Pár hete próbálkoztam az Aldiban kapható aránylag olcsó veltelinivel, nem volt nagy dobás. Ez a bor valami furcsa kereskedelmi képződmény, a címkén származási helyként Niederösterreich szerepel, és Németországban (Peter Mertes GmbH - a helyi Varga) palackozták. A gyanús jelek ellenére jobb és jobb vétel az aldis konkurenciánál - másodvonalbeli osztrák pincétől sem lehet kapni 7-8 euro környékén ennél számottevően jobbat.
Tehát egészen tisztességes koncentrációjú, borszerű (nem alkoholos limonádé), fajtajelleges cucc. Ennyi pénzért szerintem óriási best buy, de azért jobban szeretek olyan bort inni, amiről tudom, hogy ki termelte hozzá a szőlőt.
Erdőbényén áthaladva felhívtam Csitet, ihoj ne, hát itt vagyunk, bár senki sem hívott. Norbiek szó nélkül fogadtak minket, pedig 25-en voltunk.
A borokat nem részletezem , mert csak este kóstoltam őket, de egyöntetűen csodálattal itta mindenki. Nagyon komoly és elegáns futmintok, hárs, szenzációs száraz Szamorodni, ami aszusan kezd, majd döbbenetes száraz bőr érkezik. Volt egy megindult tétel, ami szinte vad pezsgő, valószínűleg ha így akarják, nem sikerült volna ilyen jóra!
Lényeg a lényeg, köszi a Csite házaspárnak hogy elviselték a tatárjárást, aki teheti menjen, megéri!!♥️
Hétvégén Wachauban jártunk. Jól éreztük magunkat és jó borokat (is) ittunk, de ott sincs kolbászból a kerítés.
Ha valaki eddig főleg itthon és korábbi (2017, 2018) évjáratokból vett drága osztrák velteliniket és rizlingeket, eléggé elcsodálkozhat: a kereskedőknél szinte csak az új évjáratot (2021) lehet megtalálni, és ez az évjárat felületes benyomásaink alapján nem tűnik remeknek. Azt sem értem, hogy a komolyabb borokat (smaragd) miért kell piacra tenni következő nyáron.
Írok majd itt részletesebben, egyelőre annyit, hogy a legnagyobb csalódás a Prager Achleiten smaragd rizling 2021 volt, ez valami rettenetes citromlé 45 euróért (szerencsére nem vettünk belőle palackot), a legjobb élményeket pedig a Tegernseerhof 2018-as (Bergdistel) és 2015-ös (Loibenberg) dűlős/smaragd zöldveltelinijei jelentették.
Pénzt érdemes vinni bőven, a jobb éttermek és általában az élelmiszerek rettenetesen megdrágultak.
Hát nem tudom. Idén májusban a kékfrankos kiábrándító volt, mondom ezt úgy, hogy megittunk vagy 10 üveggel egy kb. 50 fős társaságban. A syrah viszont tényleg szép volt. Lehet a KF is összeszedte magát...
Cseriék (Nyúl) rizlingjei a legjobb magyar rajnaik közé tartoznak és ilyen vicces római nevekkel díszítik fel őket. Ez a belépő darab.
Tartályos iskolázású cucc, szép illattal és az alkoholos traubiszódánál eggyel azért komolyabb, a belépő szinthez képest elég vonzó beltartalommal. Az egyensúly a savak/maradékcukor között nekem optimális, a savasság szép - oda lehet tenni hasonló kategóriájú osztrák/német darabok mellé.
A pince honlapján 2800 Ft, a budai Fióka étteremben pedig elég elképesztő, 1600 forintos áron poharazzák - roppant hülyének kell lenni, hogy ott az ember bort igyon, de megszomjaztam az ebéd közben.
Ez a tokaji "kedvcsináló" kategória (Demeter) úgy tűnik, nagyon nem megy (egyre kevésbé megy) Tokajban.
Balassa birtokbora (a kacsás) is egyre gyengébb, a Patricius alapfurmintja katasztrófa, több más cégé dettó: ha ezekkel a szarokkal akarnak kedvet csinálni az asztrális árazású dűlős furmintjaikhoz, szeretném jelezni, hogy nem fog menni...
Elköltöttem egy bö huszast a Bortarsasagnal magyar feherborokra; az eddigi borokkal finoman szolva nem volt szerencsem, pedig probaltam kockazatminimalizalo üzemmodban valogatni.
