Az vitathatatlan, hogy kb. mindennek van hatása, így a szélerőműveknek is. A kérdés mennyire akarjuk ezt minimalizálni és csökkentjük ezeket ilyen olyan amolyan módszerekkel. Mert erre való lépések sokasága létezik, és jobb helyeken meg is teszik.
Nyilván eleinte az "első generációs" telepítéseknél még sokminden hatást eleve tudni érzékelni sem lehetett, csak idővel jöttek ki dolgok, és ekkor elkezdték keresni rá a megoldást is - amik javarészt meg is születtek. És eme ismeret fényében kell és lehet továbblépni minden szempontból. Ezeket figyelembe kell venni - ez egyáltalán nem lehetetlen feladat.
Az meg aztán szóba sem kerül persze, hogy "hagyományos" erőműveknek legyen az akár gáz szén atom milyen hatásai vannak, amiknek egy jelentős részét ki sem lehet védeni a felépítés (rendszer)működés elvei miatt.
Hosszútávon gondolkodva (évszázadok, ezerévek) jelenlegi tudásunk szerint - nagyban nézve akár rendszertől kívülálló szemmel - nem tudunk más út felé elindulni, mint a megújulók, akár tetszik akár nem, ez az egy forrás van ami (külsőleg) folyamatosan biztosított (legalábbis a nap élethosszáig). Minden más véges, és emellett brutálisan szennyező. Kérdés előbb fogy-e el mint alapanyag, vagy előbb teszünk mindent úgy tönkre, hogy már nem fogjuk tudni felhasználni.
Úgy látom te csak az egyik oldal szélső értékeit vagy hajlandó figyelembe venni, mást nem igazán :-(. A másik és többi része nem létezik, nem is azok akik látszanak, és különben is Telex általi gyíkemberek meg nem is létező helyiek, stb. :-(
Az hogy mit mond a faszi, lényegtelen ilyen szempontból, meg lehet mérni le lehet szimulálni egzakt módon. Ez nem úgy működik, hogy azt gondolom, kb ez így jó lesz....
Úgy látom a lényeg nem akar átmenni, még egyszer megpróbálom röviden, hátha....
Pont azért kell megtervezni és sok szempontot figyelembe venni hova kell lehet érdemes ilyen eszközt telepíteni - hogy a hatásokból eredő esetleges károkat, illetve annak esélyét minimalizáljuk. Ahogy pl hulladékégetőt és tárolót sem rakunk a kerted közepébe vagy mellé. Itt is ugyanez van.
A hatások ismertek, az újabb generációknál ezek a hatások jelentős részét sikerült is csökkenteni (vagy akár szinte teljesen kizárni), így a környezeti élővilágra már messze nem olyan károsak, mint korábban. És persze kutatni a valós ok okozati összefüggéseket, mert azért ez sem egyértelmű sokszor.
Mondjuk az az első videó az elég érdekes összevágás ebben a formában azért....
Bizony. Van aki a kert végében zakatoló HÉV, vonat, autópálya hangja zavar. Van akit a kilátást elfoglaló építkezés, autógumival fűtő szomszéd, részeg vendégek ordibálása a közeli kocsmában, kakas kukorékolása, kutya ugatása... és persze van akit a megújulók zavarnak, mert azt hiszi kifogják a szelet kedvenc atomerőműveinek a vitorlájából.
ez a zártkertben élőkről egy rövid színes-szagos, nem dokumentarista anyag
képzeld el milyen konfliktus van, amikor egy ilyen zártkertes részre bebasznak egy pár szélkereket, mert az új szabályozás megengedi
mit fog csinálni itt egy legatyásodott ex devizahiteles, vagy akinek eleve nem volt tőke hogy családi házat vegyen, majd a telepítést végző céggel szemben?
ráadásul úgy, hogy még a média is nekik lejt, hiszen ez 'zöld'
mondjuk elhívná a telexet helyszíni riportra, hogy vazze, nem tudunk aludni ettől a mocsok szélkeréktől?
a telexes meg azzal kezdi a riportot, hogy Kovács József gyíkember és laposföld hívő nyilatkozik...
1100 feet, az nagyjából 400m, ez az új magyar szabályozásnál közelebb van, de azt is mondja a faszi, hogy legalább egy mérföld ami talán elviselhető lenne, az ~ 1.5km
Ez kb. 250 MWeff teljesítménynek felel meg, ennek fele jutott volna nekünk: 125 MWeff.
Eszerint a bősi 720 MWp erőmű fajlagos kihasználtsága ~34 % körül mozog, ami egy jobb helyen lévő szárazföldi szélturbina kapacitásfaktorával vethető össze.
