Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Egyáltalán nem ironizáltam. Nem is olyan rég, pont Villa merengett itt a fiatalokban nehezen ébredő civil ambíciókról. Nem tudom, fiatal vagy-e, de ambiciózus civilnek tűnsz.
Elnézést a megjegyzésemért, de megérte, mert így kifejtetted bővebben.
A temetők ügye egy speciális kegyeleti kérdés, ami fontos, de azért nem része a mindennapoknak.
A regionalitásban szerintem a kisebb, de működőképes egységek az optimálisak és kerülni érdemes az olyan helyzeteket, amikor egy központi rész másodlagos szerepre kárhoztatja a perifériának tekintett másodlagos részeket.
Minden központnak saját érdekei vannak, ráadásul minél nagyobb hatáskörű egy hivatal is, annál kevésbé működik a köz-, sokkal inkább az önérdeke szerint....
Okos-Térkép nevű kiadvány vállalkozásokat hirdet és ingyenesen elérhető szép nagy színes térképük minden postaládában. Ezúttal Budatétényt sikerült megsemmisíteni helyette természetesen Budafok van: http://okos-terkep.hu/maps/zoom2/2/57 Az viszont megnyugtató hogy kiveszni látszik az az anakronisztikus gyakorlat hogy a kerületi térképek jelentős részén évtizedeken át nagyobb betűvel szedték Budafok nevét.
Még egy: Tudja esetleg valaki hogy Nagytétény Harangozó utca elején ez az egykori malom vagy magtárszerű épület pontosan mi volt mikor épült és mikor bontották el? A miértet nem kérdezem mert nyilván életveszélyes állapotban volt és rablók tanyáztak benne... Előre is köszönöm!
(Képen bal szélen a sárga aminek csak a hátsó fertálya látható előtte zöld növényzettel)
Kíváncsi lennék a kerület vezetőjének / topik társunknak / mi erről a véleménye ? Készakarva, vagy csak véletlenül lett a Pince - kápolna pusztulásra ítélve ?
Kösz a bátorítást igyekszem nem iróniának venni. Az elefántcsonttornyokat amikre te érzékletesen utaltál magam is látom hiszen előhozakodtam már a civilek általam főleg Nagytétényben tapasztalt attitűdjével ami tőlem aztán ellaposíthat bármilyen netes fórumot ha a való életben megvan bennük a jó öreg civil kurázsi. De sajnos mindkét dimenzióra ugyanaz a jellemző. A magam részéről a szöveg központozására sincs időm mert egyébként nem tagadhatom hogy van vessző a billentyűzeten. Viszont egy bizonyos százalék véleményét biztosan képviselem. De én csak kérdezek. Pl. újból azt hogy miért nem vizsgálják a levegőt Tétényben? De van más valami is ami már szintén régebb óta nyugtalanít. A kiváló Cziffra Györgyről szeretném megtudni hogy lehet-e tudni pontosabban hogy ő milyen nagytétényi kapcsolatokkal rendelkezett. Budafokon egy időben betérőkben zenélt ez világos de Großtetingben mit csinált? Csak mert lettek volna még földik akikről a cementgyárforma kultúrt el lehetett volna nevezni. Pl. nemes barkóczi Rosty Albert aki Dindi István szerint tétényi illetőségű nagybirtokos ki Pest megyében elsőként (Dindi Istvánnál tévesen az országban elsőként de az valójában Bezerédj István volt) önként vetette alá magát az adófizetésnek és akit rögtön Kossuth követett a jó példával érdekességképp pedig a korszak olyan nagyjaival volt családi összekötettésben mint Eötvös vagy Trefort. Amennyiben helytálló a tétényi kapcsolat úgy illene az ő nevét is megőrizni. Persze az is lehet hogy Rosty Albertnek elég annyi emléket állítani ami a Rusty Rooster alias Rozsdás Kakas étterem nevéből némi szójáték után következik (eggyel előtti nevén asszem Sekrestyés vendéglő a templom tőszomszédságában). Lehet hogy elegendő de ha esetleg nem akkor valami fát vagy bokrot legalább jó volna elnevezni róla ha nem is a kultúrt. És még egyszer: nem tudom hogy Cziffrának vagy Rostynak van-e köze Nagytétényhez. Amennyiben viszont Cziffrának nincs de Rostynak van úgy át kéne nevezni a kultúrcentert mert ezzel érzésem szerint újfent a becsületünk a tét. Természetesen ha egyik sem kötődik úgy egyik sem szerencsés választás egy olyan remek forma épülethez mint a nagytétényi kultúrcenter. Bár én inkább indián nevet adnék neki mint pl. Éktelen Seb de ez egyéni ízlés kérdése. És ugyanígy ha Cziffra működött Tétényben úgy meg helyes a tisztelgés előtte de ezt reklámozni is kéne mert nem nagyon találni rá a neten hogy neki bármi köze lenne Tétényhez.
