A kínai piacterekről rendelt modulokkal nem fogsz tudni CE minősítést szerezni, mert hiányozni fog mellőlük a kötelező, beszállítói tanúsítvány. Lehet kínai beszállítód, de előre le kell velük levelezni, hogy milyen tanúsítványokkal rendelkeznek. Lehetőleg küldjék el előre. Azt is számold bele, hogy így te leszel az adott komonens importőre, és ennek van VÁM + ÁFA terhe is. Kell tudnod kérni a kínai partnertől számlát az itthoni adóelszámoláshoz, stb.
Attól még egyáltalán nem biztos, hogy orvosi eszköz. És ha nem az, akkor nem kell CE.
Ha viszont kell, akkor szükséged lesz egy tanúsított minőségbiztosítási rendszerre, pl ISO 9001. Ezután a ISO 14971:2007 Medical devices -- Application of risk management to medical devices szabvány alapján meghatározod azt, hogy az eszközöd milyen problémákat tud okozni, és ezeknek milyen az előfordulási valószínűsége. Ebből kijön, hogy milyen osztályba kell sorolni. Egy beültethető elektronikára sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint például egy nyomógombos reflex idő mérőre. Mindent folyamatot dokumentálsz. Felhasználói igények felmérése, tervek, tervek változása!, klinikai tesztek eredménye, stb.
Amennyiben szoftvert is tartalmaz a készülék, úgy alkalmazni kell a fejlesztése során a IEC 62304:2006 Medical device software -- Software life cycle processes szabványt. Ez hasonló, mint az előbbi, tehát be kell azonosítani a szoftver modulokat és almodulokat, melyik milyen kárt tud okozni, és te ezt hogyan tudod detektálni, illetve megelőzni. Szoftver esetében viszont nincs előfordulási valószínűség, minden hibát 100% valószínűséggel kell számításba venni! El kell különíteni a más gyártótól származó modulokat (SOUP), és kezelni kell az álatluk okozható veszélyhelyzeteket. Szintén dokumentálni kell minden folyamatot, a tervezéstől, a validáláson át a unit és system tesztig, a sikeres és sikertelen eseteket is, valamint a design változásait is. Itt is vannak osztályok, minél szigorúbb osztályba esik, annál többet kell dokumentálni.
Orvosi eszköz esetén nem lehetséges gyártói nyilatkozattal CE papírt kiadni, mindenképpen szükség van független labormérésre is. Ebben van EMI mérés, ESD teszt +-15 kV érintéssel, 80-6000 MHz közötti besugárzás 10 V/m horizontálisan és vertikálisan (kórházban, fixen telepített eszköznél 3 V/m). Ha 1,5 méternél hosszabb a tápvezeték akkor megint plusz szabályok, és ha 220 Voltról működik, akkor megint. A 220 Voltos működés esetén érdemes beszerezni tanúsítvánnyal egy 220 Volt 5 Volt tápegységet, és akkor le van ról a gond. Ez drágább lesz, mint a sima, de olcsóbb, mintha te magad akarnád minősíttetni.
"Akkor kell kell kulso tanusito, ha ala akarod tamasztani a meresi adatokat fuggetlen szervezetekkel."
Vagy akkor, ha kötelez rá a törvény. Tipikusan a veszélyes üzemeknél írják elő, mint járműipar, orvosi eszközök, stb.
A korábban linkelt oldalon van egy ilyen kitétel:
"FIGYELEM! Fontos azonban, hogy meggyőződjön arról, hogy az Ön terméke valóban az adott kategóriába tartozik-e. Ennek tisztázása azért nagyon fontos, mert szigorúan TILOS az olyan termékeken elhelyezni a CE jelölést, amelyek esetében az nem kötelező!"
CE: nagyon leegyszerusitve: a gyarto nyilatkozik, hogy megfelel a termek a szukseges szabvanyoknak (ir egy papirt...). Akkor kell kell kulso tanusito, ha ala akarod tamasztani a meresi adatokat fuggetlen szervezetekkel.
