Szomszéd építkezik, ki tudja hanyadik (700 m²-es panorámás családi házát), és közben elönti iszappal a lejjebb lakó család otthonát.
Egyszer, majd többször. (eddig 5 alkalommal). Történik valami? Nem, ö építi a házát, hogy ezzel a másik otthonát teljesen tönkre teszi mit számít. Lehet bosszú, mert nem adták el bagóért nekik a kisházukat, kertjüket?
Mit gondolt a kivitelező, tervező, mi fog történni azzal a halom földdel? Nemsokára az egész ház le fog csúszni? Támfal építésére már sajnálta a pénzt?
Hiába fordultak önkormányzathoz (Budakeszi), katasztrófavédelemhez, úgy tűnik senki nem mer szembe szállni az építtetővel, vagy valamiért nem akarnak! Az építettő álltal fizetett szakértők is érdekes módon a megbizójuknak adnak igazat, szerintük a kis ház lett rosszul építve. Vannak védett emberek, akik azt csinálnak amit akarnak.
Döbbenetes, hogy ez megtörténhet. Felháborító!!!!! Mi lesz, ha tragédia történik?
Mi a médiához fordulást ajánlgatjuk nekik, ha már a hivatalok ilyen elfogultak.
Szomszédban társasház épül és amikor a kerítést elkezdték bontani, a törmelék ráomlott az autómra.
A kárt a fővállalkozó képviselője írásban tanuzva elismerte. A kárrendezési kérdésemre az alvállalkozóhoz irányított. Ezzel le akarnak pattintani vagy ez így szabályos? Én azt gondolnám hogy a bontásnak vagy építkezésnek van egy felelős fővállalkozója és vele kell egyezkednem aztán majd ők a háttérben lerendezik ahogy akarják.
Elveszett az e-mail címed, amikor az enyém megváltozott. Ha nincs terhedre, kérlek hívjál, mert szept. közepén Kolozsváron leszünk, nem akarunk zavarni, de ha ráérsz egy rövid találkozóra szívesen találkoznék Veled.
Te most vagy trollkodsz vagy túlkomplikálod a dolgokat, vagy te vagy a volt kőművesem.
Mégegyszer: 6x4-es épület volt, 6x4 sávalappal. Volt benne 1 méteren egy 30-as téglából folyósó, a mentén le lett bontva a külső 1x4 méter, így maradt 5x4-es házikó és a folyosó fala lett a főfal. Tető le lett bontva, kapott betonkoszorút és arra ment az új tető. A ház le lett szigetelve végig, a kőműves azt állította van a volt folyosó, azaz az új főfal alatt is sávalap, de most megástam a ház oldalát mert javítottam a lábazat szigetelést a kőműves után és kiderült, hogy nincs sávalap azon a szakaszon.
A mért 30 cm vastagság az vakolattal együtt vagy vakolat nélkül értendő? Egy ilyen vastag válaszfalnak nem sok értelme van egy ilyen kisméretű épületnél. A padlásfödém és a fedélszék sok mindent elárulhat.
Az 5(4)x1 méteres helységet úgykell érteni, hogy amíg az eredeti külső falat le nem bontották és ha ez a mostani fal is ott volt akkor egy egy méter széles helység lett volna. Ami nem sok mindenre használható. Láttad az épületet bontás előtt is? Ha igen jó lenne nem titkolni a látottakat, ne kelljen találgatni. El todom képzelni, hogy a lebontott rész az nyitott terasz-szerűség volt.
Akkor számomra nem volt érthető a "Mi a fenét kezdtek egy 5x1 méteres helységgel?" mondat, mert a "helység" lebontása után már nem helység. :D
30-as a fal, lemértem. Ha holnap nem esik alá ások kicsit és jobban megnézem. Viszont ha van is alatta ÉTI gerenda nem jobb akár lábazat szigetelés szempontjából is, ha kap egy sávalapot és nem az alatta lévő töltést támasztom meg XPS-el?
Atis57: nem, Magyarország. Ha jól emlékszem 5 méter távolságot mondott egy tervező az épület és a kerítés között.
Nem értettem félre. Egy belső (föltehetőleg vékony, 8-10 cm vtg.) válaszfal lett kinevezve külső főfalnak, ha jól gondolom. Ezért nincs alatta sávalap. Jó esetben egy ÉTI gerenda van alatta. A fal vastagságát meg kéne mérni. Ha nincs rajta ajtó vagy ablak akkor is meg lehet mérni rombolás nélkül. A rá merőleges falon csak van ajtó vagy ablak. A nyílástól meg kell mérni kívül és belül, a fal vastagsága a kettő különbsége mínusz a kétoldali vakolat. Az összesen 3 cm körül lehet. Egyébként egyre jobb amik kiderülnek.
Valamit félre értesz: 6x4 méteres volt az eredeti ház, le lett bontva belőle egy 1x4 méteres szakasz, így lett 5x4 méter a jelen állapota. Az ötödik méteren pont egy falazat volt, az volt az előszoba fala, az lett az új főfal, az alatt nincs sávalap.
6x4-es volt a ház eredetileg, csak le lett bontva belőle 1 méter sáv, így lett 5x4. Előbbi alatt is volt sávalap. A lebontott méteres szakaszon már volt egy falazat a házon belül; ebből lett az új főfal, a kőműves azt mondta van az alatt is sávalap, ne aggódjak. Most a lábazat szigetelés javításánál kiderült hogy mégsincs...
A ház piszkálása ellenjavalt. Ha három(két) oldalról van sávalap akkor így tervezték. Ebben az esetben a ház padlójának két(egy) irányban teherhordónak kell lennie. A fal alatt kell, hogy legyen valamilyen tehethordó szerkezet, gerenda vagy maga a pdlófödém. Ha a hiányzó sávalap elkészül a fal alá az betesz neki, főleg ha a vb. padló a teherhordó szerkezet, mert a max igénybevétel helye és nagysága megváltozik. A fal nem fog összedőlni, de a padlót nagyon meg fogja viselni. Ha minden áron hozzá akarsz nyúlni akkor acélgerendát javasolok a meglévő sávalapokra támasztott acél konzolokra állítva. Ez bolygatja meg a legkevésbé az eredeti szerkezetet és a legkevesebb monkával jár. Repedések így is előfordulhatnak.
lehet h patak folyik át alatta vagy közműcsatorna..
ha ez a ház ott áll 30 éve repedésmentesen, akkor direkt így tervezték.
a legrosszabb, amit csinálhatsz: ha csak középre teszel le egy pillért (tudom, nem ezt írtad), mert az felborítja födém tartórendjét. tehát vagy semmi új alap, vagy végigmenő fal, vagy min 2-3 db pillér
Ezt úgy kell megoldani, hogy eloszőr ásol egy munkagödröt.
A fal mellett leásol egy 1.2 méteres sávot, kb. a szükséges alapozási mélység feléig.
Homokba ez elég körülményes lesz, rezsűsen kell kiásni. Mivel nincs alap valószinű, hogy valamennyi homok ki fog folyni a ház alól is.
A háztól 50cm távolságra le kell ásni egy sávot az alpozási mélységig és be kell zsaluzni. A kimásztás is kérdéses lesz, le kell ütni kihegyezett 8x8-es oszlopokat és azokat kivülről megtámasztani, de egy gerendát kell beépíteni a támasztásnak. A zsalu magassab kell legyen 10 cm, mind a ház falának a talpa.
A zsalun belül kiásod az alapozási mélységét a 2.5 méteres hosszan, aztán a ház alatt is. Kéne egy szerelőbeton is, alá fólia.
Beteszed a 2.5 méteres vasalást, betüskézve a létező alapba. Beöntöd, sajnos kell egy csomó beton, de mivel magassabbra öntöd, mind a ház falának talpa, a beton és a fal alatt nem marad rés. Az alap hossza csak 2 méter lehet.
Aztán kiásod a másik oldalt is, megtoldod a vasalalást, azt is beöntöd.
Agyagos vagy sóderes talajban, ki lehet ásni szakaszosan az aláfalazást zsalu nélkül, utána bezsaluzni 15cm távolságra a faltól és beönteni a betont.
Jó lenne szerezni 3 köbméter 30-60-as tört követ, kicsit mélyebbre ásni és a homokra belapátolni a követ, arra önteni a szerelőbetont.
Aztán belapátolni a zsaluba rezsüsen még egy adag tört követ, hogy kevesebb betont keljen önteni.
Lenne egy 4x5-ös házikó, ami egyik 4 méteres oldalán nem kapott sávalapot (ne kérdezd miért...), egyébként végig U alakban megvan kb 1 méternyi. A HB30-as tégla, téglasor tetején bevasalt koszorú. A ház kőzetgyapottal szigetelve, lábazat XPS-el (kivéve a hiányzó sávalap előtt) talajszint -50 cm . Talaj = homok.
Szeretnék utólag valami megoldás erre a hiányzó sávalapra, főleg mert lábazati hőszigetelés szempontjából ha a hiányzó sávalap elé rakok talajszint -50 cm XPS-t gondolom nem sok értelme van...
Utólagos sávalap megoldására ötlet? Amire eddig gondoltam, hogy
- a két oldali sávalapokba betüskézek
- a megásott ház töltése elé végig egy fóliát rögzítenék, hogy a betonból a vizet ne ház alatti töltés (homok) szívja fel, így az nem esik össze
Tovább viszont nem tudom mi lenne a legjobb megoldás. Felzsaluzni, vibrálni, egyszerre legyen a 4 méter végig öntve, vagy szakaszonként-vasalva?
Ekkora betontömeg nem fog össze esni száradás közben? Így igazából nem lesz tartása a fal alatt.
Vagy az új sávalapot ne öntsem első körben teljesen fel, hagyjak ki egy sávot, amit utólag vasalva csömöszölve töltsek fel?
Vagy csak öntsek egy kb méret széles alapot a 4 méteres szakas közepére és mehet ez elé, és a töltés elé XPS?
Nem lehet szépen kihúzni egy rétegben, csak ha a polisztirén nagyon pontosan van felszerelve és a dübeleknek sapkát (pogácsa) használsz.
Az Edelputsz egy nemesvakolat, amit 3-4 mm vastagon kell felvinni, fehér cementet - kőport és gyantát tartalmaz. Létezik egy elektromos vakolat simító gép, amin egy 400mm-es szivacs korong van, ha kezdő vagy, azzal szépen le lehet simítani az Edelputzot. Ilyen melegben kora reggel kell dolgozni a homlokzaton, mindig árnyékban.
Szia! A nemesvakolatot nem akartam most,azt tudom,hogy melegbe nem lehet,meg az egyedül úgy sem menne. Nem vagyok én kömüves! Valószínüleg a ragasztónak is meleg volt,azért kötött olyan gyorsan. Tehát húzzam át ragasztóval mégegyszer,és utána telibe az egészet a vakolóanyaggall?,..ha jól értem? Azzal a vakolóanyaggal könnyű dolgozni? A beltérben sokat javítottam,meg vakoltam,meg gletteltem,meg festettem,az egészen jól sikerült. Ezen felbuzdulva ugrottam neki a külsejének,de ez kicsit nagy falatnak bizonyult. Majd azért alakul...kifizetni egy "mestert" úgyse tudnék...
Sziasztok! Olyan kérdédem lenne,hogy a polisztirol ragasztóval bevont falfelületre lehet kültéri glettet használni? 2 falrészt szigeteltem eps táblával. Polisztirol ragasztóval beágyaztam a hálót,majd kapott még egy réteg ragasztót,de eléggé siralmas az összkép. Hamar meghúz a ragasztó,nem tudom szépen elsimítani. Arra gondoltam,hogy csiszolás után kültéri glettel javítanám a felületet. A kültéri glettel ugyanolyan dolgozni mint a beltérivel? A kültéri az cementes alapu,a beltéri meg gipszes. A ház belsejéneknagy részét én gletteltem,csiszoltam,az teljesen jó lett. Így jött az ötlet,hogy esetleg így szépíteném a dolgot. Az esetleg így glettelt felületet lehet már festeni homlokzati festékkel? Vagy arra is lehet nemesvakolatot tenni?
Kollegámnál is szivattyúra volt bízva a megoldás, de az áramszünet ami a mostani viharban sokáig tartott kifogott rajta és eláztak. Szünetmentest tett rá.
Talán szóba jöhetne egy ilyen megoldás a villámárvíz kint-tartására. Van olyan cég, amelyik hajlandó kiadni 100×105 cm polikarbonátot (16 mm-es). Ez durván 1 m2, és hozzá némi kiegészítők, talán nem olyan húzós az ár.
A rácsukódó oldalon is viszonylag könnyű szigetelni víz ellen - a zsanér oldalán már kissé nehezebb.
De talán nem tragédia, ha egy kis víz beszivárog, a garázs ajtó előtti folyóka majd elnyeli (1997 óta mindig elnyelte!).
Gyanítom, hogy a "villámmal" és a kis keresztmetszettel volt a baj.
Persze, hogy melyik volt a fő iránya a víznek? Csak gyanítani lehet. Talán az árok a ház előtt, mert onnan hosszú az utca (sok-sok víz jön távolról). A keresztutca sajnos mindkét irányból ide lejt, de az csak egy-egy sarok - habár meredekebb, mint a ház előtti utca.
Én is ezen lovagolok, ez volt az első gondolatom. A rácsos kapu alját belemezelni kb 30 cm magasan, és valahogy kitalálni hozzá egy jól működő tömítést.
És nagyon igazad van, ez egy rövid idejű "akció" (villámárvíz!).
Én azon gondolkodom, hogy az ilyen vizek általában hirtelen jönnek, hirtelen mennek. A legjobb nyilván a rendes, vízzáró gát, de hát az drága, és a használata is körülményes, ráadásul ez nem a Duna, ahol egy-két hétig is ki kell tartani. Az nem lehet jó a megfogására, ha a kapu alját "belemezelik", amennyire csak lehet, aztán ami a réseken bejön, azt kezelik? Mert nyilván be fog jönni a víz, mint ahogy a garázskapu alatt is befolyik majd, de azzal talán már egy zsomp, plusz egy automatikusan kapcsoló búvárszivattyú is megbirkózik. De ez csak ötlet.
azt azért ne felejtsük el, h ez közterület. tehát bármit nem csinálhat vele. pl. már ekkora terület térkövezése is véleményes (zöldterület csökkentés, közterületen építés). ez már nem "behajtó", hanem parkoló.
ha csak villámárvíznél volt ilyen gond, akkor szinte egyértelmű az áteresz eltömődése és/vagy kis keresztmetszete.
Ja,én biztos hogy végig ásnám az árkot és dupla mélységre bővíteném,ezáltal a szélessége is nőne és volna helye egy 2-3* vastagabb átmérőjű áteresznek.
Ezt magyarázd el kérlek, mert nem értem:-((. Netán úgy érted-e, hogy a meglévő, kissé szűk keresztmetszetű csövet (a híd alatt) nagyobb átmérőjűre kellene cserélni??
Amúgy a vaskapun kívül van egy rácsos vízelvezető csatorna, ami "állítólag" be van kötve az árokba. De az egyik fotón látszik, hogy tele van sárral eltömődve.
Lehet, hogy ezt a vízelvezető csatornát kellene szélesebbre és mélyebbre készíteni, tetején olyan vasráccsal(?), ami elbírja a gépkocsit. És persze bevezetődne az árokba.
az áteresz a kapu előtt nem lehetetlen küldetés,a térkő felszedése után és persze az árok mélyítésével sokkal nagyobb átmérő abszolválható,az előtte lévő már macerásabb az út miatt
Valamelyik szomszéd kamerája nem vette fel az eksönt? hogy tuti legyen a három irányból melyik volt a fő gond
Igen, az árok bővítése tervben van; de az áteresz... Hááát???
Pedig nekem is az a véleményem, hogy az áteresz nem bírta elnyelni az árok vízmennyiségét, erre az árok kiöntött, és ez a "kiöntés" sodródott le a rampán. (Falumban ezt úgy mondták: rámpa).
Velem nem lehet "személyeskedni", mert ez egy kedves, jóravaló rokon gyerek háza, aki holnapra várja a biztosítót (gondolom nem sok reménnyel:-))). Én egy segítőkész, problémaérzékeny ember vagyok, és nagyon sok feladatomat oldottam már meg Index Fórumos segítséggel, amióta 2002-ben létrehoztam a (HŐ)Szigetelések topikot (hogy repül az idő).
Szerencsétlen krapeknál nemcsak az autók mentek gajra, hanem a kazán is nyakig vízben állt a garázsban, amit azóta már megjavítottak (mert bár befürödtek, de fürödni azért kell:-((()
Amit leírtál, komoly kis disszertáció, köszönöm szépen. Nem ígérem, hogy azonnal nekifogunk megvalósítani; bár én jeleztem a srácnak, hogy informálódok itt a fórumon, de most tele van a hócipője a gépkocsik, a biztosító, a sár kitakarítása, párátlanítás és hasonlók miatt.
"Akkor szombaton" készült egy gát, deszkákból és homokzsákokból. Belém fészkelte magát a gondolat, hogy a víz útját a "legszűkebb" keresztmetszetnél kellene elzárni. De még nem jutott eszembe frappáns, könnyen megvalósítható, és persze működőképes megoldás...
Pedig lépni kell, mert megbolondult a természet.
Ezt a házat 1997-ben vette a srác, azóta csak most az egyszer dőlt be a víz a garázsba. És mennyi!!!!
A képen látszik, hogy az úttest és a híd között van egy fekvő rendőr (nem túl magas). Ha az utcán csak 4-5 cm magasan hömpölyög az ár, ezen még éppen nem bukik át a víz.
én azért megpróbálkoznék azzal a fekvőrendőrrel,mert nem egyszerre zúdult be az a 80köbméter sár/víz és lehet elvezetni a szomszédba:D illetve az árok tényleg gatya laikus szemmel is, azt ki kell mélyíteni és az átereszeket is bővíteni,aztán imádkozni hogy hátha megoldotta, ha nem akkor továbblépni
nem személyeskedve, csak nyers műszaki értékeléssel:
1) az utca áteresz kicsi átmérőjű az árokhoz képest. az biztos, h nem szabályos. főleg, ha takarítva sincs.
2) építésznek már a terven látnia kellett, h a garázslehajtó így víznyelő lesz.
3) ha ezt észreveszi, akkor rögtön zsomppal+szivattyúval tervezi a garázst (vagy meggyőzi más/értelmesebb alaprajzról a megbízót).
4) a kapu elé tett vízelvezető gépkocsiforgalomra alkalmatlan. ennek ellenére nem szakadt még be. ugyanennek a vizét valahova lejtésben ki kellett (volna) vezetnie, hogy legyen értelme (takarítható módon). és a keresztmetszete/lejtése szemmel láthatóan nem elég nagy.
megoldás?
a) utcai áteresz kibontása és rendes nagyméretű cső beépítése, rendszeres takarítása. vagy fentről vonalakban nyitott, acél/beton vonalszivárgó építése.
b) áteresz utcai oldalán összefolyó építése (utca felé megdöntve a felső síkját), lejtéssel árokba bekötése.
c) közvetlenül a kapu előtt (mostanitól nagyobb méretű) összefolyó építése, lejtéssel árokba bekötése. ugyanitt a megsüllyedt járda felötlése, tömörítése.
Ezen a képen talán látszik, hogy az udvar szintje kb 120 cm-rel magasabban van, mint a belső garázskapu alja. Nem lenne könnyű onnan vizet elvezetni a kertbe (átemelni?). Az 1 méteres víz egyébként begörbítette a garázskaput és az egyik szélét kitépte a levezető sínből (befelé görbült természetesen).
Ez a 4 .-éről 5.-re virradó felhőszakadás egyországos vihar volt. az egyik telkemre - 700 nm 11cm víz esett. Az több mint 70 m3. A telkem simán elnyelte.Még csak le sem folyt. Simán elszikkadt.
Igazán kitűnő talaj.
Viszont az éjszakát máshol töltöttem.Az egyik lányomnál unokáztam.
Pár nappal előbb sétálgattunk a Csillag-hegy -külsőn...konkrétan az Aranyhegyen. A Lepence utcán felfelé.Én csak sznob -falvának nevezem. Állítólag a telkek,ami még van jóval a 100 milla felett vannak.
Ráadásul legtöbb elég meredek.
Nos innen zúdult le a víz.Ha csak víz lett volna. Olyan sár szerű zagy volt, talán a fos megnevezés a legjobb rá.
A szembe szomszéd nagyjából a lányomék után félévvel építkezett.
Lányomék valamiért pincét nem csináltattak,a szemben szomszéd aki majd fél m -rel lejjebb van,nagy terveket szőtt.Mondta irritálja a magas kivagyi ház .Ő inkább belesimul a környezetbe.
Sőt elsőre a garázs is a ház alatt lett volna,de azt elméretezték így csak egy kocsi beálló lett.
Nos azon évente 3x híg iszapáll.
A java viszont a pincében landol.
Van ahol évente 3x, nálam 100 évben talán egyszer. Szerencse kell az ilyenhez.
És persze nem csak a motortérbe folyt be a víz, hanem az utastérbe is. Az első szemtanú szerint az utastérben is olyan magasan állt a víz, mint kívül.
Nyilván ez nem kétéltű jármű.
Én ikább valami vízelvezetési megoldást próbálnék ki, mondjuk a rámpa alól elvezetni valahova az udvarba (igaz, jó mély szikkasztó kellene hozzá). Esetleg elvezteni valahova, ahonnan lehet szivattyúzni már.
Miután ajtó-ablak zárva volt a gépkocsikon, én laikusként azt hittem, hogy az utastérbe nehezebben megy be a víz. De egyrészt volt rá ideje, hiszen az éjszakai felhőszakadás "nyomait" csak másnap délelőtt fedezte fel egy szomszéd; másrészt az egyik szivattyúzó rokon profi autószerelő, és ő "megnyugtatott" , hogy a víz az megtalálja az utat.
