Annyit még hozzátennék, hogy természetesen nincsenek megkárosítva a tulajdonosok a közös költség tekintetében, mivel mindenki a lakások valós mérete után fizeti a közös költséget.
Ha egy alapító okirat úgy rendelkezik, hogy minden egyes ingatlanhoz tartozik egy-egy parkoló (beálló) és ugyan így a földhivatalban is , akkor az adott tulajdonost illeti ama parkoló, azaz azzal vette meg az ingatlant. Ebből fakadóan, ha PL, én vennék ott egy ingatlant , akkor nyilvánvalóan igényt tartanék a parkolóra, hiszen azzal együtt vettem meg az ingatlant! JOG nem ismerete …!!!! Az építetőre is vonatkozik !! Sőt perelhető is, ha eladná vagy használni nem engedné az általam meg vett ingatlant !! Tovább bonyolíthatja a dolgot, ha a közös költség TH alapján ill (OLVASVA ) m2 megy, ugyan is akkor az „elvileg” nem az ingatlanhoz tartozó rész után is fizetik a közös költséget, ez viszont megkárosítás (kamat stb.).
AZ AO módosítása és annak költségeit teljes mértékben a építetőnek kellene állnia és rendeznie a tulajdoni jogviszonyokat és TH meg m2-ket, 100%-os hozzájárulást összeszedni a tulajdonosoknál. Ha kell az albetétesítést is elvégezni egy-egy valóban megvásárolt hellyel kapcsolatban. Kerítést építeni idéntől már nem építésköteles (tudtommal) a külső parkolókra gondolok. + kártérítést kérni tőlük azoknak akik úgy fizettek közös költséget, hogy abba olyan terület ill th volt felszámolva amik nem az Ővék !!
Így járt a beruházó!!
Manapság közös tulajdonban vannak alapításkor a kocsi beállók amit, mivel akkor az építető(k) a tulajdonosok ők rendelkeznek felőle ( nincs albetétesítve, azaz közös tulajdon) , eladáskor a kizárólagos használati jogot adják el, amit ugye bár csak és kizárólag tulajdonosnak lehet (így amikor a tulajdona az illetőnek megszűnik a társasházban (adás-vétel) akkor a kizárólagos használati jogát is el kell adnia VALAKINEK aki tulajdonnal bír a társasházban !)
Az ingatlannyílvántartás egy közhiteles nyílvántartás, tehát ami abban van az nem szorul bizonyításra!
Tízenöt év és hat tulajdonosváltás után kibogozhatatlanná fog válni az Alapító okirat, az SzMSz és az ingatlan adásvételi szerződések ellentmondása. És csak a veszekedés marad a másik által elfoglalt parkolóhely miatt!
Vázolnék egy helyzetet, amire köszönettel vennék néhány jó tanácsot.
Adott egy 5 éve épült társasház, amelyben található 20 lakás, 3 üzlet, 9 garázs és nyitott gépkocsitárolók. Az építés úgy történt, hogy a vevők és a beruházó cég építőközösségként jött létre és így kötöttünk szerződést, amelyik lakásnak az építés alatt még nem volt gazdája, az a beruházó tulajdona volt. Szerencsére mire kiadták a használatbavételi engedélyt addigra minden lakás és garázs elkelt, csak a 3 üzlet maradt a beruzházó tulajdona, de ezt eredetileg is így tervezte. A gond a gépkocsitárolókkal - nevezzük parkolóknak - adódott. Ugyanis a beruházó nem tette kötelezővé minden lakást vásárló számára, hogy garázst vagy parkolót vásároljon, viszont az önkormányzat az építési engedélyben előírta, hogy ahány lakás épül annyi garázs vagy parkoló létesüljön a telekhatáron belül. Így lett 9 garázs és 11 parkoló. Tehát úgy alakult a helyzet, hogy a 20 lakástulajdonosból 8 sem garázst, sem parkolót nem vett, egy viszont vett garázst és parkolót is, a többi vagy egyiket vagy másikat vett, vagyis maradt 7 gazdátlan parkoló. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a parkolók nem kerültek nevesítve bejegyzésre a telekkönyvi adatokban, hanem az úgy ment, hogy amikor megvettük a lakás telekhányadát, ahhoz hozzáadták a parkoló méretét és az került be a telekkönyvi bejegyzésbe. Tehát ha vettem egy 74 nm-es lakást meg egy parkolót, akkor 74+12 vagyis 86 nm tulajdon került bejegyzésre. A garázs természetesen korrekten be van jegyezve. Még tovább bonyolódik a helyzet, ugyanis a társasház alapító okiratában viszont minden lakáshoz feltüntették a gépkocsitárolót annak is aki nem vette meg. Erre az volt akkor az ügyvéd magyarázata, hogy mivel az önkormányzat előírta a parkolók megépítését ezért azt fel kell tüntetni a alapító okiratban is; ráadásul nevesitve van, hozzá van rendelve az adott lakás tulajdonosához. Természetesen csak azoknál a lakásoknál, amelynek gazdája nem vett garázst. Viszont ez enyhén szólva is nem fair a többi tulajdonossal szemben, hogy papiron annak is van parkolója aki nem fizetett érte. Ez eddig egyébként a lakók között nem okozott problémát, mindenki tartotta magát ahhoz, amit kifizetett, de a jövőben ez még gondot okozhat, majdan amikor a lakások tulajdonosokat cserélnek. A beruházó viszont úgy gondolja, hogy az el nem adott parkolók az ő tulajdonát képezik attól függetlenül, hogy a társasház alapító okiratában mi szerepel, ezért azokra továbbra is igyekszik jogot formálni. Annyit tudni kell még, hogy a parkolók közül 4 db a zárt udvaron kívül, de telekhatáron belül van. Ez úgy lehet, hogy az épület alatti üzletek nem töltik ki teljesen az épület alapterületét, hanem egy nyitott, de a felsőbb szintek által fedett rész maradt az épület alatt. Ez viszont azért épült így, mert a belső udvaron már nem lehetett volna helyet találni annak a 4 parkolónak. Elég nehéz így elmagyarázni, nem is akarom túlzásba vinni az írást, igy is elég hoszzúra sikerült, elég elcseszett formájú és megoldású épületről van egyébként szó. Szóval a beruházó úgy gondolja, hogy ő ezzel az akkor el nem adott parkolókkal rendelkezhet, és rendelkezik is, mivel a általa birtokolt üzletek bérlőinek rendelkezésére bocsájtja. Most én úgy döntöttem hogy megpróbálom tisztázni a helyzetet. Mit tehetek? Természetesen szeretném az említett gépkocsitárolókat kivonni a beruházó ellenőrzése alól. Mivel ezek a prakolók ráadásul az utca felé vannak nyitva, azért boldog-boldogtalan beáll oda amikor üres. Az meg aztán végképp csípi a lakók szemét amikor az utca túlfelén lakók tárolják ott az autóikat. Úgy gondolom alapító okiratot kellene módosítani, amelyben rögzíteni kellene a pontos tulajdonviszonyokat, nevesíteni kellene kinek van a tulajdonában gépkocsitároló. De ha jól tudom, az alpító okirat módosítását minden tulajdonosnak jóvá kell hagyni, viszont a beruházó gyanitom nem fog ebbe belemenni. Gondoltam arra, hogy az SZMSZ-ben kellene leírni a pontos tulajdonviszonyokat, azért hogy legalább nyoma legyen annak, amit a lakók többsége gondol erről. Vagy esetleg lehetne bírósághoz fordulni, de a fene sem akar pereskedni, ha nem muszály.
Szóval mit gondoltok errő? Köszönök minden hozzászólást és elnézést a hosszúra sikeredett bejegyzésért.
A háznak mindenképpen ki kell fizetnie a főmérő és a mellékmérők összesített fogyasztásának a különbözetét. Tehát, sajnos téged is terhel olyan vízdíj amit nem Te fogyasztottál el. (a közös költségedben kell megfizetned általános esetben)
Egyébként még akkor is normális némi különbözet, ha egyébként mindenki mérőórája pontosan mér.
