külső felületét (10-20 kép), majd ugyanazt belülről (további 20-50 kép), akkor az infrahőmérő ráér később is, amikor ellenőrzöd a változtatásokat.
" A szép egyenes felület valóban esztétikusabb addig az öt percig, amíg ember látja :), viszont magasabb fűtésszámlát eredményez a következő ötven évben."
Ezt a mondatodat nem tudom értelmezni. A hullámos felületnek jobb a hőszigetelése? Nem csak az egyenes felület volt a cél, hanem a padlás használhatósága.
40 cm van a fafödémes részen. A betonfödémes részen, meg 50 cm. Csak a félig készült állapotról csináltam képeket. Nem használt kéményhez minek, az alu kémény meg szigetelt. Homlokzat egyelőre még nincs szigetelve, az még vissza van.
Ahol a labazaton van a veszteség ott a 3 ablak 3 külön hálószobát jelent. Semmi extra cső , max a radiátor csovei jönnek fel a padlobol. A kis dudor szalonnasuto ülőke. A héten megjön az infras hőmérő végig merem a lába hatot. De a garázs mellett is latszodik ahogy közelít a nappali fele.
"A kéményseprő nem sipákolt , hogy a gerendák nekiérnek a kéménynek ?"
Valószínűleg régebbi épület, mert néhány éve már tűzveszélyesnek minősül a kéményhez ennyire közeli gerenda/szarufa. És ezt jól tudják az ások meg a kéménycsinálók is.
Milyen kamerás ember, aki a helyszínen nem mondott egyből egy rakás elképzelhető lehetőséget?
Fűtött pince vagy kazánház van ott a ház alatt?
Mi van a kis ablak belső oldalán? Konyha, fürdőszoba? Nem pont ott futnak a szennyvíz lefolyó csövek? A fotózás előtti órában lehetett komolyabb (meleg) szennyvíz forgalom? (pl fürdés, mosogatás, stb) Az a kerti dudor a kép sarkában ez nem egy szennyvíztároló szellőzője?
Távolból ezer kérdéssel sem lehet annyit megállapítani, mint a helyszínen egyetlen pillantással.
A képen nem látni, hogy a meleg folt meddig tart, de az is lehet, hogy ott lóg meg a fűtésköltséged érezhető százaléka.
Azt nem mondtam, hogy rengeteg gondtól szabadulnál meg (és legalább 100.000 forintod megmaradna), ha a padlástér (húsz évente történő) megközelítése nálad nem a fűtött lakótér felől történne, hanem akár felülről.
Hiba, amikor a szép egyenes felület fontosabb, mint az, hogy MINDENT hőszigetelés takarjon. A szép egyenes felület valóban esztétikusabb addig az öt percig, amíg ember látja :), viszont magasabb fűtésszámlát eredményez a következő ötven évben.
A homlokfalra milyen magasra kúszik fel a hőszigetelés?
Kémény és a gerenda közé tűzgátló lapot kéne tenni.
"Lehúzható padlásfeljáróban milyen ajánlásaitok lenne?"
Olyat vegyél, ami megbízható :)
"cellulóz szigetelés lesz a födémen (40cm)"
Ha annyira gazdag vagy, hogy cellulózzal hőszigetelsz :) akkor létrából sem a legolcsóbbat kell megvenni, hanem olyat, amelyiknek létező (elérhető/reklamálható) gyártója van.
A létra feletti nyílásra egy okos embernek egy szintén 40 centi vastag, felemelhető "hőszigetelő dugót" kell készítenie. A dugó alja párazáró legyen (fóliázva vagy XPS) és ez légmentesen kapcsolódjon a lakás mennyezet párazáró rétegéhez.
Lehúzható padlásfeljáróban milyen ajánlásaitok lenne? Márkát tartsak szem előtt?Nem szeretnék úgy járni, mint a kollégámék akiknél a ház étvétle után az első sználtnál széttört valami és most külön létrával használható csak.
Használva nagyon ritkán lenne, cellulóz szigetelés lesz a födémen (40cm), így a pakolás, járhatóság nem szempont.
A hőszigetelt áll. blődség, xps burkot javasolnak, azt hogy kell kialakítanom, h a szigetelés "jósága" ne csökkenjen?
Na megjöttek a képek,mint említettem,így vettük a házat. Első lépés a képeken látható rosszul lerakott gyapot igazítása lesz. Rendeltem közben egy infra hőmérőt,az igazítás előtt és után is megmérem a képeken lévő zónákat. Ha be lesz minden igazítva/pótolva,akkor fogom látni mennyi a változás és ennek tudatában majd eldöntöm hogy 10 vagy 20 cm gyapot megy még rá. Az ajtót már beállítottam :)
A héten nézek valami faagyagot hogy félig meddig tudjak fent közlekedni meg legyen mire pakolni a gyapotot.
"A nyugalom megzavarása alkalmas képek következnek"
A közeljövőben szeretném a padlásfödémet szigetelni, a födémen azt hiszem nád és deszka van, tetején pedig valami agyag vagy égetett, kemény anyag van, 1989-ben épült ház, akkoriban lehet ez volt a trend, nem tudom a pontos rétegrendet, ha valaki tudja esetleg leírhatja ide, megköszönném.
Kőzetgyapot szigetelésre gondoltam, a kérdésem hogy hány cm-t tegyek majd le és milyen rétegrendben egyben 20 centit vagy 10-10 centit, valamint a kőzetgyapot alá ebben a nádas deszkás esetben kell e párazáró fólia a kőzetgyapot alá valamint páraáteresztő fólia a gyapot felé? Mert ha esetleg pára keletkezik a födém deszkáinál nem rohadnak el és roskadnak össze?
Mi lenne a megfelelő rétegrend kőzetgyapot esetében?
Pont így van, ahogy az első képen látszik. Ez alapján csináltam meg tavaly.
Ott hidegebb, ahol a gerenda kinyúlik a beton födém plusz szigetelése felett és a külső szigetelést a kiugró téglasor aljáig rakták fel és belülről is addig vittem fel.
"A tűzfal alsó 40-50 centis szakaszán pedig 10 centire fel van vezetve az üveggyapot"
Ki volt az a zseni, aki mindössze 10 centi magasra felvezetett hőszigeteléstől várta azt, hogy megszűnjön a tűzfal által létrehozott hőhíd? Ha az a fal nagyonsoklyukas téglából készült, akkor szerintem minimum fél méter legyen a hőszigetelés felkúszása, de sűrűbb tégla (pl tömör vagy B30) esetén még az 1 méter sem túl sok.
És ez a hőszigetelés túlnyúlás a tűzfal MINDKÉT oldalára vonatkozik, tehát pl sorház elválasztó tűzfal esetén be kell kéreckedni a szomszédok padlására is.
Az olcsó, nagy dagadású purhabokban nem milliónyi icipici hőszigetelő cella van, hanem akár 5 centis hatalmas barlangok is lehetnek, amelyeken átfúj a szél. Ez nem hőszigetelő anyag.
Nem a födémről hűl, hanem a tűzfalról. A födém részen 23 fokos a plafon. Csak a saroknál hidegebb. Fél méterrel arrébb már a tűzfal és a plafon csatlakozása is 22 fokos. Csak a sarok a 20,5 fokos, ahol a tűzfal szigetelése nem megy föl fél méter magasra, mivel az a háromszög csúcsa.
A falon lévő 5 centi a 38-as porothermen nem olyan rossz, de jövőre kap még 5 centit. Ha nem lenne rosszul színezve, akkor nem költenék rá, mert sk kivitelezve is fél millióba kerül kb. és a megtérülése lesz vagy 40 év.
A PUR hab nem hőszigetelő, hanem rés kitöltő. Akkor érdemes használni ha rés van ott.... amúgy lehet hogy a koszorúnál nincs elég köszigetelés és a a koszorú -födém csatlakozásod nem jól lett kivitelezve...
amúgy 15 cm hőszigetelés elég karcsú....kb 30-35 cm érdemes teriteni... az 5 cm sem éppen elegendő hőszigetelés... 12-20 cm a korszerű....
Ha tudsz az érintet pontnál + hőszigetelést a födémre teriteni akkor teritst oda...minél jobb U értékűt válasz oda....
Pár napja vettem észre, hogy a nappalink két sarkán hidegebb a fal/plafon, mint mellette. 2-3 fok eltérés is van.
A födémen van 15 centi gyapot. A falon kívül 5 centi nikecell. A tűzfal alsó 40-50 centis szakaszán pedig 10 centire fel van vezetve az üveggyapot, de ez a háromszög forma miatt a sarkok felé csökken.
Szerintetek mit tudnék ezen javítani? Pár tubus púr habot megérne nekem, ha azzal tudnám javítani valamennyire.
Ha jól szeretted voltna kivitelezni a gerendaközöket akkor táblás hőszigetelővel töltötted volna ki pl multirock, deltarock, stb. A tetején pedig keresztbe és hosszába kiguritottál volna ECOCASE Knauf- t.
Amit betöltöttél a legolcsóbb, kevésbé jól rakható, szúrós, kevésbé tartós hőszigetelés... kb 32-35 cm érdemes betölteni a plafonba.... pl deltarock/Multirock/Knauf Nobasil 12-15cm és utánna 2x10 guritos... most meg a veszett fejsze nyele...
Ha az eltolás legalább ugyanannyi, mint a réteg vastagsága, az szerintem már elfogadható. Persze minél több, annál jobb.
Mivel nem rugalmas anyagú hőszigetelő anyagot választottál (sajnos), ezért nagy esélyed van az illesztési résekben kialakuló, aljas kis hőtolvaj áramlásokra. Az UTP kábel látszólag jelentéktelen vastagága is szétnyomhat egymástól két táblát (8 mm széttolás 1 méter hosszon = 80 négyzetcentiméteres hőkémény!), vagy vízszintesen vezetve nagy felületű légrést hozhat létre ott, ahol esetleg te nem szeretnéd.
A +/- 0,5 fok pontosság azt jelenti, hogy 1 fok szórás. Ha ekkora hibájú két érzékelő egymás közelében dolgozik, akkor ekkora mérési hiba miatt akár hibás következtetést is levonhatsz. Én mindegyiket egyenként bemérném és (akár szoftveres kompenzálással) megpróbálnám minmalizálni a szórást. Persze nem mindenki ennyire maximalista, de pl egy levegő-levegő hőcserélőben mért hőmérsékletekben egy foknyi mérési hiba akár hihetetlenül jó (vagy elkeserítően rossz) számított hatásfokot is eredményezhet.
A betonba fúrt lyukban mért hőmérsékleted becsapós lehet, mert az érzékelőhöz vezető vezeték kiválóan hővezető anyagból van(!) és ez a mindössze 6 centi hosszú 4 db réz "rúd" hővezetése már befolyásolhatja a mérésedet. Szokásom ilyenkor az utolsó vezetékszakaszt minél vékonyabbra váltani és/vagy "meghosszabbítani a hőhidat", pl úgy hogy a furatban nem egyenesen fut 6 centi vezeték, hanem spirálban (rugó szerűen) 20-30 centi. Plusz a lyukat szórd tele pl porral, hogy az áramló levegő se hamisíthasson.
Pontosan hogyan kellene elhelyeznem a hőmérőt? Ugye leraktam a 1m * 2m -es táblákat (10cm vastag), utána raktam megint 1m*2m -es táblákat fedésben (van ahol rosszul jött ki a lépés és csak 15 - 20 cm -t csúszik el a felső, de szerintem ez fedésnek bőven elegendő). Szoval akkor a 2. rétegek közötti illesztéshez tegyem oldalról?
A ds18b20as hőmérő +/- 0,5 fok pontossággal mér szóval ez benne van a pakliban.
Még közel sem vagyok kész a szigeteléssel, de van egy érdekes mérési adatom (most):
Az eps alatt a beton hőmérséklete (Figyelem: a hőmérő csak 20cm mélyen van az EPS alatt, ami annyit jelent hogy a hőmérőtől számitva visszafelé 20cm után egyáltalán nincs MÉG leszigetelve a padlás): 18,74 C
A beton hőmérséklete 20cm-rre attol a ponttól ahol még van szigetelés (szóval az EPS alatt levő hőmőtől 40cm-re): 8,48 C
A betonba fúrt lyukban levő hőmérséklet: 16,87 C (ezt ellenőriznem kell, valoszinüleg alul rés maradt az UTP kábel bemeneténél. Levágom a vastag részt és csak a 3 eret hagyom meg.)
Padlás hőmérséklete a 20cm EPS felett: 3,39 C
Éjjeli adatok 06:40 16.12.2018:
EPS alatt: 18.69 C
Beton: 5,91 C
Lyuk: 16.63 C
EPS felett: -0,25 C
Pontosság +/- 0,5C
Amit még ki akarok prábálni az az, hogy mi változik ha az EPS alatt levő hőmérő felett csak 10cm EPS -t hagyok. (gyanitom, hogy semmi vagy nagyon minimális lesz a külonbség...)
Ami a kábeleket illeti parazita módban elég neki a 2 ér is, de szeretek tartani tartalék eret is igy többnyire mindet bekötöm. Ezt azóta csinálom igy amióta az aljzatbeton meg az eps közé tett hőmérő kábelt elfúrták a külső szigetelés során.
"Az első réteggel nincs gond,ahogy adja,legörgetem a gerendák tetejére,ahogy javasoltátok."
