1945 jún. 13.-án született a keletnémet Lauschában.
Szülei, August és Elsa az üvegiparban dolgoztak, húga, Waltraut igen fiatalon, 9 évesen hunyt el egy agyműtét következtében.
Reinhard 12 évesen lett síugró, akinek példaképe Helmut Recknagel volt.
1959-ben megnyerte korosztályában az oberhofi "Deutsche Sportecho Cup" elnevezésű versenyt. 15 évesen a német Torna- és Sportszövetség ösztönző rendszer keretén belül látogatta a Gyermek- és Ifjúsági Sportiskolát Zella-Mehlisben.
18 évesen tagja lett az NDK utánpótlás csapat keretének, majd 1964-ben ifjúságibajnok lett Johanngeorgenstadtban.
1965-ben azonban be kellett fejeznie aktív síugró pályafutását egy hátfájás miatt.
A leghosszabb távolság, amit pályafutása során elért az 112 m. volt Oberhofban.
Reinhard Heß 1968-tól élt házasságban feleségével, Reginával, akitől 1972-ben lánya született /Tina/.
Heß ezután Lipcsében diplomát szerzett a Német Testnevelési Főiskolán, majd tornatanárként dolgozott a Gyermek- és Ifjúsági Sportiskolán Zella-Mehlisben, később pedig vezetőedzőként az S.C. Motor Zella-Mehlis csapatában.
1988-ban a síugrás vezetőedzője lett a Keletnémet Síszövetségben.
Az első szezonjában (1988/89) a Lahti VB-n irányítása alatt Jens Weißflog normálsáncon arany-, míg nagysáncon ezüstérmet szerzett!
A berlini fal leomlása után munkahelyet váltott és a Német Síszövetség /DSV/ tagjaként 1990-bena B-keret felelős trénere lett.
A német síugrók 1993-as faluni VB-n való leszreplése után Heß-t az akkori sportigazgató, Helmut Weinbuch a nemzeti csapat vezetőedzőjének nevezte ki Rudi Tusch utódjaként. Heß legnagyobb érdeme az volt, hogy egységesítette a korábbi években eredményes kelet- és nyugatnémet síugrókat, emellett új képzési módszert vezetett be, így J. Weißflog arany- és D. Thoma bronzérmével, valamint a csapatarannyal óriási sikert aratott az 1994-es lillehammeri Téli Olimpiai Játékokon!
Weißflog és Thoma visszavonulása után Heß fedezte fel Martin Schmittet és Sven Hannawaldot, akiket világbajnoki címekhez, olimpiai érmekhez és Világkupa győzelmekhez segítette. Heß edzői pályafutásának csúcspontja volt, mikor 2001/02-ben Hannawald mind a 4 versenyt megnyerve szenzációs győzelmet aratott a Négysáncversenyen! 2002 ápr. 5.-én ahol élt, Suhlban, 2003-ban pedig szülővárosában, Lauschában is a város díszpolgára lett!
2003-ban, a predazzói VB után le kellett mondania, mert nagy sikerrel eltöltött edzői pályafutása alatt először fordult elő, hogy jelentős versenyen érem és eredmény nélkül térjen haza a német csapat!
Utódja az akkori segédedzője, valamint Hannawald személyi trénere, WolfgangSteiert lett. Heß edzői időszaka alatt fejlődött a legtöbbet a német síugrás, mely ezen idő alatt a média legjelentősebb téli sportja lett, az RTL a "Téli Sportok Forma-1-eként" reklámozta a síugrást Heß Hannawald és Schmitt után a síugrósport legnépszerűbb személye lett, akit "aranyművesnek" és "zászlós embernek" is neveztek! Ő egyike volt azon kevés edzőknek, aki már életében legenda volt!
Heß visszavonulása után a DSV-ben vezetőedzők főnökeként tevékenykedett, ezenfelül dolgozott még az ARD televíziónál is, mint társ szakkommentátor.
Összes érme edzőként /egyéniben-csapatban/:
arany ezüst bronz
- Olimpia /egyéni/ 1 1 1
- Olimpia /csapat/ 2 1 -
- VB /egyéni/ 2 3 1
- VB /csapat/ 2 1 2
- Sírepülő VB /egyéni/ 2 2 1
- Sírepülő VK 4 - 1
- VK /egyéni/ 65 44 41
- VK /csapat/ 2 3 8
- GP /egyéni/ 4 2 10
- GP /csapat/ 1 - 3
- Északi turné 1 1 3
- Négysáncverseny 2 3 3
- Összetett VK 2 5 -
- Nemzetek Kupája /VK/ 1 1 3
- Nemzetek Kupája /GP/ - 1 1
2006 elején betegedett le, ő akkoriban így nyilatkozott erről:
"Sosem voltam az egészség mintapéldánya, ritkán betegedtem meg, azonban mikor megkaptam a diagnózist megdöbbentő volt számomra! Azt mondták az orvosok a hasnyálmirigyrák kemoterápiával kezelhető és talán ez már valami..."
