Igazad van, köszi az észrevételeket! Látom résen vagy! :)
Nykänen éremeloszlása tényleg 2-2-1, 1988/89-ben az összetettben Nykänen holtversenyben végzett Weißfloggal a 2. helyen és a gépemen lévő táblázatomban a 3. helyre lett betéve a finn /mert másképp nem tudtam megoldani/, ez zavart meg!
Wirkola ügyében más a helyzet. Anno, mikor összeállítottam magamnak ezeket az adatokat a netről, már nem tudom honnan, de valamelyik linken így szerepelt az 1964/65-ös összetett végeredménye:
1. T. Brandtzaeg 2. P. Kovalenko 3. D. Hichs
A FIS honlapon és egy másikon pedig ez a sorrend:
1. T. Brandtzaeg 2. B. Wirkola 3. D. Motejlek
Ez pedig így arra sarkal engem, hogy újra átnézzem ezeket az adatokat /immár egy hitelesebb linkről/ és kijavítsam az esetleges hibákat, köszi mégegyszer! :)
Jó volt a délutáni műsor az eurón, remélhetőleg lesz még ilyen máskor is... :)
egy kis hibát találtam csak eddig, a bal felső táblázatban Wirkolának a második ezüstérme hiányzik, mert összetettben kétszer volt ezüstérmes (1965, 1970)
A II. Világháború utáni első években a Nemzetközi Síszövetség /FIS/ még nem engedélyezte a német síugróknak, hogy nemzetközi versenyeken vegyenek részt, így alternatív megoldásokon gondolkoztak. Partenkirchenben a tradicionális újévi síugró viadalon is csak németek indulhattak 1946-48 között.
Aztán amint a Német Síszövetség /DSV/ újra felvételt nyert a FIS-be, 1949 jan. 1.-én újra nemzetközi mezőny részvételével rendezték meg a versenyt.
Végül hosszas egyeztetés után 1952-benInnsbruckban írták alá a Német-Osztrákugrótorna alapító okiratát!
Eredetileg 3 versenyből állt a sorozat, a partenkircheni újévi verseny mellett két osztrák helyszínen, Innsbruckban és Bischofshofenben indultak a turné résztvevői, de a németek panaszkodtak az osztrák túlsúly miatt, így került az német-osztrák határon lévő Oberstdorf a programba 4. sáncként!
A szervezők dolgát nehezítette, hogy ekkor még vízumkötelezettség állt fenn a két ország között és persze még hóágyúk sem voltak, így a hóról is nehezebb volt gondoskodni, az eredményeket is csak 1962 óta regisztrálják számítógépekkel!
Az első Négysáncverseny lett az utolsó, melyet nem két évben rendeztek, mert csak 1953 jan. 1.-én kezdődött el. Garmisch-Partenkirchenben már 1921-től megrendezték az újévi ugrást, így ez lett a nyitóverseny, melyen 6 nemzet ugrói képviseltették magukat, közülük a legjobb német és osztrák ugrók mellett még 4 svéd, 3-3 norvég és svájci, valamint 5 ugró vett részt Szlovéniából.
A versenyen 20 ezer néző előtt egy oslói fodrász, Asgeir Dölplads győzött 78,5 és 81 m.-es ugrásokkal az osztrák Sepp "Bubi" Bradl /1. fénykép/ előtt. Viszont az összetettet Bradl, mint a turné legkiegyensúlyozottabb versenyzője nyerte, vagyis ő vonult be a sporttörténelembe a turné legelső győzteseként!
A következő szezontól kezdve azonban nem itt, hanem Oberstdorfban kezdődött a torna és így kialakult az azóta is állandó menetrend.
Az első évtizedekben kisebb változások azért akadtak, így 3-szor /1956, '61, '62/ is Innsbruckban volt a 2. állomás /még az óévben/, egyszer (1971/72) helyet cserélt Oberstdorffal. Volt olyan próbálkozás, hogy az NDK-t is bevonják a sorozatba, azonban ezt kétszeri nekifutásra is az idő ill. a külföldi résztvevők vonakodása akasztotta meg. A keletnémet felvezetés ugyanis karácsonykor lett volna.