Figula Soskut Olaszrizling 2020 - negyezerparszaz Forint volt, ergo 11-12 EUR. Az egyik legjobb Olaszriziling, amit valaha ittam, bar nemileg csökkenti a dicseret erteket, hogy eddig nagyon keves emlekezetes Olaszrizlinget ittam. Mely, tartalmas, vonzo illat. Mindezt izben is hozza; nem különösebben komplex, de homogen, harmonikus es mely. OR-tipikusan alacsony a sav, ezzel szemben eleg vastag, mar-mar olajos a bor; szepen jönnek a mandulas jegyek, es a bor fö erenyet egy hatarozott, mar-mar somloias mineralitas adja. Önmagaban is jo, de erös a gyanum, hogy igazan akkor vilagit, ha az ember talal kozza egy jol illö etelparositast.
Ertekelessel kicsit bajban vagyok: sok minden jot tudok rola mondani, de 2 este es a bor 2/3-anak elfogyasztasa utan mar ugy voltam vele, hogy jol van, ezt megismertük-megertettük, most igazabol jöhetne a következö.
Olaszrizlingkent kivalo, borkent siman jo, negyezerparszaz forintos feherborkent rendben van (ha az ember szereti a vastag, kisse aszketikus-mineralis stilust).
Több tartalom van benne, mint ami a nemet 11-12 Euros feherborokra jellemzö, de nem feltetlenül több öröm.
Talan erös 5 pont.
Degenfeld Muscat Lunel (felszaraz)2021 - nemet riesling környezetben elö emberkent nagy drukkere vagyok a felszaraz borok itthoni elterjedesenek, igy különsen megörültem ennek a bornak.
Az üveg megivasa utan azt mondom: ez annak a megfelelöje, mikor a csodacsatar a teljes vedelmet kicselezi, a kapust elfekteti, majd hetyken kapufara gurit. Az illat gyönyörü, arconverös primer szölö. Izben az attak tökeletes, a maradekcukor ugyszinten: eppen annyi, hogy ne legyen edes erzete a bornak, hanem csak a gyümölcsöt erösitse fel.
Az ember mar kezdene csukott szemmel alelni, mikor jön a kapufa: a korty felenel a gyümölcs szinte eltünik, cserebe a sav igen elesse valik, igy a szaj hatso reszeiben mar inkabb tulcitromozott limonade - de annyira sok a sav, hogy az mar szinte kellemetlen, pedig en ugye nemet rieslingen elek.
Ezt is nehez ertekelnem: az eleje 7-8, a vege 2, akkor az talan együtt 5 ala; ki hogy sulyoz. Kajaval kicsit jobban müködött, pusztan azert mert az csökkentette a saverzetet. Gyanitom, hogy fröccshöz kivalo, csak en olyat nem iszom.
Sauska Sargamuskotaly 2021 - több evjaratat is igen szivesen ittam ennek a bornak nyaranta; ez, jelenleg, megmagyarazhatatlanul rossz. Illatban a Degenfeld kb ötödet hozza, izben definialhatatlan ramaty; ebben semmi ertekelhetö nincs, cserebe van benne egy szinte tonik-szerü kesernye ami kifejezetten kellemetlenne teszi az egyebkent is harmatgyenge bort. Erthetetlen. Masodik napja iszom es inkabb csak rosszabb lett. Nagyon valoszinü hogy ennek lefolyo lesz a vege. 2p.
Kreinbacher Öreg Tökek bora 2019 - megintcsak all, hogy több regebbi evjarata is igen tetszett; ez most teljesen rendben van, de elmarad az emlekek mögött. Pont a somloisag kisse vad, strukturalatlan aradasa hianyzik belöle, ami miatt a regebbieket kedveltem; a nemikepp strukturalatlan jelleget sikeresen megöriztek, cserebe az intenzitasbol visszavettek, igy ez egy teljesen korrekt, kellemes, de kisse kasztralt bor benyomasat keltette. Megittuk, de egyaltalan nem az a "rohanok a következö poharert" tipusu müalkotas. Erös 4p.
Demeter Zoltan Dry 2019 - a következö bor, amelynek több evjratat is nagyon szerettem. A legnagyobb csalodas. Ez valami remesen gyenge; vakkostolon azt se mondtam volna meg, hogy tokaji a bor, nemhogy premium termelö bora. Ket napon keresztül kelletlenül, inkabb kötelessegböl iszogattam (megis csak Demeter, mennyi penzbe került, stb) - a harmadikon ugy szetesett, hogy nem volt mas hatra, ment a lefolyoba az utolso 2-3 deci. Soha nem ittam meg ilyen nulla minöseget Demetertöl, hasonlot sem. 1. es 2. nap: 3 pont, 3. nap: 1p.
