Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2008.02.17 0 0 254
A valóság a kisérletek megfigyelések segitségével megisnerhető, ez tény mint ahogy az atombomba. Ám ezeket az eredményeket a matematikai modellek összesitik és irják le. Ám a modell csak kisérlet az igazsághoz, tehát mérésekkel bármikor a modellel szembeni eredmény jöhet ki. Akkor ha a mérés jó, a modell a hamis.
Előzmény: Aurora11 (244)
Törölt nick Creative Commons License 2008.02.17 0 0 252
A mozgás tehát a sebesség is viszonylagos, azaz sebessége mihez képest, tömege mihez képest pontosabban melyik mozgókoordináta rendszerben? (a hossza mihez képest?).
Előzmény: Aurora11 (242)
mmormota Creative Commons License 2008.02.17 0 0 251
Nem volt tévedés. A saját korában egy nagy lépés volt előre.

Az, hogy azóta van pontosabb modellünk, semmit sem von le az értékéből.

Ilyen alapon kivétel nélkül minden fizikai modell tévedés lenne, hiszen előbb-utóbb pontosabbakat találnak ki.
Előzmény: Törölt nick (250)
Törölt nick Creative Commons License 2008.02.17 0 0 250
Bohr atommoddellje egy tévedés volt. Bár gömböcskék abban sem voltak. Elnézést.
Előzmény: Törölt nick (236)
mmormota Creative Commons License 2008.02.17 0 0 249
Ne becsüld le őt. Nagyon nagyot lépett előre a fizika az ő kutatásai nyomán.
Előtte még az se volt nyilvánvaló, hogy egyáltalán milyen tulajdonságai vannak az atomnak, pl. hogy a szóráskép alapján van egy kis, keményen szóró centrum benne, amit atommagnak nevezünk.
Keletkezett egy csomó teljesen új mérési adat, amit megpróbált rendszerbe foglalni, és egy egészen jól használható atommodellt talált ki, amely nagyon sok jó előrejelzésre is képes volt, színképvonalak, azok felhasadása stb.

Az egy más kérdés, hogy később a kvantumechanika segítségével még jobb modelleket alkottak. Ez a fizika fejlődése.
Előzmény: Aurora11 (241)
Törölt nick Creative Commons License 2008.02.17 0 0 248
Szimbólumok a valóságban nem léteznek, csak az irásbeli kommunikáció eszközei.
Előzmény: Aurora11 (240)
Törölt nick Creative Commons License 2008.02.17 0 0 247
Elektronpálya nem létezik, energiaszintek vannak.
Előzmény: Aurora11 (238)
mmormota Creative Commons License 2008.02.17 0 0 246
Nem tudjuk feltenni az összes lehetséges kérdést. Nincs kísérleti válaszunk mindenre.
Ezért alkotunk modelleket, amelyek akkor jók, ha a kísérletekben kapott válaszokkal összhangban állnak, de még el nem végzett kísérletekre is képesek előrejelzéssel szolgálni.
Előzmény: Aurora11 (244)
mmormota Creative Commons License 2008.02.17 0 0 245
Ez attól függ, hogyan definiálod a tömeget. Ne próbálj valami valóságos, abszolut, kőtáblába vésett igazságot képzelni a tömeg szó mögé. A tömeg egy modell fogalma, és nem jelent se többet, se kevesebbet, mint hogy hogyan definiálták a modellben.
Előzmény: Aurora11 (242)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 244
De hogy lehet,hogy nem tudjuk?A kísérleteknél nem válaszokat kapunk a természettől?
Előzmény: mmormota (243)
mmormota Creative Commons License 2008.02.17 0 0 243
Nem szerencsés, ahogy megközelíted a dolgokat.
Egyes matematikai fogalmakat, pl. szinusz, azonosítasz a valósággal, másokra azt mondod, azok csak matematikai konstrukciók. Holott mindkettő matematikai konstrukció, melyekkel a valóságot próbáljuk modellezni.

Nem tudjuk, milyen a valóság. Kérdések vannak, amikre válaszolni próbálunk. Ehhez matematikai modelleket alkotunk, melyek, ha sikeresek, olyan válaszokat szolgáltatnak, amelyek egyeznek a kísérletek eredményeivel. Mindegy, hogy a modell elemei közismertek, pl. egész számok, vagy ravaszabb konstrukciók, mint mondjuk komplex számok vagy reciprok rácstér.
Előzmény: Aurora11 (238)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 242
De hogy lehet egyszerre,egy időben milliónyi a tömege.A sebessége nem viszonylagos?Eszerint a tömege is viszonylagos?A tömeg nem a gyorsulással szembeni ellenállás mértéke.Mi köze lehet a tömegnek a sebességhez,mi értelme van nyugalmi tömegről,vagy nyugalmi energiáról beszélni.Csak a sajátidő függ a sebességtől,ebbe kódoljuk bele,hogy a hatásnak véges sebessége van.
Előzmény: mmormota (239)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 241

Bohr a klasszikus mechanikát megerőszekolta,a posztulátumaival,pontmechanikát használt,és a Hamilton-Jacobi egyenletből kijövő bolygómozgás törvényeit alkalmazta,ez elektront a Naprendszer bolygóihoz hasonlította,az atommagot pedig a Napnak.

