Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Szvsz van rá esély, bár olyan tömeges megjelenést, mint ami volt, már nem várok, inkább szórvány foltokban, mint amit CC ír . A rókában inkább bízom, azokat szerintem jobban meghúzza ez a csapadék hullám.
Ez... nem rossz hír. Lehet, a héten megnézem a rókagombás helyemet? :)
Szerintetek mekkora az esély arra, hogy északkeleten a lezúduló csapadék utáni melegedés hoz még egy vargányahullámot? A csapadéktérkép elég jót mutat.
6 kamerás és 4 mobilos kép a mátrai hétvégémről. Igaz, a Cserhátban is voltam, mert Terényben megnéztem kívülről a Gombamúzeumot.
A 8. képen látható Micsky hársfákra szeretném külön felhívni a figyelmeteket. Bekerült a facsoport az év fája versenybe és jó lenne, ha legalább a hősfa címet megkaphatná, mert igencsak szükségük van a segítségre. Különben apránként el lesznek hordva tűzifának. :(
Igaz nem bennünket kérdeztél ;), de elmondjuk, mi mit tapasztaltunk tegnap a Börzsönyben. Délután esőben voltunk kint,(nem volt zavaró) a rókahelyzet egész jó, kb. 1 kg jött össze, kenyérgomba volt még, a többi felejtős, a galambok kukacosak.
A botulizmus nagyon ritka, de nagyon súlyos következményei lehetnek. Nem kell tőle rettegni, de érdemes róla tudni, ha az ember befőzésre adja a fejét. Itt találsz róla több infót, a vonatkozó magyar wikipédia cikket annyira nem ajánlom:
Amúgy a lényeg az, hogy a gomba semleges kémhatású (ellentétben pl. a paradicsommal, vagy meggyel, ami savas) és ugye talajjal érintkezik. A Clostridium botulinum baktérium csak levegőtől elzárt közegben tud fejlődni (pl. egy légmentesen zárt konzerv), és spóra formában túlélheti a 100 C fokos hőkezelést is (elpusztításához 121 C kell 3 percig, ami csak nyomás alatt érhető el). Az életképességhez 4.2 feletti pH érték is kell neki. Szóval vagy hőkezelni kell a konzervet magas hőfokon (kukta), vagy a pH-t kell levinni 4.0 alá. Ez a legtöbb ecetes felöntőlénél megvan, de érdemes figyelembe venni a termék össztömegét, főleg ha jó sok gomba lesz kevés felöntőlében, mert akkor a látszólag nagyon savanyú lé is kiegyenlítődhet a nagyobb tömegű semleges kémhatású gombával. Nekem viszonylag megtömött befőttesüvegre az szokott kijönni elméleti számítással, hogy kb. 1/5 - 1/3 rész 5%-os ecet kell a lébe a 3.0 pH beállításához, de ez a gomba és lé pontos arányán múlik, receptet mindenki csak saját felelősségre keressen/használjon. Emellett a levemben van még só, cukor (az ecet ízét kissé lágyítja), fűszerek, és forralgatom is azért a gombát 10-20 percig, ezek együttesen biztosítják a tartósítást. Az amerikai FDA által jóváhagyott házi gombakonzerv recept brutális, ha jól emlékszem 10%-os tömény ecettel számol, de szerintem egy ilyen konzerv egyszerűen ehetetlen, és jóval kisebb koncentrációnál is elérhető a megfelelő pH érték.
Maga a méreganyag hőre gyorsan lebomlik, ezért ha közvetlenül fogyasztás előtt forralod pár percig a konzerved, akkor vélhetőleg nem marad benne toxin, szerintem az a legbiztosabb megoldás. Tehát itt nem a baktérium okoz fertőzést (nem bírná a gyomorsavat) hanem az általa az üvegben termelt toxin a veszélyes, ami utólagos hőkezeléssel közömbösíthető.
Íze alapján tejsavat is használ, ami ugye a kovászos uborka savanyú ízét adja, de van benne ecet is.