Úgy gondolom a borászok nagy része próbál megfelelni az előző cikkben is említett "Sokat számít a környezettudatosság, de az biztos, hogy a könnyebb, gyümölcsös irányba megy."
Szóval, biztos ezt akarják meglovagolni de még keresik az "ízt"...
Tudom, hogy minden pénz de miért nem kísérleteznek egy évjárat/különböző szüret/különböző technológiával? (de lehet ez marketying nélkül nem megy...)
Az Ikon márka inkább vörösborokról ismert, de a jobb magyar darabok közé tartozó, primőr jellegű rajnait is palackoznak.
Meg ezt a sárdonnét.
Ezt nem igazán értem, ha más évjáratok is ilyenek szoktak lenni: vékony, egyoldalúan savanykás, a lecsengésben picit kesernyés bor, ami ugyanakkor szinte semmilyen más ízzel nem rendelkezik.
Talán fröccsnek jó lenne, önmagában az ára nekem még a mai inflációs időkben is értelmezhetetlen.
Irtózatosan dolgoznak a Zelna marketingesei... a tulajdonos apjának rengeteg zsetonja van...
Egyébként van eredménye, mert pl. az általam gyakran látogatott gellérthegyi delikát-kávézóban elfogyott a hegybor-olaszuk, miközben ott azért nem viszik tucatszám a bort a kedves vásárlók.
Az egyik barátom meg úgy beszélt erről az eredményről, mintha egy magyar megnyerte volna a 200 méteres síkfutást az olimpián.
Az első mondathoz. A Weninger meg a Bott asztrális áron adják jelenleg a rossz borokat. Meg a Bencze István is. Úgy sejtem, ha nem tudnák őket eladni, már összementek volna az árcéduláikon a számok.
Honnan gondolod, hogy ez pincevakság? Amíg van gyöngytyúk, aki drága pénzért veszi a taknyot, miért ne tennék? Saját magukat lejáratják, a kassza csilingel, esetleg az arcbőrüket kell sokat krémezni, hogy vastagodjon.
Ez a natúrborosdi olyan, mint egy politikai vagy egyéb szekta: amíg elegen szopják fel a "mágusokat", mindig lesz blutyozidusz, aki ájultan elhiszi az előadóművészek marhaságait és kicsengeti a zsetont.
Nem tudom... nyilván sok rosszat (is) lehet mondani K. Andrásra (Shiraz) az akkori és azóta végzett ténykedése kapcsán, de tudtommal kivételesen jó körülmények között tárolták a borokat. Inkább az lehetett, hogy a betárolt tételek egy része nem volt kellőképpen ütésálló: valószínűleg bárhol, a saját gazdájuk pincéjében is szétestek volna 4-5 év után, és nyilván szerencsésebb/tisztességesebb lett volna kiönteni őket, mint "elakciózni".
A keserűség nem tudom, minek a következménye - olyat is hallottam (elvileg) hozzáértőtől, hogy azokban a Karner-tételekben a tannin volt keserű, de ez nekem eléggé ezotéria. Mitől lesz a tannin orvosságosan keserű?
No igen Ők ketten pont azoknak a csoportjába tartozik, akiknél értetlenül állok, hogyan nem veszik észre, hogy hiába az átállás vmi félrement. Pincevakság lenne?
Volt egy sanda gyanúm, hogy TC-os beszerzés volt a Karner. Pedig elméletben jól tárolták a borokat, de az Ercsey Dani is, meg emlékeim szerint több itteni fórumozó és persze jó magam is belenyúltunk jó pár általuk forgalmazott hibás borba. Aminél nagyvalószínűséggel inkább tárolási difi lehetett, mint borászati.
Az ismertebb és korábban jó borokat készítő arcok közül Weninger és Bott Frigyes borainak minősége/élvezeti értéke omlott össze az átállás után/következtében.
Az elsőt nem sajnálom különösebben - egyszer egy botrányos és drága bora kapcsán írtam neki, amit válaszolt, annak alapján beképzelt pöcsfejnek tűnik.