Az, hogy Te hitelesítteted az órádat, nem fogja megoldani a másik lakó sumákolását, hisz Te eddig is rendesen mértél és fizettél. A különbözet meg a házat terheli, hisz nagy valószínűséggel a sumák nem fogja önszántából azt mondani, hogy mindenáron fizetni akar. Ezt csak úgy tudjátok helyretenni, ha minden almérőt hitetelesíttettek. Ehhez határozat kell. Még így is előfordulhat, hogy némelyik tulajdonos ezt nem teszi meg, de erre az esetre jó egy olyan határozat, ami a közös költséget úgy határozza meg, hogy a hitelesítetlen (vagy lejárt hitelesítésű) vízórájú lakásokra valami irtózatosan magas fix összegű közös költséget vertek rá. Szerintem a közös képviselő tudni fogja a módját, hogy ezt rendberakjátok.
Új építésű, 6 lakásos, egyedi vízórás (de sajnos nincsenek hitelesítve a mellékmérők) társasházba költöztem tavaly szeptemberben. Rajtam kívül még másik két lakásba költöztek be szintén szeptemberben. (A maradék három lakás csak most került eladásra, tehát üresen állt idáig)
Egyszer az egyik szomszédom, nevezzük X-nek kérdezte tőlem, hogy megy-e nálam rendesen a vízóra, mert az övé meg szokott állni és a másik lakásban lakóé (nevezzük Y-nak) szintén „akadozva“ üzemel. Erre elcsodálkoztam, mert az enyém rendesen megy, amit Y le is csekkolt egy alkalommal.
Akkor ennyiben maradtunk, februárban közös képviselőt választottunk, aki elintézte a vízműnél a főóra átírását, és bediktáltuk neki a mellékmérőink állását. Utólag kiderült,hogy X a hasára ütött és bemondott egy számot, mint saját órája akkori állását. A közgyűlés után pedig bevallotta a közös képviselőnek, hogy az ő órája bizony megállt, még 7 köbméternél, ki tudja mikor. Az óráját később kicserélték, de közben megérkezett a számla és mindenki szépen be is fizette a maga órája által mért köbméter utáni összeget. X természetesen a "hasraütéses mérőállás" szerinti összeget. (Ekkor volt valamennyi különbözet, de azt az építtető kifizette, mivel az építkezésen sok víz ment el a főórán.)
A következő bediktálás után (kb egy hónap telt el) kijött a számla a vízműtől ami szerint a főmérő és a mellékmérők között ismét eltérés van. X és Y kitalálták, hogy ezt majd közösen kell kifizetnünk. Én ezt úgy érzem igazságosnak,hogy azé a lakóé a különbözet akinek az órája megállt 7 m3-nél, és később hasraütés-szerűen diktált be egy számot a közös képviselőnek, mint az ő órája aktuális állását. Hogy Y esetleg mit buherált az óráján, arra bizonyíték (egyenlőre) nincs, tehát ezzel jelenleg nem is foglalkozom, mert tények nélkül minek.
Ezért gondoltam a mellékmérőm hitelesítést, hogy szakember is mondja ki, hogy az én órámmal nincs semmi gond és így talán le lemondanának arról a kedves szomszédok, hogy palira vegyenek.
Nem tudom, hogyan bizonyíthatnám az igazamat.
Szerintetek?
Minden véleményt, tapasztalatot, tanácsot előre is köszönök.
Egyébként lehet olyan probléma is, hogy a kazánod teljesítményét visszaszabályozták beüzemeléskor, vagy egyeszerűen csak le van véve a kazán vízhőfoka ezért nem melegít neked elég meleg vizet. Az meg, hogy a szomszéd lakások fűtetlensége miatt van nálad hideg, ez hülyeség, ennyi tartaléknak lenni kellene a rendszeredben. Emiatt legfeljebb magas lenne a gázszámlád, mert többet kell fűtened.