Heß, aki egész életét a síugrásnak szentelte elfogadta helyzetét, elviselte a súlyos fájdalmakat, 23 hónappal a diagnosztizálás után viszont abbahagyta a kemoterápiás kezelést, letett a gyógyulásról és 2007 karácsony szentestéjén családja körében hunyt el 62 éves korában a bad berka-i központi klinikán!
A Négysáncverseny nyitóversenyének kvaliján 4 osztrák, 1-1 svájci, norvég, német, finn, japán és francia ugró érezheti magát biztonságban, ők vannak prekvalis helyen.
Az 55 VK pontszerzőből 9-en vannak már csak, akik az eddigi összes egyéni versenyen pontszerzők lettek (Amm, Scl, Kof, Mor, Loi, Bod, Che, Uhr és Sto)!
A legtöbb pontszerző továbbra is a norvégok /9/ közül került ki, majd őket követik az osztrákok és finnek /6-6/.
A legkiegyensúlyozottabb ugró továbbra is A. Kofler (7., 6., 6., 4., 3., 4.)
Az eddigi 7 verseny /6 egyéni+1 csapat/ legnagyobb távolságait rendre a két éllovas /Ammann - Schlier./ szerzi versenyről versenyre, 4-3 arányban a svájci vezet eddig (A legnagyobb távolságokba a versenyen kívül a kvalin, tréningen és próbakörön elért ugrásokat is beleszámítottam)!
A 2005 dec.-ében elkészült Dubai Ski Arena olyan síkomplexum, mely egyedülálló módon a sivatagban épült fel sok más híres építménnyel együtt. Néhány adat róla: Az aréna 85 m. magas, ami kb. 25 emeletnyi magasságnak felel meg.
5 különböző pályát lehet használni, amelyek közül a leghosszabb 400 méteres.
1500 ember szórakozhat egyszerre a létesítményben, melyben bem csak húzóliftek, hanem 4 személyes ülőliftek is szállítják a síelőket. Az alpesi érzést imitálva a dekoráció teljesen a hegyi hangulatot próbálja visszaadni és ennek szellemében a
leghosszabb pályát is olyan kanyarral tervezték, hogy fentről ne lehessen látni az alját. A kétórás jegyért kb. 7000 Ft-nak megfelelő összeget kell fizetni, amelyért tetőtől talpig bérelt síruhába öltöztetik és a felszerelés ára is benne van a jegyben.
A sivatagi körülmények közt komoly feladat volt a levegő hőmérsékletét a megigért fagypont alatt tartani állandóan, nem beszélve a 22500 négyzetm.-nyi (kb. három focipálya) hó előállításáról és pótlásáról. 6000 tonna havat terítenek szét a csarnokban és a hó vastagsága 50 cm. - a "völgyben" és a "csúcson" is.
Az aréna abban a tekintetben is érdekes, hogy nem egy különálló építményről van szó, hanem egy bevásárlókjözpont, a Mall of Emirates egyik része, mely a legnagyobb plázák közé tartozik a világon. Az eltelt időszakban a sícsarnok Dubai egyik legfontosabb idegenforgalmi látványosságává nőtte ki magát, melyet egyértelműen bizonyít a látogatók magas száma!
A legközelebbi verseny kvaliján 11-en érezhetik magukat biztonságban. :)
Prekvalis helyen legtöbben az osztrákok /4/ képviseltetik magukat, majd 2 német és egy-egy svájci, finn, norvég, francia és lengyel ugró.
Az eddigi 50 VK pontszerzőből csak 11-en vannak, akik mind3 egyéni versenyen ponto/ka/t tudtak szerezni!
A legtöbb pontszerző eddig a norvégok közül került ki /9/, majd őket az osztrákok és finnek követik 6-6 ugróval.
