Van még egy lehetőség: lehet, hogy az illető hadifogságban, és nem harci cselekményekben halt meg. Ilyen esetben a magyar hatóságok gyakran csak nagy késéssel ( a Vöröskereszt útján), vagy egyáltalán nem értesültek a halálesetről.
Egyébként még ha a háborúban esett is el, a nagy késés korántsem szokatlan. A halottá nyilvánítással nagyon óvatosan bántak, és ha nem volt szemtanú, holttest vagy hivatalos dokumentum, akkor sosem lehettek teljesen biztosak az elhalálozásban, még akkor sem, ha minden körülmény és a józan ész is ezt sugallta. Más szóval: sok időbe telhetett, míg valaki az "eltűnt" kategóriából a "meghalt" kategóriába került át, különösen, ha a család nem sürgette a dolgot.
Ezek a késői halottá nyilvánítások, hosszú várakozás után valószinüleg azért kellettek, mert örökösödési ügyekben a telekkönyvben szereplö eltűnt személy tulajdonát nem tudták átírni e-nélkül. Másik lehetőség, hogy az özvegye házasodni szándékozott és e-nélkül azt sem lehetett.
egész egyszerűen felfoghatatlan, hogy a Nagy Háború befejezése után 15 (!) évvel nyílvánítottak vkit hősi halottá..... szerencsétlen szülei időközben meg is haltak és fogalmuk sem volt, hogy mi van a fiúkkal, akiről már évek nem hallottak semmit...
B.János (szülei B.János és B.Erzsébet) 1850-ben elvette K.Zsófiát. Egyéb adat nincs hozzájuk. A szülők neve alapján keresve 1824-ben született B.János, tehát 1850-ben 26 éves volt. Majd
B.János özv. 29éves 1852-ben elvette M.Zsuzsannát 28éves. Ezek után
Ha M.Zsuzsanna volt a második felesége, gondolom, az első meghalt. De akkor mégsem? Mivel az akkori halotti ak-kban csak a férj / feleség neve szerepel, a szülőké nem, így a dátumok alapján azt feltételezem, hogy ugyanazokról a személyekről van szó. Van más megoldás?
Sziasztok, ha a 60-70-80-éves emberke halottijában az anyja keresztneve más, mint a születésiben, elfogadhatom, hogy a születéskor beírt az igazi?
A szülők házasságija nem minden esetben áll rendelkezésre, de talán születéskor nagyobb valószínűséggel írták helyesen, mint halálakor, amikor esetleg nem is az unokák, hanem más rokon volt a bejelentő, aki talán már nem igazán jól emlékezett a névre...
A FS-nek van egy eldugott kis szolgáltatása: lehet microfilmekről másolatot kérni, és ezt ingyen elküldik digitálisan. Állítólag dolgoznak rajta, hogy emailen keresztül lehessen kérni, de egyenlőre a kérelmet fax-on vagy rendes postán kell beadni (és az űrlapon található elavult utasításokat figyelmen kívül kell hagyni).
Az űrlapot itt lehet letölteni: https://www.familysearch.org/learn/wiki/en/Photoduplication_Services
Szerintem érdemes másolatot kérni a két bejegyzésről, mert valószinű, hogy van valami megjegyzés a lapszélen, ami megmagyaráz mindent.
Szerintem nem olyan bonyolult, te írtad felváltva keresztelték meg a két faluban őket. Nyilván jó viszonyban voltak mindkét pappal. Megszületett a gyerek Adásztevelen, megkereszelték és beírták az anyakönyvbe. Másnap átmentek a rokonokhoz Tapolcafőre és az ottani pap is beírta az anyakönyvbe.
Sziasztok, tudnátok abban segíteni, hogy ez hogyan lehet (ez már excel-be kimásolt adat a FS-ről)? 99% hogy ugyanazon szülőkről van szó, a két település pár km-re van egymástól, külön anyakönyveztek, a szülők egyike nagy valószínűséggel az egyik, a másik a másik településről való volt (korábbi gyerekeik felváltva született a két település vmelyikén).
Nem, a "Library" (ami magyarul "könyvtár": http://libraryoffamilysearchindexinfo.freeforums.org/post2695.html?hilit=%20Hungar*#p2695) nem azonos a FamilySearch rövidesen bezáruló Forumjával (https://www.familysearch.org/learn/forums/en/index.php). A Könyvtárat egy April nevű kanadai hölgy alapította az ősszel, miután megelégelte a "hivatalos" fórum hibáit és hiányosságait. Az FS-félétől annyiban tér el, hogy csak az indexeléssel foglalkozik. Egyenlőre azt hiszem, én vagyok az egyetlen magyarul tudó felhasználó.
