Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Már erdélyben sincs gomba. Az egyetlen értékelhető - de még mennyire - találat egy gyönyörű, egészséges, jól megtermett, 12-13 cm átmérőjű, fényesen csillogó kalapú hirip. Közel s távol semmi más, ez viszont vacsorára remek volt. Ott talán most már beindul a szezon, mert mikor elindultunk haza, esett!!! Az az egy gombicsek egy kissé lápos területen kellette magát, a nyűvek meg nem hitték el hogy gomba, úgyhogy rá se néztek :)))
Riza (rizike:)
akkor csak neked elmondom, hogy ma tucatnyi pecsétviaszgombát találtunk nem messze a Szépjuhásznétól (Budai hg.) nyakig saját spórájukban barnulva, meg pár db árvégű fülőkét. Szárazakat, hogy szinte törtek, akárcsak az ilyen-olyan taplók.
Bár a szárazság nem is olyan rossz, ha belegondolok... legalább nem nekem kell a szárítással pöcsölni :)
JÓESTÉT Lord!
SZERETEM, HA GOMBÁRÓL BESZÉLÜNK ÉS A MESÉLÓ ÉRZÉKELTETNI TUDJA A HANGULATOKAT, ÍZEKET, ILLATOKAT!
Úgy látom megint elfelejtettem átváltani a kis betukre. Bocsánat!
Ezért is szeretem a gombászós napokat. A beszélgetés is jó róla, hát még a kutatás!
Aki pedig nem árulja el a termohelyeket óvatos, de inkább jobb lenne, ha hozzá sem szólna. Miért jó az, ha másnak fáj a szive.
Én bátran elárulom, hogy a RÁM szakadék környékén nem taláktunk ízletes vargányát. A hazafelé úton viszont más kosarában láttunk. Vacak élmény volt!
na akkor egy ujabb remtortenet a Bp-i gombavizsgalokrol:
2 hete a Borzsonyben jartunk es sok mas kozott talaltunk egy zamatos, friss, egeszseges dioizu galambgombat. (A helyiek persze nem eszik csak a varganyat meg az ozlabat, legalabbis a kocsmalatogatok szerint.) Probakeppen elvittuk a Lehel teri piacra (tudom, most nem ott van, de az a piac) ahol ketten is szakertettek. Teljes tanacstalansag utan kiotlottek, hogy ez VAGY tovisalja gomba VAGY doggomba. Nem mindegy azert. Biztos ami biztos elkunyizta`k tanfolyamra bemutatando a lelkes tanuloknak, mert annyira nincs gomba az orszagban.
Hát nem semmi ilyen időben gombát találni! Minden elismerésem. Én is figyelem a fákat, de semmi. Nézem, hol vágtak ki fát --- hátha legalább a tönkön valami. De semmi. Emlékszem 2 évvel ezelőtt mennyi őzlábgombát találtunk........alig bírtuk hazavinni. Egy kis rántott őzlábgomba nagyon jól jönne! No mindegy, nincs, lehet kimegyek a piacra termesztett csiperkét venni.
Így múlik el a világ dicsősége.
Kösz ezt a kullancs leírást. Szerintem a kivétel technikája nem áll. Én magamból szépen lassan -- érzem ahogy engedi -- kihúzom. Ha tekergeted, szerintem olyan mintha az üdítőüveg nyakát csavargatnád, a fej valszeg benn marad. Ezért jobb a kihúzás. Meg azután miért nem mindegy, hogy az óramutató járásával megegyező vagy ellentétes irányban. Amúgy és a szemöldökcsipeszt sem kedvelem, nem érzem az ujjaimon a jószágot. Annak idején kutyán elég sokat gyakoroltam, itt is mindig a lassú-egyenletes-"érzéki" technika vált be a legjobban.
Még annyit, hogy kullancsriasztót szoktam használni (múltkor elfelejtettem), meg ha tudom, hogy erdőbe megyek pár órval előtte bekapok pár gerezd fokhagymát, ennek a kipárolgáskor keletkező nem éppen finom illatát általában gondosan elkerülik a kis dögök. Azóta megfejtettem, hogy jöttek belém. Az erdőben megálltam egy fánál, ahogy locsoltam valszeg akkor ugrott rám; a hirtelen hőhatást megérezte. :-)
No és a könyv? Hogy tetszik? Fénymásolás, szkennelés? ....
