Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Köszi szépen!
Nyáron a Bükkben szoktunk táborozni, ott leszedjük, meg is esszük (lelőhely-tábor távolság kb. 5 km), de most úgy nem mertem, hogy még 3-4 óra túrázás+2 óra autóút haza 35 fokban. És kosár se volt nálam. A nejlonzacsiban meg befülled. Ez van...
Az ízletes vargányát King Bolete-nek vagy Penny Bun-nak, esetleg Penny Cap-nek hívják, a németeknek egyszerűen Steinpilz. Feltéve, hogy erre a fajra gondoltál. Olyan ugyanis, hogy "vargányagomba", nem létezik, vargánya alatt jópár faj értendő (Boletus edulis, B. reticulatus, B. aereus, B. pinophilus stb.).
üdv:
LC
Pleutorus pulmonarius avagy nyárilaska. Debrecenben csak egyszer volt hozzá szerencsém. Én egy tölgyfán találtam, és akkor is a lehető legmelegebb volt.
Sziasztok!
A hét végén baráti társasággal voltunk a Mátrában, Galyatető meg Kékes környékén. A Kékes északi oldalán a kidőlt bükkökön gyönyörűen tenyészik a laska (melyik fajta is az pontosan?), nem szedtem le, mert hazáig megrohadt volna a kocsiban.
Az eso (alapanyaga desztillalt viz) foleg gazok altal szennyezodhet kemiailag. Mosoportol nem nagyon sima portol inkabb, de nagysagrendileg kevesbe, mint a legelsotol. Sokkal tobb savanyito gaz van a legterben, mint lugosito. Raadasul a tiszta esoviz is tobbnyire savanyitja a erdo talajat, mar ami a vegeredmenyt illeti.
1. hétvégén körbeszaglásztuk a Káli medencét (included Zánka) és eggyel föntebb, Vigántpetend, Taliándörögd vidékét. Nulla. 1-2 elszáradt galamb- és keserűgomba a cseresek alatt. Örültünk, ahol nem akác volt. Újhold volt, ez igaz, de akkor is.
2. Ma elkocogtam cseresznyét/ meggyet venni Garay piacra (Bp. Keleti pu) és nem ott áll halomban a csiperke, amit máshol rókagombának hívnak és az érdesnyelű talán nyárfa tinóru, amit mi szőrös vargányának hívunk? De.
Az, hogy a talaj meg az erdő víztartaléka csökken az igaz, az idei gombahiánynak szerintem is ez az oka, mert amíg nem lesz meg a talaj víztartaléka, addig nagy gombatermésre nem számíthatunk. Szerintem a szennyezett esők okozzák a talaj kémhatásának ilyetén változását, mosószerek stb. Tegnap például az egyik volt vargányás helyemen Széleslemezű fülőkét! találtam. Hozzá kell tenni, hogy ott már nyolc éve nem szedtem vargányát. Az erdők öregedése is hozzájárulhat a gombafajok kicserélődéséhez, kevesebb fény stb.
Szoval azert ketelkedem en is, mert ugye ami nincs ott, az vagy felulrol vagy alulrol kerulhet oda. Erdo eseteben alulrol eleg nehezen, ha meg a talajviz-szint csokken, akkor plane. Felulrol meg ha megsozzuk. Az utat meg csak-csak, no de az erdot magat...?
Én már jelentkeztem és még 1-2 emberről tudok, de mindenkit bátorítanék, hogy ne hagyja ki ezt a lehetőséget! Sok gomba, szép tájak, elismert oktatók (hazánkban forgalomban levő gombás könyvek szerzői). Igaz, hogy ez egy haladóknak szóló terepgyakorlat, de ettől még bátran lehet vargányázni, ráadásul aki ide ír, az már valamit úgyis konyít a dolgokhoz!
ha érdekel vkit: az Örségben Rönök közelében szeptember környékén telepített fenyvesben kaszálni lehet a pirulót. mi kilószám szedtük, de nem ízlett, úgyhogy szabad a pálya :)
azonban idén nem hagyom ki az b. edulist, holdtöltekor megyünk ki, bizonyos borsodi helyre, tavaly akik holdtöltekor mentek mesélték, hogy annyi volt, hogy ajándékozták el, de 2 hétre rá már nyoma se volt, mintha nem is lett volna
érdekes az hogy, van amikor úgy nő ki a gomba hogy egyik nap semmi másnap kifejlett vargánya, máskor meg hetek kellenek
Elnézést azoktól, akik nem érintettek a tárgyban, de szeretném felhívni azon gomba szakellenőrök figyelmét, akik olvasság a topic-ot Jakucs Erzsébet levelére, amely a következő:
"Kedves Volt Gombatanfolyami Hallgatoink!
