Mindenki máshogy reagál. A nagyapámat középiskolás koromban vesztettem el, nagyon szerettem a kisöreget, 84 éves volt, sokat segítettem az ápolásában, amikor már nem tudott egyedül járni. Én úgy reagáltam a halálára, hogy az öklömmel egyenesen a falba ütöttem egy hatalmasat és levált egy porcdarab, a kezem csak hónapok után jött rendbe, de nem is foglalkoztam vele. Akkor egy fél évbe telt, mire lelkileg helyrerázódtam. A lány akiről írsz valószínű elfojtja a bánatát, hosszú távon sajnos előtörhet belőle az elfojtott gyász. abszolút nem természetes ez a viselkedés ennyi idő után.
Igen, biztos hogy mindenki saját magából indul ki, de az idő az rengeteg tapasztalatot hoz magával!
Persze, hogy rettenetes a szülő elvesztése is, főleg ilyen fiatal korban. Másképp reagálhat egy ilyen kis tini, és igen, lehet ez védekezés is. Valószínűleg később jelentkeznek majd a gondok - ezért fontos, hogy mellette legyen a család többi tagja is, ha kell, akkor könnyebb feldolgozni.
Lehet, hogy még nem érzi a veszteség súlyát. (Tudom, hülyén hangzik, de elképzelhető.) Gondolom, a többi családtag még ott van vele - nehogy később roppanjon össze!
Vagy érzéketlenség, vagy védekező magatartás. Vagy a barátok "segítsége", hogy ne szomorkodjon otthon. Másrészt 17 éves fiatal. Ő még másképp reagál, mint mi.
Ez itt ne legyen a zsákmánylás helye! El innen! Gyászolókból haszonélvezni? Szenvedőkön nyerészkedni?! Otrombán közéjük rontani? Pannoncell Kft. Papírfeldolgozó cég. Ez működteti a lapot. Holott erre nincs is "iparengedélye". Molnár Attila cégvezető úrhoz van szerencsétlenségünk?!
Reméljük, sőt nagyon ajánljuk (!), hogy utoljára, egyéb sorstársi fórumokon is! Ugyanez a nick a leszázalékoltak fórumán egy fogyatékkal élőknek szóló társkereső honlapot reklámoz. Megnéztem az azonos cég által létrehozott mindkét lapot, főképp a sokoldalas horrorisztikus, zagyva szabályzatukat, ahol az alábbi passzus lehet a lényeg, pfuj! (ezt a gyászbizniszből - kerülöm az erősebb kifejezést - másoltam ide, a társkeresőknél értelemszerűen máshogy próbálnak kaszálni, de nekik is van miért fizetni):
"Szívünkben Örökké emlék oldal készítő szolgáltatás (a „Szolgáltatás”), amely a tagok részére az interneten keresztül érhető el. A Szolgáltatáson keresztül lehetővé válik, hogy a látogatók más, regisztrált emlékoldalak adatlapjához hozzáférjenek. A Szolgáltatást a Pannoncell Kft. (székhelye: 1155. Budapest Rákos út 239.) biztosítja. A Szolgáltatás a Tagok számára bizonyos szolgáltatások tekintetében ingyenesen, míg meghatározott szolgáltatások kizárólag, visszterhesen érhetők el..
....................
4./ Díj és díjfizetés
4.1./ A Szolgáltatás egy része csak díj fizetése ellenében, úgynevezett Arany Profillal rendelkezők számára vehető igénybe.
4.2./ Az Arany Profil Szolgáltatások, valamint azok mindenkori előfizetési díjai a Weboldal " Ezüst vagy Arany Profil ” menüpontja alatt találhatók. Az előfizetési díjak időről időre változhatnak. Az előfizetési díjak bármely növekedésének közzététele az „Ezüst vagy Arany Profil” lapon történik, és a közzététel napjától hatályos. Az Arany Profil Szolgáltatások megrendelésére, illetve igénybe vételére jelen szerződési feltételek alkalmazandók.
4.3./ Áraink a 2012.01.01 - től érvényes áfát tartalmazzák. A tévedésből hibásan feltüntetett díjakért felelősséget nem v állalunk.
4.4./ Meg kell fizetned minden, a Megállapodás alapján járó teljes díjat a Weboldalon található fizetési módozatok valamelyikén.
4.5./ Nem jár pénz visszatérítés a Szolgáltatás olyan üzemszüneteire vagy elérhetetlenségeire, amelyek nem nekünk felróható technikai problémákra vezethetők vissza.
4.6./ A lehetőségek egy része csak díj fizetése ellenében vehető igénybe. Pl.: Különleges hosszabb ideig tartó virágok / mécsesek elhelyezése."
Egy hely ahol elhunyt szerettének emléke örökre fennmarad!
Hozza létre az új emlékoldal menüpontban elhunyt szerettének oldalát, ahol fotókat - emlékeket - fontos élet eseményeket oszthat meg az emlékoldalt megtekintőkkel. Az oldalt látogatók bármikor megemlékezhetnek - elhelyezhetnek egy virágot vagy gyújthatnak egy mécsest - közös emlékeket oszthatnak meg szerette emlékoldalán.
