előfordult olyan (bal)eset, hogy a menetrend szentségében hívő (vagy azt mélyen megvető?!) vonatszemélyzet önként egy másik vonat helyett vágott neki a nyílt pályának; avagy a jól tájékoz(tat)ott menesztő más vonatot hatalmazott fel az indulásra?
Egy példa a régmúltból: 1913. április 7-én egy tehervonat és a Budapesr – Fiume gyors ütközött frontálisan Tounj állomás mellett.
Egy példa a közelmúltból: 2005-ben kéz Bzmot ütközött frontálisan az ipolytarnóci vonalon.
Nem kerülte el. A "nem került rá sor" nyilván azt jelenti, hogy nem húzta meg a vészféket, hanem otthagyták a jv-t. Különben nem lett volna értelme a hozzászólásnak.
Az újságíró szemével ─ idézet a Zalai Közlöny 1942. január 19-i számából:
"A nagykanizsai gyorsvonat Martonvásáron beleszaladt egy tolató mozdonyba A mozdony fűtője meghalt — A nagykanizsai utasoknak szerencsére semmi bajuk sem történt
A Nagykanizsáról Budapest felé haladó gyorsvonatot, amely menetrendszerüen 9 óra 25 perckor érkezik Székesfehérvárra, majd innen folytatja útját Budapest felé, szombaton délelőtt fél 11 órakor Martonvásár állomásnál, ahol megállás nélkül kellett volna keresztülhaladnia, súlyos szerencsétlenség érte. A martonvásári pályaudvaron tolatott a hajnali órák óta veszteglő tehervonat, amelynek mozdonya a hozzákapcsolt paklikocsival a kitérő sinpárról át akart szaladni a fővágány érintésével a déli mellékvágányra. A teljes sebességgel közeledő gyorsvonat éppen akkor érkezett be, amikor a tehervonat mozdonya még nem tért le az egyesről. A következő pillanatban nagy robajjal belerohant a hatalmas gyorsvonati mozdony a tolató mozdonyba, azt felborította, pár pillanat múlva pedig a kerekeivel ég felé álló mozdony kazánja nagy detonációval felrobbant. A robbanás ereje oly nagy volt, hogy a vágányokat 20 méter hosszúságban felszakitotta, Szerencsére a teljes sebességgel vágtató gyorsvonat automatikus fékezése olyan tökéletesen működött, hogy a szerelvény azonnal megállt és a kocsik közül egy sem siklott ki. Mindössze egy-két utas sérült meg a csomagtartókból lehulló útitáskáktól. A gyorsvonat utasai, valamint az állomás szeméíyzete a felborult, majd felrobbant mozdonyhoz sietett, hogy segítséget nyújtsanak a mozdony kezelőinek. A mozdony arra az oldalra dőlt, amelyen a fűtő helye van. Takács Imre fűtő, budapesti lakos, véresen és mozdulatlanul hevert a gép roncsai alatt és mire első segélyben részesülhetett volna, kiszenvedett. A gyorsvonat fűtője és mozdonyvezetője az utolsó pillanatban leugrottak a gépről éa csak kisebb horzsolásokat szenvedtek. A szerencsétlenségről azonnal jelentést tettek a budapesti igazgatóságnak és déli 12 órakor már a helyszinen volt a kiküldött bizottság az ügy kivizsgálására és a felelősség kérdésének tisztázására. Miután a martonvásári pályaudvaron a vágányok 20 méter hosszúságban használhatatlanná váltak és a mozdony roncsait is el kell távolítani, a Székesfehérvár—Budapest közötti gyorsvonati forgalmat Pusztaszabolcson át irányitják, mig a személyvonati közlekedést Martonvásáron átszállással bonyolítják le. Budapestről délután háromnegyed 2 órakor megérkezett az a kisegítő vonat is, amely felvette a gyorsvonat utasait és a fővárosba szállította. Nagykanizsán az eset érthetően nagy izgalmat váltott ki, mert sok kanizsai utas utazott a budapesti gyorsvonaton, de hála Istennek, a kanizsai utasoknak az ijedtségen kivül semmi bajuk nem történt."
Természetesen nem akartam megsérteni senkit, sem az ismerősödet, sem mást.Lehet kissé érdesebben fogalmaztam, de !