Az elv itt is ugyanez, csak a pech az, hogy itt teli "fával" (nagyobb súllyal mint a másik mérlegnyelv) felfelé is kell menni, nem csak egyirányban lefelé.
Arra utaltam ami nálunk és ma van. A vizimozgatáshoz: a lényeg tehát az, hogy már ezelőtt jóval a most emlegetett zöldenergiák előtt, volt aki fejében a gondolat megszületett és meg is meg is valósította, azaz ahogy a latin mondja: Nihil novi sub sole.
"de az ilyen területeket már rég kizárólag az határozza meg"
A kizárólagosságot nem venném 100%ra. Persze sok területét és sok oldalát igen, különösen hazánkban, de világviszonylatban azért nem teljesen így van mindenhol és minden téren - szerintem. Pl hogy elraknak akkutelepeket a hálózati szolgáltatók és tulajdonosok, az az ő döntésük.
Lásd csak a nemrég sziklatövis által berakott vizierőművet - nyilván kell politikai döntéshozatalnak is lennie a háttérben mert különben nem valósítható meg egy ekkora szintű ebruházás, de azért ez nem egyfajta kizárólagos dolog, és pl. szemléletben is ég és föld, mint ami nálunk van a politikai oldalon.
Amit láttam az se mai darab volt, valamikor 70-80as években csinálták egy ilyen komplett megújulós-szemléletformálós központban, jópofa cucc. Mondjuk hogy energetikailag mennyire jó vagy nem jó, megéri-e gazdaságilag a mai viszonyok között, jó kérdés,
Ez egy olyan cucc volt, ami hegyre mászik fel, azaz nem vizen sikló dolog, a Budai Várban lévő siklóra emlékeztető eszköz funkcionálisan.
Azért tegyük, hozzá, hogy a vizhajtású siklók spanyolviaszát nem Dániában, hanem Portugáliában találták föl és már két évszázad távlatában, 1882 -ben Braga városában épült meg az első. Volt valamelyik tudományos csatornán, hogy egy szűk hegyi ösvény mentén meg egy olyan épült, aminek egy sínje van, hegyi patak hajtja a vízkereket, különösen látványos a középen levő kitérő a két váltóval.
Valamikor létezett (a létezett szocializmus időszakában) egy olyan, hogy Gyárszerelő- és beruházó szak. Épp az ilyen ipartelepítési dolgokat (is) tanították, ahol kezdve az erőforrások, azok földrajzi elhelyezkedéséből adódó szállítási költségekkel való súlyozás, uralkodó szélirány, környezetre való hatásoktól kezdve egész a munkaerőtervek, előképzésekkel stb foglalkoztak, oktattak méghozzá komoly, esetenként külföldi beruházásokat (pl. az akkori TESCO Külkereskedelmi Vállalat keretében) megjárt ipari vezető szakemberek, így most a szűkebben vett szakmai területek, mint talajemechanika, alapozás, vasbeton, gépészet, vegyipari gépészet és folyamatok, élelmiszer gyártás és élelmiszeripari gépek gyártása, de nem otthoni kenyérdagasztó, hanem kenyér- sajt-, vágóhídi vonalak gyártása na és összeszervezése a nyugati importbeszállítókkal. Utolsó szempont volt a politikai viszonyulás (lásd: SECAM sugárzási rendszer, vagy Togliatti et --> VAZ, stb)
Na, akkoriban figyelembe vették a szakmai véleményeket meg érveket (általában), mostanában viszont egyáltalán nem. Ennek szerintem kegyetlen árát fogjuk megfizetni és nem csak gazdasági értelemben. Tehát mondani ugyan lehet, hogy az ilyen energiával foglalkozó fórumokba nem való a politika, de az ilyen területeket már rég kizárólag az határozza meg.
A Szigetköz és állapotához ennek nem sok köze volt. Elég részletes irodalma van az ok-okozati összefüggéseknek.
Ugyanakkor mindenképpen meg kell említeni, hogy a Szigetköz "újraélesztése" igen útvonalon halad és eredményes, dicséret azoknak az embereknek szervezeteknek, akik rengeteget dolgoznak eme ügy érdekében.
Továbbmegyek - a sok tévhittel ellentétben, pl Dániában ahol voltam pár igen érdekes megújuló körkiránduláson miket is csinálnak (pl gravitációsan vízzel hajtott sikló fel a hegyre, meg ilyenek) ott ornitológus egyesületek és társasságok állítottak fel szélerőműveket.... Biztos mert hülyék.....
És nagyon jól működik emellett a közösségi energiatermelés rendszere is.