A kivitelező most azzal védekezik, h a szomszéd lakásokba még nem költöztek be, és emiatt van nálam most hideg. MErthogy a tervező egy számítógépes progival számolta ki, h mekkora teljesítményű radiátorok kellenek, és természetesen már úgy, h mindenhol vannak szomszédaim..
Jah az alattam és a fölöttem lévő két lakás el sincs adva... (most azt teszteljük, h milyen hatást okoz nekem, ha felfűtjük e két lakást 20fokra..)
Megyek keresek vmi szakcéget, amely végez hőtechnikai számítást..
Az építtetőtől, építőtől, szóval akivel szerződéses jogviszonyban voltál az adásvételre, meg kell szerezni az épületgépészeti tervet, azon rajta van, hogy milyen radiátorok voltak eredetileg betervezve, abban lenni kell egy hőtechnikai számításnak is, ami alapján választották ki a szükséges radiátorokat. Ellenőrízni/ellenőríztetni kell a számítások helyességét és hogy valóban azok a radiátorok lettek beépítve, ami a tervben szerepel. Bár valószínübbnek tartom, hogy ilyen terv nem is létezett, akkor viszont neked kellene elkészíttetni a tervet, de legalább a hőtechnikai számítást, csak a te lakásodra és az alapján reklamálni az építőnél.
A problémád nem társasházi, kivéve ha valamilyen elborult építtetői ötlet miatt a fűtőtestek a társasházi közös tulajdonba tartoznának. De igen nagy valószínűséggel nem, így igazából az építtetővel szemben lehetnek szavatossági igényeid, és első körben náluk kellene elérni, hogy cseréljék megfelelő méretűre a radiátorokat. Ha ez nem sikerül, marad a saját költségen való csere, aztán esetleg meg lehet próbálni a kivitelezőn behajtani - már ha addig még meglesz a kivitelező cég...
Azt nem tudom, hogy miért minősül az "építés"-nek, ha a közös épületrészre felfúr egy szakember egy kábelcsatornát. Ki kért engedélyt ugyan ettől a lakóközösségtől mikor kábelTV-t építettek át, vagy telefont vezettek ugyan ezzel a technológiával a közös épületrészeken? .... Senki. Persze ha a törvények betűjét olvasom, akkor valószínüleg igazad van, csak az a furcsa, hogy akkor senki sem akadékoskodott, most meg itt van ez a szomszéd.....á......hülye ország ez.....
nem találtam jobb topikot a problémámra, remélem találok segítséget.
Nemrég költöztem be egy újonnan átadott társasház egyik lakásába. Már az építés során jeleztem az építtető cégnek, h kicsinek találom a fűtőtesteket. Most beköltözve pedig a saját bőrőmön érzem (egyedi fűtésű a lakás, de ennek ellenére ez a probléma áll fenn).
Kérem, aki tud segítsen! Esetleg vmi támponttal, h hol tudnék ennek utánajárni, vagy ha esetleg vmi konkrét infója van, és megosztaná..
Elméletben mindenképpen kell a közösség beleegyezése, mert közös épületrészen történő "építés"-t terveztek. Javaslom, hogy a kk-nak írj levelet, amiben kéred, hogy vegye fel a közgyűlési napirendi pontok közé. Mivel valószínűleg a többieknek nem lesz kifogása, az egy akadékoskodó tulaj le lesz szavazva. Egy kis buktató: úgy emlékszem, hogy 4/5-ös többségre van szükséged. Nem tudom, nálatok mennyien jelennek meg közgyűlésen, de ezt fontos szem előtt tartani.
