Köszi, értem. Talán még annyi, hogy ezek szerint az avarok hozták finnugoros nyelvünket, vagy ebben része volt a "Keszthely-kultúra" népének is? és a székelyek?
Talán még valami: ugye azt mondják nekünk, hogy az 5.-6. sz-ban több germán eredetű nép élt a Kárpát-medence területén (gótok, szvébek, gepidák). Ugyanakkor megjelentek az avarok, melyek hivatalos szinten türk nyelvűek voltak.
A kérdés az, hogy e népcsoportok mikor érkeztek ide, és miképpen maradhattak fenn a nagy tömegben betelepülő avar népesség mellett?
Mi történt a szarmatákkal? Beolvadtak az avar lakosságba?
A germánok a Wielbark kultúra délkeleti elmozdulása nyomán kerültek a KM-be a Kru. 3. század elején, amikor a Wielbark-kultúra - a gótok és a gepidák közös ősei - elhagyták a Visztula torkolata melletti őshazát, és a Kárpátok északi előtere felé nyomulva (csernyahovi kultúra) az ott élő kisebb germán népeket (pl. vandálokat) átnyomták a Kárpátokon, a germánok nagyrészt a mai Kárpátalja területén kisebb részt a Szatmár-Beregi és Zempléni területen telepedtek meg.
A gepidák sokáig a mai Galícia hegyi területeire voltak beszorulva, ezért sikertelen területszerző háborúkat vezettek a gótok ellen, akik akkor a Kárpátoktól keletre a pontuszi sztyeppén illetve Erdélyben éltek - ekkor oszlottak nyugati és keleti gótokra.
A gótokat a hunok lerohanták 370-ben, a gótok ekkor megpróbáltak áttörni a római területre, Valens befogadja őket, ami után mintegy száz év alatt végigvándorolják a római birodalmat, amig el nem jutnak a saját államok megalapításáig.
A vandálok és szvébek is a hunok elöl menekülve indultak nyugatra.
A szarmatákat már a 4. századtól telepítik az elnéptelenedett Kelet-Pannoniába, majd olyan tömegesen települnek át, hogy a Birodalom több területére is jut belőlük, még a Párizsi-medenclbe is.
A "maradék" szarmaták a szvébekkel vándorolnak a római birodalmon át, még Hispániában egy rövid életű államot is összehoznak, amit a vizigótok döntenek meg. Ezután a vandálokhoz csatlakozva Karthágóba kerülnek.
A gótok és a többi kis germán nép elvándorlása lehetővé teszi a gepidák beözönlését az Erdélyi-medenclébe, aholegy hun vazallus királyságuk jön létre, vezetőjük a kései hun korban Ardarik "Aladár", Attila "leghűségesebb embere, aki elsőként lázad fel Attila halála után. :)
A kvádok hosszú ideig eredeti Északi-Kárpátok és Duna közti területükön élnek, majd a szarmaták elköltözése után levonulnak a Duna-Tisza közére - ekkor már ismét szkír néven említik őket. Vezérük Edekon/Edika, szálásuk központja Kalocsa lehetett, innét került elő a fejedelmi temetkezési helyük (Kalocsa-Bakodpusztai lelet).
A hun kor után Pannonia gót uralom alá kerül, nem ismert területi nagyságban; a gepidák pedig elárasztják a Tiszántúlt és a Szerémséget, elfoglalják Sirmiumot, ez lesz a királyságuk fővárosa.
A gót uralom után Dunántúlra a langobardok vonulnak be. A Duna-Tisza köze a gepida-langobard gyepű, lakatlan.
Az 567-es háború után, amikor a langobardok leverik a gepidákat, az avarok bejutnak a KM-be, de ekkor mnég csak a Tiszántúlt szállják meg, 568-ban a langobardok szinte az összes KM-i germánt összegyűjtve leköltöznek É-Itáliába, a Dunántúl is avar fennhatóság alá kerül, de a jelekszerint az avarok nem bántják azt a provinciális eredetű latinizált népességet, amely a Nyugat-Dunántúlon "Keszthely-kultúra" néven létezik.
A Tiszántúlon tovább élnek a gepidák avar uralom alatt, még a 7. században is a bizánciak innen fogadnak fel gepida zsoldosokat.