Ez megint komoly információhiányra vall a mai valóságot illetően.
Nem azt vitatom hogy soha sehol nem volt ilyen gond, de ha az első előítéleten túllépsz és utánanézel konkrétumoknak és számoknak, már kiderül, nem teljesen igaz abban az állításod amire utal a tartalma - legalábbis manapság
Mára ott tart ez az ipar, hogy monitorozzák amennyire lehetséges ezen hatásokat, így pl a madárelhullásokat is. Ha kíváncsi vagy rá, utánanézel, de ha röviden akarnék válaszolni, sok a tévhit ezzel kapcsolatban - nekem is volt, nem kevés. Vannak módszerek, amikkel elérhető hogy gyakorlatilag 0 közeli madárhullás valósul meg a széltornyok közelében (aszimmetrikusan festett lapátok, stb), és elvétve van egy egy eset. Eleve ha túl sok lenne, azt a lapát se élné túl, hidd el, abban is ugyanúgy kér keletkezik.
A hagyományos erőművek működése, kiszolgálása működtetése nagyságrendekkel több kárt okoz az élővilágban, és a madarakéban is, de valahogy mégis mást szeretünk kiemelni. Pl csak maguk az ezen erőműveket kiszolgáló szállítmányozó autók több vadat ütnek el és több madarat gázolnak el fajlagosan egységnyi energiára vetítve mint maguk a szélerőművek, ahol gyakorlatilag a működtetésre minimál erőforrásra és háttérre van szükség, a nullával egyenlő. Egy erőmű üzemelésénél ez viszont brutális mennyiség (külső beszállítók, tervszerű és preventív karbantartások, anyag eszköz árú szállítások, hulladéktárolás (salak, radioaktív, akármilyen) és feldolgozás, stb)
Nyilván nem a Hortobágy közepén kell telepíteni, de ez nem egyenlő azzal, hogy sehol sem.
Az, hogy hová lehet / kell / érdemes / telepíteni széltornyot az egy összetett dolog. Ebből csak egy - bár kiemelten fontos - fontos tényező az, hogy fújjon a szél az adott helyen adott magasságban, mert nyilván különben nincs értelme.
Nyugaton ezt elég komolyan veszik, és mielőtt felállítanak egy ilyen eszközt igen komoly tanulmányok zajlanak - a széljáráson túl IS. Nálunk a legtöbb esetben ismeretlenek az ilyen fogalmak, mint pl. energiaföldrajz stb. Ugyanis lehet meglepő, de kb 8-10 tudományterület képviselői és véleménye alapján majd társadalmi egyeztetés mellett történnek meg ezek a dolgok. Az ilyen tanulmányokban részt vesznek energetikai szereplőkön túl földrajzosok, társadalomkutatók, ornitológusok, tájépítészek, és egyéb szervezetek.
Elindult hazánkban egy önkéntes projekt, egy apró háttérmunkával én is belekerültem. Kb 20-30 civil szervezet, energetikusok, egyetemek, tanszékek, de még a WHO is benne van. A vége egy nagy anyag lesz, melyben a hazai lehetőségeket vizsgálja felül szélenergia területen - minden szempontból. Ha minden szempontot - energetika, társadalomtudományok, biológiai kérdések, településkép, földrajz, stb - összeadunk, hazánknak nagyságrendileg 5-6%-a területén lehet elvben érdemes és elgondolkodtató szélgenerátorokat elhelyezni.
A tanulmány pont azért készül, mert az állam azért nem vételen tiltotta a szélerőműveket. Nem a zaj, az emberekre élővilágra gyakorolt hatása. településkép, vagy hasonlóak miatt - persze lehet vannak akik ezt bevették, de ők inkább naivak ezzel kapcsolatban. Egyfajta "piacvédelem" és piacszerzés ha úgy tetszik, de látjuk mi is történik energetika terén MOL, Alteo és egyéb zugcégekkel, és innen politika, nem idevaló.
Aztán eme tanulmányt és részletes elemzést majd vagy figyelembe veszik, vagy nem (a részemről szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban).
Hát azért tőlünk nyugatabbra él párszázezer ember a szélerőművekhez elég közel, és nem nagyon hőbörögnek, mert mára nincs miért igazából. Az életüket nem tették tönkre, főleg a mai generációs szélgenerátorok végképp nem. Pedig ott nagyobb szava van az egyénnek, társadalmi csoportoknak mint nálunk, mégis százával vannak a széltornyok a települések mellett.
Úgy, hogy nyugaton jellemzően ez a törvényben meghatározott távolság ennél jóval kisebb, általában párszáz métert határoztak meg törvényileg.
