A kandalló lemez,kb 2mm vastag az egész. Samott lapok 30mm vastagak,csak bepakolva kisebb hézagokkal. A spirál felett nincs samott csak a kandalló teteje.
épült egy másik lakás ami 48nm.Oda került az én Panaqva15-öm.Épp a konfort miatt ruháztam be egy nagyobb típusra.Ezért kérek tanácsot puffer ügyben is.
Zvedza VR12,fogalmam nincs elégedett leszek-e vele,nem használtam még vízteres kandallót. Azért remélem lesznek jó tanácsok majd bekötés terén stb-stb.
A harmatpont 55 fok, nem 65. Pontosan 53-55 közé szokták mondani. Abban viszont igazad van, hogy ha 65 fokra tesszük minimum, akkor bajt nem csinálunk, sőt!
Kéménycsúcsnál szoktunk még azzal számolni, hogy legyen 60+ és onnan vissza mit kell beengedni a kéménybe, hogy ez meglegyen. Nem árt a pici tartalék.
Azért ez a kondenzáció nagyon csábító ám! Mármint ha tudjuk megfelelően a helyén kezelni. Benn a kandallóban/kazánban nem lehetséges. Itt van egy egyszerű oldal a témáról. Nekem kell az a +11%:DDD
Azt szokták mondani, minél nagyobb, annál jobb. Mi a célod attól is függ. Ha csak a szilárdtüzelés egyenetlenségeinek kisimítása, akkor 300l is elég lehet (vagy egy 200-as Hajdú bojler). Ebben az esetben csak annyi a lényeg, hogy ha néha túlpakolod, felvegye a plusszt. Ezt a plusszt vissza is adja utána a másik oldalon (radiátor kör/padlőfűtés, most nem emlékszem mi van neked), ezért nem kell folyamatosan a tűz mellett tanyázni. Ez utóbbi fél mondat viszont elvezet a puffer komfort növelő tulajdonságához. Ha jól felfűtőd a tartályt, mert pl. napközben reggel/este raksz egy szép máglyát, akkor napközben és/vagy éjjel (amikor senki nem rakja a tüzet, kialszik) a pufferből szipókázza a meleget a szekunder oldal. Egy 20kW vízoldal esetén 1000l az ideális méret. Vehetsz kicsit, de olyat még nem láttam, akinek túl nagy lett a pufi (nem kötelező feltölteni teljesen), de olyat már sokat, aki cseréli nagyobbra/tesz még be mellé másikat stb.
A szelepet én nagyobbra venném. Pl. egy ESBE VTC312 vagy 512 65-70 fok jónak tűnik, de a betét könnyen és viszonylag olcsón (kb. 3e HUF) cserélhető.
A puffer+kazánvédő nagy előnye még, hogy feltöltöd 80 fokos vízzel, de a másik oldalon akár 40 fokos vízzel is fűthetsz. Sokáig tart, túlfűtés nélkül. Persze ebben az esetben oda is kell egy keverő (pl. VTA322 vagy 372), ami felülről korlátoz.
Ja és szünetmentes, biztonsági szelepek, de remélhetőleg ezem már voltak neked eddig is. Miért cserélted egyébként? Nem fűtőtte ki a kéglit a 15kW?
"A visszatérő 40-45 fok között az előremenő 60fok fölött van."
A füsgázból kb 65 fok alatt enyhén savas kémhatású víz csapódik ki, amely szép lassan elcsámcsogja a kályhádat. Ezért profi rendszereket úgy szokás beállítani, hogy üzem közben a vztér lehetőleg sehol ne hűljön 65 fok alá,
tehát a "leghidegebb" pont legalább 65 fokos legyen.
És pufferből hány lityist ? És kazánvédő szelepből hány fokost raknátok Én spec 500l és 45 fokos szelepre gondoltam.Amúgy jobban a fűtésre koncentrálnék,késöbb meg a melegvíz előállításra. (anyagi okok ) miatt
Ha nem veszel puffert, nagyon matekozni kell, hogy ne fűtsd túl a kérót. Apró adagokkal esetleg meg lehet oldani, egy főállású fűtővel. Ha megpakolod és lefojtod -> kátrány ill. pazarló tüzelés.
Hallgass Lalára, vegyél pufit és HMV tartályt is (vagy vegyél kombit). Nyáron a HMV-re (vagy a kombi pufferre) köthetsz napkollektort is.
hát én nem értek hozzá, csak mi is egy 20 kW vízoldalival fűtünk, de nem nagyon tudom elképzelni, hogy puffer nélkül ez felforrás nélkül menne. nekünk HMV-it is visz pluszban
Sziasztok! Volna 2 kérdésem.Már 4 éve nyomom vízteres kandallóval.Idáig egy 11kw vízoldai Panaqva 15 most váltottam egy nagyobb verzíóra ami 24kw vízoldali.75 l víz van benne a rendszerben meg kb70l .Szerintetek kell e hozzá puffer?Idei szerzemény kipróbálni csak párszor .De csak viszonyitani tudok az előzőhöz ugyan annyi fa és 3x4 melegebbet ad.Keverő szelep nincs 55 fok ott indul a szívatyú.Második kapcsolásnál már le sem áll .A visszatérő 40-45 fok között az előremenő 60fok fölött van.Lefojtva alul akkor is 50 fok fölött visszatérő is 45 fok felett. Az első kérdés a puffer a második a keverő szelep (kazánvédő) kell-e ez nekem?
(Mivel több ilyet is megmértem, és 20-25% között voltak.)
Persze, szálirányban, jól belenyomva (2 tűs van nekem), ahogy kell...
Mivel a nagy része 20 cm átmérő alatt van, ezzel nem lesz semmi gond.
És még száradni is fog 2-3 hónapot, mert tavalyról maradt ~3 m3 konyhakész cucc (mérve: átlag 15 %)
Azt mondanom se kell, hogy a szélső kuglik sok esetben maguktól széthasadtak :)
Egyébként, ha nem lenne egy x25-öm, bajban lennék, nem élmény hasítani...nehezen akarnak szétválni a darabok.
Megint lesz 1-2 szálka a kezemben télen, amikor bepakolom :)
Egyébként így nézett ki egy hete:
Ami segíthette a dolgot: állítólag téli vágás volt, akkor ugye a nedvességtartalom eleve kisebb.
Mondják az akácra, hogy igénytelen, hát ezt megerősítem.
Az alsó sor, ami az anyaföldön volt, annak is csak a kérge alatt volt egy kis penészgomba (kéreg szinte magától leesett ezekről).
Nem költözött bele semmi, most 15-20 q-nyi kugliban találtam kb. 10 db középen lyukasat, amelyek már érkezéskor ilyenek voltak szerintem, mert amikor az első télre elkezdtem összevágni, centis fekete hangyák rohantak ki belőlük :)
Kéregben, méteresben, hasítatlanul csodálkoznék ha lement volna 20 alá. Szálirányban mérted?
Amúgy örülnék a 20 alattinak, mert én is bespájzoltam még tavaly ősszel 15-25cm átmérőjűeket, 40cm hosszban, de nekem nem száradt semmit a közepe eddig (44+%). Bár azt is hozzá kell tennem, hogy amikor még kivágtam volt rajta lomb.
Tavaly egy nyaras akáccal tüzeltem, akkor rendszeresek voltak a hatalmas durranások a betétben. Most a két nyarat száradt akácom alig durrog. Ebből arra gondolok, hogy kevesebb benne a víz(gőz), ami durranásokat okozza.
olyan kicsi az a kép, nem látszik rendesen, ráadásul notebookon vagyok... de szerintem tűz_tér-nek is ilyesmi mérője volt, és kétoldalt az oszlopokban azok számok... ha nem, akkor rosszul emlékeztem, de érdemes lenne jobb képet keresni róla.
hol van ez helyileg? hátha nem az ország másik végén vagy...
Mostanában inkább fenyőben vagyok jártas, de eddig szinte csak tölgyfával tüzeltem. Amit veszek tavasszal zöldet, nem szárad ki őszre. Amit veszek ősszel még rosszabb. Számolgattuk itt, de a tuti száraz fenyő veri az átlagos (általában kapható állapotú) tölgyet. Pedig köbméterre nem túl nyerő vele tüzelni. Viszont vízzel sem.
Persze az ideális a keményfa + készre feldolgozva, szellős, napos helyen, esőtől védve szárítva 1-2 évet.
Így van! Nedvességmérőt mindenkinek! Annyira olcsó és egyszerű cucc. Nagyon hasznos. A többség meglepődne, mennyire nedves fával fűt. (Pedig azt hiszi száraz.)
az a bükkös lábon maradt, amire vártunk, még csak most fogják vágni:s
az ilyen házalókkal vigyázni kell nagyon, férjemhez is a műhelybe többször becsöngettek, egyszer vett is volna tőlük, még tavalyelőtt télen, csak arra baxtak rá, hogy ahová kirakatta velük, pontosan tudta, mennyi fa fér be, ők meg simán rámondták, miután kb. harmadig töltötték, hogy kész, ennyi az annyi, akkor most fizessen, ők mennek is... ő meg mondta, hogy ez kb. a harmada csak, úgyhogy szélvész sebesen rakodják vissza az autóra és húzzanak el, vagy rendőrt hív... hát eléggé siettek is... :D
Apósom foglalkozott fakitermeléssel, még az erdőn megvette, és hozta haza. Ő ráért otthon szárítani, abból vettem egy adagot. De hát sajnos nem nagyon éri meg még így se. A fuvar Pestre 20ezer volt, majdnem ott vagyok, mintha az Obiban vettem volna kalodában, de ezt saját kezűleg vágtuk és hasogattuk. Mondta apósom előtte is, hogy nem éri meg Pestre vinni, igaza volt.
Sebaj, van még rengeteg fenyődeszka, gyümölcsfa, ami ingyen volt. A keményfa lesz a különleges csemege. Tényleg sokkal kellemesebb fűteni vele, jobban szabályozható, jobban tartja a parazsat.
Egyébként itt Pest kertvárosi részeit járják faárusok, akik becsöngetnek a házakhoz. Akácot kínáltak, hasogatva, 1 rakott köbméter 18ezer, de ebből még lehetett alkudni. Ezzel sem jártam volna rosszul, szerintem.
Beírod youtube-on, hogy "szárítófűtés", kapsz egy videót.Porgesz Gábor csinálta, én úgy végigcsináltam már 2 kályhát, és nagyon jó lett. Az ajtót meg csak hagyd nyitva, hogy a keletkezett gőzt kivigye a huzat.
nem kell ezt magyarázni, már meg is írtad a választ, azért nem, mert nem gondoskodtunk időben a favásárlásról. be volt lengetve egy nagyon jó vétel, arra vártunk, aztán mégsem jött össze.
ma én is néztem az obiban a 33 ezres tűzifát, az az egyetlen kaloda, ami ki volt állítva, az tuti csontszáraz volt, de az a "becsali kaloda", tavasszal volt szerencsénk obis kalodás fához, amiből a vizet facsartuk... hát onnan biztosan nem, akkor inkább megy a gázkazán.
"és úgy gyújtom meg, valamennyi füst visszajön a nappaliba."
Amire sancibácsi is célzott a reggeli/délutáni próbafűtésssel:
a kéményhuzat a kéményben belül lévő levegő és a külvilág hőmérséklet különbségétől jön létre (általában reggel 7 kor van leghidegebb odakint és délután 5 körül van legmelegebb). Tehát ha pl odakinn 20 fok van, a lakásban 20 fok van, akkor a begyújtás pillanatában a kéményben is 20 fok van tehát ebben a pillanatban nulla a kémény huzata.
A begyújtáskor a kályhában meleg lesz a levegő, a meleg levegő felfelé törekszik (képzeld, azt, hogy a tűztérben "felfelé folyó" víz van). Ha ez a felfelé igyekvő meleg levegő nem csak a kémény felé tud "felfolyni" mert nyitva van az altó akkor ne csodálkozz, hogy kigyön némi füst :)
Egész más lesz lesz a helyzet, amikor már meleg a kémény belső felülete, mert akkortól kezdve a kémény szivattyúként működik, mint egy elszívó ventilátor, ekor már nem fog kicsapni a füst, ha LASSAN kinyitod az ajtót (ha gyorsan nyitod ki, akkor az ajtó mögött egy pillanatra vákuum lesz, ami kiránt egy adag füstöt).
Akinek hőszigetelt kéménye van, annak a kémény vékony belső felülete pillanatok alatt felmelegszik, tehát a hőszigetelt kémények tulajdonosainak nagyon hamar vidám kéményhuzatuk lesz, viszont a vastag téglakémény igen lassan melegszik át, ezért télen sokszor mire igazán beindulna a jó huzat, addigra már félig le is égett a rakat fa a kályhában.
"Viszont úgy tudom, a jó nagy láng szárít igazán."
Én nagyon rövid idejű nagy lángal indítanék (pl 10 darab lazán összegyűrt újság-galacsinnal),
ettől valamennyire felmelegedne a kémény (= beindulna a kéményhuzat)
majd ezután nagyon kicsike lángot (kb mint egy gáztűzhely nagylángon) próbálnék tartani folyamatosan.
"Mondta, semmi gond, letapadt az állásban, forgassam meg a tengelyét egy csavarhúzóval."
Léteznek olyan termosztátok, amelyek - pont az ilyen szelep/szivattyú/stb leragadások megelőzésére - időnként "megmozgatják" a rendszert még nyáron is.
Nekem Siemens REV 24 termosztátom van, az pl minden éjfélkor 3 percig "fűtene" (ha bekapcsolnám ezt a funkciót) még nyáron is.
".. Viseljem el a füstöt vagy inkább üldögéljek előtte és apránként adagoljam.."
Mig a füstjáratok nincs bemelegedve (és kisebb a huzat) a kifüstölést nehezen lehet elkerülni. Kisebb adag fával melegitsd elő a kályhát majd a parázsra mehet a nagyobb adag fa, ha jó a huzat, nem fog vissza füstölni../és a főszezonban sem, amikor már meleg a kályha és a kémény is!
Egyébként az idei első begyújtásom elég kalandosra sikerült. Ovatosan kevés fával begyújtottam a vízteres kandallóba, majd amikor bekapcsoltak a szivattyúk, néztem hogy rendesen kering-e a víz. Hát nem, lent a pincében a hőcserélőnél hidegek voltak a csövek! Hamar rájöttem, hogy kevés vizet töltöttem bele, amikor tavasszal lefújt a rendszer. (Tavasszal nem vettem észre, hogy már nem megy a központi fűtés, és nincs ami elvezesse a hőt, így szép lassan felforrt a kandallóban. Illetve felforrás előtt elengedte a biztonsági szelep.) Rohantam fel a padlásra, beöntöttem 10 liter desztillált vizet a tágulási tartályba. Na ezután már megjelent a meleg a pincében is, de a hőcserélőtől nem ment tovább a hidraulikus váltóba. Megtapogattam azt a szivattyút, ami ott keringtet. Nem ment, viszont tűzforró volt! Gyorsan telefonáltam a fűtésszerelőnek, hogy most mi van. Mondta, semmi gond, letapadt az állásban, forgassam meg a tengelyét egy csavarhúzóval. Ez meg is oldotta, és helyreállt a működés. De több mint fél órát rohangáltam a pince, a padlás és a nappali között, mint pók a falon! :)
El is gondolkoztam, hogy mi van, ha egy egyszerű felhasználó próbál befűteni, aki nem érti a rendszer működését? Csak akkor vette volna észre, hogy baj van, amikor már felforr a víz. Nem árt az első begyújtáshoz kihívni egy hozzáértőt.
Megcsináltátok drága pénzért a kifinomult kandallós, pufferes rendszert, és most nem használjátok, mert nem gondoskodtatok időben tüzelőről? Pedig már végigküzdöttetek egy szezont nedves fával?! Ezt meg tudod magyarázni női logikával? :)))
Megnéztem az Obiban 32ezerért árult kalodás tüzifát, bükk és tölgy. Megtapogattam, nekem friss vágásnak tűnik, elég nedvesnek éreztem. Én is is most hoztam haza a tüzelőt, nagyrésze idén tavaszi, másik része tavaly tavaszi vágás. Hát szemmel látható a különbség.
A tavalyi szállító nem jó? Ha jól emlékszem tavaly sem vettétek meg időben. Vagy csak a kandalló készült el későn? Mintha úgy rémlene, hogy nem volt igazán száraz a fátok. Ahonnan én szoktam venni, ott kb. 1/3-a a rakásnak lábon száradt, héj nélküli fa. Ha eleget veszek, ki lehet válogatni a szárazat, a többit meg eltenni jövőre.:D (Mondjuk idén nem veszek, de ha vennék, ezt csinálnám.) Nem tudom nálatok is így van-e?
Most azért még nem reménytelen viszonylag szárazat találni. Balta, nedvmérő, aztán bejárni a vidéket. Megéri többet is fizetni érte, ha tényleg száraz.
