Sziasztok!
Ezt a topikot azért hoztuk létre,hogy legyen egy hely ahol minden témáról lehet beszélni,akár kerti növény akár szobai,kerti tó,növények kártevői,barkácsolás a kertben,tanácskérés,szép tájak növényei,nyaraláskor lefényképezett pálmák,leanderek,rózsák,fenyők,vagy ha csak meg akarod mutatni a kedvenc virágodat,a kedvenc kutyádat ,macskádat ,akármit!!!!mindenkit várunk,itt nincs OFF téma:)
Szerintetek vakondháló helyett a sima "dryvit háló" jó lehet?
Valakinek tapasztalata?
15/15mm a vakondháló osztása a dryvit 4-5mm, viszont sokkal erősebb is. 44gr/m2 a vakondháló és 145gr/m2 a dryvit.
Gyeptelepítés alá akarom és teljesen prózai okból. Van belőle egy csomó itthon és a rövid hétvégi időmet nem akarom elszúrni vakondháló vásárolgatással.
Meyer citrom dugványokat szoktam csinálni. Egy év, Mire gyökeret látok alatta! Hajtás sokkal korábban szokott lenni, de nem szabad piszkálni. Átlátszó a flakon, amibe beleduggatom, nem kell piszkálni, látom, amikor már rendes gyökere van. Volt már olyan, hogy postázás okán megpiszkáltam, sikeresen le is törtem a gyenge kis gyökerét.
55judit megmaradtak végül a tavalyi japán gyöngyvessző dugványaid? múlt héten elkezdtem inni a medve bőrére, amikor láttam, hogy ezerrel hajtanak a június 19-én ledugott vesszők, és nem győzöm majd elosztogatni a növényeket. még előrébb jártak, mint a fényképeden láthatók. mivel ledugtam egy csomót, gondoltam belefér, hogy kíváncsiságból kiszedjek egyet, hogy megnézzem, van-e gyökere. kiszedtem egyet ma, nem volt neki. kiszedtem még egyet, annak sem volt, semmi. nem tudom, hogy hol rontom el. szétvágott 2,25-ös kólás flakonokat használok, a teteje a párazáró, a flakonok alját 4 helyen kilyukasztom. a föld ilyen "loamy" (ezt még mindig nem tudom, hogy magyarul minek nevezik. az angolban van a homokos, az agyagos és a "loamy" talaj, ami a kettő között van). lehet, hogy túl jól tartja a nedvességet, eléggé tud iszapolódni. lehet, hogy le kéne már vennem a flakonok tetejét? június 1-i füge dugványaim berohadtak, pedig azoknál 2 rész homok, 1 rész virágföldet használtam. vannak még klematisz, rózsalonc, bugás hortenzia és cserjés hortenzia dugványaim, ezek közül a június 17-i klematiszok penészednek, bár a levelek még fenn vannak, a bugások már elpuszultak, egy maradt mutatóba, az viszont rügyezik, a rózsaloncok nem csinálnak semmit, a cserjés hortenziák, amiket legjobban szeretném, hogy megmaradjanak, rügyeznek, de azokból is kiszedtem egyet egyik nap, és gyökere annak sem volt.
szóval nem tudom, hogy nálad végül sikeres lett-e a dolog, vagy tieid is elakadtak később.
jó kérdés, hogy konkrétan mit jelenthetne az alkalmazkodás. elsőre jól hangzik, hogy jöhetnek a mediterrán növények, csakhogy a melegebb, szárazabb nyarak csak az egyik oldal, a másik oldalon ugyanúgy megmaradnak a téli, tavaszi hidegleszakadások, sőt akár gyakoribbá is válhatnak, ami nem kifejezetten kedvez a mediterrán növényeknek. lehet, hogy a kontinentálisabb kelet-európai, belső ázsiai flórából kell majd "ihletet meríteni".
szerintem az idei pusztulás még a tavalyi és tavalyelőtti nyárból következik. amúgy én nem fogok krokodilkönnyeket hullatni a tuják miatt, sosem szerettem őket. de általában az örökzöldekért sem vagyok annyira oda. elismerem a hasznosságukat, de számomra kicsit unalmas, hogy mindig ugyanúgy néznek ki. falra mászok, ha egy keretet örökzöldekkel ültetnek tele.