Az utcák szerencsétlen lejtése miatt három irányból támadott a víz. A híd alatt talán már nem győzött átfolyni (akár el is tömődhetett sárral), ezért az árok (gondolom) kiöntött. Innen már "egyenes" út vezetett a rácsos kapuhoz és a rampához. A 80 m2-es garázsban 1 m magasan állt a víz:-((( Ez ugye 80 m3!
Egyelőre nem látom jelentőségét a fekvő rendőrnek, hacsak körbe nem gátoljuk (a rokon!) az egész sarkot.
És persze nem csak a motortérbe folyt be a víz, hanem az utastérbe is. Az első szemtanú szerint az utastérben is olyan magasan állt a víz, mint kívül.
Mivel a garázsba "néha" le kellene menni gépkocsival, a barátzsilip mobilizálása gondot okozhat (pláne egy hölgy esetében). A nyitható rácsos kapu alján esetleg elhelyezhető-e valami tábla (mondjuk fémből), mert akkor ez a kapuval együtt kinyílna? A rampa alján lévő vízelvezető csatorna talán be is tudná nyelni a kapuzugban felfogott vizet.
Ennek a fém táblának persze illenék jól zárnia két oldalt és lent (valami tömítés?).
Még az is szóba jöhet, hogy a kapuzugból a járda alatt az utcai árokba vezetődne a víz. Amikor a vihar elvonul, és a kiöntött árokban lassan csökken a víz szintje, akkor már be tudna folyni a víz az árokba.
Ők a rokonaim, barátaim. Nem akartam egyenként megkeresni őket, hogy vállalják-e az arcukat (seggüket). Ha egy rablógyilkos eltakarhatja az arcát a tárgyaláson, akkor a segítőkész szomszéd miért ne (mert a gazdi nem volt otthon!!!).
benne van a leírásban: "A terasz hó teherbírása: 125 kg/m2". de hogy ez alapérték vagy szélsőérték, hogy egy statikusnak is egyértelmű legyen, azt már hadititokként kezelik.
ha több esik rá: le kell róla szedni. Az üzemeltető felelőssége.
hogy te ezt Dél-Szicíliában, vagy az Alpok közepén építed fel, az a te dolgod és a te felelősséged.
A BSH plusz terhelhetőségére teljesen pontos adatokat korábban én sehol nem találtam, csak amolyan köznyelvi ökölszabályként emlegetik, hogy kb 50%-al többet bír.
Egy konkrét saját példa BSH-ra, ami ugyan még csak pár éve áll, de szerencsére semmi jele behajlásnak/repedésnek: közel 6m szélességű terasz előtető, 2,5m-t nyúlik ki, relatíve nehéz cserépfedéssel. Csak a két szélén van oszlop, de benyúlik mindkét oldalon egy könyök, így alátámasztás nélküli fesztáv kb 4m. Vastagságban 16x16 BSH-ból van minden, a gerenda (szelemen) és az oszlopok és a könyökök is.
Ezek fényében szerintem nálad a polikarbonát fedés miatt és a kisebb fesztáv miatt tuti elég kisebb BSH is 16x16-osnál, viszont a 12x12-es BSH meg már lehet kevés lenne, az eléggé libegős, azon túl meg csak asszimetrikus méretek vannak, ami alapvetően nem gond, ha esztétikailag nem zavar, úgyhogy egy 12x16 BSH tuti elég lenne.
6,6x3.5 m terasztető lenne 10 mm-es polikarbonát fedéssel, a hosszanti oldalról a házfalának rögzítve (betonkoszorúba fúrva, ez tartaná a hátsó szelement), elől talpakkal támasztva, amelyek a terasz zsalutégláiba lennének lefúrva. A szomszédnál ugyanilyen szerkezet van megépítve, 4 db 15x15 talp tartja és 15x15-ös elülső szelement használtak. A kérdésem az lenne, hogy ha BSH gerendából lenne az elülső szelemen, elegendő lenne-e 3 talp? Illetve amennyiben igen, úgy milyen milyen méretezésű BSH gerenda tudná ezt biztonsággal megoldani? Ugye ebben az esetben már 3 méter lenne a távolság 2 talp között.
Nem voltam gépközelben majd egy hétig. Visszaolvastam a beírásokat. Elég ocsmányul néz ki az a tető(rész). Mintha valami mekmester tákolta volna össze. Az az érzésem, hogy sr1-el nem vagyunk egy súlycsoportban, főleg ácsszerkezetben. Taknyolni, gányolni lehet. De sr1-is úgy lehet vele mint én is, hogy szakmailag kétes tanácsokat nem adok. Már csak önbecsülésből sem.
Kerítésléc-lazúrozás témában bújt belém a kisördög.
A natúr, friss, gyalult fenyőhöz minél közelebb álló színt szeretnék. Vettem színtelen lazúrt, az áll rajta, hogy UV ellen véd. Viszont ha olvasgatok általánosan lazúrozásról, azt írják a cikkek, hogy a színtelen nem véd. Nem akarnám, hogy beszürküljön a fa, inkább vállalok be valami színt.
Volt kint egy szaki szerinte elég lenne oda egy L alakú szegély, vagy a műanyag. Nem tehetek róla, hogy az ország tele van kókler szakemberekkel. Sajnos egyre több van belőlük. A másik meg, hogy személyeskedni azért nem kellene. Sajnos ez a Magyar mentalitás. Én sem turkálok az Ön zsebében, hogy mit, mikor, miért vesz. Csak egy javaslatot kérdeztem. Ember nem kérdezhet, hogy ne kössenek bele.
Nincs másik javaslat, az új trapézlemez csak szépségflastrom. Önmagában feltehető szakszerűen, szegélylemezekkel .Problémát nem igazán old meg, hacsak nem folyik be a régi hullámlemezen a víz.
Amúgy javarészt igaza Rudinak, én csak a kéménynél való beázást nem merném állítani, mert az nem látható a képről, csak feltételezés.
Nekem van egy véleményem, azt leírom, a kérdezőnek.
Hogy drága vagy olcsó az nem érdekel.
Hogy ez a tető szar, az szakmailag nem kérdés, mert nekem ez a szakmám.
1. Nem értem minek minősíted a véleményemet.
2. És azt sem értem, hogy akinek nincs pénze miért vesz házat, amikor ekkora az infláció és a munkaerő hiány, és miért próbálja meg helyrehozni szakértelem nélkül a legfontosabb elemét egy lakóépületnek.
Merthogy ott van a torlónyomás kérdése egy előtetőnél. Az időjárás egyre furcsább, leeshet egyszerre egy 60 cm vastag vizes hó, az 100%-hogy beszakítja mind a két leöltetőt.
A másik probléma, az hogy egy ilyen kis munkára nem fog kitolulni egy jó ácsbrigád, bármennyit is fizetnek neki, hogy oldja meg szakszerűen a kérdést, a statikus nem mondhat mást, mind amit én így
esélye sincs a kérdezőnek megoldani a problémát jól.
Ha az előtető alatt lakott tér van, akkor a tetőt át kell építeni.
A cserép helyett szerelj trapézmezt a megfelelő rétegrenddel.
Ha nincs lakott tér, akkor is át kell forgatni a cserepeket (kicserélni a lécezést, megjavítani a tetőt) és az az előtetőt át kell teljesen építeni, hogy egy síkba legyen, végig az eresz mellett. De jelentkezik a torlónyomás kérdése.
Be kell építeni egy masszív hófogót a cserepes tetőre."
Az előtetőre raknák egy második héjalást ,ugyanabból az anyagból vagy trapéz lemezt vagy cserepes lemezt. Az oldalakat a megfelelő bádoggal beszegném.
A lécezést megvizsgálnám és szükség szerint cserélném.
Hófogót? Minek a kis hajlásszögű toldalék tető megfogja a havat.
Ha nagyon sok pénzem lenne...kicserélném az egész tetőt.
AMo.-i és közép európai házaknál ezek dominálnak-Akad lapos tető is,sőt van aki szereti,de ez az ő ízlésük.
Tehát a magas tetők.
Fő részei az ácsszerkezetek, a lécezés és a héjalás. Plusz a kiegészítők :bádogos szerkezetek ( szegélybádog, vápabádog, esőcsatornák kéményszegélyek stb.)
Az ács szerkezet majd mindig fenyőgerendákból épül.Hogy milyen fenyőből?Többféle,az enyém pl. vörös fenyőből épült anno.
Élettartalmuk.
Egy ács szerkeztek kb. 150 évig....vagy tovább tart.
A lécezés és héjalás jó esetben 70 év, ritkán 100 év.Az annál kevesebb élettartamúak pechesek. Pl. a különféle bitumenes nehéz lemez fedések.
A bádogos szerkezetek 40 -től 50 év.A Réz nyilván több,de az anyag ára pl. 10 x -ese a horganyzott acéllemez árának. Sőt azt ellophatják a pirézek.
Héjalás cserénél feltétlenül kell a léc csere is.
két példa amiben érdekelt vagyok.
Egy 1932-ben épült cs.ház Rákosmentén.
Vörösfenyő ácsszerkezet, lécezés és műpala fedés.A műpala a barna rombusz.
91 évesen még az eredeti.
Kivétel a bádogos szerkezetek. Az esőcsatorna 35 év után tönkrement a szar anyag miatt.
A másodikgarnitura tartott kb.40 évig. A sok mázolgatás ellenére újabb 35 év és csere. Tehát a 3.garnítura esőcs... Korábban lettek cserélve az eredeti vápa lemezek és kémény szegélyek,tetőablakok stb.úgy 60 évesen. Most úgy néz ki hogy ezek még tartanak legalább 20 -25 évig.
Naakkor lenne cserélve az akkor már legalább 100 - 110 éves héjalás és lécezés.
Előbb akkor ha a jég el veri. Ez is a pakliban van.
43 éve a vápa és gyébb cseréknél konzultáltam egy idős ács és tetőfedővel,hogy mi lenne ha megforgatnánk a pala héjalást. Akkor az divat volt.
Mondta ne tegyem. Akkor kell a teljes lécezés csere és a pala pótlás ami legalább 25 % .Az egész tetőn kb. 1500 pala van.
Így nincs forgatás,nincs palafestés, nincs magas nyomású lemosás és sajnos napelemet se lehet erre a tetőre telepíteni.
A másikpélda egykörúti 1890-ben épült ház. 133 éves .
Az ács szerkezet az eredeti némi javítással. A cserepet és a lécezést 5 éve cserélték. Plusz a bádogos szerkezeteket.
Lehet, hogy rondák a tetőn a cserepek (idén magasnyomásúval fogják lemosni). A padláson a lécek ahhoz képest elég jó állapotban vannak. Nagy esőzéskor felmentem a padlásra sehol nem ázik be.
Csak rá kell nézni a tetőre, idővel a lécek megvékonyodnak, természetes oxidáció. Már nem lehet rajtuk járni se.
De nagyobb problémák is vannak a tetővel: ha egy-két cserép mellett beázik, a cserépléc elvezeti a vizet a szarufára, az levezeti a talpszelemenre. Idővel a horgolásnál a talpszelem és a szarufa is elkorhad.
Egy 2x7 méteres 2 zsalutégla magas teraszt nagyobbítunk meg, megtoldjuk 1,2 x 7 méterrel. 3 kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. (Fedett lesz teljesen és hidegburkolat kerül rá):
1) Milyen méretezésű betonhálót érdemes rakni ebbe az 1,2x7 méteres darabba?
2) Milyen sűrűn és milyen méretű szálvassal érdemes kiállni a régi terasz betonlemezéből, hogy megfelelő kötés jöjjön létre az új betonlemez és a régi között? (Arra gondoltam, hogy a régi betonlemezbe 30 cm-ként rakok 10-es betonvasat kicsit felfelé ágaztatva, ami benyúlik 20 cm-nyire, illetve hajlítok L alakot 8-as, vagy 10-es vasból és minden zsalutéglába rakok egyet. Erre fektetném a vashálót majd.) Meg lehet oldani egyszerűbben is esetleg?
2) Érdemes-e bármilyen párazárót rakni a rétegrendbe és ha igen, akkor pontosan milyet és hogyan?
Kértem ajánlatot, hogy mennyiért bontanák le, (6 M2 a tető része) és újra azt a zsindelyes tetőt 700.000 Ft-ot mondtak 5 ajánlatot is kértem. Ezt nem tudom kifizetni. Igazából az a zsindelyes rész egy szélfogó helyiség.
JAMIE222: Köszönöm szépen. Muszáj megoldanom egy kicsivel olcsóbban ezt a dolgot. Valószínűleg az lesz, amit írtál.
Az olcsóbbik megoldás osb-t letépni, venni szegélylemezt és felfogatni a falra(csavar-tipli-szög) még a trapézlemez felrakása előtt és persze alá.
Rákattintasz, görgetsz lejjebb 13-14. oldalig, ott látszik, hogyan kellene kinézzen az a csomópont. Annyi a difi, hogy neked nem oromdeszka van ott hanem vakolt fal, elvileg.
Ezek a lemezek 11-12cm magasak, meg kell mérni , befér-e. Ha túl magas, lehet alacsonyabbat szabatni bádogossal, vagy akár elvágni belőle.
De kérdés mit oldasz meg ezzel az egésszel. Az új előtetőd szebb lesz, de a szoba feletti zsindelyes rész nem, a penészedés sem fog elmúlni, oda hőszigetelni kellene a tetőt illetve lezárni rendesen, legalább. Ugye a purhab meg az osb az nem megoldás.
Ha az előtető alatt lakott tér van, akkor a tetőt át kell építeni.
A cserép helyett szerelj trapézmezt a megfelelő rétegrenddel.
Ha nincs lakott tér, akkor is át kell forgatni a cserepeket (kicserélni a lécezést, megjavítani a tetőt) és az az előtetőt át kell teljesen építeni, hogy egy síkba legyen, végig az eresz mellett. De jelentkezik a torlónyomás kérdése.
Be kell építeni egy masszív hófogót a cserepes tetőre.
Nemrég költöztünk ide tavaly októberbe. OSB mögött purhab van egyből. Penészedés az van sajnos azon a részen. Azért szeretnénk normálisan megcsinálni. Szerintem a purhabot esőzéskor végig éri víz. Nagyon gányul csinálták meg, idegesítő.
Képen lévő OSB helyére mit ajánlanátok? Volt kint egy szaki ő azt mondta elég oda egy műanyag darab is. De nekem elég furának tűnik, hogy az elég lenne. Bár lehet elég nem tudom. Azért kérdezem meg itt mi a vélemény. Lényeg, hogy a "sárga" színű polikarbonát helyére trapézlemez lesz az egy terasz tető. A bal oldali ahol a zsindely van az meg egy kis szoba teteje. Trapézlemez a ki szoba szélétől fog indulni, az OSB től jobbra. Lényeg, hogy ne ázzon a széle, mert közvetlenül mellette indul a trapézlemez. Köszönöm
Ha gondolod megnézhetem, mert nekem az a határon van ahová még elmegyek. Ha találsz nálam megfelelőbbet az sem gond.Aug. 12-ig minde nap foglalt, 20-ig van 1-2 üres nap, 20-30között is van. Hogy pontosan melyek ezek a szabad napok ha gondolod megnézem.
lehet, hogy tényleg irreálisan magas lenne az anyagi ráfordítás egy galériáért...
laikusként azt hittem, hogy feldobok néhány osb lapot, odacsavarozom, készítek vmi könnyűszerkezetes jól szigetelt falat és kész.
nem vagyok szakmabéli, de készítettem már gipszkarton válaszfalakat otthonra, meg gletteltem, festettem, burkoltam már... ez valóban nagyobb projekt lenne, mint leburkolni a teraszt, csak gondoltam össze lehet hozni néhány osb lappal.
de fő a biztonság, tényleg látnia kéne egy statikusnak...
Statikust a helyszínen kell keresni. Azt sem tudjuk, hogy helyileg hol van. Mivel új födém is kell ezért az a gyanúm, hogy engedélyköteles. Az átépítésről mindenki fog tudni, ezért bárki bejelentheti az önkormányzatnál. Tehát építész tervező is kell hozzá, helyi, mert ő ismeri az önkormányzat szokásait.
Ha jól értem, akkor le akarod bontani a mostani födémed burkolatát, és a két szintet egybenyitni. (nyitott fedélszék) Helyette a szarufák közé akarsz hőszigetelést. Ha ezt csak részlegesen csinálod meg, a ház középső része felett, akkor trükköznöd kell a szigeteléssel, meg főleg a párazárással a fűtött és fűtetlen részek közt. Plusz "sportértéke" lesz a szomszéd felőli résznek (azt írtad, ikerház), ahol nyilván beépítetlen és fűtetlen tetőtér van, tehát a te szempontból egy belső oldali hőszigetelést kell majd csinálnod. Egy létrának még nem nevezhető, de elég meredek lépcső is 25/25, ennek az alapterülete 3 méteren, 80 centis szélességgel és egy karral 2,5 m2. Ez "leesik" a felső és az alsó hasznos alapterületből is. És akkor ez már nem egy felszaladok, leszaladok lépcső, ez majdnem létra, a rendes lépcső, amin öreg korodban is el tudsz közlekedni, lenne vagy 2*5 m2. (17,5/28) Mindez összevetve a kinyerhető 9 m2-rel nekem kétségessé teszi, hogy megéri-e?
Kellenének a méretek, a meglévő alaprajz (valószínűleg az egész épületé9, beépített anyagok, stb. Az a gyanúm, mivel teherhordóvá kell tenni a födémet igencsak ajánlatos tervezők bevonáűása, kerül amibe kerül. Csak mondom, hogy egy HASZNÁLHATÓ lépcső sokkal több helyet foglal el ALUL IS annál ami be van rajzolva. A lépcső tényleges mérete ismeretében meg kell majd gondolni, hogy mennyi értelme van az egésznek.
Szerintem a megfogalmazás sr1 részéről arra vonatkozott, hogy érthető legyen.
Magam véleménye szerint szakemberek között az elsődleges a rajz. Ha nem szakember kérdez vagy beszél valamiről akkor nehéz eldönteni, hogy melyik a használhatóbb. Általában elsőre egyik sem.
bocsi a tömörségért, csak munkából írtam, és előttem kigugliztam magam, de nem találtam választ.
tehát a házról: egy szintes téglaház, nem betonfödém van, hanem a plafon gipszkartonból, és afölött meg szigetelés és tetőtér. jelenleg csak a gerendákon lehet járni odafent.
tulajdonképpen egy kisebb galériát szeretnék a tetőtérben kialakítani. kb. 3*3m nettó alapterülettel.
mivel a tető szerkezet relatíve "lapos", így sok területet elvesz hasznosíthatóság szempontjából. arra gondoltam hogy a galéria alatt megcsinálnám járhatóra a födémet, és 3 oldalról gipszkarton fallal szigetelném el a tetőtértől (ikerházról van szó), a 3. oldalról meg kapna egy tetőtéri ablakot és maga a tető lenne szigetelve kb. 30 centivel.
próbáld megfogalmazni a kérdendődet úgy, hogy tudjunk segíteni.
"Jelenleg", az földszint feletti födémre vonatkozik?
Mire vonatkozik a "helyes rétegrend"?
A földszint feletti födémre? Ha igen az miből van?
Annyi biztos: fafödém esetén, hogyha a padlástér nem lesz mindig fűtve, vagy alacsonyabb hőmérséklet lesz télen, mind a földszinten, akkor a páraáteresztő fóliát ki kell cseréld egy párazáróra.
Én az OSB lapot nem szeretem, mert csak 3 típus létezik, , ami párazáró (az elején gyártottak 1 és 2-est is, az 1-es páraáteresztő volt).
A párazáróval és az OSB3-as bezárjuk két párazáró anyaggal a födémet, ami nem helyes. Mert, ha mégis kicsapódik a földszintről felfele igyekező pára, akkor idővel gombásodhat a födémszerkezet.
Inkább a sima PAL- pozdorja lapokat használnék, mert az páraáteresztő valamennyire. Vagy OSB felhasítva sávokba, 5 cm réssel egymás között. Ámbár a laminált padló is párazáró.
Szóval a jó megoldás az, hogy valahogy kiszellőzteted a födémet.
A korabeli házakon, dupla gerendázatot használtak, egyet a mennyezetnek és egyet a járható padlásnak és mindig hagytak szellőző réseket a falakon a két gerendázat között.
"egyszerűbb tetőmegoldást akartam, de látom nem úszom meg."
Pénz nélkül nem úszod meg. Viszont ha ráköltesz, legyen egy mini padlás...a kéményből és az ablakból látszik,hogy fűtve van..., Akkor pedig kell hőszigetelés....elsőnek a leendő padlásleszigetelése.
Mellesleg erre szerintetek kell építési engedélyt kérnem? Sehol se találok a neten ilyen kombót, ez nem egyszerű tetőcsere hanem tető teljes átalakítása. Akkor mennem kell előbb papirozni meg jattolni?
Ez a végső végső változat, de úgy látom minden érv emelett kezd szólni. Igazából ez egy "melléképület", másodlagos funkcióval, persze azért ne ázzon be, csak valami egyszerűbb tetőmegoldást akartam, de látom nem úszom meg.
Egyébként erre nincs valami bevált, de akár taknyolt megoldás? Pl. vízálló tömitőanyaga az illesztéseknél hosszában a lemez közé? Hogy ne menjen alá a viz ha megtelik a borda.
Trapézlemezeknél a hullám-magasságtól függően meg van adva, hogy hány fok a minimális lejtés. Különben beázik. Úgy emlékszem, hogy 3 fok lejtésnél minde méret beázik.
Mekkora problémát okozhat ha a trapézlemez csak 3 százalék lejtést kapna? Jó volna ha nem kéne magasra álmodni így a jobb oldalát. Még 3 foknál is kb 30 cm-re jönne ki.