2007/08-ban a torna történetében először lett Háromsáncverseny, ugyanis az innsbrucki futamot a szél miatt teljesen törölni kellett, a pótlásra pedig Bischofshofenben kerítettek sort. Törlés történt már 1956-ban is, akkor azonban egy negyedik helyszínen, Halleinben pótolták a bischofshofeni ugrást!
A Négysáncverseny hamarosan népszerű lett a nézők és a versenyzők között is, 1956-ban az újévi versenyről már a német közszolgálati televízió, az ARD is közvetített! Az első évtizedben még nem volt egyértelmű egyik ország dominanciája sem, az NDK-s Helmut Recknagelnek /2. kép/ azonban sikerült a duplázás!
1958-ban és egy évvel később is nyert, a sorozatban 3. győzelem pedig egy politikai huzavona miatt nem jöhetett össze.
1959/60-ban nem engedélyezték, hogy felhúzzák az NDK zászlóját /mivel az országot Németország és Ausztria nem ismerte el/, így a keletnémetek hazamentek! A problémát egy évvel később úgy oldották meg, hogy nem az országok, hanem a versenyzőket indító klubok zászlóit vonták fel, Recknagel pedig újra győzött!
A 60-as években a skandinávok taroltak, 1962-től 8 éven keresztül vagy finn, vagy norvég volt a végső győztes.
A norvég Björn Wirkola /3. kép/ egymásután 3-szor tudott győzni 1967 és '69 között! A 70-es években az NDK-s ugrók uralták a mezőnyt, 5-ször adták a keletnémetek a győztest. 1979-ig, az összetett VK bevezetéséig önálló versenysorozatként működött a Négysáncverseny FIS Race néven!
A 80-as évek egyik nagy sztárja is NDK-s, a 3-szoros olimpiai bajnok Jens Weißflog /4. kép/ volt, mellette kitűnt a mezőnyből Matti Nykänen is!
Az 5-szörös olimpiai bajnok finn és Weißflog 2-2-szer nyerte meg a versenyt.
Míg Nykänent az alkohol levitte a sísáncokról, addig utóbbi később egyesített németként is villogott, '91-ben és '96-ban is a legjobb volt!
Weißflog 4. Négysánc aranyát a mai napig legidősebb síugróként, közel 32 évesen szerezte!
Első összetett győzelmét pl. úgy szerezte, hogy egy szakaszversenyt sem tudott megnyerni, de mivel egyenletes, jó teljesítménnyel folyamatosan az élmezőnyben végzett, így az 5. és három 2. helyezése elégnek bizonyult a Négysáncverseny megnyeréséhez!
Ezt persze még elősegítette Martin Schmitt formahanyatlása is, hiszen az első két versenyt ugyan megnyerte, de a másik kettőn már jóval hátrébb végzett, így még a dobogóról is lemaradt!
Ahonenen kívül eddig 7 sportolónak sikerült még ez a bravúr (H. Silvenoinen,
N. Kamenski, H. Queck, J. Raska, I. Mork, E. Vettori és R. Laakonen).
Ennek ellenpéldájaként viszont olyan is előfordult, hogy 3 sikerrel sem tudtak a legjobbak lenni. A 70-es években ez a kétes eredmény négy ugrónak is "sikerült"
(I. Mork, Y. Kasaya, K. Schnabl és T. Innauer).
Közülük a norvég Ingolf Mork az egyetlen, aki győzelmek nélkül tudott összetettet nyerni, ugyanakkor 3 győzelemmel sem sikerült a végső sikert kivívnia!
1971/72-benYukio Kasaya /fekete-fehér képen/ az első 3 versenyt zsinórban megnyerte, toronymagas esélyesként azonban a 4. versenyen nem vett részt, mivel a Japán Síszövetség az összes japán ugrót hazarendelte /!/, hogy az olimpai kvalifikáción részt vehessenek! Mint utóbb kiderült nem járt rosszul Yukio, hogy a Négysánc győzelmét fel kellett áldoznia, hiszen az 1972-essapporói Téli Olimpián normálsáncon olimpiai bajnok lett!
Kasaya mellett még Toni Innauer az, aki 3 győzelme ellenére sem állhatott fel összetettben a dobogóra! Ez azért fordulhatott elő, mert a Négysáncverseny végső pontszámításánál nem a VK-pontokat veszik figyelembe, hanem az ugrásokért kapott pontokat összesítik!
1996/97-ben vezették be a kieséses selejtezőket, az ún. K.O.-rendszert, melynek lényege, hogy az első napi selejtezők után 50 versenyző folytathatja!
Őket 25 párba rendezik /az 1. az 50.-kel, a 2. a 49.-kel stb./ és így egymással küzdenek meg a döntőért. A 25 győztesen kívül az 5 legjobb kieső /lucky looser - szerencsés vesztes/ is továbbjut, így alakul ki a 30-as finálé!
A Négysáncverseny egyik nagy sporttörténeti momentumára a sorozat 50.évfordulóján került sor 2001/02-ben! Ekkor fordult ugyanis először elő, hogy egy versenyző úgy nyerje meg az összetettet, hogy mind a 4 sáncon az első helyen végez (ezt hívják Grand Slam-nek). A nehézség ebben az, hogy 8 napon keresztül kell folyamatosan jobb teljesítményt nyújtania a többieknél, valamint ha valakinek sikerül az első 3 versenyen nyernie, akkor az utolsó sáncon már olyan pszichikai nyomás nehezedik rá, amit "túlélni" is nehéz! Sven Hannawaldnak ez sikerült, bár a verseny után azt nyilatkozta, hogy majdnem "belehalt", olyan ideges volt, a Sport Bild német sportmagazinnak pedig azt, hogy: "Az biztos, hogy Grand Slamre a következő 50 évben nem lesz képes senki!"
Hogy mennyire nehéz a Grand Slam végrehajtása az rá 3 évre ismét bizonyításra került, amikor is a szezont domináló Janne Ahonen megnyerte az első 3 versenyt, végül a 4.-et nem bírta és "csak" második lett Martin Höllwarth mögött, így továbbra is Hannawald az egyetlen "Grállovag"!
Ahonen pályafutása során 5-ször nyerte meg a tornát, utoljára 2008-ban, egykori példaképét, Jens Weißflogot taszítva le a trónról, így ezzel ő tartja a Négysánc győzelmek rekordját! Ahonent eddig összetettben senkinek sem sikerült túlszárnyalnia, azonban 9 futamgyőzelménél Wirkola és Weißflog /10-10/ is többet szerzett! Ahonen nevéhez fűződik még egy kivételes eredmény is!
2005/06-ban tizedre megegyező pontszámot /1081,5/ ért el a cseh Jakub Jandával, így először avattak két győztest a Négysáncversenyek történetében!
A legutóbbi Négysáncverseny legutóbbi győztese az a Wolfgang Loitzl lett, aki 29 évesen ért fel a csúcsra úgy, hogy a 4 sáncon hármon győzni tudott és 1123,7 pontot szedett össze, még soha senki nem nyert ilyen magas pontszámmal, az eddigi rekordot a zseniális Janne Ahonen tartotta 1085,8 ponttal!
Ráadásul az utolsó versenyen a maximális öt 20-ast kapta a pontozóktól, melyre igen rég volt példa! Utoljára az 1975/76-os szezonban az akkori bálvány, Toni Innauer érte el ezt a bravúrt, aki rendkívül örült annak, hogy újra egy osztrák mutathatta be ezt a kivételes teljesítményt!
Wolfgang Loitzl 222 "sikertelen" VK-verseny után éppen a Négysáncversenyen tudott először győzni, mindjárt 3-szor is!