Először görgess végig egy fél szélességű (hosszában félbevágott) tekecset, ezután tegyél mellé egy teljes szélességűt, majd erre a másfél szélességű rétegre tegyed a második réteget (teljes szélességű), aminek a közepe az illesztési vonalra kerül. Ezután jön egy alsó réteg, majd újra egy felső. Így hátrálhatsz végig a padláson, amíg be nem szorulsz a szemközti sarokba :) Ezzel a trükkel akár több réteget is lehet eltolással rakni, mégsem kell soha rálépni a tetejére
FIGYELEM: először a padlástér jó átszellőzéséről tessék gondoskodni!!! mert amikor a födém hőszigetelés szélét hozzányomod az oldalfali hőszigetelés széléhez, olyankor a legtöbb tető szélénél körben nem marad szellőzőrés a padlástér számára. Vagy itt kell (távtartókkal) rést hagyni vagy(és) máshol (magasabban) csinálni új szellőző nyílásokat. Jól átszellőző padlástér nélkül a tetőn lévő párazáró fóliádon víz fog csorogni/csepegni lefelé.
A hőképtől függ. Ha nincsenek durva (több fokos) hideg foltok, akkor én nem szánnék egy percet sem a jelenlegi réteg javítgatására, egyszerűen nullának tekinteném az egész felületet és ennek megfelelőlen hőszigetelném a födémet.
Ha van durván hideg folt, akkor oda ledobnék egy darab 10 centis gyapotot és utána kezdeném a teljes felület hőszigetelését.
Ez így van,a foltos részek valószínűleg a rosszul lerakott szigetelés miatt van. Ezért még azon is gondolkoztam,hogy lehet elég lenne normálisan lerakni a mostanit,meg pótolni ahol hiányos és utána elég lenne csak 10 cm.? Ill. lásd az előző hsz-t
"Ma felmegyek kicsit fotózni,meg megigazítom ahol voltak foltok."
Sajnos sokan úgy szabják a hőszigetelést a gerendák közé, hogy "pár milliméter a szélén nem számít". Ezen gondolkodás eredményeképpen a hőszigetelés és a gerendák között centis hézagok tátonganak, amelyeken át vidám hőcserélő légáramlatok tudnak kialakulni a következő 40 évre. És egy-egy ilyen "hőkémény" sokszor nemcsak 1 centis sávban hűti a lakás/tetőtér fűtött felületét, hanem nagyobb hideg foltot is okozhat, ahol a hőszigetelés kissé el van távolodva (nem fekszik szorosan a felületre).
Okos ember a hőszigetelést nem kicentizi, hanem túlméretesre szabja, hogy egészen biztosan kitöltse a rést, sőt nekifeszüljön a gerendának, "légmentesen".
Szóval ha a hidegebb mennyezeti foltok okát keresed a padláson, akkor nem biztos, hogy látványos víztócsát fogsz találni, lehet, hogy csak egy centis rést a gerenda mellett (vagy két hőszigetelő tábla között).
Ilyen (látszólag) apróságok miatt szokjuk azt mondani itt a fórumban, hogy egy VALÓBAN okos hőszigetelő mester ugyanannyi anyagból (ugyanannyi pénzért) kétszer jobb hőszigetelést tud csinálni mint egy olyan, aki fel volt mentve fizikából.
Most jöttem le,elég gányul van lerakva,a foltok a nem megfelelő lerakás miatt lehet,sajnos palló hiánya miatt nem tudtam eljutni az adott helyekre,csináltam pár fotót azért.
2x10 cm gyapotban gondolkozom.Viszont a kivitelezéssel gondjaim vannak. Elég alacsony a padlás, pallózni kell,mert gipszkarton van alulról. Az első réteggel nincs gond,ahogy adja,legörgetem a gerendák tetejére,ahogy javasoltátok. De ezután hogy teszem rá a 2. réteget? Ha megint pallózok,a gerendákon összenyomom a már leterítettet, meg egy kicsit azt is ami a gerendák közé került. lehetne úgy is, hogy hátulról elkezdem, kicsiket haladva előrefelé egyszerre mindkét réteggel. Vagy esetleg az 1. réteg legyen csak 5 cm, párhuzamosan a mostanival,de eltolva, a gerendákon fusson a közepe,annak talán még van hely a gerendák között, majd erre keresztbe menjen a 10 cm?
Bocs a sok hülyeségért,de ha már egyszer felmegyek szenvedni,legalább jó legyen.
Még egy érdekes mérési hely: egyik hőmérés az EPS tábla közepénél és egy másik mérés ott, ahol két tábla illeszkedik egymással (ahol a két LÁTSZÓLAG szorosan illeszkedő tábla között fel-le szálló (hűtő) légáramlás alakulhat ki).
A hőérzékelőket teszteld le beépítés előtt: tartsd azonos környezetben és hasonlítsd össze a mért hőmérsékleteket. A hőmérséklet abszolút pontosság viszonyítási etalonjának tekints pl egy laborhőmérőt.
Nem ismerem ezt a típust de vannak olyan termékek, amelyeknek már zavaró mértékű a szórása. Pl 10 darabot egyszerre tesztelve azonos hőmérsékleten a két szélső érték között akár 0,5-1 fok szórás is lehet, ami miatt esetleg téves következtetéseket fogsz levonni a beépítés után.
Pontosan úgy ahogy irod. 5 hőmérő-t készitettem. Egy megy a 20cm eps es a vasbeton közé a ház egyik oldalára egy másik ugyan igy a másik oldalára. 2 Megy ugyen ezekre a helyekre csak az eps fölé. És az utolsó meg egy lyukba amit a betonba fúrtam kb. 5cm mélyen (az még kérdéses, hogy a lyukat betömjem-e valamivel vagy maradjon benne a levegő).
Ezek után valós időben lehet majd nézni hogy mennyit is csinál az a 20cm EPS... :)
Köszi mindenkinek.Tényleg csak egy saccra gondoltam,de ez így nem lehetséges,én is belátom.
Ma volt kint egy hőkamerás emberke, (építészmérnök,meg energetikus, stb). Kívülről nem nagyon találtunk nagy gondot,pedig csak 5 cm van rajta. Belül viszont nagyon szépen kiadta, hogy mennyire látszik a födémgerendák szigeteletlensége, illetve itt-ott nem tökéletes a gyapot fent.vannak nagy kék foltok a födémen...Meg kiderült hogy a bejárati ajtó az nagyon gáz,nem volt szintben,meg tömítve sem,azt ma beállítottam.
Meg fentre hajítok még 2x10 cm gyapotot. Hétfőn megkapom a képeket,dobok fel mert lesz egy kérdésem.
"Jelenleg nálunk a födémen 20cm üveggyapot van leterítve. Szerintetek van-e értelme még 10cm-re beruházni,"
Ha elfogadható Ft/kWh hatásfokú a fűtésed (pl kondenzációs gázkazán: 13 Ft/kWh), akkor a harmadik 10 centi megtérülési ideje valószínűleg (sacc) már 10 év körül/felett lesz.
De csak akkor, ha harmadik réteg lerakáskor az előző két réteget nem taposod össze, ami pont annyit ront rajta, amennyit a harmadik réteg javít :)
"Mi kellene még hogy nagyjából tippelni lehessen?"
Tippeléshez elég lenne kb 20 adat, ezek egy része csak sorházaknál szükséges, pl hogyan van hőszigetelve a házakat elválasztó közös fal lakótéren kívüli része.
De fontos adat a hőszigetelést végző mester neve is :) mert többségüknek szokása hagyni egy hideg levegővel átszellőztetett légrést a hőszigetelés és a fal között, meg nem-hőszigetelni egy széles sávot az oldalfali és a födém hőszigetelés között, satöbbi. Ugyanannyi hőszigetelő anyagból (ugyanannyi pénzért) egy okos szakember kb kétszer jobb hatásfokú hőszigetelést tud csinálni. Tehát csak a hőszigetelő mester neve önmagában kétszeres szorzó tényező lehet a saccolásnál :)
Jobban jársz, ha kérdésedet úgy teszed fel, hogy nem saccolást szeretnél, hanem azok jelentkezzenek, akik sorházban laknak.
Amikor kikapcsolt a fűtés akkor megszűnt a sugárzásos hőközlés is a mérőd felé, ez is simán bezavarhat. Nézz egy heti gázfogyasztást napmentes ismert átlaghőmérsékletű napokon.
24 óra alatt nekem hasonló méretű padlófűtéses ház kb 1,5 - 2 fokot hül fűtés nélkül. Nem ikerház, garázs sem védi. A falon 10 cm EPS, a padlás eredetileg 10 cm üveggyapot volt de kb 1/3 részen már megvastagítottam 20 cm-re, a padló alatt 4 cm porán hőszigetelés, alatta a ház fűtetlen alsó szintje. A gázkazán termosztátja 22 fokra van állítva, de ha begyujtok a vegyeskazánba fával kb 3 óra fűtéssel két festékesvedernyi fával felfűtöm 24 fokra a lakást, másnapig 24 órán át nem kapcsol be a gázkazán, ekkor újra begyujtok. De ha napsütéses idő van délután ez is besüt az ablakokon, rásegít a fűtésre akkor csak kétnaponta gyujtok be fával. Ilyenkor előfordul hogy bekapcsol a gázfűtés, de hát a gáz is pénzbe kerül meg a fa is, számolni kell hogy olcsóbb.
Egy nagyjábóli tipphez a külső össz falfelületek (m2), össz nyílászáró felületek (m2), alapterület(m2). A benti hőmérséklet, betáplált hőmennyiség (mert gondolom fűtés melletti hőmérsékletcsökkenést tapasztalsz).
92nm-es ikerház,közös fal fürdő,wc,1 szoba, ez déli fekvés,északin elől a garázs véd egy kicsit. Phorotherm 30+ 5 cm nikecell, födém gipszkarton +10-15 (nem mértem) üveggyapot.
Mostani időjárásban mennyit szabad,kell hűlnie a háznak mondjuk 1 óra alatt?
Jelenleg nálunk a födémen 20cm üveggyapot van leterítve. Szerintetek van-e értelme még 10cm-re beruházni, észrevehető lenne-e a fűtésszámlán, lassabban hűlne-e ki a lakás vagy szinte semmit se vennék észre a plusz 10 centi miatt?
"Nagyjábó egyforma méretű 50x60×10 es és 40x 40x12 es 50x100x4es (cm) egyforma egyenes vágású hungarocellem van."
Azt hittem, hogy nincs közöttük két egyforma darab :)
Vegyél egy tekercs 5-7 centi vastag üveggyapotot, csinálj belőle 12-15 centi széles csíkokat. Úgy tedd le a táblákat, hogy a táblák között mindenütt üveggyapot csík legyen (mint a malter a téglafalban). Ezután nem kell foglalkoznod a résekkel, hiszen minden rést rugalmas gyapot tölt ki . Sőt, nem is muszáj erősen egymásnak nyomni a lapok élét, elég, ha csak félig összenyomódik a gyapot, ezzel egyrészt javul a polisztirol réteg páraáteresztése, másrészt ezzel egy picit növekszik a hőszigetelt felület is :)
Nem kell hogy mindenütt tökéletesen illeszkedjen a hungarocell. Vegyél egy tekercs üveggyapotot vagy egy bála ásványgyapotot, nem drága, vágsz belőle megfelelő méretű darabokat és kitömködheted ahol nem passzol a hungarocell. A hőszigetelése egyenértékű a hungarocellel.
A hungarocellel egy a probléma, a zajszigetelése gyengébb mint a szálas anyagoknak. Persze ha csendes helyen van a ház ez sem probléma, bár pl kutyaugatás ott is várható.
Nagyjábó egyforma méretű 50x60×10 es és 40x 40x12 es 50x100x4es (cm) egyforma egyenes vágású hungarocellem van.
Gondoltam ezeknek összeragasztom az élét és egymásra rakom eltolva.
Nincs vakolat. Le lett cserélve az egész födém. Alul gipszkarton ( ide kellett volna pára záró fólia szerintem ami nincs berakva. ) gerenda közte üresenhagyva majd 2cm deszka és ott a padlás...
Értem én hogy jobb lenne a kőzet vagy üveggyapot csak ezt a hungarocell darabokat nem kell megvennem...
Én úgy képzeltem, hogy a gipszkarton mennyezet felett meghagyták az eredeti fafödém alsó vakolat rétegét. Ha nincs a vakolat párafékező hatása (csak a gipszkarton), akkor szerintem sem jó ötlet a szorosan rakott hungarocell. A szellősen (résekkel) rakott hungarocell pára szempontjából valószínűleg jó lenne, de az viszont nem hőszigetel rendesen.
"van egy csomó hungarocellem kimaradva ha ezt felűre a deszkára rápamolom szigetelésnek gondolom az jó lenne oda"
Az a gond ezekkel a darabkákból össze-legózott hőszigetelésekkel, hogy a darabok között rengeteg rés marad, ahol átjár a levegő.
A meleg födém-deszka felett kialakuló meleg levegő felfelé akar szállni és a hungarocell darabkák között sok-sok résen át fel is tud emelkedni (ki tud szivárogni), a helyére, máshol meg jéghideg levegő szivárog lefelé ugyanazokon a réseken át. Ha viszont annyira szorosan illesztve rakod azt a réteget, hogy ne legyen rés/lyuk, akkor talán olyan sok időd elmegy az illesztgetésre, hogy, olcsóbb lenne hungarocell helyett valami rugalmas gyapotot leteríteni.
