Csakhogy az a széles körben értelmezett közvetítő "kultúra" nem magyar, hanem lovasnomád volt, ahogy a nyelv sem magyar, hanem valami proto-FU nyelvállapot.
A másik nagy nyelvcsoport a türk nyelvek voltak, amiket sok lovasnomád nép beszélt odébb.
"Igen az nekem is fura, hogy meglökik őket és a nép java az Uraltól a Kárpátokig szalad."
A magyar nyelv nem az Uraltól, hanem a Donyec középső, felső folyásától terjedt keletre is, nyugatra is. A nyugati terjeszkedés maradandónak bizonyult.
Többnyire megegyezik az általam (és még néhányunk) itt képviselt álláspontjával.
"- a népesség nagy részét egy keleti nomád népesség támadása a 9. sz. elején kilöki ebből az őshazából"
Helyesen: a magyar nyelv és kultúra az erdős puszta közvetítő nyelve (kulturája) volt. A honfoglalók pedig mindazok a pusztai népek, melyek a kazároktól keletre éltek (+kavarok). A kazár polgárháború végén éri a honfoglalókat a "keleti nomád népesség" támadása, mely beszorítja a honfoglalókat a Don mellől az általuk addig is birtokolt Dnyepertől nyugatra levő Etelközbe (régi nevén Levédia). Ez az esemény valóban 860 táján történt.
"- "Etelkuzu" valójában a mai magyar Alföldtől (!!!!) a Dnyeperig (!) húzódott"
Csak 4-5 évig. Amikor Árpád bejött ide, akkor a honfoglalók még megtartották Etelközt. Etelköz akkor veszett el, amikor a magyar támadó hadak a Brentánál voltak lekötve. (900-ban) Etelköz elvesztése miatt aztán szükség volt a Dunántúl elfoglalására. Ez viszont már a frank birodalom elleni agressziónak minősült, ami a Pozsonyi csatához vezetett. l
"- a 9. sz végén újabb támadás éri a "magyar" népességet, aminek hatására a Kárpátoktól keletre élők bezúdulnak a KM-be (ez a 896-os honfoglalás)"
A germán kvádok mint turáni fajta? :-) Miket zagyválsz itt össze?
A rómaiaik nem a kvádok miatt nevezték volna az elfoglalandó tartományt Sarmatiának. Marcus Aurelius valóban tervbe vette Sarmatia provincia létrehozását, mivel meg akarta hódítani az Alföldön lakó szarmata jazigokat.
No igen, a lovasnomádok szempontjából mindenképpen, civilizációnk szempontjából annak volt kulcsjelentősége elsősorban, hogy a nagy folyamvölgyi kultúrák létrejöttek Kr.e. 4000-től és egy sereg olyan növényt nemesítettek (gabonák, takarmánynövények, zöldségfélék), melyek nélkül nem lehetnénk azok, akik vagyunk.
"A nyelvrokonségunk - már amennyi van - is itt délebbre, Közép Európában jött létre , jószomszédság révén. Mésképpen nem is lett volna lehetséges a fentebb emlitett okok miatt sem."
Hmmmm.
Tegnap még a mamutokat kergették az őseink a Kárpátokon át.
"tessék tiszta vizet önteni a pohárba! Amikor én tagadom az uráli őshazát, akkor igyekszem is cáfolni azt hogy ott és akkor létezhetett! Tényekkel, bizonyitékokkal."
Nem volt urali őshaza. Ahogy nem volt Kárpát-medencei őshaza sem.
"1., az állítás az, hogy a kezdetektől magyarok lakták e tájat. Ez esetben jogos a kérdésed, hol van valami erre utaló forrás. Válasz: ilyen forrás nincs, mert nem is lehet. Kr. születése táján a Dunántúlon kelták éltek, méghozzá hét törzs, akik mellett más nemzetiségünek (magyarnak) egyszerüen nem volt hely. A Dunántúlon tehát biztos, hogy nem volt népi folyamatosság."
Pannóniábn élt egy nép,amelynek nevét,quadnak írták a római írók és turáni fajta volt,a Csallóközben és Mátyusföldön lakott és sokat harcolt a Pannóniát elfoglaló rómaiakkal.
Marcus aurélius császár,amikor a quadokat,és a mai cseh területen lakó germán markománokat leverte,egy Markomannia és egy Szarmacia tartományt akart szervezni.
A quadok tehát a rómaiak tudatában is turáni nép volt.
Herodotos a szarmatákat is a szkítákhoz sorolta.
Elgondolkodtató,hogy ez a quad nép olyan keményen szállt szembe a rómaiakkal,hogy Ószőnyben a velük tárgyaló pannon születésű római császárt I.Valentinianust kr.u.375-ben megüti a guta.
