már vannak akkuval hajtott kétüléses oktatógépek, 15-30 perces repülési idővel
nyilván más kategóriát kell elképzelni, nem a Boeing 737-est fogják leváltani, de lehetne 300km-es távolságú járatokat szervezni, szomszédos országok fővárosába, vagy megyeszékhelyekre
Legalább fél tucatszor említettem a LiSOCl2 akkut ami jelenleg a legnagyobb energiasűrűséggel bíró kémiai áramforrás 700 Wh/kg felett és azt is hogy vegyi fegyvernek minősülő elektrolitja miatt soha nem fog polgári felhasználásba kerülni.
Azért azt kötve hiszem, a repülés más műsorszám, sokkal energia-igényesebb. Ott a szénhidrogének energia-sűrűségének a felét-harmadát kell elérni ahhoz, hogy komolyan szóba jöhessen.
400Wh/kg körül már érdemes akkuval hajtott helyi utasszállító repülőket is építeni
egyszer utánaszámoltam ennek, és valahol 300Wh/kg körül lett volna a határ
persze ebben az alkalmazásban is, meg más járműhajtásnál is, a kisütés sebessége kritikus, hiába nagyon jó az akku energiasűrűsége, ha cserébe rossz a teljesítménysűrűsége, és nem lehet ezt a kapacitást 1 órán belül kivenni belőle
Persze, hogy hiú ábránd. Az atomon meg az olajon kívül minden lehetetlen, tudjuk...
A redox-cellákat egyébként én is teljesen esetleges dologként kezelem, vagy lesz belőlük valami - vagy nem. De ez nem létfontosságú, ahogy írtam már, 500wh/kg körüli energia-sűrűségű és korrekt árú akkukkal alapvetően megoldható már a közúti mobilizáció teljes értékűen. Ezek meg igenis meglesznek, sőt, szerintem nem is sokára lesznek meg, ugyebár 400 felett tudó akkuk már most léteznek.
Advoca a lenti ábrán jól látható hogy miért hiú ábránd az EV levegő lítium akku. Jól mutat papíron a kg ra eső energiasűrűség, de térfogatra nézve már katasztrófa, mert az anód iszonyat nagy helyet foglal és ezt nem tudod zsugorítani mert csak tovább csökken terhelhetőség.
Nem értem én már ezt a beteg gyűlöletet, ami árad belőled - félted a munkádat, vagy mi??? Nem vagyunk Tesla-felxopók, de neked most már kényszered van minden áldott nap elmondani, hogy a Tesla a világon valaha gyártott lexarabb ipari hulladék (ehhez képest a vásárló-elégedettségi mutatói a legmagasabbak közül valók), a cég maga egy csalás, meg különben is minden xar...
Persze, hogy hazugság, konkrét akku létezik már 418Wh/kg kapacitással (1500kJ/kg - http://newatlas.com/envia-systems-record-lithium-ion-battery/21653/ ) - és az elméleti határ inkább 700 körül van. Az 5-600Wh/kg kapacitású akkuk szerintem még ennek az évtizednek a legvégére, a következő elejére piacra fognak kerülni.
Mellesleg a redox cellákra is kb: 50-60 éve volt igaz, amit írt, hogy csak egy irányú a folyamat - piacon vannak újratölthető cink-levegő stabil cellák, és vadul dolgoznak az 1400-2000Wh/kg kapacitású újratölthető lítiumos, magnéziumos stb... megoldásokon. Az akkuk fejlesztése valójában az utóbbi évtizedben vett igazán lendületet, a 90-es évektől kezdte egyáltalán húzni a laptop- és mobil-iparág igénye, előtte csak maszatolás zajlott.
A használt Model S-ek a legszarabb használt autók között vannak az USAban. Gyakorlatilag minden elromlik rajtuk, és ez bődületes garanciális költségeket okoz és fog okozni a jövőben.
A video processzorokat nem veszik bele ebbe a számolgatásba? Ugyanis sok helyütt már ezek számolnak és nem a CPU. A játék/VR illetve a CAD/CAM rendszereknél iszonyat nagy a teljesítmény igény.
De igaz, a Tesla első évében gyártott Model S-ek esetében ilyen tömeges volt az akkucsere. Később már nem.
Ám ezen én annyira nem izgatnám magamat, a Ford T-Modell legelső szériájából származó, első éves kocsik felén motort kellett cserélni rövid időn belül (azt hiszem, végül mindben kicserélték). És? Ettől még végül a világ valaha legnagyobb számban gyártott verdája lett belőle. Gyermekbetegségek meg vannak mindenütt.
A Tesla sorsa igazándiból nem számít, ami fontos, az a hatása a folyamatokra. Az meg már érvényesül így is.
A Moore-törvény azért volt sokáig fontos a szakmának, mert bár voltaképpen a tranzisztorok számának növekedését prognosztizálta csak - de igazándiból azért ez elég sokáig nagyon szoros korrelációban futott együtt a processzorok teljesítményének növekedésével is. Vele szinte teljesen együtt nőttek az órajelek és a közvetlen teljesítmény-adatok is. Nagyjából az ezredforduló utánig igaz is volt, hogy egy-két évente az átlagos gépteljesítmény duplázódott, ami 2-3-4 évente jóformán kikényszerítette a gépcserét (ami nyilván igen jót tett az üzletmenetnek is).
Most viszont már igen régóta ott tartunk, hogy piszkosul ellaposodott az egész. A 2-3 éves gépeket lecserélni semmi értelme - mert a legújabbak sem sokkal gyorsabbak. A passmark- és általában a mindenféle teljesítmény-mutató értékek is leginkább csak a processzormagok számának növekedése miatt jobbak - az elemi procik teljesítménye viszont már csak nyökögve, kínkeserves lassúsággal nő - márpedig nagyon-nagyon sok alkalmazásban erre volna szükség...
Nem véletlenül kezdtek annyira koncentrálni a mobil eszközökre és hasonlókra a gyártók. Ott látnak most üzleti/kitörési lehetőséget.
Természetszerűleg nőnek a garanciális költségek, egy csomó üzemi költség, a kereskedelmi és ügyfélszolgálati hálózati költségek meg egy csomó ami hirtelen nem jut az eszembe.
Csak egy példa: írtuk korábban hogy a 2013as Model S-ek 20%aban cserélni kellett az akkut. Ez önmagában elvittte a TELJES az évi hasznot amit azokkal az autókkal termeltek, és akkor a többi problémáról nem is beszéltünk...
Jó, nem világ vége, amúgy meg a növekvő adatmennyiséggel meg nem lineáris problémával amúgy sem lehet a processzorteljesítménnyel felvenni a verseny. Teljesen más architektúra kell.