Előzmény: Törölt nick (236)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 240

A nyíl szimbolum,a sebességvektort gömböcskékként vagy tetraéderként is ábrázolhatnánk.

Előzmény: Törölt nick (235)
mmormota Creative Commons License 2008.02.17 0 0 239
"Például az elektron tömege függ a mozgásállapotától,akkor milliónyi tömege lehetne,attól függően,hogy mihez viszonyítjuk a sebességet?"

Pontosan. Ahogy milliónyi sebessége is van.
Mi ebben a meglepő?

Ezen semmit se változtat, hogy lehet találni más mennyiségeket, négyesvektorokat pl., amikkel ügyesebben lehet kezelni a dolgt.

Előzmény: Aurora11 (237)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 238

A hullám terjedéséhez közeg kell.A vákuumban,hogy terjedhet hullám.az elektronpályán komplex hullám alkotja az állóhullámot,nem pedig sinushullám,mert az anyagsűrűség egy pálya minden helyén ugyanaz,nincs sűrűsődés és ritkulás.A komplex,cirkulárison polarizált dugóhúzó hullám csak matemetikai analógia lehet.Makroszkópikus esetben ilyennel,hol találkozunk?Ott csak sinushullám van,aminél az anyagsűrűség hullámzik.A fény erőssége egyenletes,nincsen benne energiasűrűsség hullámzás,a hullámképet csak a fázis változása biztosítja állandó amplitudónál,de ilyen eset,csak matematikailag lehetséges.

Előzmény: Törölt nick (235)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 237

Ha van nyugalmi tömeg,akkor hogy lehet,hogy az inerciarendszerek egyenértékűek?Például az elektron tömege függ a mozgásállapotától,akkor milliónyi tömege lehetne,attól függően,hogy mihez viszonyítjuk a sebességet?Vagy pedig megtaláltuk az abszólut sebességmérőt?Szerintem nem!Atmegből csak egy van,és az energiából sincs nyugalmi energia.

Lehet,hogy blaba,de mi jogon osztod fel az energiát részekre,ha az e nergia összegségben a négyesimpulzus vektor  időkomponense?A mozgási energián a teljes energiát értem a tömegen a teljes tömeget.

Előzmény: Törölt nick (233)
Törölt nick Creative Commons License 2008.02.17 0 0 235
Tehát:
Az elemi részecskék, és a fény, NEM GÖMBÖCSKÉK, ez Bohr téves modelle volt, tehát anyaghullámok, a foton is az elektron is .....
Optikai berendezésekkel ezeket hullámként érzékelik, mechanikai műszerekkel pedig részecskeként (ütközés stb) UGYANAZT, tehát hol hullámként reagálnak a kisérletekre, hol pedig részecskeként.
A nyil = -> mint az A,B,C ...az egy jel ami mint emberi létezik csak.