Regi keresuknek teszunk eleget, amennyiben a mar vizsgazott hallgatoink reszere tovabbkepzesi lehetoseget szervezunk. Az oktatogarda azt a nezetet kepviselte, hogy a leghasznosabb tovabbkepzes egy gomba terepgyakorlat lenne. Ott mar nem kellene foglalkoznunk az alapkerdesekkel, es mivel csupa halado lenne jelen, a ritkabb gombakra lehetne tobb idot forditani. A terepgyakorlat oktober 11-13 kozott lenne az Orsegbe (hogy biztos legyen gomba, de uj helyekre mennenk). Szallast, autobuszt szervezunk. A reszveteli koltseg 10 ezer Ft lenne, amit a szokasos modon csekken kellene befizetni az ELTE-nek, de szamlat is tudunk adni. Ezzel a levellel szeretnem felmerni, hany embert erdekelne ez a
lehetoseg. Kerem, minel hamarabb jelezzenek vissza, mert csak akkor tudjuk megszervezni a kepzest, ha legalabb 30 jelentkezo lesz. Ezt a
levelet mindazoknak elkuldom, akiknek e-mail cime nalam megvan.
Kerem, azon volt tanfolyamista ismeroseiket ertesitsek, akiket igy nem erek el, de Onok kapcsolatban allnak veluk. A valaszok beerkezese
utan irok arrol, hogy osszejott-e annyi érdeklõdõ, hogy inditjuk a gyakorlatot.
Udvozlettel
Jakucs Erzsebet"
Ja a fontos dolgokat meg majdnem elfelejtem. Mai számomra érdekes faj: Russula világos barnásszürke kalap fésűs kalapszél szép élénksárga lemezek érintésre sárguló eredetileg fehér tönk, ize jó nem csíp illata gümölcs (almakompót Gotonak)
Akkor rávilágítok mire is utaltam, ha egy talaj kálcium-karbonáttól, vagy felszínközeli talajvízben levő nátriumiontól lugos, akkor ezek miattt is válik azzá, tehát ezt kell bevinni, ennek kell odakerülni. Konkrét példa:sziki csiperke a Zemplénben az új út szélén,. milyen meglepő: a munkás autók a sózott útról felhordták a sót "szikes lett a talaj".
Egyébként találtam ma egy tölgyes parcelában egymástól 20-30 méterre vargányát és változékony tinórut.
A lugos kémhatás alátámasztására felsorolt növényfajok szerintem inkább nitrofil gyomok mint ph-válogatósak a gombáknál meg ebben azért nem hiszek annyira mert nem vizsgálják ám nálunk ilyen behatóan ezt a gombaelőfordulást s nagyon kevés az adat.
Ha valaki meggyőz valami konkrétummal hogy Debrecen melletti savanyú talaj főleg ha homok lugos lett ténleg elmegyek a talajtani tanszékre és utánajárunk szerintem tdk-zni is lehetne belőle már ha igaz.
Ja és szerintem a probléma ami kiváltja a gombahiányt az a talajvízszint csokkenése Debrecen környékén amiről hallani is mostanában.
Nem innen indultunk, mert az, hogy egy talaj bazikus esetleg meszes neadjisten lugos az egy dolog. De hogy lugossa valik, az mar mas, az nem egy allapot, hanem egy folyamat, amire volnek en kivancsi, kulonos tekintettel nem bolygatott talajon, hogy a rokagombanal meg a varganyanal maradjunk tehat nem tul fiatal erdoben.
A piruló galóca az én egyik kedvenc fajom, gondolok itt az izére, szerintem rántva nincs is jobb ennél, de azért óvatosan bánok vele, mert ugye van benne nemtom milyen anyag szóval kis lángon 15 percig rántom miután már befűszereztem. De nem merem én sem hetente enni, pedig itt borzasztó sok tud lenni igaz férgesek is ám.
Gratulálok, és köszönöm, hogy így összeszedted nekem a dolgokat. Nekem kb. 10 évembe került volna, amilyen lusta állat vagyok mostanában... Egyébként, hogy őszinte legyek, ezen információk tudatában sem fogok az erdőre kémcsövekkel rohangálni, pedig kellene,tudjátok, a szélbepisi.:) Tíz éve, mikor még nagy tudós akartam lenni, már biztos rohantam volna PH térképet csinálni (naprakészt), de most, mikor csak az erdőre egyszer szeretnék normálisan kimenni gombászni(Ez kicsit félreérthető, végülis mindenhogy igaz):))nem megyek.Inkább abban bízok, hogy nálam lelkesebbek megnézik, és én majd leszakítom a gyümölcsöt, info formájában.:-)) Végülis a lavinát én indítottam el...