Egyetértek, hogy kellene valahol egy magyar indexeléssel foglalkozó fórum. Nem tudom, a Könyvtár mennyire alkalmas erre: akadály volna az angol nyelvű "keret"? Persze aki a FamilySearch-nél indexel, az valamelyest kell tudjon angolul, mert az indexelő programot nem fordították le...
Az FS-en folytatott "Indexing Hungarian projects" című beszélgetést mindenesetre nagyrészben átmásoltam a Könyvtárba, hogy ne vesszen el holnap. Ha van rá igény, a fontosabb részeket előbb-utóbb lefordítom, vagy legalábbis összegezem, de csak lassacskán. (Sokkal több írásbeli gyakorlatom van angolul, mint magyarul.)
17.000 adatlap… Nagyon szép teljesítmény. Habár korábban én is egyetértettem azzal, hogy a Kati nevű személyeket nyugodtan nőnek lehetne indexelni, mostanra a véleményem megváltozott. Végül is, milyen esetekben fontos az, hogy begépeljük az elhunyt nemét a halotti anyakönyvek indexelésekor? Ha holtan születik a gyermek, vagy ha idegen hangzású az utónév. Vajon hányan mernénk magabiztosan beírni a nemét a Chajemeknek, Schaje-knak, Sólemeknek, Zipráknak és Lenkáknak, vagy éppen a Zóliknak (tudom, hogy eredetileg Záli, de a bejegyzés készítője egyértelműen „ó”-t írt és nem „á”-t )? Úgy vélem, könnyebben félrevezethetjük egy téves nem indexelésével az idegen hangzású neveknél a kezdő családfakutatókat, mint azzal, hogy nem írjuk be, hogy Ádám férfi volt. Az indexelő, az arbitrátor és a családfakutató is tudja, ha ki van írva, ha nem, hogy Ádám férfi és Kati nő. Ráadásul senki sem fog nem alapján személyeket keresgélni. Igy nem láttom különösebb értelmét annak, hogy egy, a neve alapján teljesen egyértelmű nemű személynél beírjuk a nemet, ha az nincsen feltüntetve. És vajon minden indexelő tudja, hogy Istvánka és az Apolló női nevek? Azzal viszont teljesen egyetértek, hogy az arbitrátorok nem egységesen ítélnek a nemek esetében. Olyan esettel is találkoztam, hogy mindenhol kijavított, beírta a nemeket, annak ellenére, hogy azt sehol sem tüntették fel az anyakönyvben. Engem sokkal jobban zavarnak azok a képtelenségek, mikor nem lehet beírni a bejegyzés számát, csak azért, mert anno lelógott a képnek az a fele a szkennerről. Az indexelő és arbitrátor is tisztában azzal, hogy ennek a szabálynak semmi értelme, egészen nyugodtan ki lehetne írni (mint pl. az éveknél) de az mégis hibának számít, hiába is tiltakoznánk. Persze akkor még nem említettem meg azt sem, amikor a bejegyzés szerint az apa keresztneve Gábor, az anyáé pedig Sándor, és a születési anyakönyveknél már találkoztam Endre nevű lány és Vilma nevű fiú újszülöttel. A személyes kedvencem pedig az volt, mikor egy másfél éves gyermek haláleseténél bejelentőként X Kálmán, a törvényes apaként pedig Y István szerepelt, a megjegyzésnél pedig az, hogy a bejelentő az elhunyt természetes atyja és eltartója. Akkor most ki is az apa? A törvényes/törvénytelen családnévadás törvényét az indexálónak nem kell, hogy ismerje, ami ismét hamis eredményhez vezethet.
Ahogy írtam az oda-vissza fordítás miatt nem igazán értelmes az eszmecsere.
Eleinte próbálkoztam. Volt is válasz. Írták örülnek, csak így tovább, de magára a kérdésre nem volt igazi válasz.
Persze én voltam a hibás. Konok idős vastagnyakú kálvinista lévén (69) nagyon nehezen láttam be furcsa logikáját a programnak. Nekem egy Kati óvodáskorom óta lányt/nőt jelent. Egy Józsi csak fiú/férfi lehet. Ha meg nemet vált, nevet is váltani kell. Törvény is így rendelkezik.
Törvény rendelkezik a törvényes/törvénytelen családnévadásról is. Miért nem lehet ezt elfogadni?