Édesanyám egy olyan társasházban lakik, ahol van egy zárt lépcsőház és abból nyilik minden szinten egy-egy nyitott folyosó, ahol a lakások vannak. Ez a ház kb. 30 éve épült. Villanytűzhelyt szeretnénk venni, de a lakás elektromos hálózata ezt nem bírja el. A villanyórák kint vannak a lépcsőházban. Simán meg lehetne oldani, hogy a villanyórától új vezetéket építünk ki falon kívűl szabvány szerint, kábelcsatornában, vagy védőcsőben vésés átalakítás nélkül meg lehetne csinálni. Tényleg normálisan megcsinálnánk, már hívtam a E-On által elismert minősített szerelőt is. Megkérdeztük az E-On-t, hogy mint áramszolgáltató engedélyezi-e a szerelést, közölték, hogy mivel a villanyóra után lenne az ügyködés, így őket nem érdekli, ők csak a kismegszakítót cserélik le nagyobbra; így ezzel nem lenne gond. Viszont az egyik szomszéd rosszallását fejezte ki, hogy nem örül annak, hogy mindenféle drótok fognak elmenni az ajtaja előtt - a folyosó plafonján. Igazán azt nem tudja megmondani, hogy mi a problémája az egésszel, de biztos ami biztos, ő nem örül ennek. Kérdésem, hogy kell-e ilyen esetben kérni a lakóközösség engedélyét?
Nálunk is elvileg két ház alkot egyet. De senkit nem érdekel, 40 év alatt egy percig sem volt közös irányítás meg közös vagyon, már az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve is két KK-t nevez meg.
Aki paszív - egyre rosszabb helyzetbe kerül! Az eseményeket írányítani kell! Ha nincs rá időtök, kedvetek, energiátok vagy az ezirányú szakismeret hiányzik (ez nem szégyen!), akkor írány az ügyvéd! Ha négyen-öten összeálltok, megfizethetővé válik a dolog!
1. A kk a díjbeszedő papírját rakja ki a hirdetőtáblára!
2. Semmit..., de a helyzet tisztázását el kell kezdeni: KK mutassa be a társasház alapító okiratát (ennek egy példányát neki kell öriznie)! Ha nem adja elő, akkor bármelyik tulajdonostárs bemegy a földhivatalba és kér egy hiteles másolatot az ott örzött alapító okiratról. Ez oldalanként kettőszáz forint, ÁFÁ-s számlát kell kérni a társasház nevére, el lehet számolni a társasház könyvelésében. Bármelyik tulajdonostárs kérheti az alapító okirat másolatát, de igazolni kell magát és lakcímét (régi szemlyi vagy új személyi+lakcímkártya) Sajnos három hét...
Az alapító okiratból kiderül az, hogy mely helyrajzi szám(ok) tartozik a társasházhoz és mely albetétek. Lehet, hogy a két ház egy "társasház".
A kk-t a közgyűlésen egyszerű többséggel le lehet váltani, a közgyűlés a korábban itt már leírtak szerint hívható össze.
Tulajdoni lap másolatot szintén a földhivatalban lehet kérni, ez sokkal gyorsabb!
Egyébként bármilyen szörnyen hangzik, egy központi fűtéses ház esetén 1 mFt gáz tartozás nem tűnik jelentősnek (persze tudni kellene, hogy ez hányfelé oszlik), én most utalom az utolsó hónap számláját és az 2,7 mFt! Ezzel csak azt akarom mondani, hogy meg kellene egyezni a Díjbeszedővel - természetesen egyértelműsíteni azt, hogy hogyan, mikor kinek a hibájából kelletkezett a tartozás! A díjbeszedő felelősége az ismertek alapján nem zárható ki, hiszen véleményem szerint neki hat-hét év alatt kellett volna a tulajdonostársakat is tájékoztatnia.
A közös képviselőnek azért ad tájékoztatást a Díjbeszedő, mert gondolom a kk megválasztása óta vele van kapcsolatban és valószínűsíthetően bemutatta a megválasztásával kapcsolatos közgyűlési határozatot!
1, a KK kirakott egy papírt, miszerint ez az egész tévedés, már beszélt telefonon a Díjbeszedővel és ők nem tudnak tartozásról.
2, Mi bementünk a legközelebbi díjbeszedő irodához, ahol kiderült: 2000/2001 (!!!) -ből van kb. 1 millás tartozása a háznak és MÁR FOLYAMATBAN VAN egy PER a ház ellen...