"hogy minimum résnyire nyitva kell lennie az ajtónak, amíg ég a tűz."
Hogyan oldod meg, hogy a tűz csak nagyon kicsi lánggal égjen (nehogy felforrjon pl a samottban lévő víz), ha - akár csak résnyire - nyitva van egy bazinagy ajtó?
Persze ezt a kérdést nem neked kellene feltennem, hanem azoknak, akik az ilyen tanácsokat osztogattyák... ;)
Azt írtam, hogy átépíteném, nem utána tennék még egy baromi nagy hőcserélőt. Érdekes, hogy ezen mindketten elsiklottatok. A tűztér, tehát ahol ég a tűz, maradna (hiszen az ebben az alkalmazásban is fontos) utána viszont a hőtároló tömeg helyett lenne víztér. Ez az a) verzió. b) verzió: a belső samottfal és a külső téglatömeg között lenne egy hőelvonó közeg. Víztáska vagy egy nagy (jó hővezető) lemez, ami fémesen/termikusan vízcsőhöz van kötve, amiben áramlik a radiátárokhoz a meleg lé. Ha jól emlékszem Szalai Péter öszvér kályhájának is ez volt a lényege. A pontos méretezés persze jó kérdés. Minél nagyobb a felület annál jobb. Ebben a megoldásban forrásveszély, kátrány stb. nélkül szívná a meleget a hőtároló közegből a többi helység is. Ahol a kályha van így nem lenne olyan meleg és olyan sok ideig, de máshova is jutna.
"azt már leírtad sokszor, de nekem túl tudományos, sokkal egyszerűbb lenne egy nedvességmérő... vegyél már egyet!:)"
Ha bárhol árulnának ilyet, amerre járok, már régen vettem volna (persze csak valami óccsót).
De egy webáruházba regisztrálni, majd onnan megrendelni, plusz egy havertól szívességet kérni (hogy átvegye a csomagot), az túl van az én türelmi zónámon.
Rengeteg olyan dolog van, amire egy percet bármikor szívesen rászánok, de aki egy ilyen semmiségért öt percemet követeli tőlem (pl regisztrálás egy webáruházba), az tőlem elmehet a jó...
"Bàr nem ismerem a kàlyha pontos felepiteset, de gondolom a tuzter utan kozvetlen van ott 900 fok is"
Gondolom arra célzott Sancibácsi, hogy egy profin megépített tömegkályha víztér nélkül is kiveszi a tűzből a lehető maximumot,
márpedig aki a lehetséges maximumnál több hőt szeretne kivonni egy kályhából, az könnyen öszefuthat a Savas Kicsapódás és/vagy a Kátrány nevű, kémény-lakó szörnyetegekkel ;) (a Lecsökkent Huzat nevűről nem is beszélve)
Tehát aki egy csúcsteljesítményre kihegyezett tömegkályhából további kilowattokat szeretne kivenni (pl egy utólag berakott víztérrel), az előtte vagy a csúcsból lefarag (víztér beépítés előtt némi hatásfok-rontás), vagy jól ráfarag :)
Szerény képességeim szerint a szárító fűtés lényege az, hogy az igazi fűtés megkezdésekor a kályha anyaga már sehol ne tartalmazzon folyékony állapotban lévő vizet, mert az 100 fokon felforrva a hirtelen kitáguló gőz repedésket okozhat a víztartalmú anyagokban (pl samott).
Tehát ha azt akarod, hogy a kályha egyetelen pontja se melegedjen fel 100 fokra (csak szép csendben száradjon kifelé), akkor szerintem épenhogy a legrosszabb ötlet az, ha tüzelés közben tárva-nyitva hagyod az összes ajtót, mivel a korlátlan levegő beengedés pont a tűztér túlságos felmelegedését (tehát az anyagba rejtett víz felforrását, tehát repedéseket) okozhat.
Szerintem tüzelés közben csukj be minden ajtót és csak a legalső levegő-bemenetet hagyd nyitva, de azt is csak anyira hogy épenhogy égjen egy kis tüzecske - ÉS ha a tűz már kialudt, csak akkor nyiss ki minden ajtót, hadd száradjon.
Az a lényeg a szárításnál, hogy a kályha vizet tartalmazó anyagai (pl samott/tégla/agyag/stb) ne legyenek melegebbek 99 foknál egészen addig, amíg folyékony formájú vizet tartalmaznak.
Egy kis fizika: ha a kiszárítandó anyag nem szobahőmérsékletű, hanem meleg, attól (forráspont alatt) még nem fog hamarabb kiszáradni, viszont ha a kiszárítandó anyagot körülvevő levegő meleg, a meleg levegő több vízpárát képes elszállítani az anyag felületéről, tehát ha a kiszárítandó anyag meleg, attól hamarabb fog kiszáradni ;)
Ha ezen tanácsom esetleg nem azonos a Nagy Öregek kályhaszárító javaslataival, akkor elnézést kérek, a hiba énbennem van: én csak a tudást tisztelem, a tekintélyt soha ;)
erdész ma azt mondta, mikor tűzifa iránt érdeklődtünk, hogy még lábon áll a bükk, amit hamarosan értékesíteni fognak:s
közben bedobtak a postaládába kalodás hasogatottat 12 ezerért (mármint szórólapot:)), majd holnap felhívom, hol van, meg lehet-e nézni... aztán orvtámadásban rámérünk.:p
Miert 90-110? Bàr nem ismerem a kàlyha pontos felepiteset, de gondolom a tuzter utan kozvetlen van ott 900 fok is. Ezert nem tennek vizet a tuzterbe, hogy az eges tokeletesebb legyen, de utana kozvetlen mar mehet. Nyilvan a kalyha tovabbi resze (a tomeg) mar nem melegitheto fel.
Szalai mester epitett olyan kalyhat, aminel a belso samott es a kulso tomor tegla kozott lemezek voltak, amelyek vizet melegitettek. A reszleteket nem ismerem, de az elmondasok alapjan jol mukodott. Ebben az esetben a tomegkalyha eredeti funkcioban is uzemelhet vagy veheto ki belole radiatoros meleg is.
A KawMet véleményem szerint komolyabb. Na nem az oroszlános címer miatt :-) Hanem mert azon van füstcsappanytú (vagy minek hívják), míg a másikon nem látom és a leírásában sem találtam. És az egy fontos dolog a szabályozhatóság miatt.
Alapvetően jó így, ahogy van, de természetesen máshogy építeném meg, hogy kipróbáljak valami újat is :-) Formát, elrendezést, burkolóanyagot. Persze csak ha kandallót csinálnék újra, mert most azért lehet, kipróbálnék egy tömegkályha szerűséget inkább.
3 szobába van elvezetve a meleg, 100-as alucsöveken keresztül. Na ezt másképp csinálnám biztos, de akkor ezt adta ki a gép. Ennek ellenére működik a dolog.
Alul van egy 4 12 cm-es pc tápventillátorból álló nyomásfokozó egység :-), ez hajtja be a levegőt a konvekciós burkolatba. magától is bemenne természetesen, de így véleményem szerint több megy be.
Fölül nincsenek a csövek ráillesztve a konvekciós burkolat kimeneteire, hanem a kandalló előlapja mögötti tér (lényegében a tűztér fölötti rész) tetejébe készítettem egy határoló rekeszt, ami védi a gipszkarton álmennyezetet a hőtől és ebből indulnak a csövek az álmennyezetben a szobák felé. Remélem érthető, ha nem, akkor majd megpróbálom fotóval illusztrálni, de szerintem már tettem fel régebben.
Az előlapon a rostélyt meg direkt úgy választottam (12x24 cm), hogy ne legyen elég a teljes légáramhoz amit a konvekciós burkolat átenged, ezért kényszerűen a csöveken át távozik a meleg levegő egy része.
Ki lehet vele fűteni a lakást (házat 100 m2). Szükséghelyzetben tökéletes tartalékfűtés lenne. Ha úgy adódna, napi 20-25 kiló fával viszonylag komfortosan lehetne tartani a hőmérsékletet, természetesen a lakás tagoltságából eredő hőlépcsőket figyelembe véve. Tehát egy korszerű gázos vagy elektromos helyiségenkénti felületfűtés konfortját soha nem fogja hozni, de ugye akkor nem is ez a lényeg.
Összegészében néhány apró konstrukciós hibától eltekintve jól működő tűztér, bevált, bizonytott.
Ez a lotos 3mm-es lemezből van és körbe van a víztér+1tepsi és pécelen 6éve csak ezzel fűtenek egy 110nm-es sufnit,bírja de az ajtó márt javítani kellett.
A fő probléma, hogy a 170 ezres kategóriának még jó eséllyel benne van a leírásában (ha elég lelkiismeretes a gyártó), hogy csak alkalmi használatra való.
Egész egyszerűen az a helyzet, hogy ennyi pénzből nem jön ki egy jó minőségű, korszerű, hatékony vízteres kandalló gyártása és értékesítése (nekem elhiheted, ezzel foglalkozom).
Pl. a Hőterm Piccolo is már 200ezer, és csak 3mm-es lemezből van, és a vizes hőcserélő benne egy spirálisan tekert cső.
Ezen kívül ezeknek a berendezéséknek a biztonságos és szakszerű bekötése is sokba kerül (épp ugyan annyiba, mint egy jó minőségű vízteres kandallóé).
Véleményem szerint nem szabad olcsó, kétes minőségű készüléket venni, mert a spórolásnak indult dolog könnyen pénzkidobássá válik, és csalódást okoz.
Működik azóta is, ahogy kell. Jól emlékszel, Temporis. Ez lesz a hatodik tele. Csak a rostély van felpúposodva, de az az én hibám, egyszer megraktam barnaszénbrikettel.
Akkor a korlátozott lehetőségek tudatában: veszel egy salgótarjáni kályhát (most úgy50000ft egy új )de lehet régi is és leszeded a tetejéről a vaslapot. Utána 4mm-es lemezből csinálsz egy 100mm magas dobozt, 3/4"menetvégekkel(2db)átlósan azt ráteszed. Mezőkövesden csináltam ingyen egy szegény néninek gravisan megy 3db 600*600-as dk-s radiátor van rákötve+nyitott tágulási(12literes). Minden anyagot bontásból szereztem igy kb.10000ft-ból megvalósult két éve működik lignittel,fával és szeméttel tüzelve.
"Értem, tehát puding próbája a próba tüzelés lenne,"
Szerintem nem a fűőerővel van a gond,
amennyire tudom 1 kg jószáraz akármi fűtőértéke nagyjából mindig egyforma.
A bajok nálam a brikett halmazállapotával voltak: pl az állítólag szalmából préselt brikett (hivatalosan: mezőgazdasági hulladék) felmelegedve egyenletes, 3 milliméteres darabkákból álló morzsalékká omlott szét, amelynek egy része a rácson keresztül egyből fejest ugrott a hamuládába, tehát 1 kg szalmabrikett = 0,8 kg szalmabrikett :)
Egy kg száraz fából (és brikettből) egy átlagos kályha szerintem kb 2,5 kWh hőt képes kicsiholni.
Ha 2,5 kWh 44 forint, akkor ezzel a brikettel kb 17 forintból jön ki egy kilowattóra.
Egy átlagos gázos fűtésrendszer is kb ugyanennyiből hoz ki egy kWh hőt,
egy kondenzációs kazán többnyire ennél jobb hatásfokú,
egy vacakul összehozott (pl fűtetlen pincében/padláson csövezett) fűtésrendszer lehet 20-25 Ft/kWh
ugyanez régivacak gázkazánnal együtt akár 30-40 Ft/kWh-s is lehet.
Tehát a gázfűtéshez képest szerintem még 44 forintos bikettel tüzelve sem veszítesz semmit (hacsak nincs egy jó kondenzációs kazánod egy jó fűtésrendszerrel, mert az tényleg olcsóbb lehet a 44 ft-os brikettnél).
Férjem mondja, hogy hozassunk fát, de szerintem már olyan vizes lesz, hogy használhatatlan idén télre:s
Pár napon belül kapok választ egy helyről (valahol Gödöllőtől délre), állítólag éppen jön valahonnan oda állítólag tavaly télen kivágott román vagy ukrán bükkfa, az ára olyan 28e körül lesz (hasogatva, kalodázva).
Ha minden igaz -rémlik- a dobozon párnak fel van tüntetve az értéke és az akáccal egyezik meg.Sőt még felett is láttam valamelyiken
Nem mindegy milyen a brikett anyaga amit a képen látni az szerintem puhafa lesz.A keményfa az jobb, de azt hiszem az meg drágább is, úgyhogy így jó kérdés melyiket érdemesebb venni.Biztos jobb mint a vizes fa,de egy használó mondta nekem anno, hogy Ő vegyesben használja.A nem túl száraz fát is köziberakja, így jobban tartja a hőt.Hamar leég, parazsa meg nincs ezért tényleg érdemes kicsit kombinálni.
Kényelmes az tuti, de azt meg mindig meg kellett fizetni ugye ;)
A vízes fánál szerintem nincs rosszabb, sem a pénztárca, sem a szerkezet, de még környezetvédelem miatt sem.
Én betiltanám, hogy 1 éves fával lehessen tüzelni.Komolyan büntetném azt aki így tesz. Pazarlás netovábbja.
Pedig pont arra gondoltam, hogy a fűtőértékét kéne összehasonlítani a jó tüzifával "érzésre".
Én nem vagyok brikett tudós, de az biztos, hogy nem szabad könnyen széthullania + a hengeresnél a sötétebb felületűek általában azt jelzik, hogy normálisan préselt a cucc.
Fabrikett nekem is megfordult a fejemben, mivel így kicsúsztunk az időből. Itt 44,- Ft/kg-ért (bruttó) lehet kapni.... érdemesebb lenne, mint gázzal fűteni?
Férjem mondja, hogy hozassunk fát, de szerintem már olyan vizes lesz, hogy használhatatlan idén télre:s
Ha 170ezrem lenne nem kandallóznák. Szűk az anyagi háttér,és csak 1 max 2 radiátor miatt kell a vízteres kandalló. Azért kicsit furcsálom,hogy egy ilyen kis terület fűtésére nem lenne elég,de jelzem nincs tapasztalatom ilyen téren. Akinek van az jó lenne ha megosztaná.
Én átépíteném. Szerintem meg lehet azt oldani. Igaz nem lesz már klasszikus tömegkályha, de sebaj. A tűzteret meghagynám nagy tömegű, vízmentes térnek és utána kötnék egy rendes méretű (2-2,5m2 felület) hőcserélőt mondjuk egy füstcsöves tartályt, bypass szeleppel, pillangóval, érzékelőkkel. Minek még egy kályhaféle a házba? Persze ha nem vagy szenvedélyes barkácsoló (mint én), akkor lehetnek a gyári megoldások, kiváltképp a Prometheus kandallókazán:DDD
A radeconak volt a lotos 17b jelű vizes kadallo kályhája oylat már 170e-ft-ért vehetsz, az kb60nm-re elég, de már csináltam olyat is,hogy levágtam a tetejét és hozzáépítettem még egy víztepsit így 10cm-rel lett magasabb, és így elbír 90nm-es sufnit is.
Sajnos amit megfizethető áron adnak vízteres kandallókat azokkal csak fűtögetni lehet, a vízoldali teljesítményük a vicces kategória, de rá is írják,hogy állandó használatra nem javasolt.Ha állangó fűtésre kell vízteres kandalló annak az ára is húzós.Éppen ezért én inkább elmentem a kiskunlacházai kazán gyártóhoz(totya jellegű kazánokat gyárt)és csináltattam egy olyan kandallót ami gyakorlatilag két 35kw-os kazán egymás mellé rakva az ajtót üveggel együtt 70000ft-ért a kazánt220000ft-ért vettem.A kémény 200mm-es 5mmfalú saválló cső amit a méh telepről kukáztam kemény 34000ft ért(5,6méter!), körbe tekertem kőzetgyapottal és kiraktam téglából a fölötte lévő födémtől. két éve működik, 50cm átmérőjű és 60cm hosszú fát lehet belerakni, egy ekkora darab egész napra elég,vagy5-6óránként kell bele egy20cm átmérőjű50cm-es kisebb fa. További előnye,hogy bármit el lehet égetni benne a bútorlaptól az anyósig, nem lesz semmi baja a ház 2 szintes 240nm. Akinek csináltam ezt a kandallót csak dícséri, egyetlen baj,hogy nem volt elég pénze,hogy puffer tatályt is beépítsek ezért néha túlfűti a házat.
Szerintem ezen készülék esetén a fő probléma nem a szépséggel van, inkább azzal hogy milyen műszaki tartalom adható ennyi pénzért. Elgondolkodtató pl. a megadott vízoldali teljesítmény adat is: 3-9kW.
Sziasztok! Vízteres kandalló terén érdeklődnék,tapasztalat ajánlás stb. Fűtendő rész kb 32nm radiátor nélkül és 20-25nm radiátorral.A Zvedza VR12kW-os vízteres kandallót néztem ennyi területre.