Mint már írtam a facebookon csináltam egy emlék oldalt,mert egy énekes nagy rajongója volt.Ott nagyon szerették.Oda gyűjtöm a gyerekkori képeit,s egy videó formátumban fogom feltőlteni.Ez is segít egy kicsit,no meg a párnája,amiben elment.Azt mint egy baba magamhoz szorítva alszom el.Lehet,hogy "begolyózok".Meddig tart ez az állapot?A temetése a héten lesz.Még egyszer köszönöm a bátorító szavakat.
A gyógyszerre ivást ne folytasd, semmit nem old meg. Inkább próbáld meg kiírni magadból a bánatodat minél többször. Én gyógyszer nélkül megjártam a legmélyebb mélységeket, nagyon sokszor vagyok hullámvölgyben, de még a legsötétebb órában is képes vagyok kapaszkodót találni, ami segít. Amikor tavaly részt vettem egy önsegítő gyászcsoportban volt ott egy hölgy, aki szintén ilyen hosszú házasság után vesztette el a párját, mert egy figyelmetlen autós elütötte, amikor a motorjával hazafelé tartott. Ő a lányaiból és a kollégáiból merített erőt és 3 év kellett neki, míg eljött a gyászcsoportba.
A sírás igen, de ha kilövöd magad az nem segít a feldolgozásban. Csak mégegy gondot csinálsz a már meglévő szomorúságod mellé. Senki sem örülne, ha azt látná, hogy a szerette akit maga mögött hagy, intenzív lélekölésbe kezdene. Biztosan nagyon nehéz most neked, de ha magadat nyírod, azzal nem lesz jobb. Csak egy függőséged lesz. Ne majd, hanem most hagyd abba és ha nem megy, akkor igenis menj orvoshoz.
Köszönöm a velem együtt érző és kritizáló szavakat.Drága feleségem az utolsó előtti nap már nem tudott a szemembe nézni.Mindig elfordította fejét,szinte neki volt lelkiismeret- furdalása,mintha azt szerette volna jelezni,úgy emlékezz rám,ahogy 40 éve megismertél.
Mint már írtam 35 évnyi házasság után 54 évesen ment el.Gyerek kori szerelem volt a miénk. Ha láttátok volna szomorú tekintetét, lehet hogy ti sem bírtátok volna tovább.
Lelkiismeretfurdalásom továbbra is van ,bár ezzel már nem tudok segíteni.Még jó,hogy egyedül vagyok itthon, a fürdőszobában hangosan zokogva lehet sírni.Nem vagyok iszákos,nem is voltam,de most sokat segít a Xanax s mellé az alkohol.Remélem gyorsan elhagyom ezt a lehetőséget!!!!!
Igen, arra már rájöttem én is, hogy az ember csak nagyon minimális mértékben tud befolyással lenni az életére, de a lehető legtöbbet kell kihozni még a semmiből is.
Örülök, hogy most nyugisabban éled át ezt az időszakot. Erőt neked, jó sokat. Nekem most tuti gondjaim vannak, rá sem érek agyalni. Valahogy úgy van, hogy amikor azt gondolná az ember, hogy nem jöhet rosszabb, akkor kap egyet a szívlapáttal.
Próbálj picit többet írni a topicba a lelkiállapotodról, mi mind átmegyünk ezen és többet tudunk segíteni egymásnak, ha mindenki megosztja a tapasztalatait. Én is sokszor zuhanok letargiába, de ha összekapom magam, akkor akár 4 napra is nagyon erős tudok lenni, nekem ebben a futás sokat segít és az ha ide beírhatok könnyíteni a lelkemen. Mindig az adjon erőt, hogy milyen mélységeket jártál már meg és ha azt túlélted, akkor az erőt ad, hogy helyt tudj állni a mindennapokban. Nekem ez az év legnehezebb hónapja, mert itt volt a mindenszentek november 1., anyukám születésnapja november 11., és a névnapom november 30, tavaly alig bírtam ki ép ésszel ezt az időszakot, most valamivel nyugodtabb vagyok.
Megtetted amit tudtál, ami tőled telt, teljes szívvel. Nem mindenki tudja végignézni, végigélni a haláltusát. Nem is kell. Nem vagyunk egyformák. Apunál ott voltam, de nem biztos, hogy a párom mellett ott tudnék maradni. Nem tudom, hogy mennyire bírnám elviselni a változást, ami ilyenkor történik a szeretett személynél.
Szeretted és mellette voltál amíg bírtál ez a maximum. A te maximumod. Márpedig ezt ő is tudja.
Nem kell azt elultetni, az mar ott van. Es legyen is, ha belegondolok milyen lehetett annak a szerencsetlen nonek egyedul, cserbenhagyva meghalni, megerdemli.
a haldoklók félnek, rettegnek. te sem akarnál egyedül meghalni. mi is iszonyatosan szenvedtünk, mégis végig fogtuk a kezét apukámnak. nem mi voltunk a fontosak, hanem ő. nekem akkor rosszabb volt, de most jobb, met tudom, végig vele voltunk. adja az ég, hogy egyszer az én kezemet is fogja valaki