Hú, hát ezt látod nem tudom. Azt hiszem, Tmax hívóval. A Syrexben veszi, a Syrexes hölgy ajánlotta a lab4artot azóta ott hívatok, még nem okoztak csalódást.
Szia! Még mindig az a kérdés miben és persze hogyan hívják a filmet. Amit javasoltam Tmax400 / Xtol 1+1 10min kipróbáltam, és még használható eredményt adott, „egyebet nem tudok elmondani” Tmax400 viszonylatban…
Ha magasabb kontrasztot szeretnél (Borús idő esetére.), a D100 / Xtol 1+1 13min javasolnám, és ez ISO200 lesz, nagyon finom szemcsével.
„Ahol én hivatom, ott Tmaxhoz való hívóval hívják.”
- És az melyik hívó Xtol; Tmax; Tmax RS?
Egyébként a „mert ehhez a filmhez lett fejlesztve” marketingdumába, nem nagyon hiszek.
"A köd az egy sztereotípia Londonnal kapcsolatban" Voltam már ott párszor:)
Nem a köd a lényeg, inkább egy nyomasztó januári hangulat. Ha van köd, akkor van, ha nincs, akkor nincs. Ez a pusholtatás azért érdekes, mert adht valami sahátos légkört a dolognak. Talán a tökéletlensége miatt.
A köd az egy sztereotípia Londonnal kapcsolatban, viszont, ha a ködös hangulatot szeretnéd visszaadni, akkor pont nem kell pusholtatni a filmet, mert ahogy keményedik, megöli a ködöt. Digitálissal kipróbálhatod.
6-7 éves koromban mit meg nem adtam volna néhány üres filmes kazettáért! Az érdi Skálával szemben volt egy butiksor, azon pedig egy maszek fotós. A kirakatban hatalmas üveggömbökben voltak kitéve az üres kazetták, ill. damilra fűzve is fel volt akasztva jópár. Anyukámmal többször bementünk oda, hogy kérjünk 1-2 darabot ajándékba, de szívtelen módon mindig elhajtott a csóka, és nem adott egy darabot sem :(
Hozzá kell tennem, hogy Tmax hívóval a 400 as 400 ra hívva is elég kontrasztos és kemény nekem általában.
De az igazság része az is, hogyha photoshopban kicsit felhúzom, akkor van még benne tónus (pld a srác pólóján):
Nekem a lab4art-ban hívják. Nem tudom, hogy kemény kontraszt amiatt van, mert ilyen a kép, vagy ez scannelési gond, és igazából olyan, mint az alsó focis.
Nézd, én a hívás technikájához nem értek. Arról van szó a kérdésemben, hogy januárban londonba utazám pár napra, ahol elég sötét, nyomasztó, ködös, csapadékos, hide idő van, és ff filmmel szeretném megfogni ennek az atmoszféráját, hangulatát. Tegnap beszéltem egy filmrendező ismerősömmel, aki szintén hobbiból analógra fotóz, és azt tanácsolta, hogy Tmax400-al menjek, 800-ra lőjem és 800ra pusholtassam, mert erősebb, durvább kontrasztok lesznek, jobban hozza majd azt a hangulatot. Erre akartam rákérdezni szakfórumon. Ahol én hivatom, ott Tmaxhoz val hívóval hívják.
Szia! Azt is jó lenne tudni milyen hívóban hívják a Tmax400 –at, nekem Xtol 1+1 –ben, 8min hívás melett, megvan az ISO400, de pl. D-76; Michrophen, A-49 –ben nem volt meg.
Ha szükség van az ISO800 –ra, akkor érdemes 10min hívást alkalmazni (Xtol 1+1), nem lesz tökéletes, de még viszonylag használhatót lehet nagyítani róla.
A film érzékenysége szenzitometriai értelemben nem változik, ami viszont átlépett a feketedési küszöbön, az egy értékkel feljebb csúszik. Picit keményedik a film, és szűkül a tónusterjedelme.
A kepeimet megprobalom elore eltervezni es ugy fotozni hogy tudjam(sejtem) mi lesz a vegeredmeny. Foleg 120 filmnel eleg rendesen beosztom es meggondolom mire lovom el. Fenyt merek, zonarendszert "ismerem" (probalom alkalmazni). A higitasokkal arra lettem volna kivancsi hogy tudok e tobbet kihozni egy filmbol (pl tobb reszletet- ha szukseg van ra).
