Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Itt szép számmal lehet még mezei szegfűgombát szedni. De ez ugye a gombák birodalmának csak a töredéke. Ezen felül van a sok nem ehető, közöttük egy-két védett, ritka faj is, és akkor még nem is szóltunk a többi élőlényről.
nalunk egy ilyen soderbanya az alabbi fajoknak tett keresztbe: pusztai kucsmagomba, izletes kucsmagomba, ordogszeker, nagysporas es ligeti csiperke, nagy es pirulo ozlabgomba. ha a banya egy kicsit terjeszkedik az akacos-bodzas fele, akkor az orias pofetegnek, meg a legjobb ozlabas helyeknek is annyi.
Mikor elindultunk, akkor vettem észre, hogy a csomagtartóban zörögnek ezek a szárítmányok, szóval felvittem "pózerkedni", visszafele úton meg elszórtam a területen.
Szia Nagypapi! Néztem azt a csiperke határozót, az valami más, mint amit annak idején elkezdtem csinálni. Az a Növényhatározó Bazidiumos gombák fejezetében leírt határozó kulcs alapján készült, aztán persze menet közben bővült, s változott. Már sajnos nem emlékszem kikkel együtt készült, mert vannak benne olyan részek, amikre nem ismerek rá.
Mivel egyfajta érintettségem van a természetvédelemben, hadd védem a mundért, kissé részletesebben, mint az a mai „divat” szerint (átgondolatlanul, gyorsan, minél rövidebben, ..), pl. FB oldalain szokás. Másrészt némi betekintést nyújtsak saját tapasztalatból, forrásból (ahogy én látom) az újságírást, műsor szerkesztés egyes oldalait.
Abban igazat adok, hogy a penész/növény kérdésnek nem kellett volna bekerülni a filmbe, pláne a talányos kérdést a riportalany „szájába adni”. Jól tudom, hogy M. László borászként, botanikusként, természetvédelmi szakértőként tisztában volt azzal, amivel a szerkesztő, narrátor talán máig sem. A siklóernyősökről elhangzottakat valóban helytelen volt kimondani, de legalább akkora hiba volt betenni is a szövegbe. Viszont óriási hiba lenne egy-egy ilyen eset miatt sárba lökni az egész természetvédelmet (ami sokak által követett divat az utóbbi években), ill. bolhából elefántot gyártani. Boldog világ lenne az, ha csak olyan dolgok történnének körülöttünk, történnének velünk, melyekhez nevünket adtuk; és soha senki sem manipulálná szavainkat, tetteinket!
Olvastam, láttam én is a szöveget, filmet. Ennek ellenére is azt mondom, hogy ezek nem a Mercsák L. szavai, hanem a szerkesztő, narrátor és több „beleszóló/igazító” fontos ember munkája nyomán alakult ilyenné. Sok mindent el lehet mondani/átadni jól, míg más dolgok, szavak elsikkadnak, vagy egyszerűen kissé megcsúsztatják a szöveget. Ezt akár az alany saját (hallható) hangjával is meg lehet tenni, nem kell nézni mást, mint a mai társadalmi/politikai „harcot”.
De maradjunk a múltnál, elég régi az a film, ahhoz, hogy másként nézzük, másként lássák a nézők is. Egy példát mondok el az újságírói, műsorvezetői hozzáállásról, ami szintén nem ma történt (sajátja volt sok írnitudónak már évtizedekkel előbb is.
A 80-as évek végén járunk. Egy néhány perces riportot csináltak velem egy bizonyos természetvédelmi program kapcsán, melynek én voltam a nevelőatyja. A riporter hölggyel részletesen megbeszéltük, mit fog kérdezni, s nagyjából milyen hosszú válaszokat adhatok. Volt egy kérdése, melyre azt mondtam, hogy ezt így, ebben a megvilágításban nem lehet feltenni, mert az a kérdés szerinti formában fel sem merülhet, sőt agyoncsapja az egész riportot, az ő munkáját, és legelsőként saját magát, a riportert bélyegzi biológiai analfabétává laikus és hozzáértő előtt egyaránt. Nagy nehezen sikerült meggyőzni; ámde a riport vége felé mégis feltette a kérdést amibe bele volt szerelmesedve. Rövid válaszomban kifejtettem, u.azt, amit fentebb jeleztem. Mondanom sem kell, ez a rész, a kérdés feltevésétől, hiányzott az esti Híradóból!
Mindezzel csupán arra szerettem volna rámutatni, hogy az újságírók jelentős része a végtelenségig ragaszkodik saját elképzeléseihez, kérdés sorához, és az általuk készített riportok, írások gyakorta közel sincsenek a riportalany által elmondottakhoz, annak gondolataihoz.
Éppen ezért magam sem szeretem az újságírókat és „hasonló állatfajtákat” (hogy G. Durell szavaival éljek), rendszerint mindaddig amíg riportot akarnak készíteni velem. Ennek ellenére nem egy igazán jó barátom van közöttük.
El tudnék mondani -többek között- egy a fentinél sokkal durvább példát is a 70-es évek második feléből, de tanulmányt már nem akarok írni e témában.
A netgombász létrehozásával honlappal egy időben készítettük a tar.hu-n egy gombahatározót. A tar.hu megszűnésével természetesen a gombahatározó is megszűnt, de még sikerült elmentenem a számítógépemen. Most mivel sok szabadidőm van elkezdtem leporolni, felújítani. Szeretném kérdezni: érdekel e valakit a gombahatározó.
