pl. azzal, hogy annak semmiféle bizonytéka sincs, hogy ez máshol történhetett meg! Arra mutat minden jel hogy itt. Mellesleg, egyetlen európai népről sem tudod hitelt érdemlően kimutatni, hogy hol jöttek létre , ők is meg a nyelvük is. Ez még az angol esetében is kétséges. Legfeljebb azt, hogy mikortól ismert az ottlétük, de az hogy oda mikortól kerültek..... Persze, nem a történelmi időkre gondolok, hanem az azt megelőző évezredekre, tizezer évekre!
Megint a szokásos kettős mérce: amit a magyaroktól megkövetelsz, azt másoknak simán elnézed.
MIvel Európa az 50 szélességi foktól délre , a magas hegységek kivételével végig lakott volt az utóbbi nemcsak több tizezer, de akár többszázzere évben (ld. a burgosi 1,4 milió éve emberi maradvényokat illetve eszközöket is), joggal feltéelzhető hogy az őslakosága ott helyben jött létre, nyelvestől, szokásostól együtt. A vándorlások már a mezolitikum utánra jellemzőek. No ez az amit nehéz követni irásos és más bizonyitékok hiányában. DE az akkori ember sem volt hülyébb a mainál: ahol jól megvolt, onnan minek ment volna el nyomós ok nélkül? márpedig nyomós okok (természeti katasztrófák, háboruk, gazdasági válság), akkor biza nem voltak. Akik elakartak menni - ld. a vadászokat - azok még a mezolitikum előtt távoztak és valahol északon telepedtek le. A többiek minek mentek volna? legfeljebb kisebb távolságokra. A népvándorlások már jóval később jelennek meg és jól ismert okokra vezethetők vissza. De ők már csak a keveredéseket okozták, s ha jó helyre kerültek akkor letelepedtek és javarészt asszimilálódtak (vagy ha elegen voltak hozzá, asszimiláltáka benszülötteket). A Kárpát-medencében az előbbi történt meg.
már az alapfeltevésed is hibás. a magyarok nem megjelentek a Kárpát-medencében, hanem a kezdetektől itt voltak, hiszen mind a nép, mind a nyelv itt jött létre!
A szlavistáknak igazolni kellene a szlávok avarokat megelőző tömeges megjelenését a Kárpát-medencében.
Igazolni kellene a szlávoknak az avarokkal szemben ugyanazon a területen volt nagyobb létszámát.
Meg kellene magyarázni, hogy mi váltotta volna ki a szlávok temetkezési szokásainak egycsapásra történő megváltozását az avarok megjelenése idején a Kárpát-medencében és miért nem hatott ki a többi nyugati szláv népre is?
Amennyiben ez hitelesen nem tudják alátámasztani, abban az esetben, feltevéseik légbőlkapott fantázia szülemény, amelyre nem érdemes több időt fecsérelni.
a románok előszerettel használnak tükörforditásban magyar helyneveket. A Sebes Kőrös-t pl. Crisul Repede-nek forditották, mikozben a magyar név a két folyó, a Sebes és a Kőrös nevéből származik! A saját szókészletükben viszont elég sok a szláv jövevényszó, ergo a Tirnava nem bizonyxiték arra, hogy ott szlávok éltek volna.
Tudni kell, hogy a Dnyeperen innen a folyónak Bulgária felé eső oldalán, a folyó átkelőinél elhagyott városok vannak: az elsőt a besenyők Aszpronnak nevezik...."
Az nem ciki, hogy a Bíborka a Danubiusról beszélt? És egyáltalán tudod, hol van/volt Aszpron?
Ha engem kérdezel, akkor csakis a véleményemmel tudok szolgálni. Ha ez nem érdekel, ne kérdezz. De ettől még nyugodtan olvashatsz engem. Az nem zavar:-)))
A románok általában a magyar helynevet vették át Erdélyben. Kivétel egy folyó (azt hiszem a Küküllő), mely románul Tirnava, vagy valami ilyen szláv név. Vagyis. A Küküllő eredeti szláv neve még akkor is használatban volt, amikor a románok odaértek, és azt vették át, nem a közismert magyar nevet. (Pedig közben eltelt párszáz év.)
aha, s addig hol voltak? nem akkor kezdődött, hanem akkora javarészt már befejeződött! jóember ez a szakmám, tetszik érteni? zooarcheológia (régészeti állattan)!-:)
Ha engem kérdezel, akkor a történelmi Küküllő vármegye területén a honfoglalás idején igen ritkán néhány szláv erdőlakó lakott, majd a honfoglalást követően a völgyekbe magyar elem nyomult be. A magyar terjeszkedést a tatárjárás akasztotta meg, utána jöttek a már említett szászok, majd a románok.
"de nem voltak, mert odáig ért a jégpajzs! csak attól délre Anatóliában, illetve észak Balkánon lehettek."
Fantasztikus egy figura vagy.
A jégpajzs legnagyobb kiterjedése valahol a Tátra szélességi körén volt. Vagyis sem a Kárpát-medence, sem a Fekete tenger északi vonala nem volt eljegesedve.
Ámde. Úgy tűnik, nem tudod, hogy ekkor (22-23 000 éve) olyan időjárás volt itt, hogy a Balaton medrét akkor fújta ki a szél. Nem egy emberbarát időjárás lehetett. Még tán a mamutoknak sem tetszett. A mamutvilág majd 10 000 évvel később következett be. Itt is, meg a szomszédunkban is.
"nem kellett hegymászók legyenek hozzá, a völgy attól völgy, hogy haladni lehet rajta."
A Kárpátok északi vonulatát nem vágja át folyó. Mindenképp hágón kell átjutni rajta. A hágó meg magasan van, és még a jégkor után is sokáig jeges körülmények voltak arrafelé. És tudod, a szegény mamutoknak senki sem mondta, hogy a Kárpátokon túl a Paradicsom vár rájuk. Épp ezért aztán az erdős hegyvidéknek neki sem vágtak. Mit is kerestek volna benne?
"persze , a mamutok nagygyülést tartottak és elhatározták, hogy azért sem mennek a fű után, inkább éhenhalnak!"
És ki mondta meg nekik, hogy itt ugyan nincs mamutfű, de ha átvergődtök párszáz km-re, a hegyen, erdőn túl megint találtok füvet?
Lásd be, tarthatatlan a mamutok elvándoroltak és a vadászok követték elmélet.
A mamutok itt kihaltak, a vadászok meg vagy éhenhaltak, vagy más vad vadászatára tértek át.
