A segítségeteket kérném: adott egy 3/4" régi mofem gázcsap, külső menettel, amire egy 90fokos könyököt szeretnék tenni. A fal és a gázcső középvonalának a távolsága, 45mm. Rá fogom tudni tekerni a könyököt? Esetleg van ilyen 90fokos könyökből hollandi kialakitasú? Netán direkt flexi cső, 90fokos könyökkel?
Hagyományos bekötésű, azaz 4 csonkos radiátor előremenő csöve kerülhet alulra, és a visszatérő felülre?
Háttér: kedves kolléga a lakásomon nekiállt a fűtést kiépíteni, kondenzációs kazánnal és 5 radiátorral. Ebből 3 hónap alatt egyedül a fűtéscsöveket sikerült összehoznia, de valószínűleg azt is elszúrta. Mivel a szerelővel ellentétben én elég ráérős vagyok, nekiállnék a fürdő lebetonozásának. Ehhez nyomáspróba kell amihez ledugóztam először a radiátorok helyén a felső, előremenő csőcsonkot. A 8 bar-os levegő ráeresztésekor jött a meglepetés: a nappali csőcsonkjainál fel van cserélve az előremenő és a visszatérő.
Mielőtt nekiesnék szegény elfoglalt szerelőnek, megkérdezném: Lehet-e bármilyen, védhető indok arra, hogy a legnagyobb helyiség előremenő csöve alulra került? Gondolok itt arra, hogy valamilyen speciális termoszelep-rendszer lesz ott a megszokott termo+torlószelep kombó helyett, esetleg a radiátor fajtája lehet olyan, hogy közel azonos teljesítményt ad le felcserélt bekötés mellett. Vagy tényleg csak hanyagság amit ha nem javít ki, akkor az a radiátor nem fog úgy működni ahogy a nagykönyvben meg van írva? Mellesleg, az a radiátor lesz a legmesszebb a kazántól...
Ennél szarabb képet nem is tudtál volna csinálni. Telibe az egész csapot nem tudnád lefényképezni? Ez egy mofém csap? Mert ha az akkor tényleg csak simán húzzál rá!
Egy lakótelepi lakás távhős fűtésrendszerében az egyik radiátor előtti hollandernél csöpög a víz. Nem vészes, kb. 2-3 csepp/perc napok óta. Most lett kinyitva a radiátor, azóta csöpög (eddig fűtés nélkül is meleg volt.)
Repedés, stb egyáltalán nem látszik, a hollander menetes részénél jön a víz, látható egy kis rozsdafolt is.
Tettünk alá edényt, de hosszabb távon nem megoldás. Nehogy egyszer elszálljon valami, ameddig dolgozni vagyunk. Vagy elmegyünk egy napra és megtelik az edény.
A távhőszolgáltatóval beszéltem.
Amennyiben nem vészhelyzet van (ömlik a víz), akkor emiatt nem fogják a fűtés szezon végéig kizárni a rendszert, még úgy sem, hogy velük javíttatom meg.
Persze, ha erősödik a csöpögés vagy folyik folyamatosan, akkor kijönnek. Van 0-24 órás hibabejelentő vonaluk.
Szerintetek kell arra számítanom, hogy erősödni fog a folyás, vagy majd szép lassan elrakódik vízkővel, rozsdával és eláll? Mi szokott lenni a gyakorlati tapasztalat?
Nem létezik valamiféle tömítőanyag, amit kívülről rá lehet kenni akár az egész hollanderre és elzárja tavaszig ezt csöpögést?
(Utána úgyis kicseréltetek a radiátorokkal együtt minden szerelvényt).
Nagyon megköszönném, ha tapasztalattal rendelkező fűtésszerelők vagy ilyen dolgokban jártas emberek válaszolnának.
Ha benzin alatt az E5-öset érted, azt nem és nem fogom, az üzemanyag, nem benzin. A gyógyszertári benzint ki fogom próbálni, van belőle, iszonyat illékony. A hideg zsíroldó eddig eszembe se jutott, majd jól felforrósítom és úgy rásprickolom, hátha összejön.
FÉG V4 átfolyós vízmelegítő egy nyitást követően már csak langyos vizet ad. Idáig jól működött. A csap megnyitásakor egy pillanatra forró víz jön, majd azután már csak langyos. Ugyanez a jelenség, ha a csapot teljesen kinyitom, majd félig visszazárom, majd ismét teljesen kinyitom. Egy pillanatig forró, majd utána langyos. Látszatra és "fülre" szépen belobban a főégősor, megfelelő lánggal is ég.
A csapok szűrőí tiszták és a membránt is kiszedtem, az hibátlan.
Mofém Zenit karos csaptelep betétcserét akartam kivitelezni, de nem azt találtam benne, mint amire számítottam. Ez van benne, valójában a fekete betét aljára rá van szorítva gyárilag a hideg/meleg vezeték. Ilyen betétre számítottam, ami egy az egyben kijön. Valaki tudna segíteni? Köszönöm!
Ez annyira primitív, hogy lényegében egy NYÁK lapból meg egy kondenzátorból áll, igazából nem tud elromlani. Bár volt már sok éve szakinál, mert a gyári szivattyú elkezdett benne kolompolni, ki kellett cserélni a Grundfossal meg úgy maradt a láng kikapcsolt kazántermosztáttal is, akkor odaadtam valakinek, valamit csinált vele (gondolom kicserélte a kondit) azóta rendben van.
A láng megnyúlását nem úgy értettem, egyrészt mert a rendellenes lángképet észrevettem volna, másrészt meg nem is lehet elporosodva mert ki szoktam fúvatni, abban nem vagyok biztos, hogy a sok éve beszabályzott szelep még most is pont annyit enged át.
A szétszerelés nem tűnik egy atomfizikának, láttam összesen asszem 4 csavart meg 2 hollandit, bár ettől még nem vagyok biztos a szétszerelés módjában, gondolom a hővédő dobozt kell levenni róla aztán már minden láthatóbb lesz.
A beszabályzásra alighanem keresek valakit, talán akad még szaki.
Ami azt illeti, ez a Fég cirkó maradni fog, legfeljebb bekészletezek alkatrészekből. A helyszíni sajátosságok miatt (nem megoldható egy a falon kidugott darab csővel) a kondenzációs beépítése milliós tétel lenne, ami a jelenlegi fogyasztásomon (1500-1800 m3/év, gáztűzhellyel együtt) és árakon számolva olyan 25 év megtérülést feltételez. Aztán 25 év múlva meglehet már én se leszek sehol de a most beépítendő, elektronikákkal meg villanymotorokkal teli izé már biztosan a méh telepen lesz addigra. Ergo soha nem térül meg.
Nem mellesleg azt meg se néztem, hogy a kondenzációs izé és a jelenleg leginkább tartalék, néha használt vegyestüzelésű összefér-e egyáltalán.
De igen, azt már évek óta. Azt hittem a vérprimitív vezérlő (mindig a szobatermosztát kapcsol ki és ennél ilyenkor nincs utánkeringetés) miatt van, viszont most, hogy visszavettem a lángot az is megszűnt. Valamikor sok éve elvileg műszerrel lett beszabályozva a láng, az lehetséges, hogy az idők folyamán "megnyúlt"?
Tegyük fel, hogy a szezon végéig így marad, meg lehet a savazást oldani házilag vagy keressek valami hozzáértőt?
Igazából azért kezdtem el cserében gondolkodni, mert amennyire látom (lényegében csak annyit látni amit a láng megvilágít) a lamellák sincsenek valami pipec állapotban, több helyen is pirosan világítanak. 30 szezon azért nem kevés, bár ezalatt "csak" olyan 50E köbmétert nyelt el, ami fogyasztási számokat hallok másoktól ez inkább kevés.
Van egy tepsis forró(hal)füstölőm, biztos láttátok a fishing&hunting reklámozza örökké, olyan mint két tepsi összefordítva, denszeszégővel kell alulról melegíteni és a benne levő faszén szétizzik. Tökéletesen működik, csak ajánlani tudom mindenkinek.
Van a forgács fölött egy csepptálca-szerűség, ennek az alja totálisan befeketedik. Ha jól sejtem kátrány keletkezik a bükkfaforgácstól. Mindenütt frankón el tudom mosni-takarítani az edényt, de ezt az egy részt lehetetlen. Pont úgy néz ki mint egy igazi hidegfüstölő pokolfekete belseje. Rozsdamentes acél, nyilván smirglivel-vésővel-kalapáccsal lejöhet, de inkább valami kulturált módján szeretném, ha lehetséges.
Létezik valami trükk amivel azt a fekete trutyit le tudnám takarítani? Tudom, legközelebb is olyan lesz, de nem számít, akkor is eltakarítanám, szeretem, ha tiszta edényben főzök. Azt is tudom, hogy egyébként semmi bajom nincs tőle - csak zavar.
Hellótok, akad itt esetleg olyan szaki aki a régi Fég C-24-ek lelkivilágával tisztában van?
Egy nem éppen mai darabról lenne szó, éppen a 30. szezonját tapossa és most elkezdett zúgni az előremenő cső. Lehet ennek a háttere más mint a hőcserélő? Ha igen mi?
A problémát pillanatnyilag elfedtem, bejelöltem a gázmennyiség-szabályzó állását és visszább vettem a lángból így pillanatnyilag nem hallható a zúgás.
Szal ha lehet más is a zúgás oka mit nézzek meg? A szivattyú Grundfos UPS 25-80 típuskódú, ezen van egy háromállású teljesítmény-szabályzó, esetleg ez lehet problémás, kontaktos vagy mittomén?
Ha a hőcserélő a probléma érdemes még esetleg savazással próbálkozni vagy csere? Az alkatrészre rákeresve több helyen ad fel utángyártott alkatrészként ilyet, esetleg arról lehet valamit tudni, hogy melyik gyártmány megfelelő minőségű?
A gázrészt nem érinti a probléma ezért úgy gondolom kicserélhetem magam is.
"Kísérleteztem és most úgy lenne majdnem 100%-os hogy 0.8 bar előnyomás viszont a víznyomás kell neki a 1,6-1,7 hidegen. Ez így normális? Sehogy se tudom elérni hogy zöld sávban 1,2 bar hideg nyomással induljon úgy hogy ne hallanám a levegőt/vizet több radiátornál akkor. "
Ez a lényeg, nem az hogy a vége mennyit ingadozik. Találkoztam már ilyennel, tágulási volt a ludas.
Én gyakorlati ember vagyok tudod, nem elméleti. :)
Üdv . ! Hasonló szerelvényt találtam én, de nem a lakásban, hanem egy vízmérő aknában.
Bejövő vezeték--- leágazás Y idomról az egyik mérőhely felé --- elzáró gömbcsap--- az ismeretlen szerelvény --- mérő ---- újabb elzáró/gömbcsap ---- Y idom ledugózva--- irány a fogyasztási hely felé.
Az Y leágazástól a másik víz mérőhely felé könyök fordulással ----- elzáró gömbcsap ---mérő ---- az ismeretlen szerelvény -- újabb elzárógömbcsap---- Y a locsoló mérő felé és irány a másik fogyasztóhoz.
Ez egy 1 x 1,2 aknában, un. iker vízmérő hely kialakítása.
tehát van az aknában 2 mérő - 4 elzáró, pár fitting /talán közcsavart stb. kihagytam.
ez a vízmérő hely egy ikerház telkén van, a pirossal jelölt számomra egy ismeretlen szerelvény... vajon mi lehet az amit a lapar t. társ feltett ??
Különösebben nem érdekel csupán azért mer nálam is készül egy ikresítési folyamat.... tehet minden helyre szükségem van.
Még érdekesség hogy ez a szerelvény hol a mérő előtt hol utána van.
Igen, kazán előtt a visszatérő ágon az iszapleválasztó és utána jön a tágulási tartály.
Kazánba a szivattyú automata légtelenítő már el lett zárva egyszer úgy se javul a helyzet. Olyan mintha nem is levegős lenne hanem kevés lenne sokszor a víz.
Iszapleválasztó tiszta. Át is lett mosatva. Szinte új.
Mekkora nyomásra állítsam be egyszer a tágulási tartályt? Azt szeretném ha hidegen 1,2-ről indulna.
Most télen lett kész az új fűtési rendszerünk. Csak radiátoros fűtés és kondenzációs kazán lett beépítve. Honeywell evohome rádiófrekvenciás zónamenedzser+ 4 db Honeywell Hr92 radiátorszelepvezérlő lett beszerelve. A tapasztalatok vegyesek. A lakásban a 2 szobában van cserépkályha is. Estére mindkettőben beszoktunk gyújtani, a komfortérzet miatt.
Néha azt veszem észre, hogy ha egy adott helyiségben megvan a kellő hőmérséklet, akkor nem mindig kapcsolja le a szelepet, hanem van, hogy túlfűti. Sokszor úgyis, hogy a szeleppoziciója 00-n van, a központon a fűtési igény 0% vagyis a elméletileg le kéne zárnia a szelepnek, gyakorlatilag ezt nem mindig teszi meg. Legújabban azzal próbálkozom, hogy ha gondot látok leveszem a szelepvezérlőt 20 fokra állítva visszateszem, hogy automatikusan kalibrálja be magát (valahol ezt olvastam, hogy így kell). Másnak nincs ilyen gondja? Megköszönném, ha olyanok írnának aki rendelkezik ezzel a vezérléssel. Jó lenne minnél több ilyen emerrel értekeznem a tapasztalat miatt.Előre is köszönöm a válaszokat!
Oh, világos! Próbálok csinálni képet. 50 éves régi szelepek ezek, nincs már hozzájuk semmi. A méretük sem szabvány már, ezért nem lehet csak úgy cserélni.
Ha a rendszer legmagasabb pontja 2,5 méter és a tágulási tartály tőle nem messze 2,45 méter magasan van a visszatérő ágra kötve akkor mennyi az ideális előnyomás?
A két magasság között kb 1,7 méternél van a gázkazán.
Nagyon köszönöm a válaszokat! Egyáltalán nem szeretnék likvidálni semmit, de mindneki ezt ajánlotta. Laikusként a lenti szelepeket cserélném én is, főleg így hogy megerősítést is kaptam.
