Keresés

Részletes keresés

playboy2002 Creative Commons License 2003.05.28 0 0 108
„Az egész magyar területen elterjedt nyelvjárási szó” (TESz.)

Hát ez meg mit jelent?

Előzmény: rumci (98)
Eördögh Creative Commons License 2003.05.27 0 0 107
ez a közepesen erőltetett példamondat szerintem mindössze azt mutatja, hogy a tévés hírműsorok vezetői mennyire nem képesek értelmesen beszélni .-/
Előzmény: Oszi (106)
Oszi Creative Commons License 2003.05.27 0 0 106
Nem, szerintem
A körülmények nem zárják ki, hogy ne találjanak túlélőket = Lehetséges, hogy mindenki meghalt.
Előzmény: Tecs (105)
Tecs Creative Commons License 2003.05.27 0 0 105
A körülmények nem zárják ki, hogy ne találjanak túlélőket = a körülmények nem zárják ki, hogy találjanak túlélőket.

Nem kell semmi = nem kell valami.

más topikban már előjött: nincstelen = szegény ember (szó szerint inkább gazdag ember)

Tecs Creative Commons License 2003.05.25 0 0 104
"X. harcolt a németekkel a háborúban.
Akkor most velük vagy ellenük volt?"

1945. április 4. előtt velük volt, utána ellenük. Lásd még Hofinál: öcsém kommunista vs. bátyám nyilas.

Előzmény: Oszi (103)
Oszi Creative Commons License 2003.05.24 0 0 103
X. harcolt a németekkel a háborúban.
Akkor most velük vagy ellenük volt?
rumci Creative Commons License 2003.05.24 0 0 102
Én erre mindig megkérdezem: melyik az egyik?
Előzmény: Tecs (101)
Tecs Creative Commons License 2003.05.24 0 0 101
"Egyik szebb, mint a másik"

= mindketten/mindannyian (kb. egyformán) nagyon szépek.

Előzmény: rumci (100)
rumci Creative Commons License 2003.05.22 0 0 100
Szemüveg nélkül alig ismertelek meg. Kin is nem volt szemüveg?
Előzmény: Tecs (99)
Tecs Creative Commons License 2003.05.22 0 0 99
Továbbra is keresgélek olyan magyar szavakat vagy kifejezéseket, amelyeknek lehet egymásnak ellentmondó értelmük is.

Most a ként toldalékot találtam meg.

Péter istenként tekint Józsira.

Szerintem az alárendeltségi viszony így is, úgy is érthető.

rumci Creative Commons License 2003.05.12 0 0 98
Van, aki szélesebb értelemben használja a dialektust, de én jobban szeretem ’földrajzi kötöttségű nyelvváltozat’ értelemben használni. Ez az eset egyébként határeset a dialektális és a szociolektális között, az értelmező szótárak nép-nek minősítenék, ami azt jelenti, hogy a népnyelvekben általában elterjedt, szemben a táj minősítéstől, amely egy vagy legfeljebb néhány jól körülhatárolható területre korlátozódik.
Szóval nem tudom, mennyire lokalizálható ez a jelenség, valószínűleg nem nagyon.
Előzmény: phe (97)
phe Creative Commons License 2003.05.12 0 0 97
Vagy mindent dialektusnak nevezünk, ami a köznyelvtől eltér? Sajna terminológiai problémáim (is) vannak. :-)
Előzmény: phe (96)
phe Creative Commons License 2003.05.12 0 0 96
Ezek szerint ez tájjellegű lehet?

Én azt gondoltam inkább, hogy régegnyelvi, vagy méginkább a saját, egyénileg kreált, analógiára (kiterjesztésre vagy mi: gyújt - villanyt le-föl kapcsol, öltözik: ruhát le-föl vesz) épülő hibám / nyelvhasználatom.

Előzmény: rumci (90)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.05.10 0 0 95
Bocs, lehet, hogy tudtomon kívül valamilyen regionális normához igazodom, de szerintem:
1. A miatt regyaránt lehet célhatározó és okhatározó
2. A végett célhatározókánt is választékos
2. A végett okhatározói alkalmazása számomra gyakran tudálékosnak tűnik.

