Olvass jól! Nem azt mondom, hogy nem zavar, hanem hogy nem kéne, hogy zavarjon. Elvégre Isten emberéről beszélünk, aki nem szállhat el. Különben az Úr alaposan a fejére koppint(hat). Sőt, fog is. Elvégre az Istennek házán kezdődik az ítélet.
"Oké. Van egyféle hierarchia. És? Ebből mi következik."
Az, hogy a hágyében megvalósult hierarchia nem azonos az Újszövetségben, ill. a Mennyben megvalósult hierarchiával.
Az is következik belőle, hogy N$ tekintélye és tanításai megkérdőjelezhetetlenek, és ha valaki kételkedni mer valamelyikben és ezt kifejezésre juttatja, retorzióra számíthat.
"Az kétségtelen, hogy nekem régóta feltűnt, hogy NS neve mindenhol ott van. De ez nem kéne, hogy zavarjon minket, nemdebár?"
Téged nyilván nem zavar. De azt, aki az Írás alapján akarja vizsgálni a dolgokat, nagyonis.
A Mennyben azért lehet hierarchia, mert aki ott a csúcson székel, az -Ő alkotta ezt az egész miskulanciát -a döntéseiben tévedhetetlen -mindenestül igaz -maga a szeretet (önfeláldozás)
Ezzel szemben a földi birodalmak élén az egyszemélyi vezetők (illetve inkább diktátorok) -mások munkáját használták föl -talpnyalókkal körülvéve megromlott az értékítéletük -nincs saját igazságuk, illetve egy meglehetősen sajátságos igazságuk van -bárkit és bármit feláldoznak a saját érdekükben.
Szépen kérlek, a FSZA piramis-rendszerét ne hasonlítsd a mennyeihez.
Van benne valami. Mármint abban, amit írsz. De továbbra is fenntartom: "1. Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom. 2. És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok."
Szerintem ez a kulcs. A többi üres teologizálás. Szócséplés.
Oké. Van egyféle hierarchia. És? Ebből mi következik. Mondjuk a Mennyben is van, ha belegondolsz. (3. Akarom pedig, hogy tudjátok, hogy minden férfiúnak feje a Krisztus; az asszonynak feje pedig a férfiú; a Krisztusnak feje pedig az Isten.)
Az kétségtelen, hogy nekem régóta feltűnt, hogy NS neve mindenhol ott van. De ez nem kéne, hogy zavarjon minket, nemdebár? :))
Hát... én nem vagyok jó példa erre a tizedfizetésre. :DDD
"Na de kin gyakorolja, ha egyszer nyilvánosan mást tanítanak??? "
Nem tanítanak mást, hanem ezt nem tanítják. De ezzel ellentétest nyilvánosan nem tanítanak.
A hágyé szervezeti fölépítése piramisrendszerű, melynek a csúcsán N$ FSZA áll. Ez ténykérdés, mindenki tudja. Nincs vele egyenrangú tekintély, ő a legfőbb. A tekintélyi sorrend alatta szintén ismert. Az őalattuk lévő tekintélyek is ismertek, ők már többen vannak. Vagyis piramisrendszer van. Erről nem fog neked ott senki tanítani, de a gyakorlatban ez valósul meg.
Egyetlen vidéki gyülekezetben sem testületi a vezetés, mindig egy pásztor az első számú helyi vezető. Helyben is kis piramisok működnek.
Tizedet fizetni se kötelező. Mégis belső késztetésed van rá, ahogy sokezernek is, hogy rendszeresen adj tizedet. Miért, mit gondolsz?
Én amúgy azt mondom, az emberi élet tele van megalkuvással és képmutatással, függetlenül attól, keresztény-e valaki. Talán a kereszténységét mélyen megélő ember kevésbé képmutató. Viszont hamarabb belecsúszik a farizeusságba. Nem véletlenül írja Pál, hogy ha szeretet nincs bennem, semmi vagyok. Kemény szavak ám ezek.
"Ehhez ki kellett NS-nak építenie a "keresztényekben is vannak démonok" tanítást..."
Miért, nincsenek?
Na jó, lehet, hogy a saját kívánsága is édesgeti az embert, de szerinted nincsenek szexuális démonok?
És miért jobb, ha az ember azt mondja, hogy ez csak a test kívánsága, és nincs démon? A test kívánságaival is meg kell küzdeni, nem? Különben meg a kettő nem zárja ki egymást. Egyfelől ott vannak a test kívánságai, azokat meg lehet feszíteni. Másfelől a démonok az emberben. Azokat ki lehet űzni. Harmadrészt a démonok, amik (akik?) kívülről kísértenek. Azoknak meg ellene lehet állni. De ha az ember ezeket összekeveri, akkor van gáz. A testet akarja kiűzni, és a démont megfeszíteni.
Igen, valahogy sejtettem, hogy ilyesféle választ kapok. Nincs is ezzel semmi baj, csak hát a kérdésem lényege nem ez volt. Nekimegyek újra. (Szövegalkotási gondjaim vannak néha, nézd el nekem! Szenilla vagyok.)
Nos, ha van valamiféle belső tanítás, ami titkos, akkor azt nem is lehet nyilvánosan gyakorolni, mivel nem hivatkozhat a pásztor arra, ami ellentmond a nyilvános tanításnak. Tartani kell az imidzset, nem? Vagyis mi hasznom abból, ha mást kell tennem, mint amibe engem beavatnak bizalmasan?
"A belső kör mégis ezt fogadja el és gyakorolja." Na de kin gyakorolja, ha egyszer nyilvánosan mást tanítanak???
Nem tudom, érthetőbb-e már a dilemmám?
Ami meg a birka többséget illeti: ha csakugyan igaz az, amit éppen itt olvastam, hogy a hgy-ből az emberek 90%-a elmegy, akkor nem lehet azért mégse annyi birka.
"a hágyé buzgó adakozó és tizedfizető egyedeket hozott létre, akik belső késztetést éreznek e ténykedésre, az Istentől remélt áldás biztosítása céljából."
Igen, mert ez olyan jó kis materiális fogódzó: alaposan meg lehet ragadni. Különösen egy olyan rendszerben, ami át meg át van itatva tapintható félelemmel, bizonytalansággal, az ellentmondásos tanítások miatt. Az "adok, hogy kapjak" elve materialista tálalásban maga a kézzelfogható biztos kapaszkodó: Pénzt adok, oszt azt is kapok! Ezzel lehet valamit kezdeni, mert a "ne aggódjatok látva liliomokat, az olyan homályos ". Mindenki megvallja, hogy "nem aggódom", de csak akkor nyugszanak meg a kedélyek, ha ezért láthatóan is tesznek valamit (a kosarakba, pld.;-). Ez nem hit. Legfeljebb jól sikerült Hgy-s szocializáció.
"te holvoltál, mikor a bővölködés munka-részéről tanítottak?"
Jelen volt, ahogyan én is. És hallottuk, amint Kenneth Copeland ezt mondja (a bővölködés törvényei, HGY, 1995): "Apám a munkavégző képességére hagyatkozott. Kiváló üzletkötő volt, és Isten megáldotta a vállalkozását. [...] láthattam, hogy az ő életében ez [Mal 3,10: "megnyitja a menny csatornáit"] ez nem működik. Bár nagyon jó életkörülményeket teremtett, de minden fillérért megdolgozott! Így hát kutatni kezdtem, és megkérdeztem az Urat, hogy mi ennek az oka. - Isten többek között a kevélységet mutatta, ami a legtöbb üzletemberben megvan, különösen azokban, akik keményen dolgoznak, akárcsak az apám. Ő bizony semmit sem fogadott el; ha valaki adhatott, az csakis ő volt!" (90. o.)
Copeland apja tehát a hagyományos prot. munkaerkölcs talaján állt. Copeland ezt egyszerűen kevélységnek nevezi. Ezzel összhangban váltig olyan sikertörténeteket sorol, amelyekben valaki adományt tesz, aztán - rendszerint meg nem nevezett módon - többet kap vissza. A visszakapás módja, ahol mégis meg van jelölve, szinte kizárólag valakinek az adománya.
Ezzel kapcsolatban azt írja (uo., 39. és 40. o.): "Isten nem csak a foglalkozásod szerint tölti be a szükségleteidet. Némely üzletembertől hallottam olyan véleményt, hogy ezek a dolgok csak nálam működnek, mert én prédikátor vagyok. Ostobaság! Mindenfelé ismerek prédikátorokat, akiknél nem működnek." [Ez persze nem cáfolat az idézett véleményre, csak hát Copeland nem sokat konyít a logikához.] "Egyesek ekként vélekednek: "De hát nekem nincs lehetőségem, hogy adományt gyűjtsek. Én nem állok ki prédikálni, nem rám gondolnak, mikor adakoznak. Nekem meg kell dolgoznom a magaméért." Nos, ha nagyobb a hited a munkádban és a saját munkavégző képességedben, mint Isten Igéjében, akkor számodra valóban járhatatlan ez az út." [Ezek szerint az "Isten Igéje" - vagy nevezzük nevén: Copeland bővölködéstana - nem elsősorban a munka gyümölcsét sokszorozza meg.] "Isten fel akarja használni a munkád adta lehetőségeket, hogy megáldjon téged, vagy akár adhat neked jobb foglalkozást is. De egy biztos: Őt nem korlátozza a te munkád, hacsak te magad nem szorítod Istent a foglalkozásod korlátai köré." De a folytatásban nem mond semmi konkrét választ a felvetésre, csak ezt: Ábrahám sem prédikátor volt. [No hiszen: éppen egy olyan példát talált, amelyben Isten a munkát áldotta meg.]
Copeland rendszerében a pénz szüntelen áramlásban van, és Isten akarata az, hogy ez így is maradjon. Nem szabad a pénzt felhalmozni és dugulást létrehozni. "A kulcs a folyamatos adásban van." Másutt (125. o.) azt írja: "Ha fizeted a tizedet, ezzel anyagi sikered és bőséged alapjait veted meg." És ismét: "Ha pedig éppen rosszul állsz anyagilag, ne várj a tizedfizetéssel! [Mal 3,8-9: csaltok engem a tizeddel, átokkal vagytok elátkozva.] "Ez az igerész világossá teszi, hogy aki nem fizet tizedet, megrabolja Istent, és emiatt átok alatt él. Azonnal kezdj el tizedet fizetni! Ha semmi pénzed sincs, keress valamit az ingóságaid között, és még ma add oda."
Lehetne még mázsaszámra hozni botránkoztató idézeteket, de ennyi is elég. Máris kiderült, hogy Copeland, és így a HGY bővölködés- és tizedtana (1) törvénykező, (2) kárhoztató, (3) a munkát lenéző, (4) csak a prédikátoroknál működik.
"Ha a hivatalos álláspont az ami nyilvános és publikus, akkor mire jó mást tanítani a lelkészeknek?"
Nem tanítanak mást, csak nektek nem tanítják azt, amit a belső körnek. Ahogy általánosban sem tanítják a kvantummechanikát, csak az egyetemen.
"Tegyük fel, ha nekem a lelkészem bele akarna szólni az életembe, a zártkörű tanítások miatt, szépen elküldeném melegebb éghajlatra."
Ez te vagy. A többség nem ilyen.
"A pásztornak se tulajdona a rábízott nyáj."
Nem. A belső kör mégis ezt fogadja el és gyakorolja.
De ne magadból indulj ki, hanem a birka többségből, akik számára N$ szava szinte = Isten szavával. Ők vannak többen, a vakok és kiskorúak, akiket igyekeznek is vakon és kiskorúan tartani.
Mint tudjuk, az ördög mindig a részletekben leledzik. Biztos, hogy a tanítások jelentős része nem arról szól, hogy adj és gazdag leszel, de a gyümölcs egyértelműen az, hogy a hívek belső késztetést éreznek a tizedfizetésre és az adakozásra annak reményében, hogy az biztosítja számukra az anyagi biztonságot.
Lehet csűrni-csavarni a tanítások értelmezését, a lényeg mindig az, hogy egy rendszer mit hoz létre. E téren a hágyé buzgó adakozó és tizedfizető egyedeket hozott létre, akik belső késztetést éreznek e ténykedésre, az Istentől remélt áldás biztosítása céljából.
Van neki egy tasókája, rá van írva: Tévtanítások. Onnan. :-((((
A szomorú Ödönke az, hogy ki kell jönni a Hgy-ből ahhoz, hogy ezeket az ember észrevegye. Én simán elfogadtam, rettenetes!!!!!! Ill. az a borzalmak borzalma, hogy amikor találkoztam a Bibliában olyan igékkel, ami ellentmondott NS tanításainak, akkor megmagyaráztam magamnak, hogy én vagyok az, aki rosszul értelmezem az igét. A fenti példánál maradva, meg van írva, hogy az embert "vonja és édesgeti a saját kívánsága". Nem a paráznaság démona!!! Ehhez ki kellett NS-nak építenie a "keresztényekben is vannak démonok" tanítást... Mennyit kínlódtam nemlétező démonjaimmal! Éveket rabolt el az életemből ez a szörny-hiededelem! :-((((((((((
No most akkor csak azt nem értem ebben, mire jó mást tanítani kint és bent? Ha a hivatalos álláspont az ami nyilvános és publikus, akkor mire jó mást tanítani a lelkészeknek?
Tegyük fel, ha nekem a lelkészem bele akarna szólni az életembe, a zártkörű tanítások miatt, szépen elküldeném melegebb éghajlatra. A pásztornak se tulajdona a rábízott nyáj. Max sáfára annak. Igaz, hogy nem pásztorral, de házi csoport vezetővel volt már ilyen konfrontációm. Nekem ne szóljon bele a magánéletembe. Majd Jézus beleszól, és a SzSz vezet. Oszt jó napot.
Érdekes, nekem valami ilyesmi jött le a hgy-s tanításokból is. És nem az, hogy az áldás az csak anyagi természetű lenne. Sőt! Akkor most én nem vagyok jó tanítvány?