Üdv ! Én csak szelepeket cserélnék (fentre termofej,lenter torló szelepet)mivel szinte örök élet egy öntöttvas radiátor ! Ha esztétikailag neked megfelel semmiképp nem cserélném !:-)
Kérlek segítsetek fűtés ügyben. Adott egy kb 70 éves tégla családi ház, 25 éves utólagos tetőtérrel. A lenti részben a fűtés csövek még alkar vastagságúak és régi öntött vas radiátorokba futnak bele. A fenti rész ugyanakkor a valamivel újabb vékony csöves lapradiátoros rendszerrel működik. A kazán is régi, ezt a fajtát már nem lehet beszerelni ha cserélni kell. Kérdésem az lenne hogy ha a lenti régi radiátorok szelepét tudnám zárni, akkor el lehetne érni hogy nagyjából ugyanolyan meleg legyen lent mint fent? Most nem merem őket eltekerni mert 40 éve nem voltak mozgatva. Ha szeretném hogy fent jó idő legyen akkor lent meg lehet dögleni. Tudom hogy kb az egész rendszert ki kell cserélni de ideiglenesen jó megoldás lehet ha tudom a lenti radiátorokar szabályozni?
Hát ezt a kérdést ne itt tedd fel szerintem. A facebook-on vannak szakmabéli csoportok, ott próbálkozz.
Nekem egy Roti van, de ez nem kompresszoros. Én meg vagyok vele elégedve. Ha most vennék, akkor Rems kompresszorosat vennék. Nem olcsó mulatság, de az a legjobb szerintem.
Üdv. Érdeklődni szeretnék hogy van-e valakinek tapasztalata az Aquamax promax 30 rendszertisztító géppel? Esetleg tudnátok ajánlani jó ár/érték arányú gépet? Illetve érdemes-e olyan gépet venni ami nem tud légbuborékos tisztítást?
Új a kazán is, nincs korom, 60 felett azért nem nagyon rakódik szerencsére, lerajzolni nem tudom mert a lakásba nincs bejárásom. Majd egyszer, addig elválik.
Egy kb 15 éves zárt égésterű Buderus cirkóm van, ami mostanában azt csinálja, hogy fűtés közben 1 másodpercre lekapcsol a láng, majd azonnal visszakapcsol. Naponta kb egyszer csinálja, ezt onnan tudom, hogy hallani, amikor kimarad majd amikor visszakapcsol, mert "belobban" a láng.
Kihívnék egy szerelőt de mivel a hiba nem állandó jellegű, nem tudom, hogy be tudom-e neki mutatni majd. Mit mondjak ilyenkor a szerelőnek és mi alapján tud hibát keresni?
Én azért megpróbálnám 80 fokossal,. Lehet azon a huzatszabályzón állítani. Valószínű hogy kevés a leadó felület, vagy vékonyak a csövek. Azt is nézd meg hogy a kazán oldalán nincs e korom lerakódás, mert az is sokat ront a teljesítményen. Nekem igaz vastag csövek vannak, de nekem nem sok különbség van az elmenő és a visszatérő között. Szivattyú baj is lehet.
Nem is fűtök mert a huzatszabályzó becsuk, még vizes fával is. :-)
Vastagcsöves rendszert újítottak fel vékonycsövesre, új kazánnal és radiátorokkal. Első szezon, szerintem valami nem stimm. Ha az előremenő 60 fok 12 órán keresztül vagy több és a visszatérő 40-45 fok akkor szerintem csak alulméretezett a radiátorteljesítmény...
van bárkinek is tapasztalata, véleménye a Hajdú HB 200C-vel (200l saját hőszivattyús HMV-tároló extra csőkígyóval)? Elég furcsa öszvérnek tűnik, de egyre csak az motoszkál a fejemben, hogy nekem ideális megoldás.
8 kW napelemkapacitásom kerül fel rövidesen, ami bőven több, mint a saját villamos igényem, viszont a gázról nagyon nem éri meg hőszivattyús fűtésre átállnom: nem túl nagy, de jól szigetelt ház, modern kazán, csak felületfűtés -> fűtés + HMV alig 170e Ft / év, egy márkás hőszivattyús rendszernél ez 20 év feletti megtérülésű beruházás lenne még az "ingyen" árammal is.
Jelenleg egy 100l-es indirekt HMV-tárolóm van, de az nagyon kevésnek bizonyolt, legalább 200l-esre cserélni szeretném. A HB 200C csak kb. 300e Ft-tal kerül többe egy átlag 200l-es "normál" tárolónál, viszont ha évi 60e Ft-ot spórol (ennyi a gázból most kb. a HMV-melegítés része) az "ingyen" árammal, akkor 5 év alatt megtérül a beruházás; sőt, ha felújítási támogatásban elszámolják, akkor a megtérülés csupán 2,5 év. Eddig csak kibírja, nem?
És lenne még egy plusz extrája is a dolognak: mindig sok a feles hő a garázsban, nyáron a sötét cserepek miatt 26-30 fok is szokott lenni, de mivel ott van a komplett gépészet, a veszteséghő miatt télen sem megy 16-18 fok alá a hőmérséklet, gyümölcsöt, zöldséget sem tudunk tárolni; ha a hőszivattyú akár télen, akár nyáron 2-4 fokot le tudna nyomni ezen, máris használhatóbb lenne a garázs.
+ egy kérdés is ezzel kapcsolatban: a készülék csőkígyója kapcsán azt írják, hogy "szolár", de kapcsolható ez gázkazánhoz is? (backupnak + esetleg kapcsolva csúcsidőre, ha kevésnek bizonyulna a hőszivattyú + hőpatron).
Van egy adattábla szerint 88-as FÉG F8.13F konvektor, amit kicsit gyatyába kellene rázni - termosztátot, és a szikráztatás alkatrészeit cserélni. Nem találok hozzá sehol leírást (a beszabályzási paraméterekkel), illetve alkatrészt is csak az F8.50-hez látni, F8.13-hoz nem.
Mennyire kompatibilis egymással a két gépezet, illetve honnan lehetne egy leírást szerezni a 8.13-hoz?
A képed alapján C53 lenne, de kérdés itt: 3 (!) könyökkel megvalósítható? (szabályozás, gyakorlat, gyártói támogatás tiltja esetleg?)
Lehetséges, hogy kellene a 3. könyök, s plusz törés így, mert a tervezett kazán helyéről futtatva a csövet a nyílászáró s annak áthidalója közel lenne egyébként, így át kell vinni a csövet másik helyiségbe, majd onnan kivezetni falon.
Ez dátum szerint 2008.07.14. megelőzően használatba vett épület.
Vagy azt történt az ismerőseidnél, hogy feketén lett telepítve a kazán, vagy a tervező szemethunyt felette, és beírta a gáztervre hogy 2007-es építmény. A gázművek nem kéri le a földhivatali adatokat, egy tervköteles készülékcserénél.
Ha nem készülék csere, hanem új kiépítés (tehát most lesz bekötve a gáz és most kerülsz a szolgáltatóval a szerződésbe) Akkor ezt nem lehet ellőni, mert minden papírt kérnek. Tulajdoni lap stb...
A C6 nem gázszerelő/tervezői hatáskör, hanem a kémény törvényhatálya alá tartozik. Ez azt jelenti magyarul hogy nem gyári idomokból lesz kiépítve az égéstermék elvezető. Az elvezetés módja ettől még C33. Ha gyári idomokkal csinálják akkor nincs köze a kéményseprőnek hozzá, erre írtam hogy gázszerelő hatáskör. Azt hogy hova kell tenni tisztító nyílást rá, a gyári esetében, a gyártó által előírt helyekre. A szerelési dokumentum tartalmazza! (jellemzően 1db egyenes ellenőrző kell a készülék után egyből) A C6 esetében a kéményes szakember teszi oda ahova kell. Ezt majd megmondja a hő és áramlástechnikai méretezés. Ezt a kémény a kéményseprőknek át kell venni!
Még mielőtt nekem esnétek hogy megint vettem valami szart... Hát sajnos most sem, éjjeli őrnek szegődtem ahol fűteni is kell. Új telepítésű csakis vegyestüzelésű rendszer, 37kw os kazán, vezetékes víz nincs így gondolom ezért lett a puffertároló vészhűtési megoldás. Áramszünetben ha minden szivattyú leáll gondolom kinyit az a visszacsapó szelep. Nade amíg mennek a szivattyúk akkor nem nagyon szokott kinyitni, megforralni gondolom akkor is meglehet.
Hatvan 65 fok közötti előremenővel amit egész éjszaka sikerült tartani a szigetelt kb 100 négyzetméteres ház az esti 19 fokról reggelre 20 és félre ment fel. 45 fokos volt a visszatérő, pufferbe nem ment. Én vagyok a béna vagy valami gáz van a rendszerrel? Fél colos csövekkel és új radiátorokkal szerelt, csak az osztóig vastagabbak a csövek.
Egész éjszakai 60 fokos vízzel azért itt reggelre pokolnak kéne lenni nem? De ha meg 70 re állítom szerintem akkor meg kritikusan közel leszünk a védelmek megszólalásához vagy a felrobbanáshoz.
Rájöttem, a keringetők utána vannak tehát pont rá szívnak arra az ágra ami menne a pufferbe így nem nyit ki a szelep. Áramszünet van akkor gravitációsan megy a puffer felé.
De nincs áramszünet mégis megforr a kazán akkor nem tudom hogyan vezetik el a túlmelegedett vizet.
Évekkel ezelőtt valaki talált egy olyan jogszabályt, amiben benne van, hogy csak 2008 előtti használatba véetli engedély esetén engedélyezik a homlokzati kivezetést. /Persze lehet tévedek az évszámban./
Gyakorlatilag ha itt megkérdezed, azt fogják válaszolni a "szakemberek" nem lehet, meg nagyon ritka.
A valóság meg az, hogy elég sokat engedélyezik, csak egy jó tervező kell hozzá.
(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető - ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület - e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett,
Namost van legalább két ismerős akiknek elmúlt 2 évben kötötték be, s 5-10 éves építésű házak. Ez akkor hogy? :) Magyar vircsaft? :)
Ez elméletileg egy hőre nyitó szelep, de nem tudom hány foknál nyitna. Honnan lehetne ezt megtudni?
Egy két köbméteres puffertartályra nyitna rá túlhevülés esetén, A puffer csakis túlhevülésre van készenlétben, tárolásra nem szolgál, de így is 30 és 40 fok között ingadozik benne a víz. Nem tudom a kazán melegszik túl vagy a szelep nyit korán..
2. C33 szerelt kémény. Ebből van C6-os, és készülékkel tanúsított gyári is. Előbbi kéményseprői szakvéleményhez kötöttöt, utóbbi gázszerelő/gáztervező hatáskör.
3. OTÉK 80§, kell megfelelni, és nincs köze a kéményseprőnek hozzá, szintén, gázszerelő/gáztervező hatáskör.
Egy radiátoros rendszerben kondenzációs kazánhoz mennyire ajánlott olyan szobatermosztát amelynek 0,1 fok a hiszterézise?
Jelenleg 0,2-es van, de ez tulajdonképpen sokkal több, mert akkor kapcsol amikor kilép a hiszterézisből, tehát ha 22-re van állítva akkor 21,8-nál még nem kapcsol be csak ha ebből kilép. Így tulajdonképpen 21,6-ra kapcsol be és 22,4-re kapcsol ki.
Okozhat-e bármi gondot a 0,1-es kapcsolgatási érzékenység? Okozhat-e kevésbé takarékos működést a kazánnál?
Ez a lényeg! Csere, ne is kínlódjál vele! Herz, vagy Grohe mehet a helyére. Anyagilag kicsit szarul fogod érzi magad tőle, és lehet rossz lesz a közérzeted is tőle, de aztán eszedbe jut, hogy ez majd jó eséllyel megint bírni fog min 15 évet ;-)
A beton a lefolyó cső körül elég vékony volt a rosszul "zsaluzott" homok miatt. Mire kikerült a cső, ennyi maradt. Így is érdemes még megtartani a maradék betont?
Persze, hogy tök jó vételek vannak, például a németországi, vidéki parókián nyugdíjaséveit töltő tisztelendő úr második autóját is meg lehet venni 1000 euróért 90 ezer kilométerrel, 15 évesen, mert annyira megkímélt, hogy ha esett az eső vagy ha erősen sütött a nap, akkor eldugták a garázsba, ne kopjon a fényezése... :D Tele van ilyennel a használtautóponthu... :)))
Ha szerelő szereli be, akkor normális gyártmányt-típust, minőséget fog javasolni, azt szakszerűen s garanciával szereli fel, s rendesen beszabályozza, így a dob nem fog kiégni egyhamar...
Félreértés ne essék. Azt csinálsz, amit jónak látsz, de ha rendszeresen átcsesznek szar készülékekkel, akkor ne csodálkozz. :)
Próbáltalak jószándékkal segíteni, hogy miért nem jó ötlet a használt hulladék készülékek beépítése, főleg szakember kihagyásával, pedig valószínűleg az én ügyfelem sohasem leszel, mert azok kifizetik az új konvektort, új kondenzációs kazánt, új bármit, és sok-sok évig jól érezhetik magukat az otthonukban... :)
De nagyon sokszor tényleg minimális üzemórával dobnak ki ilyen készülékeket, szóval akár ki is lehet fogni szerencsével. Esztétikai dolgok, burkolat stb azért lenne rajta árrés sőt nagyon is van mert most mind elkapkodják.
Arról nem is beszélve hogy hiába veszek újjat, ha magam rakom be akkor gari sincs, aztán dobrepedés 2-3 éves korban is megesik azért. Aztán ha veszek egy kukás 30 éveset, lehet az is elmegy gond nélkül akár többet is mint egy új, csak nem 150 hanem 5 ezret adtam érte... :-)
Sajnos minden ilyen jellegű dologhoz kettő emberre van szükség.
Egy lelketlen gazfickóra, aki minden szart rásóz az emberekre, s egy olyan spórolni vágyó emberre, aki azt hiszi, olcsóért majdnem új akármit kaphat, ami örökké működni fog.
Csodák nincsenek.