Az 1950-es évek nagyobbik részében már nem lehetett ezekben a temetőkben temetkezni és egyébként használni sem tehát nem pusztán a temető felhagyása történt. Nagytétényben konkrétan az árvízveszélyre meg fertőzésre hivatkozással zárták be az egyébként nagyrészt dombon lévő egykori temetőt. Persze megvan a helyi lakosságnak is a felelőssége. Pl. hogy nem keltek kapára-kaszára. Én arra is nagyon kíváncsi lennék hogy milyen exhumálási lehetőségek voltak és milyen értékmentés a 70-es években az említett Zambelly-n kívül. És nem állítom hogy ne lett volna szabályos és szakszerű a felszámolás bár erről is csak azt tudjuk hogy általában hogy zajlott az ilyen eljárás ugyanis konkrét dokumentáció az nincs. És innentől kezdve ezeknek a településeknek a lakói kényszertemetkezők és -temetettek lettek Budafokon ahol ebből a szempontból hogy egyáltalán megvan a hagyományos temető nincs probléma a többi problematikát nem ismerem de nem is nagyon érdekel én csupán az elsőre utaltam. A budafoki vízfejűséghez kapcsolódóan lehet az okokat vizsgálni de a jelenséget magát nem érdemes tagadni. Amúgy Budafok területi minoritása mellett lakosságszámban is elmarad a tétényi részektől. Ennek ellenére a Campona milyen szlogennel is hirdette anno a megnyitását? "Valami készül Budafokon..." Ehhez az önkormányzatnak persze semmi köze nem volt és legszívesebben rögtön kijavították volna hogy a hely neve Budatétény. Igen. Bizony.
"Soha nem fogom felfogni, sem elfogadni azt a látványt, ami manapság a temetőkben fogad: csomó síron a felirat, hogy "lejárt sírhely".
Sajnos egyre több lesz ilyen a temetőkben, mert az emberek nem tuják kifizetni az újra váltás díját. A szüleim sírjának 25 éves újra váltása annak idején még 3800 Ft volt. Most érdeklődtem utána a mostani újra váltás 140.000,ft lenne. Nem hiszem, hogy
Két éve mi megpróbáltuk bemutatni ezt a felelős, polgári gondolkodást, a közösségi tervezési projekt keretében, némi sikerrel, volt érdeklődés, volt aktivitás, ennyire volt energiánk. Egyébként Pálffy Sándor is rámutatott arra, akinek tanulmánya fellelhető, hogy az utóbbi 25 évben is jelentős volt az értékvesztés Budafok belvárosában, sok indokolatlan bontás, lerohasztás volt, ill. van. És az említett önkormányzatiság is álom maradt, valójában egyre kevesebb erő, kompetencia van ezen a területen is.