- A legtöbb Négysáncversenyt nemzet szerint a finnek és németek (NSZK+NDK) nyerték egyaránt 16-szor, egyénileg Janne Ahonen a csúcstartó 5 arannyal.
- A legtöbb összetett érmet nemzet szerint a németek (NSZK+NDK: 44-et), egyénileg pedig J. Ahonen és J. Weißflog szerezték 9-9-et.
- 99-en állhattak fel eddig összetettben a dobogóra.
- 228 szakasz versenyt rendeztek eddig az 57 év alatt
(bal oldalt az utóbbi 5 év szakasz- és összetett győztesei)
- 104-en nyertek eddig szakaszversenyt a Négysáncversenyeken.
- 208-an szereztek legalább egy érmet a Négysáncok ideje alatt.
- 10-en nyertek eddig többször Négysáncversenyt /lásd a táblázatban/.
- Ketten nyerték a legtöbb szakaszversenyt a Négysáncokon /Jens Weißflog és Björn Wirkola 10-10-szer/
- A legtöbb szakaszverseny érmet J. Weiáflog szerezte /29-et/
- A turnék alatt eddig 17-en szereztek 3 győzelmet a négy állomáson /közülük Björn Wirkola az, aki 2-szer is tudott triplázni, lásd a táblázatban/.
- A Négysáncversenyek történetében 8-an vannak azok, akik úgy nyertek összetettet, hogy egyetlen egy szakaszgyőzelmet sem tudtak szerezni
/lásd a táblázatban/.
- Egy szezonban a legtöbb szakaszverseny érmet a finnek szerezték 1954/55-ben, a négy állomáson 9 érmet szereztek /2 arany, 5 ezüst, 2 bronz/
- Egyetlen Grand Slam-győztes: Sven Hannawald (2001/02 - 4 győzelem)
- Egyetlen tripla címvédés: Björn Wirkola /1966 és '69 között/
- Egyetlen olyan turné van az 57 közül (1955/56), melyen 6-an nyertek szakaszgyőzelmet /mivel két versenyen is holtversenyben végeztek az élen/, ennek ellenére sem közülük került ki az összetett győztes.
(Szakaszgyőztesek: A.Kallakorpi, E.Kirjonen, H. Silvenoinen, H.Glass, K.Zakadse,
J.Skofzov, Összetett győztes: N.Kamenski)
- Legnagyobb pontszámmal nyert szakaszverseny: 301,2 (W. Loitzl - 2008/09)
- Leghosszabb győzelmi sorozat Négysáncversenyeken egyénileg (H. Recknagel 1958-59 és S. Hannawald 2001-02-ben 5-5 győzelem, míg nemzet szerint Ausztria 6 győzelem 1974 és 76 között /W.Pürstl, K.Schnabl 3, T.Innauer 2/
1945 jún. 13.-án született a keletnémet Lauschában.
Szülei, August és Elsa az üvegiparban dolgoztak, húga, Waltraut igen fiatalon, 9 évesen hunyt el egy agyműtét következtében.
Reinhard 12 évesen lett síugró, akinek példaképe Helmut Recknagel volt.
1959-ben megnyerte korosztályában az oberhofi "Deutsche Sportecho Cup" elnevezésű versenyt. 15 évesen a német Torna- és Sportszövetség ösztönző rendszer keretén belül látogatta a Gyermek- és Ifjúsági Sportiskolát Zella-Mehlisben.
18 évesen tagja lett az NDK utánpótlás csapat keretének, majd 1964-ben ifjúságibajnok lett Johanngeorgenstadtban.
1965-ben azonban be kellett fejeznie aktív síugró pályafutását egy hátfájás miatt.
A leghosszabb távolság, amit pályafutása során elért az 112 m. volt Oberhofban.
Reinhard Heß 1968-tól élt házasságban feleségével, Reginával, akitől 1972-ben lánya született /Tina/.