A mellékelt fotón látható kis ház felújítása kapcsán felmerült bennünk, hogy a lapostető helyett kapna egy más megoldást. Szerintetek jó ötlet lenne akár egy félnyeregtetőt rászerkeszteni pl. trapézlemezzel?
Egyszerűbb lenne a csatornázás és a bitumenes lemezzel való kinlódást is szivesem kihagynánk.
Egyetlen dolog még nem tiszta, a dőlést mivel és hogyan kellene kialakítan. Nagyon elvetemült gondolat ez?
szia, pont a túloldal,de lehet bevállalják, Vácon van egy Kályhás Bt., szakértelemben nincs hiány, a papa most megy nyugdíjba,a fia viszi tovább az ipart
Tudnátok ajánlani kályhást/cserépkályhajavításra valakit Budapesten vagy Dél-Pest vonzáskörzetében? Tudom, van szaktopik is, de ott több tucat hozzászólást végigpörgetve nem találtam cserépkályhást...
Szerelj pur lapot az ablak egész kerületére. Polisztirén hab jól megragasztja. Az áthidalónál fúrj be 3 dübelt. Az ablakot hosszú ráma csavarokkal kell rögzíteni.
Beépítendő erkélyajtó alá tennék purenit csíkot. Elég leragasztani, vagy valami kengyel-konzol is kellhet oda? Illetve mivel érdemes leragasztani tömíteni, mondjuk xps habbal?
Egy skicc metszetben:
Gerébtokos ablak kijön, parapetfal visszabont a lábazatig. A purenit a vízszigetelésre feküdne. Kívülről gondoltam konzolt, zölddel jelöltem. Pirossal a hőszigetelések illetve a purenit.
Legegyszerűbb néhány laposvas alulról dübellel rögzítve, de ez alulról látszik. Lehet szögvas fölülről, függ. szára lelóg, ehez betonacélt hegeszteni, stb.
nekem is nagyon tetszett az öntöttvas kályha,de csak cserép lett belőle és ez is szép, a hatásfoka meg biztos sokkal jobb,amúgy mennyit kérnének ezért a kályháért?
Sziasztok. Nem találtam erre választ, így gondoltam megkérdezem itt. Házfelújítás során sok mindent magunk csinálunk, amit tudunk. El lett bontva egy kémény, mikor az új tetőt építették. Kérdésem az, hogy az alsó-felső födémen lévő kicsi lyukat, hogy lehetne lezárni? Bevasalva? De nem fér hozzá az ember, hogy be lehessen fúrni oldalra?! Köszi előre is!
Érdemes venni egy ilyen antik öntöttvas kályhát fűtésre? Mik az előnyök, hátrányok? Most egy modern, kb. 10 éves öntöttvas kályhát használunk, ami kb. 120 cm magas. Ez a régi 180 centis. Milyen felújítás kell neki és durván mennyibe kerül? Repedés nincs rajta.
Nem tudom mennyire igaz, de ezt az infót kaptam valakitől:
"Szakszerűen át kell építeni és új tömítésekkel le kell zárni. Akkor lehetséges a kéményseprői átvétel!"
Nekem építkezési cégem van és nagy mennyiségű anyagot, gépet, tartozékot vásárolok. 95%-ban mindenre van beszálítom.
Ha van egy új cég- akitől még nem vásároltam és előlegszámlát állít ki, megnézem a cégjegyzégbe a cégről az összes elérhető információt (cím, alapítási év, forgalmi és profit atadot, alkalmazottak száma, még az is, hogy a cégnek van joga árulni azt, amit leszemlázott) és kb. az esetek 10-15%-ben nem fizetem ki a számlát, felhívom a céget és megmondom neki, hogy stornozzák a számlát.
Én nem fizetek ki soha semmit (online sem), elküldöm a számlát a könyvelésnek és tokennel átutalják az összeget. Ha a bank rendszerében nem jelenik meg a cég bankszámlája, akkor az összeget nem lehet átutalni.
A járvány alatt és után, gyakrabban probálnak meg átverni. Magyarán, hülyének néznek.
Tévedtem, nem ügyvéd, hnem valami erdőmlrnök féleség, ha igaz, amit kiírt. De mindegy. Amúgy én nem gynakszom cslaásra még most sem. Szerintem csak szivat.
Ha megkaptad amiért fizettél, akkor ennyi, nyeld be. Ha nem, akkor kérd vissza a zsét, ami biztosan átment, a többi bukta, tanulópénz. Rendes országban tehetnél feljelentést, vagy legalábbis elmondhatnád valami hivatalos szervnek, hogy csalásra gyanakszol.
Annak ellenére, hogy nem átutaltam, hanem ráfizettem a számlájára az OTP bankban, neki meg kell, hogy jelenjen az OTP direkten? Ha igen, akkor azonnal vagy mennyi idő múlva?
12 ezer volt a tárgy, először küldtem 1500 foglalót, majd 10.500-at, hogy meglegyen a 12 ezer, ekkor mondta, hogy nem kapta meg a fiam által küldött foglalót, így újra küldtem az 1500-at. A 10.500 ft megkapását viszont elismerte. Nem hinném, hogy csaló, szerintem nem az.
Ma reggel 8:30 körül újra elküldtem az 1500 ft-ot. Az OTP-nél vagyok és a bankban a pasi számlaszámára fizettem be közvetlenül, tehát nem átutaltam, hanem befizettem rá. Hogy ne kelljen 700 vagy nem tudom hány ft-ot ráfizetni. (Spórolós vagyok.)
Erre mondja, hogy nem jelenik meg neki az OTP direkten. Hát nekem se jelenik meg, mert ez nem szokott ott megjelenni valamiért!
Hogy bizonyítsam be neki, hogy tényleg elküldtem a pénzt?
Azt kérdezzétek már meg tőle, hogy az OTP-n belül nincs-e a számlaszámához tartozó takarék alszámla rendelve, mert én is jártam úgy, hogy oda tette az OTP az átutalt összeget, pedig a fő számlaszám lett megadva.
Egy rejtély megoldásához kérném a segítségeteket. Teljesen off, de nem tudom hol kérdezzem meg.
Facebook Marketplacen kinéztem magamnak egy tárgyat. Július 1.-én, szombaton utaltattam ará a fiammal 1500 ft foglalót, ez 3.-án hétfőn meg is érkezett a fiam netes bankja szerint. Az eladó, aki egy budapesti idősebb ügyvéd és az OTP banknál van, azt mondja nem érkezett meg. A fiamban 100%-osan megbízom és az eladó sem tűnik gyanúsnak nekem, én hiszek neki. Hol lehet a hiba?
Tegnap átutaltam az eladónak a maradék összeget hagyományos módon, az OTP bankból (én is ott vagyok) és azt rendben megkapta. Nem hiszem, hogy 1500 ft-on akarna nyerészkedni, pláne ügyvéd létére.
Nem jó. Megnyomhatod alulról fölfelé, ha fából lenne talán!!!!! még jó is lenne. Nem lehet tudni, hogy mi mihez mennyire ragadt hozzá, szélsőséges esteben föltépheted a tetőt. A hibás részt szabaddá kell tenni, a hibától függően el kell távolítani és pótolni kell. Lehet, hogy van még olyan megoldás, hogy a szomszéd is úgy csinálta, azt mégse dűlt össze. Csak három év múlva. De ezeket nem ajánlanám.
Van egy lapostetős garázsom némi lejtéssel a tetőn.
A betonfödémlapok beton gerendákon nyugszanak. A gerendák keresztben vannak.
A beépítéskor az egyik gerendának kisebb lett a beépítési szöge, mint a többinek, így nem is teljesen párhuzamos a többivel. Emiatt a rajta nyugvó betonfödémlap egyik fele lejjeb van, elvileg meg is van csavarodva (a nem párhuzamosság miatt) mint a másik. Annak idején egy kis betonnal próbálták ezt a hibát orvosolni: a gerendára raktak egy kis betont a födém alá, hogy úgy-ahogy szintbe hozzák.
Gondolom emiatt (vagy nem emiatt, az már mindegy is) a tetőn keletkezett egy kis mélyedés, amiben megállhatott a csapadékvíz. Kikezdte a szigetelést, beszivárgott a víz, megfagyott és megrepedt a betonfödém. Elkezdett szépen "öblösödni". Belülről nézve van egy púp lefelé, kívülről nézve egy gödör.
Anélkül, hogy újra kelljen az egész tetőt rakni, mit lehet tenni? Én arra gondoltam, hogy valahogyan felnyomom ezt a púpot és alátámasztom födémtámasszal vagy van 15x15 gerendám, hogy visszakerüljön az eredeti síkba és ki tudom javítani a szigetelést. De hogyan lehet ezt véghez vinni (mármint a süllyedés kiegyenlítését, gondolom az alátámasztás már nem lehet gond), ha egyáltalán ez jó ötlet?
Szar az alap, nagyvalószínűséggel azért kezdett el süllyedni mert kispórolták belőle a valamit már nem emlékszem pontosan mint sorry. És mozog, süllyed az egész épület mindenhol folyamatosan.
Változás? Maxium csak rosszabb lesz a helyzet. Ez egy spirál, 2-3 ház miatt lentebb mennek az árak, én/mi már nem költözünk oda, majd jön más az megint lentebb nyomja és így szépen vesznek el a falvak.
irreverzibilis: Néztük, ugyan ez a helyzet. 1-2 naponta nézzük 2 éve az ingatlan.com-ot jofogást, marketplace-t, csoportokat, és kérdezösködünk. Ami új felkerül megyünk azonnal megnézni.
Megvolt a 2. megtekintés. Hozzáértő szakmabelivel megnéztük, felejtő. Végig van repedve több helyen minden oldala. Földtől a tetőig, van ahol kb 5-10 cm süllyed minden a járda a fal minden. Nekem laikusnak fel sem tűnt elsőre, de így, hogy volt aki elmagyarázza így látszott tényleg hol futnak végig a repedések és, hogy ennek mi az oka.
Az a baj, hogy itt JNSZben nagyon sok ingatlan van ami akár még jó árban is lenne, de olyan helyen van, hogy a "szomszédok" egyre többen vannak, ingatlanok egyre értéktelenebbek, egyre többen költöznek be, és ami 20 évvel ezelőtt lakható környék volt onnan sikítva menekülne mindenki....nem részletezem. Szerintem tudja mindenki miről beszélek.
Itt egy nagyon jó példa szintén zagyvarékas csak nem az újtelepi rész hanem bent brooklynba akarom mondani a faluban. 3/4 éve hirdetik szegények, egy élet munkája benne, horror lóvét beleöltek és eladhatatlan 30m ért. Ugyanez az ingatlan ha 5 km-errel arrébb lenne mondjuk újtelepen akkor 55m és már lenne gazdája.
képek alapján biztos, h nem a kiszemeltet venném meg,hanem a 21,50 millió Ft-os alapterület:96nm- est, igaz szörnyű a dizájn,de az viszonylag kisebb áldozatok árán korrigálható
hbe-vel egyetértek annyiba, hogy vevőként most nem kell sietned, az elmúlt évekhez képest most pár évig biztosan jóval nehezebb lesz és tovább ideig fog tartani egy ingatlan eladása. Nem lesz annyi vevő.
Köszönöm mindenkinek a segítséget infót. Itt van maga az ingatlan több képpel és alaprajzal. Nemsokra indulunk egy hozzá értöbb emberrel is megnézni ha ő rá bolint akkor indul a bemérés és a statikus.
majd a szakik megmondják a tutit,de laikusként nekem nem annyira elrettentő, viszonylag jó állású ez a ház,bár baromira elhanyagolt,de száraznak tűnik és a lényeg amit le akartam írni neked: úgy tűnik mintha dombon=magaslaton állna,akkor szerintem ha rendben van a tető+csatorna nem fog vízesedni
ha tényleg jó árban van, affinitásod is van a felújításhoz,mert azért az ettől kisebb projectnél sem egyszerű és még marad is rá keret akkor hajrá,de próbáld jól felmérni a tennivalókat és képez egy 20%-os felújítási tartalékot legalább a meglepetésekre,max majd elköltöd valami extrára: medence, szauna vagy napelem
Szerintem túlságosan a szilikátra fókuszálsz. Én szétnéznék még, nem fognak ezért annyira kapkodni, nyugodtan megvárhatod a statikust. A szilikátból van egy széria, ami rossz lett, Hevesben, Borsodban fordulhat elő elsősorban.
Nagyon valószínűnek tartom, hogy ennél találnál jobbat hasonló árban. Ezzel a házzal az utóbbi 4-5 évben alig foglalkoztak, a loggia is inkább hátrány lesz, mint előny. A kéménynél hogy a tetőt eddig nem javították ki, az is gáz, ez nem pár hónap alatt lett ilyen. Egyik helyen félig leverve a vakolat, máshol meg rávakolva. Illetve ott az ablak felett a falazat se tetszik, de lehet a kép csal. Telken belüli elhelyezést nem teljesen értem. A bejárat a garázstól balra van a dupla kutyaól alatt, vagy oldalkertből? A garázsajtó jobb oldala az oldalhatár, és a garázsajtó jobb oldalánál lévő sarokkal ellentétes a másik képen lévő sarok? Ha igen, akkor nagyon fura, hogy az oldalkertnél csak az az egy ablak van? A másik oldalon az ablak meg nagyon kint van a saroknál. Egy móricka helyszínrajz segítene, de valahogy fura az egész, ez nem egy tipikus kádár kocka, vagy szilikát ház elrendezés, arra tippelnék, hogy át lett építve.
A ház az eleje alapján elmenne, de nekem az a tapasztalatom, hogy ahol az összkép így néz ki, mint például a ház háta, vagy az emeleti szoba fala, ott valami más is van. Nyilván így képek alapján nehéz, de nem érzem jó kiindulási alapnak ezt. Ennyi kép alapján belső elrendezési lehetőségeket nehéz megítélni, de kompromisszumosra tippelnék. Az én véleményem, hogy egy egyszerűbb térdfalas kádár kocka sokkal jobb alap lenne egy ilyen projektre. Szilikátból is lehet jó, de én ha lenne más hasonló lehetőségem, nem ebbe ugranék bele, hanem keresnék egy kevésbé rendhagyót, meg aminek szemre jobban volt gazdája és nagyobb valószínűséggel volt eleve jól megépítve, és nem átépítve. Kerestem neked egy hasonló jellegűt, most a garázs elhelyezésétől tekintsünk el. Egy ilyenre is kell költeni bőven, és itt is több a fűtés, mintha nem lenne a loggia, de ennyi még mondjuk elmegy. Kb. egy ilyen állapotú épület az szerintem, amit még érdemes felújítani. Függ a helytől is, drága helyeken ennél rosszabbakat is érdemes lehet megcsinálni, de úgy általában vidéken a mostani árak mellett ha már költesz rá, legyen egy kicsit kompaktabb az alaphelyzet.
Meg kell nézni a tájolást, telken belüli elhelyezkedést, belső elrendezést, főfalakat, ablak, lépcsők elhelyezését, hogy ha belevágsz egy ilyenbe, a végére mit lehet kihozni. Írod, hogy emeletes, mennyi a térdfal magasság, milyen a födém, hogy áll az emelet, stb. És csak amelyik ez alapján jó lehet, arra hívni a statikust. Ha esetleg van rokonod, akinek van szeme, tapasztalata ilyenben, akkor amelyik szerinted jó, arra vidd el őt is. Nyilván ha valahol extrém szűk a választék, az más, de a mostani helyzetben felújítandó, nem energiahatékony épületből van bőven kínálat általánosságban. Ha 30+ évre keresel megoldást, én a képek alapján nem ebből az épületből indulnák ki.
Szia, én egy ilyen 1978-ban épült családi ház (kádár-kocka) 3. tulajdonosa vagyok 1996 óta. Ebben az utcában sokan ebből építkeztek a 70-es években és még senki nem bontotta el. A „sugárzás” dolgot enged el. Vízszigetelést megnézheted/megcsinálhatod. A falakat szigetelheted, nekem 22 éve van rajta 5 cm EPS és semmi baja, igaz erre a falra – elméletileg – csak kőzetgyapot szigetelés tehető a szilikát nedvszívó képessége miatt, de eddig semmi probléma nincs vele a rendszeres szellőztetés mellett (pedig riogattak a penészedéssel). Utólag azt mondta egy energetikus, ha vastagabb lenne az EPS, akkor okozna gondot, vagy ha a jelenlegi szigetelést szeretném növelni azt csak kőzetgyapottal lenne célszerű, de anyagilag nem éri meg. Én a tetőt nézném át és könnyíteném, amennyire lehet, hogy kevesebb terhelés érje a tartó falakat. Tapasztalatom szerint könnyebben berepednek a külső falak, de nem vészes, statikailag nem gond, megnézettem. A statikus nem rossz ötlet. Tanács: a tipliknek egy számmal kisebb lyukat kell fúrni :)
Sziasztok, segítségre vagy inkább tanácsra lenne szükségem. Kinéztük a párommal egy emeletes szilikát házat vidéken. Tulaj elmondása szerint a 80-as évek körül épült, belseje teljes felújításra szorul, de nem ezzel kapcsolatban lenne a kérdésem. Most próbáltam utána olvasni ennek a szilikát építési módnak, mert sajnos nem vagyok jártas a témában. 3 Fő hátrányát találtam:- Sugárzás, ezt most nem fejtem ki, aki tudja tudja nagyon sok cikk van róla. Kb ez a legegyszerűbben kivédhető. 50e Ft ért jegyzőkönyvvel teljes felmérést csinálnak az épületről ha itt megbukik jövő héten akkor sztornó az egész.- Nedvszívó képesség. Ha megszívja magát megdagad és az életbe nem szárad ki. Ezt nem tudom, hogy ki lehet e védeni és valóban valós probléma e.- Másik a porózus kialakítása miatt porlik, és pár oldalon írták, hogy nem lesz annyira tartós mint egy tégla épület. Tudom, hogy minden épület más és más, de ha tegyük fel valahogy körbeszigetelem alulról kb 1m magasan valami vízzáró bevonattal, hogy ne tudjon felázni akkor mennyire lesz tartós? Gondolok itt arra, hogy nem 10-20-30 évre szeretném rendbe tenni. Elképzelhető e, hogy belátható időn belül lakhatatlan lesz és bontásra lesz ítélve?Ha megvan a sugárzás mérés akkor a következő lépcső az a statikus helyszínre hívása, de ez még legalább 2 3 hét. És addig is jó lenne valakinek a tanácsa, aki profi ebben és újított már fel hasonló épületet.
Jó árban van, és ahogy számolunk legalább még egyszer ennyit rá kell költeni, hogy szép legyen. Csak nem akarok egy olyan projektbe belefogni, aminek már előre megvannak számlálva a napjai / évtizedei.
Könyüszerkezetes stílusban építek egy 6x4-es tárolót. A rácsszerkezet már áll, az a kérdés kívülről mivel fedjem. OSB, vagy CK Betonyp lap? CK ból 10-est, OSB-ből 15-öst gondoltam. Szerintetek?
A CK -t lehet közvetlenül hálózni mondjuk eps ragasztóval? Mert akkor megspórolnám az osb lapra a nikecel lapokat, meg a csavarozást.
Köszi. Vegyeskazánnal van használva, ezt írtam is.
Csináltam ma képet két oldalról. Ránézésre nem is olyan rossz, de én nem értek hozzá. A szomszéd felől állítólag van benne egy kis dőlés is, az pont nem látszik a képen.
Pár éve már volt javítgatva, a fedlapon látszik, hogy eléggé megette az idő...
Nincs mit, de én ennél többet nem értek hozzá, jobb ha nem mondok ezen fölül semmit. Aért azt hiszem, hogy össze lehet hozni a csövet és a kéményt, de az nehezebb és drágább lehet mint újrafalazni.
20 cm-es csővel jobb lehet? Vagy ha kihagyom a béléscsövet, csak a beton elemmel jobb vagy rosszabb megoldás? A hőtágulást kevésbé bírná gondolom, mint a téglából rakott, hamar repedne, gondolom.
Szüleimnél elég lerobbant állapotba került a kémény tetősíkon felüli része,
Újra kellene rakni.
Az jutott eszembe, hogy kicsit spórolnánk a munkával, ha össze lehetne hozni egy elemes kéménnyel a régit. Megoldható az, hogy visszabonjuk tetősíkon belülre, és utána felrajuk elemessel?
A jelenlegi 5 km téglából rakott sorokból áll, ott a keresztmetszet 288 cm. Egy 16-os csőátmérőjű leier smart (ilyet találtam a közelben olcsón) kb. 200 cm2. Az illesztésnél kb. 172 cm-re szükül. Össze lehet hozni a tégla keresztmetszetet a körrel? Okozhat ez gondot?
Meglévő teraszunk burkolólapjait eltávolítottuk, a házat használtan vettük, sajnos mivel teljes mértékben érte eső, nap stb. és a lerakás minősége sem volt megfelelő szinte kézzel felszedhető volt a legtöbb helyen...
A terasz fedett lesz, illetve új burkolatot raknánk rá, de nem tudjuk eldönteni pontosan mi legyen.
A kérdés az lenne, hogy a megfelelő vízszigetelést követően (kiváltképpen a fal és a terasz szerelőbetonja között) van-e olyan "közeg" amire esetleg vékonyabb térkő fektethető lenne a mostani szerelőbetonra? Maximum 5 cm-es mozgásterünk van jelenleg az ajtóküszöb és a szerelőbeton között és az 4 cm vastag teraszlapokat nézegettük. Illetve ezzel összefüggően a terasz 3 külső oldalára mit lenne érdemes rakni lezárásképpen? (Vízvezős teraszszegély, amelyet leragasztunk, vagy csavarozunk tudna elég tartást biztosítani, hogy a lapok ne mozogjanak?
igen. vélhetően nem lesz fuga. játszósarok részen műfű vagy rekortán vagy valami hasonló lesz. Azért térkő, mert van még vagy 4 bontatlan raklap, illetve a garázs alatt megy a szennyvíz, ami miatt olyan kell, ami könnyen bontható ha kell.