Az új készülék a megbízható készülék. Oka van annak, ha valami okból leselejteznek, leszednek, kidobnak egy készüléket.
Régebben iszonyat mennyiségben hordták ki a leszerelt kvázi hulladék készülékeket például Romániába is. Ők mindent felvásároltak...
Hogy most miért fogynak el secperc alatt a jófogásra felrakott készülékek napjainkban? Van olyan cég, aki tucatjával-százával veszi meg a hulladékokat, s sózza rá gyanútlan kisnyugdíjasokra az új áránál jóval drágábban... A szakirányú végzettséggel bíró szerelője nem sok van, de hirdetésekre elköltött milliója jóval több...
Magára valamit is adó szerelő nem fog nagy mennyiségben alkatrésznek konvektort venni, vagy használt konvektor-hegyeket beépíteni...
De ez olyan mint a pillanatáramszünet az áramszolgáltatónál kb..megfoghatatlan, hacsaknem beméretjük a gázt hogy telivan vízzel. Jó van benne és a fogyasztás alapján kiszámolják mekkora kár ért és na bumm.
Az hogy mindig hidegre mész haza és visszakapcsolni kell, vagy hajszárítózni, meleg vizezni is mellé mert nem marad úgy ez megint jogilag megfoghatatlan.
Üzemszerűnek nem üzemszerű, de hogyan bizonyítsuk? Hol van leírva mennyi a max víztartalom a gázban?
De ha beszerelek egy csőfűtést és elrobbanok akkor megint ki lesz a hibás? :-)
De már nemjön csak vízpára a lefúvatás során. De a nyomáscsökkentőből folyik kifele ha megmelegítik.
A gázátadó vagy nyomáscsökkentő állomáshoz ami a vezeték végén van valahogy ahhoz nem mernek menni, pedig az biztos alkalmas lefúvatásra és az a vezeték végén is van.
Ui: user manual gázátadó állomáshoz nincs valakinek? :-) :-)
Telefonos hívásra csak kijönnek lefúvatni, nyomáscsökkentőt cserélni stb. Már ment egy írásos panasz, meg készíteni szeretnék mégegyet alaposan műszaki indokokkal alátámasztva.
Csak ugye itt is mint az ügyfélszolgálat, nem lehet víz a gázban... :-) Aztán dehogynem!
" Általában azonban a lezáratlan csővezeték munkaárokba való helyezése során, az építéskor kerül víz a vezetékbe, melynek nagysága hihetetlen méretű is lehet."
Ez utóbbi történt nálunk is, vezetéknyomvonal áthelyezés, nem zárták le a végét, aztán feljött a talajvíz és beáradt. 1 nagyfogyasztó és 16 kicsi van rajta a 7km végén, többi inaktív.
A vezeték legvégén van ez a nyomásszabályozó állomás amit már posztoltam a 118208 hsz-ben, de arra azt mondják hogy csakis a régi terményszárítóé ami már nem üzemel, így senki nem is törődik vele. Közműtérkép szerint az van a vezeték végén, mi kisfogyasztók meg tőle párszáz méterre.
A nagyfogyasztó megelégelte a dolgot és beszereltetett csőfűtést saját költségén, azóta neki nincs gondja. A lakossági fogyasztók meg:
" A nagyszámú, felügyelet nélküli vezeték és házi gáznyomásszabályozó sem pénzügyi, sem biztonságtechnikai okból nem fűthető, segédenergia nélküli megoldás alkalmazható csupán. Ez esetben a kondenzáció elkerülhetetlen. "
Ma is lefúvattak szerintem párszáz m3-ert, holnapra ugyanúgy elfagy. Ha bebugyolálom akkor később fagy be. De bezzeg a gázóra nem fagy be. Sőt ahogy kezd el befagyni csökken a nyomás, az óra meg térfogatot mérve egyre többet mér, az egyre kevesebb vizes gázért.
A gáztervnek egyik se. Tervező az teljesen más tészta.
Amiket felsoroltál ezek mind kivitelezői jogosultsági körök. Tehát a gázszerelő az 1.2.3. pont szerinti tevékenységeket láthatja el. Nem a cég! Hanem konkrétan a szerelő, mert ez egyéni jogosultság, ami az igazolványához kötött nem a cégéhez.
Tervező meg az lehet, akinek épületgépész mérnök a végzettsége, és élő kamarai tagsága van, meg felelősség biztosítása. Az engedélyét a kamara állítja ki.
Volt egy vezeték nyomvonal áthelyezés, a 7km-nyi vezeték megtelt belvízzel. Azóta évek óta nem fogy ki, hiába fúvatják nem megy ki a víz.
Belülről fagy el a nyomáscsökkentő, leszerelte a szerelő, folyt belőle ki a víz.
Valahol megül a vezetékben a víz, zsompokban, onnan meg szépen belepárolog a földgázba. Nyáron csak többet fizetsz, télen meg belefagy a nyomáscsökkentődbe.
De valahogy nem akarok még ehhez áramszámlát is fizetni hogy elfogyaszthassam a vizes gázt, ti mit tennétek a helyemben?
Azért alapból nem normális hogy 2 nap alatt jópár ml fagy bele a nyomáscsökkentőbe, az meg pláne nem hogy ezmiatt állandóan leold és fűtés nélkül marad a lakás..
1)Csatlakozó- és fogyasztói vezetékek létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása, gázfogyasztó készülékek és gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok létesítése és felhagyása
2)Gázfogyasztó készülékek és gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása
3)Csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálata (a felhasználói berendezés tartozékát képező gázfelhasználó technológia együttes hőterhelése legfeljebb 70 kW)"
a) Gázterv
b) kivitelezés
c) szervíz
Magyarra fordítva 1-2-3 pontoknak melyik a-b-c pont felel meg? (mert ez így elsőre kínai)
Gáznyomásszabályzó állomáson nem kellene ilyenkor működnie a fűtésnek, illetve ha minden szomszédnál egyszerre megy el a gáz előfordulhat hogy nem nálunk van a hiba?
Hát az égéstérben már nem okoz kárt a víz de a gázszelepekben ha nem lennék annyira biztos, csőből a víz miatt ami amúgy nem menne bele de mégis belemosódik.
Igazából az lenne a tuti a használt alkatrészt senki nem vinne ügyfélnek. Azért mindennek van élettartama, gázszelep is ki tud kopni. De mikor egy új gázszelep 30000, használt konvektor kompletten mindenestől 5000 ha jól kifogom... Persze hogy kelendőek a régiek.
Csak mostanság gyanúsan nagyon elkapkodják őket, én is donornak akarok egyet de az olcsóbbat elviszik rögtön.
Szerelő meg minket is vert át, hozott felújított lampartokat. Aztán a dob forrasztott volt, 30 éves gázszeleppel de a szelepek vadi új műanyag burkolattal, moduláció úgy beállítva hogy a főégő be se gyullad a békaszelep nyitása után, termoelem szétégve stb.
És az eredeti lampart szelep helyére úgy rakták fel a szelepet hogy a piezzo pattogtatásakor kilazul és ereszt a főégő csöve is.
Van akinek direkt megéri használtakat túlárazottan felrakni majd gyakorta visszajárni javítani...
Normális szerelőnek nem éri meg megvenni alkatrésznek a többségükben lepukkant, fémtelepre való konvektotokat, hiszen szó szerint minden de minden alkatrész kapható újonnan, relatíve olcsón. Minden évben átlag 30-50 darabtól szabadulok meg. Van, aki ezeket még továbbadná átverhető vagy szerencsétlenebb sorsú embereknek, de nekem nem fér bele az, hogy olyan készülékekért egy fillért is elkérjek, amik repedtek, szétégett főégővel, hibás CR szeleppel bírnak. Vagy hogy ilyenek további műkődéséhez asszisztáljak...
Ne szereld ki, azzal csak megnehezíted a mérést. Hiszen a készülékben adott minden a saját környezetében a pontos méréshez.
Több féle digitális multiméter létezik. Némelyik nem is mér milivoltokat, némelyiket be kell kattintani-állítani a megfelelő feszültségtartományba, s az újabbakat csupán bekapcsolod, egyenáramra állítod és ő már méri is a mérnivalót.
Amúgy ha gond van, akkor ahogy egy kolléga leírta itt is, egyszerűbb megvásárolni új stemcót, termoelemet s egy termomágnest, így voltaképpen a készüléked termoelektromos égésvédelmét fel is újítottad... ⁵
Mivel a gázkészülékben gőz/pára formájában van jelen a víz, némi teljesítményveszteségen túl különösebb bajt nem csinál. Amikor errefelé kötötték a gázt, sok cső ment teli vízzel, az első hidegbe sokan szívtak vele, de készülék nem ment tönkre tőle. Nem vackoltak szűrővel, nyomáscsökkentő le, be a kocsiba, cső kifúvatás, tiszta nyomáscsökkentő fel. Aztán a műhelyesek ganézták a jó melegben a szűrőket.
A térfogat alapú mérés miatt nyilván kifizeted a vízpárát is. A magyarázat inkább fizika, mint kémia. A csőben a víz párolog, a pára pedig a felszín feletti részen fagypont alatt belefagy a szűrőbe. Plusz a nyomáscsökkentőben még expanzió is van, ami további lehűléssel jár.
Oké az oxigén elhasználásáról tudtam, azért is írtam hogy a levegő pótlás nem probléma. Azért egy 6 X 4 méteres lemez tetejű garázsnál ahol még ventilátor is van,( még ha az szigetelve van is) nem hiszem hogy csak úgy elfogyna az oxigén. Másra gondoltam, valami veszélyes anyag kibocsájtás. ( kénsav, sósav, stb.)
Én úgy gondoltam eccerűbben kiszerelve, hogy a gáztűzhely lángja fölé tartom az érzékelőt, és a tüsiket a testhez, és a végén levő "gombóchoz" (ahol a 10-es menetű hollandi van) tartom.
Úgy is jó?
Meglepően kicsi ez a feszültség, ezt fontos volt tudni, mert enélkül hova állítanám a multimétert?
Nagyon egyszerű. Kell hozzá egy digitális multiméter, azt egyenáramra kell állítani, s az egyik mérőtüskével a készüléken bármely fém részhez hozzáérinteni, a másik mérőtüskét meg a biztonsági forrásvédelem-kapcsoló (hőkioldó-termosztát, Stemco) egyik illetve másik pontjához. Minimum 5 milivolt kell ahhoz, hogy a termomágnes biztosan képes legyen bent tartani. Valamint így egy füst alatt azt is láthatod, hogy a forrásvédelem-kapcsoló jó-e.
Tudod mit? Neked igazad van. Még nem tudom, miben de biztosan. De mielőtt a következő eposzt írod, áruld már el, ezek közül mi cáfolja azt, hogy a rosszul hőszigetelt és/vagy pocsék légzárású ablak alá tett radiátor komfortosabb, mint a szemközti falra rakott megoldás!?
Sok a víz a vezetékes gázunkban, hiába fúvatják ki napokon belül újra elfagy a nyomáscsökkentő. Az ilyen milyen hibákat okozhat a gázkészülékekben és mit lehet ellene tenni?
Mennyire növelheti meg a fogyasztást a vizes gáz? Illetve mi ennek a kémiája, vezetékben valahol víz van, párolog, esetleg oldja a gáz, majd a földfelszín feletti nyomáscsökkentőben meg kicsapódik?
Gázóra elvileg térfogatot mér, tehát mikor lecsökken a nyomás mert a gáznyomáscsökkentő szűrője berakódik jéggel akkor gondolom az óra is többet mér a kevesebb gázra..?
Az újabb szieszták már olyan jól meg vannak oldva hogy a múltkor a szobámban kikapcsolt magától mert elfogyott a levegő de nekem mégsem lett semmi bajom. Az őrlángot figyeli precízen a termoelem, ha lecsökken a hőmérséklete mert nincs elég levegő az égéshez akkor letilt. Régebbiek pláne a szivacsosak azok lehet halált is tudnak sugározni de az újabbak már le vannak védve.
"a szieszta pedig halált sugároz." Kifejtenéd egy kissé bővebben? A fiamnál van betéve egy a műhelyében, s ha tényleg veszélyes ki dobatom vele. Ha csak a levegő pótlásról van szó, az nem gond.
Nos kezdjük a hőtárolós kályhánál.. Ha bár ha nekem kellett volna elnevezni inkább hőtartályos kályhának nevezném.
Igaz a tartályban lehet sok mindent tárolni legfőképpen folyadékot vagy folyós anyagot. meg egyebet.
Tehát a kérdés .
És mennyiben tekinthető egy hőtárolós kályha konvektív hőleadónak?
Ez a kályha féleség egy nagy fajlagos hőkapacitású anyag révén tárolja a hőt.
Hogy mennyit ? Ez függ a kályha tömegétől, az anyag fajhőjétől és a belső maghőmérséklettől.
Az Elekthermax gyártott 3 félét 320 kg, 160 kg és kb 100 kg tömegűt. A körítés nagyjából 25 és 20 kg körüli /lemez burkolat, hőszigetelés, és elektromos kütyük.. cső fűtőtest stb.
Tehát a 320 kg- os 295 kg tűzálló anyagból készült un. maggal rendelkezik.
Ezt magot fűti fel a 6 db. 1 kW-os cső fűtőtest. 8 óra alatt 48 kWórát táplálhatunk be.
A maghőmérséklet nagyjából 500 C 0. Lehetne több is ,de akkor a fűtőszálak elégnek, elolvadnak. Erre van egy hőmérséklet korlátozó szerkezet. Ez korlátozza a belső mag hőmérsékletet és egyben szabályozza a felvehető hőmennyiséget is. Ha lejjebb vesszük kevesebb hőt tárolhat.
Hogy jön ki belőle a hő ?
Kétféleképpen. Ha jól felfűtjük, akkor sugárzással. De van egy másik funkció is. A magban vannak légcsatornák és abba belefúj egy kétfokozatú ventilátor - egy gyors kifújás és egy lassú kifújás .
Tehát mint mondtam én inkább hőtartályos kályhának nevezném. Olyan mint a puffertartály .
Sőt ez a hőtartály olyan mint egy lukas tartály , igaz a luk csak kicsi. 3-4 nap alatt tökéletesen kihűl a kályha.
