Reményeim szerint ez lenne a helye annak a nemzetközi makroökonómiai diszkussziónak, amit már évek óta folytatunk különböző topicokon egy pár emberrel, és amely megérdemelne egy saját topikot. Valamint nagyon remélem, hogy a társalgás hamar eléri azt a szintet, hogy a topik bekerülhet a Polgazd Fórum védett keretei közé.
Az itt megvitatandó témák közé sorolnám pl az amerikai hitelválságot, és a nyomában kibontakozó recesszió gyanús folyamatokat, Kina, Ázsia emelkedését és esetleges bukását, a világméretü erőforrás, energia és élelmiszer inflációt, a tőke és pénzpiacok folyamatait, a fentieket befolyásoló geopolitikai eseményeket, stb
Nem örünék annak viszont, ha magyar aktuálpolitikai témák jönnének fel, valamint a hitelpénzrendszer vagy a derivativ, opciós piacok eredendő gonoszságáról szóló fejtegetéseket sem szivesen olvasnék itt.
"nem termelő gépre költötték a pénzt, hanem fogyasztási hitelre"
Csak akkor költhetsz gépre, ha annak a termékét valaki megveszi. Azaz lényegében fogyasztást kell emelni egy új géphez. Olyan nincs, hogy száz millió nyugdíjba vágyó befektet egy-egy új szandálkészítő gépsorba, hogy ennek termékeiből és hozamából éljen 65 évesen. Mert mit csinál ez a gépsor 20 éven keresztül? Áll?
Ha nem nő a lakossági jövedelem (és az USA-ban 2002 óta nem nő) akkor hogy a fenébe akarsz új termelő gépet beüzemelni? Ki vegye meg azt a cuccot, amit csinál? A kínaiak?
Mikroszinten működik, hogy úgy készülök öreg napjaimra, hogy csinálok egy szandálkészítő vállalkozást és ennek a hozamából élek, de százmilliószám új beruházást indítani (eltekintve az import energia kiváltó szélkerekektől) csak akkor lehet, ha nő a GDP (fogyasztási része és a fizetés!!!!) és az eddigi 99 felesleges kacat mellé az emberek megveszik a felesleges 100. kacatot is.
Ismétlem: a fizetések 2002 óta stagnálnak, illetve a stagnálás mellett Dél-Amerikanizálódnak is. Ilyen körülmények között hogy akarsz termelő gépek millióit beüzemelni úgy, hogy annak a fogyasztói bázisa ne eladósodás legyen?
Erre csak egy út van. Ki kell nyírni Kínát és nem szabad hagyni, hogy India megerősödjön. Okés, csak ez PONTOSAN ugyanaz a rövidlátó és szűklátókörű, a jövőt elképzelni sem tudó szemlélet, ami annak idején kivitte a gyártást (és a technológiát) Kínába. Mert ha úgy döntünk, hogy megszorongatjuk Kína golyóit, akkor közben ugye halvány lila fingunk sincs, mi lesz ennek a visszacsapása mondjuk 5 évvel később... Pontosan, mint a gyártáskihelyezés esetén.
Normális körülmények között az adósság egyik oldalán egy megtakarító van (T1 esetén aktív) a másik oldalán egy termelő beruházás, effektíve egy gép, ami gyárt valamit.
T2-ben, amikor a megtakarító el akarja költeni a T1->T2 között eltelt idő alatt a gép értéket,az végig profitot állított elő, amit tegyük fel folyamatosan beraktak a párna alá. Tehát a pénz megvan, annak egy része a párna alatt van, a másik a gép maradék értéke T2 időpontban. Ebből nem kéne hogy gond legyen, hacsak nincs valamilyen gikszer.
PL az, hogy nem termelő gépre költötték a pénzt, hanem fogyasztási hitelre, olyan emberek részére, akik azt később nem, vagy nem teljesen tudják visszafizetni.
Vagy az, hogy demográfiai változások miatt sokkal többen akarnak egyszerre kivenni pénzt a bankokból (vagy elővenni a párna alól) mint ahányan oda visszarakni, de ez nem okozna gazdasái világválságot, csak inflációt.
szal, az 1/3 -2/3 arány beállásához, a mostani 20% mellé még 2x 20% jön, vagyis az ipar + szolg együtt a mostani gdp 60% tenné ki. Ehez jön még a mezge, ami gőzöm sincs hogy mennyi az usa-ban. Ha 5%ra saccolom, és azt a válság nem befolyásolja, akkor a cél a mostani gdp 65%a, 35%os gdp eséssel.
És ebben még mindig nincs benne az ipari gdp változása egyik irányba sem. Valószínűbb, hogy az ipari gdp emelkedik, a szolg csökken, az eredő kb 28 -32%os esés között...
Ez egy szerkezetváltás, tehát a dollárban elszámolt gdp-nek kell így esnie, a valutaárfolyam átértékelődése nem játszik.
Ez az esés nyilvánvalóan több, mint amennyi pénz eltűnik a pénzügyi válságban.
"A változást értintő gdp arányokban inkább kételkedem."
A USA szölgáltatási szektora már igen rég 70 % körül volt. És a te 66 %-os kivánalmad túlzott, ugyanis jól el voltak azzal a 70 %-kal is egy-két évtizedig. És ha csak oda kell csökkenniük, akkor máris az az 5 % jön ki neked is. Viszont valóban szükség van egy kis(?) ipari teljesítmény növekedésre is, ami az első időszakban épp ellenkező irányba fog mozdulni a várható csődök miatt.