Hangsúlyozom: a múlt hétig a házban SENKI (!!!) NEM TUDOTT sem a perről, sem a RÉGI tartozásról!!! A KK erről 7-8 éve (!?!) nem értesít senkit.
Na erre mit lehet mondani...? _________________
Ami bonyolítja a dolgot:
A házunk a szomszéd házzal közös helyrajzi számon van és a háznak közös kazánrendszere van a fűtés végett, (itt áll fenn a tartozásunk - gázdíj).
A KK szerint ha közös a helyrajzi szám akkor csak a mi házunk nem válthatja le, azt a másik háznak is meg kell tennie, mert egy helyrajzi=egy KK. Ez igaz?
A másik ház lakói is kaptak levelet a Díjbeszedőtől és az ottani SZB is tud már az esetről. _________________
Még egy érdekesség:
Ha nekünk a Díjbeszedő iroda telefonon semmilyen tájékoztatást nem adott, valamint személyesen a tartozásról és perről igazolást csak 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap ellenében hajlandó adni, akkor a KK hogyan kaphatott felvilágosítást TELEFONON?? Lehetséges? __________________
"51. § (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva:
...
...
d) összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget."
Tehát a számvizsgáló bizottság is összehívhatja a közgyűlést! És a számvizsgáló bizottság mulasztásos törvénysértést követ el, ha nem hívja össze ilyen helyzetben a közgyűlést, mert a törvény nem azt írja, hogy "összehivhatja", hanem azt, hogy "összehívja"!
33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban – jól látható helyen – ki kell függeszteni.
34. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet.
35 § (2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy a közgyűlést összehívhatják.
Komment: A közgyűlést a Közös képviselő hívhatja össze ! ( IB az nem SZB) AZ IB elnöke jogállásában azonos a K.K val !
Egy közös képviselő leváltását csak szabályosan szabad elindítani és végigvinni, mert különben a határozatot a leváltására megtámadhatja, amit bíróságok úgy fogadnak el, hogy elfogadják a leváltását ,de az adott időszakra az apanázsát a formai hibák miatt megítélik neki.
Kérem , a formai hibákra mindenki FIGYELJEN, formai hibák esetén a bíróságok maga a határozatokban foglaltakkal nem törődik !!! Olyan mint bármilyen adásvételi szerződés, ami ha formailag nem felel meg a törvényben foglalt adásvételi szerződés formalitásainak, nem tekinthető adásvételi szerződésnek !!
Nagyon sok társasháznál egy-egy határozatot a közgyűlés formai hibái miatt hatályon kívül lehetne helyeztetni ! pl: minden határozat előtt (!) a jelenlévők TH arányát vizsgálni kell ( jegyzőkönyvben is) és minden határozatot külön-külön kell megszavazni. Napi rendi ponton kívüli ( meghívóban szereplő pontok) pontokról nem lehet határozatot hozni.
Itt feljebb a legtöbb formai hibát említem, amik előfordulnak.
Viszont vitatom Bala az közlését arról, hogy a közgyűlést csak a közös képviselő hívhatja össze! Ugyanis a számvizsgáló bizottság elnökének feladata a közgyűlés összehívása, amennyiben a közös közös képviselő ezt nem teszi meg. És ha ő sem teszi meg, akkor a tulajdonosok 10 %-a is jogosult összehívni a közgyűlést. A vázolt esetben a gyorsaság nagyon fontos lenne!
A házban egyébként ha döcögősen is, de kezd beindulni a "gépezet", a SZB elnöke (elvileg) hétfőn elmegy személyesen a KK-höz, hogy érdeklődjön a dolog felől.
Neki (nekünk) van vmi tanácsotok, hogy mit tegyen OTT?