öt éve lesz, hogy két menetben kitakarítottuk a nagytétényi zsidó temetőt, nem tudom most mi a sorsa, anno tán a rabbiképző vállalta fel a további karbantartást,
akinek ez sem volt fontos,ott pedig a hatályos jogszabályok szerint, felszámolták a sírokat
Kedves Deák, egy életen át arra törekedtem, hogy megismerjem és toleráljam mások kultúráját, megértsem, hogy mire jók a szabályok, és hogy lehet normális életet élni. Nos, a temető környéke az a világ, aminek nem sikerült beleférnie abba a pici agyamba. Különféle vers- és egyéb irodalmi élményeim szerint úgy tűnt, mintha az "örök nyugalom" valahogy egy stabil kultúrális érték lenne. Ugyancsak a beégett tévképzeteim közé tartozik az egyenlőség, értsünk az alatt általános emberi jogokat, konkrét állampolgári jogokat, vagy valamilyen Isten előtti egyenlőséget. Ebbe a meglehetősen összetett halmazba nekem baromira nem fér bele agyilag az, hogy különböző jogi, vagy utódlási megfontolásokból egyes embereket kiszórunk a sírjából, másokat meg nem. Mi az, hogy "akinek ez sem volt fontos"? egy régmúlt ember temetett testének békén hagyása attól függ, hogy egyénileg mi fontos az utódainak, vagy hogy vannak-e egyáltalán utódai? Lehet-e bármilyen hatása egy meghalt ember egykori emberi méltóságára, értékére, érdemeire annak, hogy valaki gereblyézi-e az ő konkrét sírját? Valahogy a sok zavaros képzetem közt az alakult ki, hogy egy konkrét sír sorsa nem függhet konkrét leszármazottak egyéni szándékaitól vagy kvalitásaitól, hanem a temetők jó állapotban tartásáról annak a társadalomnak kell gondoskodnia, amely társadalomnak itt még a létét is van, aki kétségbe vonja. Valahogy a - szerintem létező - társadalom végtelen barbárságának tartom, hogy bármilyen megfontolás alapján emberek földi maradványait kiássa, és a helyet "hasznosítsa". Soha nem fogom felfogni, sem elfogadni azt a látványt, ami manapság a temetőkben fogad: csomó síron a felirat, hogy "lejárt sírhely". Elhiszem, hogy vannak, akik ezt elfogadják, én nem tartozom közéjük. Inkább kaján kiváncsisággal várom az új "hatályos jogszabályt", ami a nemfizető holtaknak feltámasztás végrehajtásának terhe mellett megtiltja, hogy halva maradjanak.
Nem akarok én senkit sem kioktatni, csak egyes hozzászólás-folyamokban annyi és olyan közlés olvasható, amelyekre nincs annyi időm, amennyit hozzászólásra kellene fordítanom. Ezért javasoltam csupán az olvasást és az előzetes tájékozódást. De ne csak a levegőbe beszéljek, egy példa:
"Hadd kérdezzem hát meg és egyben mindenkitől akit illet nagy tisztelettel hogy hol van a nagytétényi és a budatétényi temető? Mert Budafokon látom nincs probléma de merre domborulnak a kistétényi és nagytétényi (köztük barossi etc.) ősök sírjai? Ha jól tudom egy-egy síremlék maradt mindkét helyen egyébként meg dózer. Ez is egy apró (?) része annak a nagy áldásnak ami Nagy-Budapesttel és ne szépítsük a budafoki vízfejűséggel együtt járt."
Ha pusztán a kérdésre kell választ adni: az első a helyén, a másodiknak pedig egy sarka ugyancsak a helyén. Ha viszont az a kérdés, hogy a halottakkal mi lett, arra is van válasz: a nagytétényit felszámolták még a hetvenes évek elején, aki akart exhumáltatott, akinek ez sem volt fontos,ott pedig a hatályos jogszabályok szerint, felszámolták a sírokat. Zámbelly hamvai is ekkor kerültek be a Fiumei útra, illetve régi vörös félmárvány síremlékek is, amelyekből aztán pl. az 1956-os parcellák központi emlékhelye is készült. A temető egy része az új urnatemető, a másik része még végleges rendezésre, felszámolásra és hasznosításra vár.
Ez a folyamat vagy a rendezés meggyorsítható, ha a helybéliek is tennének érte valamit, mint ahogy a régi izraelita temető érdekében is megmozdult, majd megindult valami...