Ezért lesz egy hullámzása az egész folyamatnak egyre csökkenő amplitudóval.
Az amiknak kevesebb cucc kell,közben leértékelödik az,amit a külföldiek szállítanak nekik (ha nem lehet valutaárfolyam váltással,akkor megy a tultermelésel),közben pedig az ami termékek ára megemelkedik.
Hmmmmmmmmmmm.
De a 60-90%-a a dolognak a kereslet destrukció lesz.
Most barkácsolok egy történelmi olajár trend összahsonlítot a blogomra,a treasury figyelő mellé.
- azok akik a fentiek közvetlen fogyasztási igényeit elégítették ki, tehát éttermek, pizzériák, szórakozóhelyek etc
az ország relatív fizetésképtelensége, és a külső, olcsó árutömeg elapadása miatt az aki eddig a termékek értékesítésével, vagy az arra való pénz/adósság szétosztásával foglalkozott elveszíti a piacát, és csődbe kell mennie
ráadásul az usa akkora fogyasztó, ha felezik az olajimportjukat, a másik, még importált fele is fele olyan drága lesz... az energiaszámla (pénzforgalom szempontjából) negyedelődik
A változást értintő gdp arányokban inkább kételkedem. Abból ítélve, hogy az usa gdp-nek most kb 20% az ipar, és kb 75, vagy 77% lehet a szolg szektor, és ennek az egyensúlyi helyzethez vissza kell állnia egy kb 1/3 - 2/3 arányhoz. Ez volt a 80as évekre jellemző, már poszt-indusztriális, de nem "új gazdasági" arány.
Ahoz egy ez az arány változatlan ipari gdp mellett létrejöjjön 0,2*3 = 0,6, a mostani usa gdp 60% kell hogy legyen a szolg szektor. Ehez jön a 20% ipar + mezg, ami kidobja a mostaninak 80 vagy 85%át. Tehát erről az oldalról kb 15-20%ot kellene esnie az usa gdp-nek az egyensúlyi állapothoz, de ez azt feltételezi, hogy közben az ipari gdp se nem csökken se nem nő.
Ha leáll a keleti kereskedelem, tehát befagyik az áruforgalom, akkor az ipar gdp nőhet, és az egyensúlyi állapot ennél magasabb gdp értéken áll meg. Ha nem áll meg a kereskedelem, akkor az ipari gdp is csökenni fog (lásd autógyárak, építőipar), és ennél is nagyobb esésre lehet számítani.
Ha a nyugdíjalapok nagyot veszítenek, az jó dolog. Ugyanis nem 2012-ben olvad el hirtelen a computer screen money, hanem már hamarabb és lassabban. Megjegyzem, a google alig 104 azaz SZÁZNÉGY találatot hoz a kifejezésre. Kíváncsi vagyok, egy év múlva mennyi lesz :)
A "börze", a piac hőmérője. Ha mind az öt kontinensen olyan rallyba kezd, amit az elmúlt hetekben tapasztaltunk, akkor azt is jelzi, hogy nagyságrendileg mire számíthatunk. "2000 milliárd $-t vesztettek a nyugdíjalapok" Ezt is add hozzá még, mivel ez is rontja a fizetőképességet, ami a piac beszűkülését eredményezi. Annyiban érinti ez a gazdaságot hátrányosan, mivel nem a hitelek dőltek be, hanem a megtakarítások. A "börzék" látod ezt a különbséget jelzik vissza.
Ez a változás nem pár rszéványárfolyamot fog érinteni.
A leglényegesebb az lesz ami a fejekbe fog történni. Eltünik az emelkedő házárak miatti gzadagság érzés,eltünik az anyagi biztonság és a felelötlen költekezés lehetősége.
Most durván meg fog ugrani a megtakaritási kedv-függetlenül attol hogy ki mit akar,az amik nem fognak akarni költeni.
Az az idő elmúlt. Magától már nem tud beállni. Nézz már körbe a börzéken. (valahogy a piac nem akar megnyugodni ) Ha így folytatják, ez még egyre csak rosszabb lesz.
22-es csapdálya:az exporttöbletes országok növekedéséhez nem stabil exporthiány,hanem exponenciálisan növekedő exporthiány kell. Vagyis pusztán az ami hiány szinten maradása stagnálást és visszaesést jelent náluk.Ami lehetetlenné teszi a hiány finanszirozását az ecportálok oldalárol,és elvonja a pénzt az importáló országokbol.(bankcsököd,tözsdeesés)
"Szerintem meg nem ertuk el a veget, hiszen a kulso finanszirozas meg nem szunt meg. "
De már közel vagyunk a "beteljesüléshez". A fogyasztás önkéntes visszafogása megkezdődött. Ennek az új egyensúly beállásáig folytatódni kell. Csakhogy az az új egyensúly új helyzetet is jelent. Mondjuk az USA 5 %-kal csökkenti a fogyasztását, kb. ennyi elég is az egyensúlyhoz. Igen ám, de ezzel a világgazdasági szerepe is csökken min. 3 %-kal, amit nem becsülnék le. Nos, ez a 3 % befolyásnövekedés nem Európában fog lecsapódni, abban biztos vagyok. Sőt, Európa is lead úgy 2 %-ot.
És nem biztos, hogy ennyivel megússzuk. Mert az USA és Európa néhány százalékos fogyasztáscsökkenése sok területen válságot, és ami vele jár, munkanélküliség, stb. okoz, amit valahogy kezelni kell.
És az egész folyamat a meghuzott rugó mozgásának a lecsengésével futhat le, időnként jó mélyre süllyedve.
