Tisztázni kell ezt is, mert a közvélemény nem tudja pontosan. Sajnos mindenki Kulcsárnak, ennek a csaló, tanulatlan (bár állítólag zseniális) szélhámosnak tulajdonítja, és ez Gyurcsánynak éppen így jó. A helyzet az, hogy valójában Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezérigazgatója, tehát egy hatalomközeli, "tiszteletreméltó" "fehérember" mondta ezt Kulcsárnak, mégpedig Bodnár Zoltánról, a Nemzeti Autópálya Rt. szintén elnökéről, egy szintén nadrágos emberről, hogy ő fog beszélni Gyurcsányival. Kulcsár ezekre csak annyit mondott, hogy az jó, ennek örül.
A zsidóságról szóló első adatunk 1746-ból származik, mikor egy összeírás szerint mindössze egy zsidó házaspár lakott. Mikor azonban 1783-ban megjelent II. József zsidórendelete, melyben feloldotta a zsidóságra vonatkozó gazdasági tilalmakat, megindult a betelepülés. Alsópetényben a Gyurcsányi család nyújtott letelepülési lehetőséget számukra. Az 1784—85-ös összeírás idejére számuk már 90-re emelkedett. 1814-re pedig elérte a 136 főt. Ez elég magas létszám, ha hozzávesszük, hogy ekkortájt mindössze 700-an éltek a településen. 1869-ben Nógrád megye lakosságának 4,2 %-a vallotta magát zsidónak. Számuk 1848-hoz képest 90 %-kal emelkedett. Azonban ha végigtekintünk a korszak családnevein meglepődve tapasztaljuk, hogy Alsópetény lakosságára a XIX. század végén és a XX. században egyáltalán nem volt jellemző a zsidóság túlsúlya. Néhány évtized alatt szinte teljesen eltűntek a községből, annak ellenére, hogy itt-tartózkodásukat hosszú távra tervezték, ezt bizonyítja a zsinagóga építése is. Valószínűleg több tényező együttes hatására történt mindez. Az egyik ok lehetett az 1873-as kolerajárvány, a másik a lakosság elszegényedése, miután a szőlőültetvények tönkrementek. Ehhez hozzájárult a zsidóellenes hangulat. Még a század elején is zsidókkal fenyegették az apróbb gyermekeket Petényben. De ok lehetett az is, hogy a Gyurcsányi család, amely évszázadokkal előtte befogadta őket, kihalt és örökébe a zsidóellenes nézeteiről híres Andreánszky báró került. A zsidók jelenlétét ma már csak a falu határában látható temetőjük bizonyítja (Végh 1994: 35-37)."
Nekem hiányzik, és töretlenül bízom a népszava/és/népszabó független tényfeltáróiban. Úgy gondolom, hogy az alapos munka miatt húzódik ilyen sokáig a hiteles közlés.
(A tokaji gigantikus összeesküvés feltárásán is sokat küzdöttek, de megérte.:-)
A telefonkönyvben legalább 2 tucat a Gyurcsányi, gondolom van köztük nyugdíjas pedagógus, munkanélküli és egyébb nagyágyú. De ha mégse találnák meg a Gyurcsányiak között a "legnagyobb ember'-t, akkor le kell nyomozni az összes Orbánt, Kisst, Kovácsot, stb. Utolsóként Flepkót (alias Gyurcsány) is meg lehetne vizsgálni, de akkora már úgyis elévülne a dolog, nem lenne értelme foglalkozni vele.
A Gyurcsányi-Szcitovszky-kúria 1809-ben épült klasszicista stílusban. A kúriát övező 2 hektáros kertet 1975-ben védetté nyilvánították.
A századok során sok tulajdonosváltást követően a Scitovszky család lett a település birtokosa. A ma iskolaként használt kúria is a család tulajdona volt. Az épület másik tulajdonosának, a Gyurcsányi családnak a nevét is őrzi az elnevezés."
Érdekes összevetni ezzel azt, hogy ha jól emlékezem, Debreczeni a könyvében azt állítja, hogy Gyurcsány egy felvidéki nemes család sarja. Nos, Gyurcsány nevű nemes család nem élt a Felvidéken, sem másutt. A történet elképzelhető, hogy pusztán a szokásos magyar fabulák egyike. Ám nem érdektelen megemlíteni azt a tényt, hogy Gyurcsányi néven tényleg volt egy magyar nemesi család, amelyik valóban a Felvidéken élt.
A bankbotrány kirobbanását – vagyis Szász Károly akkori PSZÁF-elnök megveretését – követően Kulcsár Attila, a K&H Bank Rt. sikkasztással gyanúsított exbrókere és az Állami Autópálya Kezelő Rt. vezérigazgatója, Bitvai Miklós lázasan dolgozott a bizonyítékok eltüntetésén.
A sikkasztási, pénzmosási ügyben nem kevesebb, mint 16 milliárd forint közpénz forgott. Ma már köztudott, hogy a törvénytelen tranzakciók leplezéséhez szerződéseket is hamisítottak.
A Nemzetbiztonsági Hivatal ekkor már folyamatosan lehallgattatta Kulcsár Attila telefonját, aki elképesztő mennyiségű hívást bonyolított.
Kulcsár többször egyeztetett Bitvaival, aki egy alkalommal közölte: szólt Bodnár Zoltánnak, a Nemzeti Autópálya Rt. elnökének, hogy baj van a papírokkal. Bitvai megemlítette azt is, hogy Bodnár beszélni akar „Gyurcsányival", hogy mindenképpen intézkedjen, mert nagy botrány van készülőben. Bitvai és Kulcsár egyik lehallgatott, a titkos minősítés alól feloldott beszélgetését teljes terjedelmében közöljük.
A teljes, fénymásolatban közölt szöveg linkje:
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=242832&rvt=2
Idézet:
Bitvai: „Most a Gyurcsányival akart beszélni a Bodnár, őt kereste. Hogy mindenképpen intézkedjenek, mert sz.r lehet belőle.”
Bitvai: „Szól a Gyurcsányinak, hogy sz.r lehet belőle, mert a papírjaim nem egészen jók.”
Kulcsár: Az jó. ... Ha szól, annak örülök.
Kulcsár: Az jó....
(Kivonat a Nemzetbiztonsági Hivatal 202-1/6471/9/2003 számú jelentéséből. Ikt. szám: 243/6283)
"Vajon ki lehet az a Gyurcsányi, akit a lehallgatási jegyzőkönyvekben lehet olvasni?" - tette fel a kérdést az idén (2004) áprilisban az Országgyűlésben Demeter Ervin, miután betekinthetett Kulcsár Attila, az előzetes letartóztatásban lévő álbróker és az ügyben ugyancsak gyanúsítottként szereplő Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt. (AKA Rt.) vezérigazgatójának lehallgatott telefonbeszélgetésének jegyzőkönyvébe.
A Fidesz képviselője a jegyzőkönyvre hivatkozva kitért arra, a vezérigazgató arról beszélt Kulcsárral, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatójának tudomására adták, baj van a papírokkal, majd ezt követően azt mondta Bitvai Kulcsárnak: "Gyurcsányival akar beszélni a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója, hogy intézkedjen."
Elhangzott az is, hogy az AKA Rt. vezérigazgatójának (Bitvainak) 12 órára kell mennie a legnagyobb emberhez. Demeter feltette a kérdést: "Ki ez a legnagyobb ember?"
