Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Minimum 15-20 cm volt a kalap átmérője és inkább lapos, vagy enyhén tölcsérszerű. A tapintása kicsit viaszos, kemény. Nem bántottam, mert nem ismerem, amit oldalról fotóztam, azt egy előttem arra járó szedte le. Egészen messziről látható volt a kolónia, akár az útról is.
Jo lenne latni tobb reszletet, pl az aljat. Ha torekeny a kalapja, morzsolodik a tonkje, akkor akar marvanyos pereszke is lehet, amit en valoszinusitek.
Márványos pereszke név alatt több fajt gyűjtenek és fogyasztanak, max. azt szokták észrevenni, ha kellemetlen szaga van. Az olykor tömegesen található ragadós bocskorosgombát viszont nem véletlenül hagyják érintetlenül. Egyes magyar könyvek a széleslemezű fülőke és a tavaszi rétgomba ehetőségével is biztatnak, inkább ijesztgetnek, de minek.
Gomba krémlevest csináltam belőle (és még vagy 5-6 másfajta gombából), így keveredett az íze, az összhatás mindenesetre jó volt. Viszont pár napja csináltam gombás rántottát ragadós bocskorosgombából (és kisebb részben óriás tölcsérgombából), hát előbbit étkezési céllal még egyszer nem fogom leszedni. Megettem a rántottát, de a bocskorosgombától elég furcsa íze lett, valami olyasmi, mint amilyen az őzlábgalócának van. (Tudom, tudom, az őzlábgalóca védett, de akkor még nem tudtam, amikor jó pár évvel ezelőtt leszedtem, a gombavizsgáló világosított fel erről, és úgy voltam vele, hogy visszarakni már nem tudom, így inkább megkóstoltam. Azóta is többször találtam már őzlábgalócát, de már eszembe nem jut leszedni, nem csak azért nem, mert védett, hanem az íze miatt sem.)
Azért tenném inkább a márványosra a voksom, mert nem csak hogy azt írtad, hogy "réteken /Kisalföld/" gombásztál, de az általad gyűjtött gombákból ("csiperke fajták, kis pöfik, egy-egy nagy őzláb, induló lila tönkű pereszke") is kiderül, hogy nem erdőben szedted, a szappanszagú pedig erdei, míg a márványos réteken, legelőkön szokott előjönni. (Múlt vasárnap nekem is volt szerencsém szedni belőle egy maréknyit egy Tisza melletti ártéri legelőn.)
Ez meg szintén hasznos talajtérkép lehetne, de szinte használhatatlan (érdemes több böngészőben megpróbálni) és az erdőket pont kihagyja (a szántókra összpontosít):
Nem magam miatt javasoltam a listát (hiszen én már ismertem ezeket, kivéve, hogy a "sziget" esetében a hajógyárira gondoltam :)), hanem a "forgó-morgók" kedvéért. Nevükben is köszönöm a munkát. Kiegészíteném azzal, hogy a GYTG lehet gyapjas tintagomba vagy gyűrűs tuskógomba is (ha van fotó, akkor persze egyértelmű).
Gyakori rövidítések, amiket már többször láttam itt a fórumon:
ősziek:
MSZG = mezei szegfűgomba
LTP = lilatönkű pereszke
ÖSZL (homerxnél OSZL) = ördögszekér laskagomba
LP = lila pereszke (nem tudom, hogy láttam-e már rövidítve)
tavasziak:
MP = májusi pereszke
ÍKG = ízletes kucsmagomba
PKG, CSKG, FKG, = pusztai-, cseh-, illetve fattyú kucsmagomba
boletusok és élőhelyük:
VBV = vörösbarna vargánya
MKB vagy K7a = mészkerülő bükkös
ÍV, NYV = nem nagyon láttam így, inkább "ízletesek", "nyári", "bronzosok", stb.
varesz = na vajon mi?
Földrajzi nevek:
VH = Visegrádi-hegység
Sziget = általában a Szentendrei-sziget
Más most nem jut eszembe, biztos van még, aki tudja, írja le. Béke humanoid testvéreinknek a beavatott gyíkemberek titkos társasága nevében. Novus Ordo Fungorum
Igen. Ékezet nélkül valóban nem könnyű megfejteni, de homerx szokott találni, ill. akár decemberben is előjöhet. Lehetne egy abc-rendes listát csinálni a leggyakoribb rövidítésekből.
