Köszönöm, ez jó megoldásnak tűnik. Ami nekem van itthol régi készülékek azokban nem láttam még ilyen ablakos ic-t, bár még nem szedtem szét mindent. Ha nem találok itthol ijet akkor mijen készüléket érdemes nézni amiben biztos van? Bolhapiacon biztos találok, csak nem tudom milyen készülékben lehet.
A műanyag tokot ne akarjátok házilagos módszerekkel lepucolni róla, mert baromi veszélyesen lehet csak - tömény salétromsavval szokták leoldani. Az egész lakás tönkremehet a gőzétől, annyira maró anyag.
Próbálj keríteni olyan ic-t, ami eredetileg is ablakos volt, és azon keresztül belenézni - epromok ilyenek. (https://hu.wikipedia.org/wiki/EPROM)
Sziasztok, csak részben kötődik a kérdésem az elektronikához, de hátha akad aki tud segiteni.
A fiamat magyon érdekli az elektronika és számitógépek, nemrég vettünk egy mikroszkópot és úgy gondoltuk hogy összekötjük a dolgokat és megnézzük mikroszkóppal milyenek az integrált áramkörök, cpuk chipjei. Rengeteg régi elektronika van itthol szóval megpróbáltunk kibontani párat, de sikertelenül. Fogóval próbáltam letördelni a fekete boritást de a chip is mindig darabokra tört. Próbáltam lecsiszolni róla a boritást ilyenkor meg sikerült az érdekes részt is szétcsiszolni. A neten láttam hogy lézerrel tisztitják meg a chipet, de az nekünk nem elérhető megoldás. Esetleg valami vegyszerrel nem lehet lepucolni úgy hogy a chip sértetlen maradjon, vagy valami más ötlet ha van valakinek.
Anno 7.3 kHz-essel kisérleteztem. Annak 3 kivezetése volt, ennél egyszerűbb oszcit nehéz csinálni. Egy BC 107 bázisára ment az egyik kivezetés, 1 a testre és egy a kollektorra. Egy 15 kOhm munkaellenállás, egy 1 MOhm nyitó ellenállás a bázisra. Oszt jónapot. 4 db alkatrész.
9V-ról. Valóban szép lassan rezgett fel. Az kvarc rúd egy novál cső búrájában lakott.
A kvarc egyik oldala végig volt fémezve arannyal. Az ment a testre, az ellenoldalán egy hosszabb fémezés a kollektorra és egy rövid kis fémezés a bázisra. Ezek a rugalmas odavezetések tartották a helyén a rudacskát.
Talán valami 50-es évekbeli katonai rádiós dologban lehetett, a Terta-ból került megmentésre a bezúzás elől. Szabályos rádiócső dobozban volt, feliratozás nélkül.
A régi szép időkben szelektiv hivók épitésével szórakoztam és ilyen kvarcból épitettem oszcillátort. Szép csengő-bongó hangja volt mint a TV sorvégfoknak, de attól azért alacsonyabb. Valahonnan kinéztem hozzá valami kapcsolást, már nem emlékszem honnan, de ha a könyvtáram közelébe kerülök utána fogok nézni. Annyi azért dereng hogy nem valami bonyolult dolog, talán csak a kollektor körből csatol vissza a bázisra, de szvsz tekintettel az alacsony néhány kHz-es frekire lehet próbálkozni műveleti erősitővel is. Érdekesség hogy füllel hallható lassúsággal erősösödik be a rezgése. Az biztos hogy létezik 10 kHz alatti is. Van néhány ilyen kvarcom, majd fotózkodok velük.
Halványan rémlik, hogy valamikor régebben kezembe nyomtak ilyen üvegezett kvarcokat, árnyékolás nélkülieket (mint a képen, de ezt kihúztam a C alakú árnyékoló lemez foglalatából ), és azokon olvasható volt a felirat, és olyan frekikre emlékszem, mint 4300Hz, és hasonlóan alacsony értékek. Ott a fekete festés le volt lakkozva, talán azért nem kopott le. Csak azt nem tudom, most hol vannak ezek. Vagy valahol fenn vannak a padláson, vagy a régi munkahelyemen használták valamire, és ott láttam.
Előkerült otthon a sutból pár darab Gamma af kvarc. Eredetileg valami dobváltós cuccban lehettek, onnan törték ki (grrr...) őket szerintem, én meg valamikor - hogy mikor és honnan, az már a feledés homályában ragadt - összeszedtem őket.
Kibontottam a széttört dobváltóból, elmostam - mert tiszta dzsuvásak voltak -, így néznek ki:
kb 5 centi hosszú üvegbura, a kvarc pedig 30mm hosszú.
Ezek valami pár kiloherzen rezegtek emlékeim szerint, melyek nagyon szerények.
Három kivezetése van.
Tud valaki valami többet ezekről? Miben használták ezeket? Kipróbálnám, megmérném a frekvenciákat, jól jönne egy ehhez illeszkedő oszcillátor kapcsolás.
Pályakezdő koromomban javítgattam néha TV-ket. Nem én vállaltam el ezeket, hanem a műszerészek a laborban. Nagyon értettek hozzá, gyakorlatból percek alatt felismerték a hibákat. Tulajdonképpen nem foglalkoztak azzal, mi hogy működik, inkább egyfajta gyakorlati ismerethalmaz alapján csinálták: ha így berreg a hangja, azt a zöld ellenállást kell cserélni a bal alsó sarokban... Persze ezzel csak így lehetett pénzt keresni, ránéz, tudja mi a hiba, max 5 perc és kész is.
De ha nehezebb, ritkábban előforduló eset volt, akkor nem tudtak vele mit kezdeni, hozták a mérnököknek. Pl. volt egy elátkozott szovjet tv tirisztoros sorvégfokkal. Ha abban bedöglött valami (és be szokott), be se indult, nem nagyon lehetett szkóppal se mit nézni, döglött, kész. Rengeteg alkatrész, reménytelen próba-szerencse alapon cserélgetni.
Órákig merengtem a rajz felett, amíg egyáltalán megértettem, hogyan kellene működnie, meg hogy mit kellene mérni rajta, hogy lövésem legyen, mi romlott el. Szerintem az a mérnök, aki tervezte, sose látott nyugati tirisztoros rajzot, és ez jutott eszébe önálló kútfőből... :-) Minimum kétszer annyi alkatrész volt benne, mint a kiforrottabb konstrukciókban.
De azután, hogy megértettem, már tudtam javítani. Azt értem el vele, hogy minden gennyes hibát rámsóztak. :-)))
Még valami. Ha cserélsz, minden párhuzamosan kötött diódát cserélj le, semmiképpen se maradjon különböző típus (vagy akár különböző gyártmány azonos tapusbóí) párhuzamosan kötve. Ugyanis ha nem egyformák, más lehet a feszültség-áram jelleggörbéjük, nem egyenlően oszlik szét közöttük az áram, valamelyik sokkal nagyobb terhelést kaphat, mint a többi.
Az SB5150 nagyobb áramú (5A) mint az SB3150 (3A), így szerintem felesleges többet betenni, mint eredetileg.
A szerelők gyakorlati módszereit sajnos nem ismerem, az adott konkrét típussal szerzett tapasztalat szerintem is többet ér, mint az általásos mérnöki megfontolás - de én csak ezt tudom, nem ismerem a készülékeket..
Az SB5B dióda 5A-es, ennek cseréje esetében több értelme van, nem ártasz vele, bár valószínűleg nem ezért égett le.
Persze nem lehet tudni, mi okozta a problémát, mégis az a tippem, hogy a diódák valószínűleg nem normál üzemi körülmények között, pl. rossz tervezés miatt égtek le. Valamilyen váratlan túlterhelés miatt lehetett, jó esetben külső hatás, pl. hálózati feszültség lökés. Rosszabb esetben más alkatrész meghibásodása, ha ez lenne, akkor önmagában a dióda csere nem segít, megint leég.
Sziasztok! Két tv -m ment tönkre. Az egyik :JVC ,vestel tápegység SB5B dióda zárlatos. A másik samsung, SB3150 szintén zárlatos. Ezek nem kaphatók.Ha SB5100 kerül mindegyikbe,az jó lehet?