A hőt tökéletesen bezárni nem lehet, az mindig áramlik .Amíg egy nyomás akár egy éve alatt is ugyan annyi lesz egy zárt tartályban, a hőt tökéletesen bezárni nem lehet Talán végtelen vastagságú szigeteléssel. de mindegy.
Tehát a levegő által kifúj hő az konvektíve jut a magból az áramló közegbe. Azzal a fűtendő térbe.
Tehát az én értelezésem szerint is is . Sugárzással és konvektíven.
A család majd 10 db. ilyen csoda ( ? igen 77 -ben annak számított ) kályhával rendelkezett.
Az egyik Tánti megkérdezte hogy hogyan használja, ha takarékoskodni akar ? Hogy magyarázzam. Hát mondtam Stefi néni, ha állandóan otthont van akkor vegye magasabbra a fokozat szabályozót és a jó meleg kályha állandóan sugározza a hőt. ha viszont elmegy hosszabb időre akkor inkább a ventilátorra fúvassa ki, viszonylag gyorsan felfűti a helyiséget ( persze ha van a tartályban elég szlufla akarom mondani hő ). Ha nincs, akkor nincs mit kifúvatni.
77 -től 92 -g volt 5db kályhám . Egyet eladtam, egy nálam tartalékban, egy egy bérlők lakásaiban egy pedig a kamrában.
Mondjuk a 15 év üzemidő alatt szervizre javításra egy sem szorult. 2 évente a ventilátor tisztítás (vessük össze a kondis kazánok állandó panel és egyéb javítani valóival., azok szervizköltségével ) Persze azért más is elromolhat. Az 5 kályhánál egy nél a töltésszabályzó ment tönkre a másikoknál a fűtőcsövek égtek ki. Sőt a környezetemben az egyik kályha annyira túlmelegedett, hogy a festék leéget róla.
Ennek ellenére ezek a kályhák már a múlt. Az áram még a vezérelttel is súrolja majd a 3x -ost a gázhoz képest.
Így vége a dicsősének.
És vissza az ablak alá nem ablak alá . Ismerem az elméletet, de állítom lényegesen nem befolyásolja se a gazdaságosságot se a komfortot. Mikor ? 92 -ben amikor áttértem a gázra az egyik szerelő szintén kiselőadást tartott erről.
Ott volt a szeme előtt az ablakok előtt a böhöm nehéz 320 kg-os hőtárolós (hőtartályos ) kályha ,de csak nyomta nyomta.
Mondtam mester oda teszi a radiátorokat ahová kérem.
Melyikkel folytathatom ? A cserépkályhával, a kandallóval, a konvektorral, az olaj radiátorral, a fali sugárzóval a sziesztával. ?
szerintem az a cső a sütő mögötti meleget bírni fogja. Ha esetleg leég a műanyag, akkor sem fog ereszteni. Ha biztos akarsz lenni benne, nézz rá működés közben, de ha ég/olvad, úgyis érezni fogod nézés nélkül is. Nekem a tűzhely főzőrésze mellett megy, tettem rá alu fóliát (ott, ahol kijöhet a hő a nagy fazék alól) Eddig nincs vele gond (2 éve)
Esetleg megpróbálhatnád a működik fogalmát a komfortos fogalmával összevetni. Bármilyen rosszul elhelyezett hőleadó képes komfortot adni, némi relatív túlfűtéssel.
cserépkályhák és a tömegkályhák. A sugárző fűtést ugye nem keverjük a konvektív eszközökkel? Jó, hogy nem a padlófűtést sikerült ellenpéldának hoznod... :-D
Sőt a villanykályhák is működnek ha nem az ablak alatt vannak. És mennyiben tekinthető egy hőtárolós kályha konvektív hőleadónak?
Valaki segítsen nekem abban, hogy Flexibilis sárga gázbekötő cső, mennyire bírja a hőt a tüzhely háta mögött, mivel a sütő használatakor ott van a leg-legmelegebb. Biztonságos ez így, nem éghet át a müa.borítás? Hány fokot bír elviselni? Köszönöm a segítséget megnyugtatásomra.
A rendszer júliusban készült, azóta - illetve mióta hideg van - használjuk a rendszer fűtés részét.
Eleinte még jól működött, érezni lehetett, hogy forróak a radiátorok, azóta történhetett valami, de nagyságrendileg három hónapja szívok vele, igazából nagyon idegesít. Reggelenként klímával szoktam rásegíteni, ez így nem normális. Én nem nagyon látom át ezt a rendszert, teszek fel fényképeket. A radiátorokat légtelenítettem, azokban nincs levegő. A vezérlésért felelős termosztátot nem én választottam, a szerelő intézte. Nem jó ez hozzá?
"A fűtés ellátásáról egy Bosch Condens 7000 kazán gondoskodik. Computherm Q7-es termosztátokkal van vezérelve a rendszer külön az alsó és a felső szint"
Hát azért egy 7000-eshez illett volna már gyári Bosch szabályzó. Ez olyan, mintha az S mercidhez a tescoban vettél volna üléshuzatot. :) Hogy van leválasztva a rendszer egymástól? Hidrováltó van? Szekunder szivattyúk? Kazánkörnyezetet fotózd le, illetve a padó osztóját!
"Az lenne a kérdésem, hogy hol akadhat el a melegvíz, illetve miért nem jut el a radiátorokhoz. Mit kellene először leellenőrizni a rendszerben, hol kellene keresni a hibát?"
Ez egy új kiépítés, és most kezdtél el vele fűteni? Vagy régi, és most kezdte el ezt a jelenséget produkálni?
Egyrészt az ablak a legerősebben hűlő felület, másrészt a korábban jellemzően rossz légzárású ablakok résein ehhez további hideg levegő jött hozzá. Az így előállt hideg levegő "ráfolyik" a radiátorra, ahol keveredhet az abból kiáramló meleg levegővel. Mivel az így előállt keverék a mennyezet felé indul, nem okoz kellemetlenül hideg padló feletti hőmérsékletet, ami az ablaktól távoli hőleadóknál bizony előállhat.
Kétszintes csalási házat újítottunk fel, többek közt a teljes fűtésrendszert teljesen újjá építettük nulláról. Ez egy kétszintes /2x90m2/ családi ház + szuterén. A házban leginkább radiátorok vannak, a konyhában, illetve a fürdőben pedig padlófűtés. Az emeleten meg mindenhol egységesen radiátorok. A fűtés ellátásáról egy Bosch Condens 7000 kazán gondoskodik. Computherm Q7-es termosztátokkal van vezérelve a rendszer külön az alsó és a felső szint, mindenhol egységesen állandó 22,5 fokra állítva. A kazán 5-ös fokozatra van állítva, ami a kijelző szerint nagyságrendileg 64 fokos vizet termel. Külső időjárás érzékelő nincs bekötve, a radiátorokban nincs levegő.
A következő a hibajelenség:
A termosztát érzékeli, hogy 22,5 fok alá csökken a hőmérséklet, fűteni kezd, és meg is jelenik a termosztát kijelzőjén a fűtés piktogram, elindul a kazán. A kazán dolgozik, kijelző szerint 64 fokos a víz, de valamiért a radiátorok csak 33 fokosak, maximum esetleg 39. Nagyok a légterek, és így nem tudja felfűteni a levegőt, ma például a hidegebb miatt egész nap ment a kazán, és nem tudta felfűteni a levegőt. Én úgy érzem, mintha csak takarékon menne a rendszer, nem sütnek a radiátorok, inkább csak langyosak, nem értem, hogy hol tűnik el a 64 fok.
Már kihívtam a kazán beüzemelőjét is, aki megvizsgálta a kazánt, és szerinte azzal minden rendben van.
Az lenne a kérdésem, hogy hol akadhat el a melegvíz, illetve miért nem jut el a radiátorokhoz. Mit kellene először leellenőrizni a rendszerben, hol kellene keresni a hibát?
Ez egyébként mindig is érdekes volt számomra, hogy miért az ablaknál van többnyire a radiátor?? Mi a mögöttes fizika? (lentről fel kering a meleg, plafonon át a túlsó falig, majd vissza lent)
De már 30 éve is olyan helyen dolgoztam ahol fontolóra vették a betiltását. Aztán valaki közbe szólt, hogy megállj van 2 millió feletti működő készülék, ebből lázadás lesz. Így ejtették az ügyet.
Nagyjából azért mert a készülékek 95 % a az ablak alatt van.
Ennek a magyarázata egyszerű. A szerelés csak így végezhető el.
Nem kell állvány vagy autó daru.
Az új készülék telepítés viszont már 10 éve sem volt egyszerű.
Azt csak úgy tudod, hogy melegíted a végét, és közbe ráteszel egy multimétert. Ami rajta van az a sztemkó, jól tudod túlmelegedés ellen van, és szakítja a kört. A sztemkót úgy tudod kiszűrni, hogy lehúzod a sarut róla, a vezetéket összedugod, magyarul kizárod (ha nincs multimétered). Ha nélküle megy, akkor az volt a hiba. Egyébként meg ezek filléres alkatrészek. Ha nem marad úgy a gyújtóláng, vegyél egy új termoelemet, sztemkót, és cseréld ki! Bő 3000ft-ból megúszod. Minthogy nekiállsz méricskélni ;-)
C18 (vagy 21, nem tudom) termoelemét hogy lehet kimérni, hogy jó-e?
Valamint erre a vezetékre van kötve egy túlmelegedés kapcsoló (ami a kazántest csövén van), azt szintén hogyan lehet? Nem tudom, hogy az megszakít-e túl magas hőre, vagy csak változtat valamit?
Azt írtad: "az igaz, hogy a homlokzaton kivezetett cső felfele megy utána, én meg csak kivezetést terveznék"
Most akkor döntsd már el mit akarsz! Ez két különböző elvezetési mód!
Homlokzati kivezetés C13! A külső szerelt kémény meg C53.
Nem az a lényeg hol megy ki a falon, hanem hogy hol a vége!!! Előbbi OTÉK 80§, utóbbi a kémény törvény (2015. évi CCXI.) alá tartozik! Nagyon nem mindegy!
Amit te linkeltél csöveket az C33-as elvezetéshez van. Ezek nem alkalmasak kültérre!
A kültéri csövek szigeteltek, és kb 2x annyiba kerülnek mint ezek, és jellemzően inox, vagy alu a külső köpenyük. A tricox tudtommal nem is gyárt ilyen külső csöveket. (egyébként ezek is alu/pps koncentrikus csövek amit linkeltél)
Ennek a kiépítéséhez kéményes szakember kell, az el fog neked magyarázni töviről hegyire mindent!
Kérj ajánlatot!
Az alábbi képen be tudod azonosítani melyik elvezetés micsoda! A kék kis nyilak a levegő beszívást jelölik!
Egyébként, ha a konvektorok rosszak, lehet őket cserélni, az nem kizáró tényező. Viszont parapetesre áttérni nem engedélyezett már régóta! Tehát vagy marad a kéményes konvektor, ami megegyező teljesítményű kéményesre cserélhető, ha jó a kémény. Vagy ha nem jó a kémény, akkor béleltetni kell. Viszont ez már elgondolkodtató, mert ha több konvektor van ami kéményes, nem biztos hogy megéri a több kémény bélelését. Akkor inkább már kondis kazánba kell gondolkodni, mert annak csak egy kéményt kell bélelni. Osztani/szorozni kell sjanos...
Ha 6 hónapnál régebb óta szünetel a gáz szolgáltatás, akkor a szolgáltató műszaki biztonsági felülvizsgálatot rendel el. Ami azt jelenti a konvektorok maradhatnak (ha megfelelnek műszakilag) és a kémény amibe bele vannak kötve, szintén megfelelnek. Ehhez kéményseprői szakvéleményt kell csináltatni. Utána papírokat be kell adni a szolgáltatónak és kiküldi a meo-t. Ha az sikeres, visszakapod a gázt.
Kiszereltem, bár O gyűrű is van benne, a váltást egy gumitányér intézi. Vízkőtelenítettem, meg megkentem egy kis vazelinnel, most jó, de szerintem nem fogja már sokáig húzni.
"Magyarul falon vízszintesen kidug, majd 90 fokban felfele tetőn át kivezet....de a 2 ház között nincs 10m szerintem..."
Kicsit kevered a szezont a fazonnal :)
Ezt szerelt kéménynek hívják. Erre nem vonatkozik a 10m meg semmi ilyen... nincs köze a homlokzati kivezetéshez, mert ez rendes kéménynek minősül, csak nem falon belül megy, hanem kívül a tetőhéj szerkezet fölé. Ez egyébként drágább megoldás, mintha egy rendes/meglévő kéményt kibélelnél ;-)
A homlokzati kivezetés az amikor, ahogy te fogalmaztál, vízszintesen kidugod, és jóéccakát, ott a vége :)) Na erről beszéltem eddig!
Ha ilyet akarsz, akkor mint mondtam OTÉK 80§, és ha ennek meg is felelsz én a szomszéddal aláíratnék egy beleegyező nyilatkozatot, hogy hozzájárul és ezt 2 tanúval hitelesíteném ;-)
Valakinek van ötlete, hogy lengyel KFA kádtöltőhöz honnan lehetne alkatrészt (zuhanyváltót) szerezni? Radeco néven forgalmazták, de már úgy tűnik, nem foglalkoznak vele.
Segítségeteket kérném egy Renova Star F24E kazán kapcsán!
A kazán kb 15 éve hibátlanúl működik!
Többnyire csak kiegészítő fűtésként 7db radiátort lát el melegvízzel termosztát nélkül.(általában * temperáló üzemmódban 30-40C' -on tartotta a radiátorokat.)
A tavaji fűtési szezon végén vettem észre, hogy a kazán ki -be kapcsolgat...
Kb 1 percet megy, majd 1 percet áll.
Próbáltam 1 fokozatra állítani, hogy megnézzem mi fog történni. Úgyan az! Megy, megáll, megy megáll!
Így az utolsó radiátorokhoz már nem nagyon jut melegvíz.
Gondoltam, a szivattyú kezd behalni és nem tudja eltolni a vizet a kazánról. Kicseréltem a szivattyút, kitisztítottam a szenyfogót, de nem javult a helyzet.