A kérésedre egy teljes kép :) ma begyújtottam, most jöttem rá, hogy egész nyáron hiányzott a fa és a füst és a meleg …. remélem hasonlóra meg tudom csinálni a kandalóbetétest is...
"..Miért nem javasolt a bélés testet itongra vagy betonit elemre építeni?.."
...mert megszűnik a levegőáramlás! Nékem astra2 van élére ápített B-30-on....ami ugye elég lyukas--igy van elég hűtő-fűtő levegő..)).no és a hátsó faltól is van 6..7 cm távolság. a levegő körben áramlik!
Én próbálkoztam már ilyesmivel, szvsz hülyeség. Átlag fánál (próbáltam cser, bükk, köris fajtákkal) nem lehet fejszével hosszában szétcsapni. Ékkel lehet, hogy lehet, de az meg kinlódás ahhoz képest, hogy a kuglit hasogatom az X27-el. Ezeknél a videóknál szerintem válogatják a fákat.
Hajdanán, amíg nem rönkfogó kanállal rakták a fát a teherautóra, az erdőn kalapáccsal, ék(ek)kel széthasították a vastag méteres tüzifát olyan nagyságúra, hogy emberi erővel fel lehessen pakolni a szállítójárműre. Nem volt ez mindenütt divat, de sok helyen csinálták. És nyilván akadt közte olyan is mely göcsös volt.
Amúgy ez a videó bizonyítja, hogy haladósabb a méteresben felhasítani a fát (egy bizonyos átmérőig), mint ugyanazt kugliban. Ősszel én is kipróbálom ezt a gyakorlatban.
A másik dolog, hogy nyers fát a láncfűrész is jobban vágja/az éle is kevésbé kopik (kevesebb benzin/villanyáram fogy), ráadásul a Fiskars-ok éle is rendkívül kényes, annak is jobb a nyers fa. Egy szó mint száz: amint lehet én darabolok és hasítok. Egyszer így is, úgy is meg kell csinálni.
Nem lenne nagy értelme más a kályha felépítése és fűtéstípusa, sajnos … pedig már elméletben 1000x átépítettem.. nem bírna el annyi radiátort ami van.. de ha van ötleted akkor várom..meggyőzhető vagyok :)
amúgy engem ez a malacos dolog érdekelne, bocsánat, hogy kicsit off, de ez valami törpemalac, és bent lehet tartani, szobatiszta meg minden?:)) nagyon tetszik:D
Segítséget, tanácsot szeretnék kérni a következőkhöz; szeretnék a nappalimba egy vízteres kandallóbetétet, zárt rendszerűt, egy puffer tartályt a meglévő gázkazán mellé (másik helységbe).
A kémény 15-ös ami adott.(tudom kicsi) Ha van bevált kandallóbetét erre a méretre, ami jó hatásfokkal működik,(vízköpenyesre gondoltam) és ajánlanátok, azt megköszönöm.
A gépészetre is elkélne a segítség, ha tudtok megbízható szakembert a rendszer összekötésére akár tanácsadás szinten is.
Parasztházam 70% szigetelt, nappali, fürdő és egy műhely az alsó szint kb 70nm és fönt meg három kis szoba, ezeket szeretném kifűteni.
Jelenleg a nappaliban egy tömegkályhám van, a többi helységbe pedig központi, radiátoros rendszer van kiépítve és ott meg gázzal fűtök.. célom az, hogy a fafűtés mindenhova menjen és a tűz meg a nappaliban duruzsoljon és mellé lehessen ülni min rég… a betét borítását téglázni szeretném hasonlóra mint a tömegkályhám… csatolok egy tavalyi képet :)
Örömmel fogadom a tanácsokat előre is köszönöm! Vidám napot az eső ellenére...
Nemtom milyen fa ez, de nyílegyenes, csomó nélküli. Talán tölgy vagy akác? Ez nekem is hasadna.:D
Bár tárolásra ez valóban sokkal okosabb mód, de csak zárójelben tenném hozzá, hogy a fa többször jobban szárad a végein, mint az oldalsó felületein, mivel eredetileg is ott volt a folyadékáramlás felülete. Tehát legjobb röviden és hasítottan, tüzelésre készen tárolni. De ebben talán egyetértés is van. Persze a sok hasított felület ezt ellensúlyozza, ott is szárad rendesen.
Néhány friss, délutáni tapasztalat a 2 hónapja, frissen (zöld levelekkel :)) érkezett gyertyán és az X25 összecsapásáról:
- ez a fa elég csavart rostokkal rendelkezik, a hosszában hasítás (méteresben) nem igazán működik. A képen is látszik, hogy a szerkezete miatt mi lesz belőle. A másik meg, hogy 10-15 percet küzdöttem egy 40 cm átmérőjű rönkkel :D Pedig nem vagyok gyenge gyerek... A belinkelt videón nem gyertyánnal dolgozik az ember, az biztos.
- kuglizva, szépen lehet hasogatni, sokkal könnyebben, mint a 3-4 éve rönkben száradó akácomat (10-25 cm átmérő) :) Direkt egy emberes, 50 cm átmérőjűt választottam a teszthez. A csomóknál ugyanúgy küzdelmes, mint az akác vagy a tölgy.
- a nedvességmérő 39% után kiakadt, de nincs ezen mit csodálkozni.
Az egyik képen látszik, hogy milyen gombásodás indult el a rönkök végén. Fedetlenül van egyelőre.
Most hirtelen azt találtam ki, hogy a vastagabbakat (többség) meghagyom tavaszra egyben, gyanítom, hogy addig nem nagyon szárad tovább, és elboldogulok vele majd. A vékonyabbakat lehet, hogy idén még szétcsapkodom, az lesz a jövő szezon tüzelője.
Tennék majd egy próbát is, hogy hogy ég...kb. mennyi ideig és milyen hőfokon kéne a sütőben szárítani? :D
Csinálj próbát! Kend be vele egy tégla oldalát és emelkedően húzd rá.Hamar kikapja a vízet belőlle a tégla.Megszikkad.Látni fogod, hogy milyen magaságig nem reped át.Ha nagyon reped tegyél még homokot. Ha nagyon porlad tegyél agyagot.
Agyagot merről veszel?Kályhásboltba sokszor kaolint kapni az erősebb!!!
Jó az a házikó. Nem a legszebb, de célszerű. Nekem nem volt sok raklapom, aztán igyekeztem anélkül megoldani, de vagy 3x újra kellett pakoljam, mert 170-180 cm magasságnál elindultak a nem rögzített sarkok (33cm hossz). Most szépen stabilan áll, de van benne pár pányva.:D Most fejeztem be a pakolást, siettem az eső előtt ezért kép nincs:D
Nem szeretem én sem a raklapot, meg a sok kötelet keresztbe-kasul. Többször átpakolni még kevésbé:D Gondolkodom valami jóféle állványon, amit gyorsan össze lehet dobni, de nyárra meg el lehet pakolni lapra szerelten. Egy 2,5x2,3m-es területet le tudok fedni (vadszőlő lugas), de az állvány nagyon hiányzik.
Ha méteresben hagyod, szerintem elég ha nem a puszta földön van ( ne tudja felszívni a vizet) illetve letakarod a tetejét, hogy ne ázzon, de a levegő járja.
Baráti jótanácsként, minnél előbb hasogasd fel, főleg ha vastagabb darabok is vannak benne, az akác ehez képest vasárnapi ebéd ;) nekem is van egy x 25-ösöm, meg még egész jóerőbe is vagyok, de a gyertyán azért egy picikét megizzasztott:)))
Nézd a jobbik oldalát, ha most felvágod akkor jövöre már nem kell;))) és mint tudjuk a jó tüzelő alapja a megfelelően, legalább 2 évig száradt tüzifa, tehát a te tüzifád az no.1-es kategóriába fog tartozni:)))
Kandallót vagy kandallókályhát szeretnék, nem kell túl nagy (8kW már bőven elég), viszont külső légbevezetéses kellene. Leier szellőzőkürtős kéményem van, onnan venném a levegőt. Mivel kiegészítő fűtés, a nagyon drága megoldásokat kerülném.
Minél előbb dolgozd fel konyhakészre, ha szárad, eszméletlen nehéz hasogatni, (nedvesen is) csavarodnak a szálai, szálasan hasad, sok lesz a szecska hulladék.
Nehezen szárad ki, de ha száraz akkor iszonyat hőt ad le, egy kicsit kormol, de nem vészes. Ha feldolgoztad és száraz (esőtől védett) helyen van, nem lesz vele probléma.
Itt is vannak mesterek csak most nem járnak erre.A kérdéseddel a tömegkályha fórumban kérdezd Sancibácsit vagy ,Kályháskristóf -ot.Nagyon jó mesterek,a kisujjukban az egész szakma.
Ezek alapján megsaccolható, hogy mely farakásoknál lehet 1,7-nél alacsonyabb a szorzó
és mely farakásokban van az átlagosnál több levegő / fakéreg.
25-33 centis, sima, vékonykérgű tuskóknál elképzelhető akár 1,5-nél jobb érték is,
viszont pl girbegurba vastagkérgű vékony méterfánál lehet, hogy a farakásnak több mint a fele csupán levegő+kéreg, ekkor a szorzó akár bőven 2 fölé is mehet. Ez utóbbit főleg azok jegyezzék meg, akik szeretnek olcsó vékony méterfát köbméterre vásárolni: még az is lehet, hogy a farakásuknak csupán a harmada ténylegesen tűzifa, a többi csak kéreg meg jóféle erdei levegő.
Ha egy nagy négyzetet soksok kicsi körrel töltünk ki - mégpedig ideális elosztásban - akkor a körök összterülete elérheti a négyzet területének akár 90 százalékát is, tehát egy valódi köbméter fa lehet akár mindössze 1,1 köbméteres farakás is** (lásd pl a wikipédia farakodás-tudományi cikkét).
Az a baj, hogy ezen 1,1-es szorzó eléréséhez a fatuskókat előbb meg kell szabadítani a kérgüktől, majd tökéletes kör alakúra és sima felületűre kell őket esztergálni. Mivel erre a műveletre sem a favágók, sem pedig a fakereskedők nem hajlandók, ezen lustaságuk miatt a farakásokban előfordulnak nem optimális elosztásban pakolt, vastag kérgű, görbe, sőt még bütykös oldalú fák is.
Ezért ezt a problémát a faszakemberek statisztikai módszerel oldották meg: pontosan megmérték egy rakás farakás külméretét és tényleges fatartalmát, majd ebből számoltak egy átlagot, ez az átlag a sokat emlegetett 1,7-1,75-ös "erdei köbméter" szorzó.
Tehát amikor valaki 1,7-es szorzóval számol, akkor nem a valósággal számol, hanem a legvalószínűbb értékkel :)
(**ha viszont a tökéletes körök között üresen maradó háromszögű üregekbe is pont beléjük illeszkedő méretű kisebb tökéletes köröket tesszünk,
majd az azok között üresen maradó kis háromszögű üregekbe pont beléjük illeszkedő méretű még kisebb köröket tesszünk,
majd az azok között üresen maradó kis háromszögű üregekbe pont beléjük illeszkedő méretű még kisebb köröket tesszünk,
majd az azok között üresen maradó kis háromszögű üregekbe pont beléjük illeszkedő méretű még kisebb köröket tesszünk,
...és így továbbb soxor...
...akkor meg tudjuk közelíteni akár a 100 százalékos kitöltöttséget is, amikor is 1 erdészeti köbméter = 1 tényleges köbméter fával)
Mikor mivel. Tavalyelőtt gyönyörű, nem ritkán 80+cm átmérőjű bükkel nyomtam, azt néha én is sajnáltam. Volt benne 2-3 rönk habos kőris, azt bútoranyagnak fel is vágattam, lehet, hogy annyiért el tudom adni, mint amennyibe a tüzifa került. Ezt egy erdőtulaj ismerősömtől vettem (mielőtt valaki... rendes, erdészeti üzemterv alapján vágott). Idén ő nem termelhetett ki, így az erdészetre hagyatkoztam, na az girbe gurba "ágfa", cser.
Köszi. Nem, maltert tudnék jó erőset, de nem akarok. Pont emiatt. Ha egyszer bontani kell, ne legyen olyan keserves. Homok vagy samottpor lesz akkor az agyagba felesben.
Ez vicces. Ilyen fával tüzeltek? Most komolyan, ez kár a tűzbe. Olyan gyönyörű egyenes. Amúgy szerintem itt az lehet az eltérés, hogy a környékünkön leg közkedveltebb fafaj lassan nő és nem várnak 80+ évet, hanem vágják 15-20 évente az erdőket (folyamatosan). Mindig hagynak talajbiztosító fákat ill. nem szedik ki a gyökérzetet, ezért onnan az erdő újraéled. Majd legközelebb fotózok nektek egy kitermelt erdei rakást. Egyenes nem nagyon van benne:D
Fele - fele aránnyal hozzávetőlegesen, de agyatól is függ.Ott biztosan jó lesz, de rakhatsz universal supert az soha nem reped meg.Viszont azt szét kell verni szétszedésnél, mert beton szerűség lesz.
Mire? Hogy 1 erdei méter fa hasogatva, rakva mondjuk 1,8 m3 lesz? Az nem józan... A girbegurbaság meg egyéb különbségek kiiktatására szolgálna egyébként a köbözés:
Segíteni sajnos nem tudok, mert csak vízteres kandallókályhát építettem, de azért megkérdezném, hátha tudod, hogy az agyaghoz mennyi homokot keverjek, hogy ne legyen túl zsíros. Úgy értem vízcsövek közé/mögé tenném (tűzzel közvetlen nem fog érintkezni, tehát szerintem 100 foknál több nem nagyon éri), jó lenne ha nem repedezne meg nagyon a száradáskor. Igazából hőtároló és valamennyire vezető szerepe lenne. A levegő helyett tettém, annál mindkét paraméterben jobb talán.
Ez sokszor előjön, de van aki arra esküszik, hogy több lesz, nem kevesebb.:) Nekem olyan 0,7-es szorzó jött ki, de azok a fák tényleg elég girbe-gurbák voltak. Ha szép egyenes szálakat vagy hasított egyenes szálakat nézünk, talán jobb a helyzet. Felénk pl. ilyen nincs:DDD Az Erbert-könyv szerint a hasogatott, szépen forgatott 1x1x1m rakás is csak 0,57m3 tömör fát ad. Kérdés milyen tömöret?:DDD Szerintem ez is függ a fafajtától. Na jó, elvileg olyan tömöret, amiben minden fajta m3-e nagyjából azonos tömegű/súlyú. Mint egy 1x1x1m-es pellet/brikett darab:D
Ami biztos, hogy némileg szigetelni fogod ezáltal a hőleadó felületet, továbbá csökkented a sugárzás útján leadott hőt is. A hőtároló tömeget minimálisan növeled ugyan, de a vakolat hővezetési tulajdonságai nem lesznek olyan jók, mint a kályha falazatáé. Úgyhogy az utolsó kérdésedre a válasz - nem. A többit nem tudom megmondani.
A normál és az erdei köbméter között szokásos kb 1,7-es szorzó henger alakú fák alapján lett kiszámolva.
A hasogatott fák viszont nagyjából háromszög alakúak, ezért (türelmesen egmáshoz forgatva-illeszgetve őket) akár 1,5 m3 térfogatú farakás is lehet az 1,7 m3-nyi fából.
Az első átégőnél vagyok.Egy kályhást telefonon kérdeztem meg, és 400cm2 mondott, de számolgattam és 800cm2 jött ki ami meg nagynak tünik, majdnem az egész tüztér is lehetne.
Végig tanultam régen egy cserépkályhás tanfolyamot, de nem igazán használtam, csak pár kályhát raktam.
A saját kályhámat szeretném rakni csigabigába.Ilyet még nem csináltam.Azt szeretném megtudni, hogy mi lenne optimálisabb.
3 kérdésem lenne, de fontos lenne.Remélem tudtok segíteni nekem.
1, A felégők pont ugyanolyan méretűek mint a járatok?
Az átégőket tanultuk lengyelre, hogy 20%kal nagyobbak, de a felégőre is igaz?
2,A kéményem 160as- de a csővem 150es ami bejön.Azt számoltam, hogy ez 200cm2 keresztmetszetű. Az első járatot 740cm2 a másodikat 572cm2 a harmadikat 414cm2 a negyediket pedig 288cm2 számotam.Szerintetek jó ez kb?
Ez annyit jelent, hogy a járatok:
I:18x39;II:22x26;III:23x18;IV:24,5x12. Ez jó?
3,Most arra gondoltam, hogy az első tűztér feletti átégő 400cm2 lenne aztán csökken le arányosan 200cm re a kéményig.Erre esetleg javaslat?
most hozatott az egyik szomszéd Pécsről (!! :O) fát, 14 ezerért normál köbméterét, de nincs felhasogatva konyhakészre, csak háromfelé darabolva a méter... mondtam azuramnak, menjen már át a nedvességmérővel, csapjanak szét párat.
mi tavaly 12-ért vettük, de az konyhakész volt... mondjuk nem is lett bepakolva közel sem annyi amennyi...