Ugyanebben az évben kelnek át a hunok a Volgán,és pár év múlva minden nép uruknak tartja őket,a quadok is.
A "honfoglaló" köznép. Mivel a 670-as onogur vándorlást ma már nem tartják valós eseménynek, még feltételezhető az esetleg az egységes avar népességgel már az 568-as avar foglaláskor bejött egy "magyar" népesség, mint avar köznép.
Jelenlegi megállapítások szerint 670-ben nem jött be új népesség, a "griffes-indások" antropológiailag, kultúrálisan azonosakaz 568-as népességgel, sőt, már azt is kétségbe vonják, hogy ez a griffes-indás stíluslétezett-e.
László Gyula sok eddig megingathatatlannak gondolt, kőbe vésett tézise megdőlt mára, pl. a honfoglalók "nagycsaládi" temetőkről kiderült, hogy nagyrészt hiányosan feltárt temetők sajátos interpretációi, és a modern archeogenetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a "nagycsaládi" temetőkben elhantoltak nem is voltak rokonai egymásnak!
"Az őskori és ókori történelemre különösen igaz az, hogy megfelelő források és hitelt érdemlő leletek nélkül minden állítás csak nagyívű elmélet marad csupán."
Ez nem teljesen így van.
Az őskorról sok olyasmit tudunk, ami meghatározza a történéseket. Tudjuk, hogy eleinte független területi csoportokba (nagycsaládok) szervezve éltek. Ezek a csoportok halász-vadász-gyüjtögető életmódot éltek, a csoportok létszáma 30-50 fő lehetett, egy embernek legalább 10 km2 területre volt szüksége a megélhetéshez, tehát egy csoport 400 km2-es (20x20 km) területen élt. A független nagycsaládokat 30-35 000 éve a törzsek váltották fel, melyek kb. 100 km átmérőjű területen éltek azaz 20-25 nagycsaládból álltak. Ezt a világot módosította alapvetően a földművelés a föld alkalmas pontjain, majd egyre szélesebb körben. (Neolit-forradalom).
A törzsi világot torzította a lovas harci mód kialakulása. A lovas törzsek a gyalog törzseknél négyszer nagyobb területen éltek, ennek megfelelően 15-20-szor nagyobbak voltak a gyalogos törzseknél. Ebből fakad Európa IE népek általi megszállása.
A földművelés, és a lovas törzsek megjelenése kiváltotta az igényt a törzsek szövetségének a kialakitására. Nnna, ez a világ az, amibe a honfoglalás előtti időszak beilleszthető.
Nem nagyon értem a magyarázatot. Nyelvünk, nyelvészeink szerint több ezer éves kiforrott nyelv. Mint korábban írtam, ezt földrajzi helynév anyagunk alátámasztja. Tehát már jóval Árpád érkezése előtt adott volt nyelvünk a KM-ben. Itt "magyar" nyelvű lakosságot találtak bizonyosan, mert különben ki adta volna korábban a "magyar" nyelvű neveket? Tudtommal, még a románok is átvették a "magyar" földrajzi és helységneveket, bár igaz, hogy nagyszámban átfordították románra.
akkor , ha ezeket az ideig óráig itt élő vándorokat ténylegesen a jó helyen és időben kezeljük. S milyen számadatokkal rendelkezel róluk? mert az, hogy pl. a dunáéntúl egyes falvaiban sok holland telepedett le, ettől még nem gondolja senki, hogy ez egy holland tartomány!
"DE az volt a kérdésem, hogy ha Árpád "magyarjai" előtt, a kezdetektől élt a Kárpát-medencében a ma magyarnaknevezett nyelven beszélő népesség, akkor az ókorból csak kellene lenni forrásnak rájuk,"
A kérdésnek két ága van.
1., az állítás az, hogy a kezdetektől magyarok lakták e tájat. Ez esetben jogos a kérdésed, hol van valami erre utaló forrás. Válasz: ilyen forrás nincs, mert nem is lehet. Kr. születése táján a Dunántúlon kelták éltek, méghozzá hét törzs, akik mellett más nemzetiségünek (magyarnak) egyszerüen nem volt hely. A Dunántúlon tehát biztos, hogy nem volt népi folyamatosság. A Tisza mentén a szarmaták éltek, akikről tudjuk, hogy jöttek a sztyeppéről. Vagyis ők sem folyamatos őslakók, bár itt egy páran tőlük remélik (róluk feltételezik), hogy magyarul beszéltek. A Tisza felső folyásánál a vandálok élhettek, ők el is mentek, nem magyarul beszéltek. Erdélyben a dákokról elég sokat tudunk, őket senki sem gyanusítja meg a magyar nyelvüséggel.