Én még nem próbáltam ezt a lisztszagú kedvencet tartósítani. Ám úgy gondolom, hogy:
a/ Az előzőekben ismertetett gombasavanyúság-recept itt is megteszi.
b/ Megfőzöd a gombádat. Sós vízben elteszed, 1 liter vízhez, 2 bő evőkanál só. A gombát üvegbe teszed, ebbe a sós vizet, az egészet melegvízben hagyod kihűlni.
Ja hogy Erdély ? Akkor jó. Már aggódtam, hogy lemaradtam valamiröl. :))
Én 2 rizike lelöhelyet is tudok, de nem árulom el, hogy hol, mert télleg nagyon finom. De hát a rizike szezon még odébb van. Ámbár egyszer augusztusban kimentünk özlábat keresni, s van egy hely a rizikés mellett, na ott bóklásztunk, gombaillat az egész környéken, özláb egy szál se, akkor aztán megláttuk. Rizike tenger mindenfelé...
Pedig kíméletből nem is mondtam, hogy egy rizikét is találtunk, ami pedig nagggyon finom. Sajna, kicsit messze kell menni mindezért, messze túl a szilvafákon (gy.k. Transsylvania). Mióta hazajöttünk magam is a szárított gombát rágicsálhatom csak. (Mert annyit szedtünk, hogy muszályott szárítani is. Ki bír naponta egy-két teli kosár gombát megenni) A legszebb vargánya volt vagy 25cm átmérőjű, teljesen kukactalan.
A német hiripet és a nyíri hiripet nem eszik, csak a hiripet szedik le.
ámbátor, te gyilkos! :) HOL? HOL szedted? (szemétség! nem elég, hogy megtalálta, megette még el is dicsekedte...)
és persze kész lebukás és tiszta ciki és szemét húzás, hogy nem tudom merrefelé hívják hiripnek... és a helyiek nem eszik! égnek áll talpszőröm. és pontosan melyikeket nem eszik?
kopancsi
köszönöm :) és télleg minden tetszett? csak azért kérdem, hogy merre szőjem tovább a meseszálat, amíg be nem üt a szezon :)
(el sem merem mondani, hogy a Budai hg-ben árvégű fülőkét találtunk, meg rengeteg lepke-taplót, csak már szárazak és öregek voltak, az erdő meg porzott és tikkadtan szenvedett egy nagy esőért)
Gyönyörű őzlábakat (sz)ettem a múlt héten. Meg príma vargányákat, galambgombát. Szerencsére a helybeliek a tinóruk többségét nem eszik, nem is szedik, úgyhogy volt bőven. Nem próbáltam meggyőzni őket :) Arrafelé egyébként a tinórut hiripünek nevezik.
"Volt egy rossz élményem, amikor 4 éve leugatott a Bosnyák téren a szaki, hogy mit magyarázom neki, hogy HOL találtam a behatározandó leletet. "A gomba mindenhol megél. Neki mindegy, hogy tölgyesben vagy fenyő alatt találta-e." Ezt mondta. Azt most inkább nem idézem, hogy én mit mondtam. :) "
:) El tudom képzelni. S az ilyen még pénzt is kap érte....
Kopancsi, nagyon ki vagy bukva a "szakmára", attól tartok jogosan. Ha vigasztal, máshol sem jobb a helyzet. Lengyelországban, ahol baromi sok erdei gombát, bogyót, gyümölcsöt árulnak a piacokon egyáltalán nincs gombavizsgálat (pár éve nem volt, nem tudom most mi a helyzet). Olaszországban nem is árulnak nyers erdei gombát, csak a szárított vagy olajba eltett tinórát látni mindenhol. (Viszont az milyen gyönyörű! Egészben pakolják az üvegekbe...). Erdélyben sincs szakmai felügyelet (mondjuk másra se') mindenki csak azt az 1-2 fajtát szedi amit ismer. Abból viszont sokat. Apámék tavalyelőtt nyáron vhol Gyergyóban táboroztak és 8 kiló csiperkét (rókagombát) szárítottak, miután belaktak belőle, mint a duda. Mesélték, hogy csak a nagyokat (féltenyérnyit) szedték le és vigyázniuk kellett hova lépnek ha nem akarták letaposni a termőhelyet...
(Nekem ilyen "tömeges" élményem a potypenkával volt a Bükkben. Mintha szőnyegen jártam volna. A helyiek savanyúságban (csalamádé) teszik el és milyen jól teszik! Feledhetetlen.)