A film pár mondatos bevezetője után ez hangzik el: "Nyugodt szívvel ki merem jelenteni, hogy ennek a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi körzet elnevezésű 4858 hektárnak a megbízott gazdájaként én vagyok a leggazdagabb ember Magyarországon." Majd közvetlenül utána ez a felirat olvasható: ""Birodalmáról" mesél Mácsai Pál segítségével Mercsák László József, a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet vezetője." Ez egyértelműen úgy értelmezhető, hogy az elhangzottak Mercsák László József írott gondolatai, amit Mácsai Pál ad elő.
Teljesen mindegy egyébként, kinek a gondolata volt, hogy a nemespenész növény, de tény, hogy belekerült egy olyan filmbe, amihez egy hivatásos természetvédő a nevét adta.
Én olyan gondolatokhoz sem adnám a nevem, ami például a siklőernyősökkel kapcsolatban elhangzik a filmben: "nem ártana, ha valamelyikük fennakadna egy szőlőkarón".
A szövegben egyszer sem hangzanak el Mercsák László saját szavai; ez egy erősen narrált szöveg, nem jelentéktelen számú szófordulattal, melyeket a színész, narrátor, Mácsai László használt. A gomba/növény szófordulat is tőle származik.
Számomra az is szomorító, hogy a másodikos unokám környezetkönyvében ezt tapasztaltam:
Élőlények = emberek, állatok, növények. Gombákról egy szó sincs, kép sem. Pedig már a legkisebbek mesekönyvei is tele vannak szebbnél szebb gombaillusztrációval, róluk szóló történetekkel. 6.- ban viszont van egy óra gombaismeret, ha a tanár hajlandó megtartani.
Tegnap ment a tévében egy magyar természetfilm, a címe: Kilátás a Nagy-Kopaszról. A 2002-ben készült film a leírása szerint "a Tokaj-hegy vidékének szubjektív bemutatása Mercsák László tájvédelmi-körzetvezető gondolatain keresztül". Volt a filmben egy-két olyan gondolat, amivel szerintem sokan nem értenek egyet, de rendben, ezt tudjuk be a szubjektivitásnak, ahogy a leírás is fogalmaz. Viszont amikor a film vége felé közeledve a borospincék falán található nemespenészt "a hegy legnevezetesebb növény"-ének titulálja, akkor felkaptam a fejem. Igaz, rögtön utána felteszi magának a költői kérdést: "Növény ez egyáltalán?"
Azon gondolkodom, amikor egy természetvédelemmel hivatásszerűen foglalkozó személy 2002-ben a még nemespenész növény vagy nem növény mivoltán tűnődik, akkor meglepőnek véljem-e, hogy a magyar hivatalos természetvédelmet képviselő szervezeteket (kevés kivételtől eltekintve) mai napig nem érdeklik a gombák?
Természetesen a nagypapi gombasavanya receptjével kezdtem, de sajnos elrontottam, a végeredmény pedig nem lett túl fényes, így erről már csak jövőre fogok tudni nyilatkozni érdemben, ha lesz megint gomba. A Knorr felöntőlevét azt sikerrel létrehoztam, ám az sem 100% felel meg az elvárásaimnak. Bár nem rossz.
Nagyon köszönöm, kép minőségért elnézést, a telefon ennyit tud...
Nem vagyok nagy szakértője, de szerintem inkább meszes talaj, meredek északi lejtő mészkő-dolomit aljzaton. Ugyanakkor a közvetlen környezetben sok korhadó tölgy (mint amin nőtt), az valamennnyire savasít... Ha jelent valamit, rengeteg júdásfül volt ugyenezen a tágabb helyen a korhadó tölgyeken, máshol szinte egyet sem találtam. Én csak műkedvelő amatőr vagyok, de ha tudományos szempontból érdekes lehet be tudom gyűjteni, emlékszem hol volt.
A kép nem túl éles, de én úgy vélem, hogy nem változékony pöfeteg, jóllehet a szájadék nem látszik. L. ericaeum szerintem semmiképp, mivel az élőhely nem stimmel, és mintha látnék hálózatos rajzolatot a letört tüskék helyén. Az ericaeum főleg hegyi legelők, kaszálók gombája (Erdélyben például tömeges), én csak egyszer találtam nálunk, egy őrségi kaszálón (ott ugye több hegyi faj is fel szokott tűnni). Mivel van hálózat rajta, és nem tűnik lecsapottnak a tüskék vége, így nem bimbós. Lehet L. nigrescens, vagy a nagyon ritka L. norvegicum, amit én nagyon savanyú erdőben találtam egyetlenegyszer. A Budai-hegyekben van nagyon savanyú rész (ez ilyen?), tehát nem zárom ki a L. norvegicumot. Ehhez viszont mikroszkóp kell, a spórája más. Vállalom a vizsgálatát ha fontos. Amúgy a változékony is jellegzetes mikroszkópban, hasítékos a pórus a kapillíciumszálon.
Egy kis segítséget kérnék hogy mivel is futottam össze tegnap délután a Budai hegyekben. Sima bimbós pöfeteg, változékony (ősszel többet találtam a környéken), vagy esetleg a termőhely alapján L. ericaeum ?
Egyébként még volt friss laska (bár nagyon kellett keresni) és rengeteg júdásfül.