A legkiegyensúlyozottabb versenyzőnek az eddigi 3 verseny alapján leginkább A. Koflert lehet nevezni a helyezései (7., 6., 6.) alapján, ezzel szemben pedig
R. Kranjec az, aki instabilan versenyez (30., 5., 14.), köszönhetően annak, hogy eddig mind3 versenyen főszerepet játszott az időjárás! :(
Björn E. Romören pályafutása 8. VK győzelmét szerezte Kuusamóban!
Pascal Bodmer 2. lett, korábbi legjobb VK helyezése: 19. (2009 Oberstdorf)
Shohhei Tochimoto 6.lett, korábbi legjobb VK helyezése: 10. (2008 Kuusamo)
G. Schlierenzauer pályafutása 2. legrosszabb VK helyezését érte el tegnap, utoljára 2007 márc. 17.-én Oslóban volt szintén 19., ennél rosszabb csak az első VK rajtján volt, akkor 24. hellyel mutatkozott be a VK-ban /2006 márc. 12 - Oslo/.
J. Ahonen pályafutása során ritkán volt példa arra, hogy nem tudott VK versenyen a 2. körbe jutni, utoljára 2006 nov. 24.-én fordult elő, szintén Kuusamóban!
A kuusamói verseny volt S. Ammann 200. VK rajtja, sajnos nem sikerült túl jól a jubileum! :(
Verseny szabályzat:Bármely FIS tagország pályázhat VK verseny megrendezésére a FIS formanyomtatvány elküldésével, legalább két évvel a kívánt dátum előtt.
A rendezőnek rendelkeznie kell a FIS által hitelesített sánccal!
Minimum 8 nemzetnek kell képviseltetnie magát egy VK versenyen ahhoz, hogy beleszámítson a VK összetettbe! Egy országból maximum 6 atléta indulhat!
A rendező országból dupla annyi induló vehet részt, mint ahány kvótával rendelkezik! A 6 indulón felül + 1 kvóta jár az előző szezon VK összeett győztesének és a Nemzetek Kupája győztesének! Minden versenyzőnek, aki nemzetközi versenyen akar résztvenni rendelkeznie kell FIS licensszel /engedéllyel/, amit a nemzeti síszövetség állít ki! Az engedély júl. 1-től a következő év jún. 30.-áig érvényes! VK versenyen /a FIS licensz mellett/ csak olyan sportoló vehet részt, aki rendelkezik VK vagy GP pontokkal, az éppen futó vagy az előző COC sorozatban legalább 1 pontot szerzett!
Egyéni verseny lebonyolítása:
A VK versenyt a kvalifikáció /selejtező/ előzi meg, melyen általában a kb. 70 versenyzőből a legjobb 50 kerül be a versenyre.
Az első kör után a legjobb 30 ugró jut tovább a második /döntő/ körbe, amely már biztos pontszerző helyet ér! A verseny második körét az ugrók az első kör után elért eredményeik szerint, fordított sorrendben kezdik!
Sírepülő versenyen nem 50, hanem 40 ugró kerül be a kvalifikációból a versenyre.
A FIS szabályzata alapján, ha sírepülőversenyről és egyben VK fináléról van szó, akkor az összetett VK-ban legjobb 30 indulhat a versenyen /tehát nem a kvali során kialakult 40!/, valamint a rendező országnak négy helyet bíztosítani kell, azaz mondjuk Planica esetében 4 szlovén ugróval kell feltölteni a mezőnyt, ha nem lenne egy sem a legjobb 30-ban!
Az ugrók az alábbi sorrendben kezdik a versenyt:
- hazai ugrók VK pont nélkül
- VK pont nélküli ugrók /sorsolás alapján/
- VK ponttal rendelkező ugrók /az összetettben elfoglalt helyezés szerinti fordított sorrendben/
Az összetett VK első 10 helyezettje /2007-es szabálymódosítás, korábban az első 15/ akár a kvalifikációt kihagyva biztos résztvevője a versenyne, ők az ún. prekvalifikációs ugrók! A kvalifikáción elért gyenge eredmény ellenére is résztvehetnek a versenyen! A szezon első versenyén az előző szezon első 10 helyezettje számít "prekvalisnak"! Abban az esetben, ha a prekvalisok közül az adott versenyen hiányzik valaki /sérülés, betegség, formahanyatlás stb. miatt/, akkor a VK 11. helyezettje számít annak, ha többen, akkor a 12., 13.... stb.
Az az ugró, aki távolság tekintetében eléri a kvalifikáció legjobb eredményének 90%-át, de elesik, jogosult rajthoz állni a versenyen az 50 résztvevőn felül!
