Marcesz, vonatkoztass el! Ez pontosan olyan példa, mint az alábbi:
ajtópánt - egy szó
rézpánt - egy szó
sárgaréz ajtópánt - két szó, hiszen egyik és másik tagja is összetett szó
sárgaréz pánt - ez is két szó, emrt az egyik tagja összetett
„mire asszociálsz, ha azt mondom, zsebkendő?”
Egy tárgyra, amibe belefújhatom az orromat, megtörölhetem vele a szememet, kezemet, esetleg integethetek vele. Lehet, hogy fantáziátlan vagyok.
„a »papír zsebkendő« mostanra már többet jelent puszta anyagnévi kapcsolatnál”
Milyen többletjelentést hordoz a papírzsebkendő a ’papírból készült zsebkendő’-höz képest? Nem csupán arról van szó, hogy mivel egy hangsúlyszakaszban ejtjük, ezért érzünk némi összeforrottságot?
„egyszerűen szinte nincs is más zsebkendő, mint a papír”
Ez viszont nyilvánvalóan nem igaz; mondom úgy, hogy én magam tényleg nem használok textil zsebkendőt.
Pedig nagyon egyszerű szerintem. Az az ól, ahol a rube lakik. Mit nem lehet ezen érteni? :)
Amúgy kösz, jó látni, hogy van aki ért is a hejjesíráshoz :)
Áram. Ez valószínűleg igaz, csak szegény helyesírás erről aztán igazán nem tehet.
„Szerintem borzasztóan hangzik és néz ki hosszúval”
Ebben egyetértünk. De szerintem sokkal borzasztóbb a rubeóla. És ezt – állítólag – a latinból sem lehet megvédeni.
Pont erről van szó, hogy a "papír zsebkendő" mostanra már többet jelent puszta anyagnévi kapcsolatnál, egyszerűen szinte nincs is más zsebkendő, mint a papír.
Az elektromos áram-ot egybe szeretnéd írni, vagy nem jól értem? Jó ahogy van, csak egyértelmű esetekben (azaz az esetek 90%-a :)) elég lenne az "áram" kifejezés is.
Amúgy az immúnis szó hosszú ú-val írandó magyarul, a származékai röviddel. Szomorú vagyok. Szerintem borzasztóan hangzik és néz ki hosszúval :))
A papír zsebkendő különírásának az az oka, hogy anyagnévi kapcsolatot akkor írunk csak egybe, ha sem a jelző, sem a jelzett szó nem összetett. Tehát szó nincs az „MTA öregjei”-nek a lemaradásáról, csak arról van szó, hogy mi a fenének csinálni még egy hagyományos kivételt, ha nem égetően muszáj.
Az elektromos áram-ot egybe szeretnéd írni, vagy nem jól értem?
„És az »immunis« szó miért is hosszú ú? Elvileg ez egy jövevényszó, és nem hinném hogy latinban (?) hosszúval írják.”
Ha írni nem is (merthogy a latin írásgyakorlat nem jelölte a magánhangzó-hosszúságot), de ejtésben – miként azt bármely latin szótárban megnézheted – hosszú volt. Amúgy az immúnis szó hosszú ú-val írandó magyarul, a származékai röviddel.
A helyzet hasonló, mint a szimfóniánál vagy a kultúránál: szimfonikus illetve kulturális lesz belőlük. Az immúnis szónál is rögtön vált az ú, ha immunitás, immunizál, immunrendszer stb. lesz belőle.
Egyéb magyarítások témája. Nem tudom megindokolni, de amíg pl. a stop -> stoppol ragozása jónak tűnik, addig a mostanság feltűnt log -> loggol és frag -> fraggel ragozás rettentően zavar. Szerintem itt logol és fragel lenne a jó megoldás.
Vélemény?
Szerintem az elektromos áram dettó... Én legalábbis nem értem, miért nem elég az "áram" kifejezés az esetek nagyrészében.
És az "immunis" szó miért is hosszú ú? Elvileg ez egy jövevényszó, és nem hinném hogy latinban (?) hosszúval írják. És röviddel is mondjuk. Akkor miért látom mindenhol hosszúval? Helyes írásmód az? Mert nekem baromira bántja a szememet.
Igen, úgy kellene írni. De én se írnám úgy, az MTA öregjei kicsit le vannak maradva, hiszen ma már a papírzsebkendő (sic!) jelenti azt, amit régen a (vászon) zsebkendő jelentett; ha valaki zsebkendőt kér, papír zsebkendőt for kapni. (Nem jut eszembe a helyes kifejezés: ez egy olyan szóösszetétel, ahol a "papír" tulajdonképpen elválaszthatatlan a zsebkendőtől)
Valaki már korábban írta ebben a topicban erre azt a példát, hogy "papír zsebkendő". Es ezt tenyleg igy kell irni? Nyelverzekem tiltakozik ellene. (Ugyanakkor a "tölgyfa asztal" miatt meg nem.)
Mostanaban (?) divatos az itten, ottan hasznalata. Ez annak koszonheto, hogy a -tt helymeghatarozo jelentese elhomalyosult, es a nep a -n helyraggal probalta ertelmesse tenni?
Viszont ez az épületszerkezet-tan nagyon hülyén néz ki, kár, hogy nem épület-szerkezettanformában kell írni...:) Ugye, a második verzióban nem azt jelenti, hogy az épületek szerkezetével foglalkozó tárgy? Ha igen, akkor így mi a fenét jelent?
Mindig a kedvenc példám, a veszélyes hulladéklerakó (sic!) jut eszembe ilyenkor...:)
Nem. Ahhoz nincs. Ez a több mint tulajdonképpen egy önálló partikula, számnevek előtt a bő, főnevek előtt a nagyon szinonimája: több mint hatan jöttek hozzánk vendégségbe, több mint szuper ember a tanárom. A valódi hasonlító több, mint persze vesszős: a hat több, mint öt.
...és még valami: miért írják mostanában vessző nélkül a "több mint"-es szerkezetet (pl. több mint harminc éve dolgozik..)? VAn ennek valami köze ahhoz a "mint"-es szerkezethez, ahol ez a szó azt jelenti, hogy "...ként"?
Megint egy kis segítséget szeretnék kérni tőletek az "épületszerkezettan" és az "épületszerkezettani" szavak helyesírásával kapcsolatban. Én ezeket kötőjellel írva tartanám helyesnek, mégpedig az "épületszerkezet-tan" és "épületszerkezet-tani" formában. Mi a véleményetek? Mindenhol egybeírva látom őket...
E-ditke, valószínűleg a csermely szó zavar be a csevej írásmódjába, a többiébe nem. Ráadásul a szó első használója, Rejtő Jenő ly-nal írta. (A nagyszótári korpuszban 0 db j-s és 5 db ly-os találat van.)