Hőfok érzékelő lenne? Nem logikus, mert a kijelzőn kb megfelelően jelzi vissza...
Esetleg van valakinek valami ötlete merre keressem a hibát?
Namost a szomszéddal majd nézzük egymást bambán.... :) mert ő 3 éve meglépte ugyanezt amit én most akarok. :D Magyarul falon vízszintesen kidug, majd 90 fokban felfele tetőn át kivezet....de a 2 ház között nincs 10m szerintem... :)
Namost neki lehetett, nekem majd nem?....érdekes lenne.
Értem a helyzetet, meg, hogy a törvény pontról pontra, de valahogy neki mégis ott van, s mered az ég felé. (az igaz, hogy a homlokzaton kivezetett cső felfele megy utána, én meg csak kivezetést terveznék.
"Jól gondolom, hogy a gáztervet 10-ből 8-szor nem egy gázkészülék szervizes, hanem inkább egy épületgépész készíti el?"
Csak egy épületgépész mérnök jogosult gáztervet készíteni (de ezen felül is megvannak a jogosultság feltételei, nem elég a bizonyítványa)
Az hogy a gázkészülék szervízes mérnök is, kicsi a valószínűsége, de ha az, akkor megcsinálhatja a tervet, nem kizáró ok. Lehet ugyan az az ember a tervező és a kivitelező is.
Nekem csak a tanárom volt ilyen végzettségű. :)
"Nézegettem már cégeket, egyéni vállalkozókat. Négy-ötöt megkeresek. Kérdés, hogy ti melyik opcióra szavaznátok?"
Egyéni vállalkozót, vagy 2-3fős vállalkozást keress, ahol a főszaki is velük dolgozik, akinek van referenciája, jogosultsága felétek, és van tervezői kapcsolta is. A nagyobb céggel az a baj, hogy ott alkalmazottak dolgoznak, akik jórészt leszarják a munka minőségét. du 5-kor kiesik a szerszám a kezéből és ott hagy mint a reptéri kutya a szarát. :) Őt nem érdekli semmi, csak az hogy teljen el valahogy a munkaidő. Tisztelet a kivételnek! Illetve a papírmunka is tovább húzódik mint egy egyéni vállalkozó esetében, és igen valószínű drágábbak is.
Jól gondolom, hogy a gáztervet 10-ből 8-szor nem egy gázkészülék szervizes, hanem inkább egy épületgépész készíti el?
Nézegettem már cégeket, egyéni vállalkozókat. Négy-ötöt megkeresek. Kérdés, hogy ti melyik opcióra szavaznátok?
1) olyan cég, ahol 10-20-an dolgoznak víz-gáz-fűtés területen, van nekik boltjuk is a szükséges dolgokhoz; s jó eséllyel csapatban lemanagelik (gáztervet is szállíthatják, van rá esély)
2) vagy amolyan kis Kovács János gázszerelő szakember, amolyan one-man-show, akinek van igazolványa, esetleg a tervet is képes összerakni, vagy "tud olyat aki tudja"
Hasból azt várnám, hogy 1) drágább, mert menőbb cég, míg 2) a "névtelenebb kisember kategória".
Az hogy egy függőleges elvezetésű kéményen, ami a tetőgerinc fölé van vezetve mi távozik, az más tészta! Nyilván azt is be lehet/kell jelenteni. Az kőkemény környezetszennyezés! Ellenben ha a szomszédod bő 2m magasságban oldal irányba, rád vezeti ki az égéstermékét, az abban lévő vizes párakicsapódás (kondis kazán esetében) beteríti a kertedet, mint a szárazjég a disco-t. Hidd el nekem te is mindent megtennél annak érdekében, hogy a kerted élvezni tudd, és ne a ködben járkálgass mint valami horror filmben ;-) Ebben az esetben az ipse ragaszkodott a homlokzati kivezetéshez (nyilván költséghatékonyságból), ami szabályszerűen, engedélyezve, meg is lett csinálva. Csak arra nem számított, hogy a szomszéd ennek nem fog örülni. :) Így eredetileg a kémény került volna 250e ft-ba, de mivel nem ezt választotta, hanem a homlokzati kivezetést ami kb 80e-ből kijött, most bukta és mégis csak rá kellett költenie 250e a kéményre, plusz az én munkadíjam, hogy homlokzatit megszüntettem, 30e ft
Tehát összes végül 360e ft-ba lett neki a kémény, mert ő spórolni akart. :D Pedig én mondtam neki, ne csináljuk az elején!
Szóval mindenkit óva intek a homlokzati kivezetéstől! Nagyon jól gondolja át az ember hogy cselekszik, mert rá lehet fázni...
Ezen felül számolj a köd képződéssel, mert ha a szomszéd telekre átszáll ez a köd, akkor a szomszéd annak ellenére hogy szabályos a kivezetésed, birtokvédelmet nyújthat be a megyei/kerületi jegyzőhöz, és meg is fogja kapni.
Hát ez a birtokvedelem megkapas ez nagyon jó.
Akkor én mit kapnék ha bejelentenem, amikor a szomszéd gumicsizmaval fűt és nem köd képződik, de nem ám.
Én azt ajánlom neked, hogy egy olyan gázszerelőt keress, aki számla képes, gázszerelői igazolvánnyal rendelkezik, és gáztervezője is van, így párban dolgoznak.
Sokkal gördülékenyebb úgy ha egymás keze alá dolgoznak... Erre mindéképp figyelj! Árajánlatot csak helyszíni felméréssel kérj!
Ha az itt leírtaknak nem felel meg, akárcsak egy pont is, akkor elfelejtheted. Ezen felül számolj a köd képződéssel, mert ha a szomszéd telekre átszáll ez a köd, akkor a szomszéd annak ellenére hogy szabályos a kivezetésed, birtokvédelmet nyújthat be a megyei/kerületi jegyzőhöz, és meg is fogja kapni. (volt már ilyen ügyem, vissza kellett bontanom és kéménybe kellett kötnöm a megrendelőnek a kazánt) Tehát ha egy mód van rá, inkább rendes kéménybe kell kötni a kazánt.
Első lépésként meg kell terveztetni. Majd a tervezővel készíttetni egy költségvetést (ha vállalja ) , aztán be is árazhatja.
Tehát lesz egy árazott költségvetésed. De meg kell tartani az árazatlant is.
Az árazott neked kontrolra, az árazatlannal elkezdhetsz érdeklődni.
Erre adnak egy árajánlatot.
Úgy 1 milla feletti költségre számíthatsz. Sőt inkább a másfél milla felé tendál.
(csonk a kerítésnél, behozni az épületig, bent a kazánt felszerelni, rákötni a meglévő fűtési rendszerre, a gyári duplafalú műanyag kéményt vízszintesen kivezetni, stb)
Lesz legalább egy 2 - 3 oldalas költségvetésed
A vastagon jelölt részt nem te fogod eldönteni.
Sokan fognak benne részt venni.
Természetesen adnak ajánlatot a leírtak nélkül is, de mivel ingyen senki se szeret dolgozni... az első ajánlat nagyvonalú.
Vagy megbízol egy kivitelezésben jártas gázszerelőt és az mindent elvégez neked... mint fővállalkozó. Megfelelő díjért.
Vissza a költségekre. Bő két éve... inkább 2,5 ... 18 nyarán az egyik szomszéd gázkazánját cserélték. 850 eft
Tehát kiépített gázrendszer és fűtés , mégis ennyi. Aztán még hetekkel később egy muki ügyködött a kémény mellett mert lépegető nem volt.
Ha fővállalkozóra bízod, akkor sem árt ha ismered a munkafázisokat.
Egy teljesen kezdő kérdés az itteni profikhoz: gáz bekötés előtt állva ajánlatokat kérnénk pár helyről kivitelezésre. (csonk a kerítésnél, behozni az épületig, bent a kazánt felszerelni, rákötni a meglévő fűtési rendszerre, a gyári duplafalú műanyag kéményt vízszintesen kivezetni, stb)
Mikre érdemes rákérdezni? Ennél a pontnál van értelme egyáltalán árajánlatot is kérni? (vagy azt, mondják, hogy az nagyon sok mindentől függ kezitcsókolom)
Mert a végső ár lenne az, ami alapján dönt az ember...
Nem biztos, hogy ezt a kifejezést használta, valszeg csak magamban fordítottam át. Azt mondta, sokat foglalkozott ennek a típusnak ezzzel a problémájával, mert már több ilyen hibás panelja is van, de nem tudta megoldani. Arra tippelt, hogy a vezérlő kontroller mehet tönkre, mert az egyszerűbb alkatrészek cseréje nem segített. Az meg nyilván fel van programozva, nem tudod megvenni a boltban.
A következőben szereném segítségeteket kérni: van itthon egy FÉG C24-es gázkazán. Van, hogy sikerül felfűtenie a megadott hőfokra a rendszert, de mostanság többször is leállt már ErC hibával. Újraindítás után is van, hogy beindul, van pedig, hogy azonnal kiadja a hibakódot, előtte meg nagyon gyorsan ugrál a kijelzőn a hőmérséklet 1 és kb. 20 fok között. Van a körön egy tágulási tartály is, azzal lehet-e gond? Mennyire lehet súlyos a probléma? Gondolom szerelő kell hozzá, csak kíváncsi lennék, hogy mit tanácsoltok.
Segítséget szeretnék kérni van egy ariston genus one system 24 fűtő kazánom, valamiért olyan dugulás lett az indirekt tároló körében, hogy nem tudta keringetni a vizet!
Szétszedtem átmostam, viszont most valamiért úgy fűti a tárolót, hogy elkezdi csutka lángon keringetni a vizet, pár perc elteltével pedig vagy a feléig veszi vissza a teljesítmény vagy pedig folyamatosan emeli és növeli egészen a felfűtés végéig!
(Korábban az elején pár mp-ig fűtött teljes gázon utána pedig a legkisebb teljesítményen ment a felfűtés végéig!)
Amikor a lakás fűtése megy azzal semmi gond!
Tudok ezzel kapcsolatban bármit állítani a szervíz menübe vagy szerelőt kell hívnom?
Bojlert tennék át új helyre. (ház végéből a wc-be).
A házvégi kimeneteket lezárom. A WCben van pont 1 meleg, 1 hideg ki-bemenő, amit felhasználnék.
A kérdés, számít az, hogy ezek a falból kiálló csonkok a régi helyen szemmagasságban voltak, az új helyen pedig lábnál lesznek? Magyarul a nyomásra gondolok (megfelelő lesz-e).
Tehát képes lesz a bojler az új helyen is ellátni feladatát?
Vagy ez egy zárt rendszernek tekinthető, így ha valahol melegvizet vételeznek, akkor bárhol ahol adni képes hely van a lakásban - legyen az a tőle legtávolabbi pont, vagy épp a plafon magasságában, vagy lábnál, de ez egyszerű fizika, s kutya kötelessége a melegvíznek nagy nyomással áramlani a vételező hely felé? Ez lenne az elméletem.
Bárki tud bármi cáfolatot erre vagy működnie kell a dolognak? (magyarul, hogy eltérő magasságban lesznek a mostanihoz képest a csonkok)
Kazánnal kapcsolatos problémám van, ehhez kérnék tanácsot; van pár kissé szerteágazó kérdésem.
Van egy Junkers Novotherm (ZW 20 KE) kazánunk - kb 23 éves lehet - ami mostanáig teljesen jó volt, egy dolgot leszámítva: kb. havonta egyszer produkált egy 0,5Hz-es hibajelet (2mp világít - 2 mp nem világít). Ezt leszámítva mindig azt mondták az átvizsgálásokon, hogy teljesen jó állapotban van. Erre a hibára azt mondták, hogy vagy NTC- vagy vezérlőpanel-hiba; az NTC-t kicserélték pár éve, nem múlt el, de igazából nem volt zavaró.
Pár napja volt egy áramszünet és azóta 2-3 óránként jön elő ez a hiba. Lehet resetelni, de pár óra és újra ott van. Ilyenkor se fűtés, se meleg víz. Próbaképp visszatettem a régi NTC-t, de semmi javulás.
A szerelők, akikkel beszéltem, panelcserét javasolnak. Illetve az egyik felvetette, hogy ki is lehetne cserélni magát a kazánt.
Ahogy én látom a lehetőségeket:
- ha panelcserét kérek az kb 150 + munkadíj lenne. A probléma vagy megoldódik vagy nem (azért gondolom inkább igen), és ha nem, attól az új panel már az enyém marad. De ha most meg is javul, maga a kazán 23 éves, más drága dolog is elromolhat benne, bár elvileg jó állapotú.
-ha beszereltetek egy új kazánt, az mondjuk lenne summa 800-1M Ft. Idéntől van ez a felújítós támogatás, ha igénybe tudom rá venni, akkor jó esetben ez lemegy 4-500e Ft környékére. És akkor van egy új, garanciás, takarékosabb kazánom. Most kezdek efelé hajlani.
Kérdéseim:
- kihagytam valami fontos szempontot feljebb, vagy kb. jól látom?
- Új kazánból mik most a 'jó' típusok, melyik márka ajánlott vagy nem ajánlott? Annyi a cél, hogy ugyanazt a komfortot tudja, mint a mostani és ne romoljon el vagy 20 évig :)
- kéményt muszáj átalakítani vagy a bejövő levegő megoldható oldalról is (kb. 1,5 m-re van a konyhai szellőzőlyuk a falban)?
- időben mekkora meló egy ilyen kazáncsere kb? Télen a fűtés miatt nem mindegy.
Fürdő felújítása során lefolyó és vízcsövek cseréje esedékes, ezeket ki is véstem ahogy a képen látható. A szerelőbetont ilyenkor elég betonjavítóval visszajavítani vagy szükséges az egész kidobása és újraöntése? A burkolat alá a vízszigetelés miatt eleve megy majd feszültségmentesítő lemez, tehát ha mégis megrepedne idővel a beton talán nem akkora baj.
