A miniszterelnök csütörtökön a Hír TV Rájátszás című műsorában megismételte: nincs olyan passzusa a magyar médiatörvénynek, amely valamelyik európai uniós tagállam médiaszabályozásában ne lenne benne. Ez egy európai törvény, mondta.
Sokan kerdezik, hogy mi is a baj ezzel a torvennyel, javasolnam, hogy gyujtsuk ossze, elsonek mindjart ez a pont:
büntetendő minden olyan sajtóbeli megnyilvánulás, mely „alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére”. [Smtv. 17. § (2)].
Egyrészt, az EU elég lassan működik, nem két hét lesz mire hivatalos álláspont születik, esetleg konkrét EU-s jog megsértésének tételes felsorolásával. Ez biztos nem pár hét.
Másrészt, ha nagy EU tagállamok (pl. Olaszország) ennek alapján ugyanúgy elmarasztalhatók lennének, az már nagypolitika. Ha valóban tud mutatni a Fidesz a kritizált elemekre példát más EU tagállamok esetében is, akkor tényleg nem sok alapja van a kritikának. Márpedig biztos tud, ekkorát csak nem blöffölnek.
Az, hogy neked fingod sincs, mi is az a szólásszabadság és demokrácia, az nem túl nagy baj, a baj az, hogy, mint ahogy az a médiatörvényből is kiderült, Orbánnak sincs egy halvány segédfogalma se róla, na ez már nagy baj, és ez az ami minősíti külföldön is az orbánkormányt...
"LEgeszesebb"? Beszélj a jogállam eszes lebontásáról. Kevesen tartják Orbánöcsit butának, sokan tartják diktatorikus hajlamúnak - Vagyis: mit cáfoltál, mit akartál mondani?
A baj csak az, hogy Orbán már megint egy ORDAS NAGY HAZUGSÁGOT mondott. Ugyanis az EU egyik tagállamának a médiatörvényében sem szerepel ilyen erős jogokat kapott médiahatóság. Ahol van, ott is csak a közszolgálati tv-t és rádiót, továbbá az országos sugárzású kereskedelmi adókat ellenőrizhetik, nem az újságokat, pláne nem az internetet. Azonban van egy olyan európai ország, ahol van ilyen, az államfő által felügyelt bizottság, DE AZ NEM TAGJA AZ EU-nak, ez az ország FEHÉROROSZORSZÁG! Hát te csak költözz oda, ha úgy akarsz élni, mint a fehéroroszok a diktatúrájukban...
A Financial Times nem adna időt a médiatörvény megváltoztatására
Orbán Vikor pénteken megjelent írása mellett a Financial Times szerkesztőségi cikke is Magyarországgal foglalkozik. A gazdasági lap szerint a médiatörvényt újra kell gondolni, és Orbánék jobban tennék, ha még az Európai Bizottság döntése előtt kijavítanák a hibáit.
Tétova rajtot vett a magyar EU-elnökség a Financial Times szerint. A gazdasági lap pénteken Orbán Viktor írása mellett közölt szerkesztőségi cikkében azt írja, Magyarország "veszéllyel táncol", a médiatörvényt pedig újra kellene gondolni. A cikk szerint a médiatörvény egyik legaggályosabb pontja az, hogy "bénítóan magas büntetéseket szabhatnak ki a sajtótermékekre a törvényben vázlatosan meghatározott szabálysértésekért". Azt is a kormány szemére vetik, hogy a törvény végrehajtását ellenőrző Médiatanácsot kilenc évre választott Fidesz-jelöltekkel töltötték fel.
A Financial Times felidézi, hogy a magyar kormány szerint a törvény hasonló más európai országok média-szabályozásához. "Ez igaz lehet. De a hasonló országokban, például Olaszországban, nem is szeplőtlen a sajtószabadság. Ezen túl nem biztos, hogy azok a törvények, amelyek működnek az egyik országban, jók lesznek Magyarországon is" - írja a lap.