Ugyanez vonatkozik a verseny első körére is, az az ugró hasonló esetben részt vehet a döntő körben a 30 résztvevőn felül!
Minden verseny előtt rendeznek próbakört az időjárási viszonyok és a sánc tesztelésére /ezt még nem pontozzák!/. A próbakör előugrókkal kezdődik a lehető leghosszabb nekifutóval, majd addig csökkentik, amíg el nem érnek egy optimálisnak tűnő elugrási sebességet! Az előugrók olyan helyi /utánpótlás/ vagy nemzetközi versenyzők, akik valamilyen okból nem vehetnek részt a versenyen.
Az ugrók "ágyútölteléknek" is nevezik őket!
A versenyeken gyűjtött pontok alapján alakul ki a VK összetett végeredménye!
A győztesé egy kristálykupa, az elismerés és a pénzjutalom!
/a 3 legjobb nemzet is elismerésben részesül!/
VK összetett rangsorban egyenlőség esetén a legjobb eredmény számít, ha ez is egyenlő, akkor döntetlent hirdetnek!
A sárga trikót - a Tour de France kerékpárversenyhez hasonlóan - a VK-ban vezető versenyző hordja, melyet a hivatalos tréningek, versenyek, a kvalifikáció alatt és a díjkiosztón kell viselnie!
Nyilvánvaló, hogy a könnyebb testsúlyú ugró messzebbre száll, viszont a túl alacsony testsúlynak negatív fizikai és pszichikai hatásai vannak a versenyzőre!
Ilyen pl. Sven Hannawald esete, aki annyira lefogyott, hogy teljesen alkalmatlanná vált a síugrásra, súlyos depresszióba került és így bekellett fejeznie a pályafutását!
Ezért a FIS 2004-től bevezette a testtömeg-index szabályzást /BMI - Body Mass Index/, amely meghatározza, hogy egy ugrónak minimálisan mekkora testtömeget kell elérnie! A testtömeg-index egy viszonyszám, ami a kg-ban megadott testsúly és a méterben megadott testmagasság négyzetének a hányadossa.
Az ideális testtömeg-index férfiak esetén 22,0, nők esetében 20,8!
Az 1991/92-es szezontól csapatversenyeket is rendeznek a VK keretén belül, ahol tetszőleges /de lagalább 8!/ létszámú csapatok nemzetenként 4 főt alkotnak, akik az egyénihez hasonlóan ugranak! A második körbe a legjobb 8 nemzet jut, akik tovább küzdenek a csapatgyőzelemért, dobogós helyezésért!
Az első 8 nemzet /50-től 400-ig/ pontokat szerez, mely a VK szezon befejeztével a Nemzetek Kupája végeredményébe számít bele!
A Nemzetek Kupájában szerzett pontokat az egyéni versenyeken az adott nemzetből induló atléták összes pontja és a csapatversenyeken szerzett pontok együttes összege adja ki! Nemzetek Kupája győztest 1979, azaz a VK bevezetése óta hirdetnek! Legtöbbször az osztrákok diadalmaskodtak, számszerint 14-szer!
A VK szezon 6 periódusra van felosztva, mely a nyári GP-től egészen a szezon végéig tart! A periódusoknak kizárólag a síugrók világranglista /WRL - Worls Ranking List/ helyezésének megállapításánál van jelentősége!
A világranglista helyezések szerint alakulnak ki a nemzetek kvótaszerzési száma, mely alapján alakul ki, hogy egyes nemzetek hány versenyzőt indíthatnak a téli VK szezonban egy adott versenyen. Az az ugró szerepel a WRL-n, aki az elmúlt 6 periódus valamelyikén szerzett legalább egy pontot vagy a GP-n, vagy a VK-ban!
A WRL-nél mindig 6 periódust vesznek figyelembe, tehát az adott periódusok alatt szerzett pontokat! Minden elkezdett új periódus alkalmával kiesik a legkorábbi periódus alatt szerzett pontok és az új periódusban szerzett pontok számítanak utána már! Jelenleg Gregor Schlierenzauer a WRL vezető 2363 ponttal!
Az idei, 2009/10-es VK szezon periódus felosztása:
I. Nyári GP versenyek /2009. évi/
II. VK versenyek Kuusamótól Engelbergig
III. Négysáncversenyek
IV. VK versenyek Bad Mitterndorftól Zakopanéig
V. Team Tour versenyei
VI. Északi Turnétól a VK fináléig /Planicáig/
Megjegyzés: Az Olimpián és a sírepülő VB-n szerzett helyezések nem számítanak bele a WRL-be, jelen esetben az Északi Turné befejeztével zárul a VI. periódus!