A másik, a mostani lefolyó cső a 50-es és a 110-es a WC-nek is úgy volt lefektetve, hogy 1-2cm-re a csőtől ki volt zsaluzva télával vagy EPS-el és fel volt öntve finom homokkal, gondolom a zajcsillapítás amitt. Így szokták ezt manapság is csinálni, vagy pld egy Pipelife Master 3 csillapított cső esetén már nem szükséges homokkal szórakozni. Vagy olyan helyeken ahol gipszkarton szerkezet mögött megy a cső, hogyan lehet zajcsillapítani? Üdv
Van egy külső melegvíz tartályos gázcirkóm. A tartály 80 literes, kb 10 éves és még soha nem volt vele semmi csinálva. Ezt is kell vízkőteleníteni valahogy, mint a bojlereket?
Ezt kizárnám mert ahogy írtam hideg vizet órákig melegít, majd utána következik ez az érdekes dolog hogy 1-2 percet fűt, kikapcsol, és így tovább..
Teljesen új kismegszakítók vannak a házban, egy éve lett kicserélve minden. Eddig csak egyszer oldott le a Fi-relé, amikor szétégett a bojler egyik kábele.
Ezután cseréltem benne alaplapot, fűtőszálat, gyakorlatilag mindent.
Leszedtem a gyári sorkapcsot, szórakoztam egyik nap a kábelével és túl közel került a WAGO-221-es kötőelem a tartályhoz, megolvadt minimálisan, ez miatt oldott le a Fi-relé.
Azóta nem történt ilyesmi, az én hibámnak tekinthető, nincs baj elméletileg a fűtőszállal.
Igen, a fázist először a hőkorlátozóra onnan a hőfokszabályzóra és onnan kötöttem tovább a fűtőszálra, elméletileg bekötési rajz szerint így a helyes.
Tehát azt javasolod ha jól értem hogy nekem be van állítva a hőfokszabályzó tekerője egy bizonyos pontra és valamilyen irányba mozdítsak rajta egy minimálisat, igaz?
Mármint úgy értelmezem én ezt minthogyha olyan ponton lenne ami "határeset, túl érzékeny", ilyesmire gondolok.
Lehet tökre félreértem!
Pontosan nem tudom megmondani, édesapám szerint 10 évnél nem idősebb mert hogy volt cserélve.
Van rajta egy árcédula 1790 forint, szerintem ebből ítélve nem lehet olyan nagyon régi.
A hajdú alkatrészek weboldalon nézelődtem.
Annyi hogy a mi bojlerünkben nem a gyári fajta hőfokszabályzó van, hanem az MMG gyártmányú, nem tudom hogy érdemesebb-e esetleg gyárival próbálkozni későbbiekben.
A bojler relé/HMV indirekt tartály "spirálfűtő" szivattyút kapcsoló relé is a kazán mikrokontroller kezelésében van, szóval ahhoz sem nagyon tudok hozzáférni. A kazán alaplapi kapcsolását nézve szabad érintkezők nincsenek azon a relén, az csak egy ide-oda kapcsoló relé van erer a célra a gyári kapcsolási rajz alapján.
Ez sajnos megeshet :-) Köszönöm a felvilágosítást így a kommentekben, azért előbb utóbb csak összeáll a fejemben a helyzet...
"Ezt helyezd el valahová, ha gondolod."
Köszönöm szépen a rajzot! Végülis itt arra kéne figyelni, hogy a késleltetett kapcsolású relé az egyik kör kiválasztott szivattyúját ilyen módon annyi ideig tekerje, amíg a kazán mikrokontrollere által utókeringet az alapköri szivattyú nem?
Hogyha este fürdésnél sok vizet elhasználunk akkor 22:30 körül aktiválják a vezérelt áramot és rendesen fűt a bojler, hosszabb ideig.
Amit Te mondasz azt úgy értelmezem hogy mindig úgy működne a bojler hogy bekapcsol pár percre, átmelegszik a hőfokszabályzó rúdja és leáll pár percen belül, visszahűti a víz, majd ismét elindul amíg nem lesz valós 60 fok.
Egyik nap átkötöttem a bojlert nappali áramra, leverte a Fi-relét, a víz teljesen ki volt hűlve, 30 fokos lehetett nagyjából.
Teljesen felfűtötte a vizet, tehát nem az volt hogy ment mondjuk x percig majd leállt, és ezt sokszor megismételve.
Szóval folyamatosan, több órán keresztül melegítette a vizet, nem kapcsolt ki egyszer sem.
Köszönöm a válaszokat a gázbojlerhez csak elméleti síkon értek de gyakorlatilag az őrláng állításán kívül nem tudom hogy mit és hogyan lehet rajta beállítani ,valószínűleg szólok egy hozzá értő szakinak.
Szia a villanybojlerekhez értek egy kicsit sokat csináltam már,az elmondásod alapján tele lehet vízkővel és ezáltal a fűtőszál hozzá ér a hőmérséklet érzékelőhöz .És hirtelen átmelegszik a vízkőtől, ezért kikapcsol de amint átveszi a víz hőmérsékletét vissza is kapcsol,ezt addig csinálja míg el nem éri a beállított hőmérsékletet. Ki kell takarítani és ügyelni kell rá hogy a fűtőszál ne érjen neki a hőmérséklet szondához.
Ez az ami érdekes, 2020 áprilisában ebben az 50 éves bojlerben cseréltem alaplapot, gyári alaplapja már odavolt.
Igazából az egész bojler oda van, csak az volt a meglátásom hogy felújítom mert biztos ebbe még "van anyag".
Tehát a bojler teljesen ki lett tisztítva, új alaplap, új fűtőszál, aktív anód, új kábelezés.
Szóval 2020 áprilisában vízkőmentes állapotról indult a bojler, mostanra már van hangja is, erről csatolnék egy rövid videót.
Biztos hogy vízköves de mostanában lettem figyelmes erre hogy felfűti a vizet, jó meleg, viszont miután felfűt elkezdi ezt hogy bekapcsolja magát 1-2 perce, majd lekapcsolja magát 1-2 percre és ez ismétlődik.
Lehetséges hogy a hőfokszabályzó tönkre tud menni?
Ugye az az érdekes hogy a 60 fokra beállított hőmérséklet az megvan, tehát nem fűti tovább vagy ilyesmi.
Hajdú bojlerrel kapcsolatos kérdésem volna. Arra lettem figyelmes hogy felfűti a bojler a vizet, majd miután lekapcsol, pár perc elteltével ismét felkapcsolja magát, 1-2 percig melegít és lekapcsol. Ezt megismétli nagyon sokszor, gyakorlatilag amíg van vezérelt áram, addig csinálja ezt az 1-2 perces melegítés-kikapcsolást.
Valaki találkozott már esetleg ilyen jellegű problémával?
Igen nyitott ablak ajtó megvolt ,ha visszaveszem a termosztátot kézzel hogy kikapcsoljon az égő akkor is mintha elfújná valami az őrlángot de ha azonnal begyújtom míg ki nem kapcsol az égésbiztosító akkor simán égve marad.
Szeretnék tanácsot kérni , van egy HAJDU kémény nélküli gázbojlerem mostanában ha felfűt és kialszik a főégő vele együtt elalszik az őrláng is ,egyszerre el lehet gyújtani szépen ég de ha kikapcsol mindig eloltja az őrlángot is .Tudna nekem valaki tanácsot adni hogy mi lehet a baja ,őrláng kitisztítva ,fúvókája tiszta ,próbáltam állítani az őrlángon de mindegy hogy mekkora akkor is éppen úgy elalszik ha kikapcsol a főégő.Tanácsokat előre is köszönöm.
Igen, anno ezt nem írtam le kellőképpen, de van a szerkezetnek saját belső logikája is, így nem az egész kapcsolást kellett a semmiből megépíteni.
"A kapcs rajz azt mutatja,hogy a primer szivattyú csak feltételekkel indul és a remanens hő
nem szerepel a feltételek között.
De nézd meg ezt (a hőfokok változhatnak)"
Köszönöm szépen a kiegészítést! Igen 56 fokra van állítva a HMV tartály, ott van valami hiszterézis, hogy mikor indít rá, 5 fok szerintem. Ha ráindít, akkor 80 fokos előremenővel akarja a kazán felfűteni.
65 fok a fűtés előremenőnk.
"Azt elfelejtettem,hogy nem az a cél,hogy Te jól érezd magad,hanem,hogy
ne forrjon,durrogjon a kazán. :-)"
Köszönöm. Akkor hagyom. Ezt teljesíti. 65 fokos előremenő 70 fölé nem tud lendülni fűtéskor, hiszen a nagyátmérős roppantott acél alapkörben sergeti a kazán saját szivattyúja a vizet, ott azért le tud adni hőt a pincének valamennyit. Semmilyen speci hang, nem jön ilyenkor belőle, mondjuk a 70 fokkal (amikor túllendül a fűtés befelyeztével) nem is nagyon tud forrni.
Végülis, akkor ez a "benne hagyott" hőmennyiség anyagilag nem jelentős veszteség gondolom, nem éri meg a további bonyolítást és szívást az esetleges hasznosítása. Fűti vele a pincét akkor a kazán saját maga által kapcsolt alapkeringető utánkeringetése által.
Igazán köszönöm a választ! Ajjaj, akkor még át kell gondolni ezt az utánkeringetést. Ha túl komplex, akkor végülis a kimaradása sem a világvége gondolom, csak kárba vész/nem hasznosul kellőképpen (a pincét fűti az alapkörön át, bár az sem olyan nagy baj, mert buherálások szoktak ott lenni télen is) egy kicsi hő.
Ami kicsit komplikálja a helyzetet, hogy a logika bizonyos része a kazánban van benne. Sárgával jelöltem azt, ami a kazán sajátja.
Ám ez a külső relével vitetjük el a maradék hőt, ez kellemetlen is tudna lenni, mert közben azt kéne biztosítani, hogy az alapköri szivattyú ne indulhasson be gondolom (ha a HMV kör töltődik a hulladékhővel és nem a kazán, hanem a külső relé indítja a HMV szivattyút pl.)
Illetve a második megoldásnál meg akkor valahogy biztosítva kellene legyen, hogy a HMV szivattyú ne indulhasson rá felteszem, mert azok lehet, hogy valamilyen hidraulikai kavarodást okoznának egymásnak, persze lehet félreértem a helyzetet.
Nézem a mosógépszeepet, de ha ilyesmire gondolsz, akkor elképzelésem nincs, hogy egy ilyen rézcsöves rendszerbe hogy lehetne beépíteni úgy, hogy az tutibiztos-biztonságos legyen.
-azt a szakaszt forrasztott rézcső szerelésnek látom, de nem látok bontható
hollandi kötést
-nem tudom hogy boldogulnál a rézcső szereléssel
-elég szűk hely van ott
Az egyik megoldás,hogy azt a pirosat használnád leeresztőnek és a kékre tennéd az előbb elmondottakat (azon a környéken lehet helyet találni) párhuzamosan és egy cső menne abba a T idomba amiből kikerül a mostani pirosba menő.
Ja várj, te a kék csapra gondoltál? Mert azon csak leeresztem a rendszert, arra nem építek rá. Én a pirosra gondoltam, azon a fallal párhuzamos részen szeretném vezérelni az átfolyást.
Mosógépszelep? Abból van vezérelhető? Mert nekem az a lényeg, hogy dróttal vezérelhessem és automatizálni tudjam az öntözést.
ha jól értem, akkor ez golyóscsap helyett/alternatívája, de tény, hogy fenn akarom az eredetit is hagyni a biztonság kedvéért. Szóval lehet az, hogy közvetlenül mellé tenni a legjobb. De nem tudom, hogy odafér-e. Illetve, hogy mi kell ahhoz, hogy oda lehessen rakni, szét lehet ezt még szedni? Vagy szét kell vágni? Ilyen alap kérdések is mozognak bennem...
A képn látható csőbe/re szeretnék egy mágnesszelepet (ilyent). Sajnos teljesen amatőr vagyok ilyenekben, vízszerelésben a mosdószifonig meg a csaptelep cseréjéig jutottam. Ha vízszerelőt kell hívnom ehhez, akkor: lehet ennek akadálya? Vagy ha nem kell: mit kell itt tenni, vajon meg tudom én csinálni?
A fűtési rendszer (egy kazán, egy általa vezérelt alapköri szivattyúval+kisház, nagyház alsó és felső szint külön körön, külön szivattyúval) jól üzemel immár szerencsére, csak kellett neki a szivattyúk rendes beállítása.
Ámde felmerült egy olyan gond, hogy az utókeringetés az sajnos jelenleg csak az alapköri szivattyút érinti, így nagy értelme nincsen, a kapcsolás módosításával be kéne a kisebb köröket ellátó szivattyúkat is vonni ebbe a folyamatba. Erre az elején nem gondoltam persze... ebben szeretném a segítségeteket kérni.
Ezen utókeringetés csak akkor releváns egy adott kisebb kört ellátó szivattyúnál, ha nincs tényleges fűtés a többi egyéb köröket szolgáló szivattyúknál, nincs hőigény a többi körön. Mert ha volna hőigény a többi körön, akkor az egyik körön megszűnő hőigény esetén csak szimplán leáll a kört ellátó szivattyú, míg a többi ellátja a saját körét, ahol van hőigény.
Ez a fűtésrendszer Móricka-rajza:
Maga a vezérlés Kapocska leírása nyomán szépen üzemel, ez a mostani állapot.
Ilyen relék vannak bent (finder 40.52):
Ha így módosulna a kapcsolás, akkor jól gondolom, hogy a kazán, amikor az "alapköri" szivattyút (amit a "harmatponti relé" kapcsol) utókeringetésre állítja, akkor ha másik szivattyú nem működik csak az egyik körön levő és az alapköri megy, akkor ameddig a kazán utókeringeti az alapkörivel a vizet, addig menne az épp kikapcsolni készülő kört (már a szobatermosztát nem jelezne hőigényt az adott körön) ellátó szivattyú. Ezen új további kábelezés az NC részét használná a reléknek (adott relénél *-al jelölve az NC kimenetet).
