Néztem a Füredi városi honlapot,március 24-re(nagyszombat=31)írják az Első Hajó Fogadását a rendezvénynaptárban.Valaki tud erről valamit?Vagy csak elírás lehet?
Nézegetem a BH honlapot is mert ha ilyen korán lesz,lassan jöhetnének a menetrendek de még semmi.
"Az viszont döbbenet, mennyire pontosan követi a hóban tárolt vízkészlet magassági grafikonja a maximális értéket. "
Pontosan. Engem is ez ijesztett meg. Az 1000 m alatti szépen elfogy a tavasz során. De az 1000 m feletti is nagyon jelentős, szinte az átlagos összes 2/3-val egyenlő.
Azért a magasabb hegyekben hamarabb esik a hó, mint itt, 100 méterrel a tengerszint felett:) A csapadék ott hó, az ott marad,nálunk eső, az meg elfolyik. E szerint a táblázat szerint 1000m felett ugrásszerűen megnő a hóvízegyenérték: http://www.hydroinfo.hu/Html/ho/hvktab.html Az viszont döbbenet, mennyire pontosan követi a hóban tárolt vízkészlet magassági grafikonja a maximális értéket. Egy kósza mediterrán ciklon némi esővel és meleggel a poklok poklát szabadíthatja rá a Duna völgyére. Sőt akár a Tiszáéra is...
Én úgy tudtam, mindenütt enyhe a tél a környékünkön. Örültem, hogy idén kis eséllyel lehet csak árvíz. (Így tél végétől szoktam lesni, mennyire féljek egy tavaszi árvíztől.)
Ehhez képest hatalmas a hóban tárolt vízkészlet. Érti ezt valaki?
A "Pilis Insula" kifejezés sokak hipotetikus gondolkodását már sokfelé elvitte.
Ám, ha az ember belemélyed a Geologica Hungarica köteteibe, akkor rájön, hogy "nem ott, nem úgy és nem akkor, ráadásul nem az" folyt ott, amit szeretne látni, láttatni.
A legtöbben a mai 10-es út menti árkot tekintik ennek a kérdésnek a megválaszolásához alkalmas területnek, ahol volt idő, amikor valóban folyt víz (ős-Garam, ős-Ipoly), csakhát közben volt nemi lemeztektonika, mert a Kisalföld megsüllyedt, a Dömösi -szűkület lejjebb került és a víz elkezdett arrafele folyni, főleg, mikor a Duna is átbuggyant. Mert ugyebár a Duna előtt épp a Kemeneshát kavicsanyagát rakta le egyenesen a Dráva irányába.
Persze itt is vannak megválaszolatlan kérdések, hogy hogyan került folyami kavics Lesencefalu-Tapolca határába, de ez egy másik kérdés.
De a Duna hordalékanyagai nem raktak le olyan egyedi anyagot a Dorog-Vörösvár vonalon, ami igazolná az ott folyását, viszont hagyott ott a Garam és az Ipoly saját felvízi anyagának megfelelő hordalékot.
Márpedig a hordott anyag kőzetvizsgálata elég erős érv.
Én azért nem szurkolok a projekt ellen, de engem is jobban érdekelne pl., hogy hol lehetett az a régi Duna-ág, ami körülölelte a Pilist, hol volt Sycambria, Ősbuda, Fehérvár. Ezzel még nagyon adós a történész, régész szakma, de persze nekik fontosabb a római limes… Egyébként meg éppen most találtak meg egy 500 éve elveszett maja várost a quatemalai dzsungelben egy új, ún. LIDAR (lézeralapú távérzékelés) technológiával, ami a lézer fényét veszi igénybe a talaj alatti építmények részletes felderítéséhez. 2100 km2-t vizsgáltak át így. Javasolnám itthon is a Pilis átvizsgálását ezzel a módszerrel, mert a felszíni építményeket ugyan le lehet rombolni, el lehet tüntetni, de a földalatti alapok most is ott vannak…
