... és minden hónapban leveszik, amikor váltóvizsga van. És utána visszateszik.
"Magyarán elegendő lenne a KÖFI VU-ba szabályozni,hogy ebben az esetben a váltó helyes állásának meggyöződése után (amihez le sem kell szállni a mozdonyról) legfeljebb 15km/h sebességgel át lehet haladni rajta. "
Vezetőállásról nem látszik, hogy a csúcssín talpában ott van-e a bibe?
"Egyre nehezebb "szabványos" szabályrendszert kialakítani a Jelzési illetve Forgalmi Utasítában. Gondot jelent az is,hogy átépitesek alkalmavál egyszerűen figyelmen kívűl hagynak bizonyos rendelkezeseket. (A jelzők elnevezése csak a jéghegy csúcsa)."
Az egész probléma onnan indult,hogy ilyen szerencsétlen módon kötötték be a váltót. Tipikus példája a gányolásnak.
De ha már így csinálták.
1.Ha a valtónak nincs végállásellenörzése,akkor a helyszínen meg kell győzödni a váltó használhatósági feltételeiről,és utána kell felhelyezni a biztonsági betétet. Az,hogy egyszer évekkel ezelőtt feltették nem jelent semmit ráadásul miért is tettük fel?
2.Mozdonyvezetőket bevonni váltóhasználhatósági,vagy váltóellenörzésbe nem szerencsés,azért az E1-es utasítás elég szigórúan szabályozza a vontatójármű elhagyását
3.Kikerülni nem nagyon lehet,ilyenkor nagyot tudnak ütni a féltökű,hiányos váltókapcsolatú állomások. (Nagytétény).
Azért van megoldás,nem is túl bonyolult. Mivel a váltó a bal vágányban van,ezért a közlekedő vonatok gyökkel szemben érintik. Magyarán elegendő lenne a KÖFI VU-ba szabályozni,hogy ebben az esetben a váltó helyes állásának meggyöződése után (amihez le sem kell szállni a mozdonyról) legfeljebb 15km/h sebességgel át lehet haladni rajta.
Egyre nehezebb "szabványos" szabályrendszert kialakítani a Jelzési illetve Forgalmi Utasítában. Gondot jelent az is,hogy átépitesek alkalmavál egyszerűen figyelmen kívűl hagynak bizonyos rendelkezeseket. (A jelzők elnevezése csak a jéghegy csúcsa).
- Lehet hogy amióta én utoljára belenéztem, változott, és át lett minősítve a dolog.
- Lehet, hogy az általad lévő verzió valamikor papíron fennállt és most van az, amit én mondok.
- Lehet, hogy eredetileg sem úgy volt, amit én gondolok.
Utána fogok nézni.
Ami nagyon árulkodó: a körvasút felőli TH tábla - aminek ugye az állomás legkülső váltója után kellene lennie - a C jelző és a 2-es váltó között van. E mellett a kiágazási váltó számozása, és a berendezés kialakítása is arra utal, hogy ez a kialakítástól kezdve nem az állomáshoz tartozó dolog, ami változhatott. Viszont a berendezés, és a váltószámozás, jelzőkitűzés ezt nem követte.
Az állomást a C jelző fedezi. A D az útátjárót és a kiágazási váltó fedezi, de ahogy leírtam, azért, hogy ne az állomás előtt, az útátjárót elállva álljon meg a vonat, a kettő jelző együtt kezelhető.
Még egyszer megkérlek rá: ne minősíts másokat. Bonyolult a helyzet, és nem egyértelmű, meg nem ugyan az látszik mindenhonnan, de én nem azzal kezdtem, hogy baj van annak a fejében, meg fogalma sincs az utasításról annak, aki nem fogadja el azt amit én tudok a helyzetről.
Csak reménykedem benne, hogy tudod kinek írtad ezt.
Merre van? (Vagy ez még az Albertfalva előttire vonatkozik?)
(Gondoltam felvetem, hogy van olyan hogy mrh-t térközjelzőnek számozott térközjelző fedez (Külsővat), de van amikor megálló-rakodóhely, vagy kiágazás fedezőjelzőjeként funkcionáló, és ez alapján megjelölt jelző betölt nem biztosított térközjelző funkciót (Somogymeggyes).
Meg van olyan nem biztosított bejárati jelző, ami nem biztosított térközjelző funkciót tölt be olyan állomás (pár éve megálló-rakodóhely volt) előtt, ahol csak vonatjelentőőr (vagy más, vonatjelentőőri teendőkkel megbízott dolgozó, de nem forgalmi szolgálattevő) van (Gátér).
Előfordultak, és feltételezem, hogy ma is előfordulnak f kisbetű nélküli nagybetűs fedezőjelzők sajátcélú pályahálózat kiágazások és megálló-rakodóhelyek előtt,
Van olyan, viszonylag új telepítésű fedezőjelző, amely térközjelzőnek van beszámozva..
már csak azt kell tisztázni, hogy az AS 64 a Rákosszentmihály - Rákospalota-Újpest állomásközben AS hanyas, vagy SR hanyas? - AS19.