Tehát szerintem
- vagy legyen gyapot, ami rugalmasan kitölt minden rést,
- vagy egy hétig lehet játszani, hogy a hungarocell mindenütt tökéletesen illeszkedjen
- vagy lesz egy LÁTSZÓLAG 20 centi vastag réteged ezernyi lyukkal, ami emiatt a valóságban csak annyit ér, mintha mondjuk csak 5 centis lenne.
Egy kérdés. Ha adva van egy vájog hàz aminek a tető és födém le lett cserèlve . A födém úgy néz ki most alúlról felfelé haladva hogy gipszkarton 15 cm szarufa és 2cm deszka. Nekem van egy csomó hungarocellem kimaradva ha ezt felűre a deszkára rápamolom szigetelésnek gondolom az jó lenne oda. De milyen vastagon rakjam le? Minnél vastagbban rakom annál jobb lesz a szigetelésem? Vagyfölösleges egy x vastagságnál többet lerakni? Kb nekem annyi anyag van hogy 40cm le tudnék rakni.
Amikor 5-10 cm xps keret van az ablakkávában,csak kíváncsi lennék,mert mi így tettük be az ablakokat és még utólag ráment 2 cm xps nekitolva az ablak keretnek kívül belül.
Ha jól látom, akkor mindegyik képen 13 fokos a piros vonal.
Ha ettől befelé (a lakás felé) számolod a vonalakat, akkor azt is látod, hogy melyik megoldásnál hány fokos lesz a fal az ablak alatt (no meg a belső ablakpárkány).
A három jobbik megoldás között nincsenek jelentős különbségek. Ha bármelyik beépítési mód durván olcsóbban kijön a többinél, akkor választhatod azt. Csak a negyedik megoldást nem ajánlom :)
Gondolom, belátod, hogy nem hazudtam... nyilván, a te mentalitásodba nem fér bele, hogy elismerd, ha oktalanul megvádolsz valakit! Szánalmas vagy kishaver...
De ilyenre a való világban nincs is szükség. Ahol egy hálószoba hőigénye 1000W ott nagyon sürgősen szigetelni kell. Az egész felvetés csak a szarkeverés tárgyának volt jó.
Ezt az általam linkelt tömör tégla falazat magától is tudja... Jól látod, hogy anélkül nem igazán megy.
És igen, ez a rád is jellemző mellébeszélés.
Kérdés: Van U=10-es építőanyag?
Válaszod: Van hát, igaz, hogy kell egy kis huzat mellé..
OK, egyszerűbben is írhattad volna: nincs.
Mint a bilek...
Kérdés: 200W-os a hálód, ki tudod fűteni a szomszéd szobai klímával?
Válasz: Persze, igaz, hogy ketten bent vagyunk, ez már eleve kifűti, meg meleg bent a radiátor is, de igen, nálam bizony a klíma fűti a hálót... Ja, és persze úgy, hogy a szomszéd szobában nincs is melegebb, hiszen olyan überfasza a szigetelésem, hogy 0.1°C-on belül van a lakásban mindenhol a hőmérséklet.
1.És ha a tok külseje a hőszigetelés külső vonalában van, akkor pl egy dörzsölt vakolatot hogyan lehet szépen kivitelezni? Hogy fog a tok és hőszigetelés találkozásanal az él kinézni?
2.Nem jobb a tok belső élét a hőszigetelés belső éléhez igazítani, így maradna pl 15cm hőszigetelésnel és 8cm vtg toknál 7cm káva, amit szépen meg lehet oldani?
Fura. Nekem laikus szemmel jobbnak tűnik az, ha rátakarnak a szigeteléssel a tokra. Belülre is tenni pár centit a kávára és kész. Furcsa, hogy a mellétolt szigetelés jobb végeredményt produkál, mint az, ami letakar még pár centit a rosszul szigetelő ablaktokból.
Hát, nem vagyok a második nicked, de ha ezt valami nagyonokos ( egybeírandó, új melléknév! ) mégis kitalálja, ne törődj vele. Egyébként, csak ámulok, hogy mennyi türelmed van... Nekem már rég nincsen türelmem, affinitásom ehhez a sok magyarázkodáshoz...Úgyhogy inkább büszke lennék rá, ha veled azonosítanak.
Parci egy közönséges, ostoba troll. Most építkezik, hihetetlenül primitív kérdéseket tesz fel a hasonló topikokban. Neki az lenne a jó, ha itt egyetlen értelmes ember sem lenne... Van még néhány ilyen, kicsit csodálkozom is, hogy még nem jelentkeztek...
"nem minden a megtérülés számolás.... ha csak aszerint élnénk, kb. még a barlangban laknánk."
Súlyos hiba egybemosni a kényelmi/szórakozási/esztétikai/stb BERUHÁZÁSOKAT, a pénzkeresési célú BEFEKTETÉSEKKEL (kivéve persze ha készakarva kevered össze őket, hogy meghülyítsd az olvasóidat ;).
Az ember
- BERUHÁZ mozijegybe, hogy szórakozzon,
- BERUHÁZ nyaralásra, hogy pihenjen,
- BEFEKTET részvénybe/kötvénybe, hogy pénzt keressen vele
- BEFEKTET energiatakarékosságba/hőszigetelésbe, hogy egyszer majd pénzt keressen vele (tehát érezhető mennyiségű forintot NYERJEN a befektetésén)
Az az ember, aki a moziba járástól anyagi hasznot remél, az hülye.
Az az ember, aki úgy költi a pénzét kötvényre / hőszigetelésre, hogy nem várható rajta anyagi haszon, az ugyanúgy hülye.
Tehát az az ember, aki összekeveri a beruházást a befektetéssel...
Így van. Úgyhogy ne felejtsük el, mekkora káros hatással tud lenni, amikor valaki berúgja az ajtót, böffent egy recsegőset aztán jól lehülyézi/lehazudozza a másikat, mint ahogy bilek kezdte janus53-mal...
Azért ennek mindenképpen gátat kellene vetni, de nem lehet... :( Megpróbálod, erre lenémít.. Ja, nem, csak azt mondja. Aztán a fórummotorra fogja, ha mégis reagálni akar. :)
Eddig azért szerettem idejárni, mert itt mindenki normális stílusban, általában szakértelemmel oktatta a másikat. Elek stílusa meg kifejezetten szórakoztató, semmiképp nem alpári, viszont határozott, ráadásul, ahogy szedem magamra a tudásmorzsákat, logikus és szinte mindig helytálló. Tetszik. Egyáltán nem mindig értek egyet vele, de az tökmindegy. Ami itt pár napja megy az hányadék, okádék, nagyon sajnálom, hogy a szokásos fórumbetegségek (pl autós-kerékpáros, kutyás-macskás 2 komment után lekurvanyázza egymást) ide is beszüremlenek. Miért jó ez?
ha csak aszerint élnénk, kb. még a barlangban laknánk....
Az ÉLETSZINVONAL, na az az ami számít, és előre hajtja ezt az egész hóbelebancot....(és megfizethetetlen, meg a mastercard)....:))
Nagyon sok fillérbaszó van ám, akik megveszik a legjobb turmixgépet (persze az általuk vélt legjobb áron), és ettől ki is elégülnek....mert aztán nem engedik levenni a polcról és beindítani, hanem inkább előveszik a fakanalat, habverőt, krumplitörőt stb.....
Egy tömör tégla falon 2 watt kőlépcsővel négyzetméterenként akár 10-20 watt hő is átmehet.
Egy passzívház hőigénye -15 fokban 10W/m2, a komolyan alacsonyenergiás házaké 20-30W, átlagos téli időben még fele ennyi sincs.
A fenti két mondatot együtt értelmezve:
- ha a szomszéd helyiség lehet egy kicsivel hűvösebb
- ÉS a ház valóban jól van hőszigetelve,
akkor simán ki lehet fűteni egy helyiséget kizárólag az elválasztó falon át.
Még írtam is, hogy bizonyos házakban nem megvalósítható még a fűtés elzárásával sem, hogy pl a hálószoba 3 fokkal hűvösebb legyen a többi helyiséghez képest.
Dehogynem, hőhíd az is. Csakhogy van, amikor egy kis hőhíd tudatos beépítésének segítségével megszabadulhatunk egy nagyobb hőhídtól :) tehát a végső egyenleg pozitív lesz.
A passzívház fejlesztők között vannak olyan megszállottak, akik két század wattért képesek napokig variálni egy-egy csomópontot. Ez persze már nem nyereségérdekelt tevékenység, hanem rekordkísérlet+verseny közöttük, hogy az én csomópontom egy hajszállal energiatakarékosabb, mit a tied.
Nekem olcsó lenne a tartószerkezet, mert én meg tudom csinálni magamnak és az extra párazárást is meg tudom csinálni magam. De ha mindez neked sokba kerül, akkor az is előfordulhat, hogy az ablak kirakása teljesen a hőszigetelésbe, az neked annyi extra költséggel fog járni, ami soha, vagy csak 40 év múlva fog megtérülni. Tehát: számolni, számolni,számolni.
"Erre csak azért reagálok, mert megint szar a fórummotor"
HAAAHHHAHAHAHAHAHAHAHA! :) Persze, a fórummotor.. :D Ééédes aranyom bekamuzza itt a letiltásomat is.. :)
Aranyom, neked először is meleg a radiátorod, tehát azzal fűtesz, miközben arról győzködsz mindenkit, hogy klímával.
Innen indult a thread, a kiggyo kérdése: "hogyan megy be a fűtetlen szobába 1kW-nyi hőteljesítmény?"
Erre jött a nagyokos vudergraf: "Ventilátorral... a helyiségek között." Meg hogy a falon átmegy 1-2 fok hőlépcsővel..
Mivel itt már látszott, hogy teljesen fogalmatlanok vagytok, kiggyo tisztázott: "1 kW-nyi hőigénynek egy ajtón és a 12m2 b30-as téglán kell átmennie".
Na ERRE a hozzászólásra reagálva, miszerint 1kW-ot kell bevinni a szobába írtad, hogy "nem is kell 1 óra, hogy a TELJES szoba levegőjét kicseréld. Na honna oldja ezt meg okosan az ember? Hát ez előfűtött helyiségből. Puffneki, egy megoldás. Kell még?"
Tehát hogyan vigyünk be 1kW-ot? Egyszerű szerinted: a szomszédos szoba meleg levegőjével szellőztessük át! :D OK, ez lesz 20W. Hogy kell-e még megoldás? Igen, a maradék 980W-ra is kérnénk egy megoldást.. :)
Tehát nem, senki nem beszélt a te hálódról, te kezdtél el csak beszélni róla, mikor kiderült, hogy a példa szerinti 1kW hőigényű háló vonatkozásában éktlen nagy butaságot írtál, jöttél bekamuzni valamit, hogy jó, jó, de hát a te hálód az csak 200W-os. Itt most a következő lépés, hogy szerinted ÉN mondtam, hogy a TE hálód 1kW-os.. :) Megjegyzem, 200W-os a hálód, feltételezem ketten vagytok bent (200W), tehát nem is kellene légcserével fűteni. Ráadásul a radiátorod is meleg rajta, annak már túl is kellene fűtenie. Akkor végül is mire kell a szomszédos szobából érkező meleg klímalevegő? KAMUKAMUKAMUKAMU...
"a jelenléted irritál mindenkit ebben a topicban (de úgy látom több másikban is) mégis itt aljaskodsz? Hány embernek kell elzavarnia innen, hogy meg is csináld?"
:) Szóval először is te hazudsz, én nem beszéltem a te hálódról. Az, hogy rámutatok arra, hogy butaságot írsz, értem, hogy rosszul esik, de nem a legjobb módszer az ebből való kimászásra, hogy tényszerűen cáfolható vádakkal próbálkozol. Na ennyit az aljaskodásról.
Aztán persze nem érdekel, hogy kit irritál a jelenlétem, de van egy tippem, hogy a legjobban azokat, akikről a jelenlétem kideríti, ha butaságot írnak. Valószínűleg mindenki, akit irritálok, megtalálja a tiltógombot, csak te jössz a kamudumával mindig, hogy "szar a fórummotor". Aztán meg most megint nem szar, most megint szar.. :D Szánalom.
Én úgy látom a butaságnak gátat kell szabni. Ha elhangzik hülyeség, azt megpróbálom tényszerűen cáfolni. (Lásd ablakos ügy tényszerű megközelítése, 1kW közlésének számításokkal alátámasztott megközelítése stb.) Mivel te viszonylag nagy butaságsűrűséggel kommentelsz, hát, igen, azokat a kommenteket sűrűn megtalálom.. Sajnálom. :( De megnyugtatlak, ebben semmi személyes indíttatás nincs.. (Mondjuk azt belátom, kitöltöd az erre szánt időm nagy részét, úgyhogy előfordul, hogy más kommentjére nincs időm/energiám/kedvem...)
Elzavarnia innen a moderátornak kell, ha szerinte sértem a szabályzatot. De tudod te ezt jól, már próbálkoztál. Ha akarod, kérdezd meg megint, de hozzáteszem, én sajnálom őket, ha feleslegesen futnak hozzájuk... Óvónéni! A Fruzsina csúnyán nézett rám, brühühű!
Először szilentium írt helyesen erről a dologról. Ez a 87293-ban van. Erre válaszoltam a 87294-ben, aztán a 87297-ben. Nagyon sajnálom, hogy szövegértési problémákkal küzködsz...