Egy ugrás pontszáma a távolság- és stíluspontok összértéke.
Egy versenyző összpontszáma a két ugrására kapott pontszámainak összege.
Az azonos pontot szerző ugróknak azonos helyezés jár!
A távolságpontok számításának alapja a K-pont!
A K-pont felett ugrott méterek pluszban, míg az alattiak mínuszban kerülnek beszorzásra! Minden egyes ugrásért 60 pont jár!
A K-pont felett ugrott méterek szorzatait hozzáadják, míg az alattiakét kivonják a 60 pontból!
A stíluspontok bevezetésének oka az volt, hogy a versenyzők a távolság hajszolása közben ne kockáztassák testi épségüket!
Az ugrás stílusát 5 különböző nemzetiségű pontozóbíró értékeli!
Ők a maximálisan adható 20 pontból kiindulva, a levonások után adják meg a stíluspontot! A bírók által adott 5 pontszám közül a legnagyobbat és legkisebbet törlik, így a megmaradt 3 összegét a már meglévő távolságponthoz adják, ezek együttes összege adja ki az ugró versenyen elért összpontszámát!
Az összetett VK keretén belül több rangos versenyt is rendeznek, ilyen az 1953-tól évente megrendezésre kerülő Négysáncverseny, melyet 4 állandó /2 német és 2 osztrák/ helyszínen bonyolítanak le 8 nap alatt!
Állandó helyszínei:
- dec. 29 - Oberstdorf /GER/
- jan. 1 - Garmisch-Partenkirchen /GER/
- jan. 4 - Innsbruck /AUT/
- jan. 6 - Bischofshofen /AUT/
A Négysáncverseny győztesét a négy versenyen elért pontszámok összege határozza meg! 1979-ig, az összetett VK bevezetéséig önálló versenysorozatként működött /FIS Race néven/, rangja vetekszik a Világbajnokságéval és az Olimpiáéval! Az összetett verseny pénzdíja megegyezik egy VK verseny pénzdíjával, tehát 1.-től a 30. helyezettig /10.000 - 100 CHF/ + egy terepjáró gépkocsi!
A Négysáncverseny lebonyolítása /K.O., azaz kieséses rendszerben/:
A kvalifikáció során továbbjutott legjobb 50 ugró 25 párt alkot!
Az ugrókat a kvalifikációban elért eredményük alapján párokba sorolják!
Elsőnek a 25.-26., míg utolsónak az 1.-50. páros ugrik!
A párok tagjai közül a 25 jobbik jut tovább, kikhez társul az 5 legjobb ugrást elérő vesztes is, ők az ún. "lucky looser"-ek /szerencsés vesztesek/!
Pontazonosság esetén a kisebb rajtszámú versenyző jut tovább!
A második, döntő kör már hagyományos módon zajlik!
A "prekvalis" ugrók megtehetik, hogy kihagyják a kvalifikációt, ilyenkor előfordulhat, hogy az első kör legvégén induló 1.-50. páros nem egy gyengébb és egy jobb ugró párharcát rejti, hanem két jó formában lévő versenyzőét!
Ebben az esetben nagy valószínűséggel mindkét versenyző tovább lép a második körbe, az egyik egyenes ágon a párharcot megnyerve, a másik lucky looserként!
Az összetett VK másik rangos versenye az Északi Turné, melyet 1997 óta /a Négysáncversenyhez hasonlóan/ 4 állandó, azaz 2 finn és 2 norvég helyszínen rendeznek egy bő hét alatt, de nem K.O. rendszerben, hanem hagyományos módon!
2003-ig Svédország is helyszínül szolgált, Falun révén!
Utóbbi évek állandó helyszínei:
- Lahti /FIN/, - Kuopio /FIN/, - Lillehammer /NOR/, - Oslo /NOR/
Időszakos helyszínei: Trondheim és Vikersund /NOR/
A versenyeket általában március első felében rendezik, melyeket egy csapatverseny előz meg, ami még nem számít az Északi Turné küzdelmeibe!
Szintén az összetett VK része az idén bevezetett legújabb versenysorozat, a FIS Team Tour, melyre 5 versenyen /3 egyéni+2 csapat/ 3 különböző helyszínen /Oberstdorf, Klingenthal, Willingen/ kerül sor!
A Team Tour ideje alatt a versenyeken nemzetenként 5 sportoló vehet részt!
