Portugál, andalúz, katalán, baszk, kasztíliai, extremadurai, genovai, velencei, francia, angol és hollandus férfiak (és nők?) akik a tetteikkel megváltoztatták a világtörténelem menetét és naggyá tették Európát.
Szia Hatsepszut és Nő volt aki a főniciaikat felbérelte, és szolgálatában kerülték meg Afrikát. Egyébként Szent Brendán ir szerzetes is nagy felfedező volt.
Ha ennyire szőrözünk,akkor még hozzátenném azt az egyiptomi expedíciót amit még az ókorban indítottak a fáraó megbízásából(hagy ne tudjam melyik!) és Afrika nyugati része felől hajóztak körbe a vörös tengerig.A Föníciaiakról ne is beszéljünk,akik kereskedelmi telepeket hoztak létre a mai Spanyolország tengerpartjai mentén és eljutottak ónért még Brit földre is.Ha konkrétan érdekel valakit,nem e kamuzok utána nézhet.:-)
Hali! Gardarba neveztek ki püspököt (egyházmegyével!!) ami a keleti településen volt és az elsőt 1125 körül.A XIV.sz.-ban még létezett az egyházmegye. Egy fennmaradt írástöredék szerint 1406-ban egy izlandi hajó Grönlandon vetődött partra a viharban és az utasainak négy évet kellett ott eltölteniük,amig valszeg az időjárás lehetővé tette ,hogy onnan elmenjenek.Ezzel az írásos emlékek elnémulnak! A régészeti leletek szerint, sírokban találtak olyan ruhadarabokat amik a 14.-ik századi Európában divatosak voltak(hosszú csúcsban végződő csukják).De arról,hogy pontosan mikor szünt meg az utolsó település nem tudjuk. És most egymásnak eshettek!!:-)
A jenkik előszeretettel hangoztatják, hogy az amerikai Merriwether Lewis és William Clark voltak az első fehérek, akiknek sikerült szárazföldi úton átszelni az észak-amerikai kontinenst kelet-nyugati irányban 1804-1806 között.
Ez azonban nem igaz: a skót származású kanadai felfedező, Alexander Mackenzie 1792-1793-ban már megtette ezt az utat, igaz, hogy északabbra, mint Lewis és Clark.
Mackenzie prémvadászokból és őslakókból álló csapata 1793. július 22-én elérte a Csendes-óceán partját.
Mackenzie egyébként 1787-1789-ben már vezetett egy felfedező expedíciót Kanada északnyugati területire és a később róla elnevezett folyót követve elérte a Jeges-tengert.
Az ő emlékének szóljon ez a hozzászólás:
Alexander Mackenzie, skót származású kanadai felfedező (1764-1820).
Az ő tiszteletére lett elnevezve a Mackenzie folyó Kanada északnyugati részén.
Szia, "900 körül egy Gunnbjörn nevű viking Izlandra akart eljutni, de eltévesztette az irányt, és megpillantotta Grönlandot, amelyen ugyan nem kötött ki, de elnevezte Gunnbjörn szirtjének. Majd száz évig nem is járt arra újabb hajós, míg Vörös Erik, akit három évig száműztek, és ezt az időt utazással akarta eltölteni, társaival meg nem jelent Grönland partjainál, és a sziget kellemesebb klímájú délnyugati részén partra nem szállt. Három telet töltöttek itt, majd, mivel Erik száműzetése letelt, hazatértek. Erik a szigetet Grönlandnak, „zöld földnek” nevezte el, hogy csábítóbbá tegye honfitársai előtt, akik közül sokan csatlakoztak hozzá a következő úton. A következő nyáron huszonöt hajóból álló flotta indult szigetre, de csak a fele ért oda, ám a következő években egyre érkeztek a betelepülők. Dán régészek majd háromszáz tanya maradványait tárták fel.
Grönlandon a norvégok főleg a háziállatok tartásából tartották fenn magukat, valamint halásztak és vadásztak. Vörös Erik élete további részét az általa épített tanyán töltötte, amelyet Brattahlidnek nevezett, s amelynek valószínűsíthető maradványait 1932-ben tárták fel."