A 40nm -es garázsban úgy alakul, hogy térkő lesz a burkolat, és nem is garázs lesz az új célja, hanem dühöngő, játszó szoba, vendégfogadó. A kérdés, hogy a kvarchomok helyett, mivel lehetne fugázni a térkövet? Szeretnénk azért aránylag "tisztán" tartani, és a homok nem az igazi ebben. A térkő egyébként leier patio, nincs "távtartója", a köveket lehet majdnem 0 távolsággal rakni.
Alapstabilizálással (injektálás) kapcsolatban szeretnék kérdezni, pontosabban céget keresek, akikkel esetleg volt tapasztalat és nyugodt szívvel ajánlanátok.
Ahogy az előzetes tájékozódásomból látom kb. 80-90 ezer Ft/fm a tarifa ami bizony nem kevés összeg, így nem szeretnék mellényúlni.
Egyébként esetleg van itt olyan aki magának megcsinálta házilag (bérelt vakológépet, leütötte a vascsöveket, stb) a dolgot?
"Nem tudom hogyan kellene belekezdeni, kitől kellene árajánlatot kérni, főleg hogy itt két szakág is érintett ugye a munkában."
Legyen egy elképzelésed,azt lehetőleg rögzítsd ! Aztán írod hogy kettő szakág is érintett. Lehet az több is. Pl. épület bádogozási munkák
Ezért mint írták kell egy kiviteli terv.
Tehát tervezőhöz kell fordulni...ott kell kezdeni.
Az készít neked / az elképzelésed szerint / egy tető tervet. Megfelelődíjazásért.
Na ennek a tervnek /tervdoksinak / Tartalmaznia kell sok mindent.
Így rajzokat az ács szerkezetről az ácsszerkezet méreteiről,az alkalmazandó anyagokról stb. Ugyan így a héjalásról, azok anyagairól stb.
Aztán a terv tartalmazza még a tételes költségvetést is . Azt mint írták a tervező készíti (hiszen a terv szerves része ).Erre is célzott az előttem író.
Aztán ezt a tételes költségvetést be is kell árazni.. A legjobb ha ezt is a tervező végzi.De ezért már külön díjazás jár.
Nos lesz egy terved a tetőről,lesz hozzá tételes költségvetésed és lesznek rész árak és teljes ár.
Ezzel felkereshetsz egy kivitelezőt.
Megnézi ha lát benne fantáziát elvállalja.
De mennyiért ?
Hát annyiért amennyi az új árazással kijön.Mert újra árazza.
Így a tervező által készített beárazott költségvetést nem célszerű megmutatni a kivitelezőnek..az a megrendelőnek egy mankó.
Ha nagy az eltérés akkor kell gondolkodni, hogy hogyan tovább.
Pl. b.kihozta hogy:
"
Tető 3-6M ft
Koszorú 1-2,5M
Szigetelés 600e-1M f"
Legyen összesen 8milla ( kevés ).
Ha a te terveződ kihoz pl. 10 millát a kivitelező pedig 16 millát ,nemárt tételesen megnézni az eltéréseket.
Aztán arra is ügyelni kell,hogyha alaposan átszerkeszti a költségvetést a kivitelező,akkor lehet valami gyanús a dologban. Pl. kihagy bizonyos tételeket és azt majd később hozza elő plusz költségért.
Tehát kezdjél hozzá... ha van legalább 10 millád és bizd fővállalkozóra, de ügyelj minden lépésére már az elején.
Amúgy a szabály hogy a tervezésért, a költségvetésért fizetni kell.
Az árajánlatért..amit a vállalkozó készít nem kell. Persze akadnak mindig akik bepróbálkoznak.
A legegyszerűbb ha bemész az önkormányzatra és megkérdezed, hogy mit szeretnének. Ha kell terv akkor kell építész terv és statika. Az építész tervező nem csinálhat statikus tervet csak a statikus tervező. És fordítva. TÉTELES költségvetést min a kettő csinálhat. Egy tételes költségvetés MINIMUM25-30 tételből áll. Ennél kevesebbet csak egy célra használhatsz, de arra van olcsóbb megoldás is. SOHA NE FELEDD a TERVEZŐ a TE BARÁTOD. NEKI AHHOZ FŰZŐDIK ÉRDEKE, HOGY MINÉL JOBB LEGYEN AZ ELVÉGZETT MUNKA. Nem véletlenül gyűlölik a kivitelezők a tervet, abból számon lehet kérni az el(nem)végzett munkát. Ugyan ez igaz a TÉTELES KÖLTSÉGVETÉSRE is.
Ha csok-ot is szeretnél akkor szerintem terv is kell hozzá. A terv már csak azért is jó, hogy nehezebben verjenek át. Ugyan ezért célirányos egy TÉTELES kv. amit NEM KIVITELEZŐ készít, hanem TERVEZŐ.
Köszi, nagyjából én is igy tippeltem. Valószínűleg hivatalosan, számlásan fog kelleni, mert megpróbáljuk CSOK-ra intézni, ott ugye elég szoros az elszámolás.
Ami még foglalkoztat, hogy ugye akik a tetőt cserélik (ács-csapat) azokat össze kell valahogy hangolni a betonkoszorú készítő szakikkal (kőművesek) mivel (ha jól gondolom) a tető leszedése után zsaluzzák és öntik ki a koszorút és ezt célszerű minnél rövidebb idő alatt megtenni, hogy ne legyen hetekig fóliázva a ház (tető helyett).
Vagy létezik olyan generál-kivitelező aki mindenestül vállalja a munkát ? Hol lehet ilyet találni ?
Vannak határok -tól -ig, pl szla nélkül, katás mdíj szla áfa nélkül, áfás szla, illetve műszaki tartalomban is lehetnek eltérések, plusz a részletes helyszíni sajátosságok sem ismertek.
Adva van egy kb. 60 éves 110 nm-es "Kádár-kocka" ház, még az eredeti tetőszerkezettel amivel egyre több a gond (meggyengült statikailag, beázik, stb. minden szaki szerint komplett cserére lenne szükség). A házon nincs körbe betonkoszorú csak sárgerenda, ami szintén cserére szorulna (a szakik szerint betonkoszorút kell önteni a tetőcsere során).
Nem tudom hogyan kellene belekezdeni, kitől kellene árajánlatot kérni, főleg hogy itt két szakág is érintett ugye a munkában.
Szerintetek mennyi lehet ennek a körülbelüli költsége ? - Komplett tetőcsere, kerámiacserép fedéssel - Betonkoszorú öntése a tartófalakra - Födémszigetelés (kőzetgyapot).
Nem pontos ár kell (nyilván) csak hogy mennyivel kell kalkulálni.
Az utcánkban az úthibákat földfeltöltéssel orvosolták, gyakorlatilag építkezésről származó töltőföld tele kövekkel és némi építési törmelékkel lett ráborítva az út tetejére. (ez persze nem sokat ér, pár hónap alatt az esőzés és az autók kihordják, és újra előjönnek a nagy gödrök, kisebb lyukak...) Ennek következtében most az út magasabban van mint az enyhén lejtős, beton kocsibehajtónk alja, ráadásul úgy sikerült lerakniuk a feltöltést, hogy most már enyhén felénk is lejt az út (a másik oldalon levő árok helyett). Így minden esőzéskor hozzánk folyik az útról a víz és hatalmas víztócsa alakul ki a behajtónknál. De ami igazán zavar, hogy emiatt az út-behajtó részen sártenger lesz. Ráadásul ez a rész egész nap árnyékban van nyáron is, eső után 3-4 nappal is még tiszta sár az egész (lásd mellékelt kép) amit persze az autó kereke behord a kocsibeállóra is.
Hogyan tudnám költséghatékonyan, egyszerűen sármentesíteni (de legalábbis jelentősen csökkenteni a sarat) a képen jelölt részt? Valamilyen kavicsokkal, kisebb zúzott kövekekkel alaposan beszórni a saras részt?
Csak a vakolatból könnyen kilazulnak/kiesnek a szögek. Egy nagyobb blondel keret meg jó nehéz, nem mellesleg 20-30 ezer ft-ba is belekerül, tehát nagy baj lenne, ha leesne.
Képakasztóból van 2-3 szöges is. Azért az elég sok mindent megtart. Jó, lehet, hogy a Sixtusi Madonnához már nem elég (2,5 x 2 méter), de nálunk a dédnagypapa ilyenen lóg évek óta, és nem panaszkodik, pedig ő sem volt kis ember. :-)
Pur hab? Be kell kenni a festmény hátulját és pár percig a falhoz nyomni erősen :)
Egyébként mi a baj a tipli+csavar kombóval? Teljesen jól működik. Lehet pormentesen is fúrni, ha van hozzá adaptered vagy egy sima porszívód, ha meg kicsit lötyög a tipli, gyorsan gipszel lehet javítani és szépen a felületét is simára húzni. Én szöget biztos nem raknék sehova, Ytongban még csak-csak, de téglafalban teljesen bizonytalan.
Ti nagyobb, nehezebb festményeket, fali lámpákat hogy szoktatok rögzíteni a falra? A falba vert szög nem sokat ér ezeknél. A másik módszer, amit ismerek, az halálbiztos, de elég brutális: fúrógéppel lyukat fúrni, a lyukba tiplit tenni, abba csavart tekerni.
De nincs valami köztes megoldás? Ami a szögnél erősebb, de azért nem kell szétfúrni a falat?
Egyszer regeltem valami külföldi lapon azóta folyamatosan hivogatnának +44 irányból, de tiltok minden hivószámot külföldröl. A régi sansung SW még tudta hogy ha a hivószám eleme a +44 akkor blokkolás, most csak darabonként lehetséges.
Szóval soha senki ne adjon meg nyiltan telefonszámot seholsem.
Lehetséges eseti jelleggel minden egyes hívás előtt letiltsd telefonszámod kijelzését. Ezt úgy aktiválhatod, ha a hívószám előtt beütöd a #31# kódot és utána a hívószámot, és így kezdeményezed a hívást.
Javaslom mindenkinek akit zavar hogy egy NEM adok-veszek fórumot annak használ valaki a legkülönfélébb időpontokban hívja fel a kedves hirdetőt és érdeklődjön hogy pl tüzzellőre vagy hízóra cserélhető-e a szajré. (éjszakai időpontok előnyben)
Továbbá a megadott telefonszámmal más fórumokban helyezzen el pl szexhirdetéseket.
Talán igy felfogja a kedves hirdető hogy nem ildomos egy fórumot spemmelni.
Észak, Észak-Kelet vagy ÉNY külső sarok ha egyszer penészes lesz, figyelni kell utána rá.
Egy oldalon érdesített jó, az érdesített oldal menjen felülre.
Egyszerű alaprajzra V-fugás is lehet, ha tetszik, de ha van pozitív hosszű irányú beugrás mondjuk ajtóhoz három-négy lap szélességben, akkor oda kevés belőle a hivatalosan előírt 30 vagy 40 centi minimum hossz szerintem. Úgy kell indítani, hogy oda egész illetve hosszabb darab jusson, de ha két egymással pont szemben lévő pozitív nyílás van, mint nálam, és a szoba mérete is pont olyan akkor nehezebb vele. Valahogy rugalmasabb az egész a gumis szerintem, kevésbé feszül be. Én arra számítottam, hogy a gumi miatt nagyobb lesz a tűrése, de valahogy nem az volt. Nem akarok általánosítani, lehet, hogy van olyan, ami jobb. Például nálam magasan a már itthon megszűnt Baumax saját márkása vált be, pedig árban középkategória alatt volt. A gumi fugásba picit megülhet a por is.
Nézd meg a lap hosszát és szélességét, mielőtt megveszed, hogy a helyiség méretéhez képest ne kelljen hosszában vágott lappal indítani, hogy a másik szélén ne maradjon majd 4 centi mondjuk, mert az is egy pici szívás, főleg hosszú helyiségben. Ugyanúgy hosszban is változnak, ott is célszerű arra törekedni, hogy kettes eltolással legalább az egyik sort egész lappal tudd indítani anélkül, hogy kis darab maradna. Veszteség is több, és lassabb is, ha két vágott lappal kell indítani.
A szurkot már felkapartam amennyire tudtam spaklival, még a portalanítás és alapozás van az öntésig. A külső fal mellett voltak nagyméretű bútorok a falra tolva, azt most megszüntetjük, mert alatta a falsarok egy része penészes lett.
A régebbi írásod alapján írtam a Ravatherm XPS 300 WB (az az érdesített).
– Mindkét oldala érdesített?
Lamináltból pont gumis V-fugásakat nézegettem (mert csak, mert modern), akkor a tapasztalatod alapján lemondok róla, inkább a hagyományosabbat választjuk.
A 15 cm széles zsalukő elég HA az oszlopok alatt kiszélesíted 30 cm-re. Hogy nincs teher az új részen azért egyértelműen nem merném kijelenteni. A fél méter földnek is van súlya, meg a zsalukőnek is, meg a többi.
Alapozás. A 80 cm az idejétmúlt. Jelenleg a fagyhatár 120 cm. Ha nem félsz akkor lehet kevesebb is, talán még az 50 cm sem fagy föl. Ha nedves, vizes a telek akkor ne legyél annyira bátor.
Ha vasalod a beton lemezt (nem árt) akkor a zsalukőbe KELL függőleges tüskevas az ALJÁTÓL KÜLSŐ OLDALON A VB. LEMEZBE LEGALÁBB 40 cm HOSSZAN FÖLÜL (!) BENYÚJTVA. Különben nem sokat ér. Vízszintes vasalás is kell a zsalukő sorok közé.
Ha nem tudod a meglévő terasz vb. lemezét visszabontani legalább 60 cm-re (vas marad!!!) és az új rész vasalását FÖLÜL rávinni a végét lehajtva, akkor valószínűleg meg fog repedni a csatlakozásnál. Lehet, hogy kétszer.
Repedés ellen sokat segít ha az új terasz alatt (majdnem) tökéletes a tömörítés. A vb. lemez alá jó lenne 15-20cm sóder. Tömörítése mint előbb.
Igazából két réteg vasalás lenne az igazi, de a FÖLSŐ a fontosabb rövid irányban. Hosszirányban az alsó.
Egy 2x8m 0,5 m magas teraszt szeretnénk kiszélesíteni 1,3 méterrel. Tehát ehhez szeretnék építeni 1,3 m x 8 m x 0,5 m -es szakaszt.
Erre menne majd egy féltető polikarbonát fedéssel, tehát az új terasz szakasz szélére menne 4, vagy 5 kehely, amibe a terasztető talpai mennének.
A kérdéseim a következők lennének: 1) Milyen min. vastagságú zsalukövet érdemes használni? (15 cm-es lenne elegendő mennyiség kimaradva, viszont, ha ez keskeny, nyilván vennék szélesebbet). 2) A jelenlegi földszinthez képest milyen mélyre érdemes lemenni? Van aki kinevetett mikor azt mondtam -80 cm-re ki szeretném ásni a sávalapnak a gödröt. Azt mondták mivel alig lesz rajta teher, elegendő -40 cm-re menni. (30 cm sávalap vasalva, majd 2x25 cm zsalutégla és 10 cm betonréteg a tetejére betonhálóval). 3) Hogy érdemes a meglévő (beton)teraszrésszel az új, 10-12 cm vastag betonréteget összekötni? Kell dilatációt hagyni, valami speciális módon tapadóhidat képezni a meglévő esetén? (99%, hogy nem hidegburkolat kerül rá, hanem valamilyen fa, vagy WPC burkolat). Vagy arra az oldalra is kvázi érdemes rakni egy sor zsalutéglát, hogy mind a 4 oldalán fel tudjon rendesen feküdni a betonhálóval megerősített 10-12 cm-es új betonréteg?
Az mit jelent, hogy dohos parketta? Mitől lett dohos? Ha ki van emelve azon a részen az alap, akkor a lábazat felől is nedvesedhet.
A szurkot nem biztos, hogy könnyen fel tudod szedni, van ahol pogácsában van, és feljön a parkettával, de van, ahol aljatkiegyenlítő helyett öntve van nagyobb részen, meg darabos is lehet. Én a pogácsákat meg kb. 3 mm-es szemcse nagyságig a göböket felütögettem, a többit meg telibeönteöttem, nem csiszolgattam, megmaradt rajta szépen. Három szobát csináltam különböző alkalmakkal három különböző aljzatkiegyenlítővel, a hódos áruház saját márkásával volt a legkönnyebb dolgozni. Szöges cipőre lesz szükséged, én gyepszellőztető szandált vettem, kicsit magas sarkú érzés, de anélkül nem tudtam volna rendesen kiönteni.
Ajtót, esetleg ha van erkély ajtót is meg kell nézni, ha befelé nyílik, hogy befér-e a rétegrend. A leírás alapján látatlanban nem tudom, befér-e 5 centi XPS, vagy csak 3. Én az öt vagy három centi XPS-re nem tennék rá még 5 mm-t, és nem simát, hanem érdesítettet tennék. A táblákat fél vagy kétharmad eltolásban rakd le, ha nehezebb vagy, akkor vegyél nem éles talpú papucsot, mert a sarkad picit benyomhatja ha rálépsz. Gondold át, hogy mi lesz majd a laminált hosszú iránya, akkor az XPS hosszú irányát arra merőlegesen rakd le előtte.
Párazárót leteheted az xps alá, ha a garancia miatt aggódsz, de egy sima erősebb fólia is jó. Úgyse tudod hézagmentesen zárni a szélén, és mondom, előfordulhat, hogy nem a padló felől nedvesedik, hanem a fal felől, főleg hogyha szorosan a falhoz tolt bútorok vannak.
Padlóból a minimum szerintem a 8 mm, de néha lehet maradék 10 mm-eseket is találni, ha neked pont tetszik az a szín, az ár ugyanaz vagy néha olcsóbb is. Gumis V-fugásat nem tennék megint, az egyik szobában a háromból az van, és nehezebb is volt vele dolgozni, ékek kivétele után az utolsó darabok hosszanti elcsúszásra hajlamosak voltak nekem.
Parketta gondolom nem lesz újra használva, én négyesével-ötösével ütöttem szét, annyit még ki lehet fordítani, aztán csak utána szétszedni egyes darabokra. Ha normálisan volt lerakva, akkor egyesével nagyobb szobában lassú felszedni.
Teljesen off topic, de nem tudom hol kérdezzem meg, főleg, hogy nagyon sok topik halott.
Rendszeresen hirdetek eladásra tárgyakat különböző oldalakon, főleg a Facebookon. Egyre gyakrabban kapok üzeneteket kamu profiloktól. Azt tettetik, hogy vásárolni akarnak, de ezek az üzenetek fordítóprogrammal vannak írva. Amint kiderül, rögtön törlöm az üzenetet, jelentem és tiltom a profilt.
Mit akarnak ezek?
Ha pedig megadom valakinek a számlaszámom, hogy utaljon, abból nekem lehet károm?
Sziasztok, tanácsot szeretnék kérni: nem fűtött pince feletti szobába új laminált padlót szeretnék letenni. A külső falakon 5 cm EPS80 szigetelés van. Jelenleg a szobában 20 éves laminált padló és alatta egy dohos parketta van bitumenbe ágyazva, ezt felszedném (amennyire tudom). Általam gondolt rétegrend az aljzatbetonra: - Padlopon tunopén alapozó - Padlopon CN68 aljzatkiegyenlítő 3-5 mm - 5 cm Ravatherm XPS 300 WB - 5 mm Basefloor XPS táblás padlóalátét - 8 mm laminált padló Ez így jó lenne? Illetve kell-e vízszigetelés?, ha igen, gondolom az aljzatkiegyenlítő és az XPS közé?
két réteg Betonyp lap kötésben, (12x1250x3200mm cement kötésű faforgácslap). Azt fel tudod könnyen csavarozni az acélszerkezetre felüliről. Jól le kell hálózni és áthúzni ragasztóval, mind a két réteget, hogy valamennyire együtt dolgozón a felület, de a csempét szuper- flexi ragasztóval kell burkolni és min. 2mm fugákkal. Ne legyenek túl nagy lapok, kb.60x30 lenne az ideális méret.
A 3x6m-es terasz fole tervezek egy 2x3 labon allo vas szerkezetu tetot/napozoteraszt epiteni. (Alsoterasznak teto, folul pedig napozo teraszkent lenne hasznalva)
A szerkezet onhordo, a hazfalhoz csak 3 ponton lenne csatlakoztatva, hogy ne mozogjon el.
Folul ha van ra mod, szeretnek hideg burkolatot.
Problemam az, ha csinalok fent egy betonlemezt, amire lehet burkolni, az nagyon nagy suly...
Kültéri vakolathoz keresek élvédőt, ami a vakolóprofil szerpét is betöltené.
Az ajánlásokat olvasva PVC éllel rendelkező horganyzott acél kellene nekem. Elvileg ez való cementvakolathoz kültérre. Ilyet sehol nem kapok magánszemélyként kis tételben. Ahol van az vagy nagyker, vagy nem szállít 3m-es terméket, vagy szállít de jelentős felárral. Sima horganyzott van, de azt min. 5mm vakolattal kell fedni, így a sarokkialakításban nem segít. 30db sarok kialakítása a cél (Kerítés pillér)
(Győr, Pápa, Csorna háromszög környékén keresek, esetleg Szombathely)
A belső fal mellett max. 20 cm kell megcsinálni a kimelést, mert a falra van letámasztva a tető.
A födémgerendák közét nem kell kifalazni, ki lehet tólteni a legsűrűbb közetgyapottal, kivülről jön rá a homlokzati szigetelés, belülről be lehet deszkázni és eltűnik az álmennyezetbe.