A szakmára visszatérve: nem akarom szidni, mert nem ismerem. Pontosabban akit ismerek (pl. a lentebb emlegetett "szent őrültet"), meg egy nagyszakállú bölcset a Fény utcai piacról (azóta meghalt már. a piac is), nos őket nagyra tartom. De mostantól majd figyelek.
Ja nem. Volt egy rossz élményem, amikor 4 éve leugatott a Bosnyák téren a szaki, hogy mit magyarázom neki, hogy HOL találtam a behatározandó leletet. "A gomba mindenhol megél. Neki mindegy, hogy tölgyesben vagy fenyő alatt találta-e." Ezt mondta. Azt most inkább nem idézem, hogy én mit mondtam. :)
Na és akkor búcsúzóul a saját horrorom röviden: apai nagyszüleim falujában, nem sokkal a kút után volt egy elvadult ház. Mesélték, hogy gazdája 30 éve bolondgombát evett, rosszul lett, a felesége tejet itatott vele (népi gyógymód). Túlélte a mérgezést, de teljesen megbénult. Csak az egyik szeme ép. Azóta télen-nyáron ott ül az ablaknál egy karosszékben, nem mozdul, nem beszél. Teljesen magatehetetlen, felesége ápolta, míg ki nem dőlt mellőle, azóta vénleány gyermeke gondoskodik róla. Mi, gyerekek teljesen be voltunk szarva tőle. Később (felnőttebb fejjel) a helytörténeti múzeumban találtam róla egy mosolytalan fényképet vasutas egyenruhában, tamburával. Hatalmas ember volt (arrafelé általában nagyra nőnek, hegyjáró nép), 11 éves kora óta favágó, később a gyári vasútnál alkalmazták ácsmunkákra és a szomszéd falu patkolókovácsának lányát vette el. Két gyermekük született, a fiú (már a baleset után) eltűnt vmelyik háborúban, leányuk nem ment férjhez. Azt beszélték, hogy a felesége "megétette" , egyesek azt is tudni vélték miért. (de ezt mos már nem mesélem tovább, így is eltértem jócskán).
Ami viszont érdekes: sosem tudtam kideríteni, hogy MILYEN gomba is volt amit megevett...
kopancsi, most csak a kullancsokkal kapcsolatban írok gyorsan (bár olyan jó témáitok vannak, vérzik a szívem, hogy ritkán járok erre)
Ez a természetes riasztókkal foglalkozik:
http://www.origo.hu/csalad/egeszseg/000619termeszetes.html , kullancsról nem ír, de vhol olvastam, hogy kámforkenőccsel érdemes magad bekenni (már a csupasz bőrt), mert a kullancs a hőforrásra támad és a kámfor hűt ahogy párolog.
ennél az alapítványnál van a legtöbb info, csak nem volt időm rákeresni:
"Kullancsveszély A Lyme Borreliosis Alapítvány kiadványa a kullancsveszéllyel kapcsolatos főbb tudnivalókat dolgozza fel. A kullancs csípése után 96 órán belül adható oltóanyag, az FSME-bulin jóval drágább, de végső esetben megelőzhető vele az agyvelőgyulladás kialakulása. "
egyszóval csípés után sincs nagy veszély. :)
A megelőzésről: az oltóanyagot felírja házidoki, kiváltod, ő beadja, aztán pár hét után ismét és (ha jól rémlik) 3 hónap múlva védett leszel, de csak pár évig.
Kiszedni meg az orvosi csipesz/ kanül a legjobb szerszám én azzal szoktam tekergetni az óramutató járásával ellenkező irányban.
ui. a malac nem találkozón volt, csak arra jártunk (Komló) és a frászt hozta ránk ahogy kicsörtetett a bozótból. Később mesélték, hogy kié, meg hogy rengeteg tinóra van a környéken augusztusban.
Megyünk is. Most már legalább tudom, hogy kukorica-szagot kell keresnem. :)
Én találkoztam már az Istvánffy féle könyvvel, nagyon érdekes kiadvány. Rengeteg név van benne, és az a legszebb benne, hogy az ország egyik felén az egyik név egy ehetőt jelöl, az ország másik végén ugynaz a név mérgezőt...
De itt van pl a szarvasgomba, ami a korallgomba népies neve.
A minap együtt ebédeltem a a mamámmal, és ő csak úgy mellékesen megjegyezte, hogy vettek 2 kiló vargányát 1800 ft/kg áron, az élmunkás/lehel téri piacon. !!!! Ezek szerint van gomba.