Egyébként, kis ügyekben nem szoktam hazudni, nagy meg még nem akadt.
Most kiváncsi vagyok, hogy hogyan fogod kitekerni a soraimat. Egyébként, szerencséd van, ha a végtelen rosszindulatod, otrombaságod növesztene, ülve nyalogatnád a Holdat...
Szerintem, csinálj úgy mint a festék! Kopj le!!!
Én meg úgy látom, hogy te, meg ezermester vagytok azok, akik itt senkinek sem hiányoznának...
"Nem létezik ilyen ablakos, ... Ez csak elméleti síkon működik"
Tehát szerinted a valóságban megvalósult ablakok, az általam megadott linken átható képek az szerinted mint hamisított kép? :)
Rákattintottál egyáltalán a linkre, amit megadtam abban a bejegyzésemben? Vagy megpróbáltál körülnézni a gogliban mielőtt ilyet leírtál? Csak Magyarországon egy rakás ablak van így kitéve a hőszigetelésbe, pedig nem magyar találmány.
"Ha csinálsz keretet, ott meg megint jön a hőhidasság."
Beraktam oda képet is német passzívház fejlesztőktől. Azt sem nézted meg? Vagy megnézeted, de nem vetted észre a képen a keretet?
Tudod, előtte 20W-tal akarta kifűteni az 1000W hőigényű helyiséget.
Erre csak azért reagálok, mert megint szar a fórummotor és itt konkrétan ordenárét HAZUDSZ.
A 20W a minimum ami az egészséges levegő bejutásához kell, ez 60m3, de nyitott ajtónál ez simán lehet 600m3 is ami már 200W. EZ az én hálómban pont elég mert azt is hazudtad, hogy 1000W az én hálóm hőigénye. pedig csak 200W, szóval pont fedezi. A bent alvó 2 ember 200Wja pedig már pont a duplájára emeli a helyiség hőigényének kiszolgálását.
Szóval hazudsz, a jelenléted irritál mindenkit ebben a topicban (de úgy látom több másikban is) mégis itt aljaskodsz? Hány embernek kell elzavarnia innen, hogy meg is csináld?
Nem létezik ilyen ablakos, mert nem lehet fixálni a tokot normálisan. Ez csak elméleti síkon működik. Ha csinálsz keretet, ott meg megint jön a hőhidasság.
Nos, hogy teljesen oszinte legyek, es kozben ne bantsak meg megsem senkit aki mashogy gondolkozik mint en, megis tavolrol nezve a dolgot, hogy ne legyen egyoldaluan merlegelve, vagy hogy el legyen tulozva egyetlen szelete a temanak egy adott perspektivabol nezve, szerintem erdemes lenne elgondolkodni azon a kozjo erdekeben, hogy elfelejtettem mit akartam mondani.
Próbálunk egy elmélet végére járni, hogy vajon miért van NÉHA a terveken bitumenes lemez a koszorú és a talpszelemen között, és hogy vajon van-e értelme. Én tényleg kíváncsi lettem volna rá. Ez nem tudom miért gond, de már a hiszti faktor nagyobb mint kellene úgyhogy részemről ráhagyom. Okosabbak mondjuk nem lettünk vagy kell vagy nem, kömkel vagy tervez vagy nem. De az biztos.
"beton optimális időben 28 napig szilárdul nem pedig köt.Utána még szilárdul de azzal nem számolnak."
Ez egy N+1-ik verzió, ami némileg ellentmond sok szakirodalomnak. Amely szakirodalmak is keverik/kombinálják a kötés és szilárdulás fogalmát. A kötés az irodalom szerint az a kémiai reakció amely az elejétől megindul, miközben hő is fejlődik.
Rendelj egy-két Kato Bergert, egy ácsot, h kösse le a tetőt és emeljék meg! Majd a bitulemezt én lerakom, maradt annyi. Oszt persze helyezzék vissza...
Ha besegítesz($$$) megcsinálom.
Apropó!
Szeretnék most egy pacalpörit, galuskával, kenyérrel, cseresznyepaprikával és csalamádéval.
Ha nem tudom, h-h készül, mennyibe kerül az alapanyag hozzá, akkor ne is egyek soha többet? ... és ha nem tudok úgy gitározni, mint Kirk Hamett vagy basszusozni mint Steve Harris, akkor zenét se hallgassak kaja közben!
Házat is az építsen, aki minden szakmában otthon van, meccset is az nézzen, aki min. 3 számjegyűt dekázik és befejeli a saját szögletét.
A beton optimális időben 28 napig szilárdul nem pedig köt.Utána még szilárdul de azzal nem számolnak.
Én meg kiemeltem 10cm-es akác fa kockákkal a talpszelement és tuti nem vesz fel vizet.Igaz nem ezért emeltük fel hanem így faszán össze lehet hozni a hőszigetelést.
"Hát, el lehet mismásolni a dolgot, de én úgy tudom, hogy a kötés az 28 nap, utána meg mondjuk 50 évig szilárdul, azután meg elkezd porlani."
Ez esetben végképp nem értem mi rosszat írtam.
A kötés, azaz 28 nap (ebben egyetértünk) után tegyék rá a tetőt. Ezt írtam. Akkor már terhelhető, és nem nedves.
"A koszorú betonja szinte még meg sem szilárdult teljesen, de már teszik rá a tetőt. Abban a betonban még biztosan sok víz van. Mire teljesen eltűnik a víz belőle, lehet, hogy a bitumenes lemez is elporlad"
Ez alatt azt érted hogy 50 évig nedves lesz az a beton?
Akkor viszont lehet, hogy régebben úgy gondolták a bitumen egy csomó dolgot károsít... Ígyhát betetették a koszorú alá-fölé, had károsítsa, hisz akkor elöbb megy tönkre a ház, bontás, és lehet is eladni az új téglát... Kicsit mint az erdőgazdálkodás, gondolnak a wienerbergernél az unokákra.... :))
Persze csak vicc, hogy kicsit jobb legyen már a hangulat ebben a mostanra a "ha nincs akváriumod, akkor te buzi vagy" hangulatú topicban....
Nem ferdítem el, ugyanarra gondoltunk. Kötés/szilárdulás a köznyelvben 28 nap, tudom a szakzsargonban jobban cizellálva van.
Másképp fogalmazva friss betonra nem tennék tetőt.
Nem látom ennek a bitumenes lemeznek nagy jelentőségét, a terveket elnézve nem vagyok vele egyedül.
A koszorú alá kiváltképp nem, de elfogadom ha van ilyen.
Mondjuk úgy látom nem annyira triviális dolog ez mint amennyire le lett itt hülyézve mindenki az elején.
Hogy mennyire változnak a trendek, pár hónapja én is nagy természetességgel írtam le hogy kell a bitumenes vízszigetelés éz az EPS közé technológiai fólia, mert a bitumen károsítja az EPS-t. Volt nagy lehurrogás, majd amikor utána olvastam csodálkoztam hogy tényleg nincs ilyen előírva. De csak bosszantott a dolog, 15 éve amikor csináltam tisztán emlékszem hogy ez volt az előírás. Kis keresgélés után a régi papírok között meg is találtam, a Rehau alkalmazástechnikai útmutató van, nagy betűvel. A maiban már nincs benne, változott a trend. Lehet ez a bitumenes dolog is ilyen lesz.
"Ha esetleg veszek egy infrás hőmérőt,azzal érek valamit?"
A hőkamera tulajdonképen egy olyan infra hőmérő, amelyik egyszerre 100.000 ponton mér hőmérsékletet.
A fenti állítás megfordítva: ha okosan bánsz egy infra hőmérővel (megérted a működését és megnézel sok hőkamerával készült képet), akkor a segítségével hasonló eredményeket tudsz elérni, mint egy hőkamerával.
"Néztem a koszorútégla is 8,5cm szigetelt és előtte még faszerkezet is van (ereszaljdobozolás)."
Ha nincs hőszigetelés a koszorún se oldalt, se felül, akkor kicsit sokba lesz a fűtésszámla. No meg belülről a felső sarokban sem szabad meglepődni a nedves foltoktól (meg talán a penésztől).
Láttam vagy 100 építkezést az elmúlt egy-két évben (pont tető miatt nézegettem), sehol sem láttam. Ellenben orbitális gányolásokat igen :-)
Szóval kiderült hogy valószínűleg főként a friss koszorú miatt van, hogy ne nedvesítse a talpszelement. Már ha valaki annyira siet hogy nem tudja kivárni míg megköt az a beton.
De mi a helyzet a másik bitumenes szigeteléssel, ami az ábrán a fal tetején volt, a koszorú alatt? Annak mi a szerepe?
Na, ez a Kömkel sem egy hülyegyerek, érdekes módon pont ezt írtam le, a belső vakolás kivételével. Nyilván, ez bileknél semmit nem számít. Hozza a hülyeségeit.
- FAGYÁLLÓ BURKOLAT 2 CM - ALJZATBETON 7 CM - PE FÓLIA - SZIVÁRGÓLEMEZ - LÉPÉSÁLLÓ HŐSZIGETELÉS 14+7 CM - BIT. LEM. VIZSZIG. 1 RTG. - KELLŐSÍTÉS - FÖDÉM 22 CM - FÜGGESZTETT GIPSZKARTON ÁLMENNYEZET FÉMVÁZON
A vastagabb hőszig nem tud már kijönni, mert a fsz-en nagyon alacsony lenne a belmagasság. (mert igazából ez úgy lapostető, h egy "terasz", majd valamikor ilyen-olyan jacuzzi lehetőséggel) Lépcsőt meg nem szerettem volna.
Ezért nem akartam grafit100-ra rakni, az atn150 már szinte egy árban van az xps-sel (cca. 10eFt), a 200-as meg már drágább. (csak 27m2-ről van szó)
De megmondták, csak neked teljesen mindegy, hisz nálad, az általad emlegetett intelligencia nem párosul semmiféle tudással, vagy legalább tudásvággyal. Neked teljesen mindegy, hogy ki mit mond, még véletlenül sem gondolkodsz el rajta. Szajkózod csak az ostobaságaidat... hajrá, csak így tovább!
Ő jobban érzi magát, másnak meg nem kell olvasnia azokat az agymenéseit, amiket az én hozzászólásom indukál a fejében. :)
És ilyen agymenésből sok van, ahogy észrevetted. Tudod, előtte 20W-tal akarta kifűteni az 1000W hőigényű helyiséget. Meg azt hitte az elektromos törölközőszárító radiátor kisebb teljesítményű lesz, ha letakarod.. :) De persze lehet, hogy irritálom, amiért folyamatosan kijavítom, meg amiért kudarcba fullad minden kísérlete, hogy rám cáfoljon. Talán a kínos bizonyítási vágy vette el az eszét, de mindegy is. Szerintem örüljünk.. :)
Jött ide néhány mindent jobban tudó. Az egyik szerint mindegy, hogy KWh vagy KW/h ez csak intelligencia kérdése. Van aki egy szakmai fórumban szereti a pontosságot. Mondjuk, a többség.
Pedig az "ezermesternek" csak annyit kellett volna írnia, hogy: jóvannaelírtam... de ő még magyarázza is. Egyszerűen szánalmas...
Az a födém és a szarufa is korrekten körbe van szigetelve. Néztem a koszorútégla is 8,5cm szigetelt és előtte még faszerkezet is van (ereszaljdobozolás).
Hőszigetelés növelésével a harmatpont közelebb kerül a külső szerkezetsíkhoz.
Tehát egyre valószinűtlenebb lesz a betonon a páralecsapódás. Illetve egyre kisebb mértékű is... (mármint a hőszigetelés javításával arányosan).
Persze éghajlat kérdése is hogy hova mi kell, alpokalja más, mint alföld...
Minden esetre szerintem nem általános az alkalmazása,de még mindig lehet, hogy tévedek.
" Én is kíváncsi lennék a magyarázatra olyantól aki tudja is, csak sajnos azok nem írnak ide pont az ilyenek miatt. Kerülik a vitát a hülyékkel."
Én is hiányolom Jenőke, vagy öcsike hozzászólását, de gondolom, ők is inkább elkerülik az olyan ostoba hozzászólásokat, mint amiket betűztök ide... Minek? Majd ti megmondjátok a tutit. Az mindegy, hogy ki mit mond, lényeg csak annyi, hogy úgy van, ahogy ti mondjátok.
Nincs mit csodálkozni ennek a topiknak a színvonalán...
"Nem tudom mire vagy ennyire elégedett magaddal, de visszább vehetnél, erre itt nem sokan kíváncsiak. Arcoskodással nem mész sokra, csak kiutálnak innen."
Ezt sajnálnám, mert megint egy értelmes emberrel kevesebb lenne itt...
Jól mondod. Nem tudom mit "arcoskodott", mert végre működik a láthatatlanná tévő gombocska és nem vagyok hajlandó kinyitni.
Én is kíváncsi lennék a magyarázatra olyantól aki tudja is, csak sajnos azok nem írnak ide pont az ilyenek miatt. Kerülik a vitát a hülyékkel. Sajnos ez sok topicban tapasztalható. Van 1-2-3 egymásba kapaszkodó kötözködő és teljes hányingerré alacsonyítják a topicot.
Nem tudom mire vagy ennyire elégedett magaddal, de visszább vehetnél, erre itt nem sokan kíváncsiak. Arcoskodással nem mész sokra, csak kiutálnak innen.
Szakmailag sokakat érdekelne hogy a tervek 5%-ban miért kell oda bitumenes lemez, és a 95%-ban miért nem.