Előzmény: Aurora11 (231)
mmormota Creative Commons License 2008.02.17 0 0 234
Van valami mélyreható zavaroság abban, amiket írkálsz. Olyan, mintha gyorsolvasással elolvastál volna egy fizikakönyvet, egy csomó fogalom megragadt, de rendes megértés nélkül. Aztán különböző kombinációkban ide leírod ezeket, néha jó öszefüggésben, legtöbbször viszont értelmetlenül.
Előzmény: Aurora11 (232)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 232
Inkább energia vektornyíl,de összefüggnek a sebesség vektornyíllal.A térfizikában úgy sem érdemes önálló determinisztikus objektumokról beszélni,csak nyilak van amik elfordulhatnak vagy a hosszuk megnő,az önálló mozgó objektumok a pontmechanika(nem térmechanika) közelítése.Ezek e anyilak ki vannak szögezve a vektortérben.
Előzmény: Aurora11 (231)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 231
Nincsenek fotonok,mint  részecskék a világban szerintem.Golyókként vagy hullámokkal szokták ábrázolni.Ezek energiabázisvektorok.A klasszikus vektorok sem  nyilak a térben.A foton helyett mondhatnám sebeség vektornyil.A vektortér sebességnyilainak egyik bázisvektora.
Előzmény: Törölt nick (229)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 230
A Káoszelméletesen egyik célja,hogy a (v,grad)v-s nemlineáris differenciálegyenletre keresnek analitikus megoldóképletet.Mert a módusokkal numerikus megoldást lehet kapni,de a teszőleges pontossággal meg lehet közelíteni,ahogy a pit is tizedestörttel.
Előzmény: Aurora11 (228)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 228
Szóval a Káoszt,így is csak numerikusan lehet csak kezelni!:(De nem baj,mert vannak számítógépek!
Előzmény: Aurora11 (227)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 227
A kontinuum végtelensok bázisvektor közül ha mendigyiket figyelembe tudnánk venni,akkor analitikusan írnánk le a nemlineáris anyagáramlást.De ez képtelenség,mert végteln ideig tartana.
Előzmény: Aurora11 (226)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 226
A rádióhullámokból kijövő anyagáramálst fotongolyó módusai is vannak,csak nagyon kis erősséggel.A sugárázi görbe(de csak a spontás sugárzási részre gondolok),szerintem a folytonos kontinuumvégtelensok bázisvektorok függvénye a móduserősségük szerint.Nem igaz a valószínűségi kijelentések,noha matematikailag ugyanaz,ahogy a hullámkép sem igaz,csak egy matematikai analógia.Azért meg szoktak elégedni numerikus közelítéssel amikor végessok bázisvektort vesznek csak figyelembe,és n bázisvektor esetén,n-állapotú a rendszer,n db módusvilág helyettesíti a teljesállapotú világot,n szer n-es A Hamilton-mátrix.
Előzmény: Törölt nick (217)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 225
Az elektron nyugalmi energiája,a tévesen nyugalmi tömeg/cnégyzet.Régebben sajátidő gyökalatt(1-vnégyzet/cnégyzet) kifejezését a tömeghez csapták,DE AZ AZ IDŐHŐZ TARTOZIK.Régebben az energiát ugyanúgy,mint a tömeget nyugyalmi és nem nyugalmi energiára osztottak.Meg ezek a tömeg-energia megfeleltetések nagyon speciális tömegközépponti renszerre vonatkoznak,ahol az alkotórészeknek nincsen mozgási energiája,a tömegűket nyugalmi energiának hívták,de SEMMI KÖZÜK egymáshoz,csak nem felejtsd el,hogy c=1-ben vagyunk.
Előzmény: Törölt nick (217)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 224
C=pszi(r=0) szor exp(ip/hvonás szor r),omega=E/hvonás
Előzmény: Aurora11 (223)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 223
A cirkulárisan polarizált hullám,pont az exp(iat).Most a legyen omega és kész!
Előzmény: Aurora11 (222)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 222

A tömeg-energia kapcsolatnál arról van szó szerintem,hogy rendszer "nyugalmi" (nincs külön nyugalmi tömeg)tömege,miként áll össze az alkotórészeik tömegeiből és mozgási energiájából.De a tömeg olyan kapcsolatban áll az energiával,mint amilyen kapcsolatban áll a helyvektor r hossza áll az x-,y-,z-vektorokkal.

De amiket mondok azt Taylor-Wheeler:Téridő fizika  vettem.Ott rendeteg megalapozást tesz,meg mindenféle hasonlatókat.

A hullámjelenség abból ered,hogy a Hamilton operátor egy egyenletrendszert foglal magába,annak rövid kifejezése,amik külön külön elsőrendű lineáris differenciálegyenletek.De az elsőrendű differenciálegyenletet a Cexp(lambda) próbafüggvénnyel kell megoldani.Lambda legyen a szor t,időfüggő kifejezés.De a Schrödinger egyenletbe beleraktak egy i betüt,és a megoldásokban Cexp(iat) lett,ezek komplex exponenciális függvények.De az 1800-as években lineáris polarizációt  cirkulárisan polarizált hullámokra vezették vissza,tudod azok a balra vagy jobbra tekeredő és haladó spirális alakú hullámok.Ezeknek az az előnye a sinusos hullámokkal szemben,hogy nem sérti az anyagmegmaradást,mert a szinusz amplitudója időben változik,a cirkuláris hullám amplitudója nem,csak tekeredik a ffázisa változik csak.De ez csak matematikai modell mert soha nem látott senki sem a makroszkópikus világban ilyen tekeredő spirálisokat.

Előzmény: Törölt nick (217)
Aurora11 Creative Commons License 2008.02.17 0 0 221
Szerintem a különböző módusáramlások sebességterének nyilacskái kétdimenziós síkáramlást alkotnak,mert a alkalmazkodtak(kiküszöbölték) a (v,grad)v-s kényszerfeltételhez.A síkáramlásban alkalmazható a komplex-függvénytan és szerintm,ezért kellett beleírniuk a Schrödinger-egyeneletbe az i képzetes egységet.Ez okozza,a hullámképet,az alagúthatást,és a határozatlansági relációt,a hvonás ezeknek csak a mértékét határozza meg.A teljes anyagáramlásnak Hamilton-függvényében nincs i betű,de az háromdimenziós,nem alaklmazhat a komplex függvénytan,mert benne van a sebességtér nyilacskáinak helyszerinti kényszerfeltétele,ami nemlineárissá teszi az egészet.
Előzmény: Aurora11 (220)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!