Ez megfelelő volna szerintetek? Vagy egyszerűbb egy olyan eszközt berakni, ami egy adott ideig még bekapcsolva tartja az adott szivattyút, hiába a termosztátja már nem kér hőt?
nekem is épp ez a bajom, hogy patina egyébként nyilván van bőven a réz csövekben, de az rá van gyógyulva a réz dolgokra. (példáula a flexicső cstlakozóján belül is van, met az is valamilyen réz ötvözet, de késpengével se nagyon tudnám lerobbantani a helyéről)... ugyanakkor ennek a fura uszadéknak is pontosan ilyen színe van, ezért vakarászom a fejem.... a kádtöltőt leszereltem, egy sima Ravak akármi, műanyag (első blikkre pp) és rézötvözet, de igazából nincs is jelentősé, mert makulátlan: kipróbáltam, és a csőből is ürül ilyen zöld cafat... Mivel a zuhanyból eddig sosem jött, ezért egyelőre azt kevésbé tartom valószínűnek, hogy a keverőboxnak lenne olyan alkatrésze, zege zuga, ami a kád felé zöld turhát enged a vízbe, de a zuhany felé meg nem.... eképp a gyanú a hosszú flexicsőre szűkül. aminek a bele tudtommal gumi. (?) és ha jól gondolom, eleve elég egzotikus hülyeség, hogy egy legalább másfél méteres flexicső legyen a rendszerben... (?)
de ha valami élőlény, akkor mitől zöld? alga nemigen lehet, mert egy cső belsejében a kád alatt a fotoszintézis nem igazán opció, pedig az algák azzal mennek... valami más jószág, aminek tök véletelnül épp patinazöld színe van...?
az a bizonyos felxicső az egy felxicső , és nem 5 ötrétegű. (haátozottan rémil, hogy egyébként 5-rétegűvel dolgoott anno a szaki, de mint kiderült, a kád alatt, amivel a töltőt bekötötte, nem 5-rétegűt használt, hanem ezt a hosszú flexit. Amit nem értek, mert egy ilyen hosszú darab szerintem egy kisebb vagyonba kerülhetett...)
belül gondolom gumi, kívül fém fonat, (piros-kék jelöléssel...)
Az a bizonyos flexicső ami 5 rétegű, az alumínimmal van keverve. Ugyanakkor -mint írtad- a kazánnál réz csővel van kiépítve a hálózat. Én erre tippelek, hogy a kettő keveredése ezt a reakciót váltja ki. Még így is, hogy a cső belseje teflonos bevonatú, tehát közvetlenül nem érintkezik a víz az alumíniummal.
Akkor ha jól értem, te valamiféle algára gyanakszol?
mert engem az nyomaszt, hogy gyakorlatilag pont olyan türkizes színe van a cuccnak, mint a réz(II)hidroxidnak...
...úgyhogy most kibobmáztam a kád oldalát, hogy hozzáférjak és meglepetésemre kiderült, hogy egy marha hosszú flexicső jön a keverőbox felől a kádtöltőhöz. (nem is tudom, hogy láttam-e bárhol ilyen hosszú flexicsövet) A flexicsőben telepdne meg valami alga?
Ha lenne egy kis idöd , akkor megfigyelhetnéd , hogy milyen ciklusokban füt . Mennyi ideig füt és utánna mennyi ideig áll a következö felfütésig . Ha nagy az idöintervallum ( ha az állásidö többszöröse a felfütési idönek ) , akkor vegyél le az elöremenö höfokából . Amennyiben ezt a kazánt tervezték a rendszerbe , akkor biztosan igyekeztek kihasználni az adottságait . Gondolok itt a kondenzálásra .
Mivel kondenzációs ha jól látom , akkor az 50-30 °C-os beállítást választanám .
A viszonylag hűvösebb előtérben van egy a kazánt szabályozó termosztát. Jelenleg olyan 75-80 fok körül van a fűtési előremenő hőfok. Az irodákban a termosztátszelepes radiátorok 1-6 fokozat közül ált 3-asra vannak állítva. Ez így rendben is van senki nem fázik meg nagyon melege sincs csak érdekelne hogy ez a 75-80 fok ez jó? Ez-e a szokásos vagy ez túl sok, és lehetne kevesebb is?
egy furcsa ivóvizes kérdésem lenne, mert egy elég látványos parajelnség van a hézban, de a google semmit nem dob ki:
valamilyen élénk türkizzöld anyag (jellemzően 0-2 mm széles, de hártyavékony) kezdett el ürülni a kádtöltőből, de ami furcsa, hogy: - úgy tűnik, hogy csak akkor, ha meleg vizet engedek - és csak a kádtöltőből (((az egyéb körülmények: a kádnál egy faliba süllyesztett kludi váltógombos keverő-box, vagy minek híják', efölött van egyszer egy kiállás a zuhanycsőnek, kádtöltő pedig a kád túlfolyójával van egybe építve... sem a zuhanynál, sem a közeli mosdócsapoknál nem tapasztaltam ezt a zöld lepedéket, úgyhogy első körben arra gondolnék, hogy a keverőbox, kádtöltő szerelvény, és a köztük lévő cső hármasa közül lehet valaki a ludas. Ami a zöldes anygot illeti, én valami sima felületről leváló réz-patinát tippelnék, a színe pont olyan szép élénk... Az egész rendszer kb 7 éve létesült emlékeim szerint a fürdőben a falban valamilyen fehér, jól hajlítható műa. vezetkéet használtak, gondolom "ötrétegűt" előttes szakaszokon, kazánházban pedig réz vezetékeket. A melegvíz pedig egy HMV tartályon keresztül jön...)))
kérdésem: látott-e már valaki hasonlót? mi ez? netán egészségre káros-e?
Kizárt dolog, mert nem tudom.:) Egyébként ez egy kisebb üzem iroda részlege 15 radiátorral fűtött helységgel. Kb. 14 éve épült, a radiátorok méretezéséről nincs infonk.
Szerencsére 2men belül van a kazán meg a bojler! Szóval 1,5ig töltöm és kész is? A radiátoroknál automata légtelenítő van. Akkor azzal több dolgom nem is lesz, csak feltöltöm és kapcsolhatom is be?
Lehet, hogy két emberes lesz a feltöltés! Mert figyelni kell a nyomásmérőt közben! Hidegen tehát 1,5-re kell tölteni, szép lassan. Amikor eléri, villáskulccsal megütögeted a csövet, és a társad ebből tudja, hogy el kell zárni a töltést.
Olyan gondom van, egy két szintes családiház adott, és radiátoros fűtési rendszer keringetőszivattyúval, nyomásmérő órával. A vizet egy '97-ben beszerelt ÉTI-T-25 jelzésű álló, gázkazán biztosítja. Most viszont az egyik radiátor csapot cserélnem kellene. Amihez a vizet le kell engednem belőle. A leírásban megtaláltam az ürítő csapot. Eddig értem. A feltöltésnek mi a megoldása? Nem vagyok fűtésszerelő, tehát így kérdezem, hogy hol, hogyan lehet visszatölteni a vizet? Mennyit, és mire kell figyelni?
A gyári könyve 1,5 bar nyomást ír. Fűtés alatt 1,8 a mutató szerint. Ez így rendben van?
Ha a CO keletkezés feltételei kialakultak, akkor igen. Minél nagyobb a láng, annál gyorsabban telítődik a szoba...
Tehát kategorikusan kijelenteni, hogy kis lángnál nem keletkezhet CO, az tévedés. Bármekkora lángnál keletkezhet. Ez nem a láng nagyságától függ. Figyelmesebben olvasd el, amit az első válaszomban írtam
Gravitációs fűtéscsövezést szeretnék tavasszal, nyáron kiváltani. Falon kívül maradna (jelenleg is lemezradiátorral (szűkítve) megy a fűtés egy turbós kazánnal).
Az lenne a kérdésem, hogy folyóméter árral mennyire lehet anyag és szerelési költséggel számolni rézcsövezéssel?
Most kb 100fm a kimenő+visszatérő csövek össz hossza.
Az idei év első háztáji barkácsolása. Kapocska tanácsára, fürdőszoba csempére fúrás nélkül kétoldalú ragasztóval rögzíthető, burkolt XPS-re távtartókkal csavarozott (mögötte is lesz légáram) CO-riasztó. Reméljük így nem lesz kondemzáció rajta, többet úgyse tehetünk érte.
Talán lehet tuningolni úgy, hogy az ember valamilyen szebb falon kívüli kötődobozra rögzíti a CO-riasztót.
Arra az egyre figyelj, hogy a H2O egy rohadék erős anyag, hajókat visz a hátán, sokkal jobb, ha a C2H5OH-t választod, tetszőleges koncentrációban, arról még sosem hallottam ilyet! :-D B.U.É.K.!
A 2H2O az két (mol) víz, másként 2*H2O. Ha a hidrogént lecserélnénk deutériumra, akkor lenne belőle nehézvíz. De mivel a természet hidrogénatomjai közül csak minden 6500. deutérium, a metán égéstermékének csak elenyésző része lesz nehézvíz.
Na most a D2O az semmiképp se H-O-O-H, mert utóbbi a hidrogén-peroxid szerkezeti képlete, összegképletben H2O2 lenne. :-) Ellenben két deutériumot (a normál proton mellett egy neutront is tartalmazó hidrogénizotóp) tartalmazó vízmolekula.
Konvektor esetében, nem mindegy hogy parapetes, ("C" tip, zárt égésterü készülék) vagy kéményesről ("B" tip) beszélünk.
Előbbinél nem keletkezhet CO, csak az utóbbinál. A kéményes verziónál is csak akkor keletkezik, ha a kémény eldugul, vagy megszűnik a huzat hatás! Tökéletes égés során a földgázból (CH4) széndioxid CO2 és nehézvíz (H2O2) keletkezik. Tökéletlen égésnél keletkezik CO! Ez úgy történik, hogy az égéstermék nem tud távozni a szabadba, és a szoba levegőjével keveredik. A konvektor, ezt a kevert levegőt használja fel az égés táplálására. Értelem szerűen minél tovább keveredik, annál magasabb lesz a CO koncentráció, a levegőben. Tehát, ha mondjuk ablakot nyitsz, akkor hígítod ezt a koncentrációt. Ezért is fontos pl gáztűzhely, vagy szieszta kályha stb... "A" tip fogyasztónál, az ablakot legalább résnyire megnyitni, vagy a fokozott szigetelésű nyílászáróra, légbe ejtőt kell szereltetni.
Visszatéve az általad említett konvektorra... tehát nincs köze a CO keletkezésének, a konvektor "hol belobban, hol kialszik" jelenségéhez.
A CR1 gázszelep sajátossága ez a működés sajnos. Szerintem még újkorában sem volt képes normálisan működni. Szinte mindegyik így működik... én már szedtem szét ripityára, kitakarítottam, és ugyan olyan lett. Ha a készülék még jóállapotú, (vagy öntött vas) akkor ki kell cserélni egy CR6 -os gázszelepre. Annál ez a jelenség teljesen megszűnik.
Vizet leengeded, hogy egy csepp se legyen benne. Rámelegítesz és széthúzod az idomot. Újra dörzsized a csövet, idomba tokkefe, bekened folyasztóval és miközben melegíted összedugod fogóval, meg tolod az ónt bele. Szép már nem lesz :D Tartok tőle, te valamit kifelejtettél, ha 4 helyen is eresztett...
A kazánnak nincs semmilyen hatása a manuális feltöltő szelepre. Ha valóban nem töltődik bele viz, akkor a szelep megnyekkenhetett.
Vagy megy bele víz és az óra nyekkent meg, mert nem mutatja. A karbantartásnak ehhez semmi köze. Tény, hogy azt minden évben nyáron meg kell csináltatni!
Padlófűtéses rendszerünk van Bosch Condens 3000 W ZWB 28-3CE 23 S5000 fali kondenzációs kombi gázkazánnal.
Mi lehet az oka, hogy az eddig szokott módon nem tudok rátölteni vizet a fűtéskörre? Hiába nyitom meg a csapokat, nem kezd el áramlani a víz. A kazán pár hete irja az ln feliratot, ami ugye az időszakos szervízt kéri, csupán ennyi lenne az oka?
Szubjektív véleményed lehet akármilyen is, de a valóság mégis csak az ,hogy a CO a
a szénvegyületek tökéletlen égése során képződik.
(alap esetben a CO levegővel (oxigénnel) jellegzetes, kék lánggal ég(és,ha nem kék?) ,de ugye nem biztos, hogy mind a 100% elég, mert néha ilyen tökéletlen. :-) )
Ha ép szerkezetű parapetes konvektorod van akkor a CO jelenlétét soha nem fogod tapasztalni
(kivezetés fölötti ablak zárva……………………).
Ha nem ilyen zárt rendszerű a konvektor v. a kazán akkor a TV-ben is bemondott
hírek szerint lehet CO a lakás levegőjében. (szénvegyületek tökéletlen égése)
Ha kevés a gáz de van levegő bőven miért keletkezhet CO?
"Ha a szabályozót letekerjük a névleges teljesítmény 20-30 százalékára, a konvektor égője már nem tud stabilan égni, hol belobban, hol elalszik a láng. Ez azt jelenti, hogy 5000 ppm szén-monoxidot gyárt a készülék, amely mennyiség néhány perc után is eszméletvesztést, halált okozhat"
Más topikban pont a cr1 őrlángnélküliségéről tárgyalgatunk...
Köszönöm a választ .Nem nagyon értek hozzá . A kazám alja és a tágulási vizszintje között kb 5 méter van . Ők is úgy oldották meg hogy a nyomáskapcsolót becsapták hogy egyáltalán elinduljon .
A kazán lent van a ház alatt a pincében , a tágulási pedig a tetőtérben .A kazánon (viadrus ) ugyan van nyomásmérő óra de nem mutat semmit .Ismerősőm vett ugyanilyen rendszerhez vailant 9 kw -osat és neki sem indult el . De állitólag van olyan ami nyitott renszerhez is jó .
Üdv ! Szeretném megkérdezni, hogy régi vastagcsöves gravitációs fűtéshez milyen elektromos kazánt lehetne felszerelni ? Amiket én néztem annál van egy 0.5 bár minimális nyomás ami alatt nem indul el .
Az a gond, hogy az nem csak motorindító kondi hanem üzemi kondi is. És ha csökkent a kapacitása, akkor elindul a motor de már nincs akkora teljesítménye, hogy indítsa a kazánt.