Miben más a két eset vajon? Valami szokás áll a háttérben?
sajnos nem sikerült elhozni a cégtől a hőkamerát.Vállalkozó 20.000-ért csinálna egy diagnosztikát. Ha esetleg veszek egy infrás hőmérőt,azzal érek valamit?
Ha én nem, elek úgy is leírná, hogy én múltkor azonos körülmények között a hűtőben tartottam egy fadarabot, meg egy betondarabot, aztán azonos körülmények között kivettem őket, aztán azonos körülmények között fél órát hagytam melegedni őket, és képzeld el: azonos körülmények között megmérve a hőmérsékletüket.... tudod mit találtam?? Dobpergés... a beton hidegebb volt, báz! Hihetetlen, mi?!?!?!
Értem, hogy nem fér az agyadba, és zavart érzel az erőben, de hidd el, a kellő ismeretek elsajátítása után a zavar megszűnik, és meglátod, hogyan működik a világ!
Azért ez fantasztikus. Leírod, hogy miért kell, erre jönnek a menthetetlenek, és még mindig nem értik.
Megcéloztam a bileket, mert róla tudtam, hogy kellően hiányos az ismerete, de nagy az egója ahhoz, hogy belefusson, de hasonló magabiztossággal jött a vuder is. Mondjuk ezen sem kell csodálkozni. Két buta legyet egy csapásra? :)
És ez a lúgosság korrodálja a téglát is? Mert a betett képen a tégla és a beton között is van. Persze erre sem adtak magyarázatot, csak a mellébeszélés volt, meg a leoltás.
Fűtetlen épület esetén előfordulhat párakicsapódás (pl hajnalban) a hideg beton felületén. Ez a víz bejuthat a fába, ahol táplálhatja a korhadást. Elméletileg.
Annyit látok, hogy számomra elenyésző a mért hőmérsékletek közötti különbség. A külső szigetelésnél- első kép - viszont nem kell szabdalni egy centit sem, számomra előnyösebb lenne. Ha a belső párkány mélysége egy ablaknál lehetővé tenné, hogy odakuporodjak olvasni a téli napokon vagy csak egy forró teát meginni stb...akkor opció lenne a 2. kép.
Kicsit off:
Ha a jelenlegi 4cm-es EPS homlokzati szigetelésem teljesen jó minőségben van felrakva, de én keveslem és erre még 15cm-t szeretnék rátenni (15cm-t tudnék jó árban venni, abból is most kőzetgyapotot EPS árban - Isorock Isofas 15cm 2500ft/nm ) és ha hozzáveszem, hogy Leier Durisol fabeton falazatom van,ahol 4cm a fabeton "hőszigetelő" elem vastagsága,(4cm farost, fabeton +22cm beton+4cm fabeton ismét ), akkor ha 24cm hosszú dűbelt veszek, még nem ért bele a vége a betonba, tartok tőle, hogy nem lesz elég. MEkkorát vegyek, hány cm hossz legyen a falazatban, nálam a betonban?
HA kell és észszerű, akkor leveszem a jelenlegi 4cm-t . ( ezt is, azt is mondták. Érvelés a leszedés mellett az volt, hogy a jelenlegi 13 éves, nem biztos, hogy erre egy új szigetelést RÁ kéne tenni, no meg az EPS-re a kőzetgyapot is furcsa megoldás lenne..... az lenne ?
A kőzetgyapot melletti érv a következő - de minimum a szomszéd felőli 55nm-es felületen: autószerelés nagyüzemben, az ezzel járó tűzveszély és hanghatások csökkentése. Itt a megengedett kicsi ablakok vannak, 5db, ezeket szintén cserélni fogjuk.
Köszönöm a tippeket, helyrerakásokat, útba igazításokat, ötleteket, jót és rosszat egyaránt, mert ebből is tanulok/unk.
Megmondom őszintén, nálam nem lett berakva bitumenes lemez a koszorú és a talpszelemen közé. Építész és statikus is tervezte.(Részletes betonozási és fedélszék tervrajzok.) Egyiken sincs lemez. Persze az enyém más tészta, nem ez a csomópont, mégcsak nem is hasonló.
De szerintem lehet(ne) találni kevés idő alatt olyan csomóponti rajzot is (még az is lehet, hogy a wienerbergertől is), aminél nincs bitumenes lemez betéve ide.
Valóban nem tudom a rendes indokot, hogy miért kell odatenni, csak a magam eszével gondolom, hogy nem feltétlenül páratechnikai okai vannak, és nem is gondolom, hogy a beton víztartalma miatt. Hacsak nem ez egy régi ház felújítás, ahonnan a sár~ vagy deszkafödémet elbontják, és úgy öntenek rá új koszorút és tesznek új födémet.
Szóval a magam részéről még mindig kétségek közt vagyok, hogy pontosan miért is van ott egy -amúgy ismeretlen minőségű- bitumenes lemez a rajzon.
Nem zárok ki semmit, lehet páralecsapódás is felőlem, csak még nem értem, és nem is lett szerintem kifejtve, hogy hogyan (vagy csak elsiklottam felette, még az is lehet).
1000 év? Hülyeségeket beszélsz. Ha neked az itt leírt magyarázatok nem felelnek meg, akkor keress valami olyan fórumot, ahol számodra elfogadhatóbbat találsz.
Téged beetetett valaki azzal, hogy a beton az 1000évig vizes marad, sőt jön ki belőle a víz a fa felé. OK, nincs ezzel baj.
Nem érdemes nekünk elmagyarázni? Miért, tudnád? :))
Ellenkezni?
Volt egy kérdés, hogy baj-e ha kihagyták. Elek rávilágított, hogy utólag már nem nagy baj, tök mindegy. Erre a "vizesbeton" hívők rárontottak a témára mindenféle ködösítésekkel, pedig csak el kellett volna magyarázni, hogy honnan kerül oda víz NORMÁL esetben. Egyikőtök sem adott értékelhető indokot.
Akkor te majd csinálod normálisan és nem teszel be bitumenes lemezt. Hál' Istennek, nem vagyok az ezermesterekre, meg a polihisztorokra rászorulva. Nekem úgy jó, ahogy lerajzolta valaki nálam sokkal okosabb, hozzáértőbb.
A többit nem érdemes neked, meg bileknek magyarázni, mert nem megérteni akarjátok, csupán csak ellenkezni.
Nem tudom...lehet, hogy csak azért, hogy a beton ne follyon le a pth44 lyukain....
De én kérdeztem előbb....:)
Tényleg nem tudom.
100-200 éves szigeteletlen házak állnak koszorú és talpszelemen közötti bitumenes lemez nélkül, és jól vannak....
Lehet, hogy pont a hőszigetelés miatt lehet ott páralecsapódás? De a hőszigetelés meg elvben pont kifelé tolja a harmatpontvonalat a szerekzetből...Már ha egyáltalán páralecsapódás miatt van ott a lemez....
De mint mondottam, ha páralecsapódás van, akkor jég is van...
Az meg mozdítja a szerkezetet, roncsolja, darabolja stb...szóval nem egészséges....
Még azt tudom elképzelni, hogy a porhavat, esőt ha befújja a szél ott az alsó sorokba rakott cserepek alá, a fal fölé, akkor ne tudja a falat áztatni....
Az épületekben lévő rengeteg víz többnyire az első tél közepére eltűnik (nyáron-ősszel csak lassan szárad, de télen nagyon begyorsul a kiszáradás). Egy jó kis korhadáshoz viszont kellene néhány év folyamatos/rendszeres nedvesség.
Persze azért az első hónapokban kap vizet a gerenda, tehát az a bitumen nem teljesen felesleges, csak nem csinálnék nagy ügyet a hiányából sem. Feltéve persze, hogy a ház amúgy normálisan van megcsinálva, mert ha pl az alapból is ki lett spórolva a vízszigetelés, vagy valami hülye a kedves lakó belülről hőszigeteli a házat, akkor viszont lehet a akár folyamatos is a gerenda víz-utánpótlása (=korhasztása).
Bilek, ezer szerencséd, hogy látod, amit írok. Mindig tanulhatsz valamit... A pára megjelenéséhez és kicsapódásához nem feltétlenül szükséges a "szarul megcsinált szigetelés". Mi van, ha egy szezonon keresztül nem fűtik a házat? Olyan hideg lesz a koszorú, meg a szelemen, mint a párás téli reggelen a fű. Láttál már olyat? Deresnek tűnt, ugye? Na a dér nem csak a füvet szereti ám, igazából abszolút nem válogatós! Áztatja a hideg betonkoszorút is. És képzeld el, a nedves beton tönkreteszi a fát... Na ezért oda a vízszigetelés.
És mint írtam, a lakott-fűtött házaknál az egyik leggyakoribb (de nem kizárólagos) ok a betonfelület nedvesedésére az a rossz hőszigetelés.
Szóval kell oda. És bár neked lehet, hogy úgy tűnik, csak azért, mert így szokták, ezeknek a szokásoknak (valamit vmiért odateszünk) mindig oka van. Akkor is, ha nem érted azzal a fene nagy gőggel az arcodon.
(Uh, így átolvasva, már tudom is, hol nem érted még mindig ezt. De még nem írom le, várom, hogy megint megvillogtasd a magabiztos hozzá nem értésedet. Mondjuk remélem helyette inkább utánanézel, és csendben maradsz...:)
Ez logikus félelem, de betartva a technológiai utasításokat ilyen nem fordulhat elő.
Persze az egész onnan indult ki, hogy a tudósdoktor -akit én próbálok nem látni- szarul megcsinált szigetelés ellen tenné oda. Érted, nem a szart takarítjuk el, hanem letakarjuk újságpapírral, szerinte, ez a járható út.
A koszorú betonja szinte még meg sem szilárdult teljesen, de már teszik rá a tetőt. Abban a betonban még biztosan sok víz van. Mire teljesen eltűnik a víz belőle, lehet, hogy a bitumenes lemez is elporlad.
Hülyeséget beszéltek , azért tesznek a koszorú , meg a talpszelemen közé bitumenlemezt ( vízszigetelést ) mert a betonban mindig lesz nedvesség és idővel ez rothasztja a fát .
Persze , hogy rábólintott , ha te kérted . Jobb anyagot bármikor beépíthetsz ... csak hát mivel normál rétegrend szerint csinálod a tetőt ( felbetonnal , rajta vízszigeteléssel ) csak felesleges pénzkidobás a sima lépésálló eps-hez képest , az árkülönbségből vastagabb hőszigetelés is kijönne.
Szerintem akkor van az ablak ideális mélységben, amikor az ablak "hőszigetelési középvonala" kb egy vonalba esik a teljes falszerkezet hőszigeteltségének középvonalával.
És mivel manapság a teljes fal hőszigetelés jóságának 80-98 százalékát maga a hőszigetelés adja (maga a tartófal szint semennyit), ezért az ablak optimális helye kinn van valahol a hőszigetelésben.
Ezeken a képeken pl az legyen a cél, hogy a hőmérséklet-vonalak minél kevesebb helyen legyenek összesűrűsödve (hőhíd) a kék vonal minél kevésbé kanyarogjon: első kép - második kép
Persze nem árt, ha az ablakot okos ember teszi ki oda (zajszigetelés!) és a párazárás tömítettségét se bízzuk hülyegyerekre :)
"ha párásodik az ablak belülről 50%-os páratartalomnál?"
Amit mások még nem említettek: a fűtésrendszered hője valószínűleg nehezen jut oda az ablaküveg aljához, tehát azon a ponton jóval alacsonyabb a belső hőmérséklet és jóval magasabb a pártatartalom, mint pl a nappali közepén.
Ha van kis hő-páratartalom mérőd, tedd oda és lepődj meg: pl 13 fok és 80% páratartalom ;)
"az ablakpárkányok alá és körben az ablak mellé szintén kellene 20cm szigetelés"
Valamennyi kellene, de 20 centi nem muszáj. Ha az ablakaid kinn vannak a külső falsíkon, akkor szerintem 10 cm vastag XPS keret elég lesz.
De ha az ablakaidat igazán okos ember helyezi el, akkor a fal síkján KÍVÜL, a hőszigetelésben lesznek. Ebben az esetben nem is kell foglalkoznod semmiféle hőhíddal, nincs is hőhíd :)
"Én inkább azon az állásponton vagyok hogy ezt a pár, könnyen megjegyezhető mértékegységet segítsünk már megérteni, helyesen használni az idetévedőknek."
Megértem az álláspontodat, de az alapvető fizikai ismeretek elmagyarázásával EGY IDŐBEN nem terhelnék még nyelvi finomságokkal is egy laikust. Örüljünk, ha egyszerre az egyiket megérti :)
Bonyolult fizikai magyarázatoknál szerintem használjuk a laikusok nyelvezetét, szókincsét, feltételezett meglévő ismeretanyagát.
14 centi vastagság tetőre igen soványnak tűnik. Remélem nem dőltél be valami számbűvészkedő üzletkötő parasztvakításának? Ők szokták olyasmiket mondani, hogy "a mi csoda-purhabunk hővezetése 0,022 W/mK, ezért ebből sokkal vékonyabb is elegendő"
"XPS-t(14+7) rendeltem Győrből a gyártótól múlt hét, szerdán holnap szállítják is, mennyi idő múlva tehetem lapostetőre"
Feltételezem, hogy fordított rétegrendű tető lesz, tehát a lapok csak le lesznek rakva a tetőre, megy rájuk egy geotextília takarás és le lesz súlyozva valamilyen kaviccsal.