A cikk szerint a rendszerváltás óta több európai országban születtek olyan törvények, amelyek "rosszul néztek ki papíron", de végül nem sértették meg velük a szabadságjogokat. "A magyar médiatörvény újabb példa lehet erre" - írják, de megjegyzik, nem jó abban bízva törvényeket alkotni, hogy azokat majd a politikusok nem fogják kihasználni. "Az új törvény kockázatai akkor is öncenzúra-hangulatot teremtenek, ha a drákói büntetéseket soha nem fogják kiszabni" - írják.
A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor azt mondta: ha az Európai Bizottság vizsgálatának eredménye indokolja, készek lesznek változtatni a törvényen. "Budapest megspórolhatná a bizottság idejét, és maguktól is megváltoztathatnák a törvényt" - zárják a cikket.
Mondjuk ez inkább az AFP fotósát minősíti, egy profinak igencsak mindegy kell legyen a helyszín, egy közepes esküvőfotós is briliáns képekett készít egy 0 világításu, fotózásra 100%-ban alkalmatlan Bazilikában is, szoval egy akármilyen rendezvényen fotózó profi az dolgozzon ne panaszkodjon. Egy rendezvényen elkészített párszáz-ezer képből mindenkiről lehet kiválasztani lejáratós képet is meg jujdejolnézezki képet is.
Orbán Viktor Kovács Lászlóval parolázott. Az EP görög alelnöke bevallotta Schmitt Pálnak, hogy volt idő, amikor többet látta őt, mint a saját feleségét. Tovább »
, ÖNCENZÚRÁVAL, hogy ne is lehessen ellenük eljárást kezdeményezni
Ez az "öncenzúra" jobb helyeken a társadalmi normák minimuma, pl nem szarunk az asztal közepére, pedig még törvény se tiltja. Ha van aki sokáig odaszart, az csak visszatér az európai kultúrkörbe, ha magától abbahagyja mielőtt még az arcába kenik.
De, aki csak alapjaiban is foglakozott fotózással, az tudja, hogy a képi hatásokat rendkívüli módon lehet változtatni az árnyékolás, fényviszonyok, megvilágítás erősségének változtatásával.
És mivel ezekhez pont nem nyultak, igy a manipulálás témát érdemes lenne abbafejezni mert csak égeti magát vele mindenki. Max anyi lehet a manipulásás, hogy nem előnyös képet tettek be, de ez ellen csak az emelje fel a szavát aki nem tapsolt ha valahol megjelent egy gyurcsányos kép amikor épp elmebetegnek arcot vág.
A magyar médiatörvényről jelentetett meg cikket a német Spiegel című lap nemzetközi internetes kiadása. Az íráshoz csatolták a WikiLeaks internetes oldal által kiszivárogtatott egyik jelentést is, amelyet a budapesti amerikai nagykövet írt washingtoni feletteseinek Orbán Viktorról és a Fideszről még a választások előtt. A diplomata rövid összefoglalót írt a Fidesz elnökével és Martonyi János jelenlegi külügyminiszterrel történt tavaly januári találkozójukról. A dokumentum elismerően nyilatkozik Orbán Viktorról. Az azóta megválasztott miniszterelnököt Magyarország egyik legeszesebb politikusának nevezi.
A táviratban többek között azt írják, hogy Orbán reményei szerint a választásokon szétzúzza a Magyar Szocialista Pártot, a Jobbikról pedig azt mondta a Martonyi János házában tartott találkozón, hogy „egy jó jobbközép kormányzás a legjobb védelem a szélsőjobboldal ellen”. „Izgalmas időszak lesz” – mondta Orbán a kormányzása kapcsán a távirat szerint. A nagykövet üdvözölte a lehetőséget, hogy együtt dolgozzon Orbánnal, ha megnyerte a választást és megalakította kormányát. A nagykövet asszony a kedvező üzleti környezet szükségességére is felhívta a figyelmet.