Szóval én azért akadékoskodok, mert az említett fajok miatt már bennem is felmerült ez a lugosság, meg is kérdeztem az egyetemen(agrár) az egyik tanszékes nagykoponyát, hogy nincs e valamiféle pH térkép a környékről és ő mondta hogy nincs no meg állítototta, hogy csak savanyú talajt találok a környéken. A lugosodáshoz kellene cacóhárom, vagy szélsőségesen lúgos talajon nátrium ionok ezek főleg a lugos szikeseken vannak jelen, mármint a nátrium ami a felszínközeli talajvízből kerül oda.
A méréshez ténleg desztvízzel kell öszerázni a talajt, csak a lakmusz nem hiszem hogy jó ehhez, van nagyon jó elektromos mérő amit ebbe belemerítesz és már ki is írja mi a helyzet,, másik figura: kb 12 kémcsőbe hozzá desztviz + sav és luggal egy ph skálát beállitasz ehhez adsz egy reagensat aminek nem jut eszembe a neve, szép színesek lesznek azoldatok, és egy másik kémcsőbe borsónyi talaj + desztfvíz+reagens, és a szín kifejlődése után osszeveted az ismert pH jú oldatok színével
Én még nem ettem, de azt mondják, hogy finom. A hegyekben velőgombának hívják. Viszont Cafrangos galócát azt ettem rántva, és finom, de azért bennem volt egy furcsa érzés... :I Még egyszer nem fogok enni belőle.
Egyébként debreceni vagyok én is, jobban mondva ebesi, úgyhogy azért ismerem az itteni viszonyokat. Ezt a lugosodást egyébként talaj PH ellenőrzéssel lehetne ellenőrizni. Ha nem igaz az elméletem, akkor az sem igaz, hogy az említett növény és gombafajok csak a lúgos talajt kedvelik. Egyébként hogyan kell talaj ph-t mérni. Az én Móriczka-elméletem szerint hozzáöntünk egy kis desztillált vizet, és úgy nyomjuk bele a lakmuszt, vagy hogy?
Üdv!
Ronda húsgombász kérdés: Ti megeszitek a piruló galócát? Én egyetemista koromban ettem egy párszor, de a családot géppisztollyal sem tudnám "rábeszélni".
B.
DE most téleg miért is mondjáok hogy lugosodik a talaj, a fajok miatt? és biztos h ezek csak meszesen vannak? Egyebkent a kilugzódás akkor is azt jelenti amit írtam annak csak örülök hogy Goto nem él abban a pestigombászszaktekintéjtévhitben, hogy Debrecen mellett csak meszes a hely, mert szerintük Debrecen=Hortobágy ott meg a fehér biztos mész a fű közt, pedig ez itt még Nyírség, na nem bonyolódok bele mert már párszor lemartam magam e miatt.
Más: találtatok már a környéken császár galócát?
megint más, én még a gombák védelmében annyit szoktam tenni, hogy mielőtt leszedem benyomom a tönköt vajon nem férges e nagyon (vargánya, piruló galóca) és ha az akkor nem is bántom hanem úgyhagyom.
Nem, Goto valoban a kilugozodas ellentettjere, a talaj lugosodasara gondol, amit en erdoben nagyon erdekesnek talalok, es azt hittem ert itt hozza valaki, aki ezt el tudna magyarazni, hogy hogyan lehetseges. marmint termeszetes folyamatkent, emberi beavatkozas nelkul.
Na én a kilúgzódáson lepődtem meg, mert ilyenkor, a lugos pH-jú talaj válik savanyúvá ebből én azt hittem hogy te azt hiszed h. Debrecenben lugosak a talajok, pedig hát alapvetően savanyú kell hogy legyen mert ugye Tiszahordalék meg ilyesmi, tény hogy alacsonyabb területeken lehetnek meszes foltk természetetsen is de ez nagyon ritka, viszont én is találkozok ilyesmi fajokkal főleg a változékony tinóru, meg a retekszagú fakógombáról is mondják és azt is lehet itt találni csomot, viszont a várostol keletiesen Matrinka, Bánk hosszúpályi, szerintem még elég jó a kémhatáshelyzet nem tom te hogy látod meg merre szoktál gombázni.
Egyébként szombaton Konyár melletti nyárasban, meg egykét tölgy találtam egy selymes galóca fajt csak nem tudom melyiket mindenesetre a környéken ez számomra első adat.
Egyébként, amikor én még sehol se voltam, most 32 vagyok, akkor a debreceni piacok dugig voltak rókagombával. Anyámék csak azt láttak a piacon meg szegfűgombát. Azon csodálkotom viszont, hogy az öregek sem emlékeznek ilyesmire..., pedig igaz volt. Még 1988-ban mikor idekötöztünk Sopronból, akkor is volt elvétve róka (az Ördögároknál, Psszt) Aztán utána jött a vargánya stb, epeízű tinorú, gaz minden a világon, most meg semmi)Egyébként a nyírségben most is van rókag. Ópályi környékén...