Ebben az esetben én meggondolnám a következő variációt:
- a megérkezés pillanatában egyből felrakni a tetőre, elvégre hideg tél van
- tavasszal leszedni róla a takarást és összetolni a lapokat (zsugorodásilag) ha kell.
Tehát egyrészt a hőszigetelés azonnal a rendelkezésedre áll, másrészt lesz 6 hónap pihentetésed.
a kétrétegű üvegek közötti távtartó régebben szinte mindig alumínium profil volt, mostanában már LEHET rendelni "melegperemes" távtartóval is (különös módon alapból nem azt ajánlották még másfél éve sem, amikor én cseréltettem a régi, Ug=3-as kétrétegű üvegeket új, Low-E bevonatú Ug=1-es üvegekre). Az alu távtartó miatt az üvegek széle hidegebb és hát értelemszerűen azon kondenzálódik a pára. sajnos nem sokat lehet tenni vele.
A páralecsapódásból fakadóan többféle probléma adódhat a körülmények/adottságok szerint.
Az elsődleges probléma talán a penészesedés.
Ennek kialakulására egy nedves párás meleg helyen jó esély van, de persze kialakulása függ a körülményektől.
Másik probléma lehet a szerkezetek víz károsítása. Általában a lakóépületek építési anyagai nem tartós nedvesség jelenlétére vannak kitalálva. Szerkezetük gyengülhet, bedagadhat, felületük, színük elváltozhat stb....
A tippem az, hogy az ablakaid alján az ablakkeret gumitömítésénél az oda lefolyó pára "melegágya" lehet baciknak, gombáknak...amik ha elszaporodnak idővel akár allergiás tüneteket válthatnak ki a lakók szervezetében.
De persze lehet "manuálisan" is védekezni, alkalmanként letörölni, esetleg fertőtleníteni a felületet.
Nekem is párásodik, 2 rétegű hőszigetelt ablak, alu profill. Mindig is fog párásodni minuszban. Nekem szinte csak reggel van, akkor letörlöm egy papirral, hogy ne legyen penész. -5 alatt lesz nekem párás és akkor, ha 50% felett van a pára.
Mennyire baj ha párásodik az ablak belülről 50%-os páratartalomnál?A lakásban lévő páratartalom mérő szerint 50-55%-os a páratartalom általában. Reggelre ha már mínusz fokok vannak az összes ablak üvegének az alján egy 2-3 cm-es csíkban nedves. Az ablakok nem régi, kétrétegű műanyag ablakok. Mennyire probléma ez?
Amennyiben egy házra szeretnék 20cm kőzetgyapot szigetelést rakni, az ablakpárkányok alá és körben az ablak mellé szintén kellene 20cm szigetelés? Vagy oda kevsebb is elég volna? Jó minőségű műanyag ablakok vannak.
Én inkább azon az állásponton vagyok hogy ezt a pár, könnyen megjegyezhető mértékegységet segítsünk már megérteni, helyesen használni az idetévedőknek. Ez egy szakmai fórum, nem kell (és nem is szoktak általában) megsértődni ha kijavítja az ember őket.
Ez pedig tökéletes leírása önmagadnak, ennél szebben megfogalmazni sem lehet. Pontosan ezt csinálod, mindig a kérdés van rosszul feltêve ha a válaszod nem helyes, és mindenkinél nagyobb IQ-val rendelkezel.
Ezen módszerek mellett még a bölcs hallgatással szoktál elsunnyogni amikor szakmai vitában elfogytak az érvek, pontosan úgy mint legutóbb a csukott ajtók mellett egy szintet egy klímával fűtünk témánál.
XPS-t(14+7) rendeltem Győrből a gyártótól múlt hét, szerdán holnap szállítják is, mennyi idő múlva tehetem lapostetőre? Az XPS-t is pihentetni kell pár hetet?
"BÁRMILYEN alakban is írja le a bugyuta/figyelmetlen kérdező/hozzászóló a mértékegységet, azt azért a hozzáértő olvasó rutinból kWh-nak érti-olvassa, ha legalább 70-es az IQ-ja."
A "hulladékhő" termelésnek pedig a hőszigetelés jóságával fokozatosan előjön a jelentősége.
Míg egy szélfútta szigeteletlen háznál az arány miatt gyakorlatilag senki nem számolt vele, úgy egy jól szigetelt háznál a fűtésszezon jelentős részében már a fűtésigény jelentős részévé tud válni.
De ha visszatérünk az egyesek számára érthetetlen hálószobához akkor az is jól látszik, hogy egy 200W igényű hálószoba 2 ember "hulladékhőjéből szinten tartható, kifűthető. Már ha 2 ember alszik benne.
Addig nem fogod megérteni, amíg kevered a mértékegységeket.
A kW egy pillanatnyi energia erősség, a kW/h egy energia-mennyiség.
A kW olyan, mintha azt mondanánk, hogy "ebből a csapból most éppen másodpercenként x liter víz folyik". A kW/h azt jelenti. hogy "ebben a vödörben 10 liter víz van". Nem mondhatod azt, hogy "ebben a vödörben másodpercenként 1 liter víz van".
A fűtendő házat úgy képeld el, mint egy kerti medencét, aminek lyukas az alja, a lyukon elszivárgó víz a hőveszteség a külvilág felé. Nekünk az a dolgunk, hogy egyenletes szinten tartsuk a medence vízszintjét. Amikor mi arról beszélünk, hogy menni egy ház maximális hőigénye, akkor arról beszélünk, hogy "mennyire kell megnyitni a csapot, amikor marhanagy lyuk esetén is tartani akarjuk a vízszintet?" Beláthatod, hogy ere nem lehet literben (=kWh-ban) megadni a választ, hiszen a vízbeeresztő csap állásáról beszélünk.
"Ez akkor most helytálló hogy egy 85-90nm-es kádárkocka 10cm vastag eps szigeteléssel 4kw/h fűtést igényel -15C kinti és 22fok belső hőmérséklet mellett?"
4 kW max hőigény 90 m2-en = 45 watt négyzetméterenként
Egy passzívháznál ez az érték 10 watt, egy "átlagosan korszerű" új építésű háznál kb 55 watt, tehát nem hihetetlen érték. ...mondjuk a falakon mindössze 10 centi vastagon hőszigetelt kádárkocka esetében enyhén gyanús, de még ott sem hihetetlen. Átlagos hőszigeteletlen kádárkockáknál ez az érték 200 W/m2 körül szokik lenni, némi ésszel egyáltalán nem lehetetlen ebből 45 wattot csinálni, akár még 10 centi fali hőszigeteléssel is megvalósítható.
(azt a parasztvakító dumát, hogy a hőszigeteléstől a fűtésköltség maximum 30%-kal tud csökkenni, azt a kókler hőszigetelő "mesterek" terjesztik, no meg azok, akik elhiszik a szövegüket)
Egyik a maximális hőigény a másik az átlagos vagy éves átlagra számított.
Az első azért fontos, mert erre kell a fűtőkészüléket tervezni. Legyen ekkora, hogy az év leghidegebb napján nem essen a hőmérséklet fullon üzemelő fűtés mellett.
A második pedig az éves energiafogyasztás kiszámításához szükséges.
Tehát ha azt mondjuk, hogy 5,2kW max hőigény akkor kell egy kb 6kW körüli kazán. Ha nagyon félősek vagyunk vagy nem tudjuk értelmezni a meteorológiai eseményeket akkor nem -15-el (ez is bőven sok) számolunk, hanem irreális -20fok külső hőmérséklettel. Ha buta gázszerelőre bízzuk (mert az energetikuson jó ötlet spórolni)az majd vetett velünk 24kW-os kazánt, mert azt lehet kapni és hát -láthatóan- nem lesz kicsi. :)) Ha rábízod egy értő energetikusra akkor az kiszámol neked olyan dolgokat és javasol olyan dolgokat amikre nem is gondoltál. Esetleg meggyőz más jellegű készülékről. Pl. ma már nem a fő irány a gázosítás, mert ez lett az egyik legdrágább és legesetlenebb fűtésforma. Ma már könnyű szerrel kivitelezhető olyan hőszigetelés, aminél a fillérekért telepíthető COP1-es elektromos fűtés is évtizedek alatt fűti el egy gázos rendszer kivitelezési költségét, ami lehet több millós tétel. COP1 meg mehet napelemről amibe inkább költik az (okos) emberek a gázra elkölthető milliókat.
Csak-csak előkéne kapni egyszer végre azt a 7.-es fizika könyvet :-)
-------
Az épületek esetén úgy méretezünk fűtést, hogy az -15 fokos külső hőmérsékletnél is +20 fokon tudja tartani az épületet.
Az ehhez tartozó teljesítmény (kW) az úgynevezett "méretezési teljesítmény igény".
Ez alapján választasz kazánt! hisz minimum ekkora kell belőle, hogy -15 fokban is +20 fok lehessen bent.
A gyakorlatban persze kicsit nagyobbat veszel, mert
- kell tartalék, hisz lehet akár -25 fok is néha-néha, sőt akár még ennél hidegebb (volt már rá példa)
- a lehűlt épület felfűtését is meg kell tudni oldani nagy hidegben is, ami többlet teljesítményt kíván a csak hőntartáshoz képest
- ...és mert nem lehet pontosan számolni, sok adatnál becsülni kell
Tehát, ha méretezéskor kijön, hogy -15/+20=35 fok hőlépcső esetén 4 kW teljesítmény kell, akkor egy 6-8 kW-os kazánt veszel és baj nem lehet.
Azonban -15 fok ritkán van kint....
Ezért a legtöbb fűtési napon a 4 kW sem kell, nem lesz kihasználva.
Amikor kint +4 fok van (+4/+20=16 fok a hőlépcső) akkor ez csak kevesebb mint a fele a méretezésinek.
Azaz a 4 kW helyett elég csak 16/35*4=1,83 kW-al tolni a kazánnak ...
HA bent nem 20 fokot tartasz, hanem pl. 23 fokot és kint sem +4 fok van, hanem pl. -3 fok éppen.
Akkor a kazán által leküzdendő hőlépcső -3/+23=26 fok lesz.
Így a méretezési 4 kW helyett még mindig elég lesz csak 26/35*4=2,97 kW fűtési teljesítmény.
Azaz a PILLANATNYILAG ÉPPEN szükséges teljesítményt az ismert (egyszer előre kiszámolt) méretezésiből lehet kiszámolni az éppen aktuális hőlépcső alapján.
(mivel tudjuk, hogy a méretezési érték az egy éppen 35 fokos hőlépcsőnél érvényes )
Az átszámolás >> aránypárral történik, ami 6.-os matek, tehát sima ügy.
-----
Megjegyzés: a +4 fok azért szerepel sokszor, mert a magyar tél ÁTLAGOS kinti hőmérséklete +4 fok a sokéves adatok alapján.
Így ez +4 fok a TELJES fűtési szezonra vonatkozó számítások alapja, (pl. a fűtőanyag igény saccolásakor)
-----
A napi fűtés energia és ezzel fűtőanyag igényéről.
ENERGIA!!! tehát TELJESÍTMÉNY x IDŐ
Azt írod, hogy
1.
Van most nálad +3 fokos kinti és +24 fokos benti időben azaz +3/+23=21 fokos hőlépcsőt küzd le a fűtés.
2.
10 m3 gáz fogy el naponta.
A HAGYOMÁNYOS gázkazán (hagyományos van vagy kondenzációs?) az úgy 80%-os átlagos hatásfokkal csinál a gázból >> fűtési meleget.
Azaz cirka a gáz 20%-a nem a házat fűti, hanem rögtön a világűrbe távozik a kéményen át.
Marad a ~8 m3 hasznosult energiája mint valóban fűtési energia.
1 m3 földgázból 9,44 kWh energia nyerhető ki, ezért cirka 8x9,44=~75 kWh energia fogy el naponta nálad a fűtésre.
(HA!!! másra nem használod gázt... melegvíz, sütés/főzés pl.)
Ez a 75 kWh 24 óra alatt szökik meg a házból (mivel napi adat a gázfogyás).
Azaz ÁTLAGOSAN 75/24=3,125 kW teljesítménnyel távozik a ház felületein át és szellőzéssel a világűrbe a házból.
Avagy most éppen elég lenne neked egy csak 3,125 kW tudású kazán is, ami EGÉSZ nap azaz 24 órában fűtene.
Mivel a kazánod valójában mondjuk 15 kW-al tolja neki....
Így az egész napra szükséges 75 kWh energiát már 75/15=5 órai működéssel betolja házba!
Azt, hogy az az 5 óra a 24 órás napon belül mikor és hány darabban lesz/kell éppen ... azt a termosztát okoskodja ki.
Mivel a termosztát észleli, ha már fűteni kell és ha már nem.
(konkrét kazán égési idő)
Azonban a számolásoknál használt kazánidő nem azonos ezzel a kazán égési idővel.
Az másról szól...
Alapban arról, hogy:
HA!!!
- nem tartózkodik senki a házban (a teste nem fűt)
- nincs bekapcsolva semmilyen más hőforrás sem (gáztűzhely, kandalló, bojler, stb.)
- az áram is levan kapcsolva >> minden benti villamos eszköz is fűt a maga elfogyasztott villanyával!!!