SZVSZ a huzatos példa abszurd.

Kis Ádám

Előzmény: rumci (94)
rumci Creative Commons License 2003.05.10 0 0 94
No, akkor pontosítsunk!
A végett a sztenderd magyarban a célhatározó névutója, a miatt az okhatározóé. Bizonyos szubsztenderd változatokban azonban a végett kifejezhet okhatározót is (ez nem nagyon meghökkentő, hiszen az azért lehet cél-, illetve okhatározói mellékmondat rámutató szava, a miért cél-, illetve okhatározói kérdőszó; ráadásul sokszor a cél- és az okmozzanat nagyon sokszor úgy összefonódik, hogy ember legyen a talpán, aki szétbogozza őket). Ezt azonban a sztenderd sem hagyta szó nélkül, így hiperkorrekcióként nem ritka a miatt célhatározói használata.
Hasonló (bár nem teljesen párhuzamos) jelenség az okhatározói lévén és a megengedő létére névutó keveredése. A sztenderben: Péter tanár lévén gyorsan átlátta a helyzetet; Péter földrajztanár létére nem igazodott el a városban. Kevésbé választékos nyelvhasználatban azonban a két névutót akár fel is lehet cserélni.
Előzmény: Tecs (93)
Tecs Creative Commons License 2003.05.10 0 0 93
Még mindig az ellentétes dolgokat egyszerre jelentő szavaknál maradva:

végett

Becsukom az ajtót a huzat végett.

1/ Azért csukom be, hogy legyen huzat.
2/ Azért csukom be, hogy ne legyen huzat.

Úgy tudom, az irodalmi nyelv a mondat jelentését az 1/ változat szerint értelmezi, ettől függetlenül a második is él.

rumci Creative Commons License 2003.05.10 0 0 92
Föl-földobott kő, földedre hullva,
Kicsi országom, újra meg újra
Hazajön a fiad.

Messze tornyokat látogat sorba,
Szédül, elbusong s lehull a porba,
Amelyből vétetett.

Mindig elvágyik s nem menekülhet,
Magyar vágyakkal, melyek elülnek
S fölhorgadnak megint.

Stb.

Előzmény: Kis Ádám (91)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.05.09 0 0 91
Benedek Marcell Délsziget című regényes irodalomkönyvében alkalmazza a "felsüllyed" szót arra az esetre, amikor egy hajó úgy került szárazra, hogy a tengerből hirtelen kiemelkedő sziget "vette a hátára".
Kis Ádám
Előzmény: Tecs (86)
rumci Creative Commons License 2003.05.09 0 0 90
Ne szégyelld magad! Nem szégyen az, ha valaki néha dialektális elemeket szősz a beszédedbe.
Előzmény: phe (88)
Oszi Creative Commons License 2003.05.09 0 0 89
"felolt" (felkapcsolja a villanyt értelemben)
és van "legyújt" is (lekapcsolja a villanyt). :-)
Előzmény: phe (88)
phe Creative Commons License 2003.05.09 0 0 88
Én hallottam már olyat is, hogy "felolt" (felkapcsolja a villanyt értelemben), meg olyat is, hogy "leöltözik" (szóval levetkőzik). Mi több, néha én is abba a bűnbe esek, hogy így mondom (ha felhívják rá a figyelmemet, azért elszégyellem magam.) Gondolom, ezek még nincsenek kanonizálva, de mintha terjednének.....
Előzmény: rumci (87)
rumci Creative Commons License 2003.05.09 0 0 87
A régi Zwack-plakáton is felmerült az a fej. :-))
Amúgy hasonló dolog történt a száll igével. Régen csak ’lefelé repül’ értelemben volt használatos, ma pedig lehet felfelé és lefelé szállni egyaránt.
Előzmény: Tecs (86)
Tecs Creative Commons License 2003.05.09 0 0 86
"Valamelyik másik topikban felmerült az elért szó, mint jelen idejű ige. Megállapítottuk, hogy Jókainál még megértet jelentett, ma meg sokan azt gondolják, hogy félreértet. Így ez is az alábbiakra lehet példa, nem?"