Koszi az infot, akkor egyelore max ket higitast fogok alkalmazni, higabbat kontasztos temara, koncentraltabbat lagyabbra. 1+40,50 es 100-ra talaltam hivasidoket az altalam hasznalt hivo/film parosra ugyhogy marad a teszt, majd mutatok kepeket.
Mivel meredekséget nem tudsz mérni, hagyd a fenébe.
Előhívsz egy filmet, beszkenneled, eldöntöd, hogy tetszik-e vagy sem, oszt jó napot.
Ha elmélyülsz a dologban majd fejlődik a látásod, jobb lesz a felvételi és a labortechnikád, jobban észreveszed a különbségeket a hívók és a hívások között.
Az a lényeg, hogy minél többet fényképezz, laborálj, értékeld ki a saját munkáidat. Legyen saját tapasztalatod, leginkább arra támaszkodj, ne a mások véleményére.
Lásd a képet magad előtt, még mielőtt megnyomod az exponálógombot, a kész képet ezzel az előre vizionált képpel hasonlítsd össze. Ha sikerül elérned az ez előre megálmodott képet akár monitoron, akár papíron, akkor dolgoztál jól.
A többi nem számít.
Ami a Rodinalt illeti, ha nagy a témakontraszt, célszerűbb hígabb oldatban hívni, annak van némi kiegyenlítőhatása. Ha lapos fényekben fényképezel, alacsonyabb témakontraszt mellett, a koncentráltabb hívó meredekebbre rántja a negát.
Eget verő különbségre ne számíts, próbálgasd őket.
Ha jó a fénymérési és a labortechnikád egyetlen hígítás is elég. Nem érdemes több bizonytalansági tényezővel egyensúlyozni.
„Köszi, csak logika alapján ha a nagyobb higitás "jobb minöségű" negát eredményez akkor miért nem azt adják meg "alapnak" ? Túl hosszú lenne a kidolgozási idő ? Igaz e az hogy nagyobb érzékenységü filmekhez nem ajánlják a higabb hivót ? Nem minden film birja ? (pl foma100 lemálott az emulzió).”
- Ezeket talán a gyártótól kéne megkérdezni ;-)))))
„Ugylátom az marad hogy azonos körülmények közt elfotozok egy tekercset, kettévágom és egyiket 1+40 a másikat meg 1+100 higitásban hivom. Talán látni fogom a külömbséget. - csak szkennerem van (Epson 4490) talán látni fogom azzal is –„
- Szkenneléshez nem értek, meg OFF is itt. Nem tudom mihez lehet viszonyítani annál. Nagyításnál a perforácionak korom feketének kell lennie, ha nem az alexpos a film. A nagyobb gond a kétféle hígítás esetén, hogy azonos meredekségre kéne hívni, ezt hogyan fogod ellenörizni?
A hívási idő egyenes arányban van a higitás mértékével ? Van erre egy képlet, grafikon, táblázat ?
- Szerintem nem, de viszonylag egyszerűen ki lehet mérni.
„Még egy kérdés. Mindig szó esik a tényleges érzékenységről de arról nem hogy ha az alapján exponálunk akkor hogy hívjuk ? Ha a foma 400-ast iso250 ként exponáljuk akkor 400-ként hivjuk vagy csökkentsük az időt 250-nek megfelelöre ?
- Fordítva van, egy adott hívás, esetén (Hívásidő, hívó, hígítás, hívási mód stb.) van a filmek egy tényleges ISO –ja, és ezt kéne a fénymérődön beállítani, hogy az éppen mennyi azt is ki lehet mérni. A Foma 400 nagyon valószínű hogy csak ISO200 (Max de lehet annyi se.), a FOMA100 az 50ASA, a Foma200 az 80ASA, Xtol 1+1 ben, az R09 –ben kevesebb lesz valószínűleg. PL.A Trix400 ISO200 R09 –ben.