Ezért jó ez a két gombásztopic, nem kell ide semmilyen egyesület, pláne nem a TIT-tanfolyamai, többet ér a közös beszélgetés és ha valamelyikünk lát valahol valami érdekeset v elakad a határozásban itt mindjárt meg tudjuk egymással beszélni. Nem kérünk pénzt egymástól sem, nincs szakmai fikázás v ilyesmi. Gombaszakmailag (ha így jobban tetszik mikológilag) pedig talán nem vagyunk a béka segge alatt.
Szombathelyen van egyébként Magyaroszág a legjobb piaci gombavizsgáló szakembere, a központi piaccsarnokban. Nagyon agilis és határozott férfi, több évtizedes szakmai gyakorlattal a háta mögött. Ha Szombathelyen jársz, feltétlenül nézz be hozzá!!!!!!!! Nagyon magas szinten, nagyon szép és kulturált körülmények között vizsgálja a gombákat, de az árusításra kitett gombaféléket is folyamatosan figyelemmel kíséri. Tanácsokkal is ellátja a gyűjtőket.
Elrettentő például lakóhelyemet, Szegedet tudnám említeni. Itt az önkormányzat megszüntette az évtizedes jól bevált helyen és viszonylag kulturált körülmények között működő gombavizsáló állomást, a MARS-TÉRI mázsaháznál. (Nem hiszed el, de anno sok szegedinek töb évtizeden keresztül program volt a működését kimenni megnézni, a gombákról helyben beszélgetni, vitatkozgatni stb., mint az ókori Athen agóráján az irodalomról vagy a filozófiáról.) Most egy 1X1 m-es bódéba száműzték a mindig változó gombavizsgálót (!!!!!!!!) és az a rész, tehát a bódé ablaka előtti 80X100 cm-es rész (nem tudom minek nevezzem), olyan koszos és redvás, hogy az embernek még a kedve is elmegy az oda kitett gomba fogyasztásától. Ráadásul ez alatt az asztal-féle alatt egy kuka van, ami mindig bűzlik, a legyek ugye gyünnek, a patkányok rohángalnak éjszakánkét ott, de már hajnalban, nappal is lehet látni őket. a bodéba vm 30 évvel ezelőti pószter van kirakva, de emlékszem már mi van a por, a zsír és a légypiszok alatt. Vmi gombaféle. Ma már alig árulnak vadon termett gombát a szegedi piacon!!!!!!!!!!! Én még olyat is láttam egy pár évvel ezelőtt, hogy a gombavizsgáló a könyvet lapozgatta és mellérakva a gombát, úgy határozta be a gombát!!!!! Ehető???? Mérgező?????????? Mindegy, úgyis kiderül.......másnap.
Ezért szarom én le nagy ívben a magyar mikológusokat -tisztelet a kivételnek-, meg a TIT tanfolyamok előadóit, hiszen a gyakorlati szakembereket teljesen száműzték a szakmából anyagi megfontolás miatt. Nem protestáltak az olyan eljárások miatt, mint amit lakóhelyemen tapasztaltam. A tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ) nem is alkalmaz felsőfokú, azaz egyetemi végzettségű mikológusokat az én régiómban, a Dél-Alföldön!!!!!!!!!! Ezelőtt kb. 8 évvel egy olyan férfit alkalmaztak egy darabig az ÁNTSZ-nél, aki mérnök lévén (!!!!!!!!!!!!!!) megélhetési kényszerből végzett el, vmi tanfolyamot, ahol a gombákról esett egy-két szó!!!!!!!! Úgyhogy sajnos a tengeri malac és a terrorista klub nagyon is élő realitás. SAJNOS!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ti mennyi komoly szakembert ismertek a gombák világában?????? Szóval várom a véleményt...
Remélem az ÁNTSZ vagy a szegedi önkormányzat vagy a piacigazgatóság is olvassa a topicot. Bár nem igazán érdekli ez őket. Mindenesetre mikológus barátom jelenleg már nem dolgozik közvetlenül a felségterületükön, de a lakcíme és a telefonszáma le van adva a szegedi egészségügyi intézetekben, ha gáz van azonnal hívják. Azt hiszem a horror kevés ahhoz, amit több évtizedes tapasztalata alapján el tudna mesélni. De ez nem fontos senkinek. Ő meg ingyé csinálja, amit csinál!