Próbáltam más forrásokat is találni, nem egyértelmű az ügy. Legtöbbször /kg adják meg, abban gondolom nincs vita, hogy 4,2kWh/kg a tölgy és 4,4kWh/kg a fenyő. Mondjuk ez is nagyjából 5% eltérés kapásból. Talán a kg/m3 az eltérés, esetleg a légszáraz jelentése (egyik forrás 12%-ot vesz, egy másik 15-18-ra még azt mondja). Valahol mintha láttam volna olyat is, amit írsz, de most nem találom. A számaiddal csak 2% az eltérés. Mi az igazság?
"és ilyen kereskedőt hol találsz? szóljál, ha megvan!"
Tavaly 30eFt volt egy (erdészeti) köbméter hasogatott tölgy, 18-20% alatti tényleges szárazággal (vízbemerítéses módszerrel mérve). Ilyen anyagért nem éreztem magam becsapva (másképen meg sem vettem volna ;)
Ennek a kereskedőnek nincs folyamatosan száraz fája, hívogatni kell, hogy mikó van éppen.
"de leginkább azt fizted meg hogy 1-2-3 évig benne állt a tőkéje..."
Úgy van.
Ha a tőkéjét reális (=beszerzési) áron veszi számításba
és arra inflációs kamatot plusz reális (= nem pofátlan) X hónapnyi nyereséget számol,
akkor olyan felárat számíthat nekem a szárításért,
amely felárat egy percig sem sajnálok kifizetni neki.
Ha pl valaki 2012 márciusában megvásárolt X köbméter fát olcsón,
majd 18 hónapon át takargatta/szárítgatta/kerülgette helyettem,
ráadásul benne állt a pénze is
és ezután haszonnal adja tovább nekem,
az nem lenyúlt engem, hanem szívességet tett nekem.
A baj a "nem pofátlan" nyereségel lehet, mert aki pl két ezer forintot fektet be, az ne akarjon tízet visszakapni egy év múlva (például 30%-os fa árusítása 15%-os ként, köbméterenként 8 ezer forintos felárral). De egy bizonyos hasznot elkérni szerintem nem pofátlanság, hiszen a pénzen felül kellett még telek, lefedés, őrzés, logisztika.
Viszont amíg csak kevesen keresnek a piacon (valóban) száraz fát, addig nem is nagyon lesz a piacon "száraz fa" termék, ezért azon a kevés helyen, ahol előfordul, ott nyugodtan kérhetnek akár pofátlan felárat is, hiszen hiánycikkről van szó. Ezért szerintem nem lenne rossz befektetés egy faszárító vállalkozás (elnézést a csúnya szóért ;)
Arra jutottam, hogy a 35%-os tölgyből kb. 9%-al több kell az azonos hőteljesítményhez, mint a 15%-os fenyőből (térfogatra nézve).
A fák átlagban 4,3kWh/kg fűtőértékkel jellemezhetők (15%-os állapot). Ez minden fára igaz, nincs nagy eltérés (tölgy pl. 4,2 fenyő 4,4). Az 50% víztartalom esetén ez az érték csak 2,3kWh/kg, 35% esetén kb. 3,2kWh/kg. Tehát a 35% és a 15% között a fűtőértékben -25,58% eltérés van. (Ezt mondjuk kerekíthetjük -26%-nak is.)
A tölgy légszárazon (15%) 2100 kWh/m3 fűtőértékű. A 35%-os, pedig: 2100-2100*0,2558=1562 (kWh/m3) A fenyő légszárazon (15%) 1700 kWh/m3 fűtőértékű.
Innen az arány: 1m3 15%-os fenyőnek 1,088m3 35%-os tölgy felel meg (1700/1562).
Na jól van, majd én is megpróbálom kiokoskodni valami módon, aztán ellenőrizzük az eredményt.:D A fenyő kvázi ingyen van, a tölgyért fizetni kell, de a nedvesség tartalom már nem változik jelentősen. Egyik sem. Csak a külső felületeken. Ott egyenlő lesz.
Nem elírás: amikor hajlandó vagyok a jószáraz fáért felárat fizetni egy kereskedőnek,
akkor tulajdonképpen azt (is) fizetem meg neki, hogy ő szárította ki a fámat, az ő "kertjében" foglalta a helyet amíg száradt és nem az enyémben, és neki kellett fedett szárító-tárolót építeni és nem nekem ;)
A 35%-os tölgy nem 15, hanem 30 százalékkal gyengébben fűt a száraznál,
1m3 tölgy viszont 30 százalékkal jobban fűt, mint a fenyőfa,
tehát 1 m3 15%-os fenyő fűtőereje nagyjából egyenlő 1m3 35%-os tölgyével.
Magánvélemény: én a kettő közül a tölgyet venném meg (feltéve, hogy köbméterenként egy árban vannak), mert annak csak javulhat az állaga (ha sikerül eltenni tél végére),
viszont a fenyő 15 százaléka az őszi-téli párás időben felmehet pár százalékkal.
Idénről is van már történetem a nedvességmérővel kapcsolatban.
Nagyarcú környékbéli (Pomáz, ha valakit el kell rettenteni) fakupec, nem szeretem, mert nem korrekt, de kíváncsiságból hívom. Mondom tavalyi fát keresek.
- Ó az van!
- De nem tavaly decemberit...
- Jajj, mit akar maga, bútorhoz valót keres, olyat úgyse talál.
- Hááát pedig szoktam.
- Van ám nekem hároméves fa is a telepen, de az egy ezressel drágább!
Elmentem megnézni, ahogy kiszálltam a kocsiból, viszem magammal a fejszét, meg a nedvességmérőt, egyből nem volt sehol a híres hároméves, max a haján a zsír...
Számoljon egyet nekem legyen oly szíves. Napokban méregettem sokat és a kérdés az, hogy 1m3 15%-os fenyő mennyi m3 35%-os tölgynek felel meg, azaz száraz fenyővel vagy félszáraz tölggyel járok-e jobban idén?
Én raktam téglakályhát,járatos rendszerűt,futóba rakott téglából(12cm)fallal.Jól működik,csak kicsit lustább mint az5cm-es falú,vagy a cserépkályha.Viszont lassabban hűl vissza.
Ha már fatárolás a téma... Én nagyon szeretem látni a kertben, szívesen eltárolgatom előre pár évre! :D
Mi a tapasztalat, takarás-ügyben? Az ideit nyilván már nem hagyom megázni, de amelyik csak jövőre, vagy két év múlva kell, azzal mi a helyzet? Jobb neki, ha nem ázik közvetlenül, vagy rosszabb, vagy csikkmindegy?
Köszönöm a tanácsot. Elfogadom, de kicsit már elszakadt a cérnám, hogy 66 szor leírom: Nem a tömegkályháról szeretnék beszélni, erre megkapom hogy írhattam volna a tömegkályha fórumba is.
merthogy azt nem szárítják, az tuti... vettünk idén tavasszal egyetlen kalodával az obiból, azuram belevágta a fejszét, a víz meg szemközt spriccelte.:s
Bocs, de ezekre már inkább jobb ha nem is válaszolok! Talán valakinek több türelme van, vagy jobban el tudja magyarázni neked, hogy mi az a kéményveszteség amiről írtam és, hogy ez bizonyos vastag falazat felett megnövekszik és hogy ezzel csökken a hatékonyság ergo kimegy a kéményen!Én feladom, legyen igazad. :DDD Jó fórumozást neked!
Nem fűt? Ha sikerül csinálnod egy olyan, bármilyen vastag tömör (kályha) falazatot, amelnek az egyik oldala 80 fokos, míg a másik oldala soha nem melegszik szobahőmérséklet fölé, akkor garantálok neked egy Nobel díjat.
"És igen beletrafáltál, baromira távozik ha rápakolsz még fát"
Van egy sok méter hosszú és kanyargós járatod, melynek belső felülete mondjuk 80 fokos.
Ezen járat egyik végén mondjuk 600 fokos füstgáz megy be.
Egészen komolyan azt állítod, hogy ezen kályha-alagút túlső végén 600 fokos füstgáz fog a kémény felé távozni?
"Szerinted miért nem a tömegkályha fórumba kérdeztem ezt az egészet?"
Azért, mert azt hiszed, hogy a tömegkályha nem egyszerűen egy igen nagy tömegű (=hőtárolós) kályha, hanem valami titokzatos, földi halandó számára felfoghatalanul bonyolult dolog. (persze egyes tömegkályha építő mesterek a "titokzatos" változatot szeretnék a köztudatba beégetni ;) A legegyszerűbb tömegkályha nem több, mint pl egy jóvastag falú cserépkályha, úgy is modhatnánk, hogy minden cserépkályha egy nem túl jó hatásfokú tömegkályha (hiszen már érezhető hőtároló tömeggel rendelkezik).
A profi tömegkályha építők persze ismernek néhány olyan hatásfok növelő trükköt, amiről az átlag cserépkályha csak álmodozik (és ezen trükkök nagy része a cserép/vaskályhákban is alkalmazható lenne) de az alapelv mindössze ennyire egyszerű.
"A tömegkályha teljesen máshogyan működik pl szigetelt a tüztér és magasabb a hőmérséklet."
Egy igazán jó cserépkáyhában szintén szigetelt a tűztér, ezért magasabb a hőmérséklet.
"Az nem fog menni, hogy építek egy ugyanolyan kályhát belűl, mint egy sima cseréppel bélelt csempekályha, csak kívül 20 cm-es fallal. Az úgy nem lesz jó."
Viszont cserépkályhás járatrendszerrel- optimális eseteket figyelembevéve (tüztér, járat stb)- mégis van egy felső határ.Erre lennék kiváncsi, lehetőleg tapasztalati értékekre támaszkodva.Az megint más, hogy a mit tanítottak a szakmunkásban. 10-15 cm körül még jól müködik ezt biztosan tudom. 40cm az meg biztosan sok...
Valaki itt csinált már 20cm vagy vastagabb fallal?Ha igen, milyen járatrendszerrel stb
Még azt sem olvasod el rendesen amit leírtam ,de megválaszolod a saját elképzelésed szerint.
"(a helyes válasz: a különbség mindössze 4 százalék, tehát igen erős túlzás, hogy a második begyújtás hője már nyomtalanul távozik a kéményen át ;) A tűztérből kilépő mondjuk 600 fokos füstgázhoz képest mennyivel lesz rosszabb a kályhatest hőfelvétele, ha az nem 25, hanem mondjuk már 50 fokos?"
Én meg ezt írtam:
"Ha 40cm falazatot csinalsz akkor ugyanazon fa leegetese eseten atmelegszik a kalyha belseje de a falazat meg nem fut.Ha ilyenkor meleget akarsz csinalni ujabb adag fat raksz be es futod tovabb de mivel a kalyha belseje mar meleg nem vesz fel annyi hot mint az elso gyujtasnal hanem annelkul hogy leadna szepen kimegy a kemenyen"
Azt írtam, hogy mivel nem fűt ezért tovább fütőd.És igen beletrafáltál, baromira távozik ha rápakolsz még fát mikor már üzemmeleg a belseje.
Nem azt írtam, hogy megvárod míg a belseje visszahűl.Az is más történet, hogy fűtéskor a füstjáratokban a falazat nem 50 fokos, hanem a fél járatban kb 500-400-300 fokos és ott aztán odaégne a bürke... a ha erre ráfüttesz akkor mégegyszer írom, hogy baromi sok kimegy a kéményen!És ez a lényeg, ettől ne kanyarodjunk el.
"Dehogynem fűt a vastag falú kályha is.
Csak éppen nem 5000 wattal fűt a begyújtás után 10 perctől 4 órán át (mint vékony káyha falazat esetén),
hanem mondjuk csak 1000 wattal fűt a begyújtás után fél órától 24 órán át.
Így működnek a tömegkályhák."
Szerinted miért nem a tömegkályha fórumba kérdeztem ezt az egészet?Azért mert egyrészt pont nem a tömegkályhák falazatára voltam kíváncsi, hanem itteni kályhás szakemberek tapasztalati értékeire, cserépkályhánál.A tömegkályha teljesen máshogyan működik pl szigetelt a tüztér és magasabb a hőmérséklet.Ezért fűti át a nagyobb falazatot is könnyedén a kéményveszteség növelése nélkül.
Elárulom, hogy rakhatod bárhogy a füstjáratot, nincsen olyan cserépkályha ami hatékonyan működne 40cm falazat esetén.De lehet 1 métert kellett volna írnom, hogy megértsd: Van határvonal.
A falazat növelése egy pont felett veszteséget is produkál nem csak annyit, hogy mikor ér át a meleg. Ez a helyes válasz.
Én meg más kályhások tapasztalatira lennék kíváncsi ez ügyben, hátha próbálta valaki. Kb.10-15 centi főlé én még nem mentem soha cserépkályhánál.
nem biztos hogy nagyon kell parazni, de azert egy zart egesteru keszulek egestereben es elvezeteseben tulnyomas van, mert venti tolja. ha ez beleszellozik a csatornaba direkt, nem biztos hogy jo dolog. a kemenyeden van kondenz kivezetes, azt kototted bele? Csinalhatsz szifont ha az odavezeto csobe teszel egy J alaku hajtast.
Nálunk 28 ezer a kalodás, 1.7-es bükk. Másfél éve vettem pár kalodával, az teljesen száraz volt (nem mértem, mert későbbre ment). 30ért a száraz kalodás teljesen jó (főleg ha le tudja rakni egyben, és nem kell "átkalodázni").
Most 11.500 volt az említett ömlesztett m3-es bükk. 8m3-t hozattam, eléggé elfáradtam mire elpakoltam, bőven megvolt mennyiségre (és egyébként is tudom, hogy mennyi fér hova).
Tavaly (erdészeti) köbméterenként 30eFt-ért vettem VALÓBAN száraz (tehát nagy fűtőértékű) tölgyfát:
állítólag előző télvégi vágás volt, víztartalmát (vízbemerítéses módszerrel) 20% körülire mértem.
Nem bántam meg,
habár egyesek tudtak ennél sokkal jobb áron is fát
(csak éppen nem tudták megmondani, hogy valóban száraz-e, vagy ők maguk kerülgették egy-két éven át, míg kiszáradt)
Mivel a terasz-négyzetmétert sajnálom jóidőben elpazarolni amíg ki tudok ülni oda (étkezés illetve borozás a természet lágy ölén) ezért valószínűleg idén is ez lesz: egy kaloda jószáraz fa az utolsó pillanatban, harminc ezerért :)
A 2014-15-ös télre való favásárlához mondjuk talán már valóban egy kicsi késő van.
rosszul gondolod, mert ha májusban, június elején megveszed, és felhasogatva napon, szellős helyen szárad egész nyáron, az már arra az őszre 15 %-osra szárad simán, tavalyi tapasztalat.
Visszatérve, az, hogy milyen vastag lehet max egy kályhafal, ez csak 1 adat.
Mert ugye lehet a 3-5 cm-est, vagy 8 centist is rosszúl megépíteni, és lehet 20 centist is jól!
Mindnek megvan a maga kis apróbb, nagyobb fogása, trükkje.
Arról nem is beszélve, hogy egy csempe, vagy tégla fal, az megint csak 1 része a kályhának. És egy kályha építésekor az 'egész rendszert' kell jól eltalálni.
Vagyis a tűzteret, járatokat (vastagságát, hosszát, keresztmetszeteit, fordulókat, stb) kell jól megépíteni.
Az nem fog menni, hogy építek egy ugyanolyan kályhát belűl, mint egy sima cseréppel bélelt csempekályha, csak kívül 20 cm-es fallal. Az úgy nem lesz jó.
Hát bizony vannak vékonyabb, hulladék (románból is) kályhacsempék.
Meg jó romhányi is, amit a legfelső sorban nem bélelt a 'mester'; és átrakásnál mehetett a kukába, mert már a mázon is átette magát a korom, és a kátrány :-(
Nem vágom ezt a falvastagság témát. Ha kézbe veszel egy kályhacsempét, mondjuk egy romhányit, akkor annak a vastagsága rumffal együtt 5cm semmi esetre sem 3cm. 3 centis lehet a hulladék vékony mullitos csempe. Abból viszont nem épít kályhát akinek egy csöpp esze van.
Bocsánat én vagyok az ovis,a tömegkályhák koronázatlan királyával én vitatkozni nem akarok!A segítő szándék vezérelt!Az információt tovább adtam,Nem fojtottam magamba.
Jelen esetben a kályha hőtároló teljesítményére vonatkozik.
Továbbra is ha tudok segítek bárkinek,neked biztos nem kell mert te itt a király.
Ertsd ugy,hogy normal adag fa elegetese utan mondjuk egy 5cm falazat atmelegszik es futeni kezd.
