Cáfold meg, ha van valami mondókád, de ne így tőmondatban, mert ezzel csak magadat járatod le, ami nem vall valami sok intelligenciára. Ha más megadja Neked a kellő tiszteletet, akkor elvárhatja Tőled is, nemde?:-))
----------
Minek?
Kezdjem előlről?
Te is kaptál rengeteget tőlem.
Idézgetted is elég sokszor ugyan cél nélkül de ez mindegy.
Cáfold meg, ha van valami mondókád, de ne így tőmondatban, mert ezzel csak magadat járatod le, ami nem vall valami sok intelligenciára. Ha más megadja Neked a kellő tiszteletet, akkor elvárhatja Tőled is, nemde?:-))
... az õsmagyar Megyer törzs emlékét õrzi a miser tatárok neve, akiknek egy csoportja a baskírokhoz csatlakozott, és éppen a magyar eredetû nevet viselõ Jurmatï törzshöz, ezért annak egyik nemzetségét ma Miser-Jurmatïnak hívják.
... A mongol kor viharai azután a magyar töredékeket szétszórták, de nyomuk mégsem veszett örökre. Egy részüket mocsar, mozsar, mozsarjan, mozserjan néven többször említik a források, eleinte az Arany Sereg, majd a Kazáni és Kaszimovi Kánság fennhatósága alá tartozó népek között, de a Volga-vidéki mescserek, mescserjakok, illetõleg a misar vagy miser tatárok népneve is egy törökké lett magyar töredéket jelöl; másik részük pedig a baskírok török népébe olvadt bele. Ez utóbbiak emlékét a baskírok eredethagyományai a mai napig szívósan õrzik, egyes törzseik és nemzetségeik ugyanis a valamikor régen nyugatra költözött "majarok", "madjarok" vagy "madijarok" népének baskír földön maradt törzseitõl származtatják magukat. ... a magukat magyar ("majar") származásúaknak tartó baskír törzseknek még a nevei is magyar eredetûek. A múlt század kilencvenes éveiben vette észre ugyanis jeles történetírónk, Pauler Gyula, hogy a Bíborbanszületett Konstantin görög császár által 950 körül följegyzett hét honfoglaló magyar törzs nevei közül a Gyarmat megegyezik a baskír Jurmatï, a Jenõ meg a baskír Jenej törzs nevével. Németh Gyula 1930-ban megjelent, A honfoglaló magyarság kialakulása címû, õstörténeti kutatásainkban máig alapvetõ könyvében bõvebben is foglalkozott a baskír-magyar törzsnévegyezésekkel és bebizonyította, hogy Pauler egyeztetése helytál: a baskír Jurmatï, és Jenej törzsnevek filológiailag pontosan megfelelnek a magyar Gyarmat és Jenõ törzsneveknek, így tehát ez az egyezés beilleszthetõ a magyar õstörténet forrásanyagába ... az õsmagyar Megyer törzs emlékét õrzi a miser tatárok neve, akiknek egy csoportja a baskírokhoz csatlakozott, és éppen a magyar eredetû nevet viselõ Jurmatï törzshöz, ezért annak egyik nemzetségét ma Miser-Jurmatïnak hívják.
Az angol fordítás megjelölt referenciahelyeit kellene áttekinteni erre nézvést, ott láthatóan jól körbejárták e kérdéskört. No és a külföldi szakikat nem lehet "magyar" (ellenes) elfogultsággal vádolni ...
Igen, ezt én is láttam, amikor rákerestem az idézett passzusra. Kérdés továbbá, a badzsigit melyik népességre vonatkozott. Ha a baskírokra, akkor a madzsarathoz képest az különálló törzs vagy nép A mongolok titkos története szerzőjének a szemében.
Így van, csak Ligeti elkövetett egy otromba malőrt. Így ír az előszóban:
"Nem véletlen hát az az egyre növekvő érdeklődés, melynek eredményeképpen máris lefordították német, orosz, francia, angol, japán, török és cseh nyelvre, továbbá mai kínaira, s végül több fordító tollából, több változatban megjelent modern mongol nyelven is. A mi számunkra "A mongolok titkos története" persze egyebet is jelent, mint egyszerű útikalauzt, melynek a segítségével talán valamennyire könnyebben tájékozódunk a világtörténelem egyik jelentős korszakában. Feltárulkozik lapjairól: honnan indult el a magyarországi tatárjárás. Mi több, a könyvben rólunk, magyarokról is szó esik, a meghódított nyugati népek sorában ott olvashatunk a madzsarokról is."
Igen, DE NEM a KM-i magyarokról, mert mindez Dzsingisz életében történt, azaz 1227 ELŐTT. Tehát a volgai magyarokra vonatkozóan.
Ligeti fordításában: "Ami pedig Szübeetej-baaturt illeti, őt észak felé küldte hadjáratra egészen a kanglin, kibcsaut, badzsigit, oroszut, madzsarat, aszut, szaszut, szerkeszüt, kesimir, bolar, kerel, e tizenegy törzs, állam és nép földjére, általkelve az Idil meg a Dzsajak vízben gazdag folyóin, egészen Kiva és Men-kermen városáig."
és annak 262. passzusát, és hozzá a lábjegyzet magyarázatát:
[262] He sent Sübe’etei-ba’atur northwards to attack the lands and peoples [of] the following eleven tribes:617 the Kanglins, Kibcha’uts, Bajigits, Orusuts, Majarats, Asuts, Sasuts, Serkesüts, Keshimirs, Bolars, and Rarals.618 [He made] Sübe’etei-ba’atur cross the great waters [of the] Idil619 and the Jayaq620 Rivers and go as far as Kiwa Menkermen.621
617 The Kanglin, i.e., Qangli, were a Turkish confederacy in the steppes north of the Caspian and Aral Seas (see JagchidSechin 1979, p. 407, n. 1; and Peter Jackson, review, Bulletin of the School of Oriental and African Studies, vol. 56, 1993, p. 165). The Kibcha’uts (Qipchaq) were Turkish nomads living on the southern Russian steppe (see JagchidSechin 1979, p. 407, n. 2). For the Bajigit, see Cleaves 1982, p. 203, n. 119. For the Orusut, see Jagchid-Sechin 1979, pp. 407–408, n. 4. The Majarats were the Hungarians (see Jagchid-Sechin 1979, p. 408, n. 5). The Asuts lived in the northern Caucasus (see Jagchid-Sechin 1979, p. 408, n. 6). For the Sasuts, see Cleaves 1982, p. 203, n. 123. The Serkesüts (Circassians) also lived in the northern Caucasus (see Jagchid-Sechin 1979, p. 408, n. 8). For the Keshimirs, see Jagchid-Sechin 1979, p. 408, n. 9, and Cleaves 1982, p. 203, n. 125. The Bolars (mistranscribed as Buqar in Section 270) were the Bulgars; they lived east of the Volga (see Jagchid-Sechin 1979, p. 408, n. 10). For the Rarals (a mistranscription of Kerel, correctly written in Section 270), see Jagchid-Sechin 1979, p. 408, n. 11.
Ez a hadjárat a volgai magyarokra vonatkozik ("madzsar"), jóval 1241 előtt, még Dzsingisz életében.
Eképpen újabb forrás -- nem is akármilyen -- bizonyítja a "magyar" etnonym KM kívüli exonym voltát (és nyilván 896 előtti létezését is).
"A Tardy által említett krími rabszolgapacra került magyarok a KM-ből (elsősorban Erdélyből) származtak"
Ez már egy másik témakör: a krími tatárok KM-i betöréseit érintik, azaz az ő Arany Hordából történő kiválásukat követően, így a XV - XVI sz.-tól kezdődően.
Hogy némileg visszakanyarodjunk a topikhoz, a magyar középkori írásos forrásoknál pont az MTA-s konferncián is rámutattak, hogy óvatosan kezelendők, mert 1. sokszor a másoló nem lehetett magyar anyanyelvű, ami észrevehető a szövegekben lévő értelmetlenségekből 2. még a 15. században is betű szerint lemásoltak akár 200 évvel korábbi szövegeket, azok hibáival együtt, és a felületes kutató nem érti, hogyan lehet, hogy egy ugyanabből a korból való egyik írásmű már szinte semmiben se különbözik a Károli-Biblia nyelvétől (ami ugye érthető...) egy másik írásmű meg szinte a "feheruaruu rea meneh hodu utu rea" szintjén van, pedig ugyanakkor másolták...
Mivel korabeli magyar szövegeket is olvastam, ezért úgy vélem, hogy a korabeli magyar távolabb állt a mai magyartól, mint pl. a korabeli kasztíliai a maitól.
Persze. Csak arra lennék kíváncsi, akor ha a 15. század végi magyar szerinted nagyon más, mint a mai, akkor miért nincs megértési nehézség, ha pl. Ráskai Lea Margit-legenda fordítását olvassuk, vagy a Szabács várának viadaláról szóló éneket olvasuk...
A korabeli magyar nyelv helyesírása ingadozott, ez nehezíti meg a könnyű olvasást, de ha rááll a szemed arra, hogy a hosszú magánhangzót betűkettőzéssel jelöli - pl. é / ee, akkor már meg tudod érteni jól.
Egyébként furcsálom is a hozzászólásodban, hogy sok történelmi fogalmat kavarsz, reneszánsz pápaság nem szűnik meg szimplán a Sacco di Romával.
Ehhez képest szinte mindenhol ezt olvasgatod: a Sacco di Roma a reneszánsz pápaság vége... Elkor már zajlott a reformáció is...
Azt sem értem, hogy mit keres egymás mellett a többszáz évvel korábban élt Szent Ferenc és Bonfini. A XII/XIII. századi latinság, illetve romance nyelvek totálisan másképpen néznek ki, mint Bonfini korában,
Az a több száz cca. 250... Ez kicsit kevés radikális változásokhoz.
Ehhez speciel semmi közük sincs az aragónoknak, főleg akkor, amikor a Borja család (mert ők csak olaszul Borgiák...) Nem is értem, hogy mit akarsz egy aragón családdal ez ügyben...
Nem azt írtam, amit ki akarsz olvasni belőle, nem a Sacco-hoz kötöttem az aragónokat, hanem ahhoz, hogy ekkor Itáliában egy jelentős lélekszámú idegen eredetű (ekkor jellemzően katalán nyelvű) elit réteg élt, hiszen a Nyugat-Mediterráneum szigetei és Dél-Itália állandó expanzió alatt voltak Hispánia felől, és ez a nyelvi változásokban is megfigyelhető.
Egy katalán nemesi réteg már más nyelvet beszélt, mégha az is újlatin volt, mint a neki alávetett délolasz paraszt...