Ha mind az arduino modul, mind pedig a tapegyseged CE-s, akkor en siman alairnam a CE nyilatkozatot (hiszen a kockazatos reszeket mar masok tanusitottak)
"Rendeltem egy ilyet de még nem jött meg, nem tudom, használható-e egyáltalán."
Nem használható egyszerűen. Érdemesebb lenne egy 9 tengelyes mogásszenzort használni, az egy kicsit egyszerűbb. (3xAccelero, 3xGyro, 3xMagneto) Akkor mindegy hogyan áll a motor tengelye a földfelszínhez képest. De meg fogsz őszülni, mire a szenzorfúzió összes hibáját (offset hiba, drift, mágneses tér változása, stb) elfogadható szintűre csökkented.
A legegyszerűbb, legbiztosabb, legpontosabb az lenne, ha encoderes motort használnál. Igaz, hogy drágább, mint a sima, főleg az abszolut pozíciót adó, de nagyon pontos.
Lenne két kérdésem, amire talán tudja valaki a választ:
1. Van egy működő Arduino alapú kütyü, lényegében egy számológép. Van rajta 12 gomb és azt számolja, melyik gombot hányszor nyomták meg és az eredményeket folyamatosan jeleníti meg egy 4x20-as LCD-n
Csak azért vázoltam a működést, hogy fel lehessen mérni az egész rendszer bonyolultságát...:)
Ez kereskedelmi céllal, lényegében konkrét megrendelésre készült, épp most néztem meg, hogy az a 10-12 darab, amit megcsináltam 4 éve, a mai napig minden hiba nélkül működik.
Most érdeklődik iránta egy állami cég, de ők csak közbeszerzéssel vásárolhatnak és minden beszerzett eszközhöz kell CE minősítés.
Ha jól tudom, a CE egyfajta gyártási minőségbiztosítási rendszer, de itt nincs semmiféle gyár, ezt én csinálom a két kezemmel az asztalon.
Szóval a kérdés az, hogy van-e valakinek tapasztalata, hogy egy ilyen, lényegében zsebszámológép bonyolultságú eszközre mennyibe kerülne egy CE minősítés megszerzése?
2. A másik projektben motorokat kellene vezérelni, megjegyezni a mozgásokat és azokat mintegy visszajátszani, ugyanúgy mozgatni a motorokat, mint a rögzítési szakaszban.
Ezt nyilván meg tudom csinálni úgy, hogy kapcsolókkal, joystick-kel vezérlem az egészet és a motorra kiírandó aktuális értékeket tárolom egy tömbben.
Ez is működik.
Viszont az igazi az lenne, ha a betanítást manuálisan is el lehetne végezni.
Ha a szervo motortól elveszem a tápot, akkor lehet tekergetni ide-oda, ezeket az elmozdulásokat kellene valamivel detektálni.
Potméterrel próbáltam, de egy mezei potméter minősége olyan gyalázatos, hogy össze-vissza ugrál vele a motor. Kap valami fals értéket, odaugrik, de a következő érték már megint jó, akkor visszaugrik
A kérdés, hogy használt-e valaki olyan érzékelőt, ami tud efféle elmozdulást-elfodulást mérni és tényleg jól működik?
Az analóg bemenetet nem tudod lespórolni, azok ugyanis a mikrokontroller IC részei. Amúgy azok is sima digitális I/O lábak, csak van plusz ADC funkciójuk is. Ha kisebb alapterületen akarsz elférni, akkor vegyél pro mini-t és azt építsd be. Kínából nagyjából 500 ft / db áron lehet rendelni. Nincs rajta USB csatlakozó, illetve illesztő IC.
Vagy vehetsz önállóan ATMega328P-PU IC-t is, és akkor azt oda forrasztod, ahová akarod. Ez utóbbi esetben viszont neked kell gondoskodnod a tápról, reset felhúzóról, kvarcról, stb.