Szerintem ez a legjobb példa eddig. Az elért igének a mai nyelvben is megvan a kettős, egymással ellentétes használata. Erről meggyőződtem egy gyors Google kereséssel.

Én a merül ige furcsaságán gondolkodtam el.
Önmagában olyasmit jelent, hogy valami a vízben lefele süllyed. A lemerül, elmerül igekötős változatok sem az irányát módosítják. Ugyanakkor létezik egy ellentétes irányú felmerül változat is, amellyel én eddig csak átvitt értelemben találkoztam ("felmerült a téma").
Lehet, hogy ez a felfelé haladó irány idővel visszavetül az igekötő nélküli alap igére is?

Lehet, hogy egyszer a zuhan/süllyed/esik is felzuhan/felsüllyed/felesik formát kap? A vakondot a viccben már feltemetik...

Előzmény: phe (81)
rumci Creative Commons License 2003.05.09 0 0 85
Szlavisztikai tudásom elenyésző lévén mindezekkel nem számolhattam. :-((
Előzmény: LvT (84)
LvT Creative Commons License 2003.05.09 0 0 84
Ez nem a szláv jelentés változás: práz(d)nъ 'üres' > 'meddő' > 'szűz'? Ez esetben viszont ez a motívum már nem élne a magyarban...
(Viszont szvsz még ha a magyarben feltételezzük a jelentésátvitelt, a szláv 'üres' alapjelentés miatt mindenképpen meddő > szűz > prostituált változást kell feltételeznünk, nem szűz > meddő > prostituált-at.)
Előzmény: rumci (83)
rumci Creative Commons License 2003.05.09 0 0 83
Viszont a paráznának volt ’meddő’ jelentése is, valószínűleg ezért szokták feltenni a jelentésváltozásnak ezt a menetét.
Előzmény: LvT (82)
LvT Creative Commons License 2003.05.09 0 0 82
Kedves rumci!

> gyanis van közös jegy a szűz és a parázna között, méghozzá nagyon praktikus.

Nem biztos, hogy ilyen messzire kell elmenni a közös jegy keresésében. Arra gondolok, hogy ez a jelentésváltozás minden korban újra és újra megtörténik, manapság pl. a nem lézető bordélyokban "lányok" szolgálnak. Emiatt én úgy vélem, hogy itt erősebb az eufemizmus mozzanata.

Előzmény: rumci (79)
phe Creative Commons License 2003.05.09 0 0 81
"A kies eredeti jelentése pozitív, mára egyre gyakrabban negatív."

A kies manapság már negatívat jelent? Ez jó! (= úgy látszik, nem követem rendesen nyelvünk változását, még nem tűnt fel. :-) ) Biztos azért, mert a kieső, félreeső szavakhoz érzik az emberek hasonlónak.

Valamelyik másik topikban felmerült az elért szó, mint jelen idejű ige. Megállapítottuk, hogy Jókainál még megértet jelentett, ma meg sokan azt gondolják, hogy félreértet. Így ez is az alábbiakra lehet példa, nem?

Előzmény: rumci (77)
playboy2002 Creative Commons License 2003.05.09 0 0 80
– Joci megivott 15 sört.
– Persze.

Értelmezés:
1) Teljesen elhiszem, semmi furcsát nem találok benne.
2) Nem hiszem el, megdöbbenek rajta.

Előzmény: Tecs (76)
rumci Creative Commons License 2003.05.09 0 0 79
1. Persze, a számos – számtalan esetében a formai ellentét – tartalmi azonosság kettősségére gondoltam.
2. A parázna jelentésváltozása nagyon érdekes. Ugyanis van közös jegy a szűz és a parázna között, méghozzá nagyon praktikus. Mivel a parázna nő paráználkodáskor mindenkivel összefekszik (tehát parázna = promiszkuis), könnyen összeszed valami méhet érintő fertőzést, tehát meddő lesz (hasonlóan állandó gyulladást tart fenn a méhben a nő természetes úton, mint a spirál mesterségesen). Így a nincs gyereke jelentéselem többé-kevésbé teljesül mind a paráznára, mint a szűzre.
Előzmény: Tecs (78)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!