Ezért is indul a kazán ha rányitod a hálózati vizet, mert észleli a kazán a vízáramlást, de meg is áll ha elzárod a csapot.
Kondi 1-2 ezres tétel, szerintem mielőtt a fél kazánt kicseréled, megér egy próbát.
A tengelyt megforgattam, semmi változás. Nem értem miért nem játssza le nálad a videót.
Egyik barátommal azt gondoljuk nem a motorindító kondi a probléma mert a motor megy. Arra gyanakszunk valami nyomásérzékelő vagy szelep lenne a ludas, mert a külsővíz ráadásával megy minden, ahogy a külsővíz nyomást elzárom le is áll a fűtés. Nyitva pedig nem akarom hagyni mert nem is tudom mennyi a külső utcai víznyomás 4 bar talán azt meg nem engedem telibe a belső fűtéskörbe.
@5738g: akkor épp ilyen hangja , van hogy most is tekeri a vizet a kazán nem megy , és eléggé csendes.
Így közel az évvégéhez annyit próbálnák meg ,hogy kondit cserélek vagy valami egyszerűen kivitelezhető dolgot, aztán ha zajosan is de menjen, jövő évtől meg esetleg szivattyú csere, vagy ami szükséges.
Sziasztok! Nem értek a víz gáz fűtésszereléshez ezzel kezdem. Van egy FÉG c30 vagy c40 cirkó a láng nem lobbanik be , mi lehet az oka? Milyen alkatrészt keressek?
Amit eddig megpróbáltam: főáram le és felkapcsolása, fali hőfokszabályzó fel le kapcsolása -ez kattan működik, radiátorok légtelenítése, WILO keringetőszivattyú légtelenítése, hőcserélő légtelenítése.
Az őrláng is működik kék lángja van, a víznyomást 1.2 bartól 1.8 barig állítgattam, mivel egyszintes házban lakom ezért 1.2 baron hagyom eddig is azon volt és működött.
Egy módon lobbanik be a láng : a fali fűtésszabályzót feltettem mondjuk 20 celsius fokra, a kazán alján lévő fűtésszabályzót (fekete doboz alja) tekergettem ide oda addig míg a WILO keringetőszivattyú hangját hallottam
hogy elindul, majd ráengedtem plusz víznyomást a rendszerre , ekkor a nagy láng belobbant és égett kék lánggal egészen addig míg a plusz víznyomást ráadtam, ahogy elzártam a vízcsapot a nagy láng kialudt és
csak az őrláng maradt.
Az az észrevételem ,hogy így külön külön minden működik, de egybe mint rendszer nem. Mitől lehet ez? termosztátok, biztonsági termosztát, valalmi szelep membrán hiba?
A problémám az lenne vele, hogy bő 1 éve nagyon hangossá vált, valószínűsítem, hogy csapágyas(bekapcsolt állapotban ropogó hang folyamatosan). A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben ebben lehet-e csapágyat cserélni (és ha igen, honnan érdemes ilyesmit venni), vagy ha zavar a hang kuka és vehetek egy másikat közel 30.000 Ft-ért?
Ahogy látom Gyulával sokan vitába szálltak, jogosan.
De azért a szolgáltatók úgy általában nem ismerik a szabályokat (kivéve a gáz ).
Vannak más szolgáltatók akik sajátosan értelmezik a szabványokat.
Eleve nem tudják, hogy van kötelező és van ajánlott szabvány.
Így most pont egy vízakna----- egy meglévő vízakna - átalakításának szövevényes dolgaival foglalkozom.
Megcsinálom a kérésüknek (inkább utasításaiknak megfelelően ) majd ha kész lesz és átveszik jövök én.
Megmondaná valaki, hogy egy vízakna fenekére miért kell 10 cm -es beton ?
Ráadásul úgy hogy eleve lukas a fenék, hiszen az egyik sarokban lesz egy un. 'zsomp' egy mini akna a nagy aknában szivárogtató kavics ággyal.
Ja és a mankónak adott rajzuk.... hát a technikumok 2. osztályában nem fogadnák el.
Nem egy értelmű általában csak 2 képet ábrázolnak.. de ahol egyértelműség kellene ott sincs a 3. kép.
Aztán oda írják, hogy méretarány 1 :15.
Nos nekem van egy lépték vonalzóm. Azon a következő léptékek vannak :
M 1 :100 ez a cm beosztás... lehet M1: 10 nek is használni. Aztán M 1:125 és M1 :75 ( M1:7.5 ) Építész léptékek.
Van még a másik felén M1:20, M 1: 50, M 1 :25--- ezek lehetnek M 1:2, M 1:5 és M 1: 2,5 tehát van választék bőven ez a szolgáltató mégis egy nemhasználatos M 1 :15 léptéket ír a gyengécske rajzára.
Ezzel sem lenne semmi baj.. ha a szolgáltató nem magaslóról beszélne az ügyfeleivel.
Ok. egy vízaknának megfelelő méretűnek kell lenni.... hogy elférjenek a szerelvények és elférjen a szerelő, de azért vannak érthetetlen kérések is.... na csak legyen kész, akkor jövök én.
Jaaahj barátom, az a baj hogy kár beléd a szó. Semmilyen szinten nem vagy tisztában a lehetőségeiddel és a törvényi rendelkezésekkel, valamint annak következményeivel.
Teljesen felesleges beléd minden szó. Van egy elgondolásod és egy eltökéltséged. Megerősítést ne várj, mert nem fogsz kapni. Tégy belátásod szerint, aztán majd lesz valahogy.
Egy biztos, a törvény nem ismerete nem mentesít a felelősség alól! Meg az sem, hogy te nem tudod értelmezni vagy félre értelmezed. Ezzel legyél tisztában azért!
Az a gond, hogy úgy látom nemigazán érted a szolgáltatást.
Teljesen mindegy ki szolgáltatja neked a gázt, / jelenleg Magyarországon csak 1 lakossági szolgátató van./ nem is fog ellenőrizni, mert a hálózat nem az övé. Az ellenőríz akié a hálózat. Mi Tigáz területen lakunk a Itág cseréli az órát, ő veszi át , viszont az EMFESZ-nek fizetjük a gázdíjat.
Anno mikor elkészült az elő gázvezetéked, meg a rajta lévő fogyasztók, akkor készült egy terv.
Az, hogy azóta engedély nélkül csináltál bármit is, az nem nagyon fogja érdekelni őket. Elő fogják venni azt az első gáztervet, és ha nem az van ami terven van, akkor egyből viszik az órát.
Nálam is cseréltek órát, úgy, hogy be se jöttek a lakásba. De bármikor kijöhetnek egy műszaki felülvizsgálatra, és ha valami nem szabályos, azonnal viszik az órát. És rohadtul nem érdekli őket ha -20 fok van, és nincs más fűtésed. Mintahogy szokott ez lenni a hírekben is.
De hát a te döntésed, hogy betartod e a szabályokat, vagy magad uram ha szolgád nincs alapon, hozzáfogsz és megcsinálod.
Egy szakmai jellegű segítségre lenne szükségem, a fűtési rendszerre köthető törölközőszárítós radiátor, egy elektromos fűtőpatron beépítésével ugyanazt a célt fogja szolgálni, elektromos hálózatra kötve, vagy nem fog normálisan működni? Esetleg kell még hozzá valami, például különleges hűtőfolyadék?
Persze, hogy meglehet hegeszteni CO-val. AWI-val is.
Az már más kérdés, hogy gázcsőhöz hozzányúlni, főleg elvágni, hegeszteni csak akkor lehet, ha az órát a szolgáltató leszerelte. Van engedélyes terv hozzá, és olyan szakember csinálja akinek van hozzá engedélye.
De persze házilag is megoldható, addig semmi gond, míg nincs egy műszaki ellenőrzés, mert akkor szó nélkül viszik az órát.
Én biztos nem barkácsolnék hozzá, akármilyen jól is tudok hegeszteni.
A tanácsotokra lenne szükségem. Adott egy Ariston 24 net kazán. Már többször lett variálva a rendszer, mert rosszul rakták össze stb stb. Teljesen szét lett szedve és azóta működik rendesen.
12 körös a rendszer és csak padlófűtés. Jelenleg a kazán szivattyúja keringeti az egész rendszert, a szivattyú teljesítménye fel lett véve állandó 100%-ra, de nem akarom kinyírni a kazán szivattyúját, és ezért szeretnék egy szivattyút tenni a rendszerbe. Korábban volt egy hőkamerás beszabájzás akkor lett állítva a kazánon, de a szaki is mondta, hogy nagyon határeset a szivattyú.
Kinéztem egy Grundfos Alpha 3-as szivattyút, a kérdésem az lenne, hogy hová kellene tenni a szivattyút, hogy végre "jó" helyre kerüljön.
A kazán szerint az előremenő 33 fok a visszatérő 25-26 fok körül van.
Most én itt nem akarlak elkeseríteni, de ezek amiket leírsz, barkácsolások. Egy vízvezetéknél még hagyján is lenne, de egy gázvezeték az nem így működik... Minden átalakítás a vezetéken gázterv, és meo köteles. Eleve egy kéménybe csak egy fogyasztó mehet, ha egyáltalán fel lehetne tenni a Bosch 4000-est, de már azt sem lehet hivatalosan... Aztán hogy furkálni akarod a fogyasztói vezetéket... ez meg már kicsapja a biztosítékot. Én azt ajánlom neked, a gázzal ne szórakozz, mert az egy dolog hogy magadat netalántán felrobbantod, de a hozzátartozóid és a szomszédjaidat is komoly veszélybe sodrod ezzel. Tehát szakmai tanácsot én ez ügyben nem adnék, remélem megérted.
Szuper, akkor ilyen módon is a kondenzáció ellen való küzdelem érvényesül. Mondjuk nehéz összehangolni az elhelyezést, hogy ne kád vagy mosdó fölött legyen (szintén a pár forrástól való távolságtartás miatt). Pluszban még huzatban se legyen, illetve kis fürdőben is meglegyen a minimum 1 maximum 3 méter a nyílt égésterű készüléktől és fejmagasságban is legyen :-)
Amelyik válaszfalban az ajtó van, oda az ajtó mellé 10cm-re tudom felrakni kb. Írja a leírás, hogy a nyílásoktól azért a huzat miatt nem árt tartani egy kis távolságot, de mindent nem lehet...
Ahogy olvasom a CO-riasztók elhelyezése kissé érdekes a fürdőszobákban. Egyrészről olyan szobákban, ahol van nyílt égésterű készülék az ajtó felső éle fölé ajánlják az elhelyezést magasság tekintetében, ám fürdőszobákba viszont az ajtó felső éle alá. Mi a célszerű? Miért ajánlják a fürdőkben máshogy, mint egyéb szobákban?
Kapocska-nak köszönhetően a kondenzáció mentes felszerelést már kitárgyaltuk korábban szerencsére, de más részletei is érdekesen a fürdőszoba CO-riasztó témakörnek, ahogy kinéz.
Ehhez a megoldáshoz kell legyen elég hálózati nyomás, mert nagyon lecsökken a bejövő víz nyomása a kazán és a bojleren keresztül engedve. Így elég nagy különbség lehet a hideg és a meleg víz nyomása között. Illetve ha nincs elektromos fűtés rásegítés, akkor előfordulhat hogy rétegződik a hidegebb és a melegebb víz a tárolóban. Ez a kazán és a tároló távolságtól is függ. Minél messzebb van a kazántól a tároló, annál több hidegebb víz kerül a tarolóba minden egyes csap nyitáskor.
Melegen 1,4-1,5. Kazánon az óra mutatja. Máshol nem mértem.
Tágulási jól működik szerintem.
Csöpögés vagy víz vesztés nincs. Stabil.
Most elzártam a visszatérő ág automata légtelenítőt a legmagasabb ponton. Olyan mintha azt rántaná meg szivattyú és attól levegősődne. Találgatok csak.
Már csak arra tudok gondolni,hogy a kazánba beépített automata légtelenítőn keresztül szívja meg magát és dolgozza bele.
Ha a fűtés megvan szakítva egy kézmosással vagy fürdéssel utána mintha jobban levegősődne.
A legtöbb radiátorba megreked a levegő. Melegszik rendesen mindegyik de hallani hogy cicereg, lökdösi a vizet. Ha egyenként járatom meg a radiátorokat akkor nagyon szörcsög, mint mikor ég a zsír. Kb 1-2 perc alatt teljesen kidolgozza. Egyesével eljátszom utána csend van fél napig kb.
Az normális, hogy extrém módon le kell szabályozni a torlókat ahhoz, hogy hidegebb visszatérő legyen? Illetve az normális, hogy ennyire leszabályozott radiátornál is eljön az a pont amikor a visszatérő 3-5 fokkal hidegebb az előremenőnél?
Ezek a szabályozások vannak most, ennyi fordulatra vannak megnyitva a teljesen zárt állapottól:
Torlók kitekerve:
- kis szoba.............. ⅞
- bejáratnál.............. ⅛
- ebédlő................... ⅜
- középső szoba..... 1
- nagy szoba........... 2
- fürdőszoba........... ¼
- wc......................... 1
Az első kettő a rövid ág, az összes többi hosszú ágon van. Igen, van amelyik ⅛-ad fordulatra van nyitva! Gyakorlatilag, mint egy pizzából egy szelet. És egy idő után így is meleg a visszatérő.
Előremenő 45°-ra van állítva, szobatermosztát 22,5°-ra. Mondjuk ha megvan a 22 fok bent, akkor már lehet nem hűti le a radiátort jobban és azért magas a visszatérő hőfoka?
Ennél már nem sokat tudok lejjebb szabályozni rajtuk.
Nem tudom jó helyre írok e. Jelenleg egy kombi kazán csinálja a meleg vizet. De sokáig tart míg a csap nyitása után jön a meleg víz és a nyomás sem az igazi.
Gondolkoztam egy indirekt tároló rendszerbe állításán amiben akár elektromos fűtés is lenne.
Talán a villany még olcsóbb is lenne mint a gáz. Ezt még nem tudom.
Ahogy nézem van 1 és két hőcserélős tároló. Ebben az esetben jobb lenne nekem egy két hőcserélős tároló?