Ne foglalkozz vele, B31 kartács az élőfába is beleköt.
Olvastam erről a hívóról Erwin Puts-nál. Ő rendkívül precíz, jól felszerelt, és még ért is a fotózáshoz. Neki is az a tapasztalata, ez az egyik legjobb, legnagyobb élességet adó hívó.
Látom sikerült megragadni a lényeget.:) Elfelejtettem leszögezni, hogy ez nem teszt volt: mindenféle tudománytól mentes saját próba egy adott film esetében, amihez kerestem egy olyan hívót, ami passzol a saját igényeimhez. A fürdőszobában dolgozom kedvtelésből, nem egy laborban :)
- Szerinted változnak az ok okozati összefüggések? Ez fizika és kémia, az egész csekkolható, nézz utána, próbáld ki. És szedd szét azokat amiket ide leírtam, szakmai szempontból, a fizika és kémia szempontból, és ne szofisztikailag. A dolgok valahogy vannak, szerinted butaságokat írogatok ide? Szerinted azokat a „tesztelési” hibákat én nem követtem el mint a kartács, és szerinted nem azért írok ide, hogy nem menjen se Ő se más egy sötét hosszú tévedésalagútba?
Szerinted, ha van két klf. film (általános pan film) két kfl. hívóban előhívjuk azonos meredekségre, ugyanazt lefényképezzük mindkét esetben (A saját ISO –t fegyelembe véve), majd nagyítunk mindkettőről ugyanolyan papírra nagyítógéppel stb. szerinted a két nagyítás a tónusok tekintetében lényegesen el fog térni?
IGEN VAGY NEM
Mert ha igen, akkor nagy valószínűséggel a kontrasztkülönbséget értékeli az egyéni szépérzékével…
És akkor ideértünk vissza:
Ezek ismerete nélkül, elég nehéz korrekt módon hívókat, filmeket, eljárásokat „tesztelni”.
Van aki szeret kimenni a stadionba es latni, hogy mikent gyoz az egyik csapat, vagy egyen, neked az a fontosabb mikor masnap a kiertekelest olvashatod a Nepsportban. el kell fogadnod, hogy akarmilyen okos es tapasztalt is vagy a magad teruleten, keveseket erdekel -foleg a szazadik alkalommal - ugyanazt a mantrat hallani/olvasni toled. Elhiszem, hogy a valo eletben elragado vagy, de itt idegesito, hogy csak a tenyleges ISO/meredekseg/megmegmiafene vonalon lehet csak ertekezni. Mindossze ennyi.
Olvtarsunk csinalt egy osszehasonlitast. Levonta a kovetkeztetest, hogy melyik tetszik neki jobban. Tette ezt szamoktol mentesen. Van ilyen is. Sot, hidd el, ez a gyakoribb.
Szerinted, ha van két klf. film (általános pan film) két kfl. hívóban előhívjuk azonos meredekségre, ugyanazt lefényképezzük mindkét esetben (A saját ISO –t fegyelembe véve), majd nagyítunk mindkettőről ugyanolyan papírra nagyítógéppel stb. szerinted a két nagyítás a tónusok tekintetében lényegesen el fog térni?
Először is köszönöm a bemutatót, kiváncsi voltam hogy megy a fekete fehér film hívás, nagyítás, és most kéz-közelből láttam minden eszközt, meg lötyit!
Egy kis csevely meg fotó nézegetés után a laborból csináltunk egy rögtönzött stúdiót, mert vittem ugyan hívható nyersanyagot, de be folt fűzve és a 36. kockán állt a mutató.
Kár lett volna az utolsó képet elpazarolni, így csináltunk egy laboros portrét. :-)
Aztán előhívtuk (B31 hívta, mi néztük, kérdeztünk, tanultunk) az Agfa APX400 -as filmet. Minden lépést megbeszéltünk, nagyon érdekes volt.
Amíg a filmem száradt, átrendezkedtünk papír hívásra, és megnéztünk egy próba hívást, aztán egy 24x30-as nagyítást egy már előhívott filmről.
Végül én is elhoztam egy kontakt nagyítást a filmemről, így el tudom dönteni melyik kép érdemes nagyításra.
Ha lesz rá lehetőség, nagyítgatnék erről a tekercsről... amíg fogy a következő. :-)
Ja, és a tényleges ISO –t el is felejtettem, ha nem ismerjük pontosan az ISO –t, ugye eltérő hívóknál (Persze ugyanazon hívónál is eltérhet, klf. hívásidő, mozgatás, hígítás és hívási eljárás mellett.) eltérő lehet. Ha nem pontosan a tényleges ISO szerint exponáljuk a filmeket, az adott hívás jelleggörbéjén máshól helyezkedik el, a témakontrasztból adódó denzitás terjedelem, „lelóghat” az alsó könyökre (alexpo), ritkább esetben a felsőre (túlexpó). És ettől a tónusok is másképp nézhetnek ki…
Ezek ismerete nélkül, elég nehéz korrekt módon hívókat, filmeket, eljárásokat „tesztelni”.