Szóval a hun népvándorlás előtt kizárható a magyarság Kárpát-medencei jelenléte.
2., a honfoglalás előtti korban lehettek-e itt magyarok. Erre viszont az a válasz, hogy lehettek, mert nincs olyan körülmény, ami ezt kizárná, viszont van egy pár arra utaló jel, ami valószínűsíti. A kérdés csak az, hogy hogyan, mikor érkezett ide a magyar nyelv, ki hozta. Biztos, hogy nem nyugatról jött, nem északról, mert ott a szlávok éltek, nem délről (Bizánc), így marad a kelet. Tudunk keletről egy 680 körüli bolgár vezetésű bevándorlásról. Ez lehetett a magyar nyelv elterjesztője. És hogy milyen néven emlegetik a források, azt jó eséllyel az onogurral lehet beazonosítani. Van egy csomó honfoglalás előtti forrás, mely erre utal. (Pl. a Via Ungarórum).
Természetesen az első magyar nyelvű emberek ideérkezhettek már a hunokkal is. Ez viszont nincs semmivel sem alátámasztva, így csak mint lehetőséget kell számontartani.
Az én véleményem az, hogy a magyar nyelvnek a hunok után volt egy szerény, lassú, de folyamatos beszivárgása a Kárpát medencébe, amin nagyot lendített a 680-as bevándorlás, majd a honfoglalással nyert akkora teret a nyelv, hogy visszaszorította az addig offenzivában levő szláv nyelvet.
aha, ha behelyeztétek őket oda ahol éppen egy lakatlan űrt tételeztek fel! na ná, az Uralnál már tudták, hogy ott fogja őket várni egy lakatlan terület, majd a a Km-ben egy másik! Honnan?
Saját szakmámban is megfiygeltem, hogy egyes kutatók - még a jó nevúek közül is sokan - az isetnnek sem akarják elfogadni a legkézenfekvőbb, az orruk előtt lévő megoldást, hanem mindig valamiféle komplikáltra végynak! Ami egyszerű és kézenfekvő az eleve nem lehet jó számukra! Ezzel a problémával sem más a helyzet! 77 helyszint, népet, körülményt kell okvetlkenül összezagyválni, nehogy már a legvalószinübbre essen a választás!
Itt felmerül az a probléma, hogy meg kéne magyarázni azt is, hogy miért botlunk úton útfélen "magyar" földrajzi és helynevekbe? (Árpád-kori okiratok) sőt újabban bizonyítást nyert, hogy a Tihanyi alapítólevélben lejegyzett helynévtörténeti forrásból, mindössze 2-szláv. Ezt mivel magyarázza a neves társaság?
Mert a türk vezetőréteg egy FU magyar nyelvű köznép élén állt. A türk réteg elfogyott a kalandozásokban. A helyben talált pannonszlávok és a maradék türk réteg a 11. sz-ra olvadt össze a magyar nyelvű árpádkori alapnépességgé.
Megtámadtak minket a besenyők??És meg vertek minket?Egy olyan nép amelynek törzsei egymással is hadakoztak?Miközben a vérszerződéssel mi egy nemzet lettünk,olyan zseniális hadvezérek alatt,mint Álmos,Árpád,Levente,Szabolcs?
Gondolom Levente herceg is a Bízánci árulás miatt esett el...
Tényleg új elmélet??Nem a régi,,hisz feltételez betelepülést a KM be..?
László professzor,kettőshonfoglalás elmélete új köntösben inkább.
Itt felmerül az a probléma, hogy meg kéne magyarázni azt is, hogy miért botlunk úton útfélen "magyar" földrajzi és helynevekbe? (Árpád-kori okiratok) sőt újabban bizonyítást nyert, hogy a Tihanyi alapítólevélben lejegyzett helynévtörténeti forrásból, mindössze 2-szláv. Ezt mivel magyarázza a neves társaság?
A dél-szibériai lelőhelyek kontinuitása megfigyelhető az "Etelkuzu" területén megtalált anyaggal. Pont ez vezette új felismerésre (ti.hogy a magyarság vándorlása nem évszázadokig, hanem csak évtizedekig tartott) a kutatókat: a eddig feltételezett magyar vándorlás területén 0 lelet ismert az intenzív kutatás ellenére, míg az "őshaza" meg Etelkuzu" területén sok, főleg az elmúlt 25 évben, aikor a magyar régészet volt szovjet területtel fenntartott kapcsolatai teljesen megszakadtak, számtalan új "magyargyanús" lelet került elő, és ennek hatására a korábbi leletanyag alapján kialakított kép átalakításra került az orosz-ukrán régészetben, csak ezek a felismerések már nem jutottak el hozzánk, és mi megrekedtünk kb. a 70-es évek szintjén.