A kistétényi községi temetőről most nem szólok, Sarnóczay Gyuri barátom írt erről egy helytörténeti füzetet, bár a nyomtatása évek óta húzódik, de a városháza honlapján olvasható! Meg évente a Wolf-sírboltnál a Budatétényi Ősök Napján láthatod, hallhatod a lényeget, de beszélgethetünk is a helyszínen, ha eljössz...
Budafokon pedig egyáltalán nincs minden rendben, sőt! De ehhez elég, ha a temetőbe rendre kimész és figyeled a változásokat. Én negyven éve ezt teszem, hidd el, látom a folyamatos pusztulást...
Egyébként 1850-ben a fővároshoz való csatolás pecsételte meg a peremtelepülések temetőinek sorsát. A kicsiket rendre bezárták, aztán sorsukra hagyták. A 80-as évek végén, kilencvenes évek elején indult meg a végleges eltüntetésük. Területeiket pedig hasznosították. A településeknek a bezáráskor szavuk nem lehetett, hiszen a centralizált rendszer ezt nem engedte, a hatalom helyi képviselői pedig csak a végrehajtásban voltak érdekeltek a megfelelés igényével. Így számolták fel a kistétényit, helyén ma lakótelep van, az albertfalvai második temetőt, helyén ma a Savoya-park komplexum egy része és az új hatos van. A lista hosszan sorolható, de minek? Ahol a helytörténet fontosnak tartotta, ott megpróbálta dokumentálni az utolsó pillanatot, ahol a polgárokat nem érdekelte, mint ahogy ma sem nagyon érdekli, ott nyomtalanul tűntek el a múlt emlékei. A kistétényinél a Wolf és néhány sírkő megmaradása a helyi városvédők és helytörténészek kis csapatának köszönhető, a sírbolt felújítása pedig az önkormányzatnak. Ez is több, mint a semmi!
Egyébként nem értem ezt a budafoki vízfejűséget! Mitől vízfej Budafok? Talán attól, hogy város volt, a másik két településrész pedig község, illetve nagyközség? Attól, hogy a területe ugyan kisebb, de a lakosságszáma már akkor is több volt a másik kettőjénél? Mindegyikre van válasz: csak olvass utána - erre a Budafok-Tétény 1984-es monográfia is elegendő -, hogy Budafok önkormányzat és polgársága mit tett a várossá válásáért, milyen fejlesztéseket hajtottak végre 1926-tól, ami aztán megtört a második világháborúval. Aztán 1945-től, majd 1950-től azonos sorsra jutottak. Ha az elmúlt 40 év történéseit nézem, saját tapasztalataim alapján kijelenthetem, Budafokon sokkal nagyobb az értékvesztés, mint a másik két településrészen. Ami nem jelenti azt, hogy nem fáj az, ami a másik kettőnél történt, mint ahogy azt sem, hogy nem történtek érdemi fejlesztések, nincsenek eredmények! Vannak, de annak, aki ismerte, látta a régit, sok minden már inkább keserűség, mint öröm...
Önkormányzatiság van 1990-től. Helyben választjuk a helyi képviselőket, tisztségviselőket. A választókon és a választottakon múlik a múlt értékeinek megőrzése, a jelen változások hogyanja és mikéntje, amelyek aztán befolyásolják, meghatározzák a jövőt is. Nincs és nem is lehet kire mutogatni, a polgárnak a tükör elé kell állnia...
Csak ennyit ehhez az egy gondolathoz, bocs, hogy hosszúra sikeredett, de erre gondoltam a nem kioktatásra szánt korábbi megjegyzésemben...
Örömmel olvasom, hogy megélénkült a topik, régi-új arcok, régi-új gondolatok kerülnek ki a felületre! Nagyon tetszik ez az aktivitás, a vita is többé-kevésbé, ugyanakkor javasolom, néha gondolkodjatok és előtte tájékozódjatok, mielőtt leírtok valamit! Talán nem árt...