Az Economist szerint az egyik magyar miniszter egy protokollvacsorán a desszertnél azt mondta a külföldi újságíróknak, hogy "elbaszták" a médiatörvényt. A brit lap hosszú cikke szerint Orbán Viktornak rögeszméje a rend, Schmitt Pál pedig a Fidesz vezérszurkolója.
Ezzel a képmanipulációval csak az a baj, hogy legtöbben nem is értik miről van szó. A védekezés abban merül ki, hogy nem manipulálták a képet, mert nem változtattak rajta (retusálás, torzítás).
És a nagy feneség ebben rejlik, hogy ez igaz.
De, aki csak alapjaiban is foglakozott fotózással, az tudja, hogy a képi hatásokat rendkívüli módon lehet változtatni az árnyékolás, fényviszonyok, megvilágítás erősségének változtatásával.
Tehát a manipuláció nem tényleges módosításokkal valósult meg, hanem a fényekkel való játszadozás. Ezt minden fotós meg szokta csinálni a képek kialakításánál.
A leghíresebb fotók, leghíresebb filmek mind a fényviszonyok megfelelő beállításával lettek befutók.
Az, hogy egy politikus lefotózása után ez etikus vagy sem ez a lényeges kérdés, ebben nem tudnak megállapodni. De ugye alkalmazva azt a fogást, ha valakit le akarsz járatni, azt vagy tedd félelmetessé, ellenszenvessé vagy nevetségessé.
Orbán Viktor miniszterelnök a mai napon európai uniós ügyekkel foglalkozó külföldi újságírókkal találkozott - írja közleményében a kormányfő szóvivője, Szijjártó Péter. A miniszterelnök a közelmúltban elfogadott új médiatörvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy az csak olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek tételesen szerepelnek más uniós tagállamok médiatörvényeiben; a törvényben egyetlen speciális magyar szabály sincs.
Éppen ezért az EU egyik legfontosabb értéke, a diszkrimináció-mentesség alapján elképzelhetetlen lenne a magyar médiatörvény bizonyos passzusainak megváltoztatása anélkül, hogy más tagországokat is ugyanezen passzusok megváltoztatására köteleznének.
Ha az Európai Unió szükségesnek ítéli a médiatörvény megváltoztatását, akkor azt elfogadjuk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatón a Reuters jelentése szerint. "Az Európai Unió tagja vagyunk, és vannak játékszabályok" - mondta a kormányfő.
Pedig igaza van Orbánnak: a TV2 már leigazolta a hírtv "szakembereit" a hírműsoraihoz, az RTL Klub pedig már több napja nép-nemzeti jelképekkel választja el egymástól a reklámokat. Előre felkészültek, ÖNCENZÚRÁVAL, hogy ne is lehessen ellenük eljárást kezdeményezni. Így valóban nem lesz dolga Orbánnak...
Ha úgy látjuk, hogy a médiatörvény gyakorlati megvalósulásánál bármilyen politikai aggály igazolódik, készek vagyunk azokat orvosolni - jelentette ki Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval közös pénteki tájékoztatóján, Budapesten.
Az Economist visszautasította a kritikát, de valamit elfelejtett Olvasson többet a témában! vélemény, HírTv, Economist, Orbán Viktor. 2011. január 7. 13:19
Elismerte az Economist brit gazdasági hetilap, hogy színkorrektúrázta az Orbán Viktor miniszterelnökről közzétett fotót.
<!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); // -->
Az újság főszerkesztője azt állítja: nem manipulációról, hanem általánosan alkalmazott rutineljárásról van szó, amely alapjaiban nem változtatta meg a kép tartalmát, ezért nyílt levélben utasította vissza a hírTV szerdai híradójában megfogalmazott szakmai kritikát.
