Portugál, andalúz, katalán, baszk, kasztíliai, extremadurai, genovai, velencei, francia, angol és hollandus férfiak (és nők?) akik a tetteikkel megváltoztatták a világtörténelem menetét és naggyá tették Európát.
Egy izlandi születésű amerikai felfedező nevét szeretném tudni, akiről egyszer olvastam. A szőke eszkimók után kutatott Észak- Kanadában, és ő volt talán az utolsó felfedező, aki új földet fedezett fel - valamelyik sziget, valószínűleg az Erzsébet- királynő szigetek közül. Ez útja során otthagyta a társait a befagyott hajóban, és szánkón indult el - emiatt amolyan cserbenhagyásra hajlam lengi be emlékét.
...Orellana 1542-ben érte el az Amazonas torkolatát, és így ő volt az első európai, aki teljes hosszában feltárta a folyamot, egyúttal, aki kelet-nyugati irányban először átszelte a dél- amerikai kontinenst.
1546-ban újra hajóra szállt, hogy szándéka szerint ezúttal felfelé hajózva az Amazonason érje el El Doradot. Erről az útjáról azonban nem tért vissza.
1541-ben, amikor Buda vára török kézre került és szép hazánk három részre szakadt, a híres spanyol conquistador, Gonzalo Pizarro (az Inka Birodalmat meghódító Francisco Pizarro kisöccse) és csapata a legendás El Doradot kereste a perui Andes keleti lábainál elterülő trópusi őserdőkben. Persze semmi érdemlegeset nem találtak. Pizarro ekkor kettéosztotta csapatát és az egyik csapatrészt Don Francisco Orellana kapitány vezetésével elküldte Quitoba, hogy hozzanak a seregnek utánpótlást.
Orellana kapitány serege lehajózott a Rio Napon, majd rátaláltak a Rio Solimões folyására, amit követve egy óriási folyamra bukkantak.
Orellana ekkor úgy határozott, hogy nem tér vissza Quitóba, hanem felderíti, hogy hová ömlik e hatalmas folyam.
A spanyolok bárkát készítettek, aminek Victoria, azaz Győzelem volt a neve.
Elindultak lefelé a nagy folyamon.
Az egyik nap egy kis csónakokból álló flotilla bukkant elő a folyó egy mellékágából és támadást intézett a spanyolok ellen. Mondjuk ez többször is előfordult már Orellana csapatával, de ezúttal a támadók nem férfiak, hanem nők voltak.
A spanyolok visszaemlékezései szerint ezek a harcias nők az indiánoktól eltérően magas, erőteljes testalkatúak és europid típusúak voltak.
Róluk nevezte el Orellana a folyamot Rio de las Amazonasnak, azaz az Amazonok folyójának.
Itt több templom és rendház is volt. A gardari katedrális épületegyüttesén túl még, csak a keleti településen 17 templomról tudnak a régészek. Egy Norvég származású grönlandi pap Ivar Bardarson , aki 1350 körül működött itt, tudósít előszőr arról, hogy a nyugati település ezidőtájt néptelenedett el.A meteorológusok által " kis jégkorszak" - nak elnevezett periodus vette kezdetét.
Ismeri valaki Jakob Mihajlovics Szvet : Kolumbusz könyvét?
Nagyon jó könyv. Jó kis korrajz a korabeli Kasztilia-Aragón királyságról (hivatalok és egyebek) kereskedelemről a Földközin, korabeli hajózásról, a tudomány állásáról.
kolumbuzs útjain kivül megtudhatunk érdkes részleteket arról milyen pert indítottak örökesi a korona ellen, a fennmaradt periratok alapján elég komoly tárgyalás volt.
Nem akarom kisebbíteni a bátor ókori utazók és felfedezők érdemeit, de a XV. századtól datálható földrajzi felfedezések azért sok tekintetben mások voltak.
A XV: században több döntő változás következett be az európai társadalmakban:
- az ágyúk és a kézi tűzfegyverek elterjedése behozhatatlan katonai előnyt biztosított az európaiaknak a felfedezett területek (Pl. Afrika, India, az Amerikák) lakosságával szemben
- az európai hajóépítés és hajózás tudománya a mediterrán, atlanti és balti hajóépítő mesterek és tengerészek évszázados tapasztalatait összegezve ekkor jutott el arra a szintre, hogy már hosszú tengeri utakra is alkalmas, viszonylag nagy és erős vitorlásokat tudjon építeni. Ekkor terjednek el a nao, caravella és caravella ronda hajótípusok, főleg az Ibériai-félsziget hajósai körében.
- a harmadik döntő változás a könyvnyomtatás feltalálása, bár ennek a társadalmi hatásai inkább csak a XVI. századtól jelentkeztek, és akkor sem annyira a felfedezések történetében, hanem inkább a reformáció és más szellemi áramlatok gyors elterjedésében.
A Zeno-fivérek grönlandi expedíciójára valóban kevés a történelmi bizonyíték.
Amikor Nicoló Zeno ugyanis visszaérkezett Itáliába, olyan mesés történetekkel kápráztatta el honfitársait, hogy már az akkori emberek sem nagyon akartak hitelt adni szavainak.
Pl. virágzó városokról és templomokról írt. Az akkori Grönlandon ez elég nehezen elképzelhető.
Otthon majd megpróbálok utánanézni, hogy van-e még valami érdemleges Zenoékról.
Szia, kösz a javitásokat. Sajnos, én se vagyok elég pontos. Grönland története az időjárási változások miatt érdekes. Illetve, meddig képes az ember ehhez a körülményekhez alkalmazkodni. A zöld sziget felfedezését követő időben annyi legelőt, és rétet biztositott, hogy a szarvasmarhákat egész télen tudták etetni. Ez alehetőség 1300-s évek második felére megszünt, erősen lecsökkent. A közösség lassan visszaesett az inuitok szintjére., majd a maradék visszatért Izlandra. Ennek régészeti bizonyitékai megtalálták.
"Kétségtelen, hogy Libüát tenger veszi körül, kivéve ott, ahol összeér Ázsiával. Tudomásom szerint Nékó, Egyiptom királya volt az első, aki ezt be is bizonyította. Amikor ugyanis félbehagyta a Nílust az Arab-öböllel (Vörös-tenger) összekötő csatorna építését, főníciaiakat indított útnak, és megparancsolta nekik, hogy hajózzák körül Libüát, és Héraklész oszlopai között evezzenek be az Északi- (Földközi-) tengerre, és így térjenek vissza Egyiptomba. A föníciaiak az Arab-öbölből kihajóztak a Déli- tengerre (Indiai-óceán). Amikor őszre fordult az idő, partra szálltak Libüában, és ott, ahova útjuk során éppen eljutottak, bevetették a földet, és bevárták az aratás idejét. Amikor a termést betakarították, újból hajóra szálltak, s két év múltán, utazásuk harmadik évében Héraklész oszlopai közt visszatértek Egyiptomba. Azt híresztelték - higgye aki akarja, én bizony nem hiszem -, hogy a Libüa körüli útjukon a Nap jobb kéz felől kelt fel. Így fedezték fel Libüát."
Bocs, hogy újra felhozom; csak a pontosság kedvéért: Az utolsó grönlandi püspök Ulf volt, aki 1368-ban érkezett Gardarba - itt is halt meg valószínűleg 1378-ban. Őutána nem neveztek ki senkit.
Ami még ide adat: Van egy 1492-es pápai levél, ami arról panaszkodik, hogy a grönlandiak elhagyták a hitüket, egyidejűleg megemlíti, hogy nem járt ott hajó az utóbbi 80 évben.
Grönland nem merült feledésbe, bizonyítja ezt az 1472-73-as Pinning-Pothorst féle expedíció, Valkendorf püspök 1516-os útja, és így tovább Grönlandi Jonon meg Frobisheren át egészen Hans Egedéig.
Az 1 dolog, hogy az egységes indiai állam létrejötte időben közvetlenül Alexandrosz utánra esik, de a Maurja - dinasztia uralkodásának jellege sok (a későbbiekben nem ismétlődő) hasonlóságot mutat a hellenizmussal - itt elsősorban nem is a buddhista szobrászat egyértelműen görög hatásaira gondolok.
Tengerész Henrik azért többet is megérdemel néhány rövid sornál:-)
Tengerész Henrik nem azért kapta a Navegador (Navigátor vagy Tengerész?) melléknevet, mert ő személy szerint akkora nagy tengerész lett volna, hanem azért, mert ő hozta létre a "keresztény világ" első tengerészeti akadémiáját Sagresben (Portugália, Algarve régió).
Henrik herceg anyagi helyzete és kapcsolatai az uralkodóházzal (Avis-dinasztia) lehetővé tették, hogy maga köré gyűjtse a korszak legkiválóbb tudósait és tengerészkapitányait. És nemcsak portugálokat, hanem szép számmal itáliaiakat, katalánokat, franciákat és más nemzetbelieket is.
Egyébként abban a korban Itáliában voltak a legműveltebb emberfők és sokáig az itáliai és katalán hajóskapitányok voltak a legkiválóbb tengerészek is.
Henrik herceg Sagresben nagy tengerészeti szakkönyvtárat is összegyűjtött, amit az az idióta Drake gyújtott föl 1587-es portyája alkalmából.
Már megint azok a fránya ángolok - ahogy Don Quixote lovag mondaná.
Igaz, hogy a római korban viszonylag rendszeresnek mondható távolsági kereskedelmi kapcsolatok voltak a Római Birodalom, India és kína között, de világgazdaságról azért ebben a korban még túlzás beszélni.
Sajnos azonban ez a korszak nem a szakterületem, így mélyebben nem tudok a kérdésbe belemerülni.
Szerintem Alexandrosz (a felejteni való szánalmas filmmet hagyjuk is) bekapcsolta (nem : ) létrehozta a világgazdaságot azáltal. hogy megteremtette a gazdasági (+kultúrális) összeköttetést a görög-perzsa, a kínai és az indiai világ között.
Tudod, ezekkel az egyiptomi, pun, karthágói, ógörög és római felfedezőkkel nekem az a bajom, hogy a felfedezéseik a "sötét" középkorra szinte teljesen feledésbe merültek.
Ellenben a késő középkori és újkori nagy földrajzi felfedezések eredményei máig is hatnak.
De mondom, nekem személy szerint nincs kifogásom, ha foglalkozunk a topikban ezekkel az antik utazókkal, felfedezőkkel is.
Tengerész Henrik (elnézést a magyaros írásmódért) tudtommal egy (1) tengeri úton vett részt (vmi parthajózás Portugália-Spanyolo. mentén), de azért elég komoly gyűjteménye volt, Európában páratlan, használati értékét tekintve. Vagyis elméleti tengerész volt, ezért a "navigátor" talán jobban leírja őt.
A könyv- és térképtárát valamikor halála után megsemmisítették - tán Sagres felprédálásakor. Kíváncsi lennék, vajon maradt-e belőle valami.
A portugál felfedezők első kézzelfogható eredménye az volt, hogy 1420-ban João Gonçalves Zarco és Tristão Vaz de Teixeira felfedezték a Madeira-szigeteket.
Itt pedig Dom Henrique o Navegador (1394-1460), azaz Tengerész Henrik portugál királyi herceg (infante), aki a portugál felfedezőket elindította Afrika nyugati partjai mentén dél felé:
http://en.wikipedia.org/wiki/Henry_the_Navigator
Olvastam egy másik topikban egy felvetést, hogy mivel általában lakott területeket fedeztek fel, ezért inkább az kéne legyen a kritérium, hogy milyen folyamatokat indítottak el a felfedezések.
Ez alapján Alexandrosz itt Off lene ?
Bár az is kétségtelen, hogy az európaiak földrajzi ismereteit sokban tágította az expedícióval.