Az állomáson lévő gyalogos átjáró sorompója pedig Sr2-es.
miért nem Df a jele - igaz, miért nem Af - Előfordultak, és feltételezem, hogy ma is előfordulnak f kisbetű nélküli nagybetűs fedezőjelzők sajátcélú pályahálózat kiágazások és megálló-rakodóhelyek előtt, nem csak itt, hanem vidéki igazgatóságoknál is (van ahol közben a szolgálati hely vissza lett minősítve állomássá, de személyzet továbbra sincs és/vagy kereszt továbbra sem lehet, van ahová kikerült az f). Megfordítva a dolgot: a kiágazási váltó B/1 néven fut, ami meg nem állomási váltó számozás.
Az állomást a C jelző fedezi. A D az útátjárót és a kiágazási váltó fedezi, de ahogy leírtam, azért, hogy ne az állomás előtt, az útátjárót elállva álljon meg a vonat, a kettő jelző együtt kezelhető.
A második bejárati jelzővel szerintem nincs szerkezeti függésben, de amennyi dolgot ott változtattak azóta, még akár lehet is. - Nem volt változtatás, ez kialakításától fogva ilyen.
Angyalföld Elágtól pedig akkor kell hozzájárulást kérni, ha a kiszolgáló menet a D jelzőn kívülre megy, mert az már nyílt vonal. - A Tolatási Határjelző tábla a C jelzőn belül van. Az irodai rendelkezőkészülékben a körvasút felé az alap vonal-, irány-, és kapcsolóblokkokon kívül van egy Hozzájárulás kiágtól-blokk, az elág berendezésén pedig egy iparvágány-hozzájárulás nyomógomb. Tehát kiszolgálás csak a Angyalföld-elágazás (aki egyben a Rákosrendező elágazást is kezeli) engedélyével és a berendezésen adott hozzájárulásával lehet.
Még egyszer megkérlek rá: ne minősíts másokat. Bonyolult a helyzet, és nem egyértelmű, meg nem ugyan az látszik mindenhonnan, de én nem azzal kezdtem, hogy baj van annak a fejében, meg fogalma sincs az utasításról annak, aki nem fogadja el azt amit én tudok a helyzetről.
ÁVU és berendezés: Az ÁVU-ban valamilyen szinten utalnak rá, hogy milyen és mit tud a berendezés. Nagyon sokszor nem ugyan az a megnevezés van, mint a kezelési szabályzatban, viszont a kezelési szabályzat néha annyira általános megnevezéseket tartalmaz, amivel az ÁVU olvasásakor nem nagyon lehet mit kezdeni (Többször előfordul az "FM típusú" megnevezés, ami nagyon homályos). E mellett van olyan, hogy a kezelési szabályzat már annyira elavult, hogy alapvető információkat nem tartalmaz (pl. még mindig alakjelzős berendezésről ír, miközben a berendezés több évtizede fényjelzős). Az ÁVU-k esetenként sokkal sűrűbben frissülnek (és ezzel nem azt mondtam, hogy pontosak).
Bölcs topiktársunk leírta a C, D bejárati jelző dolgait.
Ugye, állomást fedezőjelző nem fedezhet, a scvp kiágazás pedig a követési rendben nem szerepel, azaz nem a nyílt vonalon, az állomásközben van, hanem az állomás területén. Ha az ÁVU-ban (és a Bp-i KH-ban) a D mégis fedezőjelző, akkor (miért nem Df a jele - igaz, miért nem Af, mert a forgalmász ABC másképp kezdődik?) nem csak a színes lámpás szaxolgálatnál, de a piros sipkák alatti egyes fejekben is nagy a baj... ...és akkor már csak azt kell tisztázni, hogy az AS 64 a Rákosszentmihály - Rákospalota-Újpest állomásközben AS hanyas, vagy SR hanyas?
Tapasztalatom szerint a "milyen berendezés ez" kérdéskörre nem mindig adnak megfelelő választ a forgalmászok, viszont a "milyen főjelző ez" kérdéskört jobban ismerik a biztbereseknél.
Ilyetén én az ÁVU-nak jobban hinnék ebben a kérdésben.
A D jelű jelző Rákospalota-Újpest első bejárati jelzője. (A második bejárati jelzővel szerintem nincs szerkezeti függésben, de amennyi dolgot ott változtattak azóta, még akár lehet is.) Angyalföld Elágtól pedig akkor kell hozzájárulást kérni, ha a kiszolgáló menet a D jelzőn kívülre megy, mert az már nyílt vonal.