Még annyit, hogy az én nick-nevem Kopáncsi, egy Kopáncs nevű településről jött, ahol nagyszüleim laktak és ahol az egyik vasútas család meghalt mert olyan gombát evett, amit ismerni vélt.................hány példát tudtok még felhozni ezzel kapcsolatban?
Megígértem, hogy ma délután mikológus barátomat becsalom a monitor elé.
Kedves Oyabun!
A pöfeteg gombával kapcsolatban az a szerény hozzászólásom, hogy érdemes a pöfeteg-gombaféléket gyűjteni és fogyasztani, ugyanis a pöfeteg-gombák antibiotikumokat tartalmaznak és ezért gyógyhatásúak. Régebben kb. 100-150 évvel ezelőtt a népi gyógyászatban használták sebek gyógyításánál, azok összehúzására. Pl. kapálás, kaszálás közben lábon ejtett sebek, kenyérszelésnél történt balesetek, erdei munkáknál a kirepülő faforgácsok okozta sérüléseknél. A pöfeteg-féléket úgy használták fel, hogy a népi a gyógyítók az öreg (tehát a nem friss...), széteseőben lévő példányoknak a spóratömegét (füstjét) belszórták a sebekbe és az anitbiotikum hatására megállt a fekélyesedés, a gennyesedés nem alakult ki, ill. némi útifű-félével kisegítve a sebek gyorsan beheggedtek. Evvel kapcsolatban illetve a pöfeteg-félék termesztésével és azok antibiotikum tartalmának mennyiségével néhány évvel ezelőtt a Kertészeti és Egyetemen folytak kísérletek, de a kísérletek eredményei még mindig titkosak a mikológus társadalom előtt, azokat tudomásom szerint a mai napig még érintőlegesen sem hozták nyilvánosságra. Nektek ezzel kapcsolatban mi a véleményetek?
Nagyobb termőtestű pöfeteg-féléknél (Óriás pöfeteg, Hasadt pöfeteg, Pikkelyes pöfeteg és Változékony pöfeteg) az idősebb száraz, még ki nem hasadt példányoknál úgy őrizhetjük meg a spóratömeget, hogy azt megfelelő neylonzacskóba rakjuk és az lezárjuk. Bizonyos idő elteltével, mondjuk 1 hónap után, a zacskó eltávolítható, és a gombaspóra használható, a zacskót azonban célszerű visszazárni. Egyébként az egész lakás tele lehet spóraporral, de ezt bizonyára tudod, mégis meg kell ezt jegyezni, hiszen olyanok is olvassák ezt a topicot, akik esetleg nem jártasak még ebben a témában.
Kedves Lord!
A népies gombanevekkel kapcsolatban néhány adalékkal tudok Neked szolgálni, természetesen a teljesség igénye nélkül (ez több ezer névre, megnevezésre tehető) és nem rendszerezve, ahogy most villanásszerűen eszembe jut;
Pl. a pöfetegek-félékett Erdélyben finggombának, lófingnak, lóposznak stb. hívják.
A Mezei szegfűgombát tyúkgombának, tikgombának stb. a Dunántúlon.
A Sárga rókagombát nyúlicaként tisztelik, úgy nem is ismerik, hogy Sárga rókagomba, hanem csak az említett elnevezéssel.
A galambgomba-féléket galambicának, a szarvasgombákat a Bakonyban földi kenyérnek stb. nevezik.
A tinoru-féléket csikóláb gombának, de a teljesség igénye nélkül, mint ahogy említettem, a figyelem felkeltés miatt álljunk is meg itt.
A népies elnevezések a gombák jellegzetességeire és sajátosságaira utalnak, amellett, hogy most már talán megmosolyogjuk esetleg kinevetjük a népi elnevezéseket, meg kell jegyeznünk, hogy sokszor találóbbak és kifejezőbbek, sőt érthetőbbek ezek a nevek, mint a mai tudományos magyar elnevezések. Pl. egy szörnyűség a 90-es évek magyar mikológusaitól: Turjángomba, mindez fogalom nem is jellemző a magyar szókincsre véleményem szerint, az meg végképp nem derül ki belőle, hogy a gomba tönkön terem, mit a régi elnevezésénél. Neked az említettekkel mi a véleményed és másokat is kérdezek? Ha meglesz az Istvánffy-féle könyved, megfogsz lepődni az elnevezéseken. Ebben mások is tudnánank segíteni nekünk, ha meg tudják szerezni az említett könyvet. Akinek sikerült az érdeklődését ebben a témában felkeltenünk, az feltétlenül szóljon hozzá, egészítsen ki bennünket.