Az avar kagáni kíséret 568 és 622 között az É-Balkánon él, követve a mozgó kagáni udvart Singidunum és Bizánc közt, és csak 622 után rendezkedik be a lakatlan Duna-Tisza közén, ennek emlékei a kunágotai, kunbábonyi, csepeli temetők tungig-jenyiszeji, bajkáli ill. szinid típusú mongolid népességei.
"Anonymus Gestája volt előbb, ott jött a hun származás először a köztudatba"
És hol említik először, hogy a magyar nemesség Anonymust olvas? :D
Tudtommal Schwandtner publikálta először, 1746-ban... (9445.)
Egyetlen kézirata bukkant fel a könyvtárak mélyéről, arról Sebastian Tengnagel bejegyzése alapján azt tartják, hogy 1610 és '36 között juthatott a bécsi Udvari Könyvtár birtokába... (9447., 9448., 22405.)
Anonymust tehát a magyar nemesség nem ismerte, csak miután kiadták az egyetlen ismert kéziratát.
Szánalmasnak tartom, hogy egyesek úgy akarják megmondani, hogy Anonymus mit gondolt, hogy azt sem tudják, mit írt. Hasonlóan szánalmas az a kedves fórumtársunk is, aki lebaromságozza a bizonyított tényeket - például magukat Mongóliában és Nyugat-Szibériában magyarnak valló személyek létét, akikről fotók készültek (nem mongolidok) - ugyanakkor bevallja, hogy az ő nézeteit nem tudja bizonyítékokkal alátámasztani.
---------
Marhaság.
Csak megkérdezném, hogy a magyar elnevezés mióta létezik?
Ha egyáltalán tudod.
Így értelmetlen és hülyeség az állítás, hogy Szibériában és másutt magyarnak vallják magukat olyan személyek aki nem ismerik/tudják a 'magyar' megnevezés időpontját népre és országra.
Ez nem életszerű. A kódexeket nem a szolganépnek írták.
Egyébként bizonyítható, hogy az itt talált, Árpád népéhez csatlakozott "szolganép" beépült a Magyar Királyság kiváltságos rétegeibe. A királyi vármegyék katonáskodó rétege elsősorban körzülók került ki. A későbbiekben az ispánok a főnemesség, a várjobbágyok köznemesség részévé váltak.
Az általad sugallt gondolat marxista gyökerekből táplákozik és történelmietlen.
--------------
Ez mese.
Az itt helyben csatlakozott székelyeket a honfoglalók leszármazottai még a XV. században sem tartották igazi magyarnak.
Forrást is adtam már erről.
F. Molnár Mónika, Erdély giovanandrea Gromo Compendio-jának tükrében
FONS VIII. (2001) l. sz. 85-107. p.
Hitelest és nem tagadható.
Amit itt összehordasz rendszeresen az a történelmietlen.
Egyébként tudomásom szerint semmi nyoma az Árpádok esetében, hogy mongolidok lettek volna, pedig a királysírok alapján több koponyarekonstrukció készült.
1. Az Árpád-házi uralkodókról senki nem állította, h mongolidok lettek volna.
2. Egyetlen Árpádházi uralkodóról készült koponya rekonstrukció: Szent Lászlóról. Több maradvány ui. nem maradt meg!
3. Szt László anyja "lengyel"(vlójában nagyrészt német felmenőkkel) rendelkező hercegnő volt
"Valóban, a Hunor és Magor monda Kézainál jön be a képbe. Ám a hunok örökébe való bejövetel először a magyar köztudatba Anonymus Gestája által lépett be"
Ezzel sem vagy tisztában. Kézai műve az egész középkoron át közkézen forgott, a Hunorról és Magorról szóló csodaszarvasmonda innen és a Képes Krónikából ivódott a köztudatba, miközben Anonymussal csak a XVIII. század második felétől kezdett a tudósok egy szűk köre érdemben foglalkozni.
Valóban, a Hunor és Magor monda Kézainál jön be a képbe. Ám a hunok örökébe való bejövetel először a magyar köztudatba Anonymus Gestája által lépett be.
A szolganép (jobbágyokkal egyetemben) bekerült volna az "uralkodó osztály"-ba?
Ez aztán csak a marxista elképzelés... lehet neked jobban kellett volna 1990 óta művelődnöd. :)
Az Örs törökös ffinév. Pl.: DJ Tarkan (Turkish: Tarkan Örs) was born in Frankfurt, Germany...