A főszerkesztő lehangoló színvonalú, rosszindulatú támadásnak minősíti beszámolónkat, amelyet szerinte politikai haszonszerzés ösztönözhetett. Az újság illetékeseit szerdán hiába kerestük, hivatalos nyilatkozatot nem kaptunk tőlük. Az Economist nyílt levele a magyar kormányfő fotójához mellékelt képaláírásra nem tér ki, noha a lap által kifogásolt összeállításunkban erről is szó volt. A szöveg magyarul úgy szól: Orbán eljön érted. A Hír Televízió által szerdán megszólaltatott magyar grafikus egyébként az Economist képszerkesztési eljárásáról azt mondta, hogy alapvetően változtatja a fotó tartalmát. (pr)
Orbán előhúzta az aduászt: Mi vár a médiatörvény kritikusaira? Heti Válasz Online- itthon@hetivalasz.huUtolsó módosítás:2011.01.07. - 19:25Létrehozás:2011.01.07. - 16:18 2011.01.07. - 16:18
Ha úgy látjuk, hogy a médiatörvény gyakorlati megvalósulásánál bármilyen politikai aggály igazolódik, készek vagyunk azokat orvosolni - jelentette ki Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval közös pénteki tájékoztatóján, Budapesten.
A miniszterelnök közölte: a magyar elnökség sikerességének előfeltétele az is, hogy „rossz politikai viták ne árnyékolják be az elnökség idejét". Úgy fogalmazott: „Itt állunk a leggyengébben", utalva arra, hogy a médiatörvény okán Magyarországot nagyon komoly támadás érte.
Hangsúlyozta: a médiatörvény európai minőségét illetően úgy gondolják, a Bizottság a megfelelő jogi vizsgálatok elvégzése után „mindannyiunkat megnyugtató jogi szakvéleményt" ad majd arról, hogy a vita alatt álló jogszabály az EU-s elvekkel, bevett jogszabályi megoldásokkal összhangban van-e, vagy sem.
„Biztos vagyok benne, hogy Magyarország számára diszkriminációmentes jogi véleményt fognak elkészíteni és egyenrangú mércével fogják majd a bizottság jogi szakemberei mérni a magyar jogi megoldásokat más államok jogi megoldásaihoz" - mondta.
A kormányfő hangsúlyozta: mint minden jogszabály, így a médiatörvény gyakorlati megvalósulását is figyelemmel kísérik, és ha úgy látják, hogy ennek során bármilyen politikai aggály igazolódik, akkor természetesen készek azokat orvosolni.
Kiemelte: mindent megtesznek, hogy a médiatörvény körüli vita ne nehezítse a magyar EU-elnökséget.
Egyúttal finom oldalvágást tett az uniónak, a magyar elnökség esetleges kudarcának ódiumát a médiatörvény kritikusaira testálva: „Innentől kezdve ez a kérdés nem csak magyar, hanem európai kérdés is, a sikeres magyar elnökségben nem csak Magyarország, hanem mindenki érdekelt, beleértve a Bizottságot, és az Európai Unió másik 26 államát is."
A BBC tudósítója azt vetette fel a magyar miniszterelnöknek, hogy valószínűleg nem lesz mindig hatalmon, azonban „koncentrálják a hatalmat a média felett, kormányképviselők kezébe teszik az irányítást". „Nem aggasztja az, hogy egy jövőbeni magyar kormány esetleg rosszul használja fel, visszaél ezekkel a most bevezetett eszközökkel?" - kérdezte.
Válaszában Orbán Viktor azt mondta: ha az lenne a helyzet, ami a kérdésben megfogalmazódott, akkor aggasztaná, de szerinte a kérdés kiinduló állítása nem egyezik a magyar helyzettel. A magyar médiahatóság jogosítványai ugyanis semmivel sem haladják meg más EU-s tagállamok médiahatóságainak jogosítványait - közölte. „Nem hoztunk létre semmilyen túlkoncentrált hatalmat, ha létrehoztunk volna, az helytelen lenne, de nem ez a helyzet" - jelentette ki.