Ti hogyan védekeztek a kullancs ellen? Mit tesztek ha találtok magatokon? Azért kérdezem, mert tegnap találtam egyet magamon, valószínűleg a strandon szedtem össze délután, de hát ki tudja? Lehet, hogy már a hétvégi erdőkerülésnél rám ragadt, csak figyelmetlenségből nem vettem észre. Elmentem az orvoshoz, megnézte, hogy rendben ki jött-e és azt tanácsolta, hogy figyeljem magamat 3-4 hétig, nem nő-e a helyén a piros volt, vagy másutt nem jön-e ki a testemen piros folt, végtagfájdalom, láz. No, ennyit azért nagyjából én is tudtam volna. Egyébként erdőben, de a mezőn mindig zárt, a környezetbe illeszkedő ruhába szoktam menni még a kánikulában is. A ruházatom színére odafigyelek; zöld, barna, fekete, ám fehér-sárga, világos színek sose. Idáig mindig szerencsém volt, de most már be fogom adatni magamnak a javasolt védőoltást.
A törzsasztalon nyílt egy topic az erdei gyümölcsök, bogyók, növények felhasználásáról, a kedvencekben pedig már régóta benne van a kék túrázók, ahol bizonyára Ti is örömmel ismertek rá egyik gombásztársunkra.
Kedves Oyabun, elnézést, de talán sosem árt senkit sem figyelmeztetni. A szaglás a határozásnál szerintem is legalább olyan fontos lehet, mint a vizuális megfigyelés. Egyszer beszéltük is a barátaimmal, hogy csinálni kéne egy olyan határozó versenyt, ahol a résztvevőknek bekötött szemmel, csupán a szaglásukra(esetleg a tapintásukra) hagyatkozva kellene felismerniük a gombát. Ez az ötlet onnan jött, hogy sokat szoktunk vitatkozni azon, hogy melyik gombának milyen illata is van valójában? Van, hogy mindegyikünk mást mond, a határozókönyvekben összeírt azonosítók pedig néha igen ellentmondásosak, félrevezetőek lehetnek. Nekem nincs valami jó "szaglásom", de ha az erdő felől fúj a szél, vagy bent az erdőben néha még én is megérzem a gombaillatot. A mikológus vezetőnket meg már nem egyszer láttam, hogy mint a vadászkutya (elnézést az összehasonlításért) nyílegyenesen söpört be az erdőbe, mert hát "szagot kapott".
Lord kedves...
Elnézéset kérek, kicsit zaklatott volt az elmúlt hetem, nem jutottam el a csarnokig. A gombavizsgáló emlékeim szerint egészen leghátul valahol kicsit jobbfertályon található. Igyekezni fogok benézni valamikor.
Gyűjteni nem csak gombát gyűjtök. Gubacsot, érdekes, szép formájú vagy színű levelet, kavicsot ugyanúgy begyűjtök, mint huszonévvel korábban kisgyerekkoromban. A különbség inkább az, hogy ma már a gyíkot, bogarat, lepkét, mókust stb. nem akarom mindenárom megfogni, inkább úgy csodálom meg ahogy van.
Gombából nagyon szeretem a pöfetegeket, ezeket levesben vagy nyersen fogyasztom.
Az őzlábakat általában patisszonnal vagy cukkinivel együtt rántva tolom az arcomba (nem vagyok vegetáriánus, de néhe nem esik jól húst enni).
Róka- trombitagomba szárítva fűszerként. Tinorúkat szárítva vagy frissen akárhogyis. Pereszke, az ehető csigagombák, tönkgombák stb. általában előfeldolgozva kerülnek tárolásra. (hagymával, sóval megpárolva, dunsztos üvegben mint a télire eltett lecsó).
Ennyi jutott eszembe, majd ha még lesz, leírom. Azt hiszem idén meg fogom prószálni azt a savanyúgomba receptet. Nagyon teccik.
Oya
Az előbb enem ment el ahozzászólásom, és rutios lévén lementettem. Mi több, időközben megjártam a Fővám téri csarnokot. Gombavizsgáló hétfőn 7-16, keddtől szombatig 7-17 óráig rendel. Azt is megnéztem, hogy árusításra engedélyezve egészen pontosan 28 fajta gomba van, annak minden ehető alfaját beleértve (tehát pl. a tinirúk 1 a huszonnyolcból, de ugye tinorúból akad vagy jósok, ami ehető). Remélem tudtam segíteni.