Azt simán elfogadják, amikor egy házassági bejegyzésnél ahol egy rublikában vannak a szülők, és én döntöm el ki az apa, és ki az anya.
Ott jó a döntésem?
Egy lentebb található 9984-es hozzászólással most is teljesen egyetértek.
Persze a legnagyobb bosszúságom az értékelés. Nem egységes.
Mostanában például meghalt egy X-né X Mária, elfogadja, hogy NŐ. Ugye a házastársa X Pál biztos Férfi.
Következő oldalon meghalt X Józsi elfogadja, hogy Ő csak egy ismeretlen nemű valaki hisz a házastársa is csak egy ismeretlen nemű X Erzsébet.
Következő oldalon meghalt egy X Károly. Házastársa egy X-né X Éva, ugye Ő biztos Nő. Na most milyen nemű X Károly?
Aztán van hogy egyszerűen nem veszik figyelembe a X-né-t, és kész.
Az értékelő hol így, hol úgy dönt. Látatlanba előre nehéz követni, ki hogy fogja gondolni.
Mondták a Tihanyi téren „nem kell vele törődni".
Pedig kéne. Majdan ha majdminden működni fog (már a keresés) ezek a hibák igen le fogják rontani a kereshetőséget. Már most is igen sok szörnyűség van a keresőben. Minden elírás, hiba, kifelejtett betű csak az adatlapokat sokszorozza.
Igaz ezt én már nem érem meg, de törekedni kéne a javításra. Na majd a fiatalok.
Nem panaszkodás miatt írtam. Elég rendesen indexelek. A szörnyűeknek is nekiállok.
Több mint 17.000 adatlapnál tartok (nem dicsekvésnek szánom).
Mivel van fórumra író magyar nyelvű arbitrátorunk, szerintem ha magyarul tennéd fel a kérdést, az sem lenne olyan nagy probléma.
A neveket úgy írd le, ahogy az a bejegyzésben szerepel, nem máshogy, még akkor sem, ha a bejegyzés írója durva helyesírási hibát vétett a leírásakor. A furcsán írt betűk (u-n, a-o) értelmezésénél én a Familysearch római katolikus és református keresztelési anyakönyvek adatbázisát szoktam használni. Ha ott nem szerepel a név, akkor jöhetnek a Radixindex adatbázisai, majd az adott település anyakönyveinek átnézése a Familysearch állami anyakönyvi adatbázisában. Az évszámok esetében mindig azt kell beírni ami az esemény időpontjaként szerepel. Én akkor szoktam kivételt tenni, ha a dátum környezetétől kirívóan különbözik, pontosabban, ha a többihez viszonyítva még nem történhetett meg a születés, házasságkötés vagy halálozás. Ha nem ad meg pontos dátumot, hanem például azt írja, hogy február 4 és 7 között, akkor kötőjelet kell használni. A nemek indexelése tényleg nehéz kérdés, mert ahány arbitrátor, annyi megoldás van. Hivatalosan így szól a meghatározás: „Csak akkor indexelje az adott személy nemét, ha azt konkrétan lejegyezték, illetve ha azt a rokoni kapcsolatot jelző kifejezésből (például: fiúgyermek, lánygyermek), titulusokból (például: úr, kisasszony) vagy más nyelvi jelzőkből pontosan meg tudja állapítani.” Persze kérdés az, hogy a „más nyelvi jelző” kifejezés mit takar. Folyt egy vita a fórumon arról, hogy a „-né” minek is minősül. Végül is (ha jól olvastam) arra jutottak, ha az asszonynév végén szerepel, akkor indexelni lehet a nevet, viszont a házastárs nemére ebből nem lehet következtetni. Ettől függetlenül én inkább „Blank”-ot használok ebben az esetben is.
Aztán meg néhány furcsán írt betű (u-n, a-o) értelmezésével.
Nem beszélve a nyilvánvaló elírásokról (egy lapon lévő három ugyanazon családnév háromféle írásáról, melyik lehet az igazi).
Ráadásul a választott bírótól függő (pontszázalék) szerencsétől. Ha (gondolom) magyar anyanyelvű jut, 100%-os az indexelésem. Ha meg nem akkor amennyi. Pedig egy kézírásos bejegyzésnél ötféleképp írható JULIANNA mind csak JULIANNA lehet (bármilyen tájszólásos is a környék). Aki nem tud anyanyelvi szinten magyarul, az bármilyen lelkes, nem igen érti írott/íratlan szabályainkat.