Ki lehet önteni a koszorút 30cm emelésssel, mert a födémgerendák között van elég hely, vedrezni kell, de nem nagy a mennyiség.
Szerintem túltolod ezt a kérdést, egy hét alatt meg lehet oldani: cserép le, felemelni, bezsaluzni, vasalni- beönteni, másnap kizsaluzni, most nyáron, ha tesznek 350 kiló cementet a homokos sóderbe, egy jó nap alatt annyit köt a beton, hogy vissza lehet engedni rá a tetőt. Létezik cserépdaru, azzal pár óra alatt lebontják a cserepet, visszaszerelésnél vágni kell, de az is max. 1 nap, mert a tető kicsi.
Azon kéne gondolkozni, a födémgerendákat hogyan kötöd le a vb koszorura?
Be kll építeni egy pallót a koszorura, beragaszttani menets szárakkal és derékszögű horganyzott fém fülekkel két oldalról jól lehet kötni a födémgerendákat.
Ez szerintem erősen engedélyköteles tevékenység. Megváltozik az építmény magassága és statikát is befolyásolja a magasság növekedése, bár jól megépített háznál nincs jelentősége. Csak egy jóindulatú szomszéd kell... Másrészt ha nem kérsz engedélyt akkor nem reklamálhatsz a kivitelezőnél.
Köszönöm válaszod, én is valami ilyesmiben gondolkodtam, csak én a középszelemen négy sarkára gondoltam.
Az is elég szélesen fog, kb. 140 centire fut a külső falaktól.
Ebben az esetben akkor mi lenne a gerendaközökkel? Mehetne oda is beton? Kell valami külső védelem vagy légrés a gerendavégeknek?
Illetve a másik kérdés, hogy ez már engedélyköteles tevékenység vagy elmegy szerkezet erősítésnek (bár gondolom az is az lenne hivatalosan)?
Ha a gerendaközök ki lennének falazva a leggyorsabb az lenne, ha zsalutégla menne ezek tetejére, bár ide meg nem férne be a vas meg a beton ha csak 30 centit emelek.
Ha lebontod a cserepet, otthagyod a lécezést, belülről meg lehet emelni a tetőt. Állítható menetes fém oszlopokkal és doka gerendákkal (akkor kell oszlop papucs is), vagy 15x15 fenyő gerendákkal a födémgerendáktól (hiszen arra támaszkodóknak a talpszelemenek és a székállások oszlopai is). Az oszlopokat méteres osztással kell beszerelni.
Egyszere 3-4 cm kell emelni minden fém oszlopon, minden oszlopot sorra, kell négy ember. És így tovább. Az a tető nem lehet több 3-4 tonnánál (5-6 köb fenyő). A kármik (horgolások) miatt nincs, hogy kiessen a geometriájából.
Az eresz dobozolása: ha lebontod az első lambériát a fal mellett, ott maradhat, az is merevíti a tetőt.
Hidd el, hogy ez egy nagyon egyszerű művelet, 30 cm kell összesen megemelni. A zsaluzó ácsok sietnek, beteszik az oszlopokat, aztán az alsó réteg doka gerendát, utána a felső réteget és a 200x50-cm zsalu lapokat.
Amikor minden a helyén van, akkor beállítják a szintijét a síknak az oszlopokkal (lézerrel), hiszen minden oszlopot meg is kell húzni.
Az sajnos nem megoldás, ha a födémgerendákat is meg kell emelni, túl nagy rombolással járna.
Azonkívül nemcsak a külső falaknál kellene emelni, hanem a belső tartó falaknál is.
Ennyi helyen egyidejűleg amúgy sem tudom hogyan is lehetne, plusz jó eséllyel tönkremenne a gipszkarton a plafonon meg a padló is megsínylené. Költség oldalról már az sem lehet sokkal rosszabb, ha a tetőt újrarakom. Sajnos a 15cm magas födémgerenda nem elég magas a koszorúhoz, mert akkor még talán be lehetne applikálni valahogy a szelemen alá a betont meg a vasat (persze a födémgerenda rövidebbre vágásával, de úgy sem igen maradna elég hely a koszorúnak).
Sziasztok. Felujitottam elszigeteltettem a házamat. A ház 40 cm vastag porobetombol készült 2 emeletes. A kivitelező ajánlasara tettek rá 12 cm vastag rockvool kozetgyapotot. Észrevettem néhány furcsasagot.... Remélem nem vertek at rontottak el nekem a szigetelés. Szerintetek?
1. A kezdő sín vagy lemez mögé nem tettek ragasztót, fellatok a szigetelés moge
2.a táblákat pogacsakkal rogzitettek csak
3. A dubelekek a táblák 4 sarkába tettek úgy 10 cm re az elektol 4 darabot egy tablaba
4. Az ablakok alatt szemre vágtak ki a szigetelést a párkány áll... Így volt amit besaluztak és 5 cm betonnal öntötték ki az ablakok alsó alapjai.... Én meg nem láttam sehol ilyesmit.... Ez nem túl hohidas?
5. A táblákat hol sima oldalukkal befelé, hol kifelé rakták.. Összevissza cserelgetve.
6. A tiplik 22 cm hosszúnak voltak vasból... Nem túl rövid?
Elnézést a sok kérdésért. Remélem kapok rájuk választ.
dobj egy linket, ahol a házképeid voltak a fórumon,
és kellene egy alaprajz is, fedélszéktervvel.
látatlanban, fejből, a korábbi írásaid alapján:
fa födémgerendák alá, azokra merőlegesen, tartófaltól 60-70cm-re zsalugerendákat kellene aláfeszíteni, és ezeket fokozatosan, egyenletesen emelni (fafödémgerendák elvileg/helyesen nincsenek beszorítva a falazatba, de bárhol bármi lehet hibásan építve, ugye).
cserép is fent maradna.. mert miért ne (nagyobb súlyt kell ugyan emelni, de nagy meló a cserép le/felszedése).
aztán a belső oldalra féloldalas koszorúzsalut tenni, kívülről betenni a betonacélt, aztán a külső koszorúzsalut betenni, végül fentről beönteni a betont (kőműves serpenyővel = fangli). ehhez elég a koszorú+25cm szabad magasság.
vasbeton koszorú minimális mérete 20x20cm.
ablakaid fölött sem volt igazi kiváltó (emlékeim szerint), és a födémgerendákat is a koszorú magasságában vagy fölötte kell letalpalni. ezért írom mindig h a födémgerendákat is emeld. azok pedig emelik a fölöttük lévő talpgerendáidat is. az egész fa födémed/tetőd valószínűleg egybe van csavarozva/szegezve, azok egyben mozognak (és egyben merevítik egymást).
csak a talpgerendák emeléséhez valahol alá kellene fognod (de nincs hol), míg a födémgerendákat könnyű megemelni.
de ez alapján ne építs! mindenképp statikusod lássa és írja alá, h ez így jó
Gondolkodtam én is az egyben emelésben (cserép leszedve, csak a fa szerkezet) meg statikust is kérdeztem, de elég furcsának érezték már a felvetést is.
Amire én gondoltam az, hogy plusz megerősítések után a középszelemennél négy ponton lassan megemelni, gerendaközöket felfalazni, majd erre koszsorú.
Ez teljesen elvetendő? Ilyenkor nem kellene bántani a födémgerendákat, belül legalább nem mozogna el semmi.
Ekkor is kellene azért vagy 50-60 centit emelni, hogy lehessen alatta dolgozni (zsalu + vasalat + beton).
Erre milyen javaslatot tudnál ajánlani? Ami megnyugtató is lehet persze, hogy nem mozdul el...
szakmai barbárság volt a vasbeton koszorú kihagyása. mindenki aki részt vett benne, az büntethető (tervező, kivitelező, stb. műszaki szakember, hatóság).
egy helyes út van: az egész tetőt egyben megemeled (a fafödém alatt), építesz egy vasbeton koszorút és ráengeded a fedélszéket.. ezt statikusként mondom.
a többi szabálytalan ködszúrkálás, mert a nyílások fölötti kiváltóid sem voltak szabályosak, ha jól emlékszem.
nem tudod máshogy megúszni, akárhányszor is kérdezed: vagy igy hagyod és imádkozol, vagy megcsinálod rendesen (ez pénzbe és időbe telik, kosszal).
egyben emelve (alulról) még esőben is csinálhatod, mert nem fog beázni.
Falak megerősítését? Ha igen, akkor ez ugyancsak nem a kívánt megoldások közé tartozik ha a nemesvakolathoz is hozzá kell nyúlni,.
Ha a padlástérben történő beavatkozás, akkor már szóba jöhet.
15 éve épült, sátortetős családi ház. 30-as porotherm, tetején a fa födémgerendák (kb. 80cm osztásközzel), födémgerendák tetején fut a talpszelemen.
Van székállás is körben mind a négy irányban.
Hogy miért nincs koszorú? A kérdés jogos, azóta én is sokat tűnödtem rajta. Most a megoldáson gondolkodok minél kevesebb roncsolással (esetleg beázással), úgy hogy közben benne lakunk.
Annyit tehetsz, hogy megkérdezhetsz több statikust. No nem azért, hogy hátha az egyiket sikerül beleerőltetni valami hibás megoldásba, hanem hátha egy másik szélesebb ismeretekkel rendelkezik és tud más megoldást is, mint a klasszikus vasbeton koszorú. De mindenképpen ragaszkodj a statikushoz, aki írott formában adjon tervet a megvalósításra!
Igen már kérdeztem és statikus is vb. koszorút ajánlott.
A probléma az, hogy ebben az esetben a teljes tetőt el kell távolítani (gondolom legalább 2 hétig).
Mivel nem túl régi a tető, nem akartam teljes felújítást, eldobva a dobozolást, újra rakni a csatornát, bádogozást, stb.
Természetesen ez lenne a legideálisabb, ami sok extra költséggel is jár (meg az időjárást is megkérjük hogy addig ne essen ahogy mostanság is szokott).
A tetőt meg lehet erősíteni (utólagos "kötőgerenda" és egyéb erősítésekkel) de akkor ezek szerint ilyen megoldásokkal nem lehet semmiképpen sem pótolni a vb. koszorú hiányát.
Szakaszosan megbontani (sátortető 4 oldala van), oldalanként még élhető lenne, de mivel a talpszelemen is emelkedne, nem lehetne gondolom így kivitelezni.
porotherm gondolom vázkerámia.. attól fosabb anyag kevés van, ha nagy terheket akarsz dübelezni. felülről (lyukak irányában) meg nincs is minősített dübel, amivel számolni lehetne.
eleve minden téglafalnak vb. koszorúra kellene végződnie. ez neked valamiért nincs (tehát biztosító nem fizet, bíróságon te vagy a hibás).
látatlanban mindenki nemet mondott rá (helyesen), de elvileg lehet olyan statikai vázad, hogy a talpgerendára csakis szigorúan függőleges erők hatnak (és valahol mélyebben alatta van koszorú). akkor már nem teljesen kizárt a gondolatod, de ahhoz minden nem függőleges terhet (tető szétnyomás, szél, földrengés) valami másnak valahol máshol fel kell vennie (merevítő rácsok/könyökök, kötőgerendák, stb).
Ha nem akarod, hogy összedőljön a ház, akkor nincs erre lehetőség.
A tetődnek lehet, hogy nem kell koszorú, mert pl van kötőgerenda. Ekkor az áll ellent a tetőt szétnyomni akaró erőknek. Ha van koszorúd, akkor az akadályozza meg a falak szétnyomását. Ha nincs koszorú vagy kötőgerenda vagy hasonló sem, akkor a sima téglafal nem tud ellenállni a nyomásnak és a tető kétfele széttolja a falakat.
Azt szeretném megkérdezni, van-e lehetőség talpszelemen rögzítésére porotherm téglába amennyiben nincs betonkoszorú.
Úgy értem, hogy a szelepment be lehetne-e kötni (horganyozni) valamilyen megoldással a falazatba (pl. valamilyen ragasztott dübel, menetes szár, stb.)?
Egyetértek az előttem szólóval. Azt tenném hozzáh hogy egyértelmű legyen, hogy az alaptest (talaj) teherbírása szempontjából a két legfontosabb, hogy milyen talajra van állítva és hogy az alapozás síkja FÖLÖTT !!! milyen vastag talajréteg van. Ezért szokás a meglévő alap piszkálását 1m hosszú szakaszokban végezni. 1m kiásva, 2m marad. Ha végig mentek először akkor utána arrább mennek 1m-el. És így tovább.
kavics és a lábazat közé mit szoktak tenni? Drénlemezt?
helyes sorrend: ház fal, vízszigetelés, esetleg szigetelést védő vagy tartó fal, XPS, drénlemez (sík oldala a ház felé néz), geotextilia, aztán az "egyméretű" kavicstöltés (sóder, stb.. nem jó)
Délután/hnap reggel csinálok egy fotót és linkelem. (persze a hozzájárulásával! :) )
35 méter a házunk, és ráadásul elmondása szerint lejt is az udvara felénk, de ő tereprendezni nem akar. :) Igaz, hogy 3 hete volt nála egy bobcat rendbetenni az udvart, azóta nem néztem, hogy lejt-e még felénk.
Köszönöm a tippet, megbeszélem vele. Én ajánlottam neki a beton vízelvezető folyókát, letenni a ház tövébe, persze a lejtést biztosítani neki, hogy az utca fele folyjon a víz.
Vagy ez a kavicsos megoldás is jó lehet? Ilyen esetben a kavics és a lábazat közé mit szoktak tenni? Drénlemezt?
Egy rajz (akár móricka), vagy egy fotó jó lenne. Mekkora a szintkülönbség, mi a hossz, stb. Mert lehet, hogy ha a telekhatáron leásol egy sor (akár újrahasznosított) 40*40-es beton járólapot, az már elég ahhoz, hogy elvezesd a vizet a házadtól. Kell -mondjuk- 20 méternyi, az 50 darab, bontottan 10 - 15 000 Ft a jófogáson, oszt' csíny letudva.
A házunkat anno mezsgyébe építettük, és a szomszédunk eddig nem csinált vízelvezetést a telkén belül, és ráadásul felénk is lejt a telke, azaz minden esőzéskor a csatornájából kifolyó víz a mi házunk felé indul meg (főleg úgy, hogy a lefolyó aljához tett csatorna a házunk felé néz).
Na mármost én nem szeretném, hogy kárt tegyen a házunkban. Anno a lábazatra tettünk 10cm vastag xpst melyet 60cm mélyen ragasztottunk fel, és kb 20cm látszik ki belőle. A kérdésem az lenne, hogy milyen vízelvezető megoldások vannak, hogy ne a házamhoz vezesse a vizet?
Telekfeltöltés esélytelen, hallani sem akar róla. Én felajánlottam neki, hogy létezik beton folyóka, amit megfelelő rétegrenddel tegyen le. Vagy ásassa fel a kertet, tegyen le PVC csövet, és csináljon egy szikkasztót. Úgy olvastam, hogy neki kell gondoskodnia a telkén belül a vízelvezetésről, viszont ő erről hallani sem akar, engem zavar, én oldjam meg. Na ez persze nekem nem tetszik, az én kertemben sem csinál senki egy kapavágást, énis megoldottam a másik szomszéd felé a vízelvezetést, oldja meg ő is.
Állítsd középállásba, vagy ECO-ra, ha van olyan a skálán. Az elég az átlagos kajához, úgy van kitalálva. Aztán ne piszkáld, hagyd, hogy időnként leolvassza magát. A kajákat meg fedd le, hogy ne párologjanak.
Ma 16 órakor kihúztam a dugót. Bedugtam a drótot a lyukba, de hátul alig csöpögött a víz. Pár óra után kivettem egy 1,6 kilós és egy 84 dekás jégtömböt a hűtőből. 1-2 liter víz kijött alul, úgyhogy jéggel együtt kb. 4 liter víz jött ki a hűtőtérből. Visszadugtam az áramba és meglátjuk mi lesz.
A műanyag ereszcsatorna lefolyó elemeit összes szokták csavarozni valami önmetsző csavarral vagy passzosak annyira hogy csak az összerakás is elég összetartja?
Az ereszem hibátlan horganyzott fém, de a lefolyót ki kéne cserélnem mert a szomszédban szigeteltek és műanygot szeretnék hogy én meg tudjam csinálni. Gondolom a váltásnál nem lesz probléma, összerakható a két fajta.
Ezt most felolvastam az érintettnek és a válasza a következő: amíg egy autónál elég 1 db szakember, addig ennek a családi háznak az esetében: villanyszerelő, redőnyös, burkoló, kőmüves, ács, bádogos, vízvezeték és gázszerelőkkel kellett volna érkezni.
Ez a parkettások rájbolása, a csontszáraz kemény fán 1-2mm mély hibán jól odaköt a lakkos fűrészpór. Fenyőre, főleg ha látszik is: hajóka vagy ágdugó sokkal és tartósabb és szebb megoldás. Ez idővel elszíneződik a fenyőn.
A vályút nem tudod kivenni, az egyben van a hátfallal, annak a része. Oda fut le a pára a hátfalról, és onnan csorog ki. Most nem is látszik, mert eltakarja a jég. Mivel eldugult, és már befagyott, nem tud kimenni a víz, ezért ami nem fagy oda, az megáll a hűtő aljában, a fiókok alatt, aztán jószerével kicsorog az ajtónál. Ezt találod meg a hűtő alatt. Amúgy sokat segít, ha a párolgó, nedves cuccokat, kész kaját, ilyesmit lefedve teszed be. Meg célszerű meggondoltan nyitogatni, és nem a végtelenségig szellőztetni, mert a gatyád is rámegy a villanyszámlára, meg a szobalevegő is elég párás.
Ja, és nézd meg, milyen fokozatra van állítva a hűtő! Ha túl hidegre, akkor folyamatosan, vagy majdnem folyamatosan megy a hűtés, és nem tud működni az önleolvasztós funkciója. Ezért a pára nem tud eltűnni a hűtőből, hanem a jeget hizlalja. Az enyém (mondjuk az Gorenje) a leghidegebbre állítva gyakorlatilag folyamatosan megy, és fagy rá a pára a hátuljára. Persze nem kell ilyenre állítani, semmi értelme.
Pakold ki, olvaszd le teljesen, pucold ki, és akkor látni fogod miről van szó. Persze eltart majd egy darabig, amíg az a sok jég leolvad. Nem szabad melegíteni, a legegyszerűbb, ha nyitva hagyod egy napra. Utána meg csak közepes, vagy eco fokozatra, vagy az ehhez hasonlóra állítsd, az untig elég. Akkor látni fogod, hogy időnként magától megáll a hűtés, és csöppek vannak a hátsó falon, ezek folynak ki a gyűjtőből alul. Ez a normális, ilyennek kell lennie, így oldja meg a gép a jegesedés megelőzését. Hagyni kell hagy csinálja, nem kell hidegebbre állítani.
Persze amíg nem olvasztod ki, és takarítod meg, addig a probléma nem fog megoldódni. És ha túl hidegre állítod, akkor vissza fog fagyni, főleg ha sok párolgó cucc van benne.
illetve én úgy tudom,hogy azzal a problémával fog foglalkozni a bíróság is,ami a vásárláskor nem volt látható, tehát ha szakemberrel megnézeti amikor vette és kiderülhetett volna akkor nincs utólagos reklamáció
Teszek fel képeket róla. A "vályú" nálunk nagyon kicsi és nem kivehető, így egy befőttesüveget használunk helyette. Azt könnyű üríteni és sokkal több fér bele, így ritkábban kell. Ennek ellenére mostanában sokszor áll mellette is a víz! Az utolsó előtti, vaku nélküli képen jól látszik. Szóval máshonnan is jön a víz. Nem a befőttesüvegből jön, mert azt hetente ürítjük, mielőtt még teljesen megtelne, így abból nem jöhet.
Én a helyedben leolvasztanám, aztán megnézném a hátfalon a kondenzvíz kivezető nyílását. A hátfal alján van egy vályú, ennek van egy kivezető nyílása, ami kivezeti a hátfalon lecsapódó és lecsorgó kondenzvizet a hűtőn kívülre. Valahol a kompresszor környékén egy tálcában ér véget, onnan párologtat a kompresszor hője.
Ez a nyílás, illetve a kivezető cső szokott eltömődni (algásodni, vagy penészedni, a fene tudja). Időnként pucolni kell. Én egy kb. 40-45 cm hosszú 1,5-es szigetelt vezetékkel (MCU) szoktam, az pont el is fér a legközelebbi alkalomig az ajtó polcában. Ha különösen makacs a dzsuva, alulról is megbuzerálhatod. Észre fogod venni, amikor a vályúból kiürül a víz.
Nem igazán ide tartozik, de nem tudom hol kérdezzem meg. Van egy 5 éves AEG hűtőm. Eddig semmi baja nem volt, az utóbbi időben viszont az alsó két polc mögött vastag jégfal alakult ki, ami a legvastagabb részén kb. 5 cm vastag. Mi lehet a gond és mit lehet tenni? Garancia természetesen már nincs rá. Hűteni jól hűt, de csöpög, folyik belőle a víz.
Ügyvédi díjat, szakértői díjat (együtt párszázezer) lehet bukni a peren.
A feketemunkás-anyaginehézséges volt tulajjal szemben lehet akár pert is nyerni. Kérdés, lehet-e bármennyit érvényesíteni az esetleges pernyereményből pl végrehajtó által.
Érdekes hogy szinte mindenhol az ecetet javasolják, azt hittem, hogy az hatástalan a penészre. Van ahol szódabikarbónát is, nekem ezek olyan egyszerű dolognak tűnnek, de kipróbálom illetve utánanézek másnak, ha nem működik és még egyszer köszönöm!
köv. kérdésekben/történet miatt várom a véleményeket és a jogi lehetőségeket.