Ha 40cm falazatot csinalsz akkor ugyanazon fa leegetese eseten atmelegszik a kalyha belseje de a falazat meg nem fut.Ha ilyenkor meleget akarsz csinalni ujabb adag fat raksz be es futod tovabb de mivel a kalyha belseje mar meleg nem vesz fel annyi hot mint az elso gyujtasnal hanem annelkul hogy leadna szepen kimegy a kemenyen.Ellenben ha a falazat megfelelo vastag atadja a hot a futtendo helysegnek mikozben lehul es a kovetkezo gyujtasnal mondjuk manap szepen feltudod melegiteni ujra mikozben a fusjaratokban lehulve atadja a hot es igy tavozik.Nehez igy irni de remelem a lenyeg ertheto.Van egy pont amikor mar felesleges tovabb futeni mert csak kimegy a kemenyen a nagyobb resze.Extrem vastag falazat eseten meg nem is er at a ho a helysegbe hanem kihul bent a kalyhan belul es esetleg az is kimegy a kemenyen ami bentragad a falazatban.
A háziak remélhetőleg tisztában vanak azzal, hogy a kéményben kicsapódó víz enyhén savas kémhatású, ezért (hivatalosan) nem szabad csak úgy a lefolyóba továbbküldeni (befőttesüveg rulez ;)
és ezt a kéményseprők akár ellenőrizhetik is.
Az a vastag vascső valószínűleg még évtizedekig nem fog kilyukadni a savas víz miatt,
habár tudtommal egyes műanyagok sokkal jobban bírják a savat, ezért talán jobb lenne vas helyett műanyag csövet alkalmazni ott is.
Szerintem megegyezhetunk abban, hogy abszolut nem volt alaptalan a gondolat. Atlagember nem gondolkozik, csak osszekoti ami osszepasszol. Ne tudd meg hany embert megleptem mar amikor elmeseltem hogy mennyire nem trivialis hogy a kondenzacios gazkazan kifolyojat osszekotik a csatornaval. (van benne szifon, meg golyo is, es rendesen at van gondolva hogy se a kazan ne teljen meg vizzel, se a csatorna gazzal)
Ahogy a csempefal vastagsága növekszik, úgy nő a kcal.
Márpedig csempefalra fajlagos hőleadó képességet szoktunk megadni. Az meg minél vastagabb a csempefal az ugye egyre kevesebb :-(
Az álltalad megírt táblázatban nő. Meg kéne nézni, hogy mire is vonatkozik. (annyira csak ne nézzük már ovisnak a másikat, hogy ne tudjuk, hogy a kcal, kW, a teljesítmény mértékegysége:-)
Mert az ok, hogy teljesítményt jelöl, de minek a teljesítményét?
Sziasztok! Hordozható cserépkályhához szeretnék találni vas kerettet(lehetöleg nem használttat) illetve minden alkatrészt ami kell hozzá lehetöleg pest megyében. Ha valaki tudna segiteni megköszönöm. Valaki vett már Dunaharasztin agyagot amit mostanában mindenhol hirdetnek ha igen milyen minöségű?
Anno a földgáz fűtőértéke 8500 kcal/Nm3 volt. Illetve most is annyi lenne ha nem 'higítanák'. Tehát 1 Nm3 földgázból 1,16222 x 8500 = 9878 wattórát nyerhetünk /9,878 kWórát/ ha elégetjük - jó hatásfokkal.
A kcal egy mértékegység, energiamennyiséget jelöl:
pl 1 kcal hőenergia kell egy liter víz egy fokkal történő felmelegítéséhez.
1980 óta a wattórát/kiowattórát kell(ene) használni helyette.
1 kcal = 1.16222222 wattóra
Dakaros által megadott kcal/m2 valószínűleg az egy négyzetméter ismert vastagságú kályhaburkolat hőkapacitását (hőtároló képességét) akarja jelenteni,habár hőmérséklet megadása nélkül ez a mértékegység nem használható/értelmezhető.
(tehát hány foknyi lehűlés alatt ad át a lakásnak egy négyzetméternyi kályhafal annyi kilokalória hőmennyiséget)
"Engem leginkább az érdekelne még, hogy mekkora a legvastagabb falazat ami még nem a kéményveszetség ésszerű határán van és nem az extrém növelésével füthető át."
Eztet nem bírom megérteni...
Milyen falazat nincs még milyen kémény veszteségének ésszerű határán?
Nem nagy "K"-val kicsivel!1kcal/h=1.163w.Azt nem én találtam ki ,egy régebbi szakirodalom így adta meg./Tudom a teljesítmény időegység alatt elvégzett munka./
Mokas lesz ha egyszer egy dugulasnal a kemenyben jon fel a cucc. Meg a csatornabol akar egheto gazok is johetnek. Meg egyaltalan, kombinalt kemeny-strangszellozo?
Engem leginkább az érdekelne még, hogy mekkora a legvastagabb falazat ami még nem a kéményveszetség ésszerű határán van és nem az extrém növelésével füthető át.
Sejtem, hogy ez nem 40cm :))) Természetesen a tűztérnél és a füstjáratoknál is más a méret.
Szűkíteni nem szabad (bár egyesek megteszik) Fűtéstechnikai boltban veszel egy megfelelő méretű , a kályhacsőhöz passzoló falihüvelyt meg egy hozzávaló takaró rózsát, kivésed megfelelő méretre a kémény bekötőnyílását, egy kis habarccsal berakod a falihüvelyt, összerakod, ha szerencséd van a takarórózsa eltakarja a vésés és a habarcs nyomait.
Ma behordtam, nem volt ennek semmi baja. Totál száraz, és már sokadszor "járok így". Gondolom, hogy ha egyszer majd úgy alakul, hogy gyorsan kellene száraz fa, akkor nem fogok tudni szerezni. Ha nem vagyok rászorulva, akkor hozzák :)
én is úgy tudom... na de nem mindegy, hogy megveszed tavasszal vagy nyár elején és felhasogatva kiszárad a 40+ fokban a tűző napon, vagy megveszed nyár végén, ősszel, az már nem fog kiszáradni.
mert az erdészetben, de a fakereskedésben sem felhasogatva áll, hanem méterben, nem szárad úgy
de még az is lehet, hogy rosszul tudjuk ezt, mert a napokban mondta a barátnőm, hoyg hozatnak fát a szokásos "forrásukkal", de mondta nekik, hogy amit már most hoznak, azon nemrég még fészkelt a madár... most hogy ezt mondod, eszembe jutott, hogy ő meg ezt mondta:O
Most építettünk házat, kéménye szigetelt, 8m és 180-as a bélése. Mivel még nincsen átvéve műszakilag a ház semmilyen hivatal által, így csak szabályosan szabad csinálnom. Nem szeretném visszabontani. Aki a kandallót építette (nagyon nem vagyok vele megelégedve), azt mondta, hogy nyugodtan lehet 200-as füstcsöveset is beépíteni. (Én ragaszkodtam a 180-hoz.) Na ennél a kijelentésnél kellett volna elzavarni Őket, már látom. Az ember mindíg a saját hibájából tanul. Másrészt áldom az eszem, hogy ragaszkodtam a 180-as füstcsöves betéthez.
eltököltük a favásárlást, most meg már nem érdemes, idénre legalábbis nem. úgyhogy idén csak látványkandalló lesz belőle némi fabrikettel a hangulat kedvéért.:)
Igazából látni szeretném. Mindig tőlük vásárolok, és teljesen elégedett voltam eddig. Csak kicsit meglepődtem, hogy a telefonban hozzátette, hogy nem szép.
Sziasztok...az lenne a kerdesem tegnap raktak be egy cserepkalyhat es reggelre feher habszeru anyag jelent meg a cserepen es olyan mintha a cserepbol jonne kifele es nyomja szetfele a cserepet. meg anyit hogy ez egy bontott cserepkalyha volt. szerintetek mi okozza ezt az elvaltozast?
valami nagyon nem kerek ott nála, mert ugyanonnan, ugyanakkor hozattuk a fát, egyforma (csontszáraz) fával fűtöttünk... tegnap mondta a szomszéd néni, hogy oda volt neki készítve a gázolajos kanna, azzal locsolgatta:O :D
"Bármely cserépkályhát szétfűtők fával, ha a kedves megrendelő úgy kívánja !!"
Hát igen :)
Jószáraz keményfát ujjnyi vékonyra hasogatva és szellős máglya formában megrakva,
ha ez korlátlanul kap levegőt, akkor a láng vége meggyújthatja a gólyafészket a kéményen :)
(már ha előtte szét nem esik a kályha)
Mondjuk egy barátomnál a cseréphályha recept első sora így hangzott: "végy 200 db samotttéglát" ...azt a kályhát viszonylag nehéz lenne szétégetni (persze nem lehetetlen)
Nem megy szét a kályha,ha a tűztér jól kivan samotozva(6cm) és a somotot,samot lisztel kevert agyagba rakod.Csak fával nem tudod szét égetni.Magas tűztér kell mert a fa lángja magasra csap(70)cm.
- jó magas lehet a tűz hőmérséklete, ezért jó lesz az égetési hatásfok
- jó nagy lesz a leadott hő, amit ha nem bír a kályhád, akkor tönkremehet
Azt pedig, hogy mit bír el a kályhád, azt távolból meg nem mondja senki...
A legjobb hatásfokú hagyományos (felfelé égő tűzteres) kályhákban
- rövid ideig ég a tűz de nagy lánggal,
- és az így megtermelt hőmennyiséget egyből el is raktározzák valamiben, ami hosszabb idő alatt adja le a hőt a lakótérnek.
A legtöbb cserépkályha hőtároló képessége azonban sajnos messze van az ideálistól
és a rendszeres "pokoltüze" üzemmódot is csak kevés cserépkályha élné túl.
Én a helyedben nem aggódnék, hogy túlságosan magas a fád fűtőértéke: a valóságban nincs jelentős fűtőérték-különbség a különböző fák között, ha nem a térfogatukat, hanem a súlyukat vesszük (lásd kép). Szerintem tüzelj ugyanúgy a csodafáddal, mintha az egy jó száraz tölgy lenne.
"De jó lenne ha ezt a kéméynek leírásában is benne lenne, mert szerintem"
Majd ha a különböző termékek leírását nem a Céges Csabi fogja megfogalmazni (azért, mert ő tud a cégnél helyesen írni) hanem hozzáértő szakemberekre fogják bízni,
akkor majd a mainál kevesebb megérthetelen elmagyarázással és használhatatlan használati utasítással fogsz találkozni.
- A termékek kb 45 százaléka nem rossz, de a mellékelt érthetetlen szöveg (honlap, tájékoztató, kézikönyv, stb) miatt nincs bizalma benne az embereknek.
- A termékek kb 45 százaléka valamilyen módon szar, de a mellékelt parasztvakítás eladja azt.
- És kb a termékek mindössze kb 10 százaléka az, amelynél nincsen sem komoly tájékozatási hiányosság, sem pedig becsapás. Mondom "komoly" hiányosság nincs, mert gyakorlatilag nem létezik a világon termék, amely kapcsán ne lehetne találni (egy rakás) tájékoztatási hibát (aminek egy része persze nem véletlen, hanem a gyártó/kereskedő készakarva "felejt ki" bizonyos dolgokat ;)
nyilván nem fogja annyira közel tenni hozzá, hogy ha átnyúl közte, elérje a kandallót... vagy ha borítja, akkor törje az ajtóüveget esetleg. ha meg távolabb van, nem fogja zavarni, annyira nem lesz meleg
Köszönöm a tippeket! Valszeg marad a házi barkács megoldás.
"Sajnos" Gizi roppant eleven - mondhatnám, hogy tűzrőlpattant menyecske ;-) -, a legkisebb nővérénél semmi gondunk nem volt a kandallóval, nála viszont nem árt az óvatosság.
Én anyukám úgy tanított meg minden pici gyereket hogy a konvektorhoz vagy bármiylen meleg dologhoz ne érjen oda, hogy megfogta a kis kezét és ő maga rakta oda a meleghez addig amíg nem fájt gyereknek. Példáúl nekem is:)
Hát gyorsan fel is fogta mindenki hogy az rossz volt, nem kelett utána magyarázni hogy távol tartsuk magunkat tőle.
"az a gondom, hogy nem elég stabil (még ha félköríves, akkor sem),"
Ha nem elég nehéz a rács, akkor 10-10 kiló extra nehezék a két végére és szeretném látni azt a gyereket, amelyik... ;)
"vannak hegymászó típusú kölkök"
Ha olyan sűrű a háló (és/vagy függőlegesen futnak a vasai), akor a lába nem talál "fogást" rajta.
Ugyanez vonatkozik az utcai kerítésekre is (persze ott nem a gyerek miatt ;)
"soha eszükbe sem jutott, hogy hozzányúljanak. amikor közelmászik, már érzi a hőt, hogy forró..."
Talán még az is lehet, hogy egyszer megégette magát (egy icipicit, talán nem is láttad, csak nem tudtad, hogy miért nyűgös egy napig) és akkor megtanulta.
Ezek között akad praclibiztos sűrűségű is, amely mellett már nem szükséges nagy távolságra rakni a kályhától,
Félkör (vagy szögletes U) alakúra hajlítva a formája miatt nem dől el
és faltól-falig körbeveszi a kályhát**
sőt valószínűleg a súlya sem túl kevés a stabilitáshoz.
(** ha esetleg egy tábla nem ér faltól-falig, akkor valószínűleg két L (vagy negyed-kör) alakúra hajlított tábla is megteszi, de ezeket középen összekötném valami - gyerek által elérhetetlen - kallantyúval)
én is gondolkoztam rajta, ha annyira picik lettek volna a gyerekek, akkor hogy oldom meg...
az ilyen csak elérakott "kerítéssel" nekem az a gondom, hogy nem elég stabil (még ha félköríves, akkor sem), a gyerekektől minden kitelik:D
csak valami rögzített és elöl nyitható dolgot tudnék elképzelni... stabil legyen, az a lényeg. akár át is mászhat rajta, ha már nagyobb lesz, vannak hegymászó típusú kölkök, simán eszébe juthat a legváratlanabb pillanatban:)))
amúgy pedig (tudom, hogy annyira nem forró azért, mint egy kandallóüveg) amikor a két nagyobbikom volt egyészen pici, még emeleten laktunk, ahol parapetes gázkonvektorok voltak, amik a radiátorhoz képest sokkal forróbbak.... soha eszükbe sem jutott, hogy hozzányúljanak. amikor közelmászik, már érzi a hőt, hogy forró... de persze erre nem lehet számítani, én is aggódnék, ha kandalló mellett mászós-totyis picim lenne itthon.
de valahogy rögzíteni kell mindenképp. nekem az előző házban 20x20 zártszelvényből volt heggeszteve keret, benne betonháló heghesztve, két oldala behajtható, lánccal rögzítve. btw, nem igazán foglalkoztatta a gyereket, de sosem lehet tudni.
Nálunk a fából készült járóka lett átalakítva, előre láthatólag ideiglenesen véglegesen évekre;)) masszívan rögzítve a falhoz, még ha bevet mindent akkor se tudja arréb tolni, vagy felborítani. A nagyobbik októberben lesz 3 éves, ő már érti, hogy a kandalló süt és baromira nem jó taperolni. A rács olyan távolságra van a kandallótól, hogy még most se éri el, ha nagyon gebeszkedik akkor is legaláb 10 cm a legközelebbi pontja a kandallónak, ott pedig a sugárzó hő kellemetlen ugyan, de nem okoz égési sérülést, megtanúlta fájdalommentesen, hogy az ami "sűt" az valójában mit is csinál:) A konyhában a sütő ajtaját letapizta 1x, szerencsére nem égette meg (nagyon) azóta mélységes alázattal és tisztelettel van kezelve az ami "süt".
A kicsivel idén kezdődnek a tesztek;)))) (7 hónapos)
"Mi a tényleges előnye? Mert valahogy nem értem a különbséget a két fajta között hogy ez most miért jobb gyakorlatilag?"
A füstgázokból kb 65 fok alatt káros anyagok (savas víz + kátrány) csapódnak ki a füstjárat/füstcső falára,
ezért fontos, hogy tüzelés közben a füst lehetőleg egyetlen ponton se hűlhessen 65 fok alá, egészen addig, amíg el nem hagyja a kéményt.
Ez ellen két módon szokás védekezni:
1: A tüzelőberendezésből annyira forró füst jön ki, hogy szinte bármilyen erősen hűtő kémény se legyen képes azt 65 fok alá hűteni. Ez a túl forró távozó füst persze energiaveszteséget jelent, de ismeretlen hűtésű kéménybe muszáj forró füstöt engedni, hogy biztosan sehol ne legyen baj (=túlhűlés) útközben.
