Én húztam egyszer, amikor csak vésznyitóval nyílt a piroscsíkos ajtaja, és mire az utasok vége odakeveredett a leszálláshoz már elindult a vonat. Leszálltam, aztán megvártam a jv-t, mutattam neki, hogy itt és én húztam, mondta, hogy minden ok, visszaállította, vonat elindult rendesen.
Azt írják, hogy indokolatlan használata büntetéssel jár, ezért sokan félnek tőle és akkor se merik meghúzni ha már esik szét a vonat kocsija.
A németországi ICE baleset biztos megvan, mikor egy karnyi hosszú acél köszönt be a padlólemezen keresztül a folyosóra észre is vette egy utas, de vészféket nem mert húzni inkább a kallernek szólt, és hát mire megtalálta a kallert, mire odament megnézni meg mire ő meghúzta már késő volt.
Inkább azt kéne valahogy oktatni, hogy ha vészhelyzetet vélsz látni inkább húzd meg azonnal magyarázkodni később is ráérsz.
Rég nem történt már ami vasutainkon olyan nagy szerencsétlenség, mint
deczember 12-én a tolnamegyei Hidegkút - Gyönk állomás közelében.
A Budapestről Fiúméba igyekvő gyorsvonat nekiszaladt egy tehervonatnak
s az öszszeütközésnek egy halottja, hat súlyos és több könnyebb sebesültje van. A két vonat mozdonya homlokkal csapott össze s összezúzták egymást.
A gyorsvonat szerkocsija s étkező kocsija rászakadt a mozdonyra
s össze-vissza tört. Az utasok közül nem esett súlyosabb baja senkinek,
a tehervonat fűtője, Kalapács János, meg halt, a gyorsvonat mozdonyvezetője, az étkezőkocsi szakácsa és kuktája, valamint két pinczér is súlyos sérüléseket szenvedtek, megsérült a gyorsvonat gépjén volt sárbogárdi vasúti szakaszmérnök is.
A szerencsétlenségről fogalmat nyújt az a kép, melyet mai számunkban közlünk.
A Novemberi Indóház írja, hogy megemlékezés volt a szolgálatteljesítés közben elhunyt mozdonyvezetők emlékére, felolvasták 1931-2010 közötti időszakból az összes áldozat nevét.
1, - Honnan sikerült egy ilyen listát összeírni?
2, - Hol lehet elolvasni (értsd= fent van -e a világhálón?)?
Mi itt vitázgatunk, vitázgatunk... ...és nálunk nem történik semmi! Bezzeg a világ előbbre haladott tájain!?!? Hát most kivételesen olvassunk és gondolkozzunk: hol és miben lehetnek azok a rendszerbeli hibák, amelyek ─ nálunk és másutt ─ emberéletek tucatjait emésztik el?
"2011.07.23. A Xinhua hírügynökség jelentése szerint a D3115 számú, Hangzhouból Fuzhouba tartó szerelvényt villámcsapás érte, és vezérlését elveszítve lefékezett, majd nyílt pályán megállt. Helyi idő szerint este fél 9-kor a D301 számú vonat utolérte a veszteglő szerelvényt. Az ütközés következtében a nagyjából 20-30 méter magas hídról az utolért szerelvény utolsó két kocsija a mélybe zuhant, harminchárom halálos és közel kétszáz súlyos sérülést okozva. Szintén siklott a D3115 első négy kocsija. A vasúti kocsikon és a pályán kívül a híd is súlyosan megrongálódott. A hivatalos bejelentés szerint azért ütközött össze a két kínai vonat, mert egy jelző vörös helyett szabadot mutatott. (A biztosítóberendezés tervezője vállalja a büntetést.) A Railway Gazette információi szerint a 2009. szeptember 28-án megnyitott vasútvonalon CTCS-2-es vonali biztosítóberendezés működik, ami funkcionalitásában nagyon hasonlít az európai ETCS első szintjére. A jelzési képet a pálya mellett rögzített fix jelfeladó egységek, a balízok továbbítják a vonat személyzete számára. Nem megerősített szakértői fejtegetések szerint a vonal érintett szakaszán a komplett biztosítóberendezés felmondta a szolgálatot a viharban. A vonatokat rádióösszeköttetés útján irányították. A balesetben résztvevő két szerelvény közül az első már 23 perccel az ütközés előtt megállt a nyílt vonalon, ennek azonban nem meghibásodás volt az oka, hanem az egyik utas meghúzta a vészféket. A vencsoui állomás irányítóinak kellett volna tájékoztatni a Peking felől érkező második vonat vezetőjét a pályán veszteglő szerelvény pozíciójáról, ezt azonban elmulasztották megtenni. (Az európai gyakorlatban nem találunk példát arra, hogy nagysebességű vonatokat egyetlen rádióösszeköttetés útján irányítsanak.)"
─ Nocsak, nocsak: nagysebességű közlekedés (>200 km/h!); bedöglött biztosítóberendezés helyett használt rádiós irányítás; végül mégiscsak emberi ─ ráadásul forgalomirányítói! ─ feledékenység szükségeltetik egy valamirevaló katasztrófához?