Ha az EU jogi értékelése azt mondja, a magyar médiahatóság jogköre koncentráltabb, mint az EU többi tagállamában, „akkor természetesen azt mi meg fogjuk fontolni, és változásokat eszközölünk. De biztos, hogy ilyet nem fognak mondani, mert tényszerűen nem ez a helyzet" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Közölte, fontosnak tartja, hogy a José Manuel Barrosóval folytatott megbeszélésen világossá tudta tenni: Magyarország nem tud elfogadni olyan gondolkodásmódot, amely az országgal szemben azért fogalmaz meg bármilyenfajta kételyt a demokratikus elkötelezettséget illetően, mert itt még csak húsz éve van demokrácia, máshol pedig 200 éve. Ez a diszkrimináció alapja volna - jelentette ki, hozzátéve, Magyarország olyan ország, amely nagyon sok vért áldozott a szabadságért, nagyon sok emberi életet áldozott a demokráciáért, amely egy totalitárius rendszerrel szemben a siker csekély esélye mellett is hajlandó volt felvenni a küzdelmet, és harcolni. Ezért a magyar demokráciának szerinte ugyanaz a tisztelet jár Európában, mint bármely más EU-s ország demokráciájának.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: nem kívánnak harci kérdést csinálni a médiából, az számukra nem presztízskérdés, szkander vagy erőpróba. Számukra ugyanis minden törvény Magyarországon - legyen gazdasági vagy médiatörvény - a „common sense", józan paraszti ész és a „reasonable arguments", ésszerű érvek kérdése. Ha ezek kikövetelik, hogy változtassanak, akkor változtatnak, de ezek hiányában sem kampány, sem nyomás hatására semmilyen változást nem fognak eszközölni - közölte.
Magyar újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt kérte az átmenetileg, három évig válságadó alá vont cégektől, hogy ne legyenek érzéketlenek Magyarország problémái iránt.
„Erről nem szoktunk beszélni, de Magyarország egy szegény ország. Magyarországon a nettó átlagjövedelem nem éri el a havi 600 eurót. A 10 millió magyar emberből több mint 3 millió az európai uniós szegénységiküszöb-számítás szerint szegénynek minősül. A nyugdíjak értéke valahol 200 és 300 euró között lehet, havonta. Az átlagnyugdíjak értéke. Nekem egy ilyen országban kell a költségvetést konszolidálni, az államadósságot csökkenteni, beindítani a növekedést, külföldi befektetéseket vonzani, és közben versenyképessé tenni az országot" - szögezte le a magyar kormányfő.
A különadó ügyében az Európai Bizottság José Manuel Barroso elnök közlése szerint január végéig várja megkeresésére a hivatalos magyar választ.
A különadókat firtató felvetésre Orbán Viktor azt mondta: ez a kérdés még előttük van, korábban azonban már érintették. A válságadókkal összefüggésben kifejtette: álláspontja szerint 2010-ben Magyarország tette a legtöbbet, a magyar emberek vállalták a legsúlyosabb veszteségeket a korábbi gazdaságpolitikai hibák kijavításáért és az ország versenyképességének helyreállításáért. Utóbbi érdekében 2010-ben Magyarországon egy hónapi nyugdíjjal csökkentették a nyugdíjakat, egy hónappal csökkentették a közalkalmazottak bérét, a nyugdíjkorhatárt egy év alatt felemelték 62-ről 65 évre, áfát emeltek, és a GDP egy százalékát jelentő teljes minisztériumi költségelvonást hajtottak végre - sorolta. Rámutatott ugyanakkor: „ez még mind kevés lett volna, és én csak azt tudom mondani minden vállalatvezetőnek, hogy bátran álljon ki a magyarok elé, és mondja azt, hogy szerinte kéthavi nyugdíjról kell lemondani egyetlen év alatt vagy kéthavi munkabérről". Szerinte a kölcsönös felelősségvállalás jegyében sajnos a vállalkozói szektornak is szerepet kell vállalnia a magyar gazdaság versenyképességének visszanyeréséért.
Visszautasította, hogy nemzeti alapon különbséget tettek volna a cégek között, ugyanis - mint mondta - az energia- és a bankszektor esetében is magyar szereplők a legnagyobb befizetők.
