Szerintem itt nem kell foglalkozni a permeabilitással.
Az ingában lévő állandó mágnes közelít az álló tekercshez, mely mozgási indukció révén feszültségjelet - "triggerjelet" ad egy monostabil multivibrátornak. Az némi késéssel áramimpulzust indít a tekercsben, mely az ekkor már távolodó mágnesre rövid ideig taszítólag hat.
A vasnak van permeabilitása, a tekercsnek meg olyan értelemben van permeabiitása, hogy a tekercs és a vas egy összetett szerkezet . Olvashatod a wikipédián is .
Ezen ne akadjunk meg, ha hiper fizikus nem jól írta, mi értsük jól. :)
Egyébként köszi a részletes választ, én is valami hasonlóra gondoltam. Ha jól értem a lényeg az, hogy a közelgő mágnes billenti a multivibrátort, ami visszabillenéskor ad egy kis lökést. Vagyis maga az inga vezérli. Az órához semmi köze, ez onnan tudható, hogy hanyatt fektetve, álló ingával is ugyanúgy megy a óra. Sőt szerintem, ha szerkezetileg megoldható lenne, hosszabb ingával is működne, csak lassabban.
"Eredendően mech. műszerész vagyok, igaz soha nem dolgoztam ebben a munkakörben"
Engem, mivel hiper fizikus vagyok, különösen érdekel a finommechanika, le is scenereltem pár ilyen témájú könyvet a könyvtáárból . Engem az érdekel benne, hogy a nagyon sok db alkatrészekből hogyan lesz minőségi műsszer, mert az egyes alkatrészek legyártása ugye idő igényes . Ott is valami futószallag féle van rá ?
Amikor az áram átjárta tekercs előtt elleng a lágyvasas inga, akkor a tekercs permeabilitás megugrik, emiat pedig áramlökés keletkezik benne; ezt "érzékeli" az elektronika . A jelfelerősítésre "astabil multivibrátor"t használnak, vagy valami ennek a komplikáltabb megoldását .
Az astabil multivibrátor egy két tranzisztorból és két kondenzátorból álló aránylag egyszerű hálózat, amihez még erősítő tranzisztorok is tartozhatnak . Úgy működik, hogy amikor az inga elleng a tekercs előtt az inga, akkor az egyik tranzisztor kisüti az egyik kondenzátort és a másik tranzisztor feltölti a másik kondenyátort; amikor visszafelé újra elleng a tekercs előtt az inga, akkor ugyanez játszódik le csak fordítva: a másik tranzisztor kisüti a másik kondenzátort, és az egyik tranzisztor feltölti az egyik komdenzátort; és ez megy vég nélkül . Mivel nem stabil multivibrátor, ezért nem egy állandó szabad frekvencia kelletkezik, hanem csak egy kényszeres billegés . Az erősítő tranzisztorokon keresztül pedig enrgia áram jut a tekercsekre, ami egy picit meglöki az ingát . Manapság gyakori, hogy az inga csak dísznek van, és egy kvarckristály precírozza ki az egészet .
Ez a két link nem pontosan az astabil multiviprátor, de kezdetnek jó lesz :
Na pont ez a "billegő" érdekelne, hogy ez mi. Mechanikus órát már javítottam, ebben valóban van egy billegőnek nevezett alkatrész, ami a hajszálrugón ide-oda forgó "ketyegőnek" mindkét irányba ad egy kis lökést. Vagy ha ingaóra, akkor a mechanikus ingának. (Eredendően mech. műszerész vagyok, igaz soha nem dolgoztam ebben a munkakörben)
De mi a helyzet a tekercs-mágnes felállással? Az ingának semmilyen elektromos kapcsolata nincs se a tekerccsel, se mással. Hogyan érzékeli az elektronika, hogy mikor kell bekapcsolni? Feltételezem, hogy a mágnes közeledésének hatására. Ez az áramköri megoldás érdekelne engem!
Az igaz, hogy egy ilyen mágnes fölé lógatott másik mágnes hosszú ideig leng, de biztos, hogy végül megáll. Fékezi a cérna belső súrlódása, meg a légellenállás. Mágnes nélkül is sokáig himbálódzik, vonzó erő is előidéz lengő mozgást. (gravitáció)
@hiper fizikus:
A Te válaszod olyan általános, mint amikor valaki azt kérdezi, hogy mitől megy az autó, és erre azt a magyarázatot kapja, hogy a benzin elégetésétől. :)
Egyébként van még hasonló elven működő szerkentyű, az interneten "kinetikus inga" néven találtam rá. Ez megfelelő csapágyazással egymásba rögzített koncentrikus gyűrűkből (karika) álló szerkezet, amelyek 3 dimenzióban tudnak mozogni. Ezek egy himbába vannak rögzítve, amit szerintem ugyanazon erő mozgat, mint az ingaórát. Biztos vagyok benne, hogy ezek minden periódusban kapnak egy megfelelő (vonzó vagy taszító) impulzust. Úgy mint amikor valaki egy hintát lökdös. DE MI VEZÉRLI EZT?
Az alapok nyilvánvalóak: a tekercsen valamilyen minőségű elektromos áram folyik, ez mágnesesteret kelt, ami az áram minőségével eklivalens minőségű, majd ez a mágnesestér mechanikai érőt fejt ki . A továbbiak technikai részletkérdések, amik a kivitelezéstől föggően más-más megoldású lesz .
Lesz egy kérdésem lentebb, de először az előzményekről:
A nejem kapott egy ingás kvarc faliórát (elviselhetően giccses kínai), és mindenáron ragaszkodott, hogy tegyem fel az előszobában. Ez megtörtént, de erősen zavaró, hogy az inga mindkét oldalon egy-egy ütközőhöz érve kopogó hangot ad. Ha nem függőleges, akkor csak az egyik oldalon, de hangosabban. Ez egyre idegesítőbb lett, a szobába is behallatszott, így elhatároztam, hogy valami módon elnémítom.
A megoldás: az óra házába, az inga mögé egy méretre szabott hűtőmágnest ragasztottam, az inga hátsó oldalára pedig egy kör alakú alumínium lemezt. A kettő közti távolság 1-2 mm. Teljesen jó lett! A magyarázat az, hogy a lemezben örvényáram indukálódik, és ugye ennek az iránya olyan, hogy az általa generált mágneses tér az őt létrehozó (hűtőmágnes) ellen hasson. Így fellép egy fékező erő. Ha közeledig a mágneshez, akkor taszító, ha távolodik akkor vonzó erő. Ehhez persze kicsit szét kellett szedni, és ekkor kezdett érdekelni, hogy mi mozgatja az ingát. Az egyértelmű, hogy mágneses erő, de hogyan? A felfüggesztési pont és az ingasúly között, a száron van egy mágnes ami egy tekercs előtt halad el. Ez ugyan nem látszódik, mert benne van a műanyag tokban, de biztos vagyok benne, hogy így van. Egyébként hasonló elven kell működnie a napelemes billegő (szintén kínai) virágoknak is. Ilyet már szedtem szét, alul egy "lapos" tekercs van, ami fölött a billegőben levő kis mágnes ingázik.
És most jön a nagy kérdés: Hogyan működik? Interneten kutakodva nem találtam rá választ. Valószínűsítem, hogy valami elektronika "kapcsolgatja" a tekercset gerjesztő áramot, mégpedig úgy, hogy amikor már távolodóban van, kap egy taszító löketet. Folyamatos vonzás, vagy taszítás nem tud szakaszos mozgást kiváltani.
Erre szeretnék szakértő választ, megerősítést kapni! :)
Bocs, ha esetleg korábban már szóba került hasonló téma!
"Ez a téveszme a te kemény falad. Ebbe ütköztél. Egyszersmind kényelmesen fel is mented magad a tanulás alól, így szabadon képzeleghetsz."
Na jó ennyit elfogadok magamról, de azért helyesbítenék, nem a kemény falam hanem a kemény fejem és nem ebbe szoktam ütközni hanem sokszor evvel. Amúgy nem vagyok épp a szavak embere inkább a teteké.
"Engem is meglepet hogy azért ilyen kemény falba ütköztem"
Egy furcsa elfeledett szabadalom működése iránt érdeklődtél, de szemlátomást teljesen híján vagy a vele kapcsolatos legelemibb ismereteknek is, még egy értelmes kérdést se tudtál feltenni, nem hogy a válaszokat megértenéd.
De persze rögvest kivágod magad: "annak is megvan a matematikája csak veled nem tanították . meg, . . . arra jól vigyáznak"
Azt gondolod, valakik eltitkolják előled vagy előlünk?
Ez a téveszme a te kemény falad. Ebbe ütköztél. Egyszersmind kényelmesen fel is mented magad a tanulás alól, így szabadon képzeleghetsz.
" de van neki egy böröndbe szerelt kütyü ami átalakitja a ma használatban levő elektromos áramot úgy hogy mondjuk a rákapcsolt csiszolóval müködö állapotban lehetett egy medecébe belemeríteni és nem csinál rövidzárat, a víz alatt tovább müködik. "
A víz alatti csiszolás momentán nem érdekel, de a hajszárítás annál inkább!
a mai matematikai modelek fölös energiát nem produkálnak
A természettudomány a valóságot igyekszik minél pontosabban modellezni. Mivel semmiféle kísérletben és megfigyelésben sem tapasztaltak "fölös energiát", természetesen a valóság modelljében sem jelenik meg ilyen.
Nem az az állítás, hogy a modell tökéletes. Csak annyi, hogy nagyon jól leírja azt ami mérünk, és lehetővé teszi jól működő gépek, készülékek építését. Mobiltelefont, számítógépet, GPS-t, elektromos autót stb. lehet tervezni vele.
Ha létezne ellentmondó kísérlet (pl. működő "fölös energiát" termelő eszköz), vagy akár csak a részecskegyorsítók másodpercenként több milliárd kielemzett kísérlete során olyan, ami "fölös energia" létrejöttére utal, akkor természetesen az új jelenséget is leíró modellt kellene fejleszteni.
De nincs semmi ilyen. Crackpotok hülyeségeket beszélnek, ígérgetnek, hazudoznak, semmi használhatót nem képesek felmutatni. A hiszékeny, tudatlan emberek egy része meg bedől a hülyítésnek.
Áltudománnyal hülyíti az erre fogékony laikusokat. Villamossághoz értő szakemberek számára semmi érdekes nincs a dolgaiban, csak hülyeségeket állít róluk. Pl. egy egyszerű földfüggetlen tápellátásra ráfogja, hogy "semleges áram". Ez sikítófrászos ostobaság, csak a laikus nem érti.
"Már bocsánat, hogy beleszólok, de konkrétan én sok mindent megtudtam (és felelevenítettem) a rezgőkörökről a tegnapi beszélgetésekből (műszaki ember vagyok magam is, de az elektronika -sajnos- távol van tőlem, ezért is nagyon hasznos számomra ez a topic)! Szerintem nagyszerű, hogy itt hozzáértők türelmes válaszai eligazítanak, magyaráznak, és inspirálnak a kérdés további vizsgálatára. Megdöbbent a hozzáállásod..."
Nagyon helyes, minden elismerésem e pár sorért és ezt nevezem én helyes magyar paraszti észjárásnak,
Engem is meglepet hogy azért ilyen kemény falba ütköztem
"...Az elektronika némiképp fejlődött azóta... ;-)"
Hát ezaz, de rákérdezhetek hogy milyen irányba ?!
A másik dolog ami a számítógépes szoftverrel szimulálást illeti én is használom, de az csak azt tudja amit beletápláltunk, nem téved esetleg rosszul lett programozva, de hát azt magad is beláttad hogy a mai matematikai modelek fölös energiát nem produkálnak /esetleg azis egy nyilt titok hogy arra jól vigyáznak/
De vannak ma is olyan feltalállók akik azért mégiscsak olyan dolgokat mutatnak be ami nem fér bele ebbe a modelbe, ottvan Csefkó Pál /remélem jól írtam/, öneki több szabadalma van többek között a fotovoltaik cserép de van neki egy böröndbe szerelt kütyü ami átalakitja a ma használatban levő elektromos áramot úgy hogy mondjuk a rákapcsolt csiszolóval müködö állapotban lehetet egy medecébe belemeríteni és nem csinál rövidzárat, a víz allatt tovább müködik. Szóval annak is megvan a matematikája csak veled nem tanították ő meg nem akarja elárulni, mert ebből akar kovacsolni egy kis pénzt.
Eről jut eszembe "az érmének két oldala van..." de te mindig csak az egyiket nézed a másik nem is létezik
Már bocsánat, hogy beleszólok, de konkrétan én sok mindent megtudtam (és felelevenítettem) a rezgőkörökről a tegnapi beszélgetésekből (műszaki ember vagyok magam is, de az elektronika -sajnos- távol van tőlem, ezért is nagyon hasznos számomra ez a topic)! Szerintem nagyszerű, hogy itt hozzáértők türelmes válaszai eligazítanak, magyaráznak, és inspirálnak a kérdés további vizsgálatára. Megdöbbent a hozzáállásod...