Van egy ház amit kb. 10 éve építettek a család egy másik országból származik ezt lehetett tudni az eladáskor és anyagi nehézségek miatt váltak meg az ingatlantól. Megtekintéskor és adás-vételkor pár szemmel látható hiba pl. járólap repedések, ceránlap nem üzemelt és törött volt vagy mosogatógép nem üzemelt az eladó kijavította az eladásig.
Az ügyvéd előtt ezek tisztázva lettek, hogy nincs más követelés.
Viszont vannak olyan dolgok amik az ingatlant belakva az évek elteltével derülnek ki.
Első ilyen volt amikor a teraszt egy téli kert építő cég épített be ahol folyamatosak voltak a beázások. Míg egy szakember megállapította, hogy nem a most épült téli kerttel van a gond, hanem az eredeti épülettel. Azaz a szigetelés nem lett megoldva és a falon a kis fenti terasz szakszerűtlen építése miatt történt ázás. A téli kertet építő feleslegesen lett többször kirendelve és mindenféle dolgokat feleslegesen csinált meg. Megoldás a szigetelés volt az eredeti épület egy részénél ami jelentős többletköltség volt.
Másik amit hallottam, hogy a kazán a legnagyobb télben bizonyos hibával leállt. Az eladáskor az eredeti tulaj azt mondta, hogy semmi karbantartást nem igényel csak tüzelőanyagot kell utántölteni és kihamuzni a tűzteret. Egy olyan nyelvű utasítást, gépkönyvet hagyott itt ami csak Ő ért. Aztán amikor meg lett mutatva a hiba nem tudott mit mondani. Viszont a helyi szakemberek szakirodalom és tudás nélkül nem tudtak mit tenni. Az adott család 21 napig épp csak annyi meleg tudott előállítani, hogy ne fagyjanak meg. Egy véletlennek köszönhető, hogy a jelenlegi tulaj YouTube videot talált ahol mutatták ennek a kazánnak a karbantartását. A fent említett 21 napban a mostani tulaj sokszor kisebb füstmérgezést kapott és egészsége is károsodott.
A legfrissebb hír amit ma hallottam, hogy beázás, felhőszakadás után jött a szakember és közölte a végén az egész tető szakszerűtlenül lett kivitelezve.
Ekkor elmondta aki eddig szakember volt mindenki fogta a fejét ilyen kontár munkát nem látott. Azt is elmondta, hogy volt ott a rendőrség és egyéb hatóságok mert egy ideig az eredeti tulaj nem jelentkezett át és kiderült valami feketemunka is. Tegnapi hír, hogy egy másik szakember jelezte, hogy a párkányok úgy vannak rakva, hogy nincs lejtése a víznek és megállva a falba szivárognak.
Nos a kérdés az, hogy érdemes-e az ismerősnek valami jogi procedúrát elindítania-e?
Van pár deszkám, amik betonozásnál voltak zsaludeszkák. Lecsiszoltam őket, gondoltam még jók lesznek valamire. Viszont némelyiknél feketeség van a fában, ez lehet, hogy a koszos víz miatt van? Lehet ezzel valamit csinálni? Próbáltam lefesteni fehérre, úgy nem látszik, de ha színtelen lazúrral festük le, akkor sajnos megmarad, akárhogy is csiszolom. Itt a képen a fehér mellettin látszik a feketeség.
1,5 éve Elmű Hálózat Kft. (Pest megye) még nem kellett a H tarifáért fizetni az A1 amperértékéig. Ki lett fizetve 3 éve a 3*25A-ra elég sok, de a H tarifánál "ingyen" volt a 3*25.
Persze semmi szükség nem volt ekkora amperre, de nem véletlen nagy pár ember orra :D ("-Mennyibe kerül? -Ingyen van! -Akkor legyen nagy!")
Sziasztok. Kb. öt éve Platinum gyárilag színes festékkel festett falat festenék át újra szintén Platinummal, ugyanazzal a színnel.Mit javasoltok, használjak valamilyen alapozót? Alapozóról megoszlanak a vélemények. Van aki azt mondja, hogy ne használjon az ember, mert az lezárja a rétegeket és nem tud megtapadni kellőképp a festék, más pedig úgy vélekedik, hogy bizony kell, mert jó tapadófelületet csinál. Használjak-e alapozót? Köszönöm.
Nem tartozik bele, tehát ha van 25A-ed és kérsz 25A vezéreltet (vagy H tarifát), akkor 50 - 32 = 18 A után kell fizetni hozzájárulást. Ha már megvan az 50 A és az felett akarsz bővíteni, akkor szerintem csak a friss bővítésre kell, de ilyen tapasztalatom nem volt, legbiztosabb, ha megkérdezed a szolgáltatót...
Egy kérdés, aztán egy időre békén maradok, ígérem! :-)
Az "alanyi jogon járó" 32 A-be az új szabályok szerint a vezérelt is beletartozik, vagy azért az külön van? Tehát ha ma van 25 A "rendes", és 25 A vezérelt van, akkor az már 50 A, ezért a "rendes" bővítésénél már minden plusz amper után fizetni kell, vagy csak a 32 felettiért?
Előtetőt szeretnénk egy 7,5 x 3,5 méteres terasz fölé. 10mm-es polikarbonát fedéssel, szarufák 1050 mm-ként. Azt szeretnénk, hogy minél kevesebb lába legyen a szerkezetnek elöl, illetve ha lehet, akkor valamivel kiválthatóak legyenek a könyökfák. Az előtető ház felöli oldalán nem lennének talpak, a szarufákat tartó gerenda a szigeteletlen falhoz lenne rögzítve (a betonkoszorúba).
A könyökfák kiváltásához arra gondoltunk, hogy a lábakat "dupláznánk" 50-60 cm-es hézaggal, amelyeket összekötnénk egymással 2-3 helyen a talpakkal megegyező keresztmetszetű faanyaggal. Ez működhet-e? Egyrészt így valamennyivel sűrűbb lenne az alátámasztás, másrészt az oldalirányú kimozgást ez meg tudná akadályozni szerintem.
A másik kérdés, hogy erre a méretre mi az a minimális keresztmetszetű BSH gerenda, amely alkalmazható lenne a terasztető elülső oldalára, hogy elég legyen csak 3 helyen alátámasztani a talpakkal? (ha működik a könyökfa kiváltására írt ötletem, akkor ugye 3x2 talpról lenne szó. Ez esetben az alátámasztás nélküli szakasz legnagyobb fesztávja 240 cm lenne 2 szakaszon)
- A hallt semmi, mert azt csupa lakott helyiség veszi körbe. (kivéve a lichthof, ami kg. 1 méteres faldarab) A fürdőt szintén semmi, ott az egyetlen "hőleadó" a lépcsőházi fal, cserébe három másik fal fűti. A képen nem szereplő konyhában van egy gázkonvektor, az befűti a mellette levő cselédszobát (4,5 m2) is. A vécé, kamra, előszoba szintén nincs fűtve.
- Lehet, hogy tényleg nem kell H, mert egy 3,5 kW-os klímával beférnek a "sima" rezsicsökkentett tarifa alá is. Ez csak egy társasházi lakás egyetlen (igaz, 30 m2-es) szobája, amit három oldalról lakott helyiségek vesznek körbe. (Az idei leghidegebb téli héten a gázfogyasztásuk 30 m3 volt, ami kb. 280 kWh, tehát 40 kWh/nap, és ebben már benne van a konyhai konvektor, és anyám heti kb. 4-5 m3-es főzési-mosogatási felhasználása is.) A fürdőben a melegvizük vezéreltről megy, a főzőlap gázos, szóval nagyjából a világítás, a hűtő, a mosógép, a tévé, meg a sütő a fogyasztó. Akkor tényleg nem kell új óra, de a 25 A-t akkor is meg kell toldani, szóval akkor meg hálózatfejlesztési költség lesz.
- A mérőhely a lakáson belül van, villanyóra szekrény nincs, nem is férne el a bejárati ajtótól.
- Parapet megoldáshoz gázterv, csövezés, településképi macera (utcafront) kell, az kizárt dolog.
Lehet, hogy a végén marad a 3-400 ezres bélelés, pár csempe pótlással a fürdőszoba falán. (ott lenne az új, szabványos kaminlyuk, meg onnan tudja a kéményes betolni a vízszintes szakaszt.)
én hagynám a gázt,amit lehet arról nyomatni és akkor a klíma ha nem is fér bele,akkor is csak duplájába kerül, a H tarifa kiépítése nem biztos hogy megtérül,max 5-10 év alatt
Ja, 15 méterre a villanyt kell vinni a klímához. (óra-klíma) A kül- és a beltéri kb. egymás alá mehetne a fal két oldalán, az olyan 2,5 méter. A hall fűtése meg nem játszik, mert ott körben lakott helyiségek vannak. Valahogy így:
Köszi! Szóval lehet, hogy ha belül maradnak a rezsicsökkentett határon, akkor a sima, 36 Ft-os nappali árammal is megérheti, csak kell kb. 16 A bővítés? Hmmm... reális, majd átnézem az éves fogyasztásukat gázból is, villanyból is. Egyelőre azt látom, hogy a leghidegebb hetük idén 280 kWh egyenértékű gáz volt. De olyanból azért nem sok van, meg ebben benne van a konyhai konvektor, a tűzhely és a konyhai bojler is. Utóbbi kettőt könnyű levonni a nyári számlák alapján.
ja és 15métert nem fognak szerintem kábelezni klímánál,3méter körül van az ideális távolság, ekkora távon már likviditási problémák lennének a töltőgáznál és eleve a telepítésnél legombolnak a plusz méterekért 3ezret
előrebocsátom laikus vagyok, de most szereltettem klímát januárban és elégedett is vagyok vele, naggyából képben vagyok:
- H tarifa 4-500eft és lebegtetik hogy változtatnak rajta,én nem vágtam bele;
- hálózatfejlesztést az mutatja meg,hogy most mi van,hány amper van és hány klímát akarsz/tok, de ahogy én olvasgattam még a régi vezetékelések is bírják ezeket a modern inverteres klmákat;
- egy klíma,ami már jobb minőség, Midea vagy Fisher is telepítéssel 4-500eft, a japánok még drágábbak és szerintem necces,hogy elég-e egy,a klímafűtés nem nagyon fűt be több helyiséget;
- elbontást passzolom,viszont ajánlom hogy keress egy klímás szakit!
Sziasztok! Kéne csinálnom egy előzetes kalkulációt a szüleimnek (86 évesek, szóval nem ugrálnak az interneten), mert a kéményesek közölték, hogy vagy kibéleltetik a kéményt, vagy elzárják a gázt. Mivel cserépkályha van Héra gázégővel, így könnyen lehet, hogy erre rájön egy gázvezeték csere tervvel együtt, és akkor még mindig egy 50+ éves cserépkályhájuk van, egy hasonló korú égővel. Szóval elkezdtem gondolkodni ehelyett egy hűtő-fűtő klímán.
A tél leghidegebb hetében a gázfogyasztásuk 30 m3 volt. Ez kb. 1000 MJ, ami 280 kWh, azaz 40 kWh/nap. (Egyetlen szoba, egy oldala néz az utcára. Csatlakozik hozzá egy minden oldalról körbezárt, de gyakorlatilag egybenyitott hall, és egy három oldalról körbezárt, egy oldalról a zárt lépcsőházra néző fürdő.) Szóval ide kéne egy klíma. Milyen költségekkel kell számolnom?
- Kell egy új, H-tarifás villanyóra (gondolom), amihez kell egy regisztrált szerelő. Ez mennyibe fáj? (csak úgy tól-ig)
- Kell hálózatfejlesztést fizetni?
- Be kell kábelezni a klímát a lakáson belül (kb. 15 méter vezetékezés az előszoba - hall - nappali vonalon)
- Nyilván kell a klíma, plusz a szerelés. (zárt erkélykorlát mögé menne a kültéri, legalább azt nem kell terveztetni, és alpin munka sem kell)
- El kell bontani a kályhát, meg a gázcsövet, ez utóbbi gondolom terv köteles. (Vagy marad, mert elfér.)
Kihagytam valamit? Előre is köszi!
Feltettem a klímás topikba is, de ez több dolgot is érint, mint a klíma (villany, gáz, engedélyek), ezért hátha...
az útnál mindegy h alulról mi van. ha nem öntött beton/aszfalt, hanem pl. térköves, akkor a fentről jövő fű/gyom mag és a fentről jövő por és csapadék elég hogy megtelepedjenek a résekben. a geotextilia alulról véd, ill. nem engedi magán át a gyökereket és nagyobb homokszemeket. nyomvályú ellen a megfelelő alépítmény (rétegek, tömörítés) és a georács a megoldás
szomszédtól kell szolgalmi jog a szennyvíz átvezetéshez (írásban, földhivatali bejegyzéssel).
ha ez nem szabvány szerinti min. mélységben fut, akkor bármikor kiszedetheti a te költségedre. 1m részben a fagyhatár, részben a felette lévő felszíni terhek elosztására, részben a felette lévő terület használhatósága (pl. ásás/kertészkedés), részben pl. a gyökérállóság miatt is fontos.
Sziasztok! Nagyon régi ház tetőtere járható födémes (beton?), fölötte azbeszt (?) pala. A földön lévő porból csináltunk vizsgálatot, krizotil típusú azbeszt igazolódott belőle. Létezik, hogy nem (csak) a palából jön, hanem pl a födémben is van azbeszt?
Minél mélyebben van a cső annál jobban érvényesül a belső súrlodási szögnek megfelelően a talaj teherelosztó hatása. Meg a talaj önsúlyáé is. Ha a számításokból kellemetlen eredmény jön ki akkor rakd védőcsőbe a haszoncsövet. Hány méter a magasságkülönbség a ház és a kölső út között?
Most több témában egyszerre válaszolnék "Töck Jenő" / "Sequel guru" / Varek kollégáknak.
- Út alá kell mennie - nyeles telek. Mellette szomszéd alatt menne. Nem szeretném ha nála kellene bármit majd esetleg bontani. Más fórumban 1 méter mélységet javasoltak ilyen esetre.
- Nem, az emelkedést félreértettétek szerintem. A telek kb. 120 méter hosszan az utcafronttól sík, onnan indul egy emelkedés kb. 20 % ban. Az emelkedőn kb. a töréstől 20 méterre áll a ház. Jelen állás szerint csak az emelkedő elejéig szeretném mind az utat mind a csatornát bevinni.
- A bekötő pont 80 cm mélyen van kb. Nem értem ezt az engedélyeztetést. Nekem Vasi Víznél annyit mondtak, hogy ott a bekötőpont a telekhatáron. Belül úgy árkolok, csövezek ahogy akarok. Ha elindul a szenyvíz jelentsem be és kész. De amúgy jó ötlet, ott nem is érdeklődtem hogy esetleg ők ásnak-e, csöveznek -e. Megvolt erre a más vállalkozóm, de nem gondoltam hogy ez ennyire bonyolult művelet.
- Csatornától függetlenl úthoz mit mondanátok, kell geotextill vagy nem? Az egy jelentős költség lenne... Meg másnál megállt a víz. Ha kell az antigorit felett lefűkaszálok. Gyomirtózni nem szeretnék. De fűmag felülről is mehet állítólag bele... madár stb...
Mármint ki és miért érdeklődne? Vízműves (jelen esetben Vasi Víz) előadó megmondta, hogy azt csinálok a telken belül amit akarok. Őket az érdekli, hogy a csatlakozási pont szabadon legyen hagyva és elérhető legyen.
15 évet dolgoztam a vízügynél, de már vagy 30 éve dolgozom más területen, nem mindenre emlékszem biztosan. Az 1 o/oo-ben nem hiszek, az gyakorlatilag vízszintes, gyakorlatban ellenesés szokott kijönni belőle.
Itt, ennél az esetnél nem (csak) bizalom kérdése, hanem szakértelemé is. El kell menni a helyi vízműhöz és meg kell bízni, hogy oldja meg. Nem lesz olcsó, de legalább a bekötésnél nem lesz kifogás és nem kell átalakítani sok pénzért. Abban senki se higyen, hogy nem fogják észrevenni. Úgy még drágább...
Szerintem ez nagyon komplex eset, keresnék rá valakit aki csinált már ilyet, és megbízol benne. Nagyok a méretek, és jó sok buktató van benne. Ezt nem a fórumból fogod tudni megcsinálni.
Látod, itt még az 1 százalék-ezrelékről is megy a diskurzus (tudtommal 1 ezrelék az alap, 1 százalék a maximum - a terepet pedig ejtőaknával, "surrantóval" lehet követni ha kell) - pedig nagyon nem mindegy. Én pl tavaly vertem fel egy komplett teraszt, mert a balfék előző tulaj megszüntetett egy összefolyóaknát (idomokkal közösítette két ház nyennyvizét, volt benne 90 fok is gazdagon), állandóan eldugult, utoljára úgy, hogy nem volt más megoldás. Meg volt süllyedve, kontrás is volt. A szennyvízzel nem szórakozunk, fő a békesség...
Én javaslom, hogy csak annyit csinálj meg most, amennyit nagyon muszáj. Tehát pl. a minimál hosszúságú út, alá a csatorna akár nagyobb keresztmetszettel (felbővülni mindig lehet, szűkülni nem igazán!), megjelölve a vége. Nincs még fix elképzelésed! Az a pár tízezer forint amit megnyerhetsz ha egyben csinálod nagyon meg fog kötni, és a végén sokkal drágábban jöhetsz ki. Ráadásul, a csatornát akár végigrakhatod már a meló végén, amikor nem jön több nagygép arra - máris kisebb a rizikófaktor. Tudod, ami nincs ott, az nem tud eltörni, megsüllyedni, stb...
Görögországban csak Rhodos-on jártam, ott nem láttam. De egy madridi szállodában ha lehúzta az ember a WC-t akkor beindult egy daráló(!) és utána már általában nem volt akadály.
Németországban - amikor ott dolgoztam - volt szerencsém gazdaságos méretű szennyvíz elvezető csőhöz. WC használat esetén ha nagyobbra sikerült a szabványosnál vagy a lakásban más berendezés is igénybevette a lefolyót sokszor visszajött amit le akartam húzni...
" 1 % os esésnél méterenként 1 cm a süllyedés 120 méteren 1.2m+ a kezdő 40 cm, tehát 1,6 m."
Az eredeti szövegben van egy 20%-ös (?) emelkedő, aminek a tetején áll a ház. A domb magassága ismeretlen, de nyilván nem 1/2-1 m ha megemlítik. Én abban az 1,6m-ben nem lennék biztos...
Helló ! Addig amíg nincs közcsatorna, addig kár ezzel foglalkozni
A közelben lévő közcsatornákat kell megnézni.Főleg annak mélységét.
1 - 2 max. 4 lakásig elég a 110-es erre a célra gyártott narancssárga csatornacső. Plusz a szokásos idomok.
A közterülettől be felé, a telekhatárhoz közel,de mindig bent van az un fogadó akna. Eddig készítik a szolgáltatók.Ez az un. fogadó akna korábban beton volt ma már inkább műanyag.
A kijővő cső általában min. 40 cm.
1 % os esésnél méterenként 1 cm a süllyedés 120 méteren 1.2m+ a kezdő 40 cm, tehát 1,6 m.
Anno én 26 m telken belüli csatornát építettem, 3 db tisztítási lehetőséget építettem a rendszerbe. nem akna , hanem Y idom az egyik szára a felszínig ledugózva.
Az árkot elég kisgéppel kiásni,kerülni kell az utat felette,jobb ha mellette van.
A lejtést pontosan beállítani.
Anno én kis papírhajókat küldtem végig a vezetéken.
Vekengem itt korábban, hogyan rakjam ki ezt a mintát térkőből, kb 40nm-en, hogy ne kelljen folyamatosan a "térképet" böngésznem hozzá:
A megoldás az lett, hogy vettem átlátszó agrofóliát (a legvéknyabbat), arra átrajzoltam a mintát (a minta maga 90x120cm, én 150x150-es darabra másoltam át, ezzel könnyű volt dolgozni). Két különböző formában / eltolásban, hogy azt tudjam használni ami épp praktikus. Megjelöltem a kitüntetett pontokat (a minta jobb alsó sarkát) mind a kövön krétával, mind a fólián a könnyebb illesztésért.
Aztán illeztettem a már kész kőhöz, és ahol rakni kellett, megnéztem mi jön (2-3 darabot), felhajtottam a fóliát, leraktam, visszahajt. Egész haladós volt.
A meglévő hálózatra történő csatlakozásnál melegen fognak érdeklődni a lejtviszonyok stb (terv is nagy valószínűséggel) után. Ilyen esések mellett lehetnek gondok a bekötésnél.
"Csatorna fektetés technikai paraméterei: (Mehet-e út alá, ha igen milyen mélységbe javasolt és hova? Két autó keréknyomvonal közé feltételezem.)"
Valamivel kisebb a földnyomás ha két kerék nyomvonal közé épül, de nem olyan nagy a különbség. Talajtól függ.
"Milyen átmérőjű cső javasolt – Volt olyan vízvezetékszerelő, aki egyből azzal kezdte, hogy ha nem lesz napi használatban a csővezeték, nagyon gyorsan el fog dugulni.)"
Ná 125, de inkább Ná 150 amit javaslok.
"120 méteren hány tisztító aknát, milyen sűrűséggel építenétek be? (Eddigi javasolt: Féltávnál egy és fent a kiállásnál a háznál egy.)"
Kell bele energia-törő akna, az aknák számát az fogja meghatározni. Nem vagyok csöves, de a megengedett 1 ezreléket nagyon keveslem. Még az 1%-t is. 1 ezrelék az gyakorlatilag vízszintes. 3-5 ezreléket padlólejtésnél szokás alkalmazni. A lejtés megállapításához nagyon javasolt egy hossz-szelvény. Az út miatt is.