arra emlékszik valaki, hogy kb. 2005 körül volt egy nagy fenyőpusztulás? a mi környékünkön legalábbis rengeteg ezüstfenyő elpusztult. a mieink is elkezdtek sárgulni, de egy nagyon kedves nemrég elhunyt szomszéd átjött és lepermetezte őket (akkor még nem sok fogalmam volt a növényekről, permetezőnk sem volt), és egyedüliként túl is élték a vészt a mi fáink.
A sövényfenyőt nem ismerem, majd ráguglizok, biztosan szép.
Nem akarom elvenni a kedvedet, de domboldali erkélyes házban lakunk.
Ha kimegyek az erkélyre, belátom a környéket, nagyon messze.
Legalább 6-8 db hatalmas nagy fenyőt számoltam össze a környéken, ami kiszáradt pár hónapja (de még nem vágták ki), és száraz mementőként áll a helyén a környéken.
És ezek idei "termések", mert a korábban kiszáradtakat már kivágták.
Mint ahogy tavaly nekem is ki kellett vágni a kb. 30 éves lucfenyőmet a ház előtt, mert kiszáradt.
Szóval...van valami ebben a fenyő/tuja apokalipszisben.
Tavaly ráfogtuk az aszályra, ok. Évszázada nem volt ilyen mint tavaly. (Tényleg nem? Lehet.)
Exkollegámnál tavaly a komplett sövényfenyő ültetvény kipusztult. Para van, mert nálam abból van a kerítés! Kardomba dőlök, ha kaktuszt kell ültetni helyette.
Munkám során én már a fenyőkön is látom az éghajlat-változás jeleit. Ott is van pusztulás, halálozás, régebben nem volt. Mind régebbi ültetésű fákról van szó, amelyek ráadásul locsolva is vannak.
Valóban a légköri aszály lesz az oka.
A cédrusok egyelőre jól bírják.
Majd alkalmazkodik az ember és a kertész is. Télen kezdek közelebbről ismerkedni a kaktuszokkal :D
Egyébként kimondtad szerintem, ami a tujadöglés fő okozója...
A légköri aszály. Magyarországon évek óta szárazabb a vegetációs időszakban a levegő, mint tizen-huszon-harminc éve.
Ezek az örökzöldek meg mindig is a penge élén táncoltak ezen igényük miatt. Olyan a gyökérzet-lomb egyensúlyuk, hogy szükségük van x% légnedvességre. Genetika.
Több vizet párologtatnak, mint, amit fel tudnak szívni, és eljuttatni a lombjukba. Nem is mindig kiszáradásról van szó, de egyszerűen legyengülnek. És a szomjazó példányoknak kisebb a védekező képessége.
Pl. kevesebb gyantát tudnak termelni a fúró-rágó rovarok ellen. Mert normálisan ha elkezdi fúrni ezeket egy bogár, akkor az arra adott válasza az lenne a tujának, hogy a rágásnál gyantát választ ki, ami elveszi a kedvét a kártevőnek a további furkálástól.
Amíg jó kondiban vannak/voltak, fent is állt az egyensúly a kártevők és a tuják között. Most az aszály miatt a bogarak/gombák /egyebek nyerésre állnak.
Egyébként Magyarországon a tuják régen is a nyugati országrész, alpokalji, csapadékosabb területeinek volt a dísze. Csak divat lett szerencsétlen.
Az oszloptuja hogy megmaradjon jellegzetes formája, nem merik magról ivarosan szaporítani.
(Az nem biztos hogy oszlop formájú lesz teljesen.)
Ezértz ág legyökeresítésével szaporítják szinte kivétel nélkül, ami gond.
Hiszen így megbízhatóan oszlop alakú, de az országban lévő oszloptuják szinte mind ugyan
annak az egy vagy egy-kettő alapnövénynek a klónjai.
Ha talál egy gombát, ami jól elszaporodik rajta, kimehet az egész országos állomány.