„ Vagy ez is kisérletezés alapján történik ?” -IGEN ;-)))))
Ezt azért olvasd még el ;-)))))
Alaptulajdonságok, klf. hívás és expo hatása a látványra; ISO –ra; meredekségre; szemcsére; felbontásra:
Köszi, csak logika alapján ha a nagyobb higitás "jobb minöségű" negát eredményez akkor miért nem azt adják meg "alapnak" ? Túl hosszú lenne a kidolgozási idő ? Igaz e az hogy nagyobb érzékenységü filmekhez nem ajánlják a higabb hivót ? Nem minden film birja ? (pl foma100 lemálott az emulzió).
Ugylátom az marad hogy azonos körülmények közt elfotozok egy tekercset, kettévágom és egyiket 1+40 a másikat meg 1+100 higitásban hivom. Talán látni fogom a külömbséget. - csak szkennerem van (Epson 4490) talán látni fogom azzal is -
A hívási idő egyenes arányban van a higitás mértékével ? Van erre egy képlet, grafikon, táblázat ?
Még egy kérdés. Mindig szó esik a tényleges érzékenységről de arról nem hogy ha az alapján exponálunk akkor hogy hívjuk ? Ha a foma 400-ast iso250 ként exponáljuk akkor 400-ként hivjuk vagy csökkentsük az időt 250-nek megfelelöre ? Vagy ez is kisérletezés alapján történik ?
Szia! Vegyünk egy példát, R09 1+20 és 1+80 hígítás, ugyanazt a filmet hívod, és azonos meredekségre, az 1+80 esetben jobb lesz az érzékenység kihasználás, és talán a szemcse is, és elvileg javul a felbontás, élesség, de más hívóval éppen az ellenkezőjét tapasztaltam, úgyhogy ez nem biztos.
Hogy az „árnyékrajz” milyen lesz, az kizárólag az expótól függ. A pontos expóhoz meg jó ha ismered a tényleges ISO –t. HA megvan a tényleges ISO és azt beállítod a fénymérődön. Az előtted lévő téma sötét részletére rámérsz, és annál 2Fé rövidebb értéket exponálsz, akkor jól nagyítható részleteket kapsz. Ha 3Fé rövidebbet, akkor némi anyagszerűség (mintha lenne valami), és 4 Fé rövidebbel megkapod a részlet nélküli feketét.
Pl.: a sötét részre F:5,6 és 1/30 mérsz.
Ha 1/500 exponálsz az a korom fekete
Ha 1/250 exponálsz mintha lenne valami
Ha 1/125 exponálsz jó látható részletek a sötétben.
és ott a Weblap „fülre” találsz egy felsorolást azokról a hozzászólásokról, amiben leírom, hogy milyen következtetésre jutottam az analóg fekete fehér fényképezéssel és laborálással kapcsolatban, és találsz még további dolgokat is a kérdéseddel kapcsolatban.
Egy szösszenet a végére részletek a sötétben:
Adva van egy nega amin üvegesek a feketék (A valóságban sötét témarészletek.), de azért, szemmel lehet némi rajzot felfedezni benne, ettől ez még nem a jól exponált nega (Feltéve, ha felvételező szeretette volna részleteket.). Mert ugye a paraméterek szerint fátyol felett 0,1D a csont fekete a nagyításon. Volt olyan, hogy megmértem az én kedves Barátomnak, és a szerinte részletes fekete 0,1D volt (Ha 0,3D abból szép részleteket lehet nagyítani.). Persze ez nem győzte meg, mondjuk akkor kezdett gyanakodni, mikor kértem mutassa meg hogyan lehet nagyítva jó kis részleteket kihozni. ;-)))
Sziasztok! Valaki tudna segiten abban hogy megertem mikor es miert hasznaljunk kulombozo higitasokat R09 / Rodinalbol ? P: 1+25, 40,50, 100,200,stb milyen filmhez(iso) es milyen temahoz milyen eredmenyhez ertem itt kontrasztos, szemcsek alakulasa, reszletek arnyekokban is stb. Kerestem a neten egy tablazatszeruseget de nem talaltam, csereben forumokon tobb ellentmondo velemenyt olastam igy jo lenne vegre atlatni a dolgon.
Ahogy Te én sem írtam azt, hogy tesztet csináltál volna. Pusztán az érdekelt volna miért találtad az egyik hívót jobbnak a másiknál. Szerintem a tónusok miatt de majd megmondod, ha nem.
Egyébként egy nálam lényegesen magasabb tudású nagyon profi laboros szerint