Valóban egy rendkivüli közgyűlést kell összehívnodtok, ennek lépései: 1 Tértivevényes levél a aláírok a társasház TH (tulajdoni hányadának ) 10%-ka 2 Közös képviselőnek kell címezni, mert jogilag csak Ő hívhat össze közgyűlést ( ha nem hívja ősze a leveletek alapján, akkor már ti is összehívhatjátok. 3 levében már a közgyűlés pontjait kell megfogalmazni (!!) ugyan is a levélben foglalt napirendi pontok lesznek a közgyűlésen ! ( napirendi pontokban nem szereplőkérdésekről szavazni- határozatot hozni nem lehet érvénytelen!) 4 A megismételt közgyűlés nem lehet ugyan azon a napon (sajnos ) tavaly 2008-ban bíróságok irányelveibe felvette azaz érvényteleníthetik az ott meghozott határozatokat ( 60 napon belül, ha megtámadja valaki) 5 Már most bemehetne a SZB elnöke e Díjbeszedőhöz ! 6 Már kereshettek új K.K-t 7 Lehet mindenkinek félre rakni a pénzt ( amúgy lehet kötni a díjbeszedővel részfizetési kedvezményt , addig míg az el nem indítja a pert , utána Ő diktálja a feltételeket !
Nekem is van egy házam amit így vettem át, nagy sz@ van , kéthavonta az átütemezés miatt 190 ezer megy a díjbeszedőnek a az elmaradt szemétszállításra meg ugye a havi ( 130 ezer ).
Nem kis móka lesz nálatok, de igyekeznetek kell , mert ugye a társasház tulajdonosai a TH arányukban megterhelhetik az ingatlanjaikat a hátralék erejéig ( procedura pénz , a leírás is , ügyvéd is stb.)
Más fórumok ahol segíthetnek: Itt Index-en http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9055140&la=86206623
Csak szakmai K:K fórumok :
http://www.tarsashazinfo.hu/forum.php
http://www.tarsashazi-hirado.hu/forum/?q=forum ( ez most alakult át )
csak véletlenül olvastam el az itt a hozzá szólásodat !
Ha úgy áll a dolog, ahogy leírtad - és itt főleg az elérhetetlen közös képviselőre gondolok! - azonnal (ma, esetleg holnap) közgyűlés (sürgös ügy, 33. § (2)), ha határozat képtelen a kis létszám miatt, úgy fél óra multán megismételve, határozatot hozni, melyben azonnal megvonni a közös képviselő pénzkezelési jogát, közös képviselőt visszahívni, új kk-t választani, még jobb lenne egy háromtagú intéző bizottságot választani! Hétfő reggel bankba menni nyításra! Határozatot bemutatni, kk számlarendelkezési jogát letiltani, számlatörténetet kérni. És utána azt elemezni...
Nagyon jó lenne, ha számvizsgáló bizottság elnöke is aktív lenne ebben, ugyanis neki van felelősége a kialakult helyzetben! (lásd 51. § (1) a) pont!)
Utána Díjbeszedőt meglátogatni és tárgyalni, tárgyalni, alkudozni ..... majd megegyezni!
És végül kk-t feljelenteni!
Nem irigyelek titeket, sajnos tudok olyan társasházat, amelyiknek a házipénztárába helyezett át ~4 mFt-t a közös képviselő és utána jött a betörő és elvitte a társasház összes iratát és a házipénztárat is...
Egy társasház lakója vagyok. A ház lakosai a mai napon kaptak egy levelet a Díjbeszedőtől, miszerint milliós nagyságrendű (konkrét szám nincs) tartozása van a háznak, ami hónapok óta megoldatlan.
A Díjbeszedő megvásárolta a tartozást a közműcégektől és a levél alapján jogi útra terelte az ügyet.
A lakók semmit nem tudtak a mai napig a tartozásról, eddig senki sem értesített minket róla.
Az utolsó (2008. május) közgyűlés szerint a háznak több, mint 5m forintja volt, és nem volt tartozása.
A közös képviselő elérhetetlen.
Mit lehet tenni...?
(Ha esetleg tudtok fórumot, ahová jobban illik ez a hozzászólás azt is megköszönöm!)