2: Ha a kéményben a füstgáz alig hűl valamennyit (mert jól hőszigetelt a kémény), akkor megtehetjük azt, hogy a tűzből/füstből a fentinél több hőt veszünk ki, mielőtt azt a kéménybe engednénk. Ez lehet egy egyszerű hődob is, de lehet akár okosabb rendszer is, amelyben az utolsó icipici hőenergiát is kivesszük a füstgázból, mielőtt kiengedjük azt a kéménybe. Tehát minél jobban hőszigetelt a kéményed, annál több hőt lehet benn tartani a lakótérben - de csak akkor, ha valóban képes is vagy kivenni a megfelelő mennyiségű hőt (és nem többet!!!) a füsgázból mielőtt kimegy a kéménybe.
- forró füstgáz + hőszigetelt kémény = gyengébb hatásfok, de biztonságos kombináció (még kis tűz esetén sem várható károsodás)
- hideg (80-100 fokos) füstgáz (túl kis láng és/vagy túlhűtött füst) + hőszigeteletlen kémény = magas hatásfok de veszélyes kombináció (sav-marás és/vagy kátrányosodás várható)
- hideg füstgáz (kis láng és/vagy lehűtött füst) + hőszigetelt kémény = amíg a kémény bemeneténél megvan a kémény számára minimálisan szükséges hőmérséklet, akkor az öszes többi hőt benn lehet tartani a lakásban, tehát ez lehet egy magas hatásfokú és egyúttal biztonságos kombináció is.
Hidd el, hogy ezeket azért végiggondoltam, mielőtt megkérdeztem.
Akárhogy is próbálkozok amúgy, már sokadszorra is csak úgy sikerül gyereket csinálnom, hogy újszülöttként jön a világra, aztán egy év elteltével még pont egy éves, és nem elég nagy hozzá, hogy megértse, a kályha bár jó dolog, de veszélyes. Ráadásul a védendő személy mind közül a legkíváncsibb, legaktívabb, leg... :-)
Egy teljesen zárt kerítés (paraván) akadályozza a levegő körforgását, tehát a fűtést.
Egy nyitott kerítésen át tud nyúlni és a praclijával (vagy plüss/műanyag játékkal) elérheti a kályhát.
Egy túl könnyű, vagy nem rögzített kerítést feldönthet.
Egy éghető anyagú kertést akár a kályhára is rádönthet, de a kályha üvegajtaján át kisugárzó hő akár fizikai érintkezés nélkül is megbarníthat bizonyos felületeket.
Ebből kiszámolható, hogy
- stabil (nehéz vagy rögzített)
- vas
- rács
- ami vagy elég sűrű, vagy körben bő praclitávolságra van a forró felülettől
...de van, aki nem aggódik: ha a gyerek elég nagy, akkor már el lehet magyarázni (meg lehet mutatni) neki, hogy a kályha csak messziről jó dolog :)
Félig offtopik kérdéssel jövök, de itt okosabb válaszra számítok, mintha egy gyerekáruházban kérdezném.
Szóval van egy erős felfedező hajlammal megáldott pici lányom, szeretném elkerülni, hogy télen végigtapizza a kandallót. Tudtok olyan masszív, de mégsem túl otromba kerítésről, amivel körbe tudom építeni a kályhát? Az se baj, ha gyerekes színű, formájú, csak stabil legyen és bírja a meleget.
Ok. De a hozzászòlásod többi rèsze ettől mèg annak tűnik. Lènyegtelen egyèbkènt, megszoktuk hogy furán nèznek ès beszòlongatnak mint apámra 30ève mikor padlofütèst èpìtett mikor mèg a radiátor sem volt nagy dibat mindenki olajkályhával fűtött vagy mint amikor megcsinálta a 8 táblás forgatòs napcelláját.... vagy hogy èn a tòra èpìtek? micsoda különc kivagyiság hö?! más kèrdès hogy a hülye helyi szabályok miat nem tudok máshová mert nem tudok kijelölninolyan helyet ami legalább 10mèterre van a tòparttòlnès a vìzjogi engedèlyt mòdosìtani nem lehet hogy feltöltsünk egy rèszt. Az eberek ilyenek emiatt nem kell szabadkoznod...
Egyèbkènt volt egy ötlet tènyleg hogy lötyögjön a tò vize a házbalatt de iszonyù drága lenne a cölöpök tetejère zsaluzni egy teherhordo aljzatot majd elbontani azsalut ìgy feltöltjük ès ledöngöljuk ès ráöntjük t3rhálòsan bevasalva.
Szerintem félre érthettél. Ezt nem cikizésnek szántam.
-15 fokot írok, mert hivatalosan arra kell méretezni.
Kivéve a talajt, mert ott a talaj egy 'normál' ház esetén, (az alapban a föld feltöltés) sosem hűl -15-re ugye, hanem 0 fok körül van.
De ahol egy tó fölött áll a ház cölöpökön, és alatta jár a levegő, ott is a -15 az irányadó. Másrészt a hőtárolás volt feszegetve. És ugye ha nincs alatta feltöltés, akkor nem tárol. Ha van, az is tárol, pufferként működik.
Az, hogy mégis feltöltöd alatta, azt nem írtad. Honnan tudtam volna? Ez nem cikizés volt, legalábbis nem annak szántam.
pontosan azért, mert a java része hidegben fut... sokkal több, mint egy tetőteres ház esetében.
a szigetelés a kéményre nem azért kell, hogy a lakást ne melegítse (kezdem gyanítani, hogy ezt gondolod) :), hanem hogy a füst ne hűljön ki túlságosan.
szerintem abban a földszintes házban a te kéményed sokkal nagyobb része fut "hidegben", mint egy tetőteres háznál, ahol a fűtött tetőtér (és esetleg minimális magasságú padlás) után kimegy a tetőn és kész.
nálad csak a födémig, bent a lakásban van fűtött helyen, onnan tovább, a padláson már hidegben megy... ez a lényeg, nem az összmagasság.
Mutassam a forgatòs cellákat apámèk háztetejèn vagy a sörkollektoromat vagy anèlkül is elhiszed hogy vannak. Nem muszály egyèbkènt.
De attol hogy cölöpökön áll ès beton aljzata lesz a háznaknaz nem jelenti azt hogy lötyögni fog alatta a vìz. Volt ilyen ötlet is de nem fog, feltöltjük a ház alatti rèszt csak utána öntjük a betont. A házat körülvevő terasz alatt fog csak csobogni a tò. Azt idèzd már lègyszibes hol mondtam hogy vannak vìzerőműveim mert èn nem találom. Van egy 2,5 ès egy 2,7 mèteres esèsű zsilipem amivel tudom a kèt tavat szabályozni sőt duzzasztani is. Arra gondoltam hogy ha sokaig nem süt anap gond lehet mert kifogy atárolò akksi. Ilyenkor azbautomatika rányithatná a zsilipeket ès termelehtne a kèt turbina. Az ami mèf nincs meg. De kaphatò ugyhogy ettol nem aggodok. Ahogy mondtad ezek nem jelentenek gondot de a futes igen. A sziget üzemű áramellátáson gondolkodtam d lehet mègis megbarátkozom az Eonnal. Majd amit termelek náluk "raktározom" ès ha se a nap nem süt ès elèg vìzbsem maradt a tavakban akkor nem azböt èv mulva ugyis cserère szorulo akksikra szoritkozom hanem veszek áramot az EON-tól. Egyszerűbb egyszer kihuzni a vezeteket 300meteren át mint ötèvente ugyanennyit akkura költeni csak dacbòl.
Most egy olyan kérdés merült fel bennem hogy van két fajta szerelt kémény az LK a másik LSK tipus jelzésű.Márkát szeirntem tudjátok...
Na most értem hogy az LSK jobban szigetelt, és hogy kb 20-30e többe kerül. De egy földszintes családi házban ahol max 6méter a kémény valamit számít, megéri a többlet költséget?Két kémény lenne.
Vagy ha nem fűtűnk cserépkályhával akkor kémény jobban kihűl talán?
Mi a tényleges előnye? Mert valahogy nem értem a különbséget a két fajta között hogy ez most miért jobb gyakorlatilag?
Egy ősz Toszkánában projecttől azért nem lennénk rosszul, főleg ha oda tudnál varázsolni némi tengerpartot is :D Jelenleg azonban a bébik, illetve a fűtési szezon közeledte miatt megszaporodott munkák miatt a reális esély erre 0% Remélem azért majd legalább egyszer összejön.
"Ez táskás hőcserélő, igaz?" Igen. Ezért is kandallókazán
"1m2/10kW az arány" 0,8-ra én a minimumot ítram. A tényleges nagyság nyilván az adott konstrukciótól is függ.
A faelgáz témába szerintem ne bonyolódjunk bele, úgyis kandallót csinálsz.
"Ebből látszik, hogy nem csak a hőcserélő felület a lényeg, hanem a hőcsere módja is. Ja és akkor az ellenáramú hőcseréről még nem is beszéltünk." Egyszer írtam neked egy listát, hogy mely tényezők befolyásolják leginkább a hőcsere hatékonyságát.
Megjöttél a nyaralásból?:D Csak az a gond, hogy nem Toszkánában voltál.:( Legalábbis nem találkoztunk:D
Csak nagyjából érdekel. Igen, jogos, ezt írtad is már. Meg is néztem újra a kandallokazan.hu oldalon. Ez táskás hőcserélő, igaz? Azért nálad úgy látom inkább 1m2/10kW az arány. Mondjuk furi ez a dolog, mert lehet, hogy az Atmos kazán beszámolja a töltőteret, ahol leginkább csak kátrányt lehet gyártani, míg az Attack inkább a hátsó csövekkel számol, azonban számomra is talány, hogy a párhuzamosan 12 cső és a 3x megjáratott 4 cső habár azonos felület, de hatásfokban Ég és Föld, akkor ezt most minek nevezzem? Ebből látszik, hogy nem csak a hőcserélő felület a lényeg, hanem a hőcsere módja is. Ja és akkor az ellenáramú hőcseréről még nem is beszéltünk.
Amiben jártam is: betongúlákon álló (favázas alap) téliesített Erdért faház. A téliesítés a hetvenes években abból állt, hogy a külső lambéria alá tettek 2-3 centi hungarocellt és a födém kapott 5 centi üveggyapotot. Egy ilyen házban az össz hőtároló tömeg (ház belseje, bútorok, stb) szerintem nem éri el az 1 m3-nyi faanyagot, ami mindössze kb 300 liter víz hőtárolásával egyenértékű.
Az viszont igaz, hogy a legtöbb könnyűszerkezetes házban van beton padló is, ami a lehűlés közben (persze csak 10-12 fok alatt) köbméterenként kb 500 liter víz hőtárolásával beszáll a lehűlés lassításába.
Ahol esetleg van gipszkarton is, ott az is besegítene, de az a mennyiség szerintem hőtárolásilag nem túl jelentős.
Viszont abban a hazban mar nem kazettas ablakok voltak es huzatos bejarati ajto, hanem dupla ablakok, dupla ajtok, B30 fal a valyog helyett, stb. Az egy tok modern haz. Siman elmentek, elotte elzartak a vizet, kinyitottak a csapokat, tettek sot a wc-be, es kesz. Szobanoveny meg majd lesz uj.
Nincs olyan hogy nulla hotarolasu haz. Csak a butorok, szonyegek is tobb tonna. Vagy pl ha egy 2.5 belmagassagu 100m2 hazhoz csak 200m2 vakolattal es 200m2 padlo+plafonnal szamolok, annak is csak a belso 1cm-evel (szimpla gipszkarton pl), az is 4m3 anyag, also hangon 6 tonna.
Az én számításom csak egy általános példa arra, hogy hogyan hűlnek le a különböző hőszigetelésű házak, amelyekben leállították a fűtést, de van bennük egy felmelegített puffertartály. És úgy döntöttem, hogy a virtuális puffereimet én 85 fokosra fűtöm :)
De ha ismered a házad hőveszteségét és a tartály méretét, akkor ugyanez könnyen kiszámolható 70 fokos puferrel is.
"ami fűtetlen garázsban van, nem is "szobahőmérsékleten"..."
A pufferben lévő víz a radiátorokon/padlófűtésen keresztül éppúgy folyamatosan termikus kapcsolatban van a házzal, mintha a puffertartály a nappali közepén állna.
Persze ahol a puffer nem a lakás hőszigetelő burkán belülre lett telepítve, ott lesz némi extra hőveszteség is, mert a puffertartály és a hozzá vezető csövek felületén valamennyi hő mindig elvész, akármilyen jól is vannak hőszigetelve,
ha viszont mindez a lakótér hőszigetelő burkán belül van, akkor ez a hőveszteség is a lakást fűti.
vagy netán pufferről is szigetelés nélkül beszélsz, a tartályon sincs körben semmi? olyat nem nagyon szoktak... igaz, hogy a miénken is csak 5 cm van 10 helyett, de akkor is van rajta valami... meg kéne már csinálni, tényleg...
"egy hószigeteletlen ház 4,5 óra alatt 23 fokról 1000 literes pufferral lehűl 5 fokra?"
- Ha nincs SEMMI egyéb hőtároló tömeg a puffertartályon kívül (mert pl ez egy 100 m2-es vékony falú faház vékony fa padlóval és födémmel)
- és mindvégig folyamatosan -15 fok van odakinn
csak akkor igaz a kb 4,5 óra.
Ha viszont ez nem egy könnyűszerkezetes ház (hanem tégla+beton), akkor a puffer lehűlése közben a belső hőmérséklet előbb-utóbb le fog csökkenni annyira (kb 20 foktól), amikor a puffervíz hőtároló tömegéhez elkezd hozzáadódni először a belső közfalak hőtároló képessége, tovább hűlve beszáll a küső főfalak és a padló (+ beton födém) hőtömege, majd 10 fok alatt már a ház alatti talaj is besegít a lehűlés lassításába.
Tehát amikor azt írtam, hogy az 1000 liter vízhez hozzáveszük a ház hőtároló tömegét, akkor számoljunk kétszeres kihűlési idővel, akkor túlságosan legyszerűsítettem a dolgot. Ha úgy nézem, hogy kb 2,5 m3 tégla/beton hőtárolása egyenlő 1 m3 víz hőtárolásával, akkor a valóság valahogy úgy nézhet ki, hogy a puffer szobahőmérséklere hűléséig csupán a víz a hőtároló tömeg, de lejjebb beszáll a ház téglája betonja is, tehát 15 fokos levegőnél már olyan, mintha a pufferünk 5-10.000 literes lenne, 10 fok alatt meg 15-20.000 literes lenne (hőszigetelt + beton födémes háznál még több).
Tehát amikor azt írtam, hogy a nagy hőtömegű ház kétszeres szorzót jelent, az a valóságban csak 18-20 fokos szobahőmérséklet környékén igaz, minél hidegebb van odabenn, annál több anyag hőtárolása adódik hozzá a pufferéhez, így 5 fok környékén már lehet akár 30-szor lassabb is a lehűlés a 20 fokos szobahőmérsékletű lakás hűlési sebességéhez képest.
Tehát -15 fokos idő esetén hőszigeteletlen tégla+beton házban lévő 1 m3-es puffer
- 85-től 22 fokig kb 4 óra alatt hűl le,
- 22-től 15 fokig mondjuk további 8 óra alatt hűl le,
- 15-től 10 fokig mondjuk további 10 óra alatt hűl le,
- 10-től 5 fokig mondjuk további 15 óra alatt hűl le.
ja, azt nem is figyeltem, az tök jó, majd tud a nappaliból lékhorgászatot tartani tél közepén.... csak egy csapóajtót kell beszerelni... mekkora királyság:D
ja igaz, mert a végén irta, hogy ehhez jön a hőtároló tömeg, igy duplai időre lehet menni sielni, mig el nem fagy, tehát 9 óra, az is marhaság, nem hinném, hogy régen falun nem mentek el 9 óránál többre az emberek otthonról.
este felfűtöm 60-70 fokra, hogy éjszaka mi és hogyan, mennyi idő alatt történik arról fogalmam sincs, de reggelre nagyon hidegben (legyen -15) lehűl mondjuk 20-30 fokra, de a házban még mindig ugyanúgy 21 fok van, mint este (itt sosincs 23, nekünk sok a hálókban)
nem jol olvsatad. 4.5 oran at lenne kepes tartani a 23 fokot, addig potolna a puffer a veszteseget folyamatosan. utanna kezdene el hulni, a tomegetol fuggo sebesseggel.
Az egyik házam kb. 10 -12 nap alatt hül olyam + 5-7 fok közelébe, majd még 10 nap mire a fagyveszély előfordulna.
A másik pedig + 4 körül megáll. Sokáig spekuláltam miért, aztán azt a következtetésvontam le, hogy a talaj felől melegszik. Nincs megemelve, kicsi a belmagasság, nincs oadozat szigetelés viszont afalak és afödém szigetelése megfelelő.
Mondjuk az átlaghőmérséklet azért nem minusz 15 , éjjel volt ilyen , de napközben azért felment minusz 5 -ig.