"Szó sincs róla. A Tesla hívószó, imádják a free energy hívők. A szikraköz a varázslás része."
Hát mondhatom álmomban se gondoltam volna hogy egyszer ilyesmivel titulálnak.De ez megszívlelendő, ez így jó, még egyszer szállóige is lehet belőle.
Ennek elenére a szabadalomnak semmi köze Teszlához.
Felhoztam mert ugye ki is kezdett örökmozgóról beszélni.
De mondjuk olvastam a Boszniai Piramisokról is amelyben magyar rovásírásos tárgyakat találtak és mára 12-24 ezer évesre becsülik. Valamint a nagy piramisokról és akkor már földönkivülikben hívő lennék stb, stb.
Szokták mondani "melyik volt előbb a tyúk vagy a tojás". Ez a kérdés így eleve nem megválaszandó mivel zárt rendszert alkot, minden további lehetőséget kizár.
Ha felteszik a kérdést "Segített a Fórum a probléma megoldásában?" Nos akkor úgy is felelhetnék a kérdésre, de hogy az már ne tudja azért az átlagember megértenie hogy "NEM NEM" vagyis a tagadás tagadása, azpedig ....
"Két rajz van. Ebből a másodikban, ami egy ideális R,L,C soros rezgőkör, a válasz egyszerű. Ez a 15 Ohm az R ellenállás értéke.
Az első, eredeti rajzban meg definiálatlan kérdés. Tele van a rajz ismeretlen elemekkel. Ha azt mondod, az a része érdekel, ami a trafó, elektromágnesek, R változtatható ellenállás, akkor első közelítésben ennek eredő ellenállása egy összeg:
Ez nem fogja feltétlenül jól jellemezni a rezgőkört, mert a trafó tekercse csatolásban van egy másik tekerccsel ami szintén beleszólhat a dologba."
Szóval köszönöm a válaszokat és komenteket, ilyesmit vártam volna az első kérdésemkor is. Hogy most ez valami örökmozgó kütyü vagy nem, nem akarok belemenni, még ha az is lett volna akkor se megy öröké egy két alkatrészt időközönként biztos cseréni kellet volna.
De modjuk nem mindegy minek tituláljuk az "örökmozgo kütyüt",ha valaki azt mondja hogy a semmiből nem lehet valamit kapni, akkor ez megálja a helyét, Én magam se hiszek ilyesmiben, és az is megálja a helyet hogy a ma használatban levő zárt rendszerű áramkoreink nem lehetnek 100 %-ak, veszteség mindig van, de ennek ellenére aki már olvasott Teszláról az gondolom tudja hogy neki is voltak olyan kijelentései hogy többet vett ki a rendszeréből mint amit beletáplált. /Ez nyilt titok/
Egyszer olvastam az Ezermesterben egy nagyon régi számban, az akkori elektromossági cikeket iró mérnökük próbálta elmagyarázni hogy hogyan is működhetet Teszla elektromos autója. Nagyon érdekes cik. Ezt is ha megtalálom szivesen közreteszem itt. De ott van még Hennry Tomas Morey azt hiszem igy irják ő volt az aki a tranzisztorok elődjeit feltalálta vagyis akitől az ötletet lopták és fejlesztették tovább.
Teszlához még visszatérve, ha valakinek van kedve és megtalálja azt a jegyzőkönyvet amit a biroságon csináltak mikor is arról volt szó hogy kie legyen a radió feltalálásának joga Markonival szemben, ott mondja ha jól emlékszem hogy beletesz a rednszerbe 5 kw és azt bizonyos elrendezésű rezgökörökön kisütve 55 kw is képes kivenni./a számok pontosságáért most nem teném a kezem a tűzbe de akkörüli/
Utoszónak ha az általam említet elrendezés mondjuk rá mégiscsak egy ideális RCL rezgőkör lenne, és rezonanciafrekvencián 15 ohm volna az ellenállása és a kondenzátor 1200V ra töltödne de a kisüléskor csak V/2 ad le Ohm törvénye szerint mekkora áram folyna a vezetékeken?