Ezt meg a Függetlenség Sugárúton fotóztam Isztambulban (ahogy a nosztalgiavillamos útját követjük a Taksim térről a Boszporusz felé, a sétálóutca közepe tájékán bal kéz felől):
"Az indoeurópai nyelvekben a megöl, meghal, elfog jelentéssel bír. Pl: hindi már dálná 'megöl' ... A finnugor nyelvekben is megvan: vogul mor-'törik' mórl- 'tör' finn muru 'darabocska töredék' észt mure 'törékeny' lapp morre 'morzsa, kenyérfalat'. A történelmi etimológiai szótár feltételez a magyarban egy tör, szétdarabol, morzsol > foggal-körömmel széttép, marcangol, jelentésbővülést ... A mar szó jelentése a sumerban megfogni, megszelídíteni valamit, és kézben tartani, pl. olyan állatot, mely a megszelídítés előtt vad volt. Ebből a sumer mar szóból származik a magyar 'marha', 'marok', 'marék', 'marad', 'marasztal' stb ... a mar hangalakú szó jelentése a sumerban: ásó; kapa; földigiliszta; szekér kocsi igeként: vet, szór; bevon, használ; felvesz, feltesz; bemárt; bekerít, bezár ... Badiny jós Ferenc írja: „A fokos egyik ékjele mar (L.307) mely - igeként - a magyar markol és főnévi változatban a magyar marok gyökszava, de maga a mar igénk is jelzi a fokos hivatását."
Nagyon sokoldalú ez a mar szótő. Csak azt nem értem, a meghalásnak, a maroknak és a morzsának mi köze a szarvasmarhához.
Amikor még a politikailag motivál tendenciózus tudomány nem vakította meg az embereket, ezt nagyon egyszerűen leírták:
Az Erdélyországi Nemes Székely Nemzet Képe c. XVIII. századi mú szerint:
1. A székelyek a hunok maradéki,
2. A székelyeket sem a hunok sem a magyarok nem bántották, mert eredetüket és nyelvüket tekintve "atyafiak".
Bonini pedig leírta, hogy a bevonuló honfoglalók a szláv seregből életben hagyták azokat, akik tudtak magyarul (tehát Szvatopluk seregében is szolgáltak "atyafiak".
Egy korábbi itt kapott tájékoztatás szerint a szarmatákat a rómaiak a birodalom belsejébe telepítették. Valószínű azonban, hogy itt is maradt belőlük, a hunokhoz, majd a székelyekhez/avarokhoz csatlakozhattak.
Kedves Otumbaj, egyszerűen tiltsd le azokat a nickeket, kiknek a véleményére nem vagy kíváncsi. Én már rég megtettem. Nem kell a sok okostojással foglalkozni. Ebből nem lehet baj. Nem látod és nem válaszolsz. Ennyi:-)))
Már idéztem Fóthi Erzsébetet az avarságba olvadt szarmatákról. Sajnos a szarmatákkal az a gond, hogy a temetkezéseikhez cserzett bőröket használtak, azokba tekerték a halottakat, emiatt maradványaik rendkívül rossz megtartásúak, mert a cserzőanyag tönkretette a csontot. Csak kivételes esetekben tudják vizsgálni a maradványaikat.
Szánalmasnak tartom, hogy egyesek úgy akarják megmondani, hogy Anonymus mit gondolt, hogy azt sem tudják, mit írt. Hasonlóan szánalmas az a kedves fórumtársunk is, aki lebaromságozza a bizonyított tényeket - például magukat Mongóliában és Nyugat-Szibériában magyarnak valló személyek létét, akikről fotók készültek (nem mongolidok) - ugyanakkor bevallja, hogy az ő nézeteit nem tudja bizonyítékokkal alátámasztani.
Természetesen a barátai nem őket kritizálják.
Kedves A. Neded pedig azt üzenem, hogy a vármegyék/megyék neve többségének nincs, vagy nem értelmezhető a magyar jelentése. Van összefüggés a magyar nyelven értelmezhető vármegye elnvezések (Vas, Fejér, Békés) és a településnevek között.
Talán még valami: ugye azt mondják nekünk, hogy az 5.-6. sz-ban több germán eredetű nép élt a Kárpát-medence területén (gótok, szvébek, gepidák). Ugyanakkor megjelentek az avarok, melyek hivatalos szinten türk nyelvűek voltak.
A kérdés az, hogy e népcsoportok mikor érkeztek ide, és miképpen maradhattak fenn a nagy tömegben betelepülő avar népesség mellett?
Mi történt a szarmatákkal? Beolvadtak az avar lakosságba?