A lényeg, nem fagyott el. Telente kb. 5 napot fűtöttem, a kritikus időszakban.
Kérdés, hogy megéri-e azért az öt százalék extra nyereségért...
"elég szerintem két-három pozíció"
Ha azt motor mozgatja, akkor nincs sok különbség a két-három és az akárhány pozíció között. Kell egy tengely, ami egy év alatt fordul egyet, azon egy hajtókar egy hajtórúdal, amelyek pont 46 fokot billegtetnek függőlegesen a napgyűjtő felületen.
A forgató árát szerintem apám maga sem tudná megmondani. Egy baromi nagy keretet képzelj el rajta 8 darab viszonylag nagy napcellával. Mindez egy teherautó forgozsámolyán forog kvázi 10 szeres terhelésre van túlbiztosítva. Ezt az egészet egy elektronika (apár tervezte) forgatja a nap felé fél óránként lép ha jól tudom és este 8 után áll vissza alaphelyzetbe. de csak horizontálisan mozog a nap felé, most tervezi, hogy vertikálisan is megbillenti (elég szerintem két-három pozíció) a napcellákat ahogy megy a nap felfelé - lefelé úgy is követni tudja a napcellákkal a legideálisabb beesési szög eléréséhez.
"éspedig "a 21 század anyagai:az inteligens anyagok". Beszéltek ott nanotechnologiáról , komplex folyadékról, mágneses folydékról, elektro-reologiai folydékról, stb..."
Az "intelligens" anyagoknál általában nincs szó halmazállapot-változásról, többségüket mikroszkóppal megvizsgálva egyszerű (olykor kevésbé egyszerű ;), mikro méretű fizikai/mechanikai trükkökről van szó.
Nem tudom de nem is találom azt hol irhattam hogy áramot sem akarunk bevezetni. egyebkènt ez annyiban igaz hogy az áramot bevezetjük de èdesapámèk ha is többet töltenek vissza a hálòuatba mint amennyit elfogasztanak ìgy a számlája negativ előjelű. Gèpèszmèrnök ezt emlitettem már talán. A tetőn náluk 1,8kw telesitmenyu napcella van 8darab 1,65 mèteres tábla fordul mindig a nap felè. A meleg vizet naluk vakumcsoves kollektor kesziti azt is o csinalta.
Nálam van kèt kis esèsű tò az egyikre èpül majd a ház. mindkèt zsilipen lesz egy-egy kaplan turbina 500+500 wattal. Mellette hasonlo mèretű 1,8 kw-os napcellát teszek fel èn is. nem gondolkodok sokat lemásolom az övèt. Az EONtòl vezetem be az áramot biztos ami biztos de èn is vissza akarok tölteni inkább mint levenni. sőt lesz egy targonca akkksi mèretű (már van is) sziget üzemű tárolòm is aki egy 1,2 kwos házat több mint 26òráig teljes terhelèssel elvisz ha kidől az EON kiszárad a kèt patak ès a nap is nulla lumennel a horizont alatt marad. Ennyi a házunk energetikai rèszèről. plussz van kèt sörkollim èn èpìtettem mèg a kályhás rokonommal együtt de nem tettük fel mert szerencsère kèt òriási fa alatt álla házunk ès èlhető a tetőtèt nyáron is. de az uj háznál felteszem őket oldalra ès a fürdőbe-hálòba ès a konyhába alulròl nyomhatják a butorok alá, kád alá szellőzőrácsokon (a hálòba is a gardrobeon keresztul) a meleg levgőt. 4,2-4,4 negyzetmeter sörkollim.is van. A tobbit kelene fafutessel megoldani. Ezèrt kell a fatüzelèsű kályha pl. meg többnyire a meleg viz előállitására pkussz arra hogy ne hagyjuk kihűlni a lakást ha a fő meleget adò valami elaludt vagy kihűlt.
De ettől mèg hogy lesz villanyunk nem kivánok tùlfogyasztani sem ugy mint apámèk akik 3 !!! hűtöt üzemeltetnek.
Na ennyit most már tènyleg az energetikai rèszről. Foglalkoztunk a fás tüzelès megvalòsìtásával.
"oszt a vizteses kályhán mi hajcsa a keringetőt, ha nem akar áramot bevezetni? generátor?"
Azt még valami szünetmentes, esetleg napelemes, szélkerekes, akármilyen cuccról meg tudja csinálni, mert muszály. Azért azt nem gondolom, hogy mindenféle elektromos téma nélkül kibirnák.
Mittudomén: csak nem gyertyával világítanak, és a telefont hol töltik fel, egyebek. Valamennyi csak kell, ha 12 voltos a hálózat, vagy valami akkor is.
"de a vizvezetékben is van nyomás, szal nem olyan mintha egy flakon vizet kinthagytál."
Hát ez az. Van benne nyomás. A fűtési rendszerben talán áramlik. A vízvezeték meg nem folyik. Áll. Talán az hamarabb meg/szétfagy.
"Az a baj, hogy egy folyadékot lefagyasztani csak hő-elvonássa lehet, ráolvasással nem :)"
Mem kimondottan fagyasztásra gondoltam
Ennél a gondolatnál akkor ragadtam le mikor valamikor nézve a Mindentudás egyeteme valamelyik adását , éspedig "a 21 század anyagai:az inteligens anyagok". Beszéltek ott nanotechnologiáról , komplex folyadékról, mágneses folydékról, elektro-reologiai folydékról, stb...
Álltalános persze, mert nem mindegy milyen a szigetelés, a víz mennyisége, a tüzelőberendezés.
De nem ez a lényeg!
Arra akartam felhívni a figyelmet, hogy lehet így bohóckodni a számokkal. De adva van egy épület, akinek a tulajdonosa nem akar sem villanyt, sem gázt bevezetni. És egy fatüzelésű kályhával, ami vízteres akarja megoldani sajátkezüleg a kályha építést, meg végülis a ház fűtését.
Nade mi van, ha elmenne 2 hétre? Vagy akár 4-5 napra, mert pihenne, vagy dolga van?
Minek számolni, meg trükközni a fűtési víz elfagyásával, amit olajjal kiváltana :-) (Azért ezt zárójelben egy HA szócskával)!
Nem releváns, hisz a fürdőszobában szétfagy a vízcső mire hazaér!
ez is olyan, hogy lehetetlen általánosságban megmondani, hiába adtál meg egy -15 fokos külső hőmérsékletet.
mert amíg mondjuk a mi téglaházunk (nagy tömege van) akár egy hétig is bírná, addig a szomszéd néni "farostlemez" (könnyűszerkezetes) házikója (nincs tömege) szerintem kb. két nap alatt hűlne fagypont alá.
Előtte egy olyan kérdésem lenne, hogy hány óra alatt vonódik ki az az egységnyi hő, egy fűtetlen lakásból/házból?
Magyarra lefordítva: mennyi/milyen időre utazhat el -15 fokos külső hőmérsékletnél a tulajdonos, egy fűtéssel nem rendelkező házból?
Tehát gáz, villamos rendszrre csatlakozás nélkül egyetlen vízzel,..... kombinált kis csodakályháját +1 fokos előremenőnél :-) mennyi ideig hagyhatja otthon?
Thermo olaj nem ér, az csalás :-)
Mert gondolom nem azzal zuhanyoznak, meg mossák el az edényeket (vagyis a használati víz (a csapból tehát ami folyik) az víz=H2O).
"Elméleti szinten, lehetne olyan "inteligens" fűtőkőzeget(folyadékot) hőcserélőn keresztűl keringtetni amely a kritikus hőmérséklet elérésnél pl.95 foknál elekromos impulzus hatására szilárd anyaggá változik,"
Amit leírtál, azt a furcsa fizikai folyamatot úgy hívják, hogy "fagyás". Nem csak a víz tud megfagyni , de a vas és a levegő is megfagy, amikor megszilárdul. Hőcserélő rendszerekben (a vízen kívül) külöféle olajakat és sókat használak leggyakrabban hőszállító közegként. De megfelelő hőmérsékletű túlmelegedés esetén az olaj és a só is felforrhat (BUMM!!!) akár a víz.
Az a baj, hogy egy folyadékot lefagyasztani csak hő-elvonássa lehet, ráolvasással nem :)
Márpedig éppen a lefagyasztás a legnehezebb dolog egy olyan folyadéknál, amely éppen most készül felforrni...
Ha létezne elektromos impulzus hatására megfagyó anyag, az az összes olvadáshőjét egy pillanat alatt adná le, ami nagyobb robbanást idézne elő, mintha a víz forrt volna fel (a környezetében minden plazma állapotúvá hevülne).
Ha egyszer lesz ilyen anyag, tudni fogsz róla, mert minimum 10 db Nobel-díjat garantálok a feltalálójának :)
Látom belemelegedtetek itt a házi építés témába, legalábbis elvi síkon. Ezek a remek eszmefuttatások beillenek a társtopiba is, ahol egyébként ma folytattam a fejlesztések dokumentálását, akit érdekel, kattintson ide!
Direkt írsz olyat hogy hülyének érezzem magam a soron következő kérdésem miatt? Hol lehet elrontani az anyagválasztást úgy hogy magán az anyagon múljon az, hogy megvalósul -e a másodlagos égés vagy nem ??
vagy félreértettem az irásodat és teljesen mésra gondoltál.
thermo olaj esetleg. 300 fokig birja garantáltan. Nem a hőcserèlőben felforrò-robbanò gőz miatt problèma ez szerintem hanem amiatt hogy X vagy Y irányba tereljük füstöt hogy egyáltalán eljuthassom a fűtőteljesìtmèny valahogy a folyadèkos hőcserèlő felè. Meg lehet a vizteres keringetèst hülyebiztosra is csinálni hogy ha minden felforr a leállt keringès miatt akkor se a kályhát vigye szèt hanem a hőcserèlő vagy vìztès lefuvòszelepeit vagy egy közbülső tágulási tartályt. A lènyeg hogy a vìztès felè lehessen a meleget-gősugárzás irányát-füstöt terelni ès ha a vìz felmelegedett akkor működhessen tovább normál tömegkályhakènt.
Vagy esetleg egy ujabb füstkör os beèpìthető egy főzőtèr felè amikor az felmelegedett ujra tömegkályhakènt funkcionálhat a berendezès. Itt lehetne akár a füstjárat átváltást manuálisan is csinálni, csak tudja "az asszony" hogy mikor akar sütni ès mikor nem mìg a viztartály puffrrnek kellene csak automatikusan működni szerintem.
szerintetek?
A fő kèrdès inkább az hogy az utánègető tèr után is be lehet-e kötni ez a csappantyùt mert ha elè èpìtjük akkor a másodlagos ègès nem valòsul meg.
Ez is egy szelektálási modszer, bontott téglánál, föleg mikor külonböző "évjáratú" és "származású" tégla van vegyesen (350-500 db) és válogatást igényel, kondinak se rossz ... :)
"azonban a felforrás elleni védelmet valószínűleg nem bíznám bimetálra"
Elméleti szinten, lehetne olyan "inteligens" fűtőkőzeget(folyadékot) hőcserélőn keresztűl keringtetni amely a kritikus hőmérséklet elérésnél pl.95 foknál elekromos impulzus hatására szilárd anyaggá változik, megközelitöleg a hőcserélő anyagának a tuljdonságaival rendelkezzen? viszont a kritikus hőmérséklet megszünése után újból folyékony...
Olyan kemencét láttam amibe bevolt kötve tűzhely füstje,így aplatni nem hűtötte a kemencét.Viszont főzéskor a tűzhely füstje melegíti a kemencétis.Akemencébe fehér sütő van beépítve.
Ezeket a vezérléseket néhány hónapja nagyjából leírtam/rajzoltam a tömegkályhás topicban.
...mondjuk én szigorúan elkülöníteném a kényelmi és a biztonsági dolgokat:
a hőmérséklet szabályozó rendszer lehet hőérzékelővel (bimetál/paraffin/elektronika),
azonban a felforrás elleni védelmet valószínűleg nem bíznám bimetálra: a vízteret elkerülő füstgáz-utat egy elektromágneses tartású csappantyú tartaná lezárva, amely áramszünet esetén elejtené a csapantyút, miáltal megnyílna a rövid út kifelé a füstgáz számára.
Esetleg lehet a règi trükköt alkalmazni ami totál jòl működött a salgò tűzhelyeknèl. Emlèkszel arra volt bennük egy süt/főz kallantyù ami irányváltòkènt működött. Mi van akkor ha sütni főzni akarunk akkor a vìzteres rèsz fele irányìtjuk a füstöt vagy akár a vìzes hőcserèlő felè ha pedig a tömegkályha tömegèt akarjuk felfűteni-dolgoztatni akkor a normál irányba mehet a füst. Ugy èrzem gordiuszi csomòt oldottam meg egy vágással. Mozgathatò terelőlappal terelni kell a füstöt a megfelelő irányba. Máris megvan akár a biztonsági megoldás is ha tùlmelegedne a vìztèr ès áramszünet van akkor egy bimetál mechanikusan visszaváltja a hő továbbhaladásának irányát az erdeti szisztèma szerint. Igy kiküszöbölhető keringetőszivattyu hibája, áramszünet ès minden egyèb hiba ami tterhelheti a vizteres rèszt ès robbanáshoz vezethet.
Meg lehetne vele oldanj azt is hogyha a szenzor a puffetrartályban elèg melegnek látja a vizet akkor fustutat mòdosìt ès visszatereli a füstöt a fűtès illetve a normál tömegkályha működès irányába. Ha pedig a lakást hülni èrzi akkor a rendszer megnèzi hogy meleg-e a pufferben a vìz. Ha igen akkor elkezdi keringetni ha nem akkor jelzi akármivel higy kedves tulaj ideje befűteni.
Mekkelek mester, sancibácsi ?? milyen az ötlet?
Imádunk ilyen rendszereket vezèrelni nincs megoldhatatlan vezèrlèsi feladat..
"Az mondjuk érdekes, hogy a két kazán elég jelentős eltérést ír: ... Vajon miért? Ki tudja?"
Gondolom
- az egyik cég megmérte fával tüzelve, hogy mennyit ad le a kályhája és a mért értéket adta meg kilowattban,
- az másik cég is megmérte fával tüzelve, hogy mennyit ad le a kályhája és azt az értéket meg kilowattban, amennyit a kályhálya nulla százalékos víztartalmú fával, 1200 fokos tűztér hőmérséklettel, napsütésben és hátszélben adna le ;)
Szia ! Az alaprajzunkbol a 3d animaciot melyik progival csinaltad?? koszi szuper lett en is nezegetem es baratkozom vele.
Vihogo te lattal mar eloben vizteres kemencet mukodni ami sutis meg foz is raadasul? Szerintem Te ugy ertetted hogy lèteznek füstjáratos kemencèk fűtèsi cèlzattal de ezek szerintem sokkal inkább cserèpkályhák mègha nem is klasszikusan ugy neznek ki. Belinkelt valaki règebben ide a topikba egy tömegkályhát ami pl. kinèzetre nagyon tetszik kicsit átalakitva a kinèzetèt el tudnám kèpzelni a házban is.
Belinkelem ha sikerül most az egyszer...
Köszönöm hogy ennyit foglalkoztok a problèmámmal önző mòdon valòban jòl esik, remèlem másnak is okoz nèmi örömet a szakmai kihìháv miatt nem csak nekem :-)
"A platt a konyha felé, a tűztér elfordítva a nappaliba mondjuk, a sütő ajtaja pl. az étkaző felé néz!"
Pont ezt akartam írni:
én is olyan kályhát tervezem magamnak, melyet a konyhából fűtök, de a nappaliból (is) látszik a tűz. Egy ilyen "fal két oldalára" épített kályhát simán tovább lehet fejleszteni akár platnisra+sütősre+vízteresre is.
"Szeretnék egy ilyen ökölszabályt, hogy aszongya: 10kW pillanatnyi teljesítményhez kell X m2 hőcserélő (füst/víz) felület ill. óránként Y kg fa elégetése, amihez meg egy pl. 50x50x50-es égetőtér."
Egy tűz által óránként leadott hőmennyiség rengeteg dolog függvénye (elégett famennyiség, annak víztartalma, tűztér hőmérséklete (hőszigeteltsége), tűzilevegő mennyisége, levegő beadási helyei, légfelesleg mennyisége, stb stb ), ezek közül a tűztér mérete a legkevésbé lényeges.
Úgyhogy az ökölszabályhoz az egyik tényező (óránkénti hőmennyiség) kapásból nem meghatározható.
Aztán meg hőcserélőnek nevezik azt is, amikor a tűztér egyik fala a hőátadó felület, van amikor pár cső széfeleg a tűztér körül és van olyan is, amikor olyan a hőcserélő, hogy a füstgáz minden köbcentije kénytelen érintkeznie vele.
Tehát az ökölszabályhoz egy másik fontos tényező (hőátvevő felület) is meghatározhatatlan.