Heß ezután Lipcsében diplomát szerzett a Német Testnevelési Főiskolán, majd tornatanárként dolgozott a Gyermek- és Ifjúsági Sportiskolán Zella-Mehlisben, később pedig vezetőedzőként az S.C. Motor Zella-Mehlis csapatában.
1988-ban a síugrás vezetőedzője lett a Keletnémet Síszövetségben.
Az első szezonjában (1988/89) a Lahti VB-n irányítása alatt Jens Weißflog normálsáncon arany-, míg nagysáncon ezüstérmet szerzett!
A berlini fal leomlása után munkahelyet váltott és a Német Síszövetség /DSV/ tagjaként 1990-bena B-keret felelős trénere lett.
A német síugrók 1993-as faluni VB-n való leszreplése után Heß-t az akkori sportigazgató, Helmut Weinbuch a nemzeti csapat vezetőedzőjének nevezte ki Rudi Tusch utódjaként. Heß legnagyobb érdeme az volt, hogy egységesítette a korábbi években eredményes kelet- és nyugatnémet síugrókat, emellett új képzési módszert vezetett be, így J. Weißflog arany- és D. Thoma bronzérmével, valamint a csapatarannyal óriási sikert aratott az 1994-es lillehammeri Téli Olimpiai Játékokon!
Weißflog és Thoma visszavonulása után Heß fedezte fel Martin Schmittet és Sven Hannawaldot, akiket világbajnoki címekhez, olimpiai érmekhez és Világkupa győzelmekhez segítette. Heß edzői pályafutásának csúcspontja volt, mikor 2001/02-ben Hannawald mind a 4 versenyt megnyerve szenzációs győzelmet aratott a Négysáncversenyen! 2002 ápr. 5.-én ahol élt, Suhlban, 2003-ban pedig szülővárosában, Lauschában is a város díszpolgára lett!
2003-ban, a predazzói VB után le kellett mondania, mert nagy sikerrel eltöltött edzői pályafutása alatt először fordult elő, hogy jelentős versenyen érem és eredmény nélkül térjen haza a német csapat!
Utódja az akkori segédedzője, valamint Hannawald személyi trénere, WolfgangSteiert lett. Heß edzői időszaka alatt fejlődött a legtöbbet a német síugrás, mely ezen idő alatt a média legjelentősebb téli sportja lett, az RTL a "Téli Sportok Forma-1-eként" reklámozta a síugrást Heß Hannawald és Schmitt után a síugrósport legnépszerűbb személye lett, akit "aranyművesnek" és "zászlós embernek" is neveztek! Ő egyike volt azon kevés edzőknek, aki már életében legenda volt!
Heß visszavonulása után a DSV-ben vezetőedzők főnökeként tevékenykedett, ezenfelül dolgozott még az ARD televíziónál is, mint társ szakkommentátor.
Összes érme edzőként /egyéniben-csapatban/:
arany ezüst bronz
- Olimpia /egyéni/ 1 1 1
- Olimpia /csapat/ 2 1 -
- VB /egyéni/ 2 3 1
- VB /csapat/ 2 1 2
- Sírepülő VB /egyéni/ 2 2 1
- Sírepülő VK 4 - 1
- VK /egyéni/ 65 44 41
- VK /csapat/ 2 3 8
- GP /egyéni/ 4 2 10
- GP /csapat/ 1 - 3
- Északi turné 1 1 3
- Négysáncverseny 2 3 3
- Összetett VK 2 5 -
- Nemzetek Kupája /VK/ 1 1 3
- Nemzetek Kupája /GP/ - 1 1
2006 elején betegedett le, ő akkoriban így nyilatkozott erről:
"Sosem voltam az egészség mintapéldánya, ritkán betegedtem meg, azonban mikor megkaptam a diagnózist megdöbbentő volt számomra! Azt mondták az orvosok a hasnyálmirigyrák kemoterápiával kezelhető és talán ez már valami..."
Heß, aki egész életét a síugrásnak szentelte elfogadta helyzetét, elviselte a súlyos fájdalmakat, 23 hónappal a diagnosztizálás után viszont abbahagyta a kemoterápiás kezelést, letett a gyógyulásról és 2007 karácsony szentestéjén családja körében hunyt el 62 éves korában a bad berka-i központi klinikán!
A Négysáncverseny nyitóversenyének kvaliján 4 osztrák, 1-1 svájci, norvég, német, finn, japán és francia ugró érezheti magát biztonságban, ők vannak prekvalis helyen.
Az 55 VK pontszerzőből 9-en vannak már csak, akik az eddigi összes egyéni versenyen pontszerzők lettek (Amm, Scl, Kof, Mor, Loi, Bod, Che, Uhr és Sto)!
A legtöbb pontszerző továbbra is a norvégok /9/ közül került ki, majd őket követik az osztrákok és finnek /6-6/.
A legkiegyensúlyozottabb ugró továbbra is A. Kofler (7., 6., 6., 4., 3., 4.)
Az eddigi 7 verseny /6 egyéni+1 csapat/ legnagyobb távolságait rendre a két éllovas /Ammann - Schlier./ szerzi versenyről versenyre, 4-3 arányban a svájci vezet eddig (A legnagyobb távolságokba a versenyen kívül a kvalin, tréningen és próbakörön elért ugrásokat is beleszámítottam)!
A 2005 dec.-ében elkészült Dubai Ski Arena olyan síkomplexum, mely egyedülálló módon a sivatagban épült fel sok más híres építménnyel együtt. Néhány adat róla: Az aréna 85 m. magas, ami kb. 25 emeletnyi magasságnak felel meg.
5 különböző pályát lehet használni, amelyek közül a leghosszabb 400 méteres.
1500 ember szórakozhat egyszerre a létesítményben, melyben bem csak húzóliftek, hanem 4 személyes ülőliftek is szállítják a síelőket. Az alpesi érzést imitálva a dekoráció teljesen a hegyi hangulatot próbálja visszaadni és ennek szellemében a
leghosszabb pályát is olyan kanyarral tervezték, hogy fentről ne lehessen látni az alját. A kétórás jegyért kb. 7000 Ft-nak megfelelő összeget kell fizetni, amelyért tetőtől talpig bérelt síruhába öltöztetik és a felszerelés ára is benne van a jegyben.
A sivatagi körülmények közt komoly feladat volt a levegő hőmérsékletét a megigért fagypont alatt tartani állandóan, nem beszélve a 22500 négyzetm.-nyi (kb. három focipálya) hó előállításáról és pótlásáról. 6000 tonna havat terítenek szét a csarnokban és a hó vastagsága 50 cm. - a "völgyben" és a "csúcson" is.
Az aréna abban a tekintetben is érdekes, hogy nem egy különálló építményről van szó, hanem egy bevásárlókjözpont, a Mall of Emirates egyik része, mely a legnagyobb plázák közé tartozik a világon. Az eltelt időszakban a sícsarnok Dubai egyik legfontosabb idegenforgalmi látványosságává nőtte ki magát, melyet egyértelműen bizonyít a látogatók magas száma!
A legközelebbi verseny kvaliján 11-en érezhetik magukat biztonságban. :)
Prekvalis helyen legtöbben az osztrákok /4/ képviseltetik magukat, majd 2 német és egy-egy svájci, finn, norvég, francia és lengyel ugró.
Az eddigi 50 VK pontszerzőből csak 11-en vannak, akik mind3 egyéni versenyen ponto/ka/t tudtak szerezni!
A legtöbb pontszerző eddig a norvégok közül került ki /9/, majd őket az osztrákok és finnek követik 6-6 ugróval.
A legkiegyensúlyozottabb versenyzőnek az eddigi 3 verseny alapján leginkább A. Koflert lehet nevezni a helyezései (7., 6., 6.) alapján, ezzel szemben pedig
R. Kranjec az, aki instabilan versenyez (30., 5., 14.), köszönhetően annak, hogy eddig mind3 versenyen főszerepet játszott az időjárás! :(