Továbbá, a Lorentz-transzformáció nem arra vonatkozik hogy gyorsítottunk egy testet hanem a már mozgó testhez tartozó események áttraszformálására egyik rendszerből a másikba. Ne tessék összekeverni a kettőt. Az utóbbinál nincs 'valós' hosszváltozás, amíg gyorsításnál lennie kell. Aki annyit nem tud egy ábráról leolvasni, hogy valami hosszabb vagy rövidebb, az inkább foglalkozzon valami mással.
További finomságok, a részecske hullámcsomag hullámhossza. A második kiírt szám (l2) a majdnem c-vel haladó elektron hullámhossza. Az l1 ugyan ezen elektronhoz rendelhető Compton hullámhosszhoz tartozó frekvenciából összeálló hullámcsomag hullámhossza, ami a relativisztikus dopplerből származtatható .A harmadik (l3) a 42c-vel mozgó elektron által alkotott hullámcsomag, amit a klasszikus doppler hoz létre. A három szám megegyezik.
f0=m0*c*c/h;
f1=f0*sqrt((1.0+v/c)/(1.0-v/c));
f2=f0*sqrt((1.0-v/c)/(1.0+v/c));
l1=c/((f1-f2));
printf(" %Le n",l1);
b=1.0/sqrt((1.0-v*v/(c*c)));
l2=h/(m0*b*v);
printf(" %Le n",l2/2.0);
f0=c/l2;
f1=f0*(1.0+v0/c);
f2=f0*(1.0-v0/c);
l3=v0/(f1-f2);
printf(" %Le n",l3);
Továbbá követem iszugyit és nem írok olyan 'tudomány' fórumba, ahol azt sem tudják eldönteni, hogy valós-e a hosszkontrakció vagy nem. Olvassatok utánna.
Most számoljuk ki, mennyi az energiája a mozgó elektronnak, és ez milyen nyugalmi tömegnek felel meg a c sebességű világban. Majd ezután a gammából visszafele kiszámolon, mennyivel megy ebben a világban a hullámcsomag. Ez közelítőleg c lesz, ahogy illik. Erre mostmár kiszámolhatjuk a relativisztikus fizika szerinti centripetális erőt.
E=m0*v0*v0;
m=E/(c*c);
v=sqrtl(c*c-c*c*m0*m0/(m*m));
Fcp=m*v*v/r;
printf("%Le n",Fcp);
1.503784e+00
1.503784e+00
A két erő egyezik. Na ennyit a gyorsítókról.
számoljuk ki először, mennyi lenne a centripetális erő egy adott sugarú körnél az elektronon, ha 42c-vel haladna.
long double m0=9.1e-31,c=3e8,v,r=1e-10,E,h=6.626e-34,l1,l2,f,f0,m,f1,f2,b,Fcp,l3,v0;
v0=c*42.85;
Fcp=m0*v0*v0/r;
printf("%Le n",Fcp);
Ugye a legfőbb érv szokott lenni a relativitás melett, hogy nyilván nem mehet semmi fénysebességnél nagyobb sebességgel, mert akkor a részecskegyorsítók nem müködnének.
Nos ez is egy tévhit.Lássuk miért.
A standard modell szerint háromféle részecskecsalád van, és a számítások szerint nem is lehet több. De ha ezek csak egyszerű rezonanciák, amiket fénysebesség felett haladó elektron vagy pozitron kelt, akkor az LHC egy újabb részecskecsaládot fog találni a számítások ellenére. Azután teljesen felesleges lesz újabb gyorsítókat építeni, mert a családok a végtelenségig ismétlődnének a befektetett energia függvényében. Ekkor tényleg valójában csak elektron és pozitron lenne. A többi részecske ezek modulációi, vibrációi. A sok lehetőseg közül a többkvarkos részecskék lehetnek még érdekesek, de az egész jelenlegi fizikát igazán egy újabb, négy komponensű erő megjelenése borítaná fel. És akkor ott vannak még a húrok, a bránok, a kvantumgravitáció, LQG,SUSY és sorolhatnám. Minden elmélet vár az igazára. Akkor várjuk tovább, ki nyert a versenyzők közül.
Az elektron csak úgy lehet proton vagy kvark, ha a fénysebesség többszörösével halad. Mint ismert ez lehetetlen.
De tegyük fel, valahogy mégis lehetséges.
Akkor a proton nyugalmi energiájából kiszámoljuk, mennyivel kellene mennie, hogy a proton energiáját elérje. Ez kb 42c ha nem számolunk tömegnövekedést. Ebből lehet egy keringési pályának a sugarát számolni, ahol a centripetális és az elektromos erők egyensúlyba vannak. Ehhez a pályához tartozik egy keringési frekvencia, amihez egy energiát lehet számolni az E=hv képlettel.
newtoni modell:
v/c:42.850352
r:1.534698e-18
E:5.509572e+06 MeV 5509.571573 GeV
E:1.285770e+05 MeV 128.577043 GeV
relativisztikus modell:
v/c:1836.152399
r:1.534698e-18
E:2.360870e+08 MeV 236087.046596 GeV
E:1.285770e+05 MeV 128.577043 GeV
Ha mégis valamilyen csoda folytán továbbra is a newtoni fizika lenne érvényben, akkor 5.5TeV-nál az LHC egy csúcsot fog találni, már ha elég erre az energiája. Ha kvarkok valójában elektronok, akkor 128.577043 GeV os csúcsoknak kell megjelenniük, ami jó közelítéssel a Higgs-bozon energiája néhány modell szerint.
De valószínűbb, hogy nem így lesz.
double
e=1.602176487e-19,
h=6.62606896e-34,
c=2.99792458e8,
m=9.10938215e-31,
mp=1.672621637e-27,
e0=8.854187817e-12,
r,f,b,v,E,k,l;
k=1.0/(4.0*M_PI*e0);
printf(" newtoni modell:n");
E=mp*c*c;//proton nyugalmi E
v=sqrt(E/m);//E-hez tartozo elektron sebesseg
printf("v/c:%f n",v/c);//hanyszoros fenysebesseg
r=k*e*e/(m*v*v);//F(elektromos)=F(cp) v(elektron)-nel sugar
printf("r:%e n",r);
f=v/(r*2.0*M_PI);//keringesi frekvencia
E=h*f/(e*1e6);//E(MeV) frekvenciahoz tartozo energia
printf("E:%e MeV %f GeVn",E,E/1000.0);
f=c/(r*2.0*M_PI);//ugyanazon korpalyan keringo c-fazissebessegu hullamcsomag keringesi frekvenciaja
E=h*f/(e*1e6);
printf("E:%e MeV %f GeVn",E,E/1000.0);
printf(" relativisztikus modell:n");
E=mp*c*c;
v=sqrt(E/m);
for(int i=0;i<100;i++){
b=1.0/sqrt(fabs(1.0-v*v/(c*c)));
v=sqrt(E/(m*b));
}
b=1.0/sqrt(fabs(1.0-v*v/(c*c)));
printf("v/c:%f n",v/c);
r=k*e*e/(m*v*v*b);
printf("r:%e n",r);
f=v/(r*2.0*M_PI);
E=h*f/(e*1e6);//E(MeV)
printf("E:%e MeV %f GeVn",E,E/1000.0);
f=c/(r*2.0*M_PI);
E=h*f/(e*1e6);
printf("E:%e MeV %f GeVn",E,E/1000.0);
Aki nem tudná: "A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan feltételezett részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg. Ez a részecske a közvetítője a Higgs-térnek és ez felelős a többi részecske tömegéért. Még nem figyelték meg. "
Nem is fogják az LHC-vel sem megfigyelni, mert Higgs-bozon egyszerüen nem létezik!
"
Kutatók szerint nem veszélyezteti a Földet a CERN szupergyorsítója
NOL • Népszabadság Online • 2008. június 24.
Nem veszélyezteti bolygónkat az Európai Részecskefizikai Kutatóközpont (CERN) hamarosan üzembe helyezendő szupergyorsítója, az úgynevezett nagy hadronütköztető (LHC/ Large Hadron Collider) - állítják a CERN vezető kutatói. "
Hát persze hogy nem, na és? Mi az istent akarnak mérni az LHC-vel? Csak nem a Higgs-bozont?
Azt meg nem veszik észre, hogy az instabil neutron N = (P,e,p,e) négy stabil elemirészecskéböl áll és a súlyos tömege meg
Fizikusok avval az állítással, hogy a testek kétfajta tömege azonos csak álcázzák azt, hogy fogalmuk sincs mi is az a 'tömeg'. Hát így nem megy a természettudomány!
A fizikusok legnagyobb kollektiv csalása abban áll, hogy rákényszerítik az emberekre higyjék el a kétfajta tömeg azonosságát, pedig a testek ezreléknyi nagyságrendben különbözö nehézségi gyorsulását ki sem mérték.
A kétfajta tömeg különbsége egyszerüen azt jelenti, hogy ha különbözö izotópösszetételü testek 1 kg-ra vannak kimérve akkor nem egyezik meg a centrifugális erö
F = m(kémiai elem;i) x omega^2 x r
ugyan annál az omegánál és r-nél. A vas és lítium esetében az eltérés 0.32 % ! Ezt nem szabad a szönyeg alá söpörni!
Heisenberg határozatlansági relációja a Planck állandóval is egy hamis elv
delta(P) delta(X) ~ h/2pi.
Helytálló viszont, hogy egy testnek sem a helye, sem a sebessége sohasem határozható meg pontosan, nem megy be a Planck állandó ebbe az általánosan érvényes bizonytalansági relációba (Szász).
Akkor ezek a fizikusok mind hazugok és/vagy meghasonlottak. Azt hiszem ezért is volt ellenszenves nekem az iskolai fizika.. úgy éreztem nagy az elhallgatás és ferdítés, egyben erőszakos kényszerítést is éreztem, hogy fogadjam el, amit mondanak. Van néhány megfigyelésük, de az alapokat nem értik és téves következtetéseket kiáltanak ki igaznak. Aztán megcáfolja néhány közülük az előzőeket. Bruno-t megégették és a társai is megutálták és irigyek voltak rá, ilyenek a fizikusok. Tiszt. a kivételnek.
E topik címével kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a fizikusok által elfogadott (relativisztikus vagy nem-relativisztikus) kvantumelméletek mind sz@rok ! A fizikusok még a Planck állandó jelentöségét sem tudták letisztázni.
Az Új Fizika tükrében, a négy stabil elemirészecske kétféle kvantált töltése létezése feltevése már megmagyarázza a természetben fellépö összes kvantumjelenségeket, energia kvantálás nélkül.
Melleslegesen említem meg, hogy a relativitáselméletek (a specrel és az áltrel) is sz@r elméletek. Még a specrelben felhasznált 'inerciarendszereket' sem lehet fizikailag megszerkeszteni és a testek szabadesése sem egyetemes (az UFF-et az áltrel alapúl vesz).
Az Új Fizika egyetlen egy új feltevést tartalmaz, azt hogy a négy stabil elemirészecskének e,p,P,E egy második fajta fizikai tulajdonsága van, az elemi gravitációs |g(k)| = g m(k) töltése, az elemi elektromos töltés |q(k)| = g mellett és ez a kétféle elemi töltés okozza a két c-vel terjedö nem-konzervatív fundamentális mezöt mint kölcsönhatást a részecskék között.
Az Új Fizika egy Egyesített Mezöelmélet, amit Szász Gyula a "Physics of Elementary Processe" (2005) címü könyvában megfogalmazott.
Az Új Fizika újra megfogalmazta az egész fizikát és kijavította a régi fizikát, a 17. századból eredö alapoktók elkezdve.
Nekem azt tanították, hogy a fizikában minden úgy van, ahogy mondják, most meg akkor mégsem?"
A régi fizika nem jó, és messze nincs úgy, mint ahogy mondják!
Példa I:
Azt mondják, hogy egy test m tömeggel egy másik test gravitációs terében M tömeggel így mozog
(1) m a = F(grav.) = - G(Newton) M m /r^2
ahol G(Newton) egy egyetemes állandó, és a gyorsulás a minden testre azonos. Ez volt Newton egyenlete
(2) m a = F (tömeg x gyorsulás = erö)
konkrét alkalmazása, amiben a gravitáció mint 'tömegvonzás' szerepel. A mozgásegyenlet két oldalán szereplö töme m egyenlövé van téve, azt mondják a testek tehetelen tömege m(test;i) azonos a súlyos tömegével m(test;g).
Az egyenlet (1) nem jó, vagyis soha sem érvényes. Elöször is a testek kétfajta tömege nem azonos, hanem
de csak akkor, ha a két M és m tömeggel megnevezett test gravitációs töltése azonos elöjelü. A testek gyorsulása a(test) nem egyetemes, hanem függ a testek minöségétöl (izotópösszetételétöl).
Példa II:
Azt mondják az energia megmarad.
Dehogy marad meg az energia, zárt rendszerek és konzervatív kölcsönhatások nem léteznek
Példa III:
Azt mondják ha a kezdöfeltételeket ismerjük, a rendszerek idöbeli fejlödését ki tudjuk számítani.
De a kezdöfeltételeket soha sem lehet pontosan meghatározni.
Mehet ez így tovább, miért nem jó a régi fizika:
- Azt mondják fotonok léteznek, pedig a világmindenség egyetlen egy fotont még nem látott.
- Azt mondják az energia kvantálva van, pedig soha sincs kvantálva (még meg sem marad).
- Azt mondják a neutron elemi részecske, dehogy az instabil neutron négy elemi részecskéböl áll.
- Azt mondják a részecskék kvarkokból, vannak felépítve, dehogy, a négy stabil részecske elektron (e), pozitron( p), proton (P) és elton (e) elemi és két különbözö fizika tulajdonságuk van.
- Azt mondják a tér meg van görbítve a tömegek körül, pedig dehogy.
- Azt mondják fekete lyukak vannak, pedig az univerzumban lehetetlen a fekete lyukak képzése.
- Azt mondják a világmindenség Ösrobbanással keletkezett, pedig dehogy, a négy stabil elemirészecske e,p,P és E mindig létezett.
A régi fizika egy patch-work és teljes egészében sz@r !
