Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
"kollégálya nem hagyott rovást a számára a nagy fánál, hogy merre hajtott ... Felnőttképzéssel foglalkozván logikus, hogy csupa felnőtt ember vesz körül . Csodák csodályára isszák a rovással kapcsolatos szavaimat és akarják a rovást"
Derék becsűletess okoss magyarember lehetc . Kivánom hogy fojtasd a megkezdet nagy szerü munkát csak igy továb a mekkezdet uton !!
cca 18 éve csináltunk egy ló istállót Vác mellett . Pontosan nem tudom a helyszint beazonositani , de láttuk a templom tornyát és a fő úttól kb 1 kmre volt bejjebb .
Ott találkoztam ezekkel a juhászokkal .
Az egyik panaszkodott , hogy a kollégálya nem hagyott rovást a számára a nagy fánál, hogy merre hajtott !
Akkoriban nem érdekelt a rovás, pedig az ács szakmában van olyan szakmai elnevezése a fa kötésének , hogy ROVÁS .
Tehát itt is tovább él valamilyen szinten .
Az iskolában , amikor a fa kötéseket tanuljuk, rovással is leirom a mondókámat .
Felnőttképzéssel foglalkozván logikus, hogy csupa felnőtt ember vesz körül . Csodák csodályára isszák a rovással kapcsolatos szavaimat és akarják a rovást .
Óriási szükség van rá .
Ki kell tárni a kapukat és kötelezővé kell tenni már az álltalános ikolákban is .
Csak számokat írtak a rováspálcákra. Ez tavasszal a számadó juhász által átvett állatok számával egyezett meg. Hosszában kettéhasították a rovásbotot s a felét a juhász, a felét a gazda tette el. Ősszal, amikor az állatokat visszakapta a gazda, csak ennek a darabszámnak az ellenőrzésére volt alkalmas a rovásbot, semmi többre. A szaporulatot és a veszteséget ebből kiindulva számolhatták el - de erről részléeteket nem tudok.
A lényeg az, hogy rovásírást nem használtak, csak számrovást. Az egyetlen halasi rovásemléken kívül (amit néhányan vitatnak) nincs jele annak, hogy a juhászok használták volna a közelmúltban a rovásírást. Én örülnék a legjobban annak, ha kiderülne, hogy ez egy tévedés, mert a juhászok ismerték a rovásírást is és fennmaradt valahol mégis egy sor rovásírás-emlék.
Amit a tudós társadalomról tudok az nem pusztán információ .
Számadó juhásszal pedig beszéltem , beszélgettem . Csodáltam azt a tudományt amihez nekem halvány lila gőzöm sem volt. Ez ma már másképp van . Én is rovom a jeleket, sokat olvasok erről a témáról .
Mástól és máshonnan is szerzek információkat és utánnanézve , tapasztalva lesz ebből tudás .
Nem tudok arról, hogy a Vác környéki pásztorok rovással számolnának el. De ha így lenne is, az akkor is csak egy számrovás. A viták meg a rovásírásunk körül bontakoztak ki - s a két rendszer összekeverése igen nagy hozzá nem értésről tanúskodik.
Mi ez a királyi többes ?? hiszen ezt a levelet egyedül irtad .
Tudóssal az a baj , hogy attól fél ha kilóg a ,, sorból ,, kiközösitk a többiek , mert nem fúj velük egy kását .
Annak van tekintélye aki irt egy pár könyvet a többiek meg ott lihegnek mellette .
Szerintem a bölcs elődeink inkább a csillagösvényből meritettek ( és ez a tudás akkor nem volt ezotéria !!! ), mint ahogy azt az akkademia társulat éves közgyülésén elhangzottakon csámcsognak úgy, hogy egy saját épkézláb gondolatuk lenne .
Sajnos a ,, tudós ,, társadalomra jellemző módon bontakozik ez a témakör is . Mint amikor a feltaláló barátomat gúzsbakötötte a professzora és csak akkor találmány a találmány ha egy ,, Nagy ,, név kapcsolódik hozzá , még akkor is ha csak a hejjesirást javitgatta .
Bocsánat, hogy megint beleokoskodok a rovásirás tudók bölcs körébe.
Olvastam a beszúrt linkekhez tartozó cikkeket és egy kicsit elgondolkodtam azon , hogy az a számadó juhász, aki a mai napig rovással számol el a reá bizott birkákkal Vác környékén vajon mit szólna ahhoz a tudományos vitához ami itt kialakult .
Ő nem szól semmit csak alkalmazza a ráörökitett tudást .
Hiszen bizonyos ,, szabályok ,, településenként változtak .
Nem tudom, én rőmaira emlékszem, de majd utána nézek. A dolog lényege, vízépítésben nagyok voltak, megtalálták azokat az Atlasz hegység déli lejetőjén levő vízkészleteket, és hosszú rejtett alagutakon vezették maguknak a vizet. De hasonló eljárásokat találni lehet az Arab félszigeten is. Erre a vízkészletre pedig jól eldugott helyeken gyönyörű kulturát lehetett építeni, fenn is állt kb 1000 esztendeig. A végén elfogyott a víz.
Kedves Najahuha, egyrészt, már jó ideje elég sokat tudunk erről a civilizációról, másrészt, pont a rómaiak nem sokat tudhattak, mert nagyon jól őrizték titkaikat. Ha jól emlékszem, mintha egy római hadsereg nyomtalanul eltünt a Szaharában. Az ott élő berber kultúra fontos titka volt a víz megszerzése. Városaik falvaik zseniális vízrendszerei idegen hatalom által könnyen elpusztíthatók voltak, így őrizték a titkokat.
Hihetünk-e továbbra is teljes egészében a rómamiak által írottaknak, ahogyan kinézett az ókor ?
A föllelt sivatagi város alapján egyre nehezebben tehetjük meg. Vagyis a rómaiak jóval szegényesebben és alábecsülten ábrázolták a rajtuk kívül álló világot.
"Elveszett" városokat találtak a Szaharában
2011. november 9. 09:09
Műholdfelvételek segítségével azonosították az elfeledésre ítélt ókori birodalom "elveszett" városait Líbia délnyugati részén a Kadhafi bukása után visszatért régészek. A leletek azt mutatják, hogy az első líbiai civilizáció sokkal fejlettebb volt a rómaiak által leírtaknál.
"nem vitatkozom vele, mert az Ő fejében még mindig a Visokoi piramisok töltik be a teret!!:-)))))))"
Nincs is vita köztünk. Én is szeretnék tágítani a magyar nyelv időterén, miszerint az a tudomám mai aláássa szerint az ugor nyelv egyik későbbi ága, és múltja alig 2000-3000 éves. (Ordas nagy hazugság! :-(()
Mi volt előbb a nyelv, vagy az írás? Mire való az írás? A szó elszáll és az írás megmarad? Vagy az ősi örök szavak múltját és igazi értelmét teszi követhetetlenné a jelenben?
Tény. Egyelőre ez az írásos lelet a legrégebbi az egész földtekén. Itt is csak közvetett időmeghatározás van a piramisokra rárakódó bioszféra termőréteg vastagsága miatt. Vésett kőleletek keletkezésének időbeni meghatározása lehetetlen. A genetika is sokat segíthet a népek árjadásának, ősi időbeli mozgásainak visszafejtésében.
Vajon nem ugyanazon emberek vésték be a hieroglifákat az obeliszkekre és a Brit-Columbiában Lord Dufferin által felfedezett kihalt indián falu ajtaira vagy a közép-amerikai Palenque és Uxmal romjai közt található táblákra? Vagy tán sohasem fogjuk megtudni?????
