Azt kell gondolnom, hogy riktan olvasol tudomanyos szaklapokat. En nem tudomanytorteneti esetekrol beszelek, hanem mondjuk az elmult 5-10 ev nagyobb botranyairol.
Például a Rubicon folyóiratban összehordott mindenféle marhaságot egy csillagász, itt bilire ültettük, 10 hibájára rámutattunk, és kértük, hogy akkor korrigáljon.
A tudós magasan képzett szakember. Összetettebb, magasabb szintű munkában, nagyobb a tévedés lehetősége is. Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A kísérlti erdményket nincs értelme kozmetikázni. A kísérlteknek az a sorsa, hogy előbb utóbb megismétlik őket. Akkor úgy is kiderülne a turpisság. Ezt minden kutató tudja. Nem hiszem, hogy bárki ennek szem előtt tartásával mégis tudatos módon csalna. Nem zárom ki, de nagyon kicsi valószínűséget adok rá.
Vannak peldak: - adatkozmetikazas: photoshoppos atrakciokra, meg pontok, szamok tologatasara kell gondolni - meg nem tortent kiseltetek "eredmenyenek" publikalasa.
Ezekre vannak hires peldak termeszettudomanyban (foleg jol dotalt teruletek, mint stem cell), de regeszetben (Japan es a 100 ezer eves ostortenelme) stb is. Ezekbol viszonylag keves az, ami kipattan ill napilapok cimlapjara kerul, de vegyuk eszre, hogy:
- A kipattant esetek altalaban sztarkutatok, akiknek minden mondatat a kozonseg millioszor atragja, ill nyilvan van jopar ellenseguk, aki szivesen torne a nyakukat, igy nyilvan sokkal erosebb a kontrol rajtuk, mint mondjuk a debreceni egyetem tanarsegedjein.
- A finanszirozo szervek sztarkutatok eseten szeretnek peldat statualni, ezert mondjuk a nagy esetek bekerulnek a sajtoba (Japan, Korea), torvenymodositas stb., de a kisebbeket azert nem akarjak a finanszirozo szervek annyira nyomni.
- Bar az, hogy az eredmeny hulyeseg- torzitott, kiderul idovel, az, hogy hamisitvany altalaban nagyon nehezen bizonyithato. Nehez kizarni a legtobb esetben, hogy a merest vegzo doktorandusz hulye volt, figyelmetlen, kiserleti hiba tortent, elgepeles, gyenge diszkusszio stb vagy tenyleg szant szandekkal tortent valami.
Nem szándékos. Amiről írsz, az normális emberi gyarlóság, én még a tévedés kategóriába sorolnám. Ha viszont a vizsgálat előírás, annak tudatos, szándékos és ismételt megszegése már lehet csalás kategória. Nem hiszem, hogy sok ilyen akadna.
szándékos-e az, amikor valaki annyira biztos az eredményben, hogy az annak nem megfelelő adatsorokat alaposan megvizsgálja, hibájukat kimutatja, azokat elveti, ezzel szemben a tetsző adatsorokat nem vizsgálja meg annyira, hibájukat nem fedezi fel?
off Állítólag ide olvasszák be a "hazugság a tudományban" -topikot.
Hol van topik, kedves modik? (ahol volt, onnan eltűnt, itt meg nincsen) És mellesleg miért? Van rá bármi érthető ok? Szívesen olvasnám az okfejtést... Vagy kérelmezte a topikgazda?
Elnezest, csak felve kerdeznem meg: szerinted a gyogyszeriparban a vitaminok eladasa a legnagyobb biznisz? Es az is igaz, hogy azert fluorozzak a vizet, mert attol a nok tobbet menstrualnak, es a nagytokesek tobb vattat tudnak eladni?