AkóR utalt ra a "számítani lehet rá" faktor, de a próbát véletlenül sem azzal a szerelvénnyel, és nem azzal a mozdonnyal végezték a szomorú előzmények miatt...(((
Igaz akkor nem volt hideg téli idő, de nincs két egyformán fékező vonat, még ha azonos sorozatú kocsikból is állították ki, hiába a vonatnem váltók azonos állásban is voltak. Arról már nem is beszélek, hogy a két mozdonynak sem lehetett azonos a világítása, hiába ugyanaz a sorozat is volt. A foncsortól kijjebb , vagy beljebb állhatott az édgő, a foncsorok állapota, a felső , de a többi lámpa beállítása sem lehetett ugyanaz. A hagyományos izzós világításnál is sok okból lehet eltérés. Ugyanazt rekonstruálni még ha nem törött volna össze a gép akkor sem lehetett volna tökéletesen. Főleg a régi izzós világításnál ha valamelyik lámpa kicsit félrevisz, több tíz méterrel lehet később, netán előbb észrevenni a "csörögi " zárjelzőt. Azzal viszont egyetértek, hogy a nem működő zárlámpánál jobb....
A másik úrnak is ajánlanám a fentieket, bár nem tudom hány kandela, vagy lux v. mi a fene fényerőnél mennyire látszik a csempe, pusztán a gyakorlati oldalára szeretném felhívni a figyelmét, bár ha ismered akkor gondolod, hogy értheti...
Ez természetesen így van. Mindezt azért tettem be, hogy látni lehessen, úgy, hogy tudták, mit kell lesni, 130 méterről volt "egyértelműen és jól észlelhető" a zártárcsa, a fékút pedig a vonat 75 km/h-ról a próba során 190 méter volt. A balesetben a mozdonyvezető 77 km/h sebességnél kezdeményezte a gyorsfékezést, az ütközés pedig 74,5 km/h sebességnél történt. Ebből következik, hogy mire észrevette a zártárcsát és gyorsfékezni kezdett, valószínűleg már 130 méterre sem lehetett a vonattól.
Jó régen volt itt ,az 50 vonalon egy gázolás,a mv-re akarták "ráverni",mondván észre kellett volna vennie az áldozatot!Aki járt arra,Mágocs-Kárász között,tudaj hogy a hosszu tehervonaton majdnem látja az ember a saját zárlámpáját!Kanyar jobbra,balr,ujra jobbra.
És mit ád Isten a próba során, a másik mv. észre vette az "akadályt"
Egyértelmúen tudta hol számithat majd rá(ismerte az esetet)
- Qrvára nem mindegy, hogy úgy közelítessz meg valamit, hogy számitassz rá.., keresed a sötétben, vagy mint derült égből villám csapás ott terem előtted egy vonatvége !!!!!
Hozzá tenném, hogy igen sok esetben találkoztam olyan zártárcsával, aminek a fehér szélét hamarabb vettem észre, mint a csörögi-fajta fényelnyelő vöröset !!
Némi adalék a történethez. Az első a fékútmérés és láthatósági vizsgálat jegyzőkönyvének, a másik kettő a véleményes jelentésnek a részlete, melyben az esemény kapcsán megfogalmazódott javaslatait írta le a balesetvizsgáló bizottság.
Idáig rendben van. Valóban a fő ok az hogy a forgalmista előbb küldte, ill. nem teljesültek azok a feltételek amik megengedték volna hogy a vonatot elindíthatta volna.
Viszont ! Ha nem olyan ócska világítás, sokkal előbb észrevehette volna a kolléga az előtte álló tehervonatot, és nem akkora sebességgel mnet volna bele az előtte álló vonat végébe.
Akkor még élt az az ostoba hülyevasutas szzemlélet, hogy nem látni kell, hanem látszani. Ez még gilt volt a gőzös világban, mert ott a hosszkazán, vagy a szerkocsi megfogta, ill kidobta az egyéb akadályt, teherautó, belógó fas, faág, oszlop, egyéb akadályt...Most már ezeken a bádogkasznikon, műanyag papundekli jószágokon valahogy nem az igazi....
Előtte mentünk olyan világítású vackokon, hogy jóformán a sínt sem láttuk, főleg ha kissé párás volt az idő, nedves a töltés.... Akkoriban kedveltem meg az M40-eseket....
a zárlámpákat lecserélték zártárcsára, viszont a mozdonyok világítása nem felelt meg a megváltozott körülményeknek
Ez így nem igaz! A nem világító zárlámpáknál a zártárcsa lényegesen jobban látszik a leggyengébb fényforrás fényében is.
(És a baleset elsődleges oka a visszajelentés vétele előtti vonatindítás volt, a veszélyhelyzet előállítása után az elhárítás lehetősége pedig számtalan körülmény függvénye.)
Mozdonyvezető halt meg az miatt, hogy a zárlámpákat lecserélték zártárcsára, viszont a mozdonyok világítása nem felelt meg a megváltozott körülményeknek !!