Elképzelhető, hogy túldimenzionálom a megoldandó feladatot de nem szeretnék később nagy újratervezéseket ezért inkább jól körüljárnám a segítségetekkel is. Nyeles telek tulajdonos vagyok és kb. 120 méter hosszú behajtó út építését tervezem a telkem hátsó részéhez illetve előtte a telekhatáron lévő csatornacsonkról csatorna bekötését (árokásás, becsövezés) illetve hátsó részbe vezetését az út alatt. Egyelőre csak egy csatornakiállást szeretnék létesíteni. A telek hátsó részében áll egy enyhén emelkedő részen egy közel 100 éves nem lakható vályogház (családi örökség), melynek sorsa még nem dőlt el. Vagy felújítás vagy bontás lesz a későbbiekben a sorsa. Jelen állás szerint az sem tiszta, hogy amennyiben a ház le lesz bontva akkor könnyű szerkezetes (konténer vagy más technológia) ház vagy hagyományos tégla – beton családi ház épülne a helyére. Esetleg a ház jelen kontúrjai és alapjai mentén téglából felépíteni egy ugyanilyen házat csak már nem vályog falakkal. (Építészi javaslat.) Máshonnan a telekre bejárás nem megoldható. (Hátulról elzárt telkek, domb és erdő). Vízvezeték szomszéd telke alatt felvíve, áram oldalsó telkekről érkezik jelnleg a házhoz. (Későbbiekben a régi árambekötés újratervezése esetén remélhetőleg a földkábel is megoldható majd onnan.) A tervezett út végén szintén kiszélesedő autóbeállók kapnának helyet. Gyakorlatilag egészen az autóbeállókig sík terepről beszélünk, utána indul egy kb. 20 % meredekségű domb, amin a ház is áll.
Valamilyen stabil útra szükség van, mert soha nem volt tömörítve a föld és jelenleg bármilyen személygépkocsival is nagyon nehezen járható a terület. Főképp csapadékos időben. (Kertészkedünk, hátsó részből rendszeres fa lehordás van utánfutóval.). A minimális cél az volna, hogy olyan út készüljön, amelyet bontás esetén a 9 tonnás JVC sem szed szét és vályogház renoválás esetén kisteherautók felvonulására (tető faanyag, kisgépek) is alkalmas legyen. Az se baj, ha olyan szilárdságú út készül, amin nagyteherautók is fel tudnak menni egy esetleges tégla – beton ház építése esetén.
Előljáróban annyit, hogy tisztában vagyok azzal, hogy a ház és terület további sorsának eldőléséig lehet ajánlottabb lenne csak a csatorna csövet felvinni és egy sima murvás (esetlegesen tükör nélküli) szerviz utat csinálni de az út alsó kb. 15 méterén szolgalmi jogos használatára kerül sor a szomszéddal 4 méter szélességben. Ő szeretné a saját részét minél előbb kerítéssel ellátni állatai miatt illetve állandó utat használni. Ha ezt meglépi, innentől az út építése még nehézkesebbe válik. Kényelmesebb megoldás lenne most egy állandó út elkészítése. Megoldás lehet az esetleg, hogy az fix rész csak a közös szolgalmi határig készül el, onnantól murvás terítés lenne ugyanis a fenti ház/ építkezés sorsa lehet, hogy még nem a közeljövőben dől el. Feljebb a „nyeles” rész legszűkebb része kb. 3,4 méter. A csatorna fektetését a saját nyeles telekrész alatt szeretnénk megoldani.
Több poszt is volt már behajtó út kiépítés témakörében az elmúlt években, igyekeztem kiszemezgetni a legfontosabb tanácsokat de lenne nyitott, megerősítésre váró kérdés azért. Mint pl.:
Csatorna fektetés technikai paraméterei: (Mehet-e út alá, ha igen milyen mélységbe javasolt és hova? Két autó keréknyomvonal közé feltételezem.)
Csatorna: Milyen átmérőjű cső javasolt – Volt olyan vízvezetékszerelő, aki egyből azzal kezdte, hogy ha nem lesz napi használatban a csővezeték, nagyon gyorsan el fog dugulni.)
Csatorna : 120 méteren hány tisztító aknát, milyen sűrűséggel építenétek be? (Eddigi javasolt: Féltávnál egy és fent a kiállásnál a háznál egy.)
Csatorna : Esése mekkora legyen?. (Elvileg 1 ezrelék a maximum megengedett méret de itt talán nagyobb kell-)
Út technikai részletek : Mekkora lenne a javasolt szélessége? (2,5 – 3 m között hallottam eddig javaslatokat. Kiszedett földmennyiség miatt nem mindegy.)
Út technikai részletek : Rétegrend - anyagok, tükör mélysége mekkora legyen?. (antigorit áll környéken olcsón rendelkezésre.)
Út technikai részlet: Legyen –e geotextill vagy ne a zúzalék alá? Na ez nagyon megosztó kérdés. Az ellenzők szerint megfogja a vizet és nem engedi elfolyni. Pártolók szerint össze fog keveredni a föld – anyag.
Altalanos technikai kérdés: Nagygépes vállalkozóval inkább? (9 tonnás gép) vagy kisebb forgó kotróssal (1-3 tonna) csináltatnátok? Kisebbet preferálnám, szimpatikusabb vállalkozó de mintha sokkal tovább tartana neki gépmunkaidőben. Földet amúgy közelbe kellene vinni. Lehet, hogy billencsesse
A hétvégén eltávolítottam a panel lakás egyik szobájának faláról a tapétát és a képen látható sárgás - gondolom - ragasztó maradt hátra. Ezt mivel tudom eltávolítani? Illetve glettelés előtt el kell-e távolítani? Köszönöm a segítséget!
' Az a fal ami pont 80%-ig föld alatt van elég ferdén lett kivitelezve kb 10cm'
'egy félszuterén, a falak kőböl van'
Inkább pince mint szuterén.
De mindegy.
Belülről ügyködni nem érdemes amíg nem száraz a fal.
Körül ásni ( nagy munka ),majd szakszerű vízszigetelést tenni a fal külső felületére.Nemárt a fal alá is tenni.
Belül is kerülni kel la porózus anyagokat Az ytong,a gipszkarton ilyen.
olyan vakolat kell oda ami szellőzik,,,valami adalékkal..
Pincéből is lehet kitűnő emberi tartózkodásra alkalmas tereket készíteni. Meg kell nézni a körúti Apécai Cs J.Könyvesboltot vagy a Nemzeti Emlékezet Bizottság előadó Termét. Vas u. Pincékből kitűnő terek.
Igen, statikus is látta, nincs repedés, se semmi intő jel. Kint a járda és a fal között sincs rés. Valószínüleg így sikerült a köveket rakni.
A ytong mögött a régi fal felületén, valószínüleg a ytongon is lehet ez nem látszik. Télen szinte könnyezett a fal. Aztán jobb lett most ebben az esős időben megint elkezdett vízesedni - félek ez már nem pára -.
1) vettünk egy betonkeverőt és jelzés értékkel kiraktuk az ajtó mellé, hogy biztos lássa.
3) kívűről tervezzük megbontani és rendesen le drainezni, lehet kap bitument is, csak hát odáig kiásni.
4) ablaknyitás, hővisszanyerős szellőztető - valószínüleg ígyis-úgyis kelleni fog -.
Igen, pedig nem volt szempont a hőszigetelés. Senki nem érti miért hagyták ott azt a rést.
Az éppen felújítás alatt álló házunk első szintje egy félszuterén, a falak kőböl vannak. Az a fal ami pont 80%-ig föld alatt van elég ferdén lett kivitelezve kb 10cm volt a eltérés az alja és a teteje közt. A kőműves azt tanácsolta, hogy ne legyen vakolva, hanem ytongból eléfalaznak. Ez el is készült, de a falat nem a régi falhoz építették hozzá, hanem hagytak egy kb 8cm-es üreget. Namármost páralecsapódás, "ömlik a víz" és a többi... Tud valaki megoldást ami nem azzal jár, hogy ez egész ytong falat le kell bontani. Én azon gondolkodtam, hogy 80-as fúró koronával 1,5m-enként lyukakat fúrok fellűre és allul is, ezzel kicsit átszellőztetve.
Ezt ha ma Magyarországon megússza 1 misi alatt mindenestől, akkor örömtüzet gyújthat és ugrálhat is felette...a felét fogyasztja dolgon is had nevessünk egy kicsit.
Amit leírtam az igaz. A gáz égésfüstje hideg, a fához képest.
Mennyibe kerül újra rakatni vagy kibélelni egy 10 méteres kéményt? Ezt csak akkor érdemes megcsinálni, ha muszáj.
20 éve létezik kondenzációs kazán, a felét fogyasztja, mind a hagyományos. Ki lehet vezetni a falon a dupla falú csövet, csak meleg gőzt nyom. A hátránya , hogy meg kell oldani a savas kondenzvíz elvezetését.
A legnagyobb belső vízmelegítős falikazán a 32Kw-os- amihez nem kell szivattyú és vezérlés, ez minden lakóházat elvisz, elég melegvizet készít két mosdónak. Ebből a legdrágább a VIESSMANN VITODENS 110-W, tokkal vonóval, 1300 Euró. Beszerelni egy régi helyébe egy óra, az anyag a módosításokhoz kb.100 euró.
Látom/ olvasom,hogy szegény Gézát továbbra is nagy költségbe vernétek !
Ki kell béleltetni azt a kéményt...méghozzá merev alu csővel, aztán azt a kb. 1m -es kéményfejet megjavítani.
Kb. 25 éve egy nyilt égésterű gázkazán kéményét a következőképpen.
Volt egy akkor kb. 15 éves kéményem amit olajkályha égés termék elvezetésére használtam.
Már az olajkályha használatánál látszott hogy valami nem stimmel.Elkezdett a felső része erodálni. Azaz a tégla külső felülete lepattogzott,mitől mástól mint a fagytól.
kb. 10 évi használat után született a döntés, hogy átépítés.
Fagyállónak mondott,igazolt téglát az un.beledit építettem vissza,majd ment tovább az olajkályha.
Sajnos a jelenség nem állt meg,tovább pattogzott a tégla külső felülete .Átvertek a beledivel...ennyit a magyar tanúsításról.
Közben átálltam a gázfűtésre.. fég nyílt égésterű kazán Ez 30 éve volt. A jelenség továbbfolytatódott,sőt fokozódott.Döntés újra rakás helyett(amimár egysze volt ) ) kéménybéleltetés. Akkor 25 éve két lehetőség volt alucső - merev falú -,vagy fürán béleltetés.
Nagyon emlékszem az első ajánlattévő megkérdőjelezhetetlenül,kijelentette hogy furán.
No mondom majd megrendelő eldönti, hogy mi kell..
Azt persze egy nagyképű bélelőnek nem kell tudni,hogy a megrendelő és az ajánlatkérő ( Bemutató) ugyanaz személy.
Majd értesítjük.
Jött a másik,felmérni, ajánlatot tenni,az ár rendben okoskodás nem volt, jöhet. Jött is harmadnap,hozta a 120-as alucsöveket,majd félóra múlva kiderült,hogy nem fér bele- (a felmérésnél a nézegetés kevés volt ).Ok.akkor a 110-es. Másnapra kellett kiderítenem , hogy elég...igen elég a kb. 10 - 12 kW teljesítményhez.
Megcsinálták,papírt is adtak róla. Azzal kellett volna az az akkor mindenható kéményseprő főhatóságnál jelentkeznem.
Telefonon,mondá az üi. elég lesz majd a kazáncserénél bejelenteni.Szerencsére a kazánok jók... az első 23 évig ment,a második megy már vagy 7 éve. A bélelés
sikeres volt, az erózió megszűnt.
Magárólaz erózióról. A tégla nem fagyállósága miatt lépett fel.
Vagy 2 évig mértem is a mértékét.Eső víz gyűjtő hordóba egy szezon alatt fél azaz 1/2 fándli fagyási hulladék.Nem jelentős.
de azért hogy az akkor még ellenőrzésre járó okos kéményseprőknek ne legyen támadási felületük, kijavítottam a kéményfal külső felületét.
2 kg fehér cement,piros por festékkel festve, aprólékosan a sérült felületekre felvíve. Még a fugákat is odafestettem.
Azóta minden rendben.
Majd az esedékes kondis kazánnál lesz probléma a szűkület. Bontással vagy más úton valókivezetéssel megoldjuk.
Meg fogsz lepődni, hogy az a rohadt reluxa mi mocskot magára bír szedni. Szerintem a húzogatástól, meg tekergetéstől statikusan feltöltődik. Nekünk a két ablak között volt pár évig, amíg ki nem vágtam. Időnként szerelni kellett, mert rendszeresen elkoptatták a lamellák a húzó meg állító zsinegeket. Ez mindig kb. fél kilónyi por eltávolításával kezdődött, pedig gyakorlatilag zárt környezetben volt, csavarokkal összehúzott két ablaktábla között.
A parkettát nem kell vízbe áztatni, meg öntözni. Látatlanban meg lehet kockáztatni, hogy nedves, de nem csurgós, jól kicsavart feltörlőrongytól nem lehet baja. Én hagynám száradni két nekifutás között, aztán úgyis látszik, hogy mennyire tisztul. Amúgy sem árt oda egy leheletnyi Domestos, soha nem tudhatod, milyen fuszeklivel császkáltak rajta. :-)
köszi mindenkinek, a kecó jelenleg ures csak 1 konyhaszekrény van. fuggony helyett van reluxa vagymi a tököm(belul) de akkor nekiállok takarítani és meglátom ablak, konyhaszekrény, 1 baj van a padló parketta régi, nem a mostani laminált, ez mennyire bírja/bírhatja a vizet? fel lehet ezt mosni?
Ez így van! A zsíros, összefogdosott felületeken a legbanálisabb mosogatószer (PUR és társai), meg jó sok türelem tud csodát tenni. A vízköves, szappandzsuvás mosdón, mosogatón, meg a 20% -os ételecet hígítás nélkül, csak azzal is éppen úgy vigyázni kell, mint a hypóval.
Annyit tennék hozzá, hogy a hypó (Domestos) meglepően jó a szagok hatástalanításában. A saját klórszaga meg pár nap alatt kimegy. Falra, textilre viszont NE kerüljön! A festéket kifakítja illetve ha túl tömény, akkor le is szedi a falról. Nagyon hígra kell keverni (10l vízhez mondjuk fél-egy deci)
Lehet hogy az ózongenerátor helyett többre mennél egy alapos takarítással. Minden lakástextilt a mosógépbe, vagy a tisztítóba, minden mosható felületet, ajtót, ablakot, járólapokat, konyha csempét, szekrények tetejét mosószeres vízzel jó alaposan lecsutakolni. Beleértve mondjuk az olyan apróságokat is, mint pl. a lámpabúra. Aztán majd látod, hogy a fal mennyire vette be a szagot.
most költöztem egy új albérletbe és hát itt külföldön nem ismerik a tisztasági festés fogalmát.
van itt egy kis kaja szag kb mindenhol szerencsére csak 55m2. a kérdésem hogy ezt a kajaszagot szerintetek egy ózongenerátor el tudná tüntetni vagy marad az újrafestés? szerencsére kevés bútor (még). kinek van efféle tapasztalata az ózongenerátorral? mert a marketing szövegekbe látom hogy műxik a kérdés...
Arra gondoltam mondjuk, hogy fejjel lefele kirakni a már elkészült kőre (pl geotextilre rajzolt sablonra), és onnan húzni-rakni, de sztem minden elmozdulna alatta. A plexi dettó... JA, és sablonból is kéne vagy 5-6, annyi minta van egyszerre kirakás alatt kb.
Kösz - imádom az orosz siteokat. Nem tudom ez honnan lett koppintva, az eredetijét szívesen megnézném, de a lerakásban hirtelen nem látom hogy segítene (azon kívül, hogy más mintákat is tartalmazhat)
Így van - ez a három méret van, vágni nem kell. Sőt, az ismétlődő minta (keret) pont egy sor a raklapon egyébként. Magát a raklap-sort úgy ahogy van, nem tudom felhasználni (bár csábító lenne, hiszen csak 2-2 követ kellene kicserélni), mivel a színezése a köveknek úgy van megoldva, hogy az irtó ronda lenne. Ez egyébként "Semmelrock Citytop Kombi" térkő. Elkezdeni el tudtam, értem a logikát a képen. Jobbra 90 fokkal forgatva kezdtem a "jobb alsó" sarkából a burkolandó téglalapnak. Az így "alulra" eső oldal mentén tudok haladni folyamatosan, ezzel nincs gond.
Szóval azt értem hogy hogy álljak neki, ez megy is - arra keresek megoldást, hogy amikor magát a kövek lerakását csinálom, hogy tudom ezt anélkül, hogy minden egyes pozíciónál 10-15mp-ig keresgessem hogy milyen helyre milyen kő megy. Bemagolni meg nem tudom, ez nekem már túl bonyolult megjegyezni.
A lentebb említett színezős módszert kipróbálom, hátha segít. Esetleg bekészítem előre (akkor nem kell sokat vándorolni a térképen), és aztán olyan sorrendben rakom le ahogy praktikus. Mert az nem működik, hogy balról jobbra ívben pakolom, hiszen a különböző méretű kövek miatt ez hamar elmászik, a fugákat is nehéz így tartani... Esetleg lecekkel jobban vizualizálni az éppen rakott minta határait, plusz néhány jellegzetes "kitüntetett pontot" is megjelölni mintán belül a gyors tájékozódáshoz.
Ha felbukkan még valami világmegváltó ötlet, megköszönöm, ha nem, akkor marad a szenvedés. Majd kérek valami sütit a lányoktól cserébe.. :)
Nem kell vágni semmit, mert irtó csúnya lesz. Ezek általában prémium minőségű térkövek és jó a matrica, nincs eltérés a darabok méretében.
Kiszámítod, hogy hány S fér el területen. Megcsinálod az egyik sarkot derékszögbe a szegéllyel és kiméred, hogy hányszor S fér be az S méret mindkét irányba, azt kitűződ és lebetonzod a szegélyt. Ezeknél a fajtáknak minden sarkot derékszögben kell kitűzni. Ha esést is kell adni, akkor is a derékszög játszik.
Utána feltöltöd a síkot, amit a szegélyek képeznek a 0-8-al vagy CKT-vel (ezt vasrudak segítségével síkra húzod). A szint a térkő vastagságával plusz 1 cm, mert azt le kell döngölni.
Itt három méret van. Ezek a 10 vagy a 12.5cm többszörösei. Ez jelölöm S-es. Ha egyenlő számú különböző darab van a palettán, akkor a közvetkező az eljárás.
Látsz egy kivastagított keretet a képen. Azt kell ismételni. Ez a minta.
Azt rakjad ki bárhova a lehúzott síkra.
Nézd meg képet figyelmesen.
A jobb oldalán a keretnek látod, hogy a el van tólva a minta 1x S-el felfele. A bal oldalán látszik, hogy a minta el van tólva 1xS-el lefele.
Ezután csak azt kell kitalálni, hogy hol kezded a burkolást a szegély vonalától.:)))) Ez szokott lenni ezekkel a fajtákkal a nagyobb szívás.
De szerencsére ennél ez adja magát. A mintát beszereled 1xS távolságra a szegélytől. Aztán jobbról balra: 2Sx2S, 2Sx2S, 1Sx2S, 3Sx2S, 2Sx1S és egymás fele két darab 2Sx1S.
Én minimum bevonnám a lányokat a munkába. A 10. kő után tuti meggondolnák magunkat. :-)
Elb@szott egy minta, látszólag minden logikát nélkülöz és ha jól látom vágni is kell elég sokat. Nem buli első munkának ilyet választani. Persze ha idő mint a tenger és az idegrendszer is bírja...
De hogy valami építőt is mondjak - én kinyomtatnám a mintát A4-re és az azonos méretűeket ugyanazzal í színnel kiszínezném. Talán visz valami rendszert a káoszba, ami a lerakást is gyorsítja.
Jesszus! Segíteni nem tudok de együtt érzek. Remélem nagyon hálásak lesznek a lányok :)
Ki kéne rakni az alakzatot valami plexin ami alatt a már kész alakzat van, mint minta, aztán letenni és csussz, kihúzni alóla a plexit. Bár gondolom csak a murva baszódna el.
életemben először térkövezek. Alap, ágyazóréteg megvan, teszem a köveket - viszont a minta követése kifogott rajtam.
Kombi térkőt raknék le, ebben a mintában:
LEraktam már kb 5nm-t, de irtó sok idő megy el azzal hogy "böngészem" a térképet, hol járok, mi a következő - merthogy próbálom sarokból terjedve rakni.
Krétával megjelöltem a "kezdőpontot" minden minta-egységnél, de nincs ötletem hogyan lehetne ezt hatékonyabban csinálni. Van valami ötletetek? (Esetleg egy alkalmazás, ami a telefon kamerájával mutatja hogy milyen minta kell a meglevő mellé, na az is jó lenne.. :)
Ha tudnám rakni folyamatosan, kb 3-4-szer gyorsabb lenne... TI hogy csináljátok?
Köszönöm!
(u.i.: tartottam ettől, ezért egy egyszerűbb mintát gondoltam eredetileg, de a család nőtagjai meggyőztek hogy mégis inkább ez legyen...)
1. Lengősarok nélkül, egy 180 fokba nyíló ajtóhoz kell egy küszöb keményfából.
Veszel 3/8-as és 1/2-es gázcsövet.
A felesből levágsz egy 5cm hosszú darabot, kifúrod a küszöböt és beleragasztod. Ez lesz az alsó anyazsanér.
Fent a tokcsapot kiszerelhetőre kell készíteni, erre rá kell hegeszteni egy laposvasat, két lyukat fúrni rá és kivésni a helyét fent tokcsapon, ez lesz a felső anyazsanér.
A 3/8-os csövet levágod az ajtó magaságára +10 cm, átfúrod négy 6-os fúróval.