A Kupa abszolút győztese az a nemzet, mely az 5 versenyen a legtöbb pontot gyűjti, azok összértékének összeszámlálása a következőképpen történik:
Mind az egyéni, mind a csapatversenyen ugrott versenyzők összes pontja beleszámítanak az értékelésbe! Az egyéni versenyeken a nemzetenkénti 5 ugróból a két legjobb eredményt elérő versenyző pontszámaihoz a csapatversenyek pontszámai adódnak hozzá és így alakul ki a FIS Team Tour végeredménye!
A bajnokok 100 ezer eurós csekket, valamint a FIS Team-Tour trófeát kapják!
(Az első kupát a norvégok nyerték idén februárban)
Az egyéni és csapatversenyek végeredményei az összetett VK és a Nemzetek Kupája értékelésébe is beleszámítanak!
Sírepülő Világkupát akkor adnak át egy versenyzőnek, ha egy összetett VK szezon alatt legalább egy /vagy több/ sírepülő versenyt rendeznek és azo/ko/n összesített pontok alapján végez az első helyen. A kupa összetett győzelme nem a verseny/ek/en elért összpontszám, hanem a helyezés/ek/ után járó pontok alapján szerezhető meg! Kupát - a Négysáncversenyhez hasonlóan - úgy is lehet nyerni, hogy valaki egy sírepülő versenyen sem tud győzni, de a versenyeken elért egyenletes jó teljesítménnyel az élmezőnyben tud végezni!
Az 1990/91-es VK szezontól a 2000/01-esig adtak át sírepülő VK-t, majd 8 év szünet után idén tavasszal újból bevezették, melyet Schlierenzauer nyert meg!
A VK szezonnal párhuzamosan rendezik a Kontinentális Kupát /COC/, melyen a nemzetek "B" válogatottjai. a formájukat kereső ugrók és azok indulnak, akik nem tudtak indulási kvótát szerezni a Világkupára!
A Világkupa "másodosztályának" is nevezik! 1991-ben indult útjára első ízben a COC elődje, az Európa Kupa, mely csak két szezont élt meg! Az 1993/94-es szezontól vonták össze az észak-amerikai és ázsiai zóna kupájával, az ún. Pacific-Rim Kupával és azóta Kontinentális Kupa néven rendezik a versenysorozatot!
Az az ugró, aki COC versenyen pontot szerez, indulási jogot kap a VK-ra, VB-re, Olimpiára! COC versenyen az indulhat, aki az előző szezonban vagy a FIS Kupában pontott szerzett! Nyári versenysorozatot 2002 óta rendeznek a Grand Prix mintájára /csapatversenyek nélkül/!
A Kontinentális Kupa "előszobájaként" is nevezik a 2005-ben útjára índitott versenysorozatot, a FIS Kupát! Ezeket a versenyeket csak igazolvánnyal rendelkező sáncon, a FIS szabályrendszere szerint lehet lebonyolítani, azokon nemzetenként 8 versenyző indulhat!
Nyári bajnokságot, azaz Grand Prix-t 1994 óta rendeznek, melyen max. 10 versenyen mérik össze tudásukat a síugrók! Ez egy olyan versenysorozat, mely jó lehetőséget kínál a sportolók felkészülésére a téli szezon kezdetére, valamint, hogy a FIS az új szabályokat tesztelje a versenyeken!
A nyári edzéseket és versenyeket műanyagborítású sáncon valósították meg, hogy hó hiányában akár nyár közepén is használható legyen! A sáncon a landolási dombtól a kifutózónáig gyékényszőnyeg van elhelyezve, mely polipropilén rostcsomókat tartalmaz. Ezen nedvesen remekül csúszik a sí! Használat közben a sáncot időnként locsolják. A sánc nyomvonala sűrű porcelánbetétet tartalmaz, mely
síklóképes anyaggal van burkolva /szintén nedvesen használják a nyomvonalat!/.
2006-tól a GP-n belül - a Négysáncverseny mintájára - külön versenyt is rendeznek 4 nemzet Grand Prix néven, melyet 4 állandó, de különböző nemzetiségű helyszínen bonyolítanakle!A 4 nemzet GP állandó helyszínei:
- Hinterzarten /GER/
- Pragelato /ITA/
- Courchevel /FRA/
- Einsiedeln /SUI/
A 4 nemzet GP győztesét a 4 versenyen elért pontszámok összege határozza meg!
Az összetett verseny győztese egy mountainbike kerékpár tulajdonosa lesz.