Nem engemet szólítottál meg de azért elmondanám a saját véleményemet, mivel nyílt fórum....)
Az első bekezdéshez: Mivel az utasításokban le van szabályozva hogy egy vonat mikor, hogyan milyen feltételekkel indulhat, a menesztés módozatai stb...
Inkább talán a régmúltból itt maradt nem is csökevény hanem inkább praktikus dolog. Miért is ? ! Pl. a mozdonyszemélyzetnek a tudomására hozzák hogy jön egy gyors, majd egy teher, aztán úgy kb fél óra múlva indultok, addig lehetett szenet rámolni, körbenézni a gépet, esetleg megnézni miért gurul olyan pocsékul a vonat, lekenni, stb..Azt már le sem merem írni hogy pl. engedéllyel valamelyik eltávozhat v. mi okból, pl boltba, szódáért, klozetra stb...
A másik a vonatkísérői oldal: Ha késést okoz a várakozás, akkor a vonatkísérők tudják az utasokat tájékoztatni hogy miért, mi okból, kb mennyit kell várni....
MIvel eleget vonatozok és ha várni kell, sokkal elviselhetőbb a várakozás ha tudjuk az okát, mennyi vonat, meddig, stb...Ismerem a másik oldalt is....))) Söt !
A 2.bekezdéshez: Nem a monori baleset, meg a többi aúgy sajnos sok utoléréses balesetre vonatkozik az utasítás azon része, ami arról szól hogy amire nincs meghatározás, ott a személyzet a legjobb tudáésa szerint, stb...
Ezekben a sajnálatos esetekben meg volt határozva még ha néha kétségesen is az eljárás, de ugye akkor jön a "mindíg a legkedvezőtlenebbet kell figyelembe venni" szabály, vagy pont...
Az áűltalad említett pont az azokra az esetekre vonatkozik, amik valóban nem szerepelnek az utasításban...
Véletlenül elém kerúlt két gyöngyszem a MÁV F.2.sz. Forgalmi Utasítás-ból ─ valóban hatásosak-e a lehetséges katasztrófák ellen?
"16.4.1. ....Állomáson tartózkodó vonat mozdony- és vonatkísérő személyzete, valamint a vonali tolatásvezetője.....
Ha a vonat tartózkodása közben más vonattal vagy vonatokkal fog találkozni, akkor az előző bekezdésben felsorolt dolgozókat a forgalmi szolgálattevő köteles erről: — élőszóval vagy — a vonali tolatásvezető, vezető jegyvizsgáló, váltókezelői szolgálati helyiségben dolgozók útján értesíteni."
Vajh' mi az értelme? A szabály megfogalmazói csupán az állomás forgalomszabályozó dolgozóit és a vonatok személyzetét gimnasztikáztatnák? Vagy ─ ahogy magam is tudom ─ előfordult olyan (bal)eset, hogy a menetrend szentségében hívő (vagy azt mélyen megvető?!) vonatszemélyzet önként egy másik vonat helyett vágott neki a nyílt pályának; avagy a jól tájékoz(tat)ott menesztő más vonatot hatalmazott fel az indulásra? Megelőzhetők lennének a leírt módon elvárt túrisztikai teljesítménnyel a téves kihaladások?
20.1. Ha a rendkívüli esemény elhárítására vagy az okozott zavar megszüntetésére az utasítás nem tartalmaz rendelkezéseket, akkor a dolgozók olyan intézkedéseket kötelesek tenni, amelyek megítélésük szerint az adott helyzetben a legeredményesebbek és legbiztonságosabbak."
Hát ez meg mi akar lenni?(Ámbár jó ötven éve csaknem szószerint verték a fejünkbe a forgalmi szolgálat hitvallásaként ─ azzal indokolva, hogy nem a temetők és a kórházak megtöltése lesz a szakmai kötelességünk ─ de mégis!) Csak nem arról van itt szó, hogy fenébe az utasítás összes többi degenerált rendelkezésével, ha adott helyzetben nem szolgálják eléggé a közlekedés biztonságát? Mert akkor bizony néha utasítás szerint kötelező előszednie a forgalmi dolgozónak is a szakmai lelkiismeretét ─ ha még van! ─ és a legjobb tudását latbabevetni a mendék, szőnyök, monorierdők és a szolnoki tipusú (második térközbeli) utólérések megelőzésére!
Kíváncsian várom erről Olvtársaim véleményét, de különösképpen nagyrabecsült jeles vitapartnereim ─ Vendégsin és AI4 Olvtársak ─ reagálását.