Olyan kérdéssel fordulok hozzátok, hogy az ardu.nano-n "kifejlesztett" kódnak, milyen egyszerűbb környezetet építhetnék, hogy ne kelljen minden újabb kreálmányba egész arduinot beletenni? Hiszen feleslegesen tud olyan sokat pl.: egy futófénynek nem kellenek az analóg bemenetek.
Kiadok egy AT parancsot aminek a vége lemarad, illetve ha először adom ki teljes értékű válasz jön, ha megismétlem lemarad a vége ami a lényeg lenne,
Pl. a cpisend válasza olyan 72 karaktert ad vissza, a dns lekérdezés lefut először jól, de a további lekérdezés eredménye véget ér az ip cím első tagjánál.
Nem találok olyasmit ami a válasz puffer méretét leírná.
Van egy jó kis DC motorra tervezett encoderes pozícionáló sketch-em.
Szeretnék segítséget valakitől, hogy kiegészítsem egy homing funkcióval.
Ha segítene valaki azt nagyon megköszönném.
Íme a sketch:
[code]
#include <Button.h> //ez a verzió a dobozcsere utáni jó #include <Encoder.h>
const int PWM0 = 6; const int PWM1 = 5; const int BTN_MEM_PIN[] = {A0,A1,A2,A3}; const int READY = 13; int currentPos = 0; int newPosition = 0; int runningSpeed = 0; long distanceTogo = 0;
Encoder myEnc(2, 3); long oldPosition = -999; long targetPosition = 0; #define ACCURACY 10
Lehet, hogy félreérthető volt a saját vezérlős kijelző. Úgy értettem, hogy mindegyik digit 7 szegmenses kijelző egy IC-vel van meghajtva, így nem kell multiplexelni.
A mostani változatban a kijelzőt saját vezérlő IC-vel vezérlem, így az arduino csak kiosztja, és a meghajtó IC elvégzi a feladatot. Sajnos a NANO már kevés lenne az RTC, a stopper, és a multiplexelés elvégzésére. A lerajzolt változatban még elégséges volt.
akkor tehát a 7 szegmenses kijelzőt nem folymatosan hajtod, hanem multiplexeled, vagyis 1/4 időben működne egyenként. erre voltam kíváncsi, mert a 7 szegmeses vezérlők azok saját memóriásak, ha jól tudom, és belül intézik el az áramszabályozást
hát ha a hardver rajzát elküldöd, megköszönöm. nézegettem én is a 4" és 5"-es LED-eket, igazából az is lehetne, a program nem is kellene, inkább az érdekel, hogyan oldottad meg a tárolást, esetleg valamelyik cél IC kimeneteit láttad el valami erősítővel, egy ekkora 7 szegmenses gondolom azért már rendesen zabál.
A VGA monitor mellett esetemben annyi szólt, hogy az az adott rendezvényeken amúgy is van, meg az univerzális és grafikus meg kijelző lehet.
Tán két éve készítettem egy századmásodperces stoppert 4"-os 4digit, 7 szegmenses kijelzővel. A Nano-n kívül néhány meghajtó IC, táp panel kellett hozzá. 30-40m távolságból is tökéletesen lehet látni. Jelenleg a továbbfejlesztett változatán dolgozok, RTC-vel kiegészítve, LCD menüvezérelt beállítási lehetőséggel. Szerintem ennél bonyolultabb megoldás nem kell. Bár magamról tudom, hogy az igényekkel nagyon el lehet szállni. Pl Wi-Fi, mobilról vezérelni, stb.
hát igen, de az nem egyszerűbb, mert abból még a monitorra kellene eljutnia az adatnak.
viszont azóa találtam olyat, hogy az arduinoval közvetlenül állítja elő a VGA monitor vezérlőjeleit, és akkor ha nem akarok nagy felbontást (nekem 160x120 pixel is elég lenne), akkor még másra is marad ideje a chipnek (ami a VGA-t vezérli, az csak a VGA-val foglalkozik, ha tehát mást is akarok, akkor két arduino kell.
egy nagy kijelzős stopperhez kellett volna az egész.
