Kérdezz, jár erre pár guru. Hamarabb kapsz választ, ha precízen leírod mi a baj (oprendszer, sw verzió, hibaüzenetek, egyéb) - de kérünk, egy kérdést ne írj bele több topicba, kérdezés előtt keress vissza, hátha már volt a problémád.
Ja, és amennyiben warez windowsod lenne, ez nem az a hely ahol segítene bárki. És kodekpakkot, soha, sehova sem teszünk fel.
Hallottam olyan nagyobbacska cégről, ahol serial alapján válogatták a raid tömb elemeit, rokonok nem kerülhettek egymás közelébe. Ők már láttak olyat, hogy egy széria de hirtelen elpusztult...
Egyébként konkrét, percre pontos élettartam meghatározás nincs (nem is nagyon lehet), viszont a mechanikai és firmware hibákról elég jó összképünk van nemzetközi szinten. Például azért nem tartom jó vételnek a Seagate Barracudákat mert az átlagéletkoruk nem éri el a 3-4 évet.
Ja, az, hogy adott sorozat hasonlóan döglik meg eddig sem volt ismeretlen, ami érdekels, hogy ahol szidták a zöld WDket, abból nekem az ellenkezője volt, műxöttek örökké. Kék 500as sima HDDvel is nem tudom mennyi gépet vettünk, de kettőnél többet, az sem akart kinyúvadni. De az, hogy egyik lassan, másik gyorsan lesz bad sectoros, vagy csak fejet csapkod, vagy fel sem ismeri, meg ilyesmik, azok egyformák voltak. Azt, hogy állás után elindul-e és mennyi állás után mennyire nem, max. tippelni lehet. Éppen ezer éves cuccokat mentek fel és megy végleg archívba meg kukába. Van közte az elmúlt 20+ évben minden, aztán nem nagyon van baj vele...
Igen, pont ez a lényeg; egyrészt kiszámíthatatlan, mi meddig működik, másrészt viszont már nálunk is több esetben jelentkezett a jelenség, amit kezdetben én is nehezen hittem el, hogy az adathordozók egyes szériáiban meglepően hasonló bizonyos hibák esélye, ill. ezek bekövetkezésének várható ideje (mármint azonos körülmények között, tipikusan pl. egy RAID-tömbben).
A két dolog első pillantásra némileg valóban ellentmondónak tűnik...
Az jó lenne; van is egy ultranehézsúlyú saját verziónk (vót olyan vendég, aki egy udvari buliban nem engedte, hogy kimerjük neki a végét, hanem simán maga elé kapta az öntöttvas lábast meg egy cirka negyedkilós serclit >:O ), de mivel nevezett, a sütőt egyedül is betöltő lábas perpill. majdnem tele van (székely-rázott-hibrid) füstölthúsos káposztával, a felvetés egy ideig még nem releváns! ;-D
Én is ata jelszóval lezárt hdd-ken tartom a mentéseimet.
Nem minden asztali gép biosa kínálja fel a feloldást, usb-n még macerásabb. És igen ha elfelejted hogy le volt zárva akkor inicializálatlannak nézi a windows és így jársz. Ha a jelszót is elfelejted akkor meg tényleg vége.
Értem, és? Nekem nem kalitkában 1-2-15 éveket állnak hordozók és olvashatók, kalitkában is 2-X éveket, lassan már 20 simán van, de utána kell lesnem. Néha odébb is rakjuk, dobáljuk, párás környezettől száraz helyig, raktár sarka, utóbbi adagot pár éve még kólával is megöntöztem, mert sorbaraktam a polcon, leraktam mellé papírpohárban a kólát és elfelejtettem. Akkor vettem észre mikor pár év múlva takony ragacs fosban állt mindennel az elektronikája. És mi jön le belőle? Néha műxik, néha nem? Valami X idő állás után lehet nem indul el de lehet, hogy igen? Ez az X az lehet 2 nap és 18 év közti időtartam, estleg több vagy kevesebb?
Van-e minta arra, hogy hol mennyit állnak milyen cuccok és mi műxik, meg mi nem? Mi értelme ezzel példálózni ls megfejteni, ez azt jelenti, hogy elrakom a széfbe és biztosan nem műxik? Vagy 17.2%os aránnyal műxik, esteleg 69.5%os eséllyel egy 200ezres mintavétel alapján?
A kedvedért: 1 évig állt egy mágneses adathordozó egy Faraday kalitkában (ahova elektromágneses sugárzás sem jut be), ennek ellenére 1 év után nem volt olvasható a drive mert nem tudta magát inicializálni, ezért ki kellett javítanom rajta a sérült firmware modulokat amik megsérültek a lemeztányérokon lévő, mágnesezhető réteg elfáradásától (natív bitrot), mert az pont a szervizterületét érintette, ahol a firmware-jét is tárolja.
Ja, hát ha fél tudományos hányaveti sallang van ami úgy éppen csak nagy vonalakba érintőlegesen tartozik oda, akkor engedtessék meg, hogy felszólaljak ellene.
Megnyugodhatsz, mert mindkettőből van bőven. :) Ezért kell minden fontos adatból minimum 3 külön példány, 3 földrajzi helyen, különböző adathordozó típusokon tárolva.
Sok éve egy riporter hozott olyan HDD-t mentésre, amit előtte 1-2 éven át egy bank széfjében tárolt a rajta lévő adatok miatt. Mikor kivette a széfből nem inicializálta magát a drive, nem találod ki... Bitrot a szervizterületén. És ugye a bank trezorja az tkp. egy Faraday kalitka.
A win11 már önállóan meg tud nyitni és kicsomagolni: zip, 7zip, rar, tar és iso fileokat. Persze csak kicsomagolni, és nem a jelszavasokat.
A mai tárhelyméretek és gigabites net mellett legfeljebb: sok file egy fileba rakáshoz használunk tömörítést, nem azért mert 20% al kisebb méretű lesz. Régen a 600 MB méretre darabolásnál is jól jött, dialup neten is időt spórolt, de manapság ezen indokok elévültek. Jelszavas zipet is leginkább arra használok hogy a vírusirtó ne lásson bele.
Az NTFS beépített tömörítését se hinném hogy sokan használnák.
Sajnos ami régen hibásan volt betömörítve az nem gyógyul meg és ma is hibás. :)
Tömörítésben volt olyan hogy egymásraépülő, így nemcsak a hibában érintett file hanem az összes utána levőt is lehetetlenség kicsomagolni. Ezt a fícsört emiatt nem volt javasolt használni tömörítéskor.
Van, egy 300MB-os pakk, ami így hülyén van tömörítve:
22db ZIP-fájl, mindegyikben egy RAR-fájl van."
Ja, modemes időkből maradt vissza kőkorszai gondolkodásmód, mert ha egy hibás, akkor elég lesz azt leszedni. Ma meg már minek? Külön szeretem, mikor mindegyik pakkban benne van valami ugyanolyan info file, vagy sem, aztán fennakad a kicsomagoláskor. Apropó, kicsomagolás, kibontás, vagy kitömörítés?