Hiszen nincs genetikai változatosság, nincs olyan fajtája, ami ellenállna annak a gombának.
Az ilyen klón termékek ha átlépnek egy bizonyos példányszámot, időzített bombákká vállnak.
Szóval inkább a kertészeteket szídd, ahol vetted anno.
Magról nem szaporítanak, mert az több évvel kitolja az eladhatósági méret eléréséhez szükséges időt.
Így sokkal drágább is lenne. Sokkal-sokkal drágább.
Ráadásul keresztbeporzás miatt lehet nem is olyan tökéletes oszlop lenne a végeredmény, amire az emberek vágynak, hanem egy formátlan hibrid.
Ősszel bujtatják az ágat, tavaszra legyökeresedik, cserépbe kiültetik, és megy a boltba, kertészetekbe.De ha 2000 darabot veszel, sokszor az is mind ugyan annak az eredeti egy növénynek a klónja.
Amiről írsz, az csak pár szzáz máteres, max egy-két kilométeres hatás lehetne ha lenne,
nem országos...
A tuják elszáradása nálam a sűrű tőtávolság (80 cm/tő) -nél a 2 méternél magasabb tuják mentek ki.
Tavaly aszályos nyár alatt ilyen sűrű sor már nem tudott elegendő vizet szívni.
Ha 1,5 méternél megmetszem, és nem engedem tovább, ma is élnének lehet.
A leylandi tényleg jobban bírja, az oszlop tuja klónjai egymásnak, ez nagyon hajlamosít a
tömeges megbetegedésekre. (Az oszlop tuját ivartalanul, ág legyökeresítésével szaporítják.)
(Ez már más fajoknál, pld a banánnál is okzott többször tömeges kihalást)
Ha engem kérdezel, a fenyők és a tuja fás része és kérge között van egy hártya ami ehető a rovarok számára. Az enyhe tél miatt ezek a farontó bogarak nem fagynak ki, sokkal többen vannak,
legyengítik a fát. (Szemmel nem látható, a kéreg alatt van.)
A legyengült fa utána hajlamosabb bármilyen betegséget elkapni, gombás/virusos bármilyen, vagy
mint tavaly nagyon aszályos időben egyszerűen csak kiszáradni.
Az sem segít, hogy sűrűn ütetik mindenhol.
Ahol 80 cm tőtávra ültettem, ott kiment (kb. 2 méter magas tujasor).
Ahol csak 2 méter tőtávolság van, ott semmi baja.
A locsolás persze segíthet, de csak jobb kondícióba hozza a fát.
Nem a talajvíz vagy annak hiánya miatt pusztulnak ki, ez butaság.
Butaság, felejsd el. Egy újabb buta összeesküvés elmélet.
Lehet hogy van, de a dolgok ennél bonyolultabbak.
Sosem volt ilyen magas a talajvíz itt, mint mostanában, a tuják mégis pusztulnak tovább.
A mediterrán rész pedig más, mert ott hiába enyhe a tél, ott nincs légköri aszály, mert a tenger közelsége miatt mindig van valamennyi páratartalom. Az egy másik klíma.
Amig pontosan fizetnek, azt mondanak, amit akarnak. Megszoktam már, valahol élvezem is, hogy kimagaslok közülük :) Sokszor úgy érzem, én vagyok a megmentő, aki tudja a megoldásokat :) Meg hát, hogy is mondják? Vakok közt féleszű a király? :DDDD
Ó, a fonalas algára nem létezik jobb módszer. A kis dézsában magam is küzdöttem vele. Már nincs rá gondom, egyesek elintézték. A fonalast is, a tavirózsát is, a kaméleonvirágot is, a dézsát nem tudták felborítani, de kipakolták! Kétszer is. :))
Újratelepítettem, a növényeket visszaraktam, lassan újraindul benne az élet. Fonalas még nincs. 😁
Most a patak tetszik nekik, meg a tó. De utóbbinak meredek a partja, azt nem szeretik. 😁 Véletlen beesés már volt, az nem volt élvezetes.
De nagyon szeretnek ott kutakodni. Lehet, hogy a teknős még nem ment világgá, és őt keresik?