Én azt hiszem nem személyeskedtem de lelked rajta azt viszont érdemes lenne újragondolnod hogy az érvekkel kapcsolatosan is ilyen sommás megnyilatkozásokat tegyél. Hogy egyébként egy ma igen népszerű politikai frazeológiában jelennek meg ezek az érvek az ne zavarjon meg. Ez lehet a figyelemfelkeltés eszköze vagy bármi más is. A lényegen ez semmit nem változtat. Hogy Budafokon egy talpalattnyi föld nincs és piacokat bontanak egy kis szabad helynek és buszmegállókban létesítenek közparkokat és a többi. Természetesen abban is lehet kritika hogy kvázi egy tőke szőlejük nincs de megint csak nem ez a lényeg hanem amivel összefügg: a helyszűkével. Mert nem kívánunk Budafok képére formálódni azáltal hogy a tőlünk 8-10 kilométerre lévő központ (ez is valami nagyon beszédes adat) folyamatosan ebbe az irányba alakítja a sorsunkat (volt itt szó a zöldterületeink zsugorításáról). Folytatom mert ez a tendencia sem önmagában áll hanem azzal a körülménnyel válik teljesen tarthatatlanná hogy a mindenféle rendű-rangú és jókora forgalmú utak dzsungelében nem hajlandóak mérni a zajterhelés és az egyéb környezeti ártalom mértékét. Nonszensz. Lehet sejteni hogy kormányzati szinten milyen okokban keresendő az ellenérdekeltség egy ilyen monitoringgal kapcsolatban többek között perek minden mennyiségben kártalanítások nyomvonal áthelyezés vagy egyenesen az autópályák kanalizálása (mert egy körgyűrűn ráadásként TEN-T-be kapcsolva nem lesz fogalomkorlátozás) stb. és ugyanúgy önkormányzati szinten pl. jogos igény lehet a sok közül a helyi adók alóli mentesség stb. Egyelőre nem tudjuk hogy mi a valós helyzet a környezeti terhelést illetően de sejtjük az orrunk és a fülünk alapán de ehhez már független szakértelmet sem ártana felkérni pl. az MTA megfelelő testületét. Ez az egyik probléma ami kétségkívül a legégetőbb. A többiről is érdemes beszélni érintőlegesen pl. hogy mik azok a látványos fejlesztések számban és funkcióban vagy hogy Tétény főutcáján a legfrekventáltabb helyen mennyire sikerült érintetlenül hagyni a településképet (egy brobdingnagi stadion lehet baromi nagy fejlesztés ha nincs funkciója csak eszi a pénzt pluszban pedig megerőszakolja az épitett környezetet). Meg aztán járt-e valaki a messziről jött megelégedettek közül csak egy utcával beljebb a paravánon túl? Az utak a járdák állapotát szemrevételezték-e ugyenezek? Jártak-e már az Óhegyen a Bartók Béla út környékén? Simán lehet mondani hogy a legelhanyagoltabb rész a kerületben. Ezeken persze lehet mosolyogni. De ezekre kell felhívni az emberek figyelmét és sürgetni a változást. Még egy szimbolikus dolgot kiemelek Lacikám mivel említetted hogy tősgyökeres helyi vagy. Hadd kérdezzem hát meg és egyben mindenkitől akit illet nagy tisztelettel hogy hol van a nagytétényi és a budatétényi temető? Mert Budafokon látom nincs probléma de merre domborulnak a kistétényi és nagytétényi (köztük barossi etc.) ősök sírjai? Ha jól tudom egy-egy síremlék maradt mindkét helyen egyébként meg dózer. Ez is egy apró (?) része annak a nagy áldásnak ami Nagy-Budapesttel és ne szépítsük a budafoki vízfejűséggel együtt járt. A főváros a centrum felé orrnehéz a kerületben pedig Budafok a vízfej. Aktuálisan és az elmúlt 65 évben. A periféria perifériája vagyunk. De vége lesz ennek személyesen konzultálunk az emberekkel és elmagyarázzuk nekik ezeket a dolgokat. Szabadságharc a centrum ellen.