- a nap sem süt be az ablakokon-ajtókon (a besütő nap is fűtést ad)
- sőt a nap a falakat sem melegíti (a melegebb falon át kevesebb energia jut ki bentről)
AKKOR!!!
szükséges csak a fentebbi 75 kWh a napi fűtéshez (hőntartáshoz) a háznak a KAZÁNBÓL!!!
Ha bármelyik fentebb sorolt hőforrás belép a képbe, akkor az fűt a kazán helyett :-)
A kazánnak arányában annyival kevesebbet kell fűteni aznap a 24 óra helyett amennyit a képbe belépő hőforrás fűt helyette.
Nos, erre az "Akkor hány órával kell kevesebbet fűtenie a kazánnak, ha belépet képbe valami más hőforrás is ?" kérdésre vannak TAPASZTALATI saccoló varászszámok.
----
Sok gagyi ablakos, vacak hőszigetelésű, nem is délies tájolású ház, kevés elektromos cuccal, kevés és keveset otthon lévő lakóval, esetén napi 20-22 óra fűtési energia jön a kazánból és csak 2-4 óra a képbe belépő egyéb hőforrásokból.
Az ERŐŐŐŐSEN hőszigetelt, délies tájolású, sok működő elektromos cuccal és több sokat otthon lévő lakóval esetén viszont csak napi 10-12 óra kell a kazánból és a másik 12-14 óra megoldódik az egyéb hőforrásokból.
A többi varációnál pedig e két szélső érték közé saccolunk, józan megfontolás alapján ... a konkrét ismeretek alapján!
A közepes eset pedig az, hogy: napi 16 órára elég fűtési energia jön a csak kazánból és napi 8 órányi pedig az egyéb a képbe belépő hőforrásokból.
Ezt az óraszámot nevezzük "napi kazánidő"-nek és nem azt amikor éppen valóban fűt (ég) is a kazán.
(ezért nem azonos dolog a kazán égési ideje és a kazánból fűtési idő)
Van még egy dolog... amit meg kell tippelni a fűtési napok számát.
Mert az ERŐŐŐŐŐSEN hőszigetelt házban rövidebb a fűtési idény is!
A gagyi hőszigeteltség esetén 200 nap körül kell fűteni évente.
A közepesben 180-185 napot.
A jól hőszigeteltben 170-175 napot.
A nagyon jól hőszigeteltben csak 160-165 napot.
----
Ahhoz, hogy az éves energia igényt (és ezzel a tüzelő igényt) lehessen saccolni, tudni kell
- a teljes szezonra vett ÁTLAGOS fűtési teljesítmény igényt (+4/+20 fokhoz tartózó kW adat)
- napi kazánidőt (csak ekkor fogyasztjuk a fűtőanyagból nyert energiát)
- fűtési napok számát
- a kazántípus átlagos (teljes szezon) hatásfokát
Ha esetben saccolok egy gyengén hőszigetelő házat, akkor saccolhatok hozzá tapasztalati értéket ezekre is.
- napi 18 óra kazánból vett meleggel fűtési idő várható (6 óra pedig másból jön, mivel lakott a ház)
- 190 napos fűtési idényt
Mivel a +3/+24=21 fok hőlépcső nagyjából azonos a teljes fűtési idény átlagával (ami nálad +4/+24=20 fok lenne).
...és tudjuk, hogy 10 m3/nap fogy, ezért tippelhető, hogy: 190x10=~1900 m3 gáz kell neked egy átlagos télre.
Ami cirka
- 2X-ese annak, mintha KÖZEPESEN hőszigetelt lenne a házad
és
- 3X-osa annak, mintha ERŐSEN hőszigetelt lenne a házad
-----
Persze a számítok visszafelé is elvégezhetők!
Ha ismerjük a ház tényleges energia fogyasztását, méretét és egyéb infókat.
Akkor a hőszigeteltsége saccolható meg... azaz ez egész ház átlagos U értéke.
----------------
Hát így valahogy működik ez... és logika mellé elég hozzá az általános iskolás matek+fizika:-)
Szóval nem nagy durranás, nem atomhasítás, a józan paraszti ész bőven elég hozzá.
"Hát a kémény nem mai téglakémény.Akkor ha oda ér nem lesz semmi nagyobb baj."
A kéménynek jót tenne, ha azt is hőszigetelnéd felfelé, legalább egy méter magasságig.
Amikor a kémény nem működik, akkor az ott egy téglából készült hőhíd, ami a födém hőszigetelés lyukán keresztül lopja a fűtés-forintjaidat,
amikor meg éppen tüzelsz, akkor minél kevésbé hűl (tehát minél melegebb) a kémény, annál jobb a huzata, ezért annál több kályha-hőt lehet megtartani a lakásban.
Elég, ha egyszerűen dróttal lazán rákötsz egy darab gyapotot. Ha okosan tüzelsz és a kályhád sem reménytelenül szar, akkor a kéményed soha nem fog felmelegedni 250 fok fölé még a hőszigetelt részen sem.
Mert a maximális hőigény akkor keletkezik amikor kinn -15, benn +20 fok van. Ha egész nap az lenne akkor 5.2x24 kWh kellene.
De mivel a napi átlaghőmérséklet nem -15 fok kinn, így lesz kevesebb a falakon távozó energia is.
(És ez még ennél is bonyolultabb ha beleszámoljuk a benti hőtermelést, fűtési határhőmérsékletet, stb..., de ne bonyolítsuk).
Nagyvonalakban ezek az arányszámok stimmelnek amiket írtunk, pontosabbat felesleges számolni szerintem mert a kivitelezés pontatlansága, rejtett hőhidak miatt úgysem fog stimmelni a számított és valós hőigény.
A padlónál mivel a falat nem lehet szigetelni feljön a hideg vagy elmegy egy csomó hőenergia.Ezért nem annyi az u érték mint amit az x vastagságú szigeteléshez jár. A főfalon(45 cm) van ajtó amit macerás lett volna hőszigetelni ott érzik igazán ha rálépsz mennyire hideg na az a hideg mindenütt a falon jön fel ergo ront a hőszigetelésen. Egy kádárkockánál kb. 20-25 % a fal.
Könyörgöm, google-zz utána a kWh és kW közötti különbségnek!
Utána érteni fogod.
A kW az teljesítmény, azaz időegység alatt végzett munka. A kWh az pedig a munka (energianennyiség).
Azaz Józsi bácsi óránként 1m3 sódert lapátol (ez a teljesítménye, ami a kW), 6 óra alatt 6m3 sódert tud odébbrakni. Ez az elvégzett munka. Ugyanezt arrébrakhatta volna pistike 2m3/h teljesítménnyel 3 óra alatt.
Olvass utána, általános iskolai alap fizika. Munka, teljesítmény, energia.
Megint csak hozzáértés hiányában kérdezem hogy a hőigény az ugye kW/h?
Az nem folyamatos?Eddig azt hittem hogy annyi teljesítményt kell bevinni folyamatosan óránként a házba hogy a megadott hőmérséklet legyen benn.
Ez nem így van?
Mert 47,2kW/nap osztva 24 az csak 1,9kW óránként.Akkor honnan jön az 5,2kW.És miért csak 16 óra a kazán/fűtés idő.
Ha a kazán lead 10-15kW-ot akkor értem,mert pár óra alatt betolja a fél napi teljesítményt,és idő mire az kiszökik(ezért szoktak puffert rakni ha jól értelmeztem eddig a fűtéseket).
Ez így zavaros nekem,sose jövök rá így hogy mennyi,és miért annyi nálunk a fűtés!
Ne mellébeszéljél megint, írd le, szerinted mi teszi 0.4-gyé a padlót!
De ha befejeztük, rendben, örömmel, fejezzük be egy remek összefoglalással, kronológiai sorrendben visszafelé szemezgetek:
- hasra belöksz egy u=0.4-et, de nem írod le, hogyan kaptad. Ha kérdezik, műbalhé, sértődés.
- előhozakodsz egy 120m2-es példával, amikor elég egyértelműen NEM arról van szó. (Mintha téged karakterre fizetnének...)
- felháborodsz, hogy mi a hibás a 0.22-es becslésedben, aztán mintha mi sem történt volna, jössz a ~0.38-as újabb számolással. Mindezt ugyanazokból az adatokból, ugye.
- megállapítod, hogy télen az ablak nyereséges, aztán leírod, hogy a fűtéssel kapcsolatban a gyenge pont az ablak..
- előhozakodsz jól szigetelt házzal, pedig ismert a tény, hogy a kérdéses falon 10cm eps van csak, a födémben 15cm gyapot
- szerinted a kádárkocka kifűtésére elég egy embert odaállítani (akár 100W-ból kifűthető)
- szerinted a hővezetéshez nem kell jó hővezető anyag (gondolom a szigeteléshez meg jó szigetelő nem kell ugyanígy, mi?)
- Aztán jön a napelem téma, amiről úgy nyilatkozol, hogy el tudd adni:
"elfelejted" megemlíteni a beruházás alternatív költségét, 10-12Ft-ra ígéred az 1kWh költségét, pedig tudod jól, hogy a beruházás valós tőkeigénye miatt inkább 20-22 Ft lesz az
És akkor - némi kihagyással, mert már unom - elérkezünk az ablak témához. Ahol
- kedvedre el tekered a számokat, és szerinted a 14 éves ablak u=2.8-as, mindezt teljes mellszélességgel tényként állítva, ezzel gondolva ledönteni egy egész gondolatmenetet,
- de legalább hoztál egy jogszabályt, ami tisztába tett sok dolgot..
(Még ha a megállapításait nem is értetted meg elsőre...)
Ja, és az "értetlenkedő farok" sem kellene, kezdesz bileki mélységekbe süllyedni ezzel... Pedig belőle egy is sok...
Nem szól két dologról a társalgás, a 120m2-t csak te kevered ide. Annak ellenére, hogy kiggyo kifejezetten leírja:
"Nem a témához kapcsolódó, de így néz ki:
120m2 összesen..."
Szerintem nem tudta volna egyértelműbben leírni, hogy NEM erről folyik a diskurzus. Erre mivel jösz te? Hogy nekem kellene figyelni, mert mégis arról (is)? :)
Egy dologról szól a társalgás, az ő általa említett tipikus szigetelt kádárkockáról, az ő általa hozzáépített rész nélkül. Ami számításai szerint 4kW hőigényű.
És akkor visszatérve erre a kérdésedre:
"Szóval: miért marhaság a 0,22-es Uátlag szerinted a felületre ?"
Hogy *szerintem* miért marhaság, mindegy is, hiszen pont most írtad le, hogy igazából szerinted is marhaságot írtál, inkább ~0.38 lesz az..
(És akkor mondjuk megmutathatod milyen kiggyo által nem definiált rétegrendet vizionalizáltál a padlóba, amikor 0.4-gyel számoltad az u-ját.)
Látszólag nem mennek neked az éjszakák. Tegnap is ilyentájt írtad az egyik előző butaságodat, ami szerint nem kell hővezetés a hő vezetéséhez... Pihenj! :(
A 90 m2 netto az ~280 m2 és közepesnél jobb hőszigeteléssel azaz Uátlag=0,38 esetén -15/+24=39 fokos hőlépcsővel kell 0,38x39x280=~4,2 kW kell neki a felületekre.
Plusz a szellőzésre cirka 4x30x39x0,00036=~1,7 kW
Ez összesen 5,9 kW teljesítmény, azonban egy ennyire hőszigetelt ház már csak az igény ~60-70%-át kéri a kazántól.
(a többi a bent lakók, villamos cuccok és a nap hője)
Vagyis 5,9x0,65=~3,8 kW ... szóval igen a 4 kW környéke OKÉ a kérdezett házra és esetre.
Ezért egy 6 kW-os kazán már elég bele a fűtéshez.
Hisz a teljes szezon átlagos igénye ~2 kW lesz csak...
Egy ilyen ház egy télen földgázból, kondenzációs kazánnal cirka 180x16x2=5760 kWh >> ~600 m3 gázt kér fűtéshez.
...és ez csak egy közepesnél kicsit jobb hőszigetelés manapság.
Az Uátlag különösebb küzdés nélkül levihető egy kicsit még erősebb hőszigeteléssel 0,25 alá.
Akkor már csak max 400 m3 gáz kell neki... egy télre a fűtésre.
Nem erősítek meg semmit mert nem számoltam utána. Filtrációval is számolt a winwatt, valami 2-2.5 kW rémlik nekem.
Igazából nem különösebben izgat, 2004-2005 körül számoltam ki több verziót, ár/érték (megtérülés) alapján eldöntöttem hogy 15cm lesz, aztán az építési hatóság azt mondta hogy 10cm-nél többet nem enged. Úgyhogy annyi lett.
Sajnos minél jobbra megcsinálja az ember a falat annál súlyosabban számítanak az ablakok, kávák, légcsere, egyebek, ördögi kör. Főleg egy 40 éves háznál vannak kompromisszumok.
Ha újat építenék biztos hogy tömör falam és rohadt vastag szigetelésem lenne.
Elkanyarodtunk egyébként is, elsikkadtunk az egy klímával egy szintet fűtünk feladat megoldása felett. Pedig az érdekelne.
Ez akkor most helytálló hogy egy 85-90nm-es kádárkocka 10cm vastag eps szigeteléssel 4kw/h fűtést igényel -15C kinti és 22fok belső hőmérséklet mellett?
Nekünk szigetelés nélkül, átlag 2,8C külső hőmérséklet mellett, 24fokos belsőnél 10m3 gáz megy el naponta!Ezt 8 nap fogyasztásából átlagoltam ki.
Ha annyira kíváncsi vagy előkeresem, simán winwattal számoltam anno. A példa egy átlagos és egyszerű valami akart lenni, nem akartam bonyolítani a házam sajátosságainak.
Nem a témához kapcsolódó, de így néz ki:
120m2 összesen (van melléképület amiben a konyha van), arra jött ki 5.2kW hőigény, a főépületre 4kW lenne.
Falon (B30) 10cm EPS, padlóban 6, födémen 15, fal+padlófűtés. Két rétegű argonos ablakok. Fal+padlófűtés, konyhában fal helyett mennyezet. 14 éve újítottam fel, mára már nem egy nagy szám hőszigetelésileg.
A valós mérések alapján sohasem kért még 4kW felett, (hőmennyiségmérővel mérve). Átlagosan évi 8500kWh fűtési energia megy el, 22-24 fok mellett. 26-28 fokos előremenővel fűtöttem max a legnagyobb hidegekben is. Most egy 5kW-os on/off hőszivattyú termeli a hőt, ez lesz a második szezonja.
Hővisszanyerős szellőztetés nincs, de tervben van. Soha meg nem térülő beruházás, de légminőségben jó dolog. Egy kis kezdetleges szellőztetés van (szobákban padlóvonalban be, fürdőszoba, konyha elszívás fenn) hogy legyen este is légcsere, gyakorlatilag gravitációsan dolgozik amikor nem mennek a ventilátor, így egész friss a levegő reggelre is (CO2 szintén mérve). A valós légcserét nem mértem, túl bonyolult lenne.
Azt a kéményt érdemes lenne a palástérben körbeszigetelni pl. kőzetgyapottal. Jót tenne a huzatnak, meg amikor nem fűtessz, nem lenne akkora hőveszteség sem. Szerintem.
A padláson letettem az üveggyapotot. Kérdésem lenne,ha hozzá ér a keményhez az baj? Megtapogattam most ,meleg a kemény és a gyapot is ami oda ért. Lehet laikus kérdés...Bocsánat.
B30+10centi EPS az messze van ettől. A padló a legritkább esetben van szigetelve. A filtrációs veszteség számításodban a 0.00036 alatt mit is értesz egészen pontosan?
Javaslom várjuk meg kiggyo válaszát, ő mennyi filtrációssal, meg milyen hőlépcsővel számolt, amikor meghatározta a 4kW-ot, mielőtt tetszőlegesen szétosztjuk a veszteségeket..
Valószínűleg közelebb leszünk a 4kW/286m2/37K=0.38-hoz...
"nejem fürdés előtt bekapcsol 5 percre egy extra fűtést, hogy legyen 26fok"
Ezt az okosságot is nehéz beadni az embereknek: nagyon sokan a fürdőszobát a többi helyiségnél sokkal melegebbre fűtik napi 24 órán át, miközben valójában csak a fürdés utáni törülközés 1 (hajszárítással együtt 5) percében van szükség melegre ott, a "maradék" 23 óra 55 percben a fürdő túlfűtése tiszta energiapazarlás.
És NAGYON sokan csak hűvös hálószobában tudnak jóízűt aludni (többségük ezt nem is tudja magáról) nekik is elegendő lenne csak a lefekvés előtti és utáni 5-5 percben jó idő a hálószobában, a maradék 23 óra 50 percben lehetne a hálószobában akár 16-18 fok is, nem vesztenének semmit, sőt nyernének nyugodtabb alvást plusz energia forintokat.
"Ha növelem a helység méretét, ami ráadásul külső falon van, ami jóval nagyobb hűlő felületet eredményez, biztos vagyok benne, hogy még nagyobb lesz a hőmérsékletkülönbség."
Tehát a következő lehetőségeid vannak:
- csökkented a hőveszteséget, pl javítod a hűlő felület hőszigetlését
- növeled a hőcserét a fűtött és a "passzív" helyiség között
Tipikus kádárkockaként említed az Uátlag 0.22-t? Muhaha.
"Vagyis egy ilyen nagyobbacska sarokszobába be kell juttatni fűtésként 100-400-(700) Wattot szükség szerint a tél során."
Aham, tehát mivel egy ember termel durván 100W-ot, az átlagos kádárkockát télen akár nem is kell fűteni, csak minden sarokba be kell küldeni egy családtagot, befűti az.. Jól van.
Nem én szoktam mindenkit (főleg a megrendelőket) lehülyézni, a vállalkozókat letolvajozni, és magamat a legokosabbnak feltüntetni hanem te de hagyjuk is ne személyeskedjünk.
Terelés helyett tudnál válaszolni az egyszerű probléma megoldására vagy esetleg elismerni hogy téves amit állítasz?
Az a baj az emberek egy részével, hogy a problémáját nem képes a megfelelő kérdés formájában megfogalmazni.
Az a baj az emberek másik részével, hogy na problémáját nem hajlandó megfelelő kérdés formájában megfogalmazni. Ő csak utasítani, parancsolni, kényszeríteni, ravaszkodni hajlandó, az ő szemében az egész világ az ő szolgája/balekja.
Az emberek harmadik csoportja
- nem annyira nagyképű, hogy szükség esetén másoktól kérdezzen,
- és elég intelligens ahhoz hogy a kérdéseket a megfelelő formában tegye fel.
Na őnekik viszont szinte soha nincsenek problémáik :)
"egy JÓL szigetelt ház hőközlekedését ma már nagyon nagy részben maga a szellőztetőberendezés is meg tudja oldani, annyira pici hőigények lépnek fel. "
A szellőztetés csak NAGYON kevés hőt képes szállítani, ennyire kevés csak egy igazi passzívházban elegendő. Minél magasabb egy ház hőigénye a passzívház szint felett, annál esélytelenebb az, hogy a szellőztetés bármit is segítsen a hő elosztásában.
Ráadásul a szellőztetés egy irányú légmozgás, ellenkező irányban semmi hő szállítására nem képes :)
Átmeneti időszakban úgy trükköztem még hogy járattam a padlófűtés szivattyút (kis alpha2, 25W-ttal) csak úgy kazán nélkül.
Az előszobában 24 fokra és lefelé állított klíma melegített annyit a padlón hogy volt mit széthordania a szivattyúnak a házban, meleg nem lett de nem volt annyira hideg a padló a többi helyen is. Persze az ajtók nyitva, érdemi hő úgy ment csak át, ez csak a láb hőérzet miatt volt.
A vége a kísérletezésnek az lett hogy fűtöm a padlót hőszivattyúval, nem cserélném el a hőérzetet semmire.
Na akkor +1 tapasztalat: 2 hónapja van klímám, most azzal fűtök. 100nm sorház, tehát jobbról, balról fűtött. 10 cm fehér hab a falon, 10cm a padló alatt (tudom, ez lehetne több is), 40cm gyapot a födémben. Az a tapasztalatom, hogy hiába mutat ugyanannyit a hőmérő, sőt, néha többet is, sokkal komfortosabb, még akárha 1 teljes fokkal kevesebbet mutat a hőmérő, ha a padlófűtésem megy.Ezért én kombinálva használom a kettőt. Így is kevesebb lesz jóval a gázfűtésem a kombicirkóval, ráadásul napelem termel áramot nálam, ezért is vettem klímát, hogy elfűtsem a túlméretezett napelem feleslegét. A klíma az 50nm nappali közepére fúj,a többi szoba mindig egyben van nyitva (na jó, éccaka nem,akkor viszont ki is kapcsolom, mert bizony zúg a klíma, pedig csendes változat - mínuszban mindegyik jobban hallható) és bizony minden más helyiségben 1 fokkal legalább hűvösebb van. Magyarul: átmeneti időben tökéletes a csak klíma, komoly mínuszokban - nálam legalábbis - jobb, ha a padló is temperál kicsit.
A helyiségeket nyilván fűteni kell. Vagy radiátorral, vagy a szomszéd fallal, vagy levegővel. Mindegy mivel. Baj a fejekben akkor van, amikor azt állítják:
1: radiátor nem kell, és semmi más hasonló direkt hőforrás sem. (Mondjuk aki állítja, annál pont van, és használja is. WTF?)
2: jó hővezető fal sem kell. (Ezt nem tudom hogyan értik, szigeteljük el egymástól a helyiségeket? )
3: majd az óránkénti 60m3 szobahőmérsékletű levegő megoldja az 1000W fűtésigényt.. Aha.. 20-at sem, de a fizika ezeknek az agyában máshogyan működik...
Mint írtam, nem akarok beszállni a vitába, annyira nem értek hozzá. Csak mértem egyet.
Egyébként miért ne hűlne? A plafon és a padló felé is. Nem sokat, de hűl. Egy doboz kicsit más. Persze ezt írod te is, csak egy soron belül ellentmondassz magadnak.
De ha mindenáron következtetést szeretnék levonni, akkor ebből kiindulva én sem hagynám fűtetlenül a helységeket. Ez most kicsi alapterület, ehhez képest nagy falfülelet, és mégis több, mint egy fok különbség van. Ha növelem a helység méretét, ami ráadásul külső falon van, ami jóval nagyobb hűlő felületet eredményez, biztos vagyok benne, hogy még nagyobb lesz a hőmérsékletkülönbség.
Ezzel mit akartál mondani? Tegyél be egy jól zárható dobozt a ház közepére egy asztalra, és tegyél bele egy hőmérőt. Van egy tippem: ugyanannyi fok lesz benne, mint a szobában. Miért lenne más?
A gardróbod nem hűl, körbe van fűtve, annyi a hőigénye (a padló és a padlás felé hűlés miatt), amit a határoló felületein keresztül szumma meg is kap a durván 1°C-os hőlépcsővel.
Itt 1kW teljesítmény közléséről beszélünk, ahol a ház hőigényének negyedét kell beletenni a tipikus kockaház szobájába.
Van egy 5m2-es gardrób a ház közepén, aminek nincs fűtése. Körben: szomszéd (ikerház), 2 szoba padlófűtéssel, előtér. Padlás felől 30 cm gyapot, padlóban 16cm eps. A falfelület kb. 24m2, ebből U alakban gipszkarton (10cm, 2x2 réteg gk, 5cm kőzetgyapot), szomszéd felől b30 (kb 5m2). Egy kis ajtó van, szinte folyamatosan zárva.
Csak itt vannak olyan tárgyi tudással nem rendelkező, ellenben iszonyat hangos emberek, akik nyugodt szívvel terjesztik a butaságot, ezzel egyes olvasóknak felmérhetetlen károkat okozva. Na az ilyenek ellen fel kell szólalni.
A bileknek pl meleg a radiatora, de állítja, a klíma fűti a szobát a behajtott ajtón keresztül. Azzal a kiggyo szerinti cirka 20W-tal...
Mert ugye jó hővezető fal az persze nem kell szerintük...
Ha a hálóban elzárnám a radiátort teljesen akkor sem lenne változás.
Funkcióját tekintve most sem működik, mert az a 10cm-nyi ami megmelegszik és elzár az nem fűtés.
Ha már úgyis megy a gázos rendszer, -mert a fenti szinten a gyereknél azzal fűtök egyelőre- így nem érdekel. Ha kukázom a gázt, majd teszek be egy elektromos pici radiátort tartaléknak.
Én ugyan nem értek hozzá,csak olvasom itt a kommenteket,de a szoba akkor is felmelegszik valamennyire ha nem lopok ki levegőt onnan nem?A hátsó szobában új ablakok vannak (nem szelelnek)mégsincs 2-3 fok,pedig nem volt fűtve.
Nálam a klíma a hálószoba felé mozgatja a és ez a kis mozgás bőven elég nyitott ajtónál. A hálószobai radiátor csak addig kapcsol be míg kb a felső 10cm-e megmelegszik és ekkor már kapcsol is ki a termosztátos szelep rajta nyitva rá is van hajtva az ajtó. 12cm fehér hab, 20-30cm födémen. Fürdőben bőven elég a letakart törölközöszárító, nejem fürdés előtt bekapcsol 5 percre egy extra fűtést, hogy legyen 26fok. Nekem ez nem is kell. Ajtó természetesen nyitva, szellőztetni kell egy fürdőt.
Még egy jólszigetelt kádárkocka szobájában is szükség van az élet fenntartásához minimum 60m3 friss levegőre óránként ha csak ketten nézik ott a szulejmánt. 20nm-es szoba az pont 50m3 levegő, tehát nem is kell 1 óra, hogy a TELJES szoba levegőjét kicseréld. Na honna oldja ezt meg okosan az ember? Hát ez előfűtött helyiségből. Puffneki, egy megoldás. Kell még?
Pár fok difivel valóban beáll egy állapot egy jól szihetelt házban, ezért írtam a komfortos jelzőt a kérdésbe.
Ki akar 2018-ban úgy lakni hogy a fűtött szobában 22 fok van, az ajtó mögött a hálóban meg 17?
Tipikus helyzet pl egy szigetelt kádárkockában (azért vetettem pont azt fel mert rengeteg van belőle).
A 2 nagyszoba foglalja el a ház felét. Egy szoba a külső falak negyedét! Közben a fűtött térrel csak egy db 4m-es főközfal rész néz a fűtött tér felé! Ha ismered ezen házak tipikus elrendezését akkor érted mit írok.
Szóval az 1 kW-nyi hőigénynek egy ajtón és a 12m2 b30-as téglán kell átmennie. Reménytelen.
