Van egy 18,3m hosszú kerítésem, amit szeretnék megerősíteni. Külterületre néz, és kint magasabb a talaj mint bent, a gyári drótkerítés meg eddig is szar volt.
Mit ajánlotok, ami nem horror áron van, és nem kell komplett team a felépítéshez?
Drótkerítés beton alappal, végig, síkban, az oszlopok szemre lettek ledobálva 2,1-2,3m szórással. Nyilván fel kell rakjak két vízszintes végigérő zártszelvényt vagy deszkát amihez rögzítek mindent.
- nád és társai szóba sem jöhetnek!
- a 3e Ft-os háncsból összetaknyolt elemek se, mert van kutya, pont 30mp és szétkapja
amik a gondjaim
- 1,8x1,8m táblás elemek, jó minőség 11-15eFt/db, kell 10db, plusz vastaglazúr vagy 10liter ebből közel 200eFt + a munka vele
- famintás hullámosított lemez (T8) ebből kb 100e az anyag, de legalább nem kell festeni, kérdés, ha a kutya rátámaszkodik, a karma felsérti a festéket, mennyire fog rohadni?
- műanyag vagy alu lamellák még sokkal drágábbak, komplett táblásat nem találtam eddig
- beton kerítéshez csapat meg gépek kellenek
Bónusz, ez 100% délre néz a kert belső felén, tehát meleg lesz mint állat ha tűz a nap.
A klinker az egyetlen fagyaló tégla , annak nagyon alacsony a nedvességfelvétele, hiszen nagyon magass hőfokon van kiégetve. Illetve készitettek magass hőfokon kiégetett sajtolt téglákat is a kémények falazatának.
A tömör tégla terhelhetősége nagyon fontos volt, mert alig bírta négy emeleten a saját súlyát. Azt találták ki, hogy felfele haladva emeletenként egy sor téglával vékonyabb tartófalat építettek.
Az üreges falazóblokkoknak nem a legfontosabb paraméter a teherbírás, mert senki se fog négy emelet építeni téglából a mai világban.
Az lenne a kérdésem, ha van egy közművesítetlen telek amin csak a gáz van bent, a víz-villany-csatorna kombó pedig az utcában van, akkor annak kb mennyi lenne a közművesítése? Miktől függ az árazás?
Én csináltam ilyet. Párazárót nem tettem alá, azt mondták meglévő parketta alá nem kell. A mozgó parketták közét simán kiöntöttem aljazatkiegyenlítővel, épp az volt kéznél, (mondjuk nekem nem volt sok mozgó parketta) de gondolom a műgyanta is megfelel. Arra vigyázz, hogy a vízszint meg legyen, hiába meglévő parketta, ami elvileg vízszintes. Én sima vonallézerrel kimértem.
Ja. Kaindl lamináltat ne vegyél. Nem tudom a vinyl parkettájuk milyen, de a lamináltjuk a páratartalom függvényében recseg, mint a rossz rádió. Többen panaszkodnak rá. Állítólag lerakáskor a nutot meg kell vágni tapátavágó késsel, akkor jó lesz.
Sajnos nem így van: bonotbitba van rakva, rengeteg idő és pénz rendbetenni, egyenként felszedni, a bonomit felszedése a betonról külön történet, letisztítani egyenként a parkettákat, visszaragasztani, csiszolni, lakkozni - és akkor sem biztos hogy a végén tényleg szép lesz. Arról nem beszélve hogy minden parkettalakk besárgul - kb 5 év után, az pedig nagyon csúnya sztem.
lakásfelújítás során az az ötletünk, hogy a régi, Bonomittal lerakott parkettát megtartjuk és arra rakjuk rá a vinyl parkettát ( alá párazárót és lépésállót). A régi parketta, ami 22 mm vastag sajnos összeszáradt, mozog néhány helyen ill hézagos. Kérdés, hogy ki lehet-e vajon önteni műgyantával a hézagokat, hogy nem mozogjon, ne recsegjen. Ami miatt nem szeretnénk felszedni, az az hogy ez a 22 mm szigetel, és ha felszedjük akkor mit rakunk a helyére, mert hiányozni fog ez a 22 mm az aljzatból (ajtók passzintása). Csinált már valaki hasonlót ?
Akkor anyaghiány volt, most már van minőségi építőanyag, csak most meg normális szakemberből van hiány :)
Amúgy régen mindenféle társadalmi osztály építkezett évszázadokon át, még a 70-es években is a Kádár-kockák idején, onnantól kezdve csak egyre tehetősebbek. Manapság melyik gyári munkás építkezik? Meg amúgy sincs már rá szükség, könnyebb használt lakáshoz/házhoz jutni, régen gondolom nem így volt, 60-as évekig lakáshiány is volt.
Volt még egy oka ennek, a hiánygazdaság. Mellettem van egy ház, nem értettük, miért sárga máló iszap itt-ott a falazóhabarcs. Most mondja a szomszéd bácsi, "Hát nem volt cement!" Neki is egy miniszter sofőrje hozott protekcióval, mikor nem tudta befejezni a teraszt, 60-as évek.
Régen spóroltak a cementtel. Ezért a falazó habarcsokba minimális vagy semmi cementet nem raktak. Ezt használják ki a régitéglákat használók. Könnyen le jön róla a bontás után a malter.
Egyébként a régi téglák tartósabbak is voltak a gyártás technológiából adódóan. Régen sajtolták a téglákat manapság pedig extrudálják.
A fő hiba viszont a külső vakolatoknál adódik a beteges cement spórolás miatt. Lényegesen rövidebb ideig tart a külső vakolat.
Vakolatoknál belül még csak elmegy a cement szegénység, de a külsőnél a 120 év helyett néha 25 év alatt tönkre megy.
Meg kell nézni a budapesti házakat. Málló vakolatok. Ezeket ráfogják a régen volt háborúra, pedig a rossz vakolási technológia miatt vannak ezek a jelenségek.
Rossz szemszerkezetű homok, kevés/semmi cement, az eredmény a szemünk előtt.
A jó vakolat min. 120 év. 30 -35 évente festik vagy vízsugárral tisztítják.
Köszi! Már megkérdeztem meg utánanéztem sok helyen, mindenki mást mond, de arra rájöttem hogy anno sokkal jobban spóroltak a cementtel, vagy manapság cementezik túl, az a kérdés, hogy falazóhabarcsnál van-e valami értelme olyan erősre :)