Eddig hol voltál?! A te hangod hiányzott innen! Friss, élő problémák, harcos kiállás, nem holmi kaszáljuk, vagy tépjük a gyomot a fennsíkon, meg elég krémes volt-e a krémes a díszpolgár találkozón, vagy letették-e a költöztetők a pázsitra az azbeszttel bélelt rökamiét, vagy nem. Ez kell a topic életben tartásához, hajrá!
Egyébként, korábbi kérdésedre, a Jókai u. sarki un. szabadkőműves pince továbbra sem látogatható, alkalmilag sem, nagyon rossz állapotban van, a dúcok korhadnak, gombásodnak, javításukra sor kerül, de a pince sorsa nem túl reményteli. Ha nem építik be a telket, pusztulásra van ítélve.
Az erzsébeti elnyomók felett aratott soroksári szeparatista győzelem természetesen nem ismeretlen a szabadságszerető népek előtt és valóban olyan teljesítmény amit példának kell állítani. Persze nem mindenben hiszen amíg Soroksár tulajdonképpen visszatért a korábbi szuverenitásának egy jelentős szintjére immár Budapest részeként addig Nagytéténynek és Budatéténynek e két hajdan önálló településnek a jövőben továbbra is közösen kell szerveziük a kerületi szintű önigazgatást csak ezúttal már Budafok nélkül. Tehát Budapest 24. kerületét ez a két testvértelepülés fogja alkotni. Mindkettőben kerületi részönkormányzatok fogják a helyi érdekeket a kerületi önkormányzat működésébe becsatornázni. Ezek a nagytétényi és a budatétényi egykori községházán fognak elhelyezkedni lehetőség szerint. A közös kerületi önkormányzatnak egy újonnan épített gótikus stílusú grandiózus épület fog helyül szolgálni a Campona mellett. Ezen kívül mindkét Tétényen belül településrészi részönkormányzatok fognak működni elsősorban Barosson és Rózsakerten de akár tudomisén Kápolnán a Ráchegyen stb. amivel a szublokális érdekek tovább demokratizálják a kerületi döntéseket. Az osztozkodásban Budafok (a Nagy Sátán) követelőzésére tudatosan készülni kell és különösen figyelni arra hogy Hároson a Tétények újra birtokon belülre kerüljenek ahogy a régi rend szerint ez írva vagyon mert stratégiailag is igen fontos a sziget. Új címer is lesz természtesen autentikus és immár heraldikailag is megfelelő. A Pest megye leválásával várható uniós fejlesztési pénzeső és az agglomerációs közlekedés állami átvétele okán megfontolásra érdemes lehetőség még a Budapesttől való elszakadás. Ez természesen "kétállami" megoldás keretében is elképzelhető tehát mindenki visszanyeri az önállóságát. De elsőként a budafoki rabigát kell levetni mert bármilyen közösségnek jogos igénye hogy ne legyen gyarmat és ne erőltessék rá hogy más borkultúrájú emberekkel éljen együtt. Ez utóbbihoz beszédes adat hogy a budafoki borban mennyi a Budafokon termett szőlő és ehhez képest a kistétényi részeken vagy nagytétényi Annahegyen Ráchegyen még ma is nagy mennyiségben terem a szőlő és annak is hagyományos helyi fajtái. Nem egy zsebkendőnyi tangazdaság kirakatával valójában meg etyeki szőlővel házalunk. Kis- és Nagytéténynek elő kapcsolata van a borral és nem vagyunk hajlandóak a mienkétől eltérő borkultúrájú emberekkel együtt élni. Hiszen nagy a veszélye hogy az idegen borkultúra rátelepszik és elnyomja a hagyományos értékeinket. Tiszteletet a nagytétényi és a budatétényi borkultúrának!
Rendben Lacikám pertu. De most miről vitatkozzunk akkor? Hogy a kerület nem 3 egykori település nevezetesen Budafok megyei jogú város Nagytétény és Budatétény nagyközségek összeolvasztásából keletkezett? Ez így nem igaz mert Baross Gábor-telep megyei jogú város meg Kakukkhegyi Köztársaság meg Rózsakerti Királyság meg tudom is én micsoda szintén részesei voltak a dolognak? Na nem leszólni akarlak csak érdekelne hogy ha nem igaz hogy Nagytétény Budatétény és Budafok akkor ezeken kívül vagy ezek helyett mi még?
Akkor, ha már térképészkedünk: én egyetlen olyan döntést sem tartok jónak, amit kívülállók ráerőltetnek az emberre. Az egész Nagy-Budapest egy erőltetett koncepció volt, amiről azóta az évtizedek bebizonyították, hogy megbukott. Az újabb időkben pl. az ún. forrásmegosztási törvényt szokás emlegetni, lásd még: Budapest mennyivel többet visz, mint amennyit hoz. Külön aktualitása a dolognak, hogy éppen most változtattak rajta, mi szemszögünkből még jobban a hátrányára.
Aki kicsit utánajár, láthatja, hogy annakidején sok "Nagy-Budapest" koncepció versenyzett egymással, volt olyan elképzelés, hogy mindegyik csatolt település önálló kerület lett volna (ezen esetben konkrétan: Budafok 17. kerület, Budatétény: 18. kerület, Nagytétény: 22. kerület) de még pl. Vecsés is integrálódott volna.
Hogy Budafok egy részét miért kellett a mai Újbudához csatolni, az számomra konkrétan rejtély, földrajzilag és gazdaságilag-politikailag egyaránt.
Utoljára kb. 15 éve feszegettem a Nagy-Budapestről leválás témáját, de akkor sem volt érdemleges politikai-önkormányzati támogatottsága.
Én egyébként így 2016-ban úgy látom, hogy valószínűleg egy önálló Budafoknak, és egy önálló Téténynek (benne Buda- és Nagy-) van közigazgatásilag (település-szerkezetileg, stb.) létjogosultsága.
De ez csak egy fórum, én pedig aktuálisan csak egy civil vagyok a pálya széléről.
Itt és a hasonló internetes fórumokon tegeződni szoktunk, ha kérhetem maradjunk ennél. Ha jól tudom Nagytétényt 1900-tól nevezik így hivatalosan, míg Baross Gábor telep megalakulása 1900-re tehető, Budatétényt pedig 1915 óta hívják így.
Ajánlom figyelmedbe az alapműnek is tekinthető dr. Párkányi Ferenc "Tétény monográfiája" című írását.
Abban egyetértek, hogy teljesen felesleges vitatkozni azon, hogy hol is található a Golfpálya.
Egy esetben lehetne érdekes, ha valami utópisztikus véletlen folytán Nagytétény el szeretne szakadni a kerülettől.
Mert akkor ugye nem mindegy...
Szerintem finoman szólva nem szerencsés a közelmúlt fejlesztései után Nagytétényt a legócskább körülmények közt lévő településrésznek kikiáltani. Ne érts félre én örülök, hogy rendezett lett. Ráfért már erősen.
Csak, ha nem titok, mióta laksz Nagytétényben?
"És ugye a kerület az 3 egykori településből áll össze: Nagytétény Budatétény és Budafok se több se kevesebb."
Ezt nem tudom hol olvastad, de sajnos alaposan átvertek.
Ma nagy részvétellel búcsúztunk Pelikán Imre bácsitól, díszpolgárunktól, Baross Gábor telep építőjétől, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.
Öröm volt látni a múlt jelen jövő asztaltársaság, a Klauzál Társaság és a Lics pince közös koszorúját, amit őstulkaink, kiemelten ppapa rendezett, s ami a közös szervezésű díszpolgár és topic találkozókra utalt.
Neked akkor külön: Baross a kezdetektől egészen a fővároshoz csatolásig Nagytetény része. Településrész. Ezen nincs mit vitatkozni. Ilyen értelemben minden ami Barosson van egyúttal Nagytétényben is. Szeretnék emlékeztetni hogy Nagytétény az ma sem kizárólag az M0-ssal lehatárolt terület a Ráchegy és az Óhegy Barossnál is nagyobb területe ugyannak a vidéknek az átmenet nélküli folytatása amire Baross is települt. Ennek persze igazából az eredeti kérdést illetően van jelentősége hogy Tétény központi részét körbeveszik az autópályák de a teljes területét nézve valójában szét is szabdalják. Mint már mondtam a kerületrészek jelenlegi határaira vagy nevére és egyáltalán létére vonatkozóan a főváros rendelkezik kompetenciával aminek következtében ma 200-nál több ilyen egység létezik és a legutóbbi időkig alakultak szűntek meg neveződtek át vagy módosultak területileg. Én nem hiszek abban hogy identitásokat lehet így fabrikálni felüről. De alulról sem hogy például saroktól sarokig elnevezem a lakótömböt Napóleonföldnek és onnantól ott tértől és időtől függetlenül minden falevél napóleonföldi. Ez kicsinyes lokálsovinizmus. Ez így szerintem nem megy mert akkor elfogadjuk hogy teszem azt Baross megszűnik mert a főváros közgyűlése ezt egy tollvonással megteheti. És azzal megszűnne? Nem hinném. Többek között mert van annak a közösségnek egy közös múltja. Ráadásul egy olyan időből amikor még nem idegenek tollvonásai döntöttek felőle. Budafok és Rózsavölgy megkülönböztetése is fából vaskarika habár tényleg nem ismerem annak a résznek a történetét de nagyon úgy tűnik hogy törzsökös budafoki településrész. Ha ez így van akkor az ott Budafok. És ugye a kerület az 3 egykori településből áll össze: Nagytétény Budatétény és Budafok se több se kevesebb.
A három egészalakos képet a háború utáni új városi vezető eltakaríttatta. A három kép közül kettőt a keretből kivágtak és feltekerve a Városháza padlására felvittek - gyakorlatilag nyomuk veszett. A harmadikat, M.S. képét a városgazda - aki akkor még az öreg Perlai volt - ismervén és tisztelve a családot, titokban kiadta nekik. A kép ma is biztonságban, biztos helyen van, ismerjük a kép feletti rendelkezési jogot gyakorlót, 's egyszer talán lehetőségünk lesz kiállítani is azt.
Ha minden igaz, M.S. az Macskássy Sámuel főjegyző, akiről dédnagyapám festett egy egész alakos képet. Dédnagyapám Laszgallner Oszkár, budafoki lakosú festőművész, építész. Hagyatékát dolgozzuk fel a családdal és jó lenne bármilyen képét megtalálni, lefotózni.
Ha bárki tud bármit segíteni ebben, azt nagyon megköszönném!
Figyelj a kérdésre. A golfpálya kérdés Nagytétényre vonatkozott, ott nincs golfpálya. Neked úgy látszik mindegy, hogy valaki nagytétényi vagy pl. rózsavölgyi ? Lokálsovinizmust emlegetsz ? Ez nem szerencsés állítás.
Nem igazán értem mi a probléma. Ön kérdezte hogy hol van itt golfpálya pedig ezek szerint tisztában volt vele hogy van és hol van. Ehhez képest hogy Barosson vagy Nagytétényben ezen felesleges vitatkozni. A kerületrészeket és azok határait a főváros szabályozza ilyen értelemben mindegyik egyenlő. Történetileg én nem tudok független Barossról azt Nagytétény vagy akár Budatétény nélkül tárgyalni de e 3 rész közül bármelyikről csak önmagában beszélni már-már lokálsovinizmusba hajlóan nem szerencsés. Főleg pedig Nagytétény rovására ami tudvalevően a további kettőnek alma matere volt mind területben mind emberanyagban azáltal hogy a kistétényi majd a barossi első letelepülők között is bizonyára nagyszámú tétényi volt. És főleg azért nem elegáns mert elég világosan látszik hogy a 3 közül éppen a ma is legnépesebb és legnagyobb hajdani anyatelepülés van a legócskább körülmények között.