Közölte: Magyarország a termelés tekintetében versenyképes akar lenni Kínával, Brazíliával vagy bármely más feltörekvő országgal, még Afrikával is, ezért a termelő kapacitásokat a lehető legnagyobb mértékben támogatják - ha magyar, ha külföldi. Így a nagy gyárüzemeket nem fogják válságadóval terhelni, mert az keresztezné gazdaságpolitikai céljukat.
Azt kérte az átmenetileg, három évig krízisadó alá vont cégektől, hogy ne legyenek érzéketlenek Magyarország problémái iránt. Hozzátette ugyanakkor, megérti a nemzetközi cégeket.
José Manuel Barroso megerősítette, hogy a válságadók ügyében az Európai Bizottság hivatalos panaszt kapott. A Bizottság - amely már korábban, október 22-én lépett, levélben fordult a magyar kormányhoz - elkezdte vizsgálni, hogy a törvény megfelel-e az uniós jogszabályoknak a direkt és indirekt adózás tekintetében. „A lehető legnagyobb objektivitással vizsgáljuk ezt az ügyet" - jelentette ki.
A bizottsági elnök kifejtette: amikor a Bizottság ilyen panaszt kap, amely felveti a belső piaci versenyszabályok torzítását, tájékoztatják az adott országot. Közölte, hogy a Bizottság január végéig várja megkeresésére a hivatalos magyar választ.
Már nem akarják megleckéztetni Orbánt Heti Válasz Online - MTI- vilag@hetivalasz.huUtolsó módosítás:2011.01.07. - 20:26Létrehozás:2011.01.07. - 20:25 2011.01.07. - 20:25
Noha továbbra is sorra jelennek meg a médiatörvénnyel kapcsolatos kritikus hangvételű cikkek, kijelenthető, hogy a hisztérikus hangulatnak vége. Sőt, a magyar diplomácia hosszas hallgatást követően magára
Franciaország nem akarja leckéztetni Magyarországot - hangsúlyozta csütörtökön Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi miniszter, miután Budapest éles kritikával illette a magyar médiatörvény módosítására tett francia kérést. "Nem arról van szó, hogy bárkit is leckéztetni akarnánk" - mondta a miniszter a France Inter rádiónak. Szerinte Párizs csak "komoly, objektív munkát" remél Magyarország és az Európai Bizottság között, amely lehetővé teszi adott esetben "a problémák" megoldását.
Francois Baron francia kormányszóvivő kedden kijelentette, hogy Franciaország a magyar médiatörvény "módosítását" szeretné, a törvényt "a sajtószabadság mélyreható megváltoztatásának" minősítve. "Erőfeszítést kell tenni arra, hogy különbséget tegyünk a belső, Magyarország számára felmerülő kérdések és az európai elnökség betöltésének feladata között" - vélekedett most Laurent Wauquiez.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön "túlságosan is elsietettnek és szükségtelennek" nevezte a francia (és a német) kormány reagálását. "Nem emlékszem rá, hogy Magyarország valaha is bírálta volna a francia médiatörvényeket" - mondta. Egyúttal megemlítette, hogy Magyarországon - Franciaországgal ellentétben - nincs olyan jogszabály, amelynek értelmében az államfő nevezhetné ki a közszolgálati televízió elnökét. "És én sohasem mondtam, hogy ez egy antidemokratikus törvény lenne" - húzta alá.
Az új médiatörvényre adott heves reagálások nem térítik el Magyarországot attól, hogy európai uniós elnökségének kritikus kérdésére, az EU gazdaságpolitikájára összpontosítson - írta a Financial Times pénteki számában Orbán Viktor miniszterelnök. A lap ugyanabban a számában szerkesztőségi véleményt is közölt, melyben a jogszabály módosításának szükségessége mellett foglalnak állást.
A lapban közölt cikkében a kormányfő leszögezte: világossá kell tenni, hogy Magyarország soros EU-elnökként talán minden eddiginél elkötelezettebb az unió demokratikus értékei mellett, amelyekben az EU ereje rejlik. A törvény elfogadása utáni éles reakciók a szöveg ismeretének teljes hiányán alapultak - fogalmazott Orbán, megismételve, hogy a jogszabály az uniós értékekre épül, és megfelel a XXI. század reformtörekvéseinek.
Laurent Wauquiez
Orbán szerint a kormánynak több más országban még előkelőbb szerepe van a médiavezetők kinevezésében, Németországban és Finnországban hasonló mértékű bírságokat lehet kiróni a médiaszabályok megsértéséért, továbbá Olaszországban, Portugáliában és Franciaországban a szabályok betartását ugyanúgy egy testület felügyeli, mint Magyarországon.
Megismételte a kormányfő azt is, hogy Magyarország csak akkor kötelezhető a jogszabály megváltoztatására, ha a kifogásolthoz hasonló szabályozást más tagállamokban is módosítják, különben diszkriminációról lenne szó. Mindez azonban nem fogja elvonni a kormány figyelmét arról, hogy az uniós elnökség kulcskérdésére összpontosítson - szögezte le.
Ez utóbbit, az uniós gazdaságpolitikát illetően úgy fogalmazott, Európában (de Amerikában és Ázsiában is) különböző választ adnak arra a látszólag egyszerű kérdésre, milyen optimális egyensúlynak kell lennie az államháztartási hiány csökkentése, az adósságcsökkentés, a foglalkoztatás és a gazdaság növekedése között. Még Európán belül is indokolható különbségek vannak az ideális stratégiákat illetően, attól függően, hogy az egyes országok milyen helyzetben vannak.
Európa nehéz kihívások előtt áll - zárta cikkét a miniszterelnök, bizodalmát fejezve ki, hogy közös akarattal az unió meg tud birkózni ezekkel. Minden tagországnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Európa erős és sikeres legyen, és a magyar elnökség eltökélt szándéka, hogy ezt a célt szolgálja - írta Orbán Viktor.
A Financial Times - amely az Orbán-írás mellett még a miniszterelnök külföldi tudósítóknak tartott budapesti sajtótájékoztatójáról is beszámolt - szerint „a törvényt újra kell gondolni". A sajtószabadság és a véleménynyilvánítási szabadság olyan alapvető jogok és európai értékek, amelyek nem kompromittálhatók - fogalmazott a lap.
A médiatörvénnyel kapcsolatos két fő aggodalomként a FT a „bénítóan nagy" bírságokat említette, valamint azt, hogy a törvény betartatására hivatott médiatanácsot „kilencéves időtartamra kinevezett Fidesz-hívekkel töltötték fel". A kommentár szerint ésszerű az, hogy korszerűsíteni kell olyan törvényeket, amelyeket az események túlhaladtak. Az is igaz lehet, hogy az új törvény sok cikkelye más EU-tagállamok médiaszabályozásában is feltűnik. De olyan államokról van szó, amelyek a sajtószabadság terén maguk sem rendelkeznek makulátlan teljesítménnyel - tette hozzá az újság, Olaszországot említve példaként.
A kommunizmus bukása óta a közép-európai országokban időnként jóváhagytak olyan törvényeket, amelyek papíron rosszak voltak, de gyakorlati alkalmazásuk a polgári szabadságjogok folyamatos megsértése nélkül történt - vélte a lap, amely szerint a magyar médiatörvény is ilyen példává válhat. Az ugyanakkor nem jó módja a törvényhozásnak, hogy a politikusoktól válik függővé egy-egy hibás jogszabály „ki nem használása" - áll a cikkben.
Az új törvényben a FT szerint benne van annak a kockázata, hogy az öncenzúra légkörét teremti meg, még akkor is, ha a drákói bírságokat soha nem róják ki. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, kormánya módosítja a törvényt, ha az Európai Bizottság azt jónak látja. „Budapestnek meg kellene takarítania a bizottság idejét, és magától módosítania kellene a törvényt" - írta a londoni újság.