"Lassan-lassan több izlandi is átköltözött és az így keletkezett gyarmatokat fölosztották két részre: Österbygd-re (keleti telepekre) és Westerbygd-re (nyugati telepekre), míg a közben fekvõ lakatlan területeket Ubygder-nek nevezték. Az összeköttetés Európával mintegy négy századon keresztül maradt fent, majd a XV. század elején már teljesen megszûnt. " Az utolsó telepesek 1420 körül telepedtek le Izlandon. A, irásos, b, régészeti nyomok vannak.
Ennyit a portugálodról, ha már elsőségről beszélünk.
Szia, kivánod, hogy megkeressem, mikor nevezték ki az utolsó püspököt, én 1380-ra emlékszem fejből. Erről még Rómában is szokott lenni nem irat. Az szerintem pedig igazán Mediterrán.
Az nem felfedezés. Barents utazása inkább. Ha már északról van szó.
A topic témájába vág a korai, spanyol és portugál gyarmatosítás is ? Végül is, Dél- Amerikában, amig keresték Eldoradot, tekinthető felfedezésnek. nem igaz?
Az 1510-es évektől kezdve kiváló portugál tengerészek egész sora állt át a spanyol flotta szolgálatába.
Példák:
1516-ban Juan Diaz de Solís spanyol szolgálatban fölfedezi a Rio de La Plata torkolatvidékét.
1519-1522 között Magellán és a szintén portugál Rui Faleiro egy kis spanyol flottilával körülhajózzák a Földet. (Magellán meghal a Fülöp-szigeteken, művét a baszk Sebasten de Elkano fejezi be.)
1524-ben Esteban Gómez földeríti a Carolinák partvidékét. Ugyanebben az évben vet horgonyt Virginia partjain az I. Ferenc francia király szolgálatában álló velencei tengerész, Giovanni Verrazano.
Namost a spanyol Diego, portugál Diogo férfineveknek megvan a maguk külön története.
Óhéber Ya'akob > ógörög ? > latin Jacobus > óspanyol Iago > óspanyol Szent Jakab - Santiago, utána a középspanyol korban egy szétválasztási folyamatban San Tiago (Szent Jakab) > Tiago > Diego, ill. a portugálban Diogo.
Tehát végső soron ezek a nevek Jakabot jelentenek.
Mint az angol James és az ír Seamus.
Azokból se nagyon gondolnád, hogy a Jakabból származnak.
Nagyon sok portugál felfedezőnek spanyolos átírásban maradt fenn a neve.
Hogy csak a legismertebbet említsem:
Spanyolul Fernando Magellán, portugálul Fernão Magelhães.
Nyilván azért, mert a portugál felfedezők neve spanyol közvetítéssal került az európai nyelvekbe.
Diego Dias a kapitány neve, és tényleg egy Indiába tartó flottától szakadt el a hajója.
"European contact began in the 1500s, when Portuguese sea captain Diego Dias sighted the island after his ship became separated from a fleet going to India."
Direkt mentek arra, a passzátszelet kihasználva kitérővel ugyan, de gyorsabban kerülték meg Afrikát, mintha a part mentén hajóznak...elöször arra gondoltak, hogy egy szigetet találtak...:-)
Az én forrásom egy Diogo Diaz nevű portugált említ 1500-as dátummal, de nem egy komoly könyv.
Egyébként 1500-ban hajózott át a portugál Pedro Álvares Cabral flottája Indiába, de az Atlanti-óceánon valami vihar vagy áramlat eltérítette őket és a brazil partokon kötöttek ki. A partvidéket ünnepélyesen birtokba vették a portugál korona nevében.
Azért beszélnek ma Brazíliában portugálusul:-)
Később persze a királyi parancs értelmében továbbhajóztak Indiába, ahol támaszpontot hoztak létre.
Lehet, hogy ez a szerencsétlen Diogo Diaz is leszakadt a flottától és úgy fedezte föl Madagaszkárt?
Mellesleg ez a Diogo a spanyol Diego portugál változata vagy egyszerű elírás?
Előtte meg Julianus, meg Marco Polo, meg arab utazók, meg...nincs értelme konkrét dátumot keresni...
A földrajzi felfedezések történetében nem ezek az expedíciók, hanem az óceáni hajózás megvalósulása, a passzátszelek megismerése a vízválasztó...világnézeti szempontból meg az, hogy nem találták az ellenlábasokat...:-)