A probléma az, hogy vajon tudod é milyen meredekségre hívtad a két filmet, pontosabban egyforma meredekségre hívtad? Mert ha nem, lehet neked nem is a hívok különbsége tetszik, hanem a hívás meredekség. Elvileg úgy lett volna célszerű összehasonlítani, hogy egyforma meredekségre hívód a két filmet…
„ennyi erővel ugyanazt a hívót is lehet hasonlítgatni más időkkel pl.”
Egyszerűen csak egymás mellé teszek két Ortho 25-ös filmet, egyik hívója Xtol, másiké Acurol-N (hasonló témák, azonos fényviszonyok) és jobban tetszik az utóbbi. Erre igazából nincs racionális magyarázat azon kívül, hogy a szemem ezt találta szebbnek. :)
Az elmúlt napokban volt szerencsém Acurol-N-nel játszadozni. FP4 50-es érzékenységre, HP5 pedig 200-asra lőve számomra nagyon szép eredményt hozott. Illetve a korábban említett Ortho 25 is nagyon tetszik ezzel a hívóval, jobban, mint D76-ban vagy Xtolban. Ez most nem reklámanyag akart lenni, csak gondoltam érdekességként megemlítem. :)
és ott a Weblap „fülre” találs egy felsorolást azokról a hozzászólásokról, amiben leírom, hogy milyen következtetésre jutottam az analóg fekete fehér fényképezéssel és laborálással kapcsolatban. Persze van ott más is ;-))))))
Erwin Puts-nak voltak tesztjei, és nagyszerű írásai az Acurol-al kapcsolatban. Úgy emlékszem ő is lejjebb vette az érzékenységet TMX és D100 anyagoknál.
Én hívtam D76-ban és Xtolban is (csak rollt), mindkettőnél ugyanazt a hívásidőt használtam (Xtolhoz nem is találtam infót, ami normál oldathoz van), nekem tetszik. Tegnap lőttem egy 120-as tekercset, ezt már Spur Acurol-N-ben fogom hívni, aztán majd kiderül, hogy milyen lesz. Egyébként ISO 25-ösként kezeltem eddig mindet.
Ha egy blendével túllövőm a névleges érzékenységhez képest, akkor megemelkedik a feketedési küszöb, ahonnan már van részlet az árnyékokban. Az érzékenységvizsgálat tulajdonképpen ennek a feketedési küszöbnek a kitapogatását jelenti. Van egy energiaszint, ami alatt nem exponálódik be az anyag. Ezt a legkisebb fénymennyiséget kell meghatározni.
Ha ez megvan, akkor pedig azt a hívási időt, amivel még a csúcsfények kezelhetők maradnak, azaz nem lesz nagyon fekete a negatív jobban beexponált része.
Nekem ez a Rollei film elég könnyen beugrott keménybe. Csak egy pár próbát csináltam vele, ezeket a tulajdonságait tapogattam, vettem hozzá különféle Rollei hívókat is. Azokkal is keményebb lett a kívánatosnál a gyári értékek szerint, úgyhogy pepecselni kell vele.
A síkfilmes változat viszonylag olcsó volt, nagyon éles, szemcsementes felvételekhez jó lesz.
Azt nem tudom, hogy a kisfilm ugyanazt az emulziót kapja-e?
Köszi, az jó hír. Itt a ködben a csúcsfények és az alja elég közel voltak egymáshoz. Hogy 12-16-on feljött az alja azon azt érted hogy több lett a sötétszürke de azért maradt fekete? (+ on nézve) Azt mondta egy barátom hogy exponáljak csak bátran, nem fog kiégni. Azért kezdetnek maradtam a 25-ön.
4x5-ös méretben használtam, Rodinalban hívtam, D76-ban nem. Valószínű hívható mindenben, csak be kell tesztelni. A csúcsfényei megugranak, az alja meg lent marad.
Ha jól emlékszem 12-16 ASA-ra exponálva jött fel az alja.
Kipróbáltam az itt javasolt Rollei orto 25-öt. Az a kérdés, szerintetek miben érdemes előhívni? Pillanatnyilag (általában) D76 és rodinal van otthon, de ha ehhez hülyeség és jobb valami saját löttyében nem teszem bele. A 23-26 hétvégén fényképeztem rá jó ködös időben, lássam milyen kontrasztot tud. simán 25-re van lőve.