Bottot sajnálom, ő számomra szimpatikus faszi, csak hát sajnos a legutóbbi furmintos rendezvényen is valami egészen borzalmas nagyon natúr cuccot mutatott, amit ráadásul 10 rugó körüli áron ad. Ott némi töprengés után nem mondtuk el neki, hogy mit gondolunk a boráról, csak nem veszünk tőle többé semmit.
Karnertől én nem klasszikus borhibáktól sújtott, hanem keserű vörösbort vettem többször is a Terrorklubban anno.
Szent Gaál pincészet 2:1 Minőségi száraz fehér fröccs: fröccs, teljesen iható, sok szórakozóhelyen (+kocsma) rosszabbat kap az ember. A dobozról nem derül ki, hogy milyen bor. A honlap szerint rizlingszilváni.
Ár/értékben - 349Ft/250ml (Spar) - mondanám, hogy nem acélos, de legutóbb egy InterSparban azt kellett konstatálnom, hogy 1000Ft/palack ár alatt szinte eltűntek a normális fehér borok. Inkább 1500Ft-tól kaphatók. Így nézve árában van. Szubjektíven 300Ft alatt lenne a helye.
LAFI FRISS Cocktail bodza-lime: bor alapú szénsavas koktél (gondolom így elnevezve könnyebben ment át a jogszabályi környezeten) => igazán rossz. Nagyon kiérződik az aroma és a tartósítószer. Inkább az ízesített sörök, mint ez. 199Ft (Spar), erősen nem ajánlom.
Mondjuk az is igaz, hogy BZoli rengeteget írt és hááát néha bicskanyitogató stílusban. Nálam volt, hogy el is szakad az a bizonyos cérna, mert pont egy mocsok sz*r nap végén állt belém... :D
Nos van egy közös metszete, sokszor a borászok is mindkét kifejezést használják a boraikra. Mint, írtam nem minden biodinamikus vagy natúr bor kapufa, rengeteg,- persze javarészt külföldi- jó biodinamikus termelő van. Sajnos idehaza vagy a régi Mo-i területről származó biodinamikus termelők borai tele vannak borhibával.
Az egyik legkomolyabb köztudottan alacsony kénnel dolgozó borász, akinek több fehérborát kóstoltam az Philippe Pacalet és zseniális burgundik kerülnek ki a kezei alól. Végtelenül, tiszták és rétegzettek. Idehaza viszont többször volt olyan termelő, aki ahogy egyre jobban belemélyedt a biodinamikába vmi történt a boraival (vagy a pincéjében van vmi difi) és még az eddigi általam is ismert fogyasztók is elfordultak a termelőtől.
No például vannak olyan borászok, akik szerint a szűrt és derített bor már nem természethű, hiszen már meg lett bolygatva a bor. Pedig a legfontosabb, hogy a bor stabil maradjon amíg a fogyasztóhoz nem ér. Még annak tükrében is, hogy mint tudjuk a bor egy élő anyag és folyamatosan fejlődik. Azért is mondom ezt, mert ez egy bizalmi termék. Ha én tudom egy borról, hogy nagy palackvariációval rendelkezik vagy rengeteg a dugóhiba a borászatnál, netán ismerem az adott fogyasztó ízlését akkor fixen lebeszélem róla. Számomra, aki a kereskedelemben dolgozik az a legfontosabb, hogy élményt kapjon a fogyasztó és jó bort, aminek nem muszáj a legdrágábbnak lenni.
Hát akkor úgy néz ki nekem mázlim volt mert jó palackokat fogtam ki Karneréktől.
Azért nem írom a blogon, hogy mik nem tetszettek mert ez szubjektív és a fikázás nem stílusom. Jómagam még szar bort se tudnék készíteni, így mondhatom, hogy nem tudom a borászok után csinálni. A másik meg a borászok egy végtelenül hiú lélekkel megáldott emberek, így nem áll szándékomban megsérteni Őket, max face to face mondom nekik a tutit. Meg több olyan borász is is akadt eme rendezvényen akiket nagyon kedvelek mint embert és volt rá precedens, hogy jó bort fogtam ki, de a mostani boraik közül némelyikkel büntetni lehetett volna.
A borok e kategóriájához vmi féle nyitottság kell és elfogadás, hogy borhiba itt-ott többször előfordulhat. Úgy néz ki túl ez bennem nincs meg, pedig kíváncsi természet vagyok, de feleslegesen nem szórom a pénzem olyan borokra amik nem érdemlik meg.