És akkor jönnek még a víz/vas hőátadó felület mérete, a víz tömegárama/hőmérséklete, amelyek szintén elég tág teret hagynak a fantáziának, úgyhogy ilyen ökölszabály ha egyáltalán létezik is, csak nagyon-nagyon-nagyon durva saccolást tesz lehetővé.
A gyárak által hivatalosan megadott kilowatt értékek is csak egy bizonyos fa/levegő/kéményhuzat/csillagállás kombinációra érvényesek, a való élet ezen (közel ideális) értékektől igen durva eltéréseket produkálhat (gondolom többnyire lefelé ;)
tulajdonkèppen èppen a tervezèsnek vagyunk a vègèn amibe belerajzoltuk a kályhát már csak lehet hogy marhasáot követtünk el azzal hogy berajzoltuk mert nem tudjuk mèg hogy valòjában milyen lesz a fütèsinrendszerünk.
sancibácsi beletrafált pròbáljuk a ház helyisègeit egy lègtèrbe vonni de termèszetesen ez nem minden esetbem lehetsèges pl. a hálò gyerekszoba fürdő ès egy " háztartási helyisèg" le van választva. de mègis beletrafált mert a ház nagyja egy lègtèr ès telitalálat volt mert a nappali fele akarjuk forditani a tuzteret a latvany miatt az etkezo fele a suto nyilasat a konyha fele meg afozolapot. de ha valakinek sikerul a bravur akkpr a tervezett alaprajzunkat atlinkelhetnè ide a tömegkályhás topikbol. nel nem megy es ott 3dben animalva is megcsinalta az egyik forumtarsunk amiert ezer köszönet jár.
"igen van 3 az egyben, tömegkályha, de 3 az egyben vizteres nincs..."
Ki tudja akár lehet is...:) itt látható egy vázlat a tüztérből távozó f.gázokat két irányban lehet terelni, kivánság szerint, sútőtér fele vagy hőcserélő fele(sútőtér alá).
én úgy értettem, hogy vizes rendszert akar, hiszen a puffertartályt is említette
nem lehet minden házat jól kifűteni egyetlen légfűtővel
de mintha ő azt írta volna, hogy még az építkezés, illetve a tervezés elején járnak.. ha mindenképpen sütni-főzni is akarnak vele, akkor már eleve úgy kell tervezni, hogy a légfűtő elég legyen.
Természetesen vannak 3 az 1-ben (tömeg)kályhák. Főzőlap, sütő/kemence, + fűt (kályha).
Nyílván megvannak az előnyei hátrányai.
Amúgy miért ne lehetne a nappaliban?
Ma az új építésű lakások nagyobbik felében a nappali. a konyha, az étkező egy légtér.
Akkor miért ne lehetne?
A platt a konyha felé, a tűztér elfordítva a nappaliba mondjuk, a sütő ajtaja pl. az étkaző felé néz!
A vizes rendszerrel is igazad van. De természetesen meg vannak ennek is az előnyei hátrányai.
A vízteres kandallóhoz, vegyes t. kazánhoz, faelgázosítóhoz még + ki kell építeni egy radiátoros rendszeert, az összes gépészettel, osztókkal, gy-vel, keringető(kk)el, és legtöbbször vizes puffer tartállyal, és a szerelés, telepítés munkadíjjával.
Ez álltalában még + többszöröse 1 kályha, kazán, kandalló bekerülési árának :-(
én nem tenném a kandallót a konyhába azért, hogy főzni tudjak rajta, mondjuk az más kérdés, ilyet lehet-e vízteressel megoldani, ahogy szeretnétek... de nem mondanék le a nappaliban téli estéken a tűz látványáról, azért, hogy a konyhában legyen... a nappaliban meg nem főznék:))
a fórumon többen is vannak, akik vízteres rendszerek tervezésével, kivitelezésével foglalkoznak, őket keresd meg.
az egész ott kezdődik, hogy ki kell tudni számítani a ház hőigényét, tisztában kell lenni a használati melegvíz igénnyel, hogy ahhoz tudják méretezni, tervezni az egész rendszert, milyen tűztér, mekkora puffer, mekkora hmv, stb. kell hozzád, kvázi "személyre kell szabni" az egész rendszert. Ami egy kb. ugyanakkora alapterületű házban másnál jó lehet, lehet, hogy nálad sok vagy kevés lenne, sok mindentől függ.
és ha már megvan az egész tervezés és eldőlt, hogy milyen tűztér lesz, akkor építtesd meg a kéményt, hogy "méret legyen".
Köszi. Már kaptam némi infót. Ha van még, jöhet azért. Egy kedves társtopik-társ küldött nekem egy Atmos táblát, közben találtam egy Attackot is, nagyjából képben vagyok. Az mondjuk érdekes, hogy a két kazán elég jelentős eltérést ír:
Atmos Attack
25kW 2,3-2,7m2 1,52m2
35kW 2,9-3,2m2 1,74m2
45kW 3,8-4,2m2 1,95m2
75kW 5,2m2 3,6m2
Vajon miért? Ki tudja?
Az ok, ami miatt előkerült a téma, hogy találtam megint egy átalakítható kandallót egy nem túl nagy lakásban, aminél elgondolkodtam, hogy elég-e a könnyen elérhető hőcserélő felület vagy kell hajtani a plussz m2-ekért vagy egyenesen káros a nagy felület (túlhűl a füst pl.).
Ma már külön építünk sütő és fűtő kemencéket,az utóbbiak füstterelővel vannak ellátva,a nagyobb hőleadás végett.egy jól megrakott fűtő kemence hatásfoka vetekszik a cserépkályháéval.
"Lehet kérdeztem már, de hőcserélő felület méretezésnél mik az összefüggések?"
Szerintem függ a hőcserélő felütén érinkező füstgázok hőfókától, a keringtetett fűtőközeg tömegáramától...de csak találgatók nem vagyok gépész.
"Szeretnék egy ilyen ökölszabályt, hogy aszongya: 10kW pillanatnyi teljesítményhez kell X m2 hőcserélő (füst/víz) felület ill. óránként Y kg fa elégetése, amihez meg egy pl. 50x50x50-es égetőtér."
A tűztéren kivül elhelyezett hőcserélőkről, hőhasznositokról a Koszó J. féle könyvben cserépkályhák és csempekadalók(googli) van a 108 oldalon egy táblázat
akkor nem vágod, a vizteres kandallónak az a lényege a hogy a hő legnagyobb % át a vizoldalra adja le. tehát pl egy 25 kw os vizes nyom 20 at a vizoldalra 5 marad a levegőre. amiből te már nem tudsz több hőt elvenni, mert nincs miből. nullára nem csökkentheted le a kiáramló füstöt. mert nem lesz huzatod és harmatpont alá csöken akkor meg kátrányosodik.
Szia! A kèmènyt a kályhához tudjuk mèretezni mert nem ketdődött mèg el az èpìtkezès. Ezèrt tudunk most jòl átgondolva kályhát választani ès nem utolag gondolkodni hogy egy alkalmatlan alaprajzu epuletet mivel tudnank befuteni.
A minden napos begyujtas nem gond.
Èppen azèrt nem tartom jo otletnek a cserepkalyhat sem a kemencèt vìztèrrel mert hogyan sütsz akkor a kemencèben ha a viztèr folyton hűti hamár elaludt a tűz. a cserèpkályha lènyege is a hőtárolás ami nm mehet vègbe mert a vìztèr lehűti nm lehet a keringetèst megállìtani mert felrobban a gőz.
szerintem...
kandallò vìztèrrel már inkább bár arra nehezebb csatlakoztatni főzőteret főzőlapot bár nem tartom lehetetlennek mert ezzel csak növelve van a hőleadò felület a sütőtèren ès a főzőlapon keresztül.
nincs semmi gond a vizteres kandallókkal, csak nem a legolcsóbb kategóriát kell választani.A vizteses fűtőberendezések közül a kandalló a legjobb.
plusz a pufferral kényelmes is lehet, egyenetes hőfok tartható a házban. nem kell minden nap begyújtani.
a cserépkályha tömegkályha épp arra való hogy lassan fokozatosan égesse a fát, mig egy viztesnél az a lényeg minnél gyorsabban átadja a hőt a vizcserélőnek. ebből is van többfajta oldalt felül stb helyezkedik el.
Ilyen összehasonlítás amit írtál ki mennyi fát használ egy szetonban nagy hülyeség kivéve ha ikerszomszédok, és mindig pont ugyanannyi a hőfok a lakásban.
ha nem egyforma az alapterület, szintek száma, a ház szigetelés és a belső hőfoknem egyforma, és nem ugyanolyan szárazságú fával fűtenek akkor kár bármit is összehasonlítani. a nedves fán 20-30%ot is lehet bukni.
sőt az sem mindegy ki építi be stb... ez elég sok tényezős dolog.
nekem 130 nm em van két szint, és légfőtővel fűtok, egyedül a lenti furdő és háló amit egyenlőre nem is használunk az 19 fokra fűti, de van termofej a radiátorok igy az megy gázról, és egy év alatt (hmv +fűtés) 600 m3 gáz meg 4-5 m3 (1x1x1) fa fogyott.
milyen kéményed lesz? mert azt egyben kell tervezni a tüzelőberendezéssel.
tipusokat találsz a hozzászólásokban, én nem akarok ajánlani, mert ahány ember annyi igény, olyan vastag pénztárca stb... barkácsáruházast ne vegyél, de vannak itt dealek is fórumon biztos ajánlanak valamit.
de ha lesz pincéd akkor vehetsz faelgázos kazánt is pufferral az a leghatékonyabb.
Lehet kérdeztem már, de hőcserélő felület méretezésnél mik az összefüggések?
Szeretnék egy ilyen ökölszabályt, hogy aszongya: 10kW pillanatnyi teljesítményhez kell X m2 hőcserélő (füst/víz) felület ill. óránként Y kg fa elégetése, amihez meg egy pl. 50x50x50-es égetőtér.
Nem tudom melyik jobb, vègigolvasni ennyi vèlemènyt vagy rábìzni egyetlen valakire amegoldást akit valamilyen bizalmi alapon az ember kiválaszt mert ugy gondolja hogy ő a megfelelő. Èn aki ehhez a kerdeshez nem ertek csak elemenyeket tudok olvasni nyilvan a tulsok informacio tengereben es az ellenvèlemènyek özönèben kezdek most elveszni
sajnos
pl: felesègem álmárol a bubos kemencèről alapbol lebeszèltek mondván hogy az nem alapvetoen fűtèsre valò sőt vizteres megoldás nem is lètezik belőle amellett hogy nem is jo hatásfoku. Ezt vihogo nak irtam
Mekkmester ! Nem 22 cm atmeroju hanem 35-45 cm atmeroju ronkokbol epitunk. Az vesse ram az elso kovet aki laikuskent eligazodik ennyi ellentmondo inormacio kozott. Èn imádnèk egy vizteres kemencèt mègha több fát is eszik meg mint egy hipermodern valami de egy hete a tomegkalyhas forumon eppen errol beszèltek le mondvan hogy koklerdarabokat ne vegyek. elbizonytalanodtam bevallom
"A vìzteres kandallòtòl èn eddig azèrt tartottam mert azt olvastam hogy a kandallòknak alegrosszabb a hatásfoka adott kg. famennyisègre vetìtve."
A vízteres kandallók hatásfoka kb 25 és 95 százalék között van, nem tudom, hogy ezek közül melyikről olvastad ezt :)
Általánossaágban annyi igazság van a dologban, hogy amely fűtőberendezéseknél a hőelvétel közvetlenül a tűztérben történik, azok valamivel gyengébb hatásfokúak
azokhoz képest, amelyeknél először hagyják a füstgázokat a lehető legnagyobb hőmérsékleten kiégni és csak ezután történik a hőelvétel.
"Èpìteni fogunk egy közepes vagy annál jobb hőszigetelő kèpessègű rönkházat 110-115nm nagyságban"
A rönkházak többsége nem "közepes vagy annál jobb", hanem eléggé gyenge hőszigetelésű.
15 centi vastag fa hőszigetelése kb 4 centi polisztirolénak felel meg,
márpedig manapság 8-10 centi hőszigetelés az alap, de aki komolyan gondolja hogy nem akar túl sokat fűtésre költeni, az már a 15 centi környékén gondolkodik.
Szóval manapság a rönkház azon gazdagok sportja, akik fontosabbnak tartják a szépséget a megtakarításnál.
"amit fatüzelèsswl szeretnèk fűteni ès az lenne a legjobb ha a tüzelès mellett a használati melegvizet is ez a kályha kèszìtenè sőt Uram irgalmazz a felesègem itt egy főzőlapon főzne vagy a kályha sütőterèben sütne valamit."
"..Esetleg konkrèt kandallò tìpusait is amit már beèpìtettek ès beváltak..."
Alig szigetelt házamban Én egy supra astra2 légfűtéses kandallót használok (most indul majd az ötödik szezon..) -5C° -ig 125 m2 fütögetek..az alatt zárom az előszobát és csak 78 m2. Nálam tökéletes, de---ha most csinálnám a temporist választanám a külsö levegőssége miatt. (az astra naponta vagy 3x cseréli a beltéri levegőt).
Van itt számtalan megoldás, lehet választani../ az alig 40 000 hsz-ből!
Megvan az első áttörès megszületett az első javaslat/ötlet !
Tènyleg hálásan köszönöm !
A vìzteres kandallòtòl èn eddig azèrt tartottam mert azt olvastam hogy a kandallòknak alegrosszabb a hatásfoka adott kg. famennyisègre vetìtve. Ezt azèrt furcsállom mert egy tekervènyes füstjáratos cserèpkályhában az ismerőseim pont annyi fát ègetnek el egy szezonban mint a másik kedves ismerős egy IDRO 50 vizteres kandallòban ami vìzteres ès van hozzá 1000 liter puffertartály. De a jotul cègnek van másodlagos ègèst biztosìtò kandallòja ami a sima kandallòknál jobb hatásfokkal kèpes üzemelni ìgy talán az azonos mennyisègű fára nèzve jobb hatásfokot biztosìt mint egy a sima kandallò.
Nyáron persze hogy ne gyùjtanèk be, nyárra ott van a HMV-re a napkollektor ès a hőcserèlőbe eldugott villanybojler adapter ami nyilván csak akkor kapcsol be ha a napjollektor nem melegìti fel elèggè a használati meleg vizet. Ezt ùgy kell elkèpzelni hogy adott egy villanybojler ami csak akkor működikha elèggè nem süt a nap. Ezt gondoltam kiegèszìteni akályhával ugy hogy ha a nap sem süt akkor a kályha a hőcserèlőn át bedolgozik a használati melegvìz előállìtásba ès ekkor sem használunk áramot.
A felesègem meg lemond a lakásba èpìtett kemence látványárol es kerámialapon főz majd ès kèsz, sütni pedig sütőben süt nem kemencèben ennyi. Ha nincs más megoldás... De kemencèt az udvarra is lehet rakni sütèsre- főzèsre igy ki lehet nyáron szakadni a házbòl legalább ..
Mèg egyszer köszönöm a vèlemènyt, várom mások ötleteit is vagy jòl bevált lètező megoldásait !! Esetleg konkrèt kandallò tìpusait is amit már beèpìtettek ès beváltak.
Lehet több funkciós kályhát rakni,de azt tudni kell hogy minnél több funkciót építünk bele,annál kisebb lessz a hatásfoka.El kell dönteni,mit is várunk el a kályhától.Füst járatos rendszerbe nem célszerű vízteret építeni,a kátrányosodás miatt.
A tömegkályhás topikbòl küldtek ide mert ott nem biztos hogy tökèletes megoldást lelek rgy szerintem nem eszetlenül elvadultan nagy feladatra. Èn a vezèrlèhez èrtek ezt le kell szögezzem de a fatüzelèshez nem. Viszont !
Èpìteni fogunk egy közepes vagy annál jobb hőszigetelő kèpessègű rönkházat 110-115nm nagyságban amit fatüzelèsswl szeretnèk fűteni ès az lenne a legjobb ha a tüzelès mellett a használati melegvizet is ez a kályha kèszìtenè sőt Uram irgalmazz a felesègem itt egy főzőlapon főzne vagy a kályha sütőterèben sütne valamit. Ez lenne a megoldandò feladat (valakinek aki azt mondja higy marpedig van olyan kályha, vìzteres kandallò vagy tömegkályha ami mindezeket tudja). A tömegkályhás linkből átlinkelem a házunk alaprajzát animálva.
Remèlem nem gondolhátok ùgy hogy ez a feladat megoldhatatlan ès szereltessem be gáztmert azt nem fogom megtenni.
ja értem.. hát úgy meg a konyha felől nézheti a burkolat hátát, vagy falat húz...a felső ívnek is annyi... nyilván nem volt "tervezéskor betervezve" oda egy kandalló, de hát a szükség nagy úr, majd megoldják.
ez van nekem 
Még két nyarat hagyom száradni.