Valamikor "kisfiú" koromban volt egy időszak, mikor gyomorfekélyem lett, akkor sem az ecetes savanyúságot, sem a paradicsomot nem tudtam enni, nagyon égett a gyomrom tőlük. A kovászos uborkát meg a házi savanyú káposztát viszont marékszámra ehettem, semmi gond nem volt vele. A vecsési meg hasonló nagyüzemi savanyítók sajnos tesznek a savanyúságukba borkősavat, na azt se bírom megenni, még ma sem.
De ennek a fertőzésnek veszélye mitől áll fenn, a rókagomba miatt vagy csak úgy általánosságban az ecetes dolgok miatt? Nem is hallottam még sose erről a problémáról. :O
Próbáld ki almaecettel vagy borecettel és tegyél némi cukrot is a léhez, az tompítja az ecetes ízt. Én amúgy nem szoktam brutál töményre csinálni a levet, a gomba és lé mért össztömegéhez kb. 3.00-3.5 pH értékre számolom ki a hozzáadandó ecetsav mennyiségét, elvileg 4.2-es pH a határ, ami alatt a botulizmus kizárt. Mondjuk fogyasztás előtt a biztonság kedvéért forralom a konzervet pár percig, majd lehűtöm, így az esetleges botulin toxin is elbomlik (ami ugye egy hőre érzékeny fehérje).
Nem tudom, a Bonduelle mivel ízesít/savanyít (most nem ugrik be az íze sem); nem gondoltál esetleg valamilyen gyümölcs, vagy növényi ecet alkalmazására, ami javíthat a "gyári" eceten, netán helyettesítheti is azt?
Erről jut eszembe, valakinek nincs ötlete hogy savanyítólének hogy lehetne leutánozni a Bonduelle receptjét? Ki nem állhatom az ecetet, de az ő uborkájukat meg birom enni. Jó lenne gombával is olyat kipróbálni. Valahogy az övéknek nincs az a tömény ecet íze.
Zöld és gomba hiányom volt, így kora reggel kirohantam a kettes számú indikátor helyemre. Akadt néhány gomba, és a levegő kellemesen párás-hűvös volt. Aztán megjöttek a szúnyogok és én gyorsan távoztam. :D
A szárítmányból határozás külön szakma a gombaszakellenőri tevékenységen belül. Magyarországon nem sok ilyen ember van. (Úgy látszik hobbyból most senki sem jelentkezik közülük.) Munkájukra élelmiszerügyi/egészségügyi/bírósági esetekben van komoly szükség.
A határozás, miszerint galambgomba, már most is bőven túl ment az általános gombász hozzáálláson egy múmia láttán.
A határozó bélyegek keresése ezen a termőtesten nagyon macerás lenne, még kézben is, nem hogy fényképről.
Szívem szerint csak azt mondtam volna, hogy öreg tufa. (TUdományos-FAntasztikus)
Ilyen múmiával most tele az erdő. Tanulni lehet belőlük, de szerintem nem érdemes. Sokkal fontosabb a fiatal termőtestek ismerete a fejlődés különféle szakaszaiban. Abből pedig következtetést levonni, hogy milyen múmiákat hol találok és ott majd mi fog teremni, nem sokat ígér. A talaj és növénytársulás könnyebben eligazít.
Jellegzetesen bizonyos gomba fajok múmiái sokkal tovább megmaradnak, mint másoké.
A galambgombák szépen száradnak, gyakran vannak múmiáik, kifejezetten a szenes-, földtoló- és büdösgalambgomba fajoknak. Általában a keményhúsú gombák múmiái tovább megmaradnak, mint a puhákéi.
Jellegzetesek még a pöfeteg (pikkelyes, stb.) múmiák.
Sajnos most ilyenekről beszélünk, mert igazi gomba nem nagyon van :-(
Kicsit hosszabban: Biztosan Te is tudod, hogy fotóról nem határozunk gombát. De ha már annyira kíváncsi vagy a gombádra, akkor én galambgombára tippelnék, amely sajnos annyira öreg, hogy már a kora miatt is nagyon nehéz beazonosítani.