Ezért írtam, hogy el tudom képzelni, hogy ez nem mindenhonnan egyértelmű. Leírtam, hogy a VPE listájában a kiágazás nem szerepel, ezért sem teljesen egyértelmű.
A D jelzőt az Állomási végrehajtási utasíts fedezőjelzőként és nem első bejárati jelőzként ismeri. A jelző által fedezett váltó nyílt vonali váltóként van jelölve. A biztosítóberendezés kialakítása: a C jelző akkor kezelhető, ha a körvasút felőli bejárati jelzőblokk fel van oldva. A D jelző ezzel szinkronban működik, csak akkor lesz szabad, ha a C jelző is szabad lesz, így a D jelzőt külön nem kell és nem is lehet kezelni, csak hívójelzést lehet rá kivezérelni a C jelzőtől függetlenül. Ami szerintem neked kezelési sorrendi előírásnak tűnhet, de ne az: amikor nincs vonat a D jelző előtt, akkor a C jelző megnyomásakor azonnal megjön a D-re is a szabad fény, és a sorompó indító szigeteltsín a közeledő vonat behatására csukja a fénysorompót (ez a mozdonyról pont nem látszik, mivel ilyen esetben a vonat nem a D előtt áll). Ha közvetlenül vonat áll a jelző előtt, akkor a C jelző megnyomásakor a C azonnal szabadra áll, és elkezd lecsukódni a sorompó, majd annak lezáródása után áll szabadra a D jelző (Ilyenkor lehet azt látni, hogy megjön a C-re a szabad fény, és utána még egy idő, míg a D-re is). Olyan is előfordul, hogy a D jelzőre azonnal megjön a szabad fény, és a egy, már a jelzőhöz közeledő vonat előtt visszaesik a D jelző, lecsukódik a sorompó, és utána újra megjön a D-re a szabad fény.
Ismerős lehet, hogy a tehervonatok mindig a D jelzőnél állnak, ha az állomásra nem lehet behaladni, sosem a C-nél. Ez alapvetően azért lett így kialakítva, mert rendszeresen kell vonatokat hosszabb ideig várakoztatni a körvasút felől az állomás előtt, és egy hosszabb tehervonat már rálógna az átjáróra, hosszabb ideig lezárva azt. Ha a D külön kezelhető lenne, akkor nyilván rövidebb vonatokat mindig behoznák odáig, és akkor a behaladásnál már nem lenne az a plusz pár perc, onnantól hogy elkezd lecsukódni a sorompó, odáig, hogy a vonat megközelíti a C jelzőt.
Azzal semmi baj, ha ez a kezelési szabályzat ismerete nélkül nem egyértelmű, nekem sem lenne az, de azért az ilyen "Ha valamivel nem vagy tisztában, akkor ideje tájékozódnod." jellegű szövegeket jó lenne hanyagolni, ha már te nem tájékozódtál első körben, hogy hogy is működik a berendezés.
Kelenföld D70-be fut be a kérés, ott tudja kiadni és visszavenni is a kulcs reteszelését, és emiatt oda is van visszajelentve. Viszont a centráltérköz miatt Nagytéténybe is át kell adni az infót, mert ugye a bal vágányra azért csak a KÖFI indít vonatot. Így előállt az a helyzet, hogy a kiágazás - bár a KÖFI területén található - Kelenföld FCSF egyik állomás kezeli, és így senki sem érzi sajátjának (Kelenföld azért nem, mert nem az ő területén van, a KÖFI pedig azért nem, mert Kelenföld kezeli). Ez meglátszik a végrehajtásikon is és a kezszabokon is. Igyekszünk ezen változtatni.
-----
Legjobb az lenne, ha a mozdonyvezetőt/motorvonatvezetőt fel lehetne kérni ilyenkor, hogy nézze meg, hogy rajta van-e a bibe. Elvégre az OPSZÁT/OPSZT tudásanyagában benne van az F2. 2. fejezet ezen része. (A hálózat más részén volt már erre példa, itt is jobb lett volna a hétfői statisztika, ha ilyent meg lehetett volna lépni.)
"A mozdonyvezető a használhatatlan vagy nem kezelt főjelző után következő váltókon csak olyan sebességgel közlekedhet, hogy a vonatot a jelentkező akadály előtt meg tudja állítani. A továbbhaladás sebessége a legjobb látási viszonyok mellett sem lehet 15 km/h-nál nagyobb."
Ha az útsorompót ellenőrző fedezőjelző sötét vagy Megállj! jelzést ad, akkor a továbbhaladásra élőszóval kell engedélyt kérni. Az útátjárót megközelíteni és azon áthaladni csak legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad. Az első járműnek az útátjárón történő áthaladása után a vonat sebessége növelhető.
Az útsorompót ellenőrző fedezőjelzők mellett ez alapján közlekedsz. Szvsz nem keverendő ide a többi főjelző melletti közlekedés. Az F1-ben is külön állatfajként van említve.