Hogyan szóljon hát nálunk a jövő vasúti [macska:-)]zenéje?
Szép felfedezés. A terepviszonyokból meg a háttérből ítélve a rákosi delta valamelyik ága lehet a helyszín. Budapest kitérő vajon a hivatalos neve volt akkor?
Gondolom széles körben ismert ez a régi korabeli baleset, de én rendkívüli érdekes olvasmánynak tartom a cikket,
mert a megtörtént tragédia okozójának, a váltóőrnek a drámáját írja le az újságíró nem akármilyen színvonalon.
Humanista módjára tör pálcát a bűnös felett, aki a rossz döntés helyet, a rosszabbat választotta.
Bár az is lehet, hogy a baleset vizsgálata során, más dolgokra is fényderült. Laikusként idézem a cikket.
„A VÁLTÓŐR
A váltóőr, akinek különben Doby Antal a neve, ebben a pillanatban már nem váltóőr többé. Lehet, hogy nem is lesz az már soha. Doby Antalt fölfüggesztették és letartóztatták, mert a vizsgálat, vétkesnek találta abban a szörnyű szerencsétlenségben, mely koporsóvá változtatott néhány vasúti kocsit. Egymásnak rohant, egymásba gázolt egy gyorsvonat meg egy teher vonat és ez az összeütközés összeroppantotta a váltóőr sorsát is. Doby Antal eresztette át a tilosra igazított vágányon a tehervonatot, holott tudta, hogy a katasztrófa útját nyitja meg előtte.
De a váltóőr tudott mást is. Azt is tudta, hogy ha nem teszi azt, a mit tett, akkor a teljes gyorsasággal haladó tehervonatnak ki kell siklania. A boldogtalan ember ott állt két katasztrófa között és riadt lelkének a száguldó vonaténál nagyobb sebességgel kellett határoznia róla, melyik szerencsétlenséget válaszsza a kettő közül. Mert valamelyiknek be kellett következnie okvetlenül.
És Doby Antal nem bizonyult a legszörnyűbb válságnak ebben a rettenetes pillanatában elég jó — matematikusnak. A közelebbi veszedelem vihara kiverte lelkéből a nagyobbik veszedelem képét. Utat nyitott a rohanó' vonatnak, noha tudta, hogy egy romboló fátum gyilkos lelke liheg a fekete vasparipában. Dobi Antalnak meg kellett volna ölnie ezt a vonatot, hogy ez ne lehessen gyilkosává annak a másiknak. De Doby Antal nem tudott ölni. A lelke megtántorodott attól a gondolattól, hogy ez a száguldó, hatalmas, szép mozdony itt a szeme előtt rommá zúzódjék és a rémület önkívületében szabaddá tette előtte a tiltott utat. A bűne bűn mindenesetre, de nagy Isten! ugyan hány ember akad a közönséges halandók milliói között, a 'ki oly erős, hogy a Doby Antal helyzetében tudta volna el nem követni azt a bűnt, a mely most az ő boldogtalan lelkét nyomja ? Erre a szánandó bűnös re a legnagyobb és legtisztább tragikum borította rá a fátyolát, mert nincs igazabb tragédia, mint a mikor a sors olyan helyre állít egy embert, a hol akarata ellenére bűnössé kell válnia, pusztán azért, mert a mit ez a helyzet tőle követel, több és nagyobb, mint a mennyinek a teljesítésére képes.”
Mert ha egy bamba lénynek ─ akit tévedésből forgalmi szolgálattevőnek raktak egy állomásra ─ fogalma sincs arról, mit is jelent az állomástávolságú közlekedésre való áttérés (és hogyan kell hozzákezdeni, merthogy azt véletlenül se tanulta!), akkor (legalábbis a világ értelmesebbik hányadában) nem a az állomástávolságú közlekedésre való áttérés bevezetésének a feltételeit kell szigorítani, hanem a végrehajtás szabályait kell egyértelműen megfogalmazni és az abban érdekelt (magamfajta!) bamba jószágok agyába jó mélyen belevésni! (Ez Zebegény valódi tanulsága!)
Aki a vasúton valóban forgalmi szakember (nem csak közönséges pancser!) annak fel kellene tudni fognia, mit a menetrend és a menetrendszerűség jelentősége a közlekedő vonatok egymás közti viszonyában ─ a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtésében: nem követi el a Szőny és Monorierdő katasztrófájához vezető forgalomszabályozási blődségeket sem!
Az áldozataikra pedog emlékezzünk kegyelettel! (Legalább mi, ha már illetékes szabályalkotók sem tanulni, sem emlékezni nem képesek!)
(Bocsánat, ha dupláznék, előbbi küldési kisérletemre nem kaptan visszajelzést!)
Nagyon jó, hogy megosztottad velünk ezt a régi cikket, fotóstul, de ez nem egészen a balesetes témához kapcsolódik. Viszont van egy régi képekkel foglalkozó topik:
