A Homlok családnév kapcsán egyetértek sziklász válaszával, hogy vélhetőleg jellemző testi
tulajdonság - a homlok - motiválhatta a névadások jelentősebb részét, csak szerintem, azért
ez időben korábban lehetett.
Ennek ellenére a családnév nem szerepel a Korai magyar családnevek névvégmutató szótárában -pedig akkor elvileg ott is meg kellene jelennie.
A kérdésedre kapott korábbi válaszban mellékletként szereplő névgyakorisági térképen látható,
hogy a környezetünkben mely országokban voltak még hasonló nevek.
A magam részéről nem tartom teljesen kizártnak, hogy esetleg ilyen nevet viselő horvát vagy lengyel, ha magyar nyelvi környezetbe települt be az országunkba, akkor a környezete megmagyarosította az amúgy hasonló nevét. Az érdekes, hogy az USA-ba betelepülő 1 RU-1 PL nevet ( lehet persze mindkettő lengyel), a teljesen magyaros formájú Homlok-ként rögzítették ott. (?)
Annak is igaza van, hogy névváltoztatás eredménye is lehet a név. Legalább egy ilyen volt.
Hajdú Mihály vizsgálta a magyar katonai elit névváltoztatásait, és említi a Holmok névről történő változtatást.
A 20. században azért még lehetséges, hogy változtattak Homlokra.
Az FS. anyakönyveket megnézve református és római katolikus Homlok családok is akadnak jócskán.
A Dunántúlon inkább Rk. a Dunán innen többség inkább Ref. Szórvány azért van.
Engem Szentes lepett meg, annyi Homlok van, hogy ha Tiszát nem is, de a Kurcát el tudták volna rekeszteni. Elég jelentős névgóc volt itt.
Tehát a tippem a Homlok családnévre, hogy szerintem a többsége vélhetőleg magyar keletkezésű, és a testi tulajdonság által kapott, a nevezést az motiválta családnév.
Csoknya földrajzi hely létezett Baranyában is, a név jelentése állítólag hegycsúcs, kiemelkedés.
Amelyet talán igazolhat az is, hogy a nevet az első falu közelében egy hegyecske is viselte, s talán elsődlegesen az, s csak utána a település. (térkép)
Szerencsére nem tudom, ki a magyar küm., azt faiszont tudom, hogy hosszú idők óta szokás a latinbetűs szerb szövegekben is fontekisan átírni a más latinbetűs nyelvek neveit is...
Külügyminiszterünk nevét vajon miért írja következetesen Sejartónak vagy Sijartónak a szerb média? Mintha lenne átírása a névnek, ami meg számomra igen csak meglepő.
Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, szerintetek a "Homlok" családnév milyen eredetű lehet?
Sajnos én nem találtam semmit az interneten de hát ha ti sokkal többet tudtok segíteni nekem. Én arra tippelek, hogy egy fura magyarosítás eredménye.
Pusztán a -cs miatt ezek nem feltétlenül szláv nevek, a -cs kicsinyítőképző a magyarban használatos volt. (Ma is az, de csak a -cska képzőbokor részeként)
A Gerőcs mögött a Gergely név Gerő (eleve becézett) változata lehet, a Bödőcs pedig talán a Böde névvel rokon.
Ps. úgy tudom, a szlovén nyelv valamelyik Magyarországon is beszélt változatában van /ö/ hang.
Üdv. A szláv hangzású nevek között két furcsaság: 1. Bödőcs. 2. Gerőcs. - A szláv nyelvekben nincs ö (ő) hang. A fentiek nem szlávok? Akkor honnan? Kösz.
Ha a tipped helyes, akkor annak utána tudsz nézni, hogy magyarosítottak-e ilyen névre, és miről.
Én elképzelhetőnek tartottam volna, hogy ezt az ételt kedvelő ember ragadványneve vált családnévvé
idővel, vagy esetleg egy hentes vagy fogadós kapott ilyen nevet.
A Régi magyar családnevek névvégmutató szótára viszont a Velő> Vélő nevet magához tartozónak sorolja. Az egyéni tulajdonságokra, azon belül a belső jellemzőkre, - szellemi, lelki tulajdonságokra utaló családnevek között hozza, mint pl. a Nagyeszű, Csendes, Heves, stb neveket.
A szótárban a keletkezés motivációja szerinti besorolása a családnévnek az 5/b kategória.
Sziasztok! Egy olyan kérdésem lenne, szerintetek a "Velő" családnév milyen eredetű lehet? Sajnos én nem találtam semmit az interneten de hát ha ti sokkal többet tudtok segíteni nekem. Én arra tippelek, hogy egy fura magyarosítás eredménye.
Ha szlovák, akkor Hrešťák alakban keresném. Ilyen név van is. A töve a hrešíť szó lehet, ami - úgy nézem - azt jelenti, hogy bűnöz, hibázik, szitkozódik. Az -ák főnévképző. Egy olyan ember kaphatta eredetileg ezt a nevet, akire ez jellemző volt.
Sziasztok!
Hrestyák névvel ki találkozott már? Én úgy tudom, hogy szlovák eredetű név. Találkoztam a nevemmel sokféleképpen mint pl: Hresstyak, Hresstjak, Hrestjak, Resstjak és Vrestyák.
Vrestyák nevű személyeket találtam az FS kereső által mai Szlovákia Detva nevű településen.
1773 tól vannak az őseim Nyíregyházán evangélikus vallásúak vagyunk/voltak.
Köszönöm előre is
Hrestyák Rudolf
"Proity: Az -ity végű nevek egyértelműen a középső délszláv (horvát-szerb) -ić végződés magyaros lejegyzésére utalnak. Ez esetben, ellentétben az -ics-csel nem kell északra (az ukrán-lengyel-szlovák tömbre) kitekinteni.
A név jelenkori horvát írásmódja: Projić. Az -ić apanévképző előtt itt is személynév áll: Proj(e).Ez lehet az olyan egyházi nevek rövidülése, mint a görög eredetű Prokopije ’Prokop(iosz)’, ’tkp. sikeres’, de esetleg a horvát proja ’málé’ stb. szavakból lett világi személyneveké is."
Mivel a Te nevednél -ics a végződés, így a név származása szempontjából vizsgálni szükséges az északi szláv eredetet is a déli mellett. A névtő az LvT által megadott.
A Projcs alakhoz tartozó még a Projts, mely ugyanaz a név, csak régebbi helyesírással.
Az FS magyarországi adatai szerint ez a két forma szinte teljesen Geszti (ma: Somogygeszti) faluhoz
köthető a 19. század néhány évtizedében. Azért akad 20. századi adat is Somogyban, Boronkán.
Gesztiben később a Proits- Proics alakok tünnek fel. Projsz 2 van Zalában.
Persze a Projcs is megmaradt, létező ma is.
A Proics változat többfelé ott van Baranyában - Somogyban, a Dráván túl -de közel a határhoz Hr-Szlavóniában>(Pitomacsa-Pitomača -itt Projch alakban is), de a Felvidéken-Szlovákiában több helyen is, -itt Prajts alakban is, aminek az olvasata akár Projts (Projcs) is lehet. És ezek a FS bejegyzések már a 18. század első feléből is vannak, tehát korábbiak, mint a megtalált Projcs forma.
A név korai és mai magyarországi elterjedtsége -DNY Dunántúl- erősítené a horvát-szerb eredetet,
de nem zárható ki az északi- vagy inkább nyugati szláv sem.
Az emlegetett Pitomacsa (Hr) falu a török után a 17.sz. végén települt újra, délről és északról is érkeztek ide, lehetnek horvátok de akár szlovákok is az itteniek.
A Felvidéken-Szlovákiában felbukkanó nevek településeinél pedig kézenfekvő a szlovákságuk, hacsak nem korábban felkerülő horvátok. Ami azért lehetséges, nem kizárható kutatás nélkül.
Baranyába - Somogyba pedig az újratelepítés során -több más egyéb mellett -horvátok és szlovákok is érkeztek.
Adatok még a Proj névtővel rendelkező, ma is élő - tiedhez hasonló- családnevekről :
(a googl fordítója szerint cseh nyelven: projs- el, projsl- sétált -- állítólag ?)
Szlovákiában: Projsl van. Volt Proj alapnév is, és többféle végződéssel más-más nevek.
Lengyelország :Projs.
Horvátország: volt v.van nevek: Projs, Prajs, Prohić, Proić, Projić, Projcevski és sok más végződéssel.
Szerbiában is van Projić, Projceski.
A Proj alapnévre régebbi adat van még - cseh és szlovén.
Ha beszél(t) a családod horvátul vagy szlovákul, akkor az segíthet a keresett neved eredetének felderítésében. :) Esetleg ha az ősök evangélikus vallásúak voltak, az is könnyíthet.
Szóval, családtörténeti kutatás szükséges a pontosabb származás megállapításához.
Én viszonylag felületes keresést végeztem csak, a leírtakon kívül biztos lehetne még más adatokat is találni, ami közelebb vihet a kérdésed megválaszolásához.