Az ajtó élire gyalult két sanfrént, a tokozatra is, a csövet felcsavarozod az ajtó élére. Az ajtóba bereszted a csövet egy felsőmaróval és csavarokkal rögzíted. Amikor felszereld az ajtót, a felső anyazsanért fel kell húzni a csőre az ajtón, bedugod a csövet az alsó anyazsanérba és betolod a tokcsapon a vésésbe a felső anyazsanért, a két csavarral rögzíted.
2. Létezik a Heafelenek egy elég masszív asztallap zsanérja- ami átforog 180fokot, talán max. 26mm vastagságnak, ebből 3 darab megtart egy tárolóajtó, a felszerelésen kell egy kicsit gondolkozni.
Hello. Szembe jött egy probléma amiről nem gondoltam hogy ilyen bonyolult. Kis kerti kaput (Bramac lécen kerítés léc, egyszerű) szeretnék a sufni falára tenni zsanérral de úgy, hogy mindkét irányban nyíljon. A Szögkerben mutattak egyet de 8ezer forint volt, szerintem ilyen vadnyugati bárok rugós ajtajához van ilyen.
Nekem nem kell rugó sőt. De valaki tudja, hogyan lehet megoldani, hogy 180 fokban mozogjon a kapu?
Első körben tisztázzuk a jelenség (épület)fizikai hátterét:
Falazott kéményeket fás tüzelésre használták.
A földgáz égéstermékének (a kisebb kilépő hőmérséklete miatt) nagyobb vízgőztartalma és egy savas kondenzátumot képez, ami a falazott kémény állagát tönkreteszi (a nedvesség a falazat anyagát áztatja, télen a víz megfagyhat, a sav kioldja a fugákból a kötőanyagot). Ezek a hatások megnehezítik vagy megakadályozzák a a füst távozását a kéményen keresztül.
A kémény kibélelésével meg lehet változtatni a kondenzációs harmatpontot.
Utólasogosan kibélelni ezt a 10 méteres falazott kéményt, szerintem nem lehet, mert szemre nem elég nagy a keresztmetszete.
A kondezációs gázkazánoknak létezik egy átálakító tartozéka, amit a falazott kéményekbe be lehet építeni, de annak az átmérője csak kb. 160mm. A kondenzációs hazán égésterméke jóval hidegebb, mind egy hagyományosnál és a savas kondenz le van vezetbe a kazánból.
Gondolkozzunk:
A kéménynek az a szakasz, ami a belső fűtőtt térbe van, lehet, hogy nem volt kitéve a kondenzációs folyamatoknak.
A padláson és a tetőn kivüli haladó szakasszal biztos gond van.
Sajnos meg kell bontani a tetőt, hogy állványzatot készits a kémény újrafalazására, de egy cserépdaru felállításával megúszható az állány. Annak a szerkezetére (amit meg lehet tőrni az eresznél) rá lehet erősíteni két alumium létrát, amivel két irányból meg lehet közelíteni a kéményt és a kosarába lehet szállítani az anyagot is.
A kémény újrafalazása után 10cm homlokzati kőzetgyapottal (amit lehálózól és levakolsz és egy új fedővel) megoldható a hőszigetelés.
Nem celom a dragabb megoldast valasztani egyaltalan. Ket komuves is latta mar, es egyik sem mondta hogy lehet javitani is. Ha mondtak volna, termeszetesen azt valasztom.
Igen, arrol a kemenyrol van szo. Miert lesz penzkidobas az ujrarakas? Tobb helyen is at lehet latni a kemenyen a hianyzo habarcs helyen. A kepen is latszik, hogy alig maradt mar benne habarcs, attol tartok osszeomlik egy nagyobb viharban.
Mennyi lehet ennek a belelese kb?
A pincetol a tetoig max 10 meter magas lehet a kemeny, es es ha jol emlekszem 150mm atmeroju a kemenycso ami a kazanhoz megy.
Ez egy regi gazkazan kemenye. Hoterm 35 a neve. Azert kell ujra rakni, mert nehany helyen kihullott a falazohabarcs a teglak kozul, es at lehet latni azokon a helyeken, de csak egy bizonyos szogbol nezve latszik. En eszre sem vettem, szomszedom szolt, hogy a haza vegebol latszik. Oda alltam es onnan valoban latszik.
Akkor ez egy kandalló kémény? (Mert nem a szokásos, régi, 13*13-as, hanem 27*13-as, ebbe alul 200-as füstcső megy.) De ha jó, akkor miért rakatod újra? Egyébként elvileg akkor már foglalkoztak, legalábbis az oskolában tanították, hogy miből lehet kéményt építeni, és 84-ben már olyan rettenetes hiány sem volt, hogy tököt-mákot bele kellett volna rakni.
Nem ismerem a padlószintet a terepszinthez képest. Ha a padó alatti szigetelés a terepszint alatt van akkor ha nincs fölhajtva a szigetelés nem fog kiszáradni.
Igen van szerencsére végig GV, kb padlószint alatt 10-15 centivel.
A gépi vakolatot csak azért néztem, mert gyorsabb meg gondolom szebb eredményt lehet elérni, de cserébe a munkadíj horror árban van. Anyagban gondolom lehet ugyan azokkal dolgozni azzal is.
Egy sorban 5db tegla van ha jol latom. Ez a haz 1984-es. Nem tudom mennyire foglalkoztak akkoriban a fagyallo teglaval, de en egyetlen torott teglat latok, felulrol a masodik sorban jobbra.
A víz, ha már belement a falba akkor ki is fog jönni
Alul lélegző vakolat akkor azon jön ki. Várhatóan a fal nem lesz vizes, de pára az lesz a szobában.
Gépi vakolat, hol jön ki a víz?
Gipszkartonos szigetelést még nem láttam ilyen szerepben, de attól még lehet jó.
Ha a szigetelés alul folyamatos lesz akkor néhány hónap alatt kiszárad a fal. Biztos, hogy van a falak alatt szigetelés? Ha nincs, akkor mindíg vizes lesz.
Egy földszinti Wekerlei lakás felújításának olyan szakaszába értünk, ahol kicsit megakadt a projekt. Sajnos mindenki mást mond, és elbizonytalanodtam.
A történek onnan indul, hogy kipakoltunk mindent, felszedtük a régi burkolatokat, és leástunk 20 centit. A szerelőbetont leöntötték, és majd az ezen lévő GV lemez összeér a falban lévővel.
Ami biztos, hogy padlófűtés lesz. Most van az hogy a falakkal kellene foglalkozni. Ugye a villany miatt elég sok helyen martuk szét, plusz a fürdőben és konyhában úgy 80%-ra le van verve.
Sajnos penész van, bár most hogy locsolom a betont nem annyira lep meg a dolog, mivel az egész olyan mint egy szauna. A mennyezet gipszkartonnal lesz megcsinálva, mert a 285-ös belmagasság sok, és így tudnánk ott kábelezni mindent.
Több lehetőség merült fel.
1, Minden helységben 1 méterig leverni a mostani vakolatot, és alul új "lélegző" vakolatot felrakatni. Utána glettelni az egészet. Persze mindenhol levakarni a festékrétegeket is. (Ez talán a legolcsóbb)
2, Minden vakolatot leverni, és gép vakolással az egészet vakoltatni. (Ez a legdrágább)
3, Mindent leverni és gipszkartonozni. (Sajnos ez is elég horror)
Egy nyilván valamennyire vizesedő mésztéglából épült lakásnál, melyiket javasolnátok? Közben be lett injektálva, és a külső lábazatot is tervben van leverni, és XPS-el körberakni. (szellőzőkkel)
Szerintetek melyik megoldást érdemes választani?
Gipszkarton azért olcsóbb lenne mint a teljes gépi vakolás, de nem tudom hogy akár szellőzőket belevágva, fog-e penészedni a jövőben.
A régi vakolat azért nyilván nem mai darab, itt-ott hallani kopogtatásnál hogy már nem az igazi, ezért félek a részleges vakolástól kicsit.
A 1200 fokon kiégetett kerámia cserép 150 fagyási ciklust bír ki (-18, +22) jele Fxxx.
A klinker tégla és fali burkolólapot is 1200 fokon kiégetett termék ez is F150.
Ilyen hőmérsékleten sziklátüveg olvadék képződik kerámiában, ami kitölti a pórusokat, ami csökkenti a vízfelvevő képességet. De vannak olyan gyárak, ahol hozzáadnak az agyaghoz kvarchomokot, szilikátüveget, stb.
Egy szerkezeti üreges Porotherm tégla fagyállósaga F15, 15 ciklust bír ki.
Az attól függ, mennyi időre tervezel vele. :-) De viccen kívül. Ha egész téglákból van, akkor ez -gondolom- egy 13-as kémény, azaz 4 db tégla / szint, ami habarccsal együtt 7,5 cm. Szóval 53 tégla / folyóméter. A különbség 20 eFt/fm, és akkor tuti nem fog tíz év után a fejedre dőlni. A te pénzed, a te döntésed.
Egesz teglakbol van kirakva, nem kell vele kinlodni.
Nekem azert fura ez a fagyallosag mert tglabol vannak tobb szaz eves epuletek is vakolatlanul es allnak, nincs semmi bajuk. Ha akkor tudtak fagyallo teglat csinalni, akkor most miert csinalnak olyat ami nem fagyallo?
Egy kemeny teton kivuli ujra rakasara keresek komuvest. Tudtok ajanlani valakit vas megyeben?
Masik kerdes, hogy nezegettem netem, hogy milyen tegla kell hozza, es azt olvastam kismeretu tomor fagyallo kemenytegla kell.
Beszeltem egy komuvessel, mondtam ezt neki, de azt mondta minden tegla fagyallo, ilyet meg nem hallott hogy fagyallo tegla.
Akkor most a komuves tudja rosszul es valoban van erre valo fagyallo tegla, vagy ez a fagyallo megnevezes csak egy marketing duma amive dragabban tudjak eladni?
Értem. Ez már nem lesz beépítve, mert egy most beépített rész elé csinálom :) ámbár az eredeti terasznal van a lábazat alatt is szigetelés. De az egybe épült a hazalappal, sztem azért.
Kimaradt, ha később be akarod építeni. Nekem van a terasz alatt, bár most már valószínűleg nem lesz beépítve. Eladásnál előny. A terasznak is rendes alapozása van. Lásd mint előbb. Nekem megérte még így is, nem volt annyira drága.
Teljesen off topik, de nem tudom hol kérdezzem meg. A mai naptól ha kommentet írok a youtube-on, akkor az nem jelenik meg egyik videó alatt sem. Beírom a kommentet, de amint frissítem az oldalt, a komment már nincs ott. Fogalmam sincs mi történt, délelőtt még minden rendben volt. Nem kaptam semmilyen értesítést esetleges korlátozásról vagy tiltásról.
Valamennyire ez is felújítás, nem vagyok árakban benne...
Pennyben most 2000 -t van Meistercraft tűzőgép leértékelve, 3x 500 kapoccsal. 8-12 mm -ig hozzá kapocs, 4-14mm-ig fogad be kapcsokat. Amazonon ugyanez 16 EUR legolcsóbb ajánlat. Elsősorban tetőre ponyva rögzítés lenne esetlegesen a cél, de sokminden másra is jó lehet....Megérné szerintetek?
Szabad-e az ablak feletti előregyártott porotherm áthidalót megfúrni 10 cm-es csavarral? Előregyártott aluminium teraszt szeretnék telepíteni és a tetőgerendákat tartó 425 cm hosszú gerendát a homlokzatra kell felcsavarozni. Ebből 150 cm az ablak fölé esik, és erre a szakaszra is esik 2 csavar. Azt tudom, hogy a födém gerendákat nem szabad megfúrni, de az ablak feletti gerendákra nem tudom mi az előírás, lehet-e belőle gond? Magasabbra, az áthidaló fölé nem nagyon tudom feltenni, mert ahhoz a lábai nem elég magasak.
Miért ne lehetne megoldani? Csak pénz, munka és idő kérdése. Látatlanba nehéz véleményt mondani, hogy mennyire egyszerű/olcsó/gyors az átalakítás. Érdekes lehet, hogy pontosan mire támaszkodik az a fal amit el akarsz bontani, mert a maradéknak el kell bírnia a megnőtt terhelést. Számít az is, hogy a kibontott falszakasz fölött i rész mekkora terhelést kap (kiváltás), a kiváltó milyen hosszan fog felülni a falra, mert nem terhelheti túl a megmaradt falszakaszt. Mindezt annak a figyelembe vételével, hogy ha jól emlékszem a salaktégla nem különösebben daliás. A födémgerendák melyik irányban dolgoznak? Stb. Legalább a meglévő állapotról kéne használható terv.
Adott egy ház amit felújítanék viszont régen nagy divat volt a folyosó, én viszont sok értelmét nem látom, így falszakaszt bontanék. A probléma ott van , hogy ez egy főfal. Alul pince van (betongerendás és nútos kerámia béléstestek), felül pedig gerendák / fadeszkák / fólia / beton. Kb 3-4 méter szakaszt nyitnék egybe (az se baj ha oszlopnak maradnia kellene, súlymegtartásból). A fal pedig salaktégla.
Nem lesz attika, mert csúnya és elvesz a kilátásból is, illetve sokkal bonyolultabb elvezetni belül, minden centi számít, mert galéria is lesz alatta. Kb így lesz:
Statikai vizsgálat megtörtént, mostanra dőlt el, hogy utólag pótlásra kerül a vasbeton koszorú.
A födémgerendákat be kell sűríteni, a gerendaközöket a szélső falakon körben téglával felfalazni és annak a tetejére mehet a 25x30-as koszorú.
Természetesen a cserép és a cseréplécek le lesznek szedve, mert amúgy is ki kell cserélni a tetőfóliát. Az ajánlott megoldás itt a teljes tetőszerkezet elbontása lenne, de akkor valószínűleg a lambéria dobozolás nagy része sérül és a csatorna se hiszem hogy ugyanolyan állapotában fog visszakerülni. Az előző hozzászólásban megakadt a szemem az "emeld meg a tetőt..." részen. Mivel a legnagyobb súly (cserép) amúgy is lejönne, a tetőszerkezet maradna fent. Esetleg lenne mód arra, hogy a fa szerkezet egyben megemelésre és aládúcolásra kerüljön kb. 40 centit a teljes elbontás nélkül? Vagy ez már gondolat szinten is gyorsan elvetendő?
Ahogy Tondolos király mondta Rejtőnél: a tipp jó. :-) Végül is megpróbálhatom, csak akkor a vékonynak valahogy nem klappol az alakja. De ha már maga a szelep úgyis kuka, mit veszhetek egy ilyen próbával is? Ha már a tanulópénz ki van fizetve...
Köszi mindkettőtöknek, megpróbálom úgy. Egyébként ez a gyűrű egy kis semmi, a púp nem "anyagvastagságból van", hanem csak meg van formázva, azaz a másik fele homorú. Azt hiszem, elmegyek valami rendesebb boltba, és veszek másik szelepet, ezt a 2500 Ft-ost a Praktikerben adták tegnap délután, zárás előtt egy órával. De hosszútávon többnyire a minőségi az olcsóbb.
Tényleg drága sajnos. 80nm készül nálunk, de fény az meg jó, ha télen is van valamennyi. Egyébként nem drágább egy jól elkészített zsindelyesnél. Ott is elszálltak az árak. Csak ugye ez nem annyira tartós. Az első komolyabb jégesőnél szerintem meg fogjuk bánni :))
Elvégeztem a youtubeakadémiát és ahogy látom ott is inkább a belső oszlopos megoldást preferálják.
Sziasztok! Nyilván nagyon amatőr kérdés, de mit csinálok rosszul? Eltört a mosdónk leeresztő szelepe.
Az is megérne egy misét, hogy tud egy 5 éves spiáter(?) öntvény annyira ropira rohadni, hogy a leszereléshez nem is kellett szerszám, szétmállott a kezemben.
Szóval vettem egy újat, műanyagot, mert az talán nem rohad, becsavartam, eresztett. Meghúztam, eresztett. Még jobban meghúztam, erre a műanyag kis "excenter csöcse", ahol a dugót mozgató kar megy be, letört. Nyilván túlhúztam, ez egy dolog, 2500 Ft-ért még belefér a tanulópénz. De milyen sorrendben kell a tömítő gyűrűket beraknom, hogy ne csöpögjön? Én az alábbi sorrendben raktam be.
Egy kicsit meg kell rágni ezeket a szerkezeteket, mert sok pézbe is kerülnek. A pk.. nagyon drága, a tartozékai még drágábak és muszáj lesz megved az alu rögzitő profilt, amit csak a szarufára tudsz rácsavarozni. Ha nincs jól megcsinálja, úgy pattog melegben a polikarbonát, hogy zavar alatta étkezni.
Olvasd el még egyszer, amit írtam és probáld megérteni. Be lehet szerelni az oszlopokat a fal mellé.
Ott van a 3D rajz, le kell vágni a szarufákból az eresz kilógást, a hátsó szelementől.
Bentről kifele áramlik a pára- amit ki kell vezetni a széleken, van aljzatbeton a lejtésnek, hőszigetelés, vízszigetelés, még egy aljzat a csempének. Azt hogy zárod le kivülrő a kerületén és hogy rögzíted a korlát oszlopokat?
Az, hogy a külső falon felvezeted a hőszigetelés és arra ráviszed a szigeteléseket és az aljatbetonokat a födémről, nem jó megolás, mindig baj lesz vele.
A falak tetején meg kell jelenjen egy 15 cm magass beton perem, addig vezeted a rétegrendet, a peremet külön kezeled (általába lemez vagy kő burkolást kap) oda szerelsz korlátot is.
Ebben az esetben le kell vezetni a vizeket a belső térbe, de ez általába megoldható az álmennyezeten.
Nekem nem ilyen van, hanem ultraszűrő (ez kicsit drágább, szénszűrő is van utána és pár előszűrő), de tényleg szűr, esővizet kell szűrnie és még a büdös vízből is ivóvizet csinál.
Mint írtam, monolit vasbeton. Közben úgy néz ki, hogy találtam embert rá, de még nem tudom mennyi lesz. Lehet hogy a csempézés lesz az én dolgom :D 20x120-as lapokat 15ezer/m2 raknak O.O
Köszönöm. Ez is jó megoldás, de az asszony fejbe lőne, ha bent lenne a faltól 1méterre az oszlop. Arra is nehéz volt rábeszélni, hogy közvetlenül a fal tövéhez tegyünk párat…
Afrikában tanultam. Amikor lementünk a Szaharába akkor az autó légszűrőjére egy megolajozott női harisnyát húztunk a szaharai por ellen. (A homok púder finomságú.) A harisnya éppen hogy csak olajos volt, de eszméletlen mennyiségű port szedett össze. Ha elszennyeződött kimostuk, újra megolajoztuk és mehetett tovább. Jobb volt mint a gyári légszűrő.
Ezt a csomópontot nézd meg, ott a 3d rajz is a hozzászólásban.
Ha jó emlékszem 16-os polikarbonát volt rá szerelve, 36 nm a tető.
4 oszloppal, úgy lehet megoldani, hogy az oszlopok tengyelytávolsága 4x4 méter. És kiengeded a szelemeneket és a szarufakat az ereszeknél.
Ez a szerkezet el van tólva a ház falától kb. 1 métert, de a szarufák felső végé csatlakozik a ház falához.
A Te esetedbe, a ház fala és az oszlopok között kell legyen 5-6 cm távolság, de a szarufák végére szerelt függőleges deszka hozzér a falhoz. Abba kell készitsz két lekötést a falba, át a hőszigetelésen,
M10-as menetesz szár és ragasztás elég, ez alig lesz terhelve, csak merevít.
Ezt a pergolát úgy szereltük be, hogy az egészet összeácsoltuk, a szarufákat isz felszeltük együtt és betóltuk a fal mellé. A oszlopvasalatok talpa 220x220mm kazánlemezből készült és amiután a helyére került a
szerkezet, lefúrtuk talpakat az alapra.
Amit láthatod, az oszlopok 15x15 méretűek és a szelemenek, valamint a rá merőleges kötések 7.5x15 méretű fogópárak, bevállazva 4cm az oszlopokba. De ez egy rétegelt faszerkezet.
Ha a karkötések is 12x12 méretűek, akkor elég egy 2.5cm-es bevállazás az oszlopoknál. Tehát a két fogópár között a hézag 15-5= 10 cm, így 1+1 cm be kell vállazni a 12x12 karkötés mindkét oldalából. Ezek a vállazások nagyon jól kimerevítik a szerkezetet.
Az oszlopok és a karkötések illesztése csapfészkes: felsőmaróval meg lehet csinálni a csapfészkeket, körfűrészzel a csapokat.
A polikarbonát rögzítésénél használj 40x60-as gyalult léceket, 45cm tengelytávval.
Igazad van! Megkérdezem tőlük e-mailben. De gyanítom, hogy nincs, mert ha lenne, akkor büszkén kitennék az oldalukra.
Nekem eszembe se jutott volna ilyet venni, de ajándékba kaptam és úgy voltam vele, hogy ártani nem árthat. Viszont most válság idején minden fillér számít, még az évi 10 ezer is, hiába nem nagy összeg.
Van két levegőtisztítóm is, azoknál legalább látom (a szénszűrőn), hogy 2-3 hét alatt szép kis pormennyiséget szednek össze. Habár a HEPA szűrőket már rég cserélni kellett volna, de sajnálom rájuk a pénzt, méregdrágák. Úgy vagyok vele, hogy a nagyobb porszemcséket a szénszűrő is felfogja.
nagyon gyorsan és visszafordíthatatlanul eltávolítja a szennyeződést és a baktériumokat
Visszafordíthatatlanul? Aha! A többi állítás sem rossz, de már ez az első felvet bennem pár olyan kérdést, ami miatt a továbbiakban nem szívesen foglalkoznék vele. De ha a család lelki nyugalma megér évi 11 eFt-ot, akkor nem gond.
Ilyen fajta teraszról lenne